{"id":51438,"date":"2016-06-01T13:47:00","date_gmt":"2016-06-01T13:47:00","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=51438"},"modified":"2016-06-01T13:47:00","modified_gmt":"2016-06-01T13:47:00","slug":"1956-2016-egy-forradalom-ujrajatszasa-46","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=51438","title":{"rendered":"1956-2016: Egy forradalom \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa (46)"},"content":{"rendered":"

Charles Gati: Volt es\u00e9ly ’56-ban<\/strong><\/p>\n

A washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzor\u00e1nak Vesztett ill\u00fazi\u00f3k – Moszkva, Washington \u00e9s az 1956-os forradalom c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja szeptemberben egyszerre \u00f6t nyelven, a magyar mellett angolul, lengyel\u00fcl, oroszul \u00e9s szlov\u00e1kul jelenik meg. Az amerikai eredetit a Woodrow Wilson Center \u00e9s a Stanford University Press, a magyar ford\u00edt\u00e1st, amely Makovecz Benj\u00e1min munk\u00e1ja, az Osiris adja ki. Gati legfontosabb k\u00f6vetkeztet\u00e9se: nem volt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 a szovjet beavatkoz\u00e1s, lett volna es\u00e9ly a b\u00e9k\u00e9s meg\u00e1llapod\u00e1sra – ha minden szerepl\u0151 b\u00f6lcsebb.<\/p>\n

– A forradalom ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel fiatal \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt hagyta el Magyarorsz\u00e1got, s az akkori esem\u00e9nyekr\u0151l csak most, \u00f6tven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00edrt k\u00f6nyvet. Mi ker\u00fclt ennyi id\u0151be?<\/em>
\n– Az Indianai Egyetemen szovjetol\u00f3gusnak tanultam, s 1972-ig m\u00e9g csak nem is tan\u00edtottam K\u00f6z\u00e9p-Kelet-Eur\u00f3p\u00e1r\u00f3l. M\u00e1sr\u00e9szt \u00e9rzelmileg t\u00fal k\u00f6zel \u00e1llt hozz\u00e1m a t\u00e9ma, s ez\u00e9rt eg\u00e9szen 1986-ig nem mertem hozz\u00e1ny\u00falni. Akkor egy fejezetet \u00edrtam Nagy Imre \u00e9s Moszkva kapcsolat\u00e1r\u00f3l. Az arch\u00edvumok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val m\u00e1r sokkal t\u00f6bb anyag \u00e1llt rendelkez\u00e9sre, a k\u00f6nyv \u00f6tlete 1991-ben fordult meg el\u0151sz\u00f6r a fejemben.<\/p>\n

– F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal az esem\u00e9nyek \u00e9s tizenhat \u00e9vvel a kelet-eur\u00f3pai v\u00e1ltoz\u00e1sok ut\u00e1n mi \u00fajat lehet m\u00e9g mondani 1956-r\u00f3l?<\/em>
\n– M\u00e9g mindig sok \u00fajat lehet mondani a t\u00e9nyeket illet\u0151en \u00e9s az esem\u00e9nyek elemz\u00e9se ter\u00e9n is. K\u00f6nyvemben p\u00e9ld\u00e1ul els\u0151k\u00e9nt id\u00e9zhetem a CIA operat\u00edv anyagait, teh\u00e1t nemcsak az elemz\u00e9seket, hanem az akci\u00f3kr\u00f3l vagy \u00e9ppen azok hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rt\u00e9kel\u0151 jelent\u00e9seket. R\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1teszem, hogy m\u00e9g mindig vannak hozz\u00e1f\u00e9rhetetlen arch\u00edvumok, a legfontosabb a KGB anyag\u00e1nak megismer\u00e9se lenne. 1992-ben megpr\u00f3b\u00e1ltam ezt is megszerezni, de amikor er\u0151teljesebben k\u00e9rdeztem r\u00e1, a KGB lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak egyik munkat\u00e1rsa egyszer\u0171en el\u0151vette a szolg\u00e1lati pisztoly\u00e1t, \u00e9s \u00e9n jobbnak tal\u00e1ltam t\u00e1vozni. Ez a t\u00f6rt\u00e9net akkor meg is jelent a New York Timesban.<\/p>\n

– A forradalmat, Nagy Imr\u00e9t, a szovjetek \u00e9s az amerikaiak szerep\u00e9t illet\u0151 \u00edt\u00e9letek azonban m\u00e1r j\u00f3 ideje „k\u0151be v\u00e9setteknek” t\u0171nnek. A friss adatok alapj\u00e1n lehets\u00e9ges-e \u00faj k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutni?<\/em>
\n– Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy az \u00edt\u00e9let\u00fcnk\u00f6n sok tekintetben v\u00e1ltoztatni kell, \u00e9s ez a k\u00f6nyvem l\u00e9nyege. Elfogadom \u00e9s meger\u0151s\u00edtem a „D\u00e1vid \u00e9s G\u00f3li\u00e1t” t\u00f6rt\u00e9net igazs\u00e1g\u00e1t, azt, hogy egy b\u00e1tor n\u00e9p \u00e9vtizedes elnyom\u00e1s ut\u00e1n ki akarta harcolni a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s ezt a Kreml brut\u00e1lisan leverte. Ez ma is a t\u00f6rt\u00e9net l\u00e9nyege. N\u00e9gy k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rben igyekszem finom\u00edtani az \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott n\u00e9zetet. Az egyik az, hogy a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl tizen\u00f6tezer b\u00e1tor felkel\u0151 olyan c\u00e9lokat t\u0171z\u00f6tt maga el\u00e9, amelyeket a szovjet birodalom nem tudott elfogadni. A m\u00e1sik t\u00e9nyez\u0151, hogy a forradalmi korm\u00e1ny vezet\u0151i \u00e9rett politikus l\u00e9t\u00fckre k\u00e9ptelennek bizonyultak realista c\u00e9lok kit\u0171z\u00e9s\u00e9re r\u00e1venni az ifj\u00fa \u00e9s heves forradalm\u00e1rokat. A harmadik pont a szovjet d\u00f6nt\u00e9shozatali folyamat \u00e1rnyaltabb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azt hangs\u00falyozom, hogy okt\u00f3ber 30-\u00e1n, mint ezt lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sokb\u00f3l magyar, amerikai \u00e9s orosz t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek m\u00e1r meg\u00edrt\u00e1k, a szovjet p\u00e1rteln\u00f6ks\u00e9g egyhang\u00falag a beavatkoz\u00e1s ellen szavazott. A d\u00f6nt\u00e9s m\u00e1snapi megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz l\u00e9nyegesen hozz\u00e1j\u00e1rult t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g t\u00e9ri atrocit\u00e1s. A negyedik t\u00e9nyez\u0151 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a Szabad Eur\u00f3pa R\u00e1di\u00f3 szerepe, amelyr\u0151l r\u00e9szletesen \u00e9s sokkal kritikusabban \u00edrok, mint el\u0151ttem m\u00e1sok.<\/p>\n

– Az amerikaiak sem siettek nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozni a dokumentumokat.<\/em>
\n– Val\u00f3ban, tavaly az inform\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 szabad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n kik\u00e9rtem a vonatkoz\u00f3 dosszi\u00e9kat. Betekinthettem a CIA 1958-ban k\u00e9sz\u00fclt, a korabeli operat\u00edv anyagokra t\u00e1maszkod\u00f3, szigor\u00faan titkos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9be. Megd\u00f6bben\u00e9ssel olvastam, hogy a Kelet-Eur\u00f3pa „felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l” sz\u00f3l\u00f3 \u00edg\u00e9reteket nem k\u00eds\u00e9rte semmif\u00e9le gyakorlati l\u00e9p\u00e9s. Azok, akik mindig \u00e9s mindenhol felt\u00e9telezik a CIA aknamunk\u00e1j\u00e1t, meg lesznek lepve, ha megtudj\u00e1k, hogy az 1956-os forradalom idej\u00e9n a szervezetnek egyetlen alkalmazottja volt Magyarorsz\u00e1gon – a k\u00f6vets\u00e9g magyarul tud\u00f3 munkat\u00e1rsa, aki viszont m\u00e1s beoszt\u00e1sa miatt nem is igen tudta elhagyni az \u00e9p\u00fcletet.<\/p>\n

– Nem szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9s-e Nagy Imr\u00e9t ut\u00f3lag a sorsd\u00f6nt\u0151 pillanatokban haboz\u00f3, am\u00fagy pedig kommunista meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9hez a legutols\u00f3 lehelet\u00e9ig h\u0171 emberk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolni?<\/em>
\n– Egy\u00e1ltal\u00e1n nem az. A politikusok nem szentek, Nagy Imre sem volt az. Egy b\u00e1tor \u00e1llamf\u00e9rfinak illik szobrot emelni, \u00e9s Nagy Imre ezt meg is \u00e9rdemli. Ugyanakkor \u00e9let\u00e9nek t\u00f6bb peri\u00f3dus\u00e1ban olyan tetteket is elk\u00f6vetett, amelyekr\u0151l szint\u00e9n besz\u00e9lni kell. Nem \u00fajdons\u00e1g a magyar olvas\u00f3nak, hogy az 1930-as \u00e9vekben az NKVD inform\u00e1tora volt. Az sem, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n r\u00f6vid ideig bel\u00fcgyminiszterk\u00e9nt, majd a p\u00e1rt adminisztrat\u00edv oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151jek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Az is t\u00e9ny, hogy nem sz\u00f3lalt fel a Politikai Bizotts\u00e1g \u00fcl\u00e9sein, amikor elvt\u00e1rsait \u00e9s koll\u00e9g\u00e1it letart\u00f3ztatt\u00e1k. Nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy 1953-as minisztereln\u00f6ki kinevez\u00e9se, amelyet a szovjet p\u00e1rtvezet\u00e9s d\u00f6nt\u00f6tt el, annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Moszkv\u00e1ban megb\u00edztak benne. V\u00e9g\u00fcl botcsin\u00e1lta forradalm\u00e1r lett. Okt\u00f3ber 23. \u00e9s 28. k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e1r a forradalom minisztereln\u00f6kek\u00e9nt egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rtette a helyzetet, s csak a forradalom utols\u00f3 napjaiban \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a forradalom buk\u00e1sa ut\u00e1n magasztosult igazi h\u0151ss\u00e9. A kihallgat\u00f3i \u00e9s b\u00edr\u00e1i el\u0151tti viselked\u00e9se p\u00e1ratlan h\u0151siess\u00e9gr\u0151l tan\u00faskodik, \u00e1m a teljes k\u00e9phez az is hozz\u00e1tartozik, amit kor\u00e1bban tett. A teljes igazs\u00e1g meg\u00edr\u00e1sa nem szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9s, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelem feln\u0151ttekhez m\u00e9lt\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9se.<\/p>\n

– Nem tart att\u00f3l, hogy a m\u00e9g \u00e9letben l\u00e9v\u0151 ’56-osok megs\u00e9rt\u0151dnek? A k\u00f6nyvben helytelen\u00edti, hogy nem voltak realist\u00e1k, t\u00fal radik\u00e1lis k\u00f6vetel\u00e9seket fogalmaztak meg.<\/em>
\n– Biztos vagyok abban, hogy k\u00f6nyvem mondanival\u00f3j\u00e1t innen is, onnan is fogj\u00e1k hib\u00e1ztatni. Erre csak azt tudom mondani, hogy bizonyos k\u00f6vetkeztet\u00e9sek nekem is nagyon f\u00e1jnak. A k\u00f6tet c\u00edme Vesztett ill\u00fazi\u00f3k – ezen az \u00e9n saj\u00e1t elvesz\u00edtett ill\u00fazi\u00f3mat is \u00e9rtem.<\/p>\n

– Hosszan ostorozza az amerikaiak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Szabad Eur\u00f3pa R\u00e1di\u00f3 akkori magatart\u00e1s\u00e1t. Mit tehettek volna m\u00e1sk\u00e9nt, \u00e9s annak mi lett volna a jelent\u0151s\u00e9ge?<\/em>
\n– Hadd kezdjem azzal, hogy m\u00e1r 1952 v\u00e9g\u00e9n, 1953 elej\u00e9n lemondott a CIA a szovjet t\u00e1borral foglalkoz\u00f3 operat\u00edv oszt\u00e1ly\u00e1nak helyettes vezet\u0151je, mert m\u00e1r akkor r\u00e1j\u00f6tt arra, hogy a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n elsaj\u00e1t\u00edtott beavatkoz\u00e1si m\u00f3dszerek \u00e9s akci\u00f3k a hidegh\u00e1bor\u00fa korszak\u00e1ban nem voltak lehets\u00e9gesek. 1956 legelej\u00e9n a M\u00fcnchenben megjelen\u0151 L\u00e1t\u00f3hat\u00e1rban Kov\u00e1cs Imre, majd Borb\u00e1ndi Gyula b\u00f6lcsen tapintott r\u00e1 arra, hogy a „felszabad\u00edt\u00e1s” politik\u00e1ja csak \u00fcres sz\u00f3lamokb\u00f3l \u00e1ll. A New York Times has\u00e1bjain a vezet\u0151 k\u00fclpolitikai szemle\u00edr\u00f3, C. L. Sulzberger meg\u00edrta, hogy Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban a titoizmus, azaz a „nemzeti” kommunizmus a felszabadul\u00e1s, a Szovjetuni\u00f3t\u00f3l val\u00f3 elszakad\u00e1s els\u0151 l\u00e9pcs\u0151je. Volt teh\u00e1t egy alternat\u00edva, de Amerika nem ezt v\u00e1lasztotta, mert mint mindig, ez\u00fattal is a teljes gy\u0151zelemre t\u00f6rekedett.<\/p>\n

– Ezt a mentalit\u00e1st t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k 1956-ban a SZER ad\u00e1sai?<\/em>
\n– A Szabad Eur\u00f3pa Magyar Oszt\u00e1lya – nem \u00fagy, mint a Lengyel Oszt\u00e1ly – a lehet\u0151 legradik\u00e1lisabb c\u00e9lok kit\u0171z\u00e9s\u00e9t szorgalmazta. Legnagyobb \u00e9s megbocs\u00e1thatatlan b\u0171ne, hogy 1953-55-ben nem t\u00e1mogatta Nagy Imr\u00e9t. Nem t\u00e1mogatta az okt\u00f3ber 28. ut\u00e1n a forradalmat mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tev\u0151 Nagy Imr\u00e9t sem, s\u0151t eg\u00e9szen november 2-ig usz\u00edtott ellene. Sajnos a magyar n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra a Szabad Eur\u00f3pa jelentette Amerika \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t.<\/p>\n

– A szovjet sz\u00e1nd\u00e9kok t\u00f6bbsz\u00f6ri v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrva azt \u00e9rz\u00e9kelteti, mintha lett volna es\u00e9ly valamif\u00e9le, ha nem is teljes gy\u0151zelemre.<\/em>
\n– A magyar forradalom t\u00f6bb olyan esem\u00e9ny ut\u00e1n k\u00f6vetkezett be, amikor a Szovjetuni\u00f3nak \u00e9rdeke lett volna \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelni a „t\u00e1borral” val\u00f3 kapcsolat\u00e1t. Az egyik ilyen esem\u00e9ny a Tit\u00f3val val\u00f3 1955-\u00f6s kib\u00e9k\u00fcl\u00e9s volt, a m\u00e1sik az osztr\u00e1k b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s \u00e9s a szovjet csapatok kivon\u00e1sa, majd a genfi szovjet-amerikai cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 \u00e9s 1956 febru\u00e1rj\u00e1ban a XX. kongresszus. Mint m\u00e1r eml\u00edtettem, okt\u00f3ber 30-\u00e1n egys\u00e9gesen elvetett\u00e9k a beavatkoz\u00e1st. A p\u00e1rteln\u00f6ks\u00e9g egyik tagja, Anasztasz Mikojan v\u00e9gig ellenezte a katonai beavatkoz\u00e1st. Ha a magyar forradalom meg\u00e1llt volna egy Gomulka-f\u00e9le megold\u00e1sn\u00e1l, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy nincs szovjet katonai beavatkoz\u00e1s. Igaz, az \u00faj korm\u00e1ny er\u0151s szovjet nyom\u00e1s alatt maradt volna – mint Lengyelorsz\u00e1gban -, hogy m\u00e9rs\u00e9kelje a reformokat.<\/p>\n

– De vajon igazi gy\u0151zelem lett volna egy Gomulka-f\u00e9le lengyel modell lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek kiv\u00edv\u00e1sa?<\/em>
\n– Semmik\u00e9ppen sem olyan, mint amilyenre 1956 \u0151sz\u00e9n sz\u00e1m\u00edtottunk. De \u00fagy is fel lehet tenni a k\u00e9rd\u00e9st, hogy vajon a valami nem lett volna-e t\u00f6bb a semmin\u00e9l. M\u00e1s sz\u00f3val a t\u00f6rt\u00e9nelemnek 1956-ban nemcsak Pet\u0151fi S\u00e1ndor idealizmus\u00e1ra, hanem De\u00e1k Ferenc b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9re is sz\u00fcks\u00e9ge lett volna.<\/p>\n

Forr\u00e1s: N\u00e9pszabads\u00e1g \u2022 Horv\u00e1th G\u00e1bor \u2022 2006. m\u00e1jus 20.<\/i><\/b><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Charles Gati: Volt es\u00e9ly ’56-ban A washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzor\u00e1nak Vesztett ill\u00fazi\u00f3k – Moszkva, Washington \u00e9s az 1956-os forradalom c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja szeptemberben egyszerre \u00f6t nyelven, a magyar mellett angolul, lengyel\u00fcl, oroszul \u00e9s szlov\u00e1kul jelenik meg. Az amerikai eredetit a Woodrow Wilson Center \u00e9s a Stanford University Press, a magyar ford\u00edt\u00e1st, amely Makovecz Benj\u00e1min munk\u00e1ja, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[140,122],"tags":[],"class_list":["post-51438","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-1956-2016","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/51438","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=51438"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/51438\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=51438"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=51438"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=51438"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}