Gard\u00e9ni\u00e1t kapott sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra. A n\u00f6v\u00e9nyt eladdig t\u00e1volr\u00f3l tisztelte: tal\u00e1n, mert viaszlevelei vannak, ak\u00e1r a citromnak, kiss\u00e9 ridegek. Vadmalac legal\u00e1bbis \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg.
\nDe ha m\u00e1r kapta, gondozta. \u00d6nt\u00f6zte m\u00e1s sz\u00f3val \u00e9s… v\u00e1rta, hogy vir\u00e1gozz\u00e9k. Egy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gba telt, m\u00edg az els\u0151 bimb\u00f3 megjelent. De kifejl\u0151d\u00f6tt, kiny\u00edlt, vajsz\u00edn\u0171 volt.
\nEl kellett utaznia kisz\u00e1ll\u00e1sra, s az \u00f6nt\u00f6z\u00e9s\u00e9r\u0151l nem gondoskodott. \u00dagyhogy mire visszaker\u00fclt, a gard\u00e9nia vir\u00e1ga elszomorodott. Elsorvadt, megfeketedett.
\nVadmalacnak rossz volt a lelkiismerete, \u00e9rezte, lelke is feketedik.
\n\u201eHa l\u00e1tn\u00e1m, ilyen lenne, mint a gard\u00e9nia.\u201d M\u00e1rmint a lelke, a saj\u00e1tja, ami ‘bent’ van.
\n„Vagy ez lenne? Ez itt el\u0151ttem? A vir\u00e1g? L\u00e1tom a lelkem, fogom?”
\nVadmalac elbizonytalanodott.<\/p>\n
*<\/p>\n
Mire gondolt az \u00edr\u00f3?<\/em><\/p>\n Most, hogy gard\u00e9ni\u00e1s f\u00e9lpercesem el\u0151ker\u00fclt, eszembe jut annak t\u00f6rt\u00e9nete. M\u00e1rmint a f\u00e9lpercesnek.<\/em>Gergely Tam\u00e1s: A lelk\u00e9re<\/h3>\n
\nVal\u00f3ban kaptam egy gard\u00e9ni\u00e1t sz\u00fclet\u00e9snapomra. Sz\u00e9p vir\u00e1g, \u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szeretem, van a szirma feh\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben valami, ami vonz. No de elutaztunk r\u00f6gt\u00f6n azut\u00e1n, s mire vissza\u00e9rkezt\u00fcnk, a gard\u00e9ni\u00e1m elsz\u00e1radt, Mert nagyon \u00e9rz\u00e9keny a v\u00edzre. Se t\u00fal sok, se t\u00fal kev\u00e9s…<\/em>
\nVagyis a gondoss\u00e1got ig\u00e9nyli. Olyan fekete lett szeg\u00e9nyke, hogy dupl\u00e1n sajn\u00e1ltam meg. S am\u00edg ott keseregtem felette, eszembe \u00f6tl\u00f6tt, hogy tal\u00e1n ilyen az ember lelke, k\u00f6nnyen meg lehet sebezni. M\u00e1s sz\u00f3val gondoskod\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge.<\/em><\/p>\n