{"id":54431,"date":"2016-09-14T05:14:40","date_gmt":"2016-09-14T05:14:40","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=54431"},"modified":"2016-09-14T05:16:48","modified_gmt":"2016-09-14T05:16:48","slug":"albert-csilla-eletek-hossza","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=54431","title":{"rendered":"Albert Csilla: \u00c9letek hossza"},"content":{"rendered":"

1.<\/strong><\/h2>\n

Hossz\u00fa \u00e9let\u0171 Ewald Brock \u00fckap\u00e1m \u2013 konstat\u00e1ltuk s\u00edrja el\u0151tt \u2013 az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1got v\u00e9g\u00fcl nem az \u0151 Am\u00e1li\u00e1j\u00e1val, hanem Ott\u00f3 nev\u0171 unok\u00e1j\u00e1val osztotta meg.
\nEz az Ott\u00f3 \u2013 illetve Ott\u00f3 b\u00e1csi, ahogyan nagymama emlegette nek\u00fcnk a b\u00e1tyj\u00e1t \u2013 fiatalon halt meg, \u00e9s valah\u00e1nyszor az udvari j\u00e1t\u00e9kt\u00f3l felhev\u00fclten berontottunk nagysz\u00fcleim h\u0171v\u00f6s konyh\u00e1j\u00e1ba egy m\u00e1lnasz\u00f6rp\u00e9rt, Ott\u00f3 b\u00e1csi hal\u00e1l\u00e1nak tragikus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t feleml\u00edtve ragadta ki a kez\u00fcnkb\u0151l a hideg m\u00e1lnasz\u00f6rp\u00f6s poharat mindig r\u00e9sen l\u00e9v\u0151 nagyany\u00e1m. Szomjasan, t\u00fcrelmetlen\u00fcl hallgattuk v\u00e9gig \u00fajra \u00e9s \u00fajra a \u201eMemento mori\u201d t\u00e1voli morajl\u00e1s\u00e1t az unos-untig ismert t\u00f6rt\u00e9netben, amely arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogyan ivott meg egy kors\u00f3 j\u00e9ghideg vizet Ott\u00f3 b\u00e1csi egy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n kimelegedve, hogyan esett \u00e1gynak, \u00e9s halt meg fiatalon t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1sban. Elk\u00e9pzelhetetlennek tetszett, hogy ilyesmi vel\u00fcnk is megessen.
\nKl\u00e1ri, a kis l\u00e1zad\u00f3 \u00e9s okoska, megpr\u00f3b\u00e1lt \u00e9rvelni: ma m\u00e1r am\u00fagy is vannak erre gy\u00f3gyszerek. Nagyany\u00e1m, aki k\u00e9mi\u00e1t tan\u00edtott, \u00e9s m\u00e9lyen hitt az emberi tudom\u00e1ny erej\u00e9ben, csak annyit sz\u00f6gezett le, hogy az sem tud mindig seg\u00edteni, am\u00fagy meg m\u00e9rt kell k\u00eds\u00e9rteni a sorsot, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n addig eljutni, hogy gy\u00f3gyszert szedj\u00fcnk, amikor egyszer\u0171en ki\u00fclhet\u00fcnk a kerti asztal mell\u00e9, ahov\u00e1 odas\u00fct a nap, \u00e9s bele\u00e1ll\u00edtjuk a f\u00e9nybe n\u00e9h\u00e1ny percre a poharakat, amit\u0151l a m\u00e1lnasz\u00f6rp meglangyosodik.
\nEz el\u00e9g nagy \u00e9s \u00e9rtelmetlen pr\u00f3bat\u00e9telnek t\u0171nt a sz\u00e1munkra, de nagyany\u00e1nkkal szemben es\u00e9ly\u00fcnk se volt. Egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3kat nevetg\u00e9lt\u00fcnk, am\u00edg v\u00e1rtuk, hogy megmelegedjen a sz\u00f6rp, \u00e9s elmondhatatlanul fels\u00e9gesnek tal\u00e1ltuk, amikor v\u00e9gre megkaptuk r\u00e1 a nagysz\u00fcl\u0151i fogyaszt\u00e1si enged\u00e9lyt…
\nKl\u00e1ri unokatestv\u00e9rem nem tudott v\u00e1laszt adni, m\u00e9rt nem Stuttgartban temett\u00e9k el \u00fckap\u00e1nkat, mik\u00f6zben minden v\u00e1gya az volt, hogy valaha egyes\u00fcljenek hal\u00f3 porai a feles\u00e9g\u00e9vel… Pr\u00f3b\u00e1ltunk okokat tal\u00e1lni \u2013 t\u00fal a sorsszer\u0171s\u00e9g k\u00e9zenfekv\u0151 evidenci\u00e1j\u00e1n.
\nA s\u00edrk\u0151re v\u00e9sett \u00e9vsz\u00e1mokb\u00f3l kider\u00fclt, hogy Ewald Brock t\u00fal\u00e9lte Ott\u00f3 unok\u00e1j\u00e1t. 62 \u00e9ves volt, mikor \u0151t is eltemette, Am\u00e1lia akkor m\u00e1r negyed sz\u00e1zada porladt Stuttgart f\u00f6ldj\u00e9ben. Ewald Brock 25 \u00e9ve, minden este elbesz\u00e9lgetett vele lefekv\u00e9s el\u0151tt, \u00e9s m\u00e1r nem nagyon tudta elk\u00e9pzelni, hogy m\u00e9rt ne Baj\u00e1n, hanem Stuttgartban keresse majd, ha meghal.
\nMik\u00f6zben azonban Ott\u00f3 unok\u00e1ja l\u00e1zt\u00f3l forr\u00f3, izzadt arc\u00e1t eln\u00e9zte, nagyon fiatalnak tal\u00e1lta ezt a sov\u00e1ny fi\u00fat az \u00f6r\u00f6k mag\u00e1nyra. \u00cdgy k\u00e9pzelt\u00fck mi, legal\u00e1bb is, Kl\u00e1rival a sirk\u0151 el\u0151tt \u00e1lldog\u00e1lva. De sz\u00e1mos praktikus ok is el\u0151ad\u00f3dhatott: Anna l\u00e1nya sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n t\u00fal nagy feladatnak bizonyult apj\u00e1t Stuttgartba sz\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s meglehet, hogy p\u00e9nze sem volt erre, l\u00e9v\u00e9n, hogy addigra m\u00e1r \u0151 is meg\u00f6zvegy\u00fclt. Hossz\u00fa \u00e9let\u00e9ben Ewald Brock a feles\u00e9ge, unok\u00e1ja mellett ugyanis szeretett l\u00e1nya f\u00e9rj\u00e9t is eltemette…<\/p>\n

2.<\/strong><\/h2>\n

Azt ugyan tudtuk, hogy nagymam\u00e1nk \u00e9desapja viszonylag kor\u00e1n \u00e9s v\u00e1ratlanul halt meg gyomorv\u00e9rz\u00e9sben, de \u2013 amikor az \u0151 s\u00edrk\u00f6v\u00e9re is r\u00e1bukkantunk, m\u00e9gis meglepett minket, hogy hal\u00e1lakor Szoyka J\u00f3zsef m\u00e9g az \u00f6tvenet se t\u00f6lt\u00f6tte be.
\n\u00c1llatorvos volt, a K\u00e1lv\u00e1ria temet\u0151 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n l\u00e9v\u0151 h\u00e1zakba rendszeresen j\u00e1rt ellen\u0151rizni a l\u00e1basj\u00f3sz\u00e1got. \u00dcksz\u00fcleim udvar\u00e1n ilyesmi nem tart\u00f3zkodott, volt viszont egy R\u00e9zi nev\u0171, v\u00f6r\u00f6s kuty\u00e1juk, amit d\u00e9dap\u00e1m \u201eRoth\u201d-nak h\u00edvott, Am\u00e1lia pedig minduntalan felh\u00fazta a szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t, \u00e9s kijav\u00edtotta R\u00e9zire. Feles\u00e9ge hal\u00e1la ut\u00e1n Ewald Brock leszokott a \u201eRoth\u201d-r\u00f3l, \u00e9s azont\u00fal minden kuty\u00e1j\u00e1t R\u00e9zinek h\u00edvta. A legutols\u00f3t maga Szoyka J\u00f3zsef oltotta be, aki Szlov\u00e1ki\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett Baj\u00e1ra, \u00e9s az olt\u00e1s ut\u00e1n a h\u00e1zigazda beinvit\u00e1lta az eb\u00e9dl\u0151be egy poh\u00e1r borra. Anna l\u00e1nya hozta be a t\u00e1lc\u00e1n a poharakat, \u00e9s Szoyka J\u00f3zsef r\u00f6gt\u00f6n megl\u00e1tta, milyen odaad\u00f3 szeretettel \u00e9s t\u00fcrelemmel szolg\u00e1lja a mag\u00e1nyos \u00e9letbe belekeseredett, neh\u00e9z term\u00e9szet\u0171 apj\u00e1t. Sz\u00edven \u00fct\u00f6tte a fiatal l\u00e1ny mozdulatait \u00e1that\u00f3 cs\u00f6ndes heroizmus, \u00e9s abban a rem\u00e9nykedett, hogy ha elid\u0151zik, Anna m\u00e9g benyit majd valami\u00e9rt az eb\u00e9dl\u0151be. E rem\u00e9ny\u00e9ben ugyan csalatkozott, de vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3ja, akinek pr\u00f3b\u00e1ra tette a t\u00fcrelm\u00e9t az ott ragadt vend\u00e9g, kicsit nyersen b\u00facs\u00fazott, \u00e9rtelmetlen \u00fcr\u00fcgyet motyogva arra vonatkoz\u00f3lag, mi\u00e9rt nem tudja a kapuig k\u00eds\u00e9rni.
\nV\u00e9g\u00fcl is Anna lett a kik\u00eds\u00e9r\u0151.
\nK\u00e9s\u0151bb Ewald Brock vacill\u00e1lt: fat\u00e1lis hibak\u00e9nt vagy a sors szerencs\u00e9s sugallatak\u00e9nt k\u00f6nyvelje ezt el, \u00e9s hajlok arra, hogy az ut\u00f3bbi mellett d\u00f6nt\u00f6tt, mert Szoyka J\u00f3zsef a k\u00e9s\u0151bbiekben ritka kellemes embernek \u00e9s v\u0151nek bizonyult.
\nKellemes embernek aj\u00e1nlatos is volt lenni, mert a csal\u00e1di fel\u00e1ll\u00e1s egy\u00e9b esetben igencsak pr\u00f3b\u00e1ra tette volna a Szoyka J\u00f3zsef\u00e9n\u00e9l legend\u00e1sabb szerelmet is. Erre mellesleg Anna maga figyelmeztette a f\u00e9rfit, amikor az szerelmet vallott neki. Elmagyar\u00e1zta, hogy ha val\u00f3ban sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban \u00e1ll \u00f6sszek\u00f6tni vele az \u00e9let\u00e9t, s egy\u00fctt lenni j\u00f3ban \u00e9s rosszban egyar\u00e1nt, bizonyosan r\u00e9sze lesz mindkett\u0151ben, mert arr\u00f3l sz\u00f3 sem lehet, hogy \u0151 az apj\u00e1t mag\u00e1ra hagyja. Oszk\u00e1r fiv\u00e9re B\u00e9csben \u00e9l, m\u00e9g kar\u00e1csonyra sem j\u00e1r haza, s ha levelet \u00edr, abban els\u0151sorban p\u00e9nzt k\u00e9r \u2013 az apja \u0151r\u00e1 nem sz\u00e1m\u00edthat.
\nAzt is megvallotta, hogy apja nem fog lemondani a csal\u00e1df\u0151i szerepr\u0151l, s neki nem nagy kedve van tiszt\u00e1zni az er\u0151viszonyok m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s rem\u00e9li, ehhez J\u00f3zsef sem ragaszkodik.
\nJ\u00f3zsef okos, tehets\u00e9ges ember volt, azt viszont nem \u00e9rtette, mi\u00e9rt foglalkoztatj\u00e1k az embereket annyira az olyan szavak, mint a tekint\u00e9ly. Sietett megnyugtatni Ann\u00e1t, hogy szem\u00e9ly szerint f\u00fcty\u00fcl r\u00e1, hol eszi majd meg az asztaln\u00e1l az eb\u00e9dj\u00e9t, amit ez a dr\u00e1ga kis k\u00e9z k\u00e9sz\u00edt neki, \u00e9s ezzel szerelmesen belecs\u00f3kolt j\u00f6vend\u0151 feles\u00e9ge tenyer\u00e9be.
\nAnna elpirult, de folytatta az \u00e9letleck\u00e9t: apja nem igaz\u00e1n k\u00f6nny\u0171 term\u00e9szet. Azon k\u00edv\u00fcl el\u00e9gg\u00e9 te\u00e1tr\u00e1lis is tud lenni. Fel kell k\u00e9sz\u00fclnie r\u00e1, hogy legal\u00e1bb egy h\u00e9ten egyszer megeml\u00edti majd Lear kir\u00e1lyt.
\nJ\u00f3zsef iskol\u00e1zott volt, de nem sokat olvasott, \u00fagyhogy Ann\u00e1nak ezt b\u0151vebben is el kellett magyar\u00e1znia.
\nAz el\u00e1rult apai szeretet emleget\u00e9se Ewald Brock patetikus nagyjeleneteinek visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvuma volt, \u00e9s hi\u00e1ba tudta az esz\u00e9vel Anna l\u00e1nya, hogy teljess\u00e9ggel \u00f6nc\u00e9l\u00fa az eg\u00e9sz, minden alkalommal felzaklatta az a m\u00e9lys\u00e9ges igazs\u00e1gtalans\u00e1g, ahogyan apja a szerep\u00e9be egyre jobban belehev\u00fclve h\u00e1l\u00e1tlan Gonerilnek nevezte \u0151t.
\nMiut\u00e1n tiszt\u00e1zta v\u0151leg\u00e9ny\u00e9vel, mire is vonatkozott Lear kir\u00e1ly emleget\u00e9se, m\u00e9g azt is meg\u00edg\u00e9rtette vele, hogy a tov\u00e1bbiakban olvasni fog, majd hozz\u00e1tette:
\n\u2013 Az\u00e9rt ne gondold azt, hogy nem j\u00f3 ember. Csak nagyon hi\u00e1nyzik neki az \u00e9desany\u00e1nk. Egyszer\u0171en n\u00e9ha elveszti az egyens\u00faly\u00e1t, ennyi az eg\u00e9sz. De olyankor neh\u00e9z vele, nagyon neh\u00e9z…
\nSebaj, mosolyodott el Szoyka J\u00f3zsef, mi majd megk\u00f6nny\u00edtj\u00fck. Azt mondod, j\u00f3ban-rosszban? Nos h\u00e1t, ez lesz a rossz, \u00e9rtem \u00e9n. A j\u00f3 pedig az, hogy eln\u00e9zhetem, ahogyan seg\u00edtesz ap\u00e1dnak t\u00faljutni a neh\u00e9z napjain.
\nMert Szoyka J\u00f3zsef csak m\u00e9g szerelmesebb lett att\u00f3l, hogy Brock Anna szem\u00e9ben a sajn\u00e1lat forr\u00f3 k\u00f6nnyeit l\u00e1tta gy\u0171lni, ahogy az \u0151t gyakran igaztalanul k\u00ednz\u00f3, boldogtalan apj\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt.
\nEwald Brock a k\u00e9s\u0151bbiekben sz\u00e1mos alkalmat adott vej\u00e9nek, hogy feles\u00e9ge semmivel sem megrend\u00edthet\u0151 gyermeki szeretet\u00e9ben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dj\u00f6n. B\u00e1r Szoyka J\u00f3zsef igyekezett mindenben a kedv\u00e9re tenni, ap\u00f3s\u00e1t zavarta szokatlan nagyvonal\u00fas\u00e1ga, emiatt gyanakodva m\u00e9regette. M\u00e9rget vett volna r\u00e1, hogy a fiatalok egyszer csak bes\u00e9t\u00e1lnak a szob\u00e1j\u00e1ba \u00e9s felk\u00e9rik, k\u00f6lt\u00f6zz\u00f6n egy kisebb szob\u00e1ba… Vagy hogy Anna l\u00e1nya elfelejti a mentate\u00e1j\u00e1t elk\u00e9sz\u00edteni \u00e9jszak\u00e1ra…
\nVeje ha le\u00fclt mell\u00e9 a di\u00f3fa al\u00e1 szieszta idej\u00e9n, hogy politiz\u00e1ljanak, vagy elmes\u00e9ljen egy-k\u00e9t furcsa hist\u00f3ri\u00e1t \u00e1llatorvosi k\u00f6r\u00fatjair\u00f3l, bizalmatlanul hallgatta. Biztos volt benne, hogy csak \u201epuh\u00edtja\u201d, \u201eel\u0151k\u00e9sz\u00edt\u201d valamit, \u00e9s r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl tiszt\u00e1zza vele, kit is illet meg Anna figyelme kettej\u00fck k\u00f6z\u00fcl. Hossz\u00fa \u00e9veknek kellett eltelni\u00fck, mire bel\u00e1tta, hogy Szoyka J\u00f3zsef kedveli \u0151t, egyr\u00e9szt mert Anna apja, m\u00e1sr\u00e9szt mert \u00e1ltal\u00e1ban ez az alapterm\u00e9szete.
\nA hossz\u00fa \u00e9vek alatt Ewald Brock egy-egy \u00e1rtatlan mondat kapcs\u00e1n olyasmit is belehallott a szavakba, amiknek nyomuk se volt az \u00fczenetben.
\nHa veje felpattant \u00e9s kivitte helyette a neh\u00e9z, faragott sz\u00e9keket a pipat\u00f3riumba, mag\u00e1ban r\u00f6gt\u00f6n azt gondolta: m\u00e1r erre sem tartj\u00e1k alkalmasnak.
\nHa Anna arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy tal\u00e1lkozott Terus n\u00e9nivel, aki szeg\u00e9ny m\u00e1r nagyon nehezen mozog, apja felcsattant: nem kell \u00e1m c\u00e9lozgatni! Tudja \u0151 is, milyen sz\u00e1nalmasak az \u00f6regek, van hozz\u00e1 t\u00fckre! Ann\u00e1cska \u2013 \u00fagy hitte – nagy \u00f6r\u00f6mmel akasztotta a falra, hogy \u0151 minden reggel szembes\u00fclhessen azzal, mit rombolt rajta az id\u0151. Anna els\u00e1padt a sanda c\u00e9lz\u00e1st\u00f3l \u00e9s dadogva v\u00e9dekezett, apja test\u00e9ben pedig a boldogtalans\u00e1g viharzott v\u00e9gig. Szoyka J\u00f3zsef megjegyezte: \u201eUgyan m\u00e1r, Ewald b\u00e1ty\u00e1m\u201d. \u00c9s b\u00e1r ap\u00f3sa maga hatalmazta fel, hogy ekk\u00e9nt sz\u00f3l\u00edtsa \u0151t, ez\u00fattal kik\u00e9rte mag\u00e1nak a \u201elekezel\u00e9st\u201d. \u201eH\u00e1t akkor hogy sz\u00f3l\u00edtsalak?\u201d- mosolygott rend\u00fcletlen\u00fcl a veje, \u00e9s e mosolyt\u00f3l, amiben nyom\u00e1t sem l\u00e1tta semmilyen k\u00e9pmutat\u00e1snak, Ewald Brock teljesen elvesztette a fej\u00e9t. \u201eSz\u00f3val ott tartunk, hogy ny\u00edltan
\nkinevettek? Id\u00e1ig jutottunk! \u201d\u2013 suttogta, kez\u00e9t a mell\u00e9re szor\u00edtotta, \u00e9s Szoyka J\u00f3zsef v\u00e9gre meg\u00e9rtette, milyen is lehetett Lear kir\u00e1ly. Anna egyre pirosabb arccal v\u00e9dekezett, Ewald Brock pedig kifel\u00e9 indult. Szoyka J\u00f3zsef gyorsan fel\u00e1llt, \u00e9s meg\u00e1ll\u00edtotta: \u201eUgyan m\u00e1r, hogy is nevetn\u00e9nk ki t\u00e9ged, akinek Anna mindent k\u00f6sz\u00f6nhet?\u201d \u2013 ejtette ki azokat a var\u00e1zsszavakat, amiket feles\u00e9ge sosem tal\u00e1lt meg ilyenkor. Ewald Brock mind er\u0151tlenebb\u00fcl tiltakozott, \u00e9s boldogan hagyta mag\u00e1t meggy\u0151zni t\u00e9ved\u00e9s\u00e9r\u0151l…<\/p>\n

3.<\/strong><\/h2>\n

Szoyka J\u00f3zsefnek \u00e9s Brock Ann\u00e1nak a k\u00f6nnyelm\u0171en hideget \u00e9s ezzel hal\u00e1lt iv\u00f3 Ott\u00f3n k\u00edv\u00fcl k\u00e9t l\u00e1nya is sz\u00fcletett, Jol\u00e1n \u2013 a nagymam\u00e1nk \u2013 \u00e9s Nusika. A hossz\u00fa \u00e9let\u0171 \u00f3papa trag\u00e9di\u00e1b\u00f3l polg\u00e1ri sz\u00ednm\u0171re v\u00e1lt\u00f3 nagyjeleneteinek akaratlanul \u0151k is gyakran tan\u00fai voltak. Am\u00fagy egyik kisl\u00e1ny sem vette nagyon a sz\u00edv\u00e9re a termetes nagypapa \u00f3don zeng\u00e9s\u0171 d\u00f6rgedelmeit, legfeljebb j\u00f3sz\u00edv\u0171 mam\u00e1juk k\u00f6nnyes, zaklatott arca hatott r\u00e1juk, ahogy a zsebkend\u0151t szem\u00e9re nyomva becsukta az ajt\u00f3t el\u0151tt\u00fck, hogy mag\u00e1ban s\u00edrdog\u00e1ljon. Nusika olykor kis puha \u00f6kleivel megp\u00fcf\u00f6lte az \u00f3papa combj\u00e1t, azt kiab\u00e1lva: \u201eNe b\u00e1ntsd a mam\u00e1t!\u201d Az \u00f3papa, akit kiel\u00e9g\u00edtett annak l\u00e1tv\u00e1nya, hogy m\u00e9g mindig ilyen heves b\u00e1natot tud kiv\u00e1ltani im\u00e1dott l\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, lecsillapodva felemelte a kipirult arc\u00fa kisl\u00e1nyt, \u00e9s megk\u00e9rdezte, szereti-e m\u00e9g a kakasos nyal\u00f3k\u00e1t. Nusika habozott, azt\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hagyja mag\u00e1t megvesztegetni, \u00e9s r\u00e1nevetett.
\nJol\u00e1nka kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tv\u00e1nyosan, \u00e1m megb\u00edzhat\u00f3bban neheztelt a nagyapj\u00e1ra, de amikor egy komolyabb csal\u00e1di cirkusz ut\u00e1n apja \u00e9szrevette, hogy az asztaln\u00e1l nem v\u00e1laszol az \u00f3papa k\u00e9rd\u00e9seire, a gyerekszob\u00e1ban t\u00e9rd\u00e9re \u00fcltette a kisl\u00e1nyt.
\n\u2013 Eml\u00e9kszel, amikor kiab\u00e1ltam veled, mert leverted azt a v\u00e1z\u00e1t? \u2013 k\u00e9rdezte Jol\u00e1nt.
\nA kisl\u00e1ny b\u00f3lintott.
\n\u2013 H\u00e1t nem kellett volna veled kiab\u00e1lnom \u2013 magyar\u00e1zta Szoyka J\u00f3zsef.-, de f\u00e1jt a gyomrom.
\nA kisl\u00e1ny agg\u00f3dva megk\u00e9rdezte, f\u00e1j-e most is a pap\u00e1nak.
\n\u2013 Nem… De amikor f\u00e1j, nem mindig tudok veletek ilyen sz\u00e9pen besz\u00e9lgetni, mint most Ezt meg\u00e9rted?
\n\u2013 H\u00e1t persze \u2013 ragyogott fel Jol\u00e1nka \u00e9rtelmes arca.
\n\u2013 Az\u00e9rt m\u00e9g szerettelek akkor is, amikor kiab\u00e1ltam, ugye tudod? \u2013 folytatta Szoyka J\u00f3zsef.
\nJol\u00e1nka ism\u00e9t b\u00f3logatott. Majd az apja maga el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta \u00e9s megfogta az \u00e1ll\u00e1t.
\n\u2013 Tudod, hogy ezt most mi\u00e9rt k\u00e9rdeztem t\u0151led?
\nJol\u00e1nka \u00fajra b\u00f3lintott, \u00e9s elford\u00edtotta a fej\u00e9t.
\n\u2013 Akkor fogsz legk\u00f6zelebb besz\u00e9lgetni az \u00f3pap\u00e1val az asztaln\u00e1l? – \u00edgy az apja.
\nJol\u00e1n b\u00f3lintott, belef\u00farta a fej\u00e9t apja \u00f6l\u00e9be, majd sikeresen kikecmergett a pillanat \u00e9rzelmi z\u0171rzavar\u00e1b\u00f3l azzal a praktikus k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy az \u00f3pap\u00e1nak m\u00e9rt f\u00e1j olyan gyakran a gyomra…
\nAtt\u00f3l kezdve Jol\u00e1n lelkesen teljes\u00edtette apj\u00e1nak tett \u00edg\u00e9ret\u00e9t, elv\u00e9gre am\u00fagy is besz\u00e9des term\u00e9szet volt. Apja el-eln\u00e9zte a kisl\u00e1nyt, amint hosszan mes\u00e9l
\nvalamit az \u00f3pap\u00e1nak, aki kicsit megh\u00f6kkenve m\u00e9regeti hirtelen cserfess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 unok\u00e1j\u00e1t, de mivel az m\u00e1r akkor komoly tehets\u00e9get \u00e1rult el a t\u00e1rsalg\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, lassan megenyh\u00fclt az arca, \u00e9s Jol\u00e1nka gyakran m\u00e9g meg is nevettette. Szoyka J\u00f3zsef tekintete ell\u00e1gyultan id\u0151z\u00f6tt el a kisl\u00e1ny\u00e1n, aki olyan komolyan vette a dolg\u00e1t, \u00e9s \u00fagy tal\u00e1lta, nagyon hasonl\u00edt az \u0151 j\u00f3sz\u00edv\u0171 Ann\u00e1j\u00e1ra, csak nem annyira mim\u00f3zal\u00e9lek. Ez megnyugtatta, mert sokat f\u00e1jt a gyomra, \u00e9s \u00e9rezte, hogy el\u0151bb fog meghalni, mint a feles\u00e9ge. \u00c9s elk\u00e9pzelte, hogy Ann\u00e1val el\u0151rel\u00e1that\u00f3an j\u00f3k lesznek majd az \u0151 virgonc gyerekei…<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

(R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n

Az eddig megjelent fejezetek itt olvashat\u00f3k \/ nem id\u0151rendi sorrendben<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1. Hossz\u00fa \u00e9let\u0171 Ewald Brock \u00fckap\u00e1m \u2013 konstat\u00e1ltuk s\u00edrja el\u0151tt \u2013 az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1got v\u00e9g\u00fcl nem az \u0151 Am\u00e1li\u00e1j\u00e1val, hanem Ott\u00f3 nev\u0171 unok\u00e1j\u00e1val osztotta meg. Ez az Ott\u00f3 \u2013 illetve Ott\u00f3 b\u00e1csi, ahogyan nagymama emlegette nek\u00fcnk a b\u00e1tyj\u00e1t \u2013 fiatalon halt meg, \u00e9s valah\u00e1nyszor az udvari j\u00e1t\u00e9kt\u00f3l felhev\u00fclten berontottunk nagysz\u00fcleim h\u0171v\u00f6s konyh\u00e1j\u00e1ba egy m\u00e1lnasz\u00f6rp\u00e9rt, Ott\u00f3 b\u00e1csi […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-54431","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/54431","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=54431"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/54431\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=54431"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=54431"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=54431"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}