Az egyik h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n Magyar\u00f3n voltunk. Nagyb\u00e1ty\u00e1m, Varga Pista (anyai nagyap\u00f3m nev\u00e9t adt\u00e1k neki) hal\u00e1la sz\u00f3l\u00edtotta haza a csal\u00e1dot. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag, h\u00e1zast\u00e1rsi csal\u00f3d\u00e1sa miatt akasztotta fel mag\u00e1t. Akkor tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r a hal\u00e1l t\u00e9ny\u00e9vel. Nem volt valami kellemes! Az udvaron, a pajta leszedett ajtaj\u00e1ra ny\u00fajt\u00f3ztatt\u00e1k ki a boncol\u00e1shoz. Meztelen volt. Mivel kisgyermekk\u00e9nt csak neki engedtem meg a f\u00fcrdet\u00e9semet, nem akartam hinni szemeimnek: az eny\u00e9mn\u00e9l sokkal nagyobb volt a b\u00fcgy\u00fcr\u0151je. Nem \u00e9rtettem a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ok\u00e1t. Hat \u00e9vesen mag\u00e1t a hal\u00e1lt, valaki v\u00e9gleges elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek t\u00e9ny\u00e9t sem tudtam felfogni. Meg a sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t! Kisl\u00e1nya, Gabika a temet\u00e9s ut\u00e1n j\u00f6tt a vil\u00e1gra, nekem pedig ez is \u00e9rthetetlen volt akkor: hogy lehet az \u0151 \u00e9desapja Pista b\u00e1csi, aki akkor m\u00e1r t\u00f6bb h\u00f3napja el volt temetve? Biztosan csak kir\u00e1ndulni ment, ahonnan id\u0151nk\u00e9nt hazat\u00e9rt… Akkor, hat \u00e9vesen, mintegy el\u0151revet\u00edtve orvoskorom szexu\u00e1lterapeuta ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1t, m\u00e1r kapisk\u00e1ltam a g\u00f3lyamese val\u00f3tlans\u00e1g\u00e1t. Sejtettem, hogy papa-mama k\u00f6z\u00f6tt kell m\u00e9g valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie ahhoz, hogy a mama feldagadt hasa kipukkant l\u00e9gg\u00f6mbk\u00e9nt kidobja mag\u00e1b\u00f3l a s\u00fctem\u00e9nyt hoz\u00f3 kisbab\u00e1kat.
\n1955-ig rom\u00e1n nyelv\u0171 \u00f3vod\u00e1ba j\u00e1rtam, k\u00e9s\u0151bb meg oda k\u00eds\u00e9rtem Piroska h\u00fagomat is. K\u00f6zelebb esett a lak\u00e1sunkhoz, mint a magyar \u00f3voda (a 3 kilom\u00e9ternyi t\u00e1vols\u00e1g nagy er\u0151pr\u00f3b\u00e1t jelentett volna sz\u00e1munkra!). A nyelvet m\u00e1r a grundon, helyi bar\u00e1tainkt\u00f3l megtanultuk. Annyira j\u00f3l, hogy m\u00e1sodik oszt\u00e1lyba \u2013 nehogy ne tanuljon meg a gyermek magyarul \u00edrni, olvasni jajsz\u00f3val \u2013 \u00e1t\u00edrattak a j\u00f3di 4 oszt\u00e1lyos, valamikori \u201e\u00fari h\u00e1zban\u201d m\u0171k\u00f6d\u0151 iskol\u00e1ba.
\n(\u201eForradalmunk\u201d ut\u00e1n visszaig\u00e9nyelt\u00e9k az \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k, kik\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k bel\u0151le az iskol\u00e1t, az \u00e1llamiak nem jav\u00edtott\u00e1k, hadd tegy\u00e9k az ig\u00e9nyl\u0151k! Azok pedig, messze-k\u00fclf\u00f6ldiek l\u00e9v\u00e9n, nem tudt\u00e1k karban tartani. Most csorog be tetej\u00e9n az es\u0151, rothadnak a falak, a padl\u00f3ja-plafonja. Sz\u00edve f\u00e1j az embernek, amikor l\u00e1tja, miv\u00e9 tud lepusztulni valamikori schol\u00e1ja. Ker\u00fcl\u00f6m is, messze \u00edvben!).
\nGondosan vigy\u00e1ztam h\u00fagomra, mindig a s\u00e1nc kert fel\u0151li oldal\u00e1n j\u00e1rtunk, nehogy a ritk\u00e1n k\u00f6zleked\u0151 motorker\u00e9kp\u00e1rok, kocsik k\u00e1rt tehessenek benn\u00fcnk. Ha nem hallgatott re\u00e1m, \u00e1t akarv\u00e1n m\u00e1szni az \u00fatra, a nagyobb testv\u00e9r jog\u00e1n bizony sokszor bepalltam a fenek\u00e9be!
\nTavaszi j\u00e9gzajl\u00e1sokat v\u00e1rtunk sz\u00edvrepesve. F\u00e9lelmetesen recsegett-ropogott a Marost bor\u00edt\u00f3, szakadoz\u00f3 j\u00e9gp\u00e1nc\u00e9l. Iszonyat\u00e1ban is \u00e9lvezetes volt sz\u00e1munkra. 1-2 nap telt\u00e9vel lezengett a j\u00e9gzajl\u00e1s, mi pedig, kis kos\u00e1rral a karunkon szedt\u00fck \u00f6ssze a parton a sz\u00e9tz\u00fazott halakat. Napokig volt, amit felt\u00e1laljon \u00e9desany\u00e1m. Keny\u00e9r-, m\u00e9g ink\u00e1bb halkeres\u0151kk\u00e9 v\u00e1ltunk a h\u00fagommal azokban a napokban! Gyermekfejjel ugyan, de \u00e9rt\u00e9kelt\u00fck elismer\u0151 szavait, mosoly\u00e1t. Ha ideig-\u00f3r\u00e1ig is, de enyh\u00edtett\u00fck gazdasszonyi gondjait. Lask\u00e1n, tejbepapin, must\u00e1ros keny\u00e9ren k\u00edv\u00fcl napokig f\u0151\u00fari ter\u00fclj-ter\u00fclj asztalk\u00e1mat tudott el\u0151var\u00e1zsolni. Sz\u00edves-\u00f6r\u00f6mest szedte ki a sz\u00e1lk\u00e1kat haladagunkb\u00f3l, nehogy torkunkon akadjanak.
\n1953. m\u00e1rcius 7-\u00e9n, amikor Szt\u00e1lin \u201eap\u00e1nk\u201d gy\u00e1szszertart\u00e1s\u00e1n voltunk jelen az \u00f3voda udvar\u00e1n (igaz, hogy 5-\u00e9n m\u00e1r meghalt, de kellett az a k\u00e9t nap a szertart\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez!), a b\u00facs\u00fabesz\u00e9dek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9les gyermekhangon k\u00e9rtem sz\u00e1mon: \u201eDar c\u00e2nd vom primi prescur\u0103 dup\u0103 mortul nostru?\u201d (A prescura a rom\u00e1n szok\u00e1s szerint a halottak lelki \u00fcdv\u00e9\u00e9rt osztogatott zsemle \u00e9s gyertya). \u201ePsssst, taci puiule!\u201d (Hallgass, \u00f6csk\u00f6s!) \u2013 intettek csendre a feln\u0151ttek. \u201eCe om s\u0103rac trebuie s\u0103 fie mortul c\u0103 nici prescur\u0103 nu se d\u0103 la \u00eenmorm\u00e2ntarea lui!\u201d (Milyen szeg\u00e9ny ember kellett hogy legyen a halott, ha m\u00e9g prescur\u00e1t sem adnak a temet\u00e9s\u00e9n) \u2013 nyugt\u00e1ztam hangosan, \u00fajabb pisszeg\u00e9sek hull\u00e1m\u00e1t keltve a k\u00f6r\u00fcl\u00e1ll\u00f3kban. Nem tudtam, mi\u00e9rt kellene s\u00edrnom egy sz\u00e1momra ismeretlen halott\u00e9rt, akivel soha \u00e9letemben nem besz\u00e9ltem \u00e9s m\u00e9g egy zseml\u00e9t sem adnak eml\u00e9k\u00e9re! (Akit, ap\u00e1m mellett ap\u00e1nknak neveztek!).
\nPirosk\u00e1val am\u00fagy nagy temet\u00e9s-j\u00e1r\u00f3v\u00e1 n\u0151tt\u00fck ki magunkat. Az ortodox p\u00f3pa mindig ut\u00e1nunk j\u00f6tt a szeker\u00e9vel, elvitt a temet\u00e9sekre (hal\u00f3 poraiban is \u00e1ldom eml\u00e9k\u00e9t!). Nagy kincs volt akkoriban az a zsemle, amit minden alkalomkor kaptunk. \u00cdze mennyeinek t\u0171nt sz\u00e1munkra. Az aj\u00e1nd\u00e9kgyerty\u00e1nak pedig nem mi, hanem sz\u00fcleink tudtak abban a petr\u00f3leumszeg\u00e9ny vil\u00e1gban \u00f6r\u00fclni. Engedtek is sz\u00edvesen a temet\u00e9sekre. M\u00e9g az ortodox pap mis\u00e9ire is elk\u00fcld\u00f6zgettek. \u201eDe h\u00e1t \u00e9desany\u00e1m, mi reform\u00e1tusok vagyunk (templomunk 3 kilom\u00e9ternyire volt), hogy menj\u00fcnk ortodox templomba?\u201d \u2013 e k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre a sablonv\u00e1lasz mindig az volt: \u201eAz Isten b\u00e1rmelyik templomban meghallja im\u00e1ds\u00e1gotokat!\u201d J\u00e1rtunk h\u00e1t szorgalmasan az ortodox templomba, a p\u00f3pa legnagyobb \u00f6r\u00f6m\u00e9re. Lehetett-e furcsa temploml\u00e1togat\u00e1sunk ap\u00e1m\u00e9k nem oszt\u00e1lyellens\u00e9gk\u00e9nt val\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek okoz\u00f3ja? Csak most eszm\u00e9lek r\u00e1: ha ez igaz, akkor m\u00e1r k\u00f6ly\u00f6kk\u00e9nt hozz\u00e1j\u00e1rulhattam csal\u00e1dom v\u00e9delm\u00e9hez! Ateistak\u00e9nt \u2013 gyermekk\u00e9nt sem tudtam hinni a vall\u00e1s dogm\u00e1iban, t\u00falvil\u00e1gi \u00e9letben, felt\u00e1mad\u00e1sban, m\u00e9gis ink\u00e1bb csak velem sz\u00fcletett ellenz\u00e9kis\u00e9gnek tudhatom be hitetlens\u00e9gemet \u2013 sem mertem ujjat h\u00fazni any\u00e1m vall\u00e1soss\u00e1g\u00e1val! \u00c9lveztem felcseperedett Piroska h\u00fagommal egy\u00fctt az ingyen zsemle \u00e1ld\u00e1s\u00e1t, \u00edz\u00e9nek kellemes volt\u00e1t. Lest\u00fck mindegyre, nem kanyarodik-e m\u00e1r fel\u00e9nk, \u00e9rt\u00fcnk p\u00f3p\u00e1nkkal a szek\u00e9r?
\n\u00c9vekkel k\u00e9s\u0151bb, 1959-ben tapasztaltam csak ama kanyarod\u00e1s sajg\u00f3 f\u00e1jdalm\u00e1t, amikor h\u00fagom kopors\u00f3ja melletti gy\u00e1szbesz\u00e9dre hozta a szek\u00e9r reform\u00e1tus tiszteletes\u00fcnket (nem is mentem t\u00f6bbet temet\u00e9sekre, igaz, a zseml\u00e9nek most is \u00e9rzem akkori kellem\u00e9t, szeretem minden v\u00e1ltozat\u00e1t, hab\u00e1r a keny\u00e9rb\u0151l, Pet\u0151fihez hasonl\u00f3an, a feket\u00e9t r\u00e9szes\u00edtem el\u0151nyben). Torokgy\u00edk settenkedett be akkor alig belakott magyar\u00f3i h\u00e1zunkba. Engem mandulagyullad\u00e1s (?) miatt penicillineztek, k\u00e9s\u0151bb, h\u00fagommal ezt nem tett\u00e9k meg. Csak h\u0171l\u00e9s, mondta k\u00f6rorvosunk, neki nem j\u00e1r az injekci\u00f3, nem olyan s\u00falyos, mint a b\u00e1tyj\u00e1\u00e9! A sz\u00e1szr\u00e9geni fert\u0151z\u0151 k\u00f3rh\u00e1zban sem k\u00f3rism\u00e9zt\u00e9k a torokgy\u00edkot, mell\u00e9kezelt\u00e9k. 11 \u00e9vesen \u2013 \u00e9n megmenek\u00fclve, h\u00fagom halottk\u00e9nt \u2013 sz\u00fcleim k\u00f6nnyeit, f\u00e1jdalomt\u00f3l megt\u00f6rt arc\u00e1t l\u00e1tva \u00e9reztem r\u00e1 el\u0151sz\u00f6r egy gyermek elveszt\u00e9s\u00e9nek f\u00e1jdalm\u00e1ra. Hirtelen orvoss\u00e1 akartam v\u00e1lni, kiv\u00e9deni a hal\u00e1l t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t, menteni embereket a vesz\u00edt\u00e9s okozta gy\u00f6tr\u0151d\u00e9st\u0151l.
\n(S\u00falyos elhat\u00e1roz\u00e1s, sokszor feledni akartam. Azt\u00e1n gy\u0151z\u00f6tt az elrendeltet\u00e9s: felv\u00e9teliztem! Nem is egyszer, de n\u00e9gyszer! 35 \u00e9ves praxisom alatt h\u00e1nyszor, de h\u00e1nyszor n\u00e9ztem farkasszemet a hal\u00e1llal. M\u00e1sok\u00e9val, magam\u00e9val! \u00c1lmatlan \u00e9jjelek tan\u00fai gy\u00f6tr\u0151d\u00e9seimnek: nem n\u00e9ztem-e el valamit, nem kezeltem-e rosszul meghalt betegeimet? Eml\u00e9keim vet\u00edt\u0151v\u00e1szn\u00e1n ilyenkor felsejlett akkori k\u00f6rorvosunk arca, sz\u00e1momra p\u00e9ldamutat\u00f3 t\u00e9ved\u00e9se!)
\nDinc\u0103 doktort m\u00e9g nemzetis\u00e9gi rosszindulattal sem lehetett v\u00e1dolni, elv\u00e9gre engem kikezelt rendesen, igaz, mint mandulagyullad\u00e1sost, de \u2013 penicillinnel! Maradt viszont a hozz\u00e1nem\u00e9rt\u00e9s v\u00e1dja, a ritk\u00e1n el\u0151fordul\u00f3 k\u00f3rk\u00e9pek f\u00e9lreismer\u00e9se. Pedig h\u00e1nyszor k\u00e9rdeztek re\u00e1 sz\u00fcleim: \u201eDoktor \u00dar, nem torokgy\u00edk-e, mert a h\u00e1zipatika k\u00f6nyvben erre utalnak a t\u00fcnetek?\u201d \u201eNe tud\u00e1l\u00e9koskodjanak, olyan j\u00e1rv\u00e1ny csak nagyon ritk\u00e1n fordul el\u0151, most pedig nincs j\u00e1rv\u00e1ny!\u201d Tizenvalah\u00e1ny gyermek halt meg akkor a r\u00e9geni j\u00e1r\u00e1sban, Magyar\u00f3n m\u00e9g egy. Tan\u00e1rember\u00fcnk fia, Pirosk\u00e1val egyid\u0151s. K\u00e9t halottra volt sz\u00fcks\u00e9g a faluban ahhoz, hogy r\u00e1\u00e9bredjenek: j\u00e1rv\u00e1ny d\u00fch\u00f6ng a vid\u00e9ken! Tizenvalah\u00e1ny kiskor\u00fa halott kellett ahhoz, hogy elkezdj\u00e9k rendesen kezelni a megbetegedetteket. Tizenvalah\u00e1ny kiskor\u00fa halott volt az \u00e1ra az olt\u00e1s beind\u00edt\u00e1s\u00e1nak. (Most, tapasztalva a sert\u00e9sinfluenza \u00e9s a HTP-olt\u00e1s kapcs\u00e1n kifejtett \u00e1l-filozofikus ellenvet\u00e9seket, menthetetlen\u00fcl el\u0151bukkan akkori \u00e9s a vil\u00e1gszinten, 2009 november\u00e9ben, m\u00e1r 8 768-n\u00e1l tart\u00f3 \u2013 k\u00f6zt\u00fck t\u00f6bb Hargita megyei \u2013 \u00faj influenz\u00e1s mostani halottnak a k\u00e9pe, akiket menteni lehetett volna, ha nincsenek ama fogadatlan pr\u00f3k\u00e1torok, akik harcra veselkedjenek az olt\u00e1sok ellen.)
\nIsm\u00e9tli \u00f6nmag\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelem, mi pedig nem akarunk okulni el\u0151d\u00f6k t\u00e9ved\u00e9seib\u0151l. Mindenik olt\u00e1s bevezet\u00e9se oktalan k\u00f6zhiedelmi (n\u00e9ha, miniszt\u00e9riumi szinten, anyagi) ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt, hullahegyek kellettek ahhoz, hogy meggy\u0151zz\u00e9k az embereket, a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat hasznoss\u00e1gukr\u00f3l…
\nPiroska eset\u00e9ben nem az ellen\u00e1ll\u00e1s, hanem az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szervezetlens\u00e9g id\u00e9zte el\u0151 a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 olt\u00f3anyag bead\u00e1s\u00e1nak elmarad\u00e1s\u00e1t.
\nVas\u00e1rnaponk\u00e9nt r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt piaci standon \u00e1rultuk a toj\u00e1st, kerti z\u00f6lds\u00e9get, az otthon k\u00e9sz\u00edtett vajat, t\u00f6rt \u00e9s aludttejet. (Akkori k\u00edn\u00e1l\u00e1s-k\u00e9nyszerem gy\u00f6kereztethette bel\u00e9m a l\u00edceum els\u0151 \u00e9v\u00e9ben a sz\u00edni csoport Sombrero c\u00edm\u0171 darabj\u00e1ban re\u00e1m osztott rikkancs szerep \u00e9leth\u0171 \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9t.) \u00dagy esett, hogy mindenki t\u0151l\u00fcnk akart v\u00e1s\u00e1rolni. Soha sem vitt\u00fcnk haza megmaradt term\u00e9ket. Ny\u00falfarknyi \u00e9let\u00fcnk els\u0151 hivatalos elismer\u00e9seit v\u00edvtuk ki akkor, v\u00e1s\u00e1rl\u00f3kt\u00f3l, sz\u00fcleinkt\u0151l.
\nB\u00e1rmennyire is gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k a p\u00e9nzt f\u00f6ldek v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra \u2013 gyermekeiknek akartak meg\u00e9lhet\u00e9st teremteni, ehelyett kollekt\u00edv gazdas\u00e1got gazdag\u00edtottak 1962-ben, ahov\u00e1 \u201e\u00f6nk\u00e9nt\u201d beneveztek, hogy fiuk iskol\u00e1ztat\u00e1s\u00e1t ne akad\u00e1lyozz\u00e1k \u2013, vas\u00e1rnaponk\u00e9nt mindig kaptunk fejenk\u00e9nt 25-50 banit fagylaltra, \u00e9dess\u00e9gre. S\u00e1nta Cruci\u0163a n\u00e9ni volt a falu fagylaltosa. Mellette szobroztunk \u00f3r\u00e1k hossz\u00e1t, m\u00edg megsajn\u00e1lva benn\u00fcnket, n\u00e9mi ostyat\u00f6rmel\u00e9kre r\u00e1kent egy kan\u00e1lnyi fagylaltot, amit aranylel\u0151k boldogs\u00e1g\u00e1val nyalakodtunk el. (Hanga unok\u00e1m \u00f6r\u00f6k\u00f6lhette fagyi-\u00e9tv\u00e1gyamat. Ha teheti, \u00e9pp\u00fagy kunyer\u00e1l t\u0151l\u00fcnk \u00fajabb gomb\u00f3cok\u00e9rt, mint tettem \u00e9n azt annak idej\u00e9n.) Perselybe tett\u00fck a megsp\u00f3rolt banikat, majd, m\u00e1rcius 8-\u00e1k egyik\u00e9n tejesk\u00f6cs\u00f6g\u00f6t v\u00e1s\u00e1roltunk \u00e9desany\u00e1nknak aj\u00e1nd\u00e9kba. \u00d6r\u00f6mk\u00f6nnyeit t\u00f6r\u00f6lte, amikor k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re elmondtuk, hogyan gy\u0171jt\u00f6tt\u00fck \u00f6ssze azt a 8 lejt, amibe a k\u00f6cs\u00f6g ker\u00fclt. Tal\u00e1n soha m\u00e1skor olyan j\u00f3l nem esett tark\u00f3nk megsimogat\u00e1sa, \u00f6l\u00e9be \u00fcltet\u00e9se, elismer\u0151 puszija! Aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1sunk ut\u00e1n megdupl\u00e1z\u00f3dott vas\u00e1rnapi zsebp\u00e9nz\u00fcnk (aprop\u00f3: jusson a gyermekeknek is?).
\nDe Cruci\u0163a n\u00e9nivel volt egy\u00e9b \u00fczletel\u00e9s\u00fcnk is. Toj\u00e1s\u00e9rt cser\u00e9be fagylaltot adott. Huhh, milyen szorgalmasan apasztottuk ty\u00fakjaink f\u00e9szkeib\u0151l a toj\u00e1sokat! Ingyen kar\u00e1csonyokat \u00fcnnepelt\u00fcnk 1-2 kan\u00e1lnyi fagylalttal. M\u00edgnem \u00e9desany\u00e1m, aki est\u00e9nk\u00e9nt szokv\u00e1nyos klo\u00e1kavizsg\u00e1lattal kutatta, h\u00e1ny toj\u00e1sra sz\u00e1m\u00edthat m\u00e1snap, j\u00f3 darab ideig szidta ty\u00fakjait, ami\u00e9rt eltojnak m\u00e1sfel\u00e9, azt\u00e1n, csep\u0171telefonja folyt\u00e1n egyszer csak r\u00e1j\u00f6tt a toj\u00e1selt\u0171n\u00e9s igazi ok\u00e1ra. Akkor le\u00fcltetett minket maga el\u00e9 \u00e9s elmagyar\u00e1zta a BECS\u00dcLET sz\u00f3 val\u00f3di \u00e9rtelm\u00e9t. T\u00f6bb\u00e9 toj\u00e1snak nem is kelt l\u00e1ba! S\u0151t, megford\u00edtott akci\u00f3 indult be. Kotl\u00f3sa alatt, a betett toj\u00e1sok mell\u00e9 naponta ker\u00fcltek \u00fajabbak, de kisebbek. R\u00e1k\u00e9rdezett! B\u00fcszk\u00e9n jelentettem neki, hogy Sz\u00e1sz Jutk\u00e1\u00e9k (j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb jog\u00e1sz szomsz\u00e9dunk lett Cs\u00edkszered\u00e1ban, fia a gyermekeink bar\u00e1tja) ty\u00fakketrec\u00e9b\u0151l hoztuk el a liliputi ty\u00fakok toj\u00e1sait, hogy nek\u00fcnk is legyenek olyan ty\u00fakjaink. \u00dajabb \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t adv\u00e1n akkor a Becs\u00fcletnek, any\u00e1m visszavitette velem a toj\u00e1sokat a Jutka \u00e9desanyj\u00e1nak, akinek el kellett volna mondanom, mit cselekedtem. \u00c9n visszavittem ugyan, de el nem mondtam. Sz\u00e9p cs\u00f6ndesen visszatettem a kotl\u00f3s al\u00f3l kivett toj\u00e1sokat a f\u00e9szekbe. Csod\u00e1lkozhatott m\u00e1snap ty\u00fakjai hirtelen gyarapodott hozam\u00e1n!
\n(Jutk\u00e1nak m\u00e1ig sem mondtam el az esetet, rem\u00e9lem, e sorok olvast\u00e1n velem egy\u00fctt kacagni tud akkori farmers\u00e9gemen…)
\nRatosny\u00e1nak akkor es\u00e9lyes futballcsapata volt. Pezsg\u0151 sport\u00e9let zajlott a focip\u00e1ly\u00e1n. Annyian voltak a n\u00e9z\u0151k, hogy mi, gyermekek, csak a p\u00e1lya sz\u00e9l\u00e9n lev\u0151 f\u00e1kra m\u00e1szva l\u00e1thattuk a labda gurul\u00e1s\u00e1t. M\u00e1sztunk is szorgalmasan, miut\u00e1n a feln\u0151ttek h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt kitomboltuk duzzad\u00f3 energi\u00e1nkat. Fodor Pityu oszt\u00e1lyt\u00e1rsam \u2013 akkor m\u00e1r a j\u00f3di, magyar nyelv\u0171 elemi iskol\u00e1ba j\u00e1rtam Pityuval egy\u00fctt \u2013 egy dob\u00e1l\u00f3s csata k\u00f6zben j\u00f3kora kaviccsal felsebezte a hal\u00e1nt\u00e9komat. Hege m\u00e1ig megmaradt… (H\u00f3napokkal ezel\u0151tt, amikor orvosk\u00e9nt seg\u00edthettem t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcket, j\u00f3\u00edz\u0171en elkacagtuk akkori cs\u00edntalans\u00e1gunkat.) Zsebkend\u0151met r\u00e1tapasztva a sebre \u2013 dehogy foglalkoztunk akkor ilyen semmi dolgokkal! \u2013 felm\u00e1sztam egy jegenyef\u00e1ra. Egy id\u0151 ut\u00e1n pisilnem kellett, de helyemet nem akartam \u00e1tadni vet\u00e9lyt\u00e1rsaimnak, akikkel a k\u00f6rnyez\u0151 f\u00e1k \u00e1gain osztoztunk. El\u0151kotortam h\u00e1t pisil\u0151met \u00e9s a legnagyobb lelki nyugalommal csorgattam lefel\u00e9. Tehettem \u00e9n arr\u00f3l, hogy a fa alatt \u00e9ppen \u00e9desap\u00e1m igazgat\u00f3j\u00e1t kaptam telibe? M\u00e9ghozz\u00e1 egyenesen az \u00fcnnepl\u0151 zak\u00f3j\u00e1t? Amelyre \u00e9vekkel azel\u0151tt azt a fr\u00e1nya toj\u00e1st fr\u00f6csk\u00f6ltem r\u00e1? Istenem, \u00e9desap\u00e1mnak mennyi viccesnek \u00e1lc\u00e1zott kritik\u00e1t kellett miattam elviselnie! Vajon, gyermekkor\u00e1ban \u0151 milyen cs\u00ednyeket k\u00f6vetett el, cs\u00ednyeket, amelyeket soha sem mes\u00e9lt el.
\n(Kiv\u00e9ve tal\u00e1n azt az esetet, amikor a g\u00f6rg\u00e9nyszentimrei erd\u0151p\u00e1sztori szakiskola di\u00e1kjak\u00e9nt elvitt\u00e9k \u0151ket egri borvid\u00e9kre, tanulm\u00e1ny\u00fatra. Egyik borpinc\u00e9ben addig nyalogatt\u00e1k a zsel\u00e9s \u00e1llom\u00e1ny\u00fav\u00e1 \u00f6regedett \u00e9des tokaji borokat, am\u00edg \u00f6lben kellett kihozz\u00e1k \u0151ket a friss leveg\u0151re. \u00c9bredezni! Egy\u00e9b cs\u00ednyeit el sem mes\u00e9lte nekem, nehogy a k\u00f6vet\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1ljak.)
\nVakolatlan lak\u00e1sunkban nyaranta csal\u00e1di esem\u00e9nysz\u00e1mba mentek azok a degenyeges, meszes szekerek, melyek kocsisai rendszerint, ki tudja milyen rendszer alapj\u00e1n, hozz\u00e1nk kopogtak be \u00e9jszakai sz\u00e1ll\u00e1sra. J\u00f3l j\u00f6tt k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u00fcnkbe a nem v\u00e1rt j\u00f6vedelem (hol volt akkor m\u00e9g a faluturizmus?). Mi, gyermekek akkor erre m\u00e9g nem gondoltunk, de \u00e1lomba andal\u00edtottak a messzir\u0151l j\u00f6ttek m\u00e1s hangz\u00e1s\u00fa mes\u00e9i, hasonl\u00f3an az \u00e1llami hal\u00e1szok\u00e9hoz, akik szint\u00e9n n\u00e1lunk k\u00e9rtek \u00e9jjeli sz\u00e1ll\u00e1st. Olyan hal\u00e1szlevet, ny\u00e1rson s\u00fclt halfil\u00e9ket az\u00f3ta sem ettem, m\u00e9g olyan \u00f6t csillagos vend\u00e9gl\u0151kben sem, ahov\u00e1 ma m\u00e1r bej\u00e1r\u00e1st nyerhettem. Meg nem tapasztalt vil\u00e1gok t\u00e1rultak fel befogad\u00e1sra \u00e9hes gyermeki elm\u00e9ink el\u0151tt. (K\u00e1r, hogy \u00edr\u00f3 nem v\u00e1lhatott bel\u0151lem! Mily sz\u00ednesen \u00edrhatn\u00e9k most ama mesebeli vil\u00e1gokr\u00f3l!)
\nBev\u00e9teli forr\u00e1st jelentett m\u00e9g a sz\u00fcleim \u00e1ltal v\u00e9gzett paplanvarr\u00e1s, hever\u0151- \u00e9s kemencek\u00e9sz\u00edt\u00e9s, amelyeknek \u00e9desap\u00e1m volt a mestere. Rendeltek is n\u00e1lunk faluszerte. Varr\u00f3g\u00e9p\u00e9n \u00e9desany\u00e1m egyszer\u0171bb ruh\u00e1kat, gyermekholmikat varrt a szomsz\u00e9doknak.
\nSz\u00fcleink csukam\u00e1jolajat tukm\u00e1ltak bel\u00e9nk nagy szorgalommal. Nem l\u00e9tezett akkor m\u00e9g fel\u00e9nk kapszul\u00e1ba s\u0171r\u00edtett akt\u00edv anyag. De angolk\u00f3ros karikal\u00e1baim \u201ek\u00edv\u00e1nt\u00e1k\u201d a D-vitamint, amit akkoriban csak azzal az undor\u00edt\u00f3 folyad\u00e9k adagol\u00e1s\u00e1val lehetett p\u00f3tolni. Enn\u00e9l ellenszenvesebb m\u00e1r csak a torokgyullad\u00e1sokra aj\u00e1nlott, kockacukorra csepegtetett petr\u00f3leum volt. Mai eszemmel olcs\u00f3, hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 gy\u00f3gyszereknek min\u0151s\u00edtem azokat a k\u00ednpadra val\u00f3 szereket, de akkoriban csak azok voltak el\u00e9rhet\u0151ek. (Hol voltak akkor a gy\u00f3gyszerc\u00e9gek k\u00e9pvisel\u0151i, hogy dr\u00e1g\u00e1bbn\u00e1l dr\u00e1g\u00e1bb szereikkel t\u00f6lts\u00e9k fel gy\u00f3gyszert\u00e1rak polcait, apassz\u00e1k betegek bugyell\u00e1risait?)
\nEgyik nap valahogy hozz\u00e1f\u00e9rtem \u00e9desap\u00e1m szolg\u00e1lati pusk\u00e1j\u00e1hoz, meg a hozz\u00e1val\u00f3 t\u00f6lt\u00e9nyekhez. A ruh\u00e1s szekr\u00e9nybe voltak bet\u00e1masztva. Kivittem a t\u00f6lt\u00e9nyeket \u00e9s az udvaron lev\u0151 fav\u00e1g\u00f3 csutakra helyezve, a fejsze fok\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lgattam kil\u00f6v\u00e9s\u00fcket. Nem is sikertelen\u00fcl! Egym\u00e1s ut\u00e1n pukkantak a goly\u00f3k. Mi, Pirosk\u00e1val, aki a csutak mellett \u00e1llt, nevetve nyugt\u00e1ztuk a pukkan\u00e1sokat. Ap\u00e1m akkor \u00e9rkezett haza. S\u00f3b\u00e1lv\u00e1nny\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t legy\u0151zve vette ki kezemb\u0151l a fejsz\u00e9t, a t\u00f6lt\u00e9nyeket. Att\u00f3l kezdve nem volt t\u00f6bb\u00e9 szolg\u00e1lati fegyver a h\u00e1zban. C\u00e9ll\u00f6v\u0151 k\u00e9szs\u00e9gemet csak k\u00e9s\u0151bb, katona\u00e9veim alatt vihettem t\u00f6k\u00e9lyre: \u00e9n lettem a seregben a lerobbant karab\u00e9lyok bem\u00e9r\u00e9s\u00e9nek mestere. Majd, k\u00e9s\u0151bb, m\u00e1r f\u0151orvosk\u00e9nt, a r\u00e9gi k\u00f3rh\u00e1z udvar\u00e1n, annak \u00e9p\u00fcleteir\u0151l szedegettem le l\u00e9gpusk\u00e1mmal egy-egy p\u00f6rk\u00f6ltre elegend\u0151 gerl\u00e9t. Gyakori csal\u00e1di kritik\u00e1k tett\u00e9k-e, vagy beleuntam a vad\u00e1sz\u00e1sba, de kis id\u0151 telt\u00e9vel t\u00faladtam j\u00e1t\u00e9kszeremen.
\n\u00c9letreval\u00f3s\u00e1gom r\u00e9v\u00e9n, egy id\u0151 ut\u00e1n a csal\u00e1d bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3j\u00e1v\u00e1 l\u00e9ptettek el\u0151. Egyik nap egy 25 lejessel (Tudor Vladimirescu arck\u00e9pe volt rajta) elk\u00fcldtek az aproz\u00e1rnak nevezett z\u00f6lds\u00e9ges boltba v\u00e1s\u00e1rolni. Hogy, hogy nem, elvesztettem a bankjegyet. De Lirca b\u00e1csin\u00e1l sz\u00fcks\u00e9g volt a p\u00e9nzre. Megrendeltem a k\u00e9rt t\u00e9teleket, majd kiny\u00fajtott teny\u00e9rrel v\u00e1rtam a visszaj\u00e1r\u00f3t \u2013 a (nem l\u00e9tez\u0151) 25-b\u0151l! Mert \u00e9n \u00fagy tettem, mintha lenne! Mintha odaadtam volna… Lirca b\u00e1csi nem felt\u00e9telezte, hogy egy tizen\u00e9ves k\u00f6ly\u00f6k \u00e1tejti \u0151t \u00e9s ahogy illik, visszaadta a marad\u00e9kot. (1960-ban, Magyar\u00f3ra val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00fcnk ut\u00e1n vallottam be otthon az esetet. \u00c9vek m\u00falt\u00e1n adta vissza ap\u00e1m a f\u00f6l\u00f6sen kifizetett lejeket. Becs\u00fclet\u00e9rz\u00e9se dikt\u00e1lta a t\u00f6rleszt\u00e9st! P\u00e9ldamutat\u00e1sa \u00e9lethosszig ragad\u00f3s volt sz\u00e1momra!)<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n Forr\u00e1s: R\u00e9szletek a\u00a0szerz\u0151 \u00c9letszil\u00e1nkok. Egy elmegy\u00f3gy\u00e1sz eml\u00e9kvillan\u00e1sai (Cs\u00edkszereda, 1914, a szerz\u0151 kiad\u00e1sa)\u00a0c\u00edm\u0171\u00a0k\u00f6tet\u00e9b\u0151l;\u00a0a gyermek- \u00e9s ifj\u00fakor\u00e1t bemutat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny fejezetet k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<\/strong><\/p>\n El\u0151zm\u00e9nyek: Sz\u00fclet\u00e9sem t\u00f6rt\u00e9nete<\/a>; \u00a0Gyermekvil\u00e1gom (1)<\/a>;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az egyik h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n Magyar\u00f3n voltunk. Nagyb\u00e1ty\u00e1m, Varga Pista (anyai nagyap\u00f3m nev\u00e9t adt\u00e1k neki) hal\u00e1la sz\u00f3l\u00edtotta haza a csal\u00e1dot. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag, h\u00e1zast\u00e1rsi csal\u00f3d\u00e1sa miatt akasztotta fel mag\u00e1t. Akkor tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r a hal\u00e1l t\u00e9ny\u00e9vel. Nem volt valami kellemes! Az udvaron, a pajta leszedett ajtaj\u00e1ra ny\u00fajt\u00f3ztatt\u00e1k ki a boncol\u00e1shoz. Meztelen volt. Mivel kisgyermekk\u00e9nt csak neki engedtem meg a f\u00fcrdet\u00e9semet, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-52971","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/52971","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=52971"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/52971\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=52971"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=52971"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=52971"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}