{"id":54551,"date":"2016-09-17T05:19:32","date_gmt":"2016-09-17T05:19:32","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=54551"},"modified":"2016-09-17T05:28:46","modified_gmt":"2016-09-17T05:28:46","slug":"marias-jozsef-az-elso-otven-ev","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=54551","title":{"rendered":"M\u00e1ri\u00e1s J\u00f3zsef: Az els\u0151 \u00f6tven \u00e9v"},"content":{"rendered":"

\u2013 Egy \u00e9rt\u00e9kes k\u00f6nyv eml\u00e9kezete \u2013<\/strong><\/p>\n

1940-ben, Torontoban, Koynok K\u00e1lm\u00e1n \u201emodern\u00fcl felszerelt nyomdav\u00e1llalata\u201d adta ki Ruzsa Jen\u0151 evang\u00e9likus lelk\u00e9sz \u00e1ltal \u00edrott, A Kanadai Magyars\u00e1g T\u00f6rt\u00e9nete c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet.*<\/p>\n

Milyen gondolatok, sz\u00e1nd\u00e9kok vez\u00e9relhett\u00e9k a szerz\u0151t a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9b\u0151l addig k\u00e9t hull\u00e1mban ki\u00e9rkez\u0151, Kanad\u00e1ban az \u00faj, jobb \u00e9let rem\u00e9ny\u00e9ben leteleped\u0151 magyars\u00e1g \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ban? \u2013 tessz\u00fck fel magunknak a k\u00e9rd\u00e9st. Nem sz\u00fcks\u00e9ges tal\u00e1lgat\u00e1sba bocs\u00e1tkoznunk, a k\u00f6tet Z\u00e1rszav\u00e1ban a szerz\u0151 maga ad v\u00e1laszt k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre: \u201eMeg\u00edratott agg\u00f3d\u00f3 szeretettel els\u0151sorban a kanadai magyars\u00e1g okul\u00e1s\u00e1ra avval a rem\u00e9nyked\u00e9ssel, hogy ezzel a munk\u00e1val is el\u0151seg\u00edthetem a kanadai magyars\u00e1g egym\u00e1ssal val\u00f3 megismertet\u00e9s\u00e9t, az egy t\u00e1borba hozatal\u00e1nak nagy fontoss\u00e1g\u00e1t, nemzeti \u00f6ntudata n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t, az egym\u00e1sra utalts\u00e1gunk felismer\u00e9s\u00e9t; de f\u0151k\u00e9ppen az\u00e9rt, hogy ne vesszen el \u00e9rdemes, f\u00e9lsz\u00e1zados kanadai m\u00faltunk az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra. Meg\u00edratott az\u00e9rt, hogy a m\u00falt neh\u00e9z k\u00fczdelmei \u00e9s eredm\u00e9nyei er\u0151t adjanak a tov\u00e1bbi k\u00fczdelmekhez. (\u2026) Meg\u00edratott, hogy az \u00fajabban bev\u00e1ndorolt honfit\u00e1rsak \u00e9s a m\u00e1r itt sz\u00fcletett lesz\u00e1rmazottak ismerj\u00e9k meg az el\u0151d\u00f6k, s ap\u00e1ik \u00e9rdemes t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, hogy b\u00e1tran vallhass\u00e1k meg magyars\u00e1gukat. Meg\u00edratott, hogy ismerj\u00e9k t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnket az \u00f3hazai testv\u00e9reink is. Tudj\u00e1k meg azt, hogy milyen \u00e1ldozatokkal kell sz\u00e1moljon az, aki \u00faj haz\u00e1t v\u00e1laszt mag\u00e1nak az \u00e9des sz\u00fcl\u0151haza helyett\u2026\u201d A m\u00f6g\u00f6tt\u00fck maradt k\u00fczdelmes esztend\u0151k summ\u00e1zatak\u00e9nt vonja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: \u201eB\u00fcszk\u00e9k lehet\u00fcnk kanadai m\u00faltunkra, mert a legnehezebb \u00e9p\u00edt\u0151 munk\u00e1b\u00f3l becs\u00fclettel kivette r\u00e9sz\u00e9t n\u00e9p\u00fcnk. De m\u00e9lt\u00f3k csak \u00fagy maradhatunk m\u00faltunkhoz \u2013 ha jelen\u00fcnkkel s majd j\u00f6v\u0151nkkel is bizonys\u00e1got tudunk tenni arr\u00f3l, hogy megmaradhatunk dolgos, lovagias, t\u00f6rv\u00e9nytisztel\u0151, becs\u00fclet\u00fcnkre f\u00e9lt\u00e9kenyen vigy\u00e1z\u00f3, befogad\u00f3 haz\u00e1nkat mindenben seg\u00edt\u0151, az elhagyott haz\u00e1t szeretve tisztel\u0151 j\u00f3 magyarnak.\u201d<\/em><\/p>\n

\"ruzsa_jeno_a_kanadai_magyarsag_tortenete\"<\/a>
\nA sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s a megval\u00f3sul\u00e1s \u2013 a szerz\u0151 \u00e1ltal \u201ea pioneer munk\u00e1\u201d-nak nevezett k\u00f6tet \u2013 k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 sziv\u00e1rv\u00e1ny\u00edv soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge jegy\u00e9ben t\u00e1rul el\u00e9nk az a vil\u00e1g, amelyr\u0151l Ruzsa Jen\u0151 tud\u00f3s\u00edtja kort\u00e1rsait \u00e9s az ut\u00f3kort. A k\u00f6tet f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad esem\u00e9nyeit k\u00edv\u00e1nja el\u00e9nk t\u00e1rni, azt az utat, amelyben az 1886-t\u00f3l az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig, illetve a h\u00faszas-harmincas \u00e9vekben Kanad\u00e1ba a jobb \u00e9let rem\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rkez\u0151 \u00e9s ott leteleped\u0151 magyar bev\u00e1ndorl\u00f3k t\u00f6bb t\u00edzezres t\u00f6megei tettek meg. Azt az utat, melynek ered\u0151je\/ind\u00edt\u00e9ka\/oka \u2013 Ady Endre szavaival: \u201eMenek\u00fcl az \u00edns\u00e9g \/ Sz\u00f6kve, bukd\u00e1csolva\u201d<\/em> \u2013 a hazai f\u00f6ldm\u0171ves t\u00e1rsadalom nyomora, ki\u00fattalans\u00e1ga, az a rem\u00e9ny, hogy a kanadai \u201eingyenf\u00f6ld\u201d term\u00e9s\u00e9b\u0151l kisajtolt, megtakar\u00edtott p\u00e9nzzel hazat\u00e9rhet, megalapozhatja \u00e9let\u00e9t. De az 1886-ban s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben f\u0151leg Zempl\u00e9n, Aba\u00faj, Borsod, Szepes, G\u00f6m\u00f6r, Ung megy\u00e9b\u0151l \u00fatra kelt mintegy nyolcezer pioneer telepes, s az \u0151ket k\u00f6vet\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge ott maradt, az anyanemzet test\u00e9b\u0151l kiszakadva \u00e9p\u00edtette, form\u00e1lta k\u00fczdelmes \u00e9let\u00e9t. Az \u0151 sorsuk, egy\u00e9ni \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00fczdelm\u00fck, boldogul\u00e1suk vagy kudarcaik, \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00fck odissze\u00e1ja lett e k\u00f6nyv t\u00e1rgya.
\nJoggal mondhatjuk, hogy val\u00f3ban \u00fatt\u00f6r\u0151 munka, hisz \u0151el\u0151tte csup\u00e1n k\u00e9t m\u0171 k\u00edn\u00e1lt betekint\u00e9st a Kanad\u00e1ba kiv\u00e1ndorolt magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekr\u0151l: a Whitewood-ban megtelepedett Szatm\u00e1ri J\u00e1nos (1869\u20131947) 1902-ben \u00edrott, A Pr\u00e9ri \u00e9neke<\/em> c\u00edm\u0171, k\u00f6zel h\u00e1romezer soros epikus k\u00f6ltem\u00e9nye, valamint Paizs \u00d6d\u00f6n \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 Magyarok Kanad\u00e1ban (Budapest, 1928)<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tete. Szatm\u00e1ri J\u00e1nos a Saskatchewan zord \u00e9ghajlat\u00fa \u00e9szaki t\u00e1jaira \u00e9rkez\u0151, 1885\u201386-ban oda \u00e9rkezett els\u0151 telepesek k\u00fczdelmes \u00e9let\u00e9r\u0151l, embert pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l ny\u00fajt r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1st. \u201eA hagyom\u00e1nyos 12\u2013sz\u00f3tagos, p\u00e1ros r\u00edmel\u00e9s\u0171 form\u00e1ban \u00edrott \u00e9letrajzi eposz\u00e1ban korrajzot festett a saj\u00e1t \u00e9s a telepesek mindennapi \u00e9let\u00e9r\u0151l a gyept\u00f6r\u00e9s, a k\u00e9zi munk\u00e1val v\u00e9gzett mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s, arat\u00e1s, cs\u00e9pl\u00e9s, betakar\u00edt\u00e1s, a piacoz\u00e1s, a term\u00e9szeti kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g lelket-izmot ig\u00e9nybe vev\u0151 viszontags\u00e1gair\u00f3l. \u2013 olvashatjuk Miska J\u00e1nos Magyar irodalom Kanad\u00e1ban c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban. Paizs \u00d6d\u00f6nnek a negyed sz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb megjelentetett meg k\u00f6nyve \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00f6lel\u00e9s\u0171 \u00e9s ig\u00e9ny\u0171 \u00e1ttekint\u00e9s. Mindkett\u0151 hasznos forr\u00e1smunka volt a k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.
\nRuzsa Jen\u0151 k\u00f6nyve \u00e1ltal\u00e1nos ig\u00e9ny\u0171, nem egy vid\u00e9k, hanem a sz\u00e9tsz\u00f3rat\u00e1s vil\u00e1gt\u00e1jait bej\u00e1rva ny\u00fajt fresk\u00f3-ig\u00e9ny\u0171 k\u00e9pet a kanadai magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u2013 nyugodtan nevezhetj\u00fck: h\u0151skor\u00e1r\u00f3l. Elutazik mindazon a vid\u00e9kekre, tartom\u00e1nyokba, ahol t\u00f6megesen leltek \u00faj otthonra a menetrendszer\u0171en k\u00f6zleked\u0151 g\u0151zhaj\u00f3k rem\u00e9nyked\u0151, \u00faj s \u00fajabb, jobb \u00e9letre \u00e1h\u00edtoz\u00f3 magyar utasai. A ter\u00fcleti \u00e9s id\u0151rendi tagol\u00e1s\u00fa k\u00f6tet, mai \u00e9rtelmez\u00e9sben az oknyomoz\u00f3, t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9t k\u00f6veti, amelyben egyar\u00e1nt helye van a dokumentumokra alapozott megjelen\u00edt\u00e9si m\u00f3dnak \u00e9s az oral history-ra t\u00e1maszkod\u00f3, egy\u00e9ni elbesz\u00e9l\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl\u0151 bemutat\u00e1snak. Ruzsa Jen\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben a tudom\u00e1ny egzakt nyelv\u00e9t \u00e9s ig\u00e9ny\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sukat keres\u0151 egy\u00e9nek sorsa \u00e9s k\u00fczdelme ir\u00e1nti emp\u00e1tia, a nemzeti identit\u00e1s\u0151rz\u00e9sre val\u00f3 buzd\u00edt\u00e1s \u00e9s f\u00e9lt\u00e9s \u00e9rzelmi, spiritu\u00e1lis r\u00e1hat\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9ka hatja \u00e1t, teszi annak minden sor\u00e1t emberk\u00f6zeliv\u00e9, \u00e9letess\u00e9. Gondot ford\u00edt arra, hogy egy-egy vid\u00e9k, helys\u00e9g le\u00edr\u00e1sakor utaljon annak gazdas\u00e1g-f\u00f6ldrajzi helyzet\u00e9re, munkav\u00e1llal\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geire. Szem\u00fcnk el\u0151tt, k\u00e9pzelet\u00fcnk k\u00e9perny\u0151j\u00e9re kivet\u00edt\u0151dve elevenedik meg, bontakozik ki a folyamat: amint a szerz\u0151 \u2013 a sz\u00e9tsz\u00e9ledt ny\u00e1jat kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 egybeterel\u0151 evang\u00e9likus lelk\u00e9sz \u2013 egy \u00fajabb dimenzi\u00f3ba l\u00e9p \u00e1t, soraival, k\u00f6tet\u00e9vel a nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g p\u00e1sztorak\u00e9nt szeretn\u00e9 \u0151rizni az anyaorsz\u00e1gb\u00f3l hozott lelki \u00e9s mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket \u0151rz\u0151 magyarokat, hitet tenni arr\u00f3l, hogy nyelv\u00fckben \u00e9s kult\u00far\u00e1jukban csak akkor maradhatnak meg, ha val\u00f3ban k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lnak. V\u00e1llalja a hossz\u00fa utaz\u00e1sokat, f\u00f6lkeresi az adatk\u00f6zl\u0151 hiteles szem\u00e9lyeket, megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan \u00e9letp\u00e9ld\u00e1val \u2013 vend\u00e9gsz\u00f6vegek, portr\u00e9k, p\u00e1lyak\u00e9pek, \u00f6n\u00e9letrajzok beiktat\u00e1s\u00e1val \u2013 \u00e9rz\u00e9kelteti az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s, \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit, \u00fatjait. A \u201efelfedez\u0151 \u00fatra\u201d v\u00e1llalkoz\u00f3 szerz\u0151 az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s \u00e9s \u2013gy\u0171jt\u00e9s folyamat\u00e1ban bizony\u00e1ra nem minden\u00fctt tal\u00e1lt elegend\u0151 forr\u00e1smunk\u00e1t, interj\u00faalanyt, ami a k\u00f6tet egy\u2013egy fejezet\u00e9nek terjedelmi egyenetlens\u00e9geihez vezetett, \u00e1m ez semmit sem von le f\u00e1radoz\u00e1sainak, a felv\u00e1llalt t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3i szerep teljes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l. A k\u00f6tet lapjain mindv\u00e9gig ott \u00e9rezz\u00fck azt a kett\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9st, amit jeligek\u00e9nt t\u0171z a k\u00f6tet el\u00e9: \u201eTiszteld, szeresd, seg\u00edtsd \u00faj haz\u00e1dat! De ne feledd, ne vesd meg, nagyon szeresd a r\u00e9git, az \u00e9dest, a sz\u00fcl\u0151haz\u00e1t, mert ha nem\u2026 becstelenn\u00e9 \u00e9s \u00e9rt\u00e9ktelenn\u00e9 v\u00e1lsz mindkett\u0151 el\u0151tt!\u201d
\nA k\u00f6tet lapjain a mai olvas\u00f3 sem tudja k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen, a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 szem\u00e9vel k\u00f6vetni az esem\u00e9nyeket, az els\u0151 kapav\u00e1g\u00e1st\u00f3l a telepek \u2013 B\u00e9kev\u00e1r, Eszterh\u00e1zy, Kaposv\u00e1r\u2026 \u2013 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ig, azt az igyekezetet, amely az otthonteremt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en templomot, iskol\u00e1t, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1zat \u00e9p\u00edt, \u00e9rdekv\u00e9delmi szervezetet hoz l\u00e9tre, megteremtve a kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket egybetart\u00f3 koh\u00e9zi\u00f3s er\u0151 \u00e9ltet\u0151 forr\u00e1sait.
\nBudai Parmenius Istv\u00e1n egy \u00faj vil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val k\u00edv\u00e1nt 1585-ben a sir Hamphrey Gilbert vezette angol exped\u00edci\u00f3s haj\u00f3raj kr\u00f3nik\u00e1sa lenni. Az erd\u00e9lyi B\u00f6l\u00f6ni Farkas S\u00e1ndor a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1ban kel \u00fatra megismerni Amerika demokratikus vil\u00e1g\u00e1t, sz\u00e1mba venni mindazt, amit az \u00dajvil\u00e1g k\u00edn\u00e1l k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ld\u00e1nak kort\u00e1rsai el\u00e9. Sz\u00e1z \u00e9v m\u00falt\u00e1n Ruzsa Jen\u0151 is ilyen utaz\u00e1sra v\u00e1llalkozik: \u0151 nem a felfedez\u0151 izgalm\u00e1val, nem a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151 r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1val, hanem \u00fagymond bel\u00fclr\u0151l, a maga \u00e9lettapasztalat\u00e1t is belesz\u0151ve, a sz\u00e1mbav\u00e9tel sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, a sz\u00e1mad\u00f3 juh\u00e1sz konoks\u00e1g\u00e1val \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzet\u00e9vel v\u00e1lik a f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadnyi id\u0151 kr\u00f3nik\u00e1s\u00e1v\u00e1.
\n\u0150t k\u00f6vetve jutunk el mi is Nyugat-Kanada, a megteleped\u00e9s f\u0151csap\u00e1s\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Alberta \u00e9s Manitoba tartom\u00e1nyba, t\u00e9r\u00fcnk vissza id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben Saskatchewanba, jutunk el a Maritime\u2013tartom\u00e1nyokba, valamint a magyarok \u00e1ltal akkor \u00e9s manaps\u00e1g is nagy t\u00f6megben lakott Ontario \u00e9s Quebec sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llamokba. Nemcsak a nagy v\u00e1rosokban \u2013 a kanadai magyars\u00e1g mai \u00e9let\u00e9t valamelyest ismer\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is ismer\u0151sk\u00e9nt cseng\u0151 Calgaryban, Edmontonban, Vancouverben, Winnipegben, Torontoban, Hamiltonban, Niagara Falls-on, Wellandon, Windsorban, Montrealban\u2026 \u2013 l\u00e9trej\u00f6tt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket t\u00e1rja az olvas\u00f3 el\u00e9, hanem a sok-sok kisebb telep\u00fcl\u00e9seken, a csak p\u00e1r magyar csal\u00e1dot befogad\u00f3 vid\u00e9ki helys\u00e9gek magyarjair\u00f3l is eml\u00edt\u00e9st tesz. Hihetetlen szorgalommal jegyzi a nevek ezreit, jelezve a sz\u00e9tsz\u00f3rat\u00e1s koordin\u00e1t\u00e1in fesz\u00fcl\u0151 sz\u00e1lakat. A k\u00f6tet gazdag k\u00e9panyaga felbecs\u00fclhetetlen dokument\u00e1ris \u00e9rt\u00e9ket ad k\u00f6tet\u00e9nek. A szem\u00e9lyek arc\u00e1r\u00f3l hit, elsz\u00e1nts\u00e1g, \u00f6nbizalom \u00e9s rem\u00e9ny olvashat\u00f3 le. Az \u00e1ltaluk l\u00e9trehozott t\u00e1rgyi\/\u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kek, a cselekv\u00e9si teret \u00e9s \u2013keretet ny\u00fajt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kezdem\u00e9nyez\u0151d\u00e9sekr\u0151l tan\u00faskod\u00f3 fot\u00f3k sz\u00e1zai a kiv\u00e1ndorolt magyars\u00e1gban mindv\u00e9gig jelen lev\u0151 cselekv\u0151\u2013 \u00e9s alkot\u00f3k\u00e9pess\u00e9g szimb\u00f3lumai, szeml\u00e9letes tan\u00fas\u00e1gtev\u0151i.
\nA megismer\u00e9s, a p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9kek felmutat\u00e1sa, az \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s folyamat\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9nelmi magyar egyh\u00e1zak t\u00f6ltik be a meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet. \u00c9rthet\u0151, hogy a k\u00f6nyv szerkezet\u00e9ben, fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben is az egyh\u00e1zi kibontakoz\u00e1s folyamat\u00e1nak megid\u00e9s\u00e9\u00e9 a f\u0151szerep. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felekezetek misszi\u00f3s munk\u00e1ja hozza l\u00e9tre az els\u0151 egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9geket; a r\u00f3mai katolikus, reform\u00e1tus, evang\u00e9likus, baptista lelk\u00e9szek \u00e1ld\u00e1sos munk\u00e1ja megtermi gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t. A templom nem csup\u00e1n a hit\u00e9let, a felekezeti \u00f6sszetartoz\u00e1s szimb\u00f3luma \u00e9s szakr\u00e1lis tere\/hajl\u00e9ka. \u201eAz \u00faj orsz\u00e1gban, hol a templom \u00e9s az istentisztelet fenntart\u00e1sa a h\u00edvek gondja, a gazdas\u00e1gi \u00e9s lelki \u00e9let egym\u00e1sra k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1ssal van s azt egyik m\u00e1sikat er\u0151s\u00edti \u00e9s seg\u00edti.\u201d A templom v\u00e1lik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9let vil\u00e1g\u00edt\u00f3 torny\u00e1v\u00e1, jelezve az ezer esztend\u0151s kereszt\u00e9nys\u00e9g hazulr\u00f3l hozott szellemi\/spiritu\u00e1lis l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben nevelt magyars\u00e1g biztos t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 pontj\u00e1t, egybetart\u00f3 \u00e9s megtart\u00f3 erej\u00e9t, mely maga k\u00f6r\u00e9 gy\u0171jti, keble meleg\u00e9ben f\u00e9lt\u0151 gondoskod\u00e1ssal \u0151rzi azokat, akik azt meg\u00e9p\u00edtik, akik azt lelki otthonuknak tekintik. A k\u00f6z\u00e1ldozattal, \u2013adakoz\u00e1ssal \u00e9p\u00edtett, az otthonr\u00f3l hozott felekezeti hovatartoz\u00e1st id\u00e9z\u0151 templomaik a hitet, rem\u00e9nyt \u00e9s szeretetet sug\u00e1rz\u00f3 k\u00f6zpontokk\u00e1 v\u00e1lnak, jelezve a t\u00e1rsadalomnak a magyar \u00e9let kibontakoz\u00e1s\u00e1t, p\u00e9ld\u00e1zva azt a folyton buzg\u00f3 \u00e9s \u00e9ltet\u0151 forr\u00e1st, amely az els\u0151 nemzed\u00e9k \u00e9s ut\u00f3daik sz\u00e1m\u00e1ra is meghat\u00e1roz\u00f3 er\u0151vel b\u00edr. \u201eA kanadai magyar egyh\u00e1zak a kanadai magyar \u00e9let fenntart\u00f3i, v\u00e9d\u0151 v\u00e1rai. (\u2026) A szorosan vett egyh\u00e1zi munka mellett, magyar iskol\u00e1kat tart fenn, \u00e1polja \u00e9s fejleszti a magyar kult\u00far\u00e1t, \u00e9p\u00edti a kapcsolatokat fogadott haz\u00e1nk \u00e9s a magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. F\u00e9lt\u00e9kenyen \u0151rk\u00f6dik a magyar haza \u00e9s magyars\u00e1gunk j\u00f3 h\u00edrneve f\u00f6l\u00f6tt. Igyekszik j\u00f3 ir\u00e1nyban befoly\u00e1solni az itteni illet\u00e9kes k\u00f6r\u00f6ket sz\u00fcl\u0151haz\u00e1nk \u00e9s magyar honfit\u00e1rsaink jav\u00e1ra.\u201d
\nA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 v\u00e1l\u00e1st el\u0151seg\u00edt\u0151, c\u00e9lk\u00e9nt felv\u00e1llal\u00f3 civil szervez\u0151d\u00e9sek el\u0151bb a nyugati \u2013 Alberta, British Columbia \u00e9s Manitoba \u2013, k\u00e9s\u0151bb a keleti \u2013 Ontario, Quebec \u2013 tartom\u00e1nyok v\u00e1rosaiba t\u00f6rt\u00e9nt t\u00f6meges kirajz\u00e1st, leteleped\u00e9st k\u00f6vet\u0151en j\u00f6ttek l\u00e9tre a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyletek, klubok, k\u00f6r\u00f6k, t\u00e1rsulatok, sz\u00f6vets\u00e9gek. Ezek k\u00f6r\u00e9ben m\u00e1r tudatosabban t\u00f6rekednek a nemzeti hagyom\u00e1nyok \u0151rz\u00e9s\u00e9re, a nemzeti identit\u00e1s \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra. Megszervez\u00e9s\u00fck, l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck m\u00e1r a letelepedett, meghonosodott magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek magasabb fok\u00fa, diverszifik\u00e1ltabb ig\u00e9ny\u00e9t jelzik \u2013 az \u00e1ltal\u00e1nosabb hat\u00f3sugar\u00faakt\u00f3l a r\u00e9tegszervez\u0151d\u00e9sekig. N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda ennek szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re: Wellandi Magyar \u00d6nk\u00e9pz\u0151k\u00f6r (1921), Kanadai Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egylet (Regina, 1922), Hungaria T\u00e1rsadalmi Egyes\u00fclet (Montreal, 1926), Windsor \u00e9s K\u00f6rny\u00e9ke Magyar Egylet (1928), Oshawai Magyar Kult\u00far Klub (1928), Lelethbridgei Magyar M\u0171kedvel\u0151 Egylet (1929), Winnipegi Magyar T\u00e1rsask\u00f6r (1929), Calgary Magyar Egylet (1932), Ady Endre Magyar Egylet (Saskatoon, 1934), Torontoi F\u00fcggetlen Egys\u00e9ges Magyar Egylet (1938)\u2026 Ezekkel p\u00e1rhuzamosan alakulnak kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoportok, egyh\u00e1zi vagy politikai jelleg\u0171 szervez\u0151d\u00e9sek: Magyar Liber\u00e1lis Klub (Winnipeg, 1908), Magyar Sportklub (Winnipeg, 1927), Bethlen Kata N\u0151egyes\u00fclet (Montreal, 1928), Magyar Asszonyok Egyes\u00fclete (Sudbury, 1937)\u2026
\nA k\u00f6tet szerz\u0151je a Kanadai Magyar Egyes\u00fcletek \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1ttekint\u00e9sekor az al\u00e1bbiakban jel\u00f6li meg azok tev\u00e9kenys\u00e9gi programj\u00e1t, c\u00e9lj\u00e1t: \u201e\u2026az\u00e9rt alakultak meg, hogy legyen a magyars\u00e1gnak egy \u00e1lland\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00f3 helye, ahol fejleszthetik kult\u00far\u00e1jukat, kicser\u00e9lhetik gondolataikat, megt\u00e1rgyalhatj\u00e1k \u00fcgyes-bajos dolgaikat \u00e9s r\u00e1\u00e9r\u0151 idej\u00fckben sz\u00f3rakozhatnak. (\u2026) Tiszteletben tartva az \u00faj haza t\u00f6rv\u00e9nyeit magyar nemzeti alapon \u00e1llottak. (\u2026) Magyar iskol\u00e1kat szerveztek, hogy a magyar gyermekek anyanyelv\u00fck ismeret\u00e9ben megmaradhassanak, azt gyakorolhass\u00e1k, az \u00f3haza t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, n\u00e9pszok\u00e1sait, dalait, hazafias k\u00f6ltem\u00e9nyeit megtanulhass\u00e1k s \u00edgy fejl\u0151djenek magyar \u00e9rz\u00e9sben is. K\u00f6nyvt\u00e1rakat l\u00e9tes\u00edtettek, hogy tags\u00e1guk \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a telep\u00fck magyars\u00e1g\u00e1nak minden kult\u00farig\u00e9ny\u00e9t kiel\u00e9g\u00edthess\u00e9k.\u201d Ugyane c\u00e9lt szolg\u00e1lt\u00e1k a Magyar H\u00e1zak l\u00e9trehozott, a harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, Montrealban (1930), Hamiltonban (1938), Torontoban (1939), Calgaryban (1940)\u2026 E folyamat a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekben teljesedett ki, j\u00f6tt l\u00e9tre az a h\u00e1l\u00f3zat, amely m\u00e9g ma is m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n

\"ruzsa_jeno\"<\/a>

Ruzsa Jen\u0151 lelk\u00e9sz<\/p><\/div>\n

Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megpezsd\u00fclt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9letben csakhamar felmer\u00fclt egy egys\u00e9ges, nemzeti alapon szervez\u0151d\u0151, Kanada magyarok lakta vid\u00e9keit egyar\u00e1nt fel\u00f6lel\u0151 szervezet megalak\u00e1s\u00e1nak gondolata. Az 1927-ben Regin\u00e1ba \u00f6sszeh\u00edvott k\u00fcld\u00f6ttek \u201eKanadai Magyar Bev\u00e1ndorl\u00f3k \u00e9s Telepesek Egyes\u00fclete n\u00e9ven gondolt\u00e1k azt megszervezni\u201d, amely egy \u00e9v m\u00falt\u00e1n Kanadai Magyar Sz\u00f6vets\u00e9g n\u00e9ven j\u00f6n l\u00e9tre, azonban r\u00f6vid \u00e9let\u0171nek bizonyult. J\u00f3 \u00e9vtized m\u00falt\u00e1n ugyane c\u00e9llal \u2013 az \u00f6sszefog\u00e1s, az egys\u00e9ges fell\u00e9p\u00e9s jegy\u00e9ben \u2013 bontott z\u00e1szl\u00f3t Torontoban a Kanadai Magyar Nemzeti Sz\u00f6vets\u00e9g. Ruzsa Jen\u0151 f\u00e1jdalommal \u00e1llap\u00edtja meg, hogy \u201eaz id\u0151 nem volt alkalmas arra, hogy a m\u00e1r sokszor csal\u00f3dott t\u00f6megeket egy t\u00e1borba lehetett volna t\u00f6m\u00f6r\u00edteni, mert arra a neh\u00e9z munkaviszonyok miatt nem volt predesztin\u00e1lva az elkeseredett magyars\u00e1g. R\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t megsz\u00fcntette.\u201d
\nAz \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s harmadik vonulat\u00e1t az emberi szolidarit\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alapon szervezett h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak megteremt\u00e9se c\u00e9lozta. A kezdeti \u00e9vekben l\u00e9trej\u00f6tt temetkez\u00e9si seg\u00e9lyez\u00e9si egyes\u00fcletek cs\u00edr\u00e1j\u00e1b\u00f3l n\u0151ttek ki az \u00e1ltal\u00e1nosabb c\u00e9lokat fel\u00f6lel\u0151 szervez\u0151d\u00e9sek: a Winnipegi Els\u0151 Magyar Betegseg\u00e9lyz\u0151 Egylet (1904), Hamiltoni Els\u0151 Magyar Munk\u00e1s Betegseg\u00e9lyz\u0151 Egylet (1907), a winnipegi Szent Istv\u00e1n R\u00f3mai Katolikus Betegseg\u00e9lyz\u0151 Egylet (1910), a Brantfordi Magyar Betegseg\u00e9lyz\u0151 Egylet (1913), valamit annak hamiltoni, wellandi, torontoi\u2026 oszt\u00e1lyai, a Montreali Els\u0151 Magyar Zsid\u00f3k Seg\u00e9lyez\u0151 Egyes\u00fclete (1939)\u2026 Javukra \u00edrand\u00f3, hogy a seg\u00e9lyez\u00e9seken t\u00falmen\u0151en kult\u00fara\u2013 \u00e9s identit\u00e1s\u0151rz\u0151 szerepet is bet\u00f6lt\u00f6ttek.
\nA k\u00f6tet m\u00e1sodik r\u00e9sze \u00f6sszegz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal mutatja be a kanadai magyar k\u00e9pviseleteket, a kanadai magyar r\u00f3mai katolikus \u00e9s reform\u00e1tus egyh\u00e1zakat, a magyar baptista vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket \u00e9s a magyar evang\u00e9likus egyh\u00e1zi szervezked\u00e9seket, a kanadai magyar iskol\u00e1kat \u00e9s egyes\u00fcleteket, a magyar sajt\u00f3t, a magyar int\u00e9zm\u00e9nyeket, az \u00f3haz\u00e1val \u00e9s az egyes\u00fclt\u00e1llamok-beli magyar szervezetekkel tartott kapcsolatok sz\u00e1lait, csatorn\u00e1it.
\nA kanadai magyar zene- \u00e9s k\u00e9pz\u0151 m\u0171v\u00e9szek kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gainak, a magyar sport\u2013 \u00e9s m\u0171kedvel\u0151 sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti \u00e9let ismertet\u00e9s\u00e9t a magyar nyelv\u0171 irodalom r\u00f6vid bemutat\u00e1sa k\u00f6veti, a k\u00f6lt\u00e9szetet helyezve el\u0151t\u00e9rbe. Az \u00e1ltala \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott szubjekt\u00edv antol\u00f3gia el\u00e9, mintegy \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sk\u00e9ppen, \u00edrja: \u201eAk\u00e1rmilyen kezdetlegesek \u00e9s szab\u00e1lytalanok is azok verstanilag, magyar szempontb\u00f3l \u00e9rt\u00e9kesek, mert a hazaszeretet, a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld \u00e9s minden, ami azzal egy\u00fctt \u00e9rtend\u0151 \u2013 ut\u00e1ni hat\u00e1rtalan v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s \u00e9s szeretet az, ami megteremtette azokat.\u201d A mai olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra minden, legyen b\u00e1r alkalmi ihlet\u00e9s\u0171 vagy szubjekt\u00edv \u00e9rz\u00e9seket hordoz\u00f3 k\u00f6ltem\u00e9ny, megannyi h\u00edrad\u00e1s az els\u0151 \u00e9vtizedekben meghonosodott magyars\u00e1g \u00e9rz\u00e9svil\u00e1g\u00e1r\u00f3l, lelki \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l, gy\u00f6k\u00e9rtelens\u00e9g\u00e9r\u0151l, megkapaszkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u2026 az \u00faj f\u00f6ldben. Kov\u00e1csy K\u00e1lm\u00e1n ref. lelk\u00e9sz \u00e9s Hord\u00f3sy Iv\u00e1n B\u00e9kev\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek 25. jubileum\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nti, fejet hajt az els\u0151 telepesek otthonteremt\u0151 munk\u00e1ja el\u0151tt. Karnay K. Istv\u00e1n, G\u00f6nczy Mih\u00e1ly, Berta Lajos a lelki \u00e9let, a magyar \u00e1rvas\u00e1g ihlette verseiben, a honv\u00e1gy, a sors el\u0151tti megad\u00e1s, meghajl\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9t szedi rokonszenvet, egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 sorokba. Cs\u00f3k Ern\u0151 sorait is a honv\u00e1gy szaggat\u00f3 f\u00e1jdalma hatja \u00e1t, s benne a hazat\u00e9r\u00e9s \u00f6r\u00f6k \u00e1lma, rem\u00e9nye: \u201eSzeg\u00e9ny haz\u00e1tlan, f\u00f6ld\u00f6nfut\u00f3 n\u00e9pem\u2026 \/ Ahol csak ember \u00e9l a f\u00f6ld kereks\u00e9gen, \/ Te minden\u00fctt ott vagy; \u00c9lsz, K\u00fczdesz \u00e9s Rem\u00e9lsz \/ Mindig abban b\u00edzol, \u2026Egyszer csak haza m\u00e9sz. \/ Igen; Haza megy\u00fcnk, \u2026Lehet nem sok\u00e1ra\u2026 \/ Ha majd a r\u00e9gi lesz, kis haz\u00e1nk hat\u00e1ra. \/ Istenem adjad, hogy sok\u00e1ig ne v\u00e1rjunk, \/ V\u00e1ljon val\u00f3ra m\u00e1r, r\u00e9g \u00f3hajtott \u00e1lmunk\u2026\u201d A megcsonk\u00edtott Haza f\u00f6l\u00f6tti f\u00e1jdalom cseng ki Asztalos J\u00f3zsef \u00e9s a rejtelmes nev\u0171 Aszur, a hit \u00e9s a szerelem hangja Izs\u00e1k Gyula k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9b\u0151l\u2026
\nV\u00e9gezet\u00fcl joggal vet\u0151dik fel az olvas\u00f3 kiv\u00e1ncsis\u00e1ga: ki is volt az a szem\u00e9lyis\u00e9g, aki e k\u00f6nyvet meg\u00edrta, a kez\u00fcnkbe adta. A sz\u00e1munkra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 irodalomban kev\u00e9s utal\u00e1st tal\u00e1lunk r\u00e1, emiatt arra kell hagyatkoznunk, hogy a k\u00f6tetben \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l \u00edrott sorok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1ljuk megrajzolni portr\u00e9j\u00e1t. \u00cdme az indul\u00e1s: \u201eAz 1928-as esztend\u0151 v\u00e9ge fel\u00e9 \u00e9rkezett Kanad\u00e1ba az \u00e1roni csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Ruzsa Jen\u0151 lelk\u00e9sz, aki a theol\u00f3giai tanulm\u00e1nyait a waterlooi theol\u00f3gi\u00e1n v\u00e9gezte, de ugyanazon id\u0151 alatt misszi\u00f3s munk\u00e1t v\u00e9gzett Kitchenerben, Hamiltonban, Wellandon \u00e9s Torontoban s \u00edgy \u00e1tvette a windsori lelk\u00e9sznek az \u00f6r\u00f6k\u00e9t Torontoban\u2026\u201d \u0150 volt az els\u0151 magyar teol\u00f3gus, aki \u201ea kanadai evang\u00e9likus theol\u00f3gi\u00e1n az Egyes\u00fclt Evang\u00e9likus Egyh\u00e1z \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1val v\u00e9gezte el tanulm\u00e1nyait\u201d. 1933-ban szentelt\u00e9k papp\u00e1. \u201eEz volt az els\u0151 magyar papszentel\u00e9s magyar templomban Kanada f\u00f6ldj\u00e9n.\u201d Feltehet\u0151en ahhoz a papi csal\u00e1dhoz tartozott, melynek tagjai \u2013 \u201eRuzsa Istv\u00e1n evang\u00e9likus lelk\u00e9sz, az amerikai magyar lelk\u00e9szi kar nesztora, n\u00e9hai Ruzsa L\u00e1szl\u00f3 clevelandi lelk\u00e9sz\u201d \u2013 1932-ben r\u00e9szt vettek Windsorban az els\u0151 magyar evang\u00e9likus templom szentel\u00e9s\u00e9n. 1933-ban \u201eaz \u00e1ltala szervezett torontoi gy\u00fclekezet v\u00e1lasztotta meg lelk\u00e9sz\u00e9nek\u201d, csal\u00e1dj\u00e1val egy\u00fctt Torontoba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. \u0150 szerkesztette az Evang\u00e9likus \u00c9let \u00e9s az Evang\u00e9likus Otthon c\u00edm\u0171, a misszi\u00f3s munka \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9s eszk\u00f6zeik\u00e9nt jelent\u0151s szerepet bet\u00f6lt\u00f6tt evang\u00e9likus lapokat. A k\u00f6tetben l\u00e1that\u00f3, 1940-ben k\u00e9sz\u00fclt csal\u00e1di fot\u00f3 jelzi, hogy \u00f6t gyermek \u00e9desapja volt, akinek nem egyszer kellett szembe n\u00e9znie az egyre s\u00falyosbod\u00f3 anyagi gondokkal.
\nRuzsa Jen\u0151 k\u00f6nyve megker\u00fclhetetlen alapm\u0171 \u2013 az els\u0151 \u00f6tven \u00e9v adatgazdag kr\u00f3nik\u00e1ja \u2013 lett mindazon kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, akik a k\u00e9s\u0151bbiekben tudom\u00e1nyos alaposs\u00e1ggal \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel tanulm\u00e1nyozt\u00e1k a kanadai magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az El\u0151sz\u00f3t \u00edr\u00f3 dr. Winter K\u00e1roly rendk\u00edv\u00fcli k\u00f6vet \u00e9s meghatalmazott miniszter, kanadai magyar f\u0151konzul szavait ma is id\u0151t \u00e1ll\u00f3nak, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t \u00e9rv\u00e9nyesnek fogadjuk el: \u201eOdaad\u00f3 lelkes munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt, amellyel a m\u0171 \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott, elismer\u00e9semet ez\u00faton is kifejezem s rem\u00e9lem, hogy az olvas\u00f3k \u2013 magyarok \u00e9s kanadaiak egyar\u00e1nt \u2013 e k\u00f6nyvet azzal a szeretettel \u00e9s elismer\u00e9ssel fogadj\u00e1k, amelyet f\u00e1rads\u00e1got nem ismer\u0151, \u00e9rt\u00e9kes teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9\u00e9rt bizony\u00e1ra meg\u00e9rdemel.\u201d
\nA k\u00f6tet megjelen\u00e9se \u00f3ta eltelt 75 esztend\u0151 alatt sokat v\u00e1ltozott, sz\u00ednesedett, gazdagodott a kanadai magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9lete. A nemzettestb\u0151l kiszakadt, imm\u00e1r a harmadik, negyedik nemzed\u00e9k integr\u00e1l\u00f3dott a kanadai t\u00e1rsadalomba, szorgos, becs\u00fcletes munk\u00e1j\u00e1val megbecs\u00fcl\u00e9st \u00e9s elismer\u00e9st aratva \u00e9li a maga \u00e9let\u00e9t. A Kanad\u00e1t sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldjek\u00e9nt tisztel\u0151k s az oda jobban bev\u00e1ndorl\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is fontos megismerni eleik, az \u00fatt\u00f6r\u0151k \u00e9let\u00e9t, be\u00e9p\u00edtve azt a kett\u0151s identit\u00e1s tudatvil\u00e1g\u00e1ba. Ehhez ny\u00fajt seg\u00edts\u00e9get n\u00e9hai Ruzsa Jen\u0151 k\u00f6tete. Sorainkkal az \u0151 eml\u00e9ke el\u0151tt k\u00edv\u00e1ntunk tisztelegni, fejet hajtani, k\u00f6nyv\u00e9\u00e9rt k\u00f6sz\u00f6netet mondani, az ut\u00f3kor h\u00e1l\u00e1s elismer\u00e9s\u00e9nek hangot adni.<\/p>\n

(*)A Kanadai Magyars\u00e1g T\u00f6rt\u00e9nete \u00cdrta \u00e9s kiadja: Ruzsa Jen\u0151 ev. lelk\u00e9sz \u00a0\/\u00a0Els\u0151 kiad\u00e1s: 2000 p\u00e9ld\u00e1ny Toronto, Ont. Canada 1940. A k\u00f6nyv el\u00e9rhet\u0151 \u00e9s let\u00f6lthet\u0151 az al\u00e1bbi cimr\u0151l:\u00a0http:\/\/mtdaportal.extra.hu\/ruzsa_jeno.html<\/a><\/strong><\/p>\n

(A szerz\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u0151 leg\u00fajabb tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9b\u0151l)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u2013 Egy \u00e9rt\u00e9kes k\u00f6nyv eml\u00e9kezete \u2013 1940-ben, Torontoban, Koynok K\u00e1lm\u00e1n \u201emodern\u00fcl felszerelt nyomdav\u00e1llalata\u201d adta ki Ruzsa Jen\u0151 evang\u00e9likus lelk\u00e9sz \u00e1ltal \u00edrott, A Kanadai Magyars\u00e1g T\u00f6rt\u00e9nete c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet.* Milyen gondolatok, sz\u00e1nd\u00e9kok vez\u00e9relhett\u00e9k a szerz\u0151t a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9b\u0151l addig k\u00e9t hull\u00e1mban ki\u00e9rkez\u0151, Kanad\u00e1ban az \u00faj, jobb \u00e9let rem\u00e9ny\u00e9ben leteleped\u0151 magyars\u00e1g \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ban? \u2013 tessz\u00fck fel magunknak a k\u00e9rd\u00e9st. […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-54551","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/54551","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=54551"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/54551\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=54551"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=54551"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=54551"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}