{"id":52898,"date":"2016-07-23T10:31:06","date_gmt":"2016-07-23T10:31:06","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=52898"},"modified":"2016-07-23T10:31:30","modified_gmt":"2016-07-23T10:31:30","slug":"thomas-o-hollman-a-selyemut","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=52898","title":{"rendered":"Thomas O. H\u00f6llman: A Selyem\u00fat"},"content":{"rendered":"

\u201eAz \u00f6sszefoglal\u00f3an Selyem\u00fatnak nevezett \u00fatvonal m\u00e1r az \u00f3kor \u00f3ta kiterjedt k\u00f6zleked\u00e9si h\u00e1l\u00f3zatot alkotott, melynek f\u0151csap\u00e1sa Kelet-\u00c1zsi\u00e1t\u00f3l a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengerig \u00e9rt. A szerz\u0151 ezt a nyomvonalat k\u00f6veti eg\u00e9szen napjainkig, felcsillantva a sz\u00e1mos n\u00e9p \u00e9s kult\u00fara \u00e1ltal l\u00e9trehozott \u00e9rt\u00e9kes \u00f6r\u00f6ks\u00e9g minden oldal\u00e1t. A szerz\u0151, Thomas O. H\u00f6llmann a sinol\u00f3gia \u00e9s etnol\u00f3gia professzora a M\u00fcncheni Egyetemen. Sz\u00e1mos m\u0171vet \u00edrt \u00c1zsia t\u00f6rt\u00e9nelme, n\u00e9prajza \u00e9s r\u00e9g\u00e9szete t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben.\u201d (A Kiad\u00f3)<\/strong>
\n<\/p>\n

A\u00a0k\u00f6tetet m\u00e9ltat\u00f3k (ekultura.hu)<\/strong> azt emelik ki, hogy sajn\u00e1lj\u00e1k, hogy a k\u00f6nyv t\u00fal r\u00f6vid.\u201d A k\u00f6nyv tal\u00e1n egyetlen hib\u00e1ja \u2013 att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy minden fontosabb aspektus\u00e1b\u00f3l k\u00f6rbej\u00e1rja a t\u00e9m\u00e1t \u2013, hogy r\u00f6vid, \u00edgy n\u00e9h\u00e1ny dologra egyszer\u0171en helyhi\u00e1ny miatt nem jutott t\u00f6bb id\u0151. Mindenesetre aki \u00fagy d\u00f6nt, hogy m\u00e9lyebben bele\u00e1ssa mag\u00e1t a Selyem\u00fat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, az b\u0151s\u00e9ges magyar \u00e9s idegen nyelv\u0171 szakirodalmat tal\u00e1l a k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n.\u201d (Mezei Attila)<\/strong>
\n\u00c9n is sajn\u00e1lom, mert remek k\u00f6tet
\nA Selyem\u00fat menti elveszett civiliz\u00e1ci\u00f3k felkutat\u00e1s\u00e1ra els\u0151k\u00e9nt a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Stein Aur\u00e9l (1862-1943) indult el. (mult-kor.hu)<\/strong><\/p>\n

„Krisztus sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n 414-ben t\u00e9rt vissza Faxian (F\u00e1hszien) k\u00ednai szerzetes hossz\u00fa indiai \u00fatj\u00e1r\u00f3l, amelyen a buddhizmus szent helyeit l\u00e1togatta v\u00e9gig. A lelki \u00e9lm\u00e9nyeken t\u00fal sokf\u00e9le kalandr\u00f3l is besz\u00e1molt, k\u00f6zt\u00fck a Takla-Mak\u00e1n sivatag megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sair\u00f3l: „Nem l\u00e1tni sem madarat a leveg\u0151ben, sem b\u00e1rmif\u00e9le \u00e1llatot a f\u00f6ld\u00f6n. Ha m\u00e9goly er\u0151sen figyelsz is mindenfel\u00e9, hogy megtal\u00e1ljad az utat, hi\u00e1baval\u00f3. Csak a holtak aszott csontjai szolg\u00e1lnak \u00fatjelz\u00e9sk\u00e9nt.”<\/em><\/p>\n

Annak, aki az \u00f3korban vagy a k\u00f6z\u00e9pkorban a Selyem\u00faton utazni k\u00edv\u00e1nt, egy tulajdons\u00e1ggal biztosan rendelkeznie kellett: a vesz\u00e9lyek helyes felm\u00e9r\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel – vagy semmibev\u00e9tel\u00e9vel. Mert igen k\u00f6nny\u0171 volt ir\u00e1nyt t\u00e9veszteni a behavazott hegyekben, a bar\u00e1ts\u00e1gtalan sivatagokban, a v\u00e9gtelen tengereken, \u00e9s gyakran v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt hal\u00e1llal a v\u00e1llalkoz\u00e1s. A szerz\u0151, aki a biztons\u00e1gos \u00edr\u00f3asztal mell\u0151l lament\u00e1l a homokviharok \u00e9s a hidegbet\u00f6r\u00e9sek miatt, sok tekintetben maga is vesz\u00e9lyes v\u00e1llalkoz\u00e1sba fog.<\/em><\/p>\n

A vil\u00e1g egykor leg\u00e1tfog\u00f3bb \u00fath\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak t\u00f6bb mint k\u00e9tezer \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl sz\u00e1z oldalon \u00f6sszefoglalni megk\u00f6veteli, hogy szigor\u00faan csak a legl\u00e9nyegesebbre koncentr\u00e1ljunk, ami alapos r\u00f6vid\u00edt\u00e9seket \u00e9s egyszer\u0171s\u00edt\u00e9seket is sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tesz, ez pedig nem kis feladat. Itt is utat lehet t\u00e9veszteni, mint a sivatagban. Sz\u00e1mos t\u00e9mak\u00f6r ez\u00e9rt csak p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edt\u0151dik, m\u00e1sok egy\u00e1ltal\u00e1n nem.”<\/em><\/p>\n

Thomas H\u00f6llmann k\u00f6nyve nem kis feladatra v\u00e1llalkozott: alig 100 oldalon mutatja be az \u00e9vezredes k\u00f6tel\u00e9kek szinte minden elem\u00e9t, a f\u00f6ldrajzi viszonyokt\u00f3l a kereskedelmi kapcsolatokig. A munka id\u0151rendi t\u00e1bl\u00e1zattal \u00e9s t\u00e9rk\u00e9ppel seg\u00edti az olvas\u00f3t, a k\u00f6nyvet \u00e9rt\u0151 ford\u00edt\u00f3 gondozta, amit az is jelez, hogy a munka v\u00e9g\u00e9n az el\u00e9rhet\u0151 magyar szakirodalom is helyet kapott.
\nTulajdonk\u00e9pp n\u0151i \u00fat ez. A selyem p\u00e9nzeszk\u00f6z szerepet is j\u00e1tszott. A n\u0151i ruh\u00e1zkod\u00e1sban a selyem t\u00f6bbet mutatott meg a n\u0151i alakb\u00f3l, mint amit eltakart. A j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 selyem, \u00edrja a kiv\u00e1l\u00f3 szerz\u0151, kilenc kilom\u00e9ter hossz\u00fa volt \u00e9s ez mind\u00f6ssze h\u00e1rom grammot tett ki s\u00falya alapj\u00e1n. Kezdem azt hinni, hogy manaps\u00e1g min\u00e9l v\u00e9konyabb egy k\u00f6nyv, ann\u00e1l fontosabb. A Selyem\u00fat ma egyben az \u00f3pium \u00fatja, az egyik legj\u00f6vedelmez\u0151bb kereskedelmi cikk. A k\u00f6nyv a\/5-\u00f6s m\u00e9ret\u0171. 123 idegen nyelv\u0171 k\u00f6nyv szerepel a bibliogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban, mellette 23 magyar nyelv\u0171.
\nA Selyem\u00fat elnevez\u00e9s kereskedelmi \u00fatvonalak olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ra haszn\u00e1latos, amely Kelet-, D\u00e9l- \u00e9s Nyugat-\u00c1zsi\u00e1t, a Mediterr\u00e1n t\u00e9rs\u00e9gen kereszt\u00fcl Eur\u00f3p\u00e1val \u00e9s \u00c9szak-Afrik\u00e1val k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze. K\u00edn\u00e1b\u00f3l, Chang`an-b\u00f3l (n\u00e9pszer\u0171 magyar \u00e1t\u00edr\u00e1ssal: Csang-an, mai nev\u00e9n Xi`an (Hszian) indult, Anat\u00f3lia ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9n haladt kereszt\u00fcl. A Selyem\u00faton folytatott kereskedelem fontos szerepet j\u00e1tszott olyan nagy civiliz\u00e1ci\u00f3k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, mint K\u00edna, Egyiptom, Perzsia, Ar\u00e1bia, India, R\u00f3ma \u00e9s Biz\u00e1nc.
\nA Selyem\u00fat (n\u00e9met\u00fcl \u201eSeidenstra\u00dfe\u201d, \u201eSeidenstra\u00dfen\u201d) elnevez\u00e9st el\u0151sz\u00f6r Ferdinand von Richthofen n\u00e9met geogr\u00e1fus haszn\u00e1lta 1877-ben.
\n2014-ben az \u00fat kazahszt\u00e1ni, k\u00ednai \u00e9s kirgiziszt\u00e1ni szakasz\u00e1t az UNESCO Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.
\nA vil\u00e1g egykor legkiterjedtebb kereskedelmi h\u00e1l\u00f3zata m\u00e1r a m\u00falt\u00e9, a ragyog\u00f3 m\u00falt\u00e9; \u00e1m interkultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket k\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00fczenete id\u0151szer\u0171bb, mint b\u00e1rmikor kor\u00e1bban.<\/p>\n

A Selyemutat senki sem tervezte, senki sem avatta fel, \u00e9s soha egyetlen hatalom sem fel\u00fcgyelte kiz\u00e1r\u00f3lagosan. A modern kort megel\u0151z\u0151 id\u0151k leghosszabb kereskedelmi h\u00e1l\u00f3zata t\u00f6bb \u0151si kereskedelmi \u00fatvonal lass\u00fa \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1b\u00f3l keletkezett. J\u00f3l cseng\u0151 nev\u00e9t, amely mitikus rangra emelte, csak sz\u00e1zadokkal azut\u00e1n kapta, hogy dics\u0151s\u00e9ge le\u00e1ldozott. Ferdinand von Richthofen n\u00e9met f\u00f6ldrajztud\u00f3s volt a n\u00e9vad\u00f3, aki 1877-ben K\u00edna c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak els\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben vetette pap\u00edrra a kifejez\u00e9st, tov\u00e1bb\u00e1 el\u0151ad\u00e1st szentelt a \u201ek\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai selyemutaknak\u201d. Az \u00e1ltala alkotott fogalom annyira megragadta az emberek k\u00e9pzelet\u00e9t, hogy ut\u00f3bb sz\u00e1mos nyelvbe \u00e1t\u00fcltett\u00e9k \u2013 m\u00e9g k\u00ednaiul is l\u00e9tezik. A szerte\u00e1gaz\u00f3 kereskedelmi \u00fatvonal k\u00f6r\u00e9 id\u0151k\u00f6zben sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9net fon\u00f3dott. Mes\u00e9s kalandokr\u00f3l \u00e9s csod\u00e1kr\u00f3l, valamint kincsekr\u0151l sz\u00f3ltak ezek a t\u00f6rt\u00e9netek \u2013 selyemr\u0151l, j\u00e1dek\u00f6vekr\u0151l, pr\u00e9mekr\u0151l, pomp\u00e1s sz\u0151nyegekr\u0151l, ker\u00e1mi\u00e1kr\u00f3l, te\u00e1r\u00f3l \u00e9s fah\u00e9jr\u00f3l. A m\u00e1sik ir\u00e1nyban viszont a t\u00f6mj\u00e9n, a szarvasagancs, a lovak \u00e9s az \u00e9kk\u00f6vek voltak az \u00e1h\u00edtott \u00e9rt\u00e9kek. \u00c9s amit szint\u00e9n nem feledhet\u00fcnk: e jelent\u0151s kereskedelmi \u00fatvonal a vil\u00e1gvall\u00e1sok kiemelt misszi\u00f3s \u00fatja is volt.<\/p>\n

\"selyem\u00fat\"<\/a><\/p>\n

www.corvina.hu<\/em>
\nCorvina Kiad\u00f3<\/em><\/p>\n

FEL\u00daJ\u00cdTJ\u00c1K<\/strong>
\nA kezdetben n\u00e9mileg bonyolult \u201eselyem\u00fat gazdas\u00e1gi \u00f6vezet\u201d \u00e9s \u201eXXI. sz\u00e1zadi tengeri selyem\u00fat\u201d elnevez\u00e9s hamar ler\u00f6vid\u00fclt, \u00e9s ma m\u00e1r az egyszer\u0171bb, b\u00e1r magyarul m\u00e9g mindig sut\u00e1n hangz\u00f3 \u201eegy \u00f6vezet \u2013 egy \u00fat\u201d (One Belt \u2013 One Road) kifejez\u00e9s haszn\u00e1latos. Az \u00f6tlet l\u00e9nyege, hogy K\u00edn\u00e1val a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s d\u00e9l-\u00e1zsiai, k\u00f6zel-keleti \u00e9s kelet-afrikai r\u00e9gi\u00f3kon kereszt\u00fcl eg\u00e9szen az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ig ny\u00fal\u00f3 infrastruktur\u00e1lis, kommunik\u00e1ci\u00f3s, logisztikai, kereskedelmi \u00e9s politikai h\u00e1l\u00f3zatot, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st hoznak l\u00e9tre a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben, els\u0151sorban k\u00ednai anyagi forr\u00e1sokat felhaszn\u00e1lva. (magyarid\u0151k.hu)<\/strong><\/p>\n

Magyar tud\u00f3s is szerepet j\u00e1tszott a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben<\/em><\/strong><\/p>\n

A Selyem\u00fat \u2013 K\u00edn\u00e1t a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger mell\u00e9k\u00e9vel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 eur\u00e1zsiai k\u00f6zleked\u00e9si \u00fatvonal \u2013 nem csup\u00e1n kereskedelmi c\u00e9lokra szolg\u00e1lt, hanem a Nyugat \u00e9s a Kelet nagy civiliz\u00e1ci\u00f3inak tal\u00e1lkoz\u00e1si pontja is volt. A Kr. e. 2. sz\u00e1zadt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en t\u00f6bb mint egy \u00e9vezreden \u00e1t selymet, luxuscikkeket \u00e9s egy\u00e9b kereskedelmi \u00e1rukat sz\u00e1ll\u00edtottak \u00e9s cser\u00e9ltek az \u00fat menti v\u00e1rosokban, o\u00e1zisokban, de egyben eszm\u00e9k, vall\u00e1si tanok, m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusok, technol\u00f3gi\u00e1k terjed\u00e9s\u00e9nek \u00e9s meghonosod\u00e1s\u00e1nak sz\u00edntere is volt. A k\u00ednai, az indiai, az ir\u00e1ni, valamint a klasszikus nyugati kult\u00fara keveredett \u00e9s hatott itt egym\u00e1sra.
\nEnnek \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, \u00edr\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rgyi eml\u00e9keit kutatta Stein Aur\u00e9l (Pest, 1862 \u2013 Kabul, 1943) r\u00e9g\u00e9sz-felfedez\u0151. 1900-1916 k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1rom nagy exped\u00edci\u00f3t vezetett a Tarim-medence homokba temetett romjainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt addig ismeretlen nyelvek \u00e9s \u00edr\u00e1sok ker\u00fcltek a kutat\u00f3k l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9be, az ott \u00e9l\u0151 n\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9nete, m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete ker\u00fclt \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba. Vil\u00e1gh\u00edrnev\u00e9t azonban a dunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokban \u0151rz\u00f6tt kincsek felfedez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti.
\nSzerz\u0151: Susmita Arp
\nSzamarkand, a Selyem\u00fat fontos o\u00e1zisv\u00e1rosa<\/strong><\/em><\/p>\n

I. e. 327-ben Szogdi\u00e1t megh\u00f3d\u00edtotta Nagy S\u00e1ndor, majd Baktri\u00e1val \u00f6sszevonva birodalma egyik satrap\u00e1j\u00e1v\u00e1 tette. K\u00e9s\u0151bb, a hellenizmus kor\u00e1ban a Greko-Baktriai Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sze lett mintegy egy \u00e9vsz\u00e1zadra. A hellenizmus idej\u00e9n fellend\u00fclt a v\u00e1rosi kult\u00fara, a greko-baktriai uralkod\u00f3k sok \u00faj v\u00e1rost is alap\u00edtottak nemcsak Baktri\u00e1ban, hanem Szogdi\u00e1ban is. Ez sok indiai keresked\u0151t \u00e9s k\u00e9zm\u0171vest vonzott ide, akik a pr\u00e1krit nyelvek egyik \u00e9szaknyugat-indiai nyelvj\u00e1r\u00e1s\u00e1t, a gandh\u00e1ri pr\u00e1kritot besz\u00e9lt\u00e9k. A szogdok ezut\u00e1n k\u00e9zm\u0171ves, keresked\u0151, v\u00e1rosi n\u00e9pp\u00e9 v\u00e1ltak. [4] A greko-baktriai uralkod\u00f3k felismert\u00e9k a kereskedelem jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, ez\u00e9rt az i. e. 2. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben katonai hadm\u0171veleteket folytattak eg\u00e9szen Loulanig, hogy biztos\u00edts\u00e1k a Tarim-medenc\u00e9n kereszt\u00fcl vezet\u0151 kereskedelmi utakat, amelyek a hamarosan megsz\u00fclet\u0151 Selyem\u00fat egyik sz\u00e1razf\u00f6ldi szakasz\u00e1t k\u00e9pezt\u00e9k. Az indiai keresked\u0151k els\u0151sorban az Amu-darj\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre tev\u00e9kenykedtek, a szogdokra maradt a t\u00faloldal \u00e9s a K\u00edn\u00e1val val\u00f3 kapcsolattart\u00e1s. Erre utal, hogy a Ts’in Kir\u00e1lys\u00e1g neve a szogd \u010cin alakban terjedt el, mint K\u00edna neve. Az indiaiak ezt a szogdokt\u00f3l k\u00e9s\u0151bb Cina alakban vett\u00e9k \u00e1t. Az indiai keresked\u0151k nyom\u00e1ban a buddhista misszion\u00e1riusok is megjelentek a Greko-baktriai Kir\u00e1lys\u00e1gban.
\nAz \u00fatvonal k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai r\u00e9sz\u00e9t a Han-dinasztia nyitotta meg k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl i. e. 114-ben, els\u0151sorban Zhang Qian felfedez\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, hab\u00e1r kereskedelem kor\u00e1bban is folyt m\u00e1r ezen a ter\u00fcleten. A k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9ge fel\u00e9 a tengeri kereskedelem \u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Selyem\u00fat jelent\u0151s\u00e9ge hanyatl\u00e1snak indult.
\ni. e. 100 ut\u00e1n a hsziungnukt\u00f3l kor\u00e1bban veres\u00e9get szenvedett j\u00fcecsik \u00e1tkeltek az Amu-darja d\u00e9li oldal\u00e1ra \u00e9s megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a Greko-baktriai Kir\u00e1lys\u00e1got. Egy ideig r\u00e9szfejedelems\u00e9gekben \u00e9ltek, majd i. sz. 10 ut\u00e1n l\u00e9trehozt\u00e1k a Kus\u00e1n Birodalmat. Ezalatt a buddhizmus \u00e9s a gandh\u00e1ri pr\u00e1krit tov\u00e1bb terjedt Baktri\u00e1ban, a buddhista kolostorokban k\u00e9pzett \u00edrnokok miatt a g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a baltriai nyelv mellett a gandh\u00e1ri pr\u00e1krit lett a birodalom legfontosabb k\u00f6zigazgat\u00e1si nyelve. K\u00f6zben az i. e. 1. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeiben a Han Birodalom kiterjesztette uralm\u00e1t a T\u00e1rim-medenc\u00e9re. Ekkor m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a selyem\u00fat \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li \u00e1ga is, ahol a szogd \u00e9s indiai keresked\u0151knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a szogdot \u00e9s a gandh\u00e1ri pr\u00e1kritot haszn\u00e1lt\u00e1k k\u00f6zvet\u00edt\u0151 nyelvk\u00e9nt.
\nVolt a selyem\u00fatnak ugyanekkor egy \u00e9szakabbi \u00e1ga a sztyeppe \u00e9s az erd\u0151s sztyeppe vid\u00e9k\u00e9n is, amelynek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a szogdok szint\u00e9n felismert\u00e9k. A Hsziungnu Birodalom ter\u00fclet\u00e9n megtal\u00e1lhat\u00f3k voltak a Bajk\u00e1l t\u00f3 \u00e9s az Ivolga foly\u00f3 mellett, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a nom\u00e1dok \u00e1ltal K\u00edn\u00e1b\u00f3l rabolt, vagy ad\u00f3k\u00e9nt kipr\u00e9selt \u00e1rukat k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k az egyes t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Az 5. sz\u00e1zadban a biz\u00e1nciak eti\u00f3p keresked\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ki akart\u00e1k szor\u00edtani a perzs\u00e1kat az indiai kik\u00f6t\u0151k selyemkereskedelm\u00e9b\u0151l, de nem j\u00e1rtak sikerrel, mivel az eti\u00f3poknak nem volt megfelel\u0151 t\u0151k\u00e9je ehhez.
\nA k\u00f6z\u00e9pkorban a selyem\u00faton h\u00e1rom nyelv j\u00e1tszott fontos szerepet, a hv\u00e1rezmi, a k\u00f6z\u00e9pperzsa majd \u00fajperzsa, \u00e9s sz\u00edr nyelv. A hv\u00e1rizmi kereskedelem aranykora a 10. sz\u00e1zad volt Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, ezut\u00e1n a hv\u00e1rizmi nyelv lassan elt\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, de haszn\u00e1latban maradt eg\u00e9szen a mongol h\u00f3d\u00edt\u00e1sig. A sz\u00edr nyelv, mint az arameus lesz\u00e1rmazottja sz\u00e9les k\u00f6r\u0171en elterjedt a K\u00f6zel-Keleten, \u00e9s mint a nesztori\u00e1nus kereszt\u00e9nys\u00e9g nyelve a korai k\u00f6z\u00e9pkorban K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-\u00c1zsi\u00e1ban is, \u00edgy a 2. sz\u00e1zadt\u00f3l a selyem\u00fat fontos nyelve lett.
\nA legtart\u00f3sabb szerepet azonban a k\u00f6z\u00e9pperzsa majd \u00fajperzsa j\u00e1tszotta a Selyem\u00faton. M\u00e1r az arab h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt megjelentek Szogdi\u00e1ban is, de az arab h\u00f3d\u00edt\u00e1s gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta a helyzetet. A szogd gazdas\u00e1g lehanyatlott, a szogdok sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dtak, elv\u00e1ndoroltak. A perzs\u00e1k \u00e1tt\u00e9rtek az iszl\u00e1mra, \u00e1tvett\u00e9k a szogdok szerep\u00e9t a selyemkereskedelemben \u00e9s nyelv\u00fck lett a lingua franca \u00e9vsz\u00e1zadokra Nyugat- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban. A kereskedelem mellett a diplom\u00e1cia, az irodalom \u00e9s a m\u0171vel\u0151d\u00e9s f\u0151 nyelve is ez lett a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s mongol udvarokban eg\u00e9szen a 17. sz\u00e1zadig. Jelent\u0151s\u00e9ge csak a latin eur\u00f3pai szerep\u00e9hez m\u00e9rhet\u0151. Emellett Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban a hv\u00e1rezmit a kun Kelet-\u00c1zsi\u00e1ban a szogdot az ujgur nyelv v\u00e1ltotta fel a Selyem\u00faton. Mindkett\u0151 a kipcsakos t\u00edpus\u00fa t\u00f6r\u00f6k nyelvek k\u00f6z\u00e9 tartozott.
\nEzenk\u00edv\u00fcl az eur\u00f3pai keresked\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra Kijev fontos kereskedelmi k\u00f6zpont lett, ahonnan orosz kereked\u0151k \u00fatj\u00e1n tartott\u00e1k a kereskedelmi kapcsolatokat a Mongol Birodalommal. \u00cdgy a mongol \u00e9s az orosz is k\u00f6zvet\u00edt\u0151nyelv lett. Az \u00f6rm\u00e9nyek sz\u00e9tsz\u00f3r\u00e1d\u00e1suk, valamint amiatt, hogy az \u00f6rm\u00e9ny papok ismert\u00e9k a t\u00f6r\u00f6k, arab \u00e9s sz\u00edr nyelvet is, szint\u00e9n jelent\u0151s\u00e9gre tettek szert.<\/p>\n

A Selyem\u00fat r\u00e9szei<\/span><\/p>\n

A t\u00f6bb mint 8000 kilom\u00e9teres Selyem\u00fat \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a Kelet jelent\u0151s civiliz\u00e1ci\u00f3it k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a Nyugattal.
\nA Selyem\u00fat nem volt kijel\u00f6lt \u00fat, elhelyezked\u00e9se att\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt, hogy merre voltak ellens\u00e9ges t\u00f6rzsek, hol volt \u00e9h\u00edns\u00e9g, mely ter\u00fclet volt sz\u00e1raz. A kereskedelem, a biztons\u00e1gos k\u00f6zleked\u00e9s is befoly\u00e1solta, milyen \u00fatvonalon haladtak a karav\u00e1nok, de volt n\u00e9h\u00e1ny bej\u00e1ratott f\u0151bb \u00fatvonal.<\/p>\n

Az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerinti els\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadban rendszeresen haszn\u00e1lt \u00fatvonalak a k\u00f6vetkez\u0151k voltak:<\/p>\n

Sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n<\/span><\/p>\n

\u00c9szak-K\u00edna kereskedelmi k\u00f6zpontj\u00e1t\u00f3l indulva nyugat fel\u00e9, a sz\u00e1razf\u00f6ldi Selyem\u00fat \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li \u00fatszakaszokra bomlott, hogy elker\u00fclje a Takla-Mak\u00e1n sivatagot \u00e9s a Lop-n\u00f3r vid\u00e9ket.
\nAz \u00e9szaki \u00fatvonal \u00e9szaknyugati ir\u00e1nyba haladt K\u00edna Gansu tartom\u00e1ny\u00e1n kereszt\u00fcl, majd tov\u00e1bbi h\u00e1rom r\u00e9szre \u00e1gazott. Kett\u0151 ezek k\u00f6z\u00fcl a hegyek vonulat\u00e1t k\u00f6vette a Takla-Mak\u00e1n sivatagt\u00f3l \u00e9szakra \u00e9s d\u00e9lre, majd Kasgarn\u00e1l \u00fajra egyes\u00fcltek. A harmadik a Tiensan hegys\u00e9gt\u0151l \u00e9szakra haladt, Turfanon, Talgaron \u00e9s Almatin kereszt\u00fcl, ami ma Kazahszt\u00e1n d\u00e9lkeleti r\u00e9sze.<\/p>\n

Az \u00fat Kashgart\u00f3l nyugatra ism\u00e9t k\u00e9t fel\u00e9 v\u00e1lt. Az egyik szakasz az Alai-v\u00f6lgy\u00f6n lefel\u00e9 Termez \u00e9s Balkh fel\u00e9 haladt. A m\u00e1sik szakasz a Fergana-v\u00f6lgyben Kokandon kereszt\u00fcl nyugatra tartott, \u00e1tszelte a Karakum sivatagot nyugati ir\u00e1nyba Merv fel\u00e9, majd r\u00f6videsen tal\u00e1lkozott a d\u00e9li \u00fatvonallal.
\nAz egyik \u00fatszakasz \u00e9szaknyugati ir\u00e1nyba fordult az Aral-t\u00f3t\u00f3l \u00e9s Kaszpi-tengert\u0151l \u00e9szakra \u00e9s a Fekete-tenger fel\u00e9 haladt tov\u00e1bb.
\nEgy m\u00e1sik \u00fatvonal szint\u00e9n Xi`anb\u00f3l indult \u00e9s a S\u00e1rga-foly\u00f3n kereszt\u00fcl nyugat fel\u00e9 tartott Xinjiang, Fergana (ma \u00dczbegiszt\u00e1n), Perzsia (Ir\u00e1n), Irak fel\u00e9, miel\u0151tt el\u00e9rte a R\u00f3mai Birodalom keleti hat\u00e1r\u00e1t.
\nA Selyem\u00fat \u00e9szaki \u00fatvonal\u00e1nak karav\u00e1njai sz\u00e1mos term\u00e9ket juttattak el K\u00edn\u00e1ba. Perzsi\u00e1b\u00f3l datoly\u00e1t, s\u00e1fr\u00e1nyt \u00e9s piszt\u00e1ci\u00e1t, Szom\u00e1li\u00e1b\u00f3l t\u00f6mj\u00e9nt, alo\u00e9t, mirh\u00e1t, Indi\u00e1b\u00f3l szant\u00e1lf\u00e1t, Egyiptomb\u00f3l \u00fcveget, \u00e9s a vil\u00e1g egy\u00e9b dr\u00e1ga \u00e9s keresett cikkeit sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Visszafel\u00e9 selymet, lakkozott \u00e1rut \u00e9s porcel\u00e1nt hoztak.
\nA d\u00e9li \u00fatvonal legink\u00e1bb egyetlen \u00fat volt, ami \u00c9szak-Indi\u00e1n kereszt\u00fcl Turkeszt\u00e1n-Hor\u00e1sz\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n \u00e1t, d\u00e9li el\u00e1gaz\u00e1sokkal a tengeren Mezopot\u00e1mi\u00e1ig \u00e9s Anat\u00f3li\u00e1ig folytat\u00f3dott. K\u00edn\u00e1ban d\u00e9l fel\u00e9 haladt a Szecsuan-medenc\u00e9n kereszt\u00fcl \u00e9s a hegyeken \u00e1tkelve \u00c9szakkelet-Indi\u00e1ba \u00e9rt. Ez az \u00fatvonal Tea\u00fat n\u00e9ven is ismeretes. Az \u00fatvonal nyugatra fordult a Brahmaputra \u00e9s Gangesz foly\u00f3k s\u00edks\u00e1gain kereszt\u00fcl, majd val\u00f3sz\u00edn\u0171leg becsatlakozott a Grand Trunk Roadba V\u00e1r\u00e1naszit\u00f3l nyugatra. \u00c9szak-Pakiszt\u00e1non \u00e9s a Hindukus hegys\u00e9gen \u00e1t Afganiszt\u00e1nra \u00e9rt \u00e9s Mervt\u0151l nem messze becsatlakozott az \u00e9szaki \u00fatvonalba.
\nEzek ut\u00e1n viszonylag egyenes vonalban haladt nyugat fel\u00e9 \u00c9szak-Ir\u00e1n hegyein \u00e9s a Sz\u00edriai sivatag \u00e9szaki cs\u00fccsk\u00e9n \u00e1t a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger keleti partvid\u00e9k\u00e9ig. A keresked\u0151k a tengeren It\u00e1li\u00e1ig, a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n \u00e9szakra Anat\u00f3li\u00e1ig, d\u00e9lre \u00c9szak-Afrik\u00e1ig vitt\u00e9k tov\u00e1bb az \u00e1rukat.<\/p>\n

Tengeren<\/span><\/p>\n

Egy m\u00e1sik \u00e1gon az \u00e1ruk Her\u00e1tb\u00f3l Sz\u00faz\u00e1n \u00e1t a Perzsa-\u00f6b\u00f6ln\u00e9l l\u00e9v\u0151 Szpaszinu Kharaxig haladtak, illetve Petr\u00e1ig \u00e9s Alexandri\u00e1ig \u00e9s egy\u00e9b F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri kik\u00f6t\u0151kig, ahonnan a haj\u00f3k R\u00f3m\u00e1ig vitt\u00e9k \u0151ket.<\/p>\n

A selyem\u00fat m\u0171k\u00f6d\u00e9se<\/span><\/p>\n

A k\u00ednai selyem az \u00fatvonal egyik legf\u0151bb \u00e1rucikke volt
\nA sz\u00e1razf\u00f6ldi selyem\u00faton karav\u00e1nok k\u00f6zlekedtek, mert \u00edgy az ellens\u00e9ges t\u00f6rzsekkel, rabl\u00f3kkal szemben jobban meg tudt\u00e1k magukat v\u00e9deni, tov\u00e1bb\u00e1 \u00edgy egyetlen utaz\u00e1s sor\u00e1n t\u00f6bb \u00e1rut sz\u00e1ll\u00edthattak.
\nA Selyem\u00faton nem csak selymet \u00e9s sz\u00e1mos egy\u00e9b fontos term\u00e9ket sz\u00e1ll\u00edtottak \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl, hanem kultur\u00e1lis \u00e9s technol\u00f3giai \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st is biztos\u00edtott a kontinensek k\u00f6z\u00f6tt. Keresked\u0151k, zar\u00e1ndokok, szerzetesek, katon\u00e1k, nom\u00e1dok \u00e9s v\u00e1roslak\u00f3k j\u00e1rt\u00e1k K\u00edn\u00e1t\u00f3l kezdve a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengerig. [
\nA t\u00f6bb, mint 8000 kilom\u00e9ter hossz\u00fa \u00fatvonal lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy olyan luxuscikkek is eljussanak a vil\u00e1g egyik pontj\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikig, mint a selyem, a szat\u00e9n, a p\u00e9zsma, a rubin, a gy\u00e9m\u00e1nt, a igazgy\u00f6ngy vagy a rebarbara. Hab\u00e1r a Selyem\u00fat t\u00f6bb ezer kilom\u00e9teren \u00edvelt \u00e1t, kev\u00e9s keresked\u0151 j\u00e1rta az eg\u00e9sz \u00fatvonalat. Jellemz\u0151bb volt, hogy az \u00e1rucikkek sz\u00e1mos k\u00f6zvet\u00edt\u0151n kereszt\u00fcl utaztak \u00e9s a t\u00e9nyleges kereskedelem az \u00fatvonal fontos o\u00e1zisv\u00e1rosainak ny\u00fczsg\u0151 piacain bonyol\u00f3dott.<\/p>\n

Miut\u00e1n 234-ben a Sz\u00e1sz\u00e1nida Birodalom kiterjesztette uralm\u00e1t a Kus\u00e1n Birodalom nyugati r\u00e9sz\u00e9re \u00e9s \u00edgy ellen\u0151rz\u00e9se al\u00e1 vonta a selyem\u00fat baktriai szakasz\u00e1t, a szogdok megjelentek a selyem\u00fat d\u00e9li sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1g\u00e1n is, amely a Karakorum hegys\u00e9gen kereszt\u00fcl vezetett Gandh\u00e1r\u00e1ba \u00e9s amelyen k\u00ednai selymet sz\u00e1ll\u00edtottak Indi\u00e1ba. Ezut\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadokra szogd nyelv uralta a selyem\u00fat k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai szakasz\u00e1t, a szogdok sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a selymet \u00e9s m\u00e1s \u00e1rukat Hv\u00e1rezmig, Parthi\u00e1ig, a Sz\u00e1sz\u00e1nida Birodalomig \u00e9s Gandh\u00e1r\u00e1ig.
\nHv\u00e1rezmb\u0151l a helyi keresked\u0151k vitt\u00e9k tov\u00e1bb Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ba. Ir\u00e1nban Mervben p\u00e1rtusok, k\u00e9s\u0151bb perzs\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t az \u00e1rut \u00e9s vitt\u00e9k tov\u00e1bb Mezopot\u00e1mia fel\u00e9. Gandh\u00e1r\u00e1t\u00f3l indiaiak sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az \u00e1rukat a nyugat-indiai kik\u00f6t\u0151kig, ahol perzsa keresked\u0151k rakt\u00e1k haj\u00f3ra \u00e9s vitt\u00e9k Mezopot\u00e1mi\u00e1ba, Om\u00e1nba, Jemenbe \u00e9s Eti\u00f3pi\u00e1ba. A r\u00f3mai hat\u00e1r\u00e1n sz\u00edr \u00e9s palm\u00fcrai kereked\u0151k vett\u00e9k \u00e1t az \u00e1rut \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a R\u00f3mai Birodalomba.<\/p>\n

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta Kerekes Tam\u00e1s<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eAz \u00f6sszefoglal\u00f3an Selyem\u00fatnak nevezett \u00fatvonal m\u00e1r az \u00f3kor \u00f3ta kiterjedt k\u00f6zleked\u00e9si h\u00e1l\u00f3zatot alkotott, melynek f\u0151csap\u00e1sa Kelet-\u00c1zsi\u00e1t\u00f3l a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengerig \u00e9rt. A szerz\u0151 ezt a nyomvonalat k\u00f6veti eg\u00e9szen napjainkig, felcsillantva a sz\u00e1mos n\u00e9p \u00e9s kult\u00fara \u00e1ltal l\u00e9trehozott \u00e9rt\u00e9kes \u00f6r\u00f6ks\u00e9g minden oldal\u00e1t. A szerz\u0151, Thomas O. H\u00f6llmann a sinol\u00f3gia \u00e9s etnol\u00f3gia professzora a M\u00fcncheni Egyetemen. Sz\u00e1mos m\u0171vet \u00edrt […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-52898","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/52898","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=52898"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/52898\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=52898"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=52898"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=52898"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}