Ap\u00e1m 1998 november\u00e9ben j\u00e1rt utolj\u00e1ra n\u00e1lunk l\u00e1togat\u00f3ban. Annak az \u00e9vnek a tavasz\u00e1n v\u00e9gre siker\u00fclt megszabadulnunk egyetlen komoly vagyonunkt\u00f3l \u2013 az ingatlanunkt\u00f3l, \u00e9s bek\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk alb\u00e9rl\u0151k\u00e9nt a belv\u00e1ros egy r\u00e9gi polg\u00e1ri lak\u00e1s\u00e1ba.
\nA lak\u00e1s el\u00e9g elhanyagolt, eg\u00e9sz\u00e9ben m\u00e9giscsak elfogadhat\u00f3 \u00e1llapotban volt, magas mennyezet\u0171, \u00f3don szob\u00e1i csendes utc\u00e1ra ny\u00edltak, h\u0171v\u00f6s el\u0151szob\u00e1j\u00e1nak ajtaja pedig egy kis bels\u0151 udvar r\u00e9gi id\u0151ket id\u00e9z\u0151, intim idillj\u00e9re. B\u00fatoraink zs\u00fafol\u00e1sig megt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, de hangulatosan, \u00e9s miut\u00e1n oly sok\u00e1ig \u00e9rezt\u00fck magunkat tehetetlen fogolynak egy rosszul megv\u00e1lasztott ingatlanban, most mindannyian \u2013 a gyerekek is! \u2013 nap mint nap boldogan \u00e9bredt\u00fcnk az ingatlan n\u00e9lk\u00fcli l\u00e9t szabads\u00e1g\u00e1ra.
\nAp\u00e1m olvasat\u00e1ban viszont f\u00f6ld\u00f6nfut\u00f3kk\u00e9nt \u00e9lt\u00fcnk egy lak\u00e1sban, ahonnan az unok\u00e1it b\u00e1rmikor kirakhatt\u00e1k. K\u00e9ts\u00e9gbe volt esve, s nehezen sz\u00e1nta r\u00e1 mag\u00e1t, hogy egy ILYEN lak\u00e1sban megn\u00e9zzen minket.
\n…Az ajt\u00f3n bel\u00e9pve ap\u00e1m leroskadt az el\u0151szob\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 d\u00edv\u00e1nyra, \u00e9s viszonylag hosszan pr\u00f3b\u00e1lt leveg\u0151h\u00f6z jutni. Hogy az az egy emeletnyi l\u00e9pcs\u0151z\u00e9s, amellyel feljutottak a lak\u00e1sba, ennyire kifullasztotta, menten sz\u00edven \u00fct\u00f6tt. El\u0151sz\u00f6r gondoltam arra, hogy ap\u00e1m eg\u00e9szs\u00e9ge t\u00e9nyleg hanyatl\u00f3ban. Ahogy meglaz\u00edtotta a nyak\u00e1n a s\u00e1lat, \u00e9s leveg\u0151 ut\u00e1n kapkodott, a torkom hirtelen elszorult, \u00e9s valami olyasmi villant az agyamba, hogy \u201eH\u00e1t m\u00e9g \u0151 is?\u201d… Azt\u00e1n persze mag\u00e1hoz t\u00e9rt, \u00e9s pont \u00fagy b\u00e1ntotta meg b\u00edr\u00e1l\u00f3 megjegyz\u00e9seivel a f\u00e9rjemet, ahogy erre sz\u00e1m\u00edtottam, \u00e9n meg pont \u00fagy igyekeztem elsim\u00edtani a dolgot, ahogy m\u00e1skor is szoktam. A gyerekek a f\u00fczeteiket, j\u00e1t\u00e9kaikat mutogatt\u00e1k ap\u00e1mnak, aki valahogy k\u00edv\u00fcl volt mindenen, m\u00e9g Magdival sem vitatkozott. Furcsa, nyugtalan \u00e9rz\u00e9ssel integettem a kocsijuk ut\u00e1n…
\nLegk\u00f6zelebb nem sokkal kar\u00e1csony el\u0151tt l\u00e1ttam; v\u00e9gz\u0151s gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1lyommal Feh\u00e9rv\u00e1rra kir\u00e1ndultunk. A nagy di\u00e1kok \u2013 k\u00e9sz feln\u0151ttek! \u2013 szabad programra v\u00e1gytak, h\u00e1t adtam nekik: boldogan rajzottak sz\u00e9t a v\u00e1ros k\u00f6z\u00e9pkori hangulat\u00fa utc\u00e1csk\u00e1in, \u00e9n meg elugrottam \u201ehaza\u201d, tal\u00e1lkozni ap\u00e1mmal \u00e9s Magdival…
\n\u00cdgy, hogy a f\u00e9rjem meg az unok\u00e1k jelenl\u00e9te sem f\u00e9kezte, ap\u00e1m hagyta, hogy r\u00e1nyissak az igazs\u00e1gra aznap d\u00e9lel\u0151tt. M\u00e1r Magdinak sem volt ereje, kedve a l\u00e1tszatot fenntartani: jeges sz\u00e9l s\u00fcv\u00edtett a lak\u00e1sban. Ap\u00e1m k\u00fcls\u0151ben \u00fagy-ahogy \u00f6sszeszedte mag\u00e1t, de fel nem kelt j\u00f6tt\u00f6mre \u2013 a d\u00edv\u00e1nyon fek\u00fcdt a nagyszob\u00e1ban. A t\u00e1rgyak, a f\u00fcgg\u00f6ny valami b\u00e9nult, v\u00e1rakoz\u00f3 cs\u00f6ndben \u00e1lltak \u2013 mintha egy gonosz var\u00e1zslat k\u00f6zep\u00e9be cs\u00f6ppentem volna, \u00e9s csak hozz\u00e1 kell \u00e9rnem ap\u00e1mhoz, a dolgokhoz, hogy ler\u00e1zzam r\u00f3luk a rem\u00e9nytelens\u00e9g dermedt por\u00e1t. De \u00e9n csak besz\u00e9ltem ap\u00e1mhoz, aki m\u00e1r csak egyetlen dologgal folytatott p\u00e1rbesz\u00e9det, szemeiben a f\u00e9lelem t\u00e1gul\u00f3 \u0151r\u00fclet\u00e9vel. Magdi f\u00e1sultan v\u00e1laszolt, ette a cigarett\u00e1t, \u00e9s hangs\u00falyozottan m\u00e1shol volt, mint ap\u00e1m. \u00c9rdekl\u0151dtem a kar\u00e1csony fel\u0151l, hogy s mint legyen, mire szinte haragosan megvonta a v\u00e1ll\u00e1t: \u201eMit b\u00e1nom \u00e9n\u2026\u201d
\nElszaladtam a n\u0151v\u00e9rem\u00e9khez is \u2013 j\u00f3 volt ott, szeret\u0151 otthon\u00e1ban konyakot inni, \u00e9s bevallani: hal\u00e1losan meg vagyok d\u00f6bbenve!
\n\u0150ket nem tudtam ezzel meglepni, szinte minden nap ezt l\u00e1tj\u00e1k, mes\u00e9lt\u00e9k… Ap\u00e1mon annyira elhatalmasodott a hal\u00e1lf\u00e9lelem, hogy m\u00e1r az \u00f6ngyilkoss\u00e1g is az esz\u00e9be jutott \u2013 \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1gunkban is el kellett mosolyodnunk azon az \u00f6rd\u00f6gi paradoxonon, hogy valaki a hal\u00e1lf\u00e9lelemt\u0151l val\u00f3 megszabadul\u00e1s ok\u00e1n fontolgassa az \u00f6nk\u00e9ntes hal\u00e1lt.
\nT\u00e1voz\u00e1s el\u0151tt \u0151ket is k\u00e9rdeztem a kar\u00e1csonyr\u00f3l, de nem tudtak mit mondani. H\u00e1t persze, \u00e1t fogj\u00e1k h\u00edvni ap\u00e1mat \u00e9s Magdit, de hogy \u00e1t is j\u00f6nnek? Ezt el\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek tartottam… M\u00e1r G\u00e1borka unoka, a nagy kedvenc sem tudja felvid\u00edtani, mondta Ancsa, \u00e9s a lelkemre k\u00f6t\u00f6tte, hogy felt\u00e9tlen j\u00f6jj\u00fcnk el kar\u00e1csonykor.
\nM\u00e9gse ment\u00fcnk: az influenza elkapta a gyerekeket, mind Kecskem\u00e9ten, mind Feh\u00e9rv\u00e1ron, s Ancsa is betegen fek\u00fcdt. Szentest\u00e9n felh\u00edvtam, \u00e9s k\u00e9rtem, adja \u00e1t a telefont a t\u00f6bbieknek. Kis cs\u00f6nd ut\u00e1n azt mondta: nincsenek t\u00f6bbiek. Csak \u0151 van itthon a gyerekekkel. \u00c9s G\u00e1bor? \u2013 k\u00e9rdeztem. \u0150 \u00e9ppen ap\u00e1m\u00e9kn\u00e1l, \u00edgy Ancsa, \u00e1tvitt egy kis hal\u00e1szl\u00e9t k\u00f3stol\u00f3ba, s pr\u00f3b\u00e1l besz\u00e9lni ap\u00e1val, aki reggel \u00f3ta nem sz\u00f3l egy sz\u00f3t sem, fel sem kelt az \u00e1gyb\u00f3l. Magdi ugyan f\u0151z\u00f6tt t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszt\u00e1t, de m\u00e9g mag\u00e1nak sem meleg\u00edtett, \u00fcl a t\u00e9v\u00e9 el\u0151tt, egyik cigarett\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikra gy\u00fajt, \u00e9s m\u00e1r majdnem olyan k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s minden ir\u00e1nt, mint ap\u00e1m…
\nMeg\u00edg\u00e9rtettem Ancs\u00e1val, hogy visszah\u00edv a fejlem\u00e9nyekkel…
\nK\u00e9t \u00f3ra m\u00falva cs\u00f6rg\u00f6tt \u00fajra a telefon.
\n\u201eIlyen sok\u00e1ig tartott, m\u00edg G\u00e1bor vissza\u00e9rt?\u201d
\nIgen, felelte Ancsa, \u00e9s elmondta, mi\u00e9rt…
\nAp\u00e1m\u00e9k lak\u00e1sban teljes s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gre \u00e9rkezett \u2013 csak a telev\u00edzi\u00f3 f\u00e9nyei vill\u00f3ztak. Magdi felrezzenve elnyomta a cigarett\u00e1j\u00e1t, amikor G\u00e1bor ben\u00e9zett ijedten a nappaliba, azt\u00e1n kinyitotta az ablakot, mert nagy volt a f\u00fcst. A kisasztalon, ahol m\u00e1skor a kar\u00e1csonyfa \u00e1llt, h\u00f3napok \u00f3ta el nem mozd\u00edtott t\u00e1rgyak.
\n\u201eHoztam egy kis hal\u00e1szl\u00e9t\u201d, mondta G\u00e1bor \u00e9s felkapcsolta a villanyt a konyh\u00e1ban; patikarend fogadta \u00e9s sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 \u00fcress\u00e9g az asztalon. \u201eAp\u00f3som?\u201d \u2013 k\u00e9rdezte Magdit, aki fej\u00e9vel a s\u00f6t\u00e9t h\u00e1l\u00f3 fel\u00e9 b\u00f6k\u00f6tt. S\u00f3gorom elsz\u00e1ntan benyitott. Ap\u00e1m az \u00e1gyon fek\u00fcdt \u2013a cip\u0151j\u00e9t sem tudta r\u00f3la Magdi leim\u00e1dkozni. Az ablak szok\u00e1s szerint sarkig t\u00e1rva, a decemberi \u00e9les, tiszta leveg\u0151ben n\u00e9ha megvillant ap\u00e1m meg-megszivott cigarett\u00e1j\u00e1nak f\u00e9nye. Nehezen l\u00e9legzett, de nem a l\u00e9gszomjt\u00f3l: a nem sz\u0171n\u0151 s\u00edrhatn\u00e9kt\u00f3l.
\n\u2013 Doktor \u00far \u2013 pr\u00f3b\u00e1lkozott a r\u00e9gi tr\u00e9f\u00e1s hangon G\u00e1bor \u2013, mit csin\u00e1lsz itt a s\u00f6t\u00e9tben?
\nAp\u00e1m nem felelt.
\n\u2013 Megf\u00e1zol \u2013 mozdult G\u00e1bor, hogy becsukja az ablakot. Ap\u00e1mon egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt takar\u00f3.
\n\u2013 B\u00e1rcsak\u2026 \u2013 suttogta alig hallhat\u00f3an a vej\u00e9nek an\u00e9lk\u00fcl, hogy befejezte volna a mondatot.
\n\u2013 Felkapcsolhatom a kisvillanyt? \u2013 k\u00e9rdezte G\u00e1bor, \u00e9s ap\u00e1m csak a fej\u00e9t r\u00e1zta meg, azt is csak egyszer, b\u00e1r el\u00e9g hat\u00e1rozottan.
\n– Nem maradhatsz \u00edgy magadban az \u00e1gyon \u2013 \u00fclt le mell\u00e9 a s\u00f3gorom. L\u00e1zasan gondolkodott, mit is tehetne ebben a helyzetben, mert nem hagyhatja itt ezt az embert ebben az \u00f6rv\u00e9nyl\u0151, s\u00f6t\u00e9t, fagyos mag\u00e1nyban.
\n\u2013 M\u00e9rt nem? \u2013 hallotta k\u00e9s\u0151bb az \u00e1gy fel\u0151l.
\n\u2013 Mert kar\u00e1csony van.
\n\u2013 Kinek?… Nekem biztos nem…
\n\u2013 Mindenkinek kar\u00e1csony van.
\n\u2013 Ezt ki mondja?… Egy\u00e9bk\u00e9nt lehet\u2026 lehet\u2026 csakhogy \u00e9n m\u00e1r nem vagyok a mindenki\u2026 \u00e9n m\u00e1r senki\u2026 semmi vagyok.
\nHallgattak egy kicsit. G\u00e1bor szeme kezdett hozz\u00e1szokni a s\u00f6t\u00e9thez: az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyen kis vodk\u00e1s\u00fcveget l\u00e1tott. Valami kommersz, olcs\u00f3 ut\u00e1nzat.
\n\u2013 Hi\u00e1nyoztatok a vacsor\u00e1n\u00e1l \u2013 mondta.
\nA gyerekek nem \u00e9rtett\u00e9k, hol van a nagypapa \u00e9s a nagyi, \u00e9s G\u00e1borka bek\u00f6t\u00f6tt torokkal b\u00f6mb\u00f6lt, mert szerinte igaz\u00e1n j\u00f3l csak nagyi tud a tork\u00e1ra \u201edunsztk\u00f6t\u00e9st\u201d csin\u00e1lni\u2026 Egy sz\u00f3 mint sz\u00e1z: \u00e1rv\u00e1k voltak az \u00e1rv\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl\u2026
\n\u2013 K\u00e9pzelem \u2013 j\u00f6tt \u00fajra ap\u00e1m megk\u00e9sett v\u00e1lasza.
\n– H\u00e1t k\u00e9pzelheted is\u2026 hiszen\u2026 nincs rajtatok k\u00edv\u00fcl senkij\u00fck…
\nG\u00e1bor hallotta, hogy ap\u00e1m mocorogni kezd, k\u00f6h\u00f6g, zsebkend\u0151t keres, \u00e9s megt\u00f6rli a szem\u00e9t.
\n\u2013 Persze k\u00f6nnyebb itt sajn\u00e1lni magad, mint megn\u00e9zni az unok\u00e1kat, akik annyira v\u00e1rtak \u2013 folytatta, mert \u00e9rezte, hogy siker\u00fclt ap\u00e1m f\u00e9lelemt\u0151l lyukacsos sz\u00edv\u00e9t eltal\u00e1lni. \u2013 Azt hiszed, ilyen nagypap\u00e1ra v\u00e1gynak? Aki kar\u00e1csony este a s\u00f6t\u00e9tben siratja a nemtudommit, ahelyett, hogy vel\u00fck k\u00e1rty\u00e1zna \u00e9s kr\u00e9mesezne?
\n\u2013 Kr\u00e9mest is csin\u00e1lt\u00e1l?- k\u00e9rdezte hirtelen ap\u00e1m teljesen logik\u00e1tlanul.
\n\u2013 Vettem\u2026 de h\u00e1zit. J\u00f3 lesz, ha \u00f6sszekapod magad, mert nem fog maradni\u2026
\nAp\u00e1m hirtelen fel\u00fclt az \u00e1gyon, nagyokat s\u00f3hajtott, azt\u00e1n visszahanyatlott, mintha megint leter\u00edtett volna a cs\u00fcgged\u00e9s.
\n\u2013 Nem megy \u2013 lehelte szinte \u2013, nem megy.
\n\u00c9s felzokogott. G\u00e1bor faz \u00e1gya sz\u00e9l\u00e9re \u00fclt, \u00e9s ap\u00e1m megragadta a kez\u00e9t.
\n\u2013 Seg\u00edts \u2013 zokogta.
\n\u2013 Az\u00e9rt j\u00f6ttem \u2013 mondta a veje. \u2013 Gyere. Borotv\u00e1lkozz meg, \u00e9n megeresztem neked a f\u00fcrd\u0151vizet.
\n\u2013 Nem b\u00edrok borotv\u00e1lkozni, remeg a kezem, n\u00e9zd \u2013 \u00e9s a r\u00e9gr\u0151l ismert, te\u00e1tr\u00e1lis t\u00falz\u00e1ssal elkezdte remegtetni a kez\u00e9t a vej\u00e9nek…
\n\u2013 Gyere \u2013 mondta \u2013, gyere, doktor \u00far. Meg tudlak \u00e9n is borotv\u00e1lni, ha f\u00e9lsz. Nagy nehezen felt\u00e1mogatta az \u00e1gyr\u00f3l ap\u00e1mat. Amikor G\u00e1bor el\u0151vette a borotv\u00e1t, ap\u00e1m meggondolta mag\u00e1t:
\n\u2013 Majd \u00e9n \u2013 azt\u00e1n becsukta a f\u00fcrd\u0151szobaajt\u00f3t. N\u00e9h\u00e1ny pillanat m\u00falva \u00fajra kinyitotta, \u00e9s megint els\u00edrta mag\u00e1t.
\n\u2013 Nem megy, t\u00e9nyleg nem megy\u2026 \u2013 \u00e9s hagyta, hogy G\u00e1bor megborotv\u00e1lja.
\nMagdi f\u00e1sult arccal \u00e1llt a szobaajt\u00f3ban. Majd tiszta feh\u00e9rnem\u0171t hozott ki a szob\u00e1b\u00f3l. Ap\u00e1m a forr\u00f3 v\u00edzt\u0151l sziszegve \u00e9pp sz\u00e1llt be a k\u00e1dba, \u00e9s hirtelen felki\u00e1ltott:
\n\u2013 Jaj, megsz\u00e9d\u00fcltem, j\u00f6jj\u00f6n valaki!
\nIsmert\u00fck ezeket a ki\u00e1lt\u00e1sokat: k\u00f6zepes amat\u0151r sz\u00ednt\u00e1rsulatokn\u00e1l sem nyerne felv\u00e9telt vele senki. Magdi nem mozdult, G\u00e1bor viszont beszaladt a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ba, pr\u00f3b\u00e1lta ap\u00e1mat megnyugtatni, aki nagy nehezen elhelyezkedett a meleg v\u00edzben. A villanyf\u00e9nyes, p\u00e1r\u00e1s, f\u00fcrd\u0151habt\u00f3l illatos f\u00fcrd\u0151szoba kicsit ellaz\u00edtotta.
\n\u2013 J\u00f3 gyerek vagy, nagyon j\u00f3 gyerek vagy \u2013 mondta G\u00e1bornak, \u00e9s megint s\u00edrt. \u2013 \u00c9n meg egy szar\u2026
\n\u2013 Ugyan\u2026 Mindj\u00e1rt kics\u00edped magad ,\u00e9s ezt az eg\u00e9szet elfelejted n\u00e1lunk. Remek konyakom van\u2026
\n\u2013 Nem tudok \u00e1tmenni\u2026 Sz\u00e9d\u00fcl\u00f6k.
\n\u2013 Majd a s\u00e9ta k\u00f6zben kitisztul a fejed – er\u0151sk\u00f6d\u00f6tt G\u00e1bor nem sok meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel. \u00c9pp el\u00e9g er\u0151fesz\u00edt\u00e9s volt ap\u00e1mnak eljutnia a f\u00fcrd\u0151k\u00e1dig, ut\u00e1na \u00fagy-ahogy fel\u00f6lt\u00f6zni; amint benyitott a h\u00e1l\u00f3ba, lecsapott r\u00e1 \u00fajra az ott k\u00f6r\u00f6z\u0151, telhetetlen b\u00e1nat. Pr\u00f3b\u00e1lt fegyelmezett lenni a veje el\u0151tt, r\u00e1n\u00e9zett az \u00e1gyr\u00f3l, \u00e9s G\u00e1bor \u00e9vek m\u00falva is l\u00e1tta hirtelen ijeszt\u0151en szel\u00eddd\u00e9 v\u00e1l\u00f3 arc\u00e1t, ahogy azt mondta:
\n\u2013 Nem megyek, G\u00e1bor. Te viszont menj\u2026 l\u00e1tod\u2026 most m\u00e1r rendben vagyok\u2026 \u00e9s mondd meg az Anik\u00f3nak is, hogy \u00e9n\u2026 tudod, mit\u2026
\n\u2013 Nem tudom\u2026.
\n\u2013 Nem baj\u2026 Az se baj\u2026
\nA falnak fordult. Lehunyta a szem\u00e9t.
\n– Ha kim\u00e9sz, kapcsold le a kisvillanyt – \u00e9s G\u00e1bor hallotta, ahogy \u00fajra r\u00e1zza a zokog\u00e1s.
\nKint Magdi elnyomta a ki tudja h\u00e1nyadik cigarett\u00e1j\u00e1t, \u00e9s keser\u0171 arccal v\u00e1llat vont, amikor G\u00e1bor a kab\u00e1tj\u00e1t v\u00e9ve azt mondta:
\n\u2013 Ez..nem maradhat \u00edgy.
\n\u2013 Nem tudom elr\u00e1ngatni azt orvoshoz\u2026 \u2013 j\u00f6tt a v\u00e1lasz.
\n\u2013 Valahogy r\u00e1 kell venn\u00fcnk\u2026 Ancs\u00e1ra tal\u00e1n majd hallgat. \u00dcnnepek ut\u00e1n r\u00e1usz\u00edtom\u2026
\nMagdi megad\u00f3an b\u00f3lintott…
\nMikor G\u00e1bor haza\u00e9rt, otthon m\u00e1r elaludtak a t\u00e9v\u00e9 el\u0151tt a gyerekek, Ancsa az orr\u00e1t f\u00fajta, k\u00f6h\u00f6g\u00f6tt. G\u00e1bor k\u00e9sz\u00edtett neki egy forr\u00f3 te\u00e1t, s az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9re \u00fclve elmes\u00e9lte, mi volt \u201eoda\u00e1t\u201d.
\nAncsa felkelt, felh\u00edvta ap\u00e1m\u00e9kat..
\nNagy sok\u00e1ra vette csak fel a telefont Magdi \u00e9s azt mondta, ap\u00e1mat m\u00e1r nem tudja adni \u2013 az\u00f3ta bevette a nyugtat\u00f3j\u00e1t, \u00e9s v\u00e9gre elaludt. Igen, v\u00e9g\u00fcl megk\u00f3stolta a hal\u00e1szl\u00e9t, \u00e9s ut\u00e1na m\u00e9g evett egy kis t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszt\u00e1t is. Ne agg\u00f3djanak Ancs\u00e1\u00e9k, kicsit mag\u00e1hoz t\u00e9rt. De arra, hogy m\u00e1snap d\u00e9lel\u0151tt akkor \u00e1ts\u00e9t\u00e1lnak-e egy koccint\u00e1sra, kit\u00e9r\u0151 v\u00e1laszt adott.
\nNem s\u00e9t\u00e1ltak \u00e1t: m\u00e1snap ap\u00e1m m\u00e9g k\u00e9ts\u00e9gbeesettebb volt, \u00e9s \u00fcnnepek ut\u00e1n Ancsa, akit\u0151l tal\u00e1n egyed\u00fcl tartott, majdnem hogy parancssz\u00f3val r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette, hogy bele\u00fclj\u00f6n a kocsijukba, \u00e9s elvitt\u00e9k a pszichi\u00e1tri\u00e1ra. Ap\u00e1mat bent fogt\u00e1k, egy h\u00e9tig altatt\u00e1k, ha megl\u00e1togatta valaki, elnehez\u00fclt pill\u00e1kkal \u00e9s nyelvvel fogadta, azt\u00e1n kicsit nyugodtabban \u00e9s leszed\u00e1lva kiengedt\u00e9k… B\u00e1nata nem old\u00f3dott, csup\u00e1n f\u00e9ken tartott\u00e1k a gy\u00f3gyszerek. Sokat sz\u00e9delgett, s mi rutinosan \u00e9s t\u00fcrelmetlen\u00fcl azt gondoltuk, amikor egy-egy teatr\u00e1lis jajdul\u00e1ssal a falnak d\u0151lt: \u201eMicsoda ripacs!\u201d\u2026.
\nElj\u00f6tt a tavasz, \u00e9s m\u00e1rcius v\u00e9g\u00e9n a h\u00fasv\u00e9t. M\u00e9g nem lehetett Velenc\u00e9n aludni, de ki lehetett menni oda napk\u00f6zben kicsit m\u00e1r besz\u00edvni a k\u00f6zelg\u0151 ny\u00e1r \u00edg\u00e9ret\u00e9t. Mi is hazaj\u00f6tt\u00fcnk Kecskem\u00e9tr\u0151l, egy\u00fctt volt a csal\u00e1d, s ez az utols\u00f3 \u201ecivil\u201d eml\u00e9kem ap\u00e1mr\u00f3l.
\nA t\u00f6bbiben m\u00e1r a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gy hal\u00e1los \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben fekszik.<\/p>\n
(R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ap\u00e1m 1998 november\u00e9ben j\u00e1rt utolj\u00e1ra n\u00e1lunk l\u00e1togat\u00f3ban. Annak az \u00e9vnek a tavasz\u00e1n v\u00e9gre siker\u00fclt megszabadulnunk egyetlen komoly vagyonunkt\u00f3l \u2013 az ingatlanunkt\u00f3l, \u00e9s bek\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk alb\u00e9rl\u0151k\u00e9nt a belv\u00e1ros egy r\u00e9gi polg\u00e1ri lak\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-51127","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/51127","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=51127"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/51127\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=51127"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=51127"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=51127"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}