A mag\u00e1ra maradt b\u00e9na asszony elmosolyodott, \u00e9s elaludt. \u00cdgy tal\u00e1lt r\u00e1 f\u00e9l \u00f3ra m\u00falva a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi Ilike, aki valamikor b\u00edr\u00f3 nagyap\u00e1mmal dolgozott egy\u00fctt, \u00e9s amikor megl\u00e1tta balra h\u00faz\u00f3 sz\u00e1ja sz\u00e9l\u00e9n a kis mosolyt, arc\u00e1n pedig a m\u00e9g fel nem sz\u00e1radt k\u00f6nnyeket, j\u00f6tt, hogy t\u00f6rj\u00f6n \u00e9s z\u00fazzon.
\nBrock Anna kinyitotta a szem\u00e9t, megl\u00e1tta, Ilike mennyire megrend\u00fclt, \u00e9s \u00fajra belemart a gyomr\u00e1ba a f\u00e9lelem.
\nIlike tiszt\u00e1ba rakta, megmosdatta, \u00e9s k\u00f6zben suttogva szidta a rendszert. A k\u00f6nnyt\u0151l nedves, gy\u0171r\u00f6tt p\u00e1rnahuzatot \u00e1th\u00fazta, kiszell\u0151ztetett, \u00e9s Anna \u00e1gya mell\u00e9 \u00fclt. \u201e\u00c1tkozottak\u201d \u2013 mondta \u00f3testamentumi hangs\u00fallyal. Brock Anna nem akarta, hogy ezt a cs\u00f6pp asszonyt agyonnyomja a kapaszkod\u00e1s\u00e1val, de h\u00e1t nem tudott mit tenni \u2013 Ilike meg elb\u00edrta. Amit nehezen viselt, az az a gondolat volt, hogy mindez megt\u00f6rt\u00e9nhetett. Simogatta Brock Anna haj\u00e1t, isten malmait emlegetve. Anna arra gondolt, hogy neki a f\u00f6ldi \u00e9letben nem nagyon lesz dolga vel\u00fck…
\nIlike m\u00e9g aznap megb\u00edzta a fi\u00e1t, aki teheraut\u00f3 sof\u0151r volt, \u00e9s gyakran j\u00e1rt Pestre, hogy keresse fel Szoyk\u00e1n\u00e9 l\u00e1ny\u00e1t, Nusik\u00e1t, de \u00edgy is majd f\u00e9l\u00e9vbe telt, mire Brock Anna hozz\u00e1juk ker\u00fclhetett.
\nEzt a pillanatot pedig senki sem v\u00e1rta.
\nBrock Anna az\u00e9rt nem, mert nem ismerte Nusika vej\u00e9t, akivel majd egy fed\u00e9l alatt kell \u00e9lnie, Nusika meg az\u00e9rt nem, mert ismerte.
\nSzoyka Anna \u2013 Nusika \u2013 akkor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00f6ssze a l\u00e1ny\u00e1val \u00e9s annak csal\u00e1dj\u00e1val, amikor v\u00e9gleg lemondott arr\u00f3l, hogy Ott\u00f3 fia egyszer csak bekopogtat hozz\u00e1.
\nA fi\u00fat 17 \u00e9vesen vagon\u00edrozt\u00e1k be katon\u00e1nak, az utols\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, hogy ott v\u00e9rezzen el a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa valamelyik csat\u00e1j\u00e1ban, de \u0151 ehelyett egy alkalommal, amikor a vonat a v\u00e1g\u00e1nyom vesztegelt, lel\u00e9pett, hogy megmozgassa a tagjait. Soha t\u00f6bbet nem l\u00e1tta senki, \u00e9s Nusika \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy nem pereli ez\u00e9rt az \u00daristent, hanem beengedi eladdig f\u00fcggetlen, ateista lelk\u00e9be.
\nMindig az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy a J\u00f3isten nem k\u00edv\u00e1nja azt az \u00e1lland\u00f3 \u00fcdv\u00f6z\u00fclt mosolyt, amellyel Annus n\u00e9ni \u2013 mi \u00edgy h\u00edvtuk \u2013 j\u00e1rk\u00e1lt a vil\u00e1gban, de ha arra gondolok, ami m\u00e9g v\u00e1rt r\u00e1, tulajdonk\u00e9ppen j\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt. Mindenesetre amikor \u00c9vi, a l\u00e1nya megsz\u00fclte egyszob\u00e1s panellak\u00e1sukba harmadik gyermek\u00e9t is, bel\u00e1tta, hogy praktikusabb \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6zni\u00fck, hiszen \u0151 egy belv\u00e1rosi, 90 nm-es polg\u00e1ri lak\u00e1sban \u00e9lt egyed\u00fcl. Csapod\u00e1r f\u00e9rje ki tudja, \u00e9ppen kit csalt, de m\u00e1r nem \u0151t, mert fiatalon elv\u00e1ltak.
\nAnnus n\u00e9ni l\u00e1nya tan\u00e1rn\u0151 volt, a gimn\u00e1ziumban ismerkedett meg a f\u00e9rj\u00e9vel, akit\u0151l rettegtek a di\u00e1kok, \u00e9s \u0151 ezt komoly szakmai sikerk\u00e9nt k\u00f6nyvelte el. T\u00f6rt\u00e9nelmet tan\u00edtott, \u00e9s legink\u00e1bb azokat a t\u00f6rt\u00e9nelmi szem\u00e9lyis\u00e9geket csod\u00e1lta, akik er\u0151b\u0151l \u00e9s nem diplom\u00e1ciai eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e9rveltek. Maga is \u00fagy tett a csal\u00e1dj\u00e1ban, \u00e9s a feles\u00e9ge h\u00e1rom gyerek ut\u00e1n m\u00e1r csup\u00e1n azt a lehet\u0151s\u00e9get l\u00e1tta maga el\u0151tt, hogy min\u00e9l kevesebbszer \u00e9breszti fel az alv\u00f3 oroszl\u00e1nt.
\nAnnus n\u00e9ni r\u00f6gt\u00f6n \u00e1tl\u00e1tta a helyzetet, de diplom\u00e1ci\u00e1j\u00e1val kudarcot vallott.. A v\u0151 egy darabig kiv\u00e1rt, majd elj\u00f6tt az a pillanat, amikor any\u00f3s\u00e1val szemben is er\u0151b\u0151l \u00e9rvelt, mint nagy p\u00e9ldak\u00e9pei, \u00e9s Annus n\u00e9nit csak a l\u00e1nya tudta nagy nehezen lebesz\u00e9lni arr\u00f3l, hogy l\u00e1tleletet v\u00e9tessen fel az orvosi rendel\u0151ben.
\nEkkor t\u00f6rt\u00e9nt meg, hogy bekopogtatott hozz\u00e1juk az Ilike sof\u0151r fia. D\u00e9lel\u0151tt l\u00e9v\u00e9n, csak Annus n\u00e9nit tal\u00e1lta otthon. M\u00e1r a h\u00edrt\u0151l lerogyott egy sz\u00e9kre, hogy testv\u00e9r\u00e9t, Cunc\u00f3t elvitte a hat\u00f3s\u00e1g, de amikor meg\u00e9rtette, hogy ezzel b\u00e9na anyj\u00e1nak gondja is az \u0151 nyak\u00e1ba szakadt, m\u00e1r fel se tudott \u00e1llni. \u0150szinte aggodalommal gondolt n\u0151v\u00e9r\u00e9re, akit szivb\u0151l szeretett, \u00e9s der\u00e9k f\u00e9rj\u00e9\u00e9rt, k\u00e9nyelmes \u00e9let\u00e9\u00e9rt titokban mindig is irigyelt. Cunc\u00f3 volt sz\u00e1m\u00e1ra a biztos kik\u00f6t\u0151, amire mindig j\u00f3 volt gondolnia agressz\u00edv hajlam\u00fa veje mellett. Tudta, hogy n\u0151v\u00e9re sosem hagyn\u00e1 \u0151t cserben, \u00e9s ezt most \u0151 sem teheti meg vele.
\nIlike fia elment, \u00e9s Szoyka Anna farkasszemet n\u00e9zett \u00e9lete els\u0151 kategorikus imperat\u00edvusz\u00e1val. A J\u00f3isten, akit olyan \u00fcdv\u00f6z\u00fclt mosollyal hordozott mag\u00e1ban, \u00e9s akinek a kez\u00e9be letette terheit, most hirtelen mit sem t\u00f6r\u0151dve az \u0151 \u00fcdv\u00f6z\u00fclt nyugalm\u00e1val, \u00fajabb terheket rakott r\u00e1, amit nem v\u00e1rt volna el t\u0151le azut\u00e1n, hogy Ott\u00f3k\u00e1ja am\u00fagy sem j\u00f6tt vissza.
\nNegyed egyet mutatott az \u00f3ra, s ideje volt \u00f6sszeszednie mag\u00e1t, mert l\u00e1nya \u00e9s veje kett\u0151kor \u00f3ram\u0171 pontoss\u00e1ggal megjelennek. Az iskola menz\u00e1j\u00e1r\u00f3l hozt\u00e1k haza az eb\u00e9det, mert Annus n\u00e9ni vil\u00e1g\u00e9let\u00e9ben v\u00e9gtelen k\u00f6z\u00f6nnyel viseltetett a konyhai dolgok ir\u00e1nt. Am\u00fagy is nem t\u00f6r\u0151d\u00f6m term\u00e9szet\u00e9nek reflexszer\u0171 reakci\u00f3j\u00e1t \u2013 \u201e Majd lesz valahogy!\u2019 \u2013 elnyomva arra k\u00e9nyszer\u00edtette mag\u00e1t, hogy \u00e1tgondolja, mik\u00e9nt is lesz tov\u00e1bb.
\nBelesz\u00e9d\u00fclt.
\nM\u00e1r att\u00f3l le s fel j\u00e1rt a gyomra, ha elk\u00e9pzelte, amint az anyj\u00e1t mosdatja, forgatja, \u00f6lt\u00f6zteti (azt, hogy mik\u00e9nt fogja tiszt\u00e1ba tenni, r\u00e1b\u00edzta a j\u00f3 \u00f6reg \u201e Majd lesz valahogy\u201d-ra). Anyj\u00e1t a maga m\u00f3dj\u00e1n szerette, de ritk\u00e1n gondolt r\u00e1, \u00e9s m\u00e9g ritk\u00e1bban l\u00e1togatta. Ha bel\u00e9pett a beteg szob\u00e1j\u00e1ba Cunc\u00f3k\u00e1\u00e9kn\u00e1l, \u00f6t percen bel\u00fcl kifogytak a t\u00e9m\u00e1b\u00f3l. Az volt az \u00e9rz\u00e9se, hogy Brock Anna nem sokra tartja az \u0151 mond\u00f3k\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n
Az, hogy az anyj\u00e1t\u00f3l elt\u00e1volodott, \u00e9s ezut\u00e1n \u00f6ssze kell majd szokniuk, m\u00e9g a legkisebb gondnak t\u0171nt a t\u00f6bbi k\u00f6zt.
\nA saj\u00e1t szob\u00e1j\u00e1t kell megosztania vele, m\u00e1st nem is tehet, s ha m\u00e1r \u00edgy esett, ez a legjobb megold\u00e1s. Tulajdonk\u00e9ppen a konyha mell\u00e9 ragasztott kis csel\u00e9dszoba volt valaha, szinte k\u00fcl\u00f6n kis lakr\u00e9sznek tekintette, ha a vacsora ut\u00e1n a konyha ajtaj\u00e1t a l\u00e1ny\u00e1\u00e9k becsukt\u00e1k, \u00e9s \u0151 a dunyha meleg\u00e9be veszve r\u00e1di\u00f3t hallgathatott, elk\u00e9pzelve a mennyei tal\u00e1lkoz\u00e1st Ott\u00f3k\u00e1j\u00e1val. Be kell szereznie egy f\u00fcldug\u00f3t a mam\u00e1nak, \u00f6tl\u00f6tt az esz\u00e9be, \u00e9s az, hogy ilyen praktikusan elh\u00e1r\u00edtotta
\naz esti r\u00e1di\u00f3z\u00e1sai el\u00e9 g\u00f6rd\u00fcl\u0151 akad\u00e1lyt, fellelkes\u00edtette, \u00e9s tal\u00e1l\u00e9konny\u00e1 tette.
\nA legnagyobb gond \u2013 nyilv\u00e1n \u2013 G\u00e9za, a v\u0151 lesz.
\nG\u00e9za ugyanis alapb\u00f3l tiltakozni fog, \u00f6regotthont, k\u00f3rh\u00e1zat aj\u00e1nl majd, \u00e9s \u00c9vi, a feles\u00e9ge, aki gy\u0171l\u00f6li a fesz\u00fclts\u00e9get, nem sz\u00e1ll vele szembe. A h\u00e1rom gyerekre fognak hivatkozni, akiknek nyugodt h\u00e1tt\u00e9r kell a tanul\u00e1shoz, meg arra, mennyit g\u00fcrc\u00f6lnek, hogy legal\u00e1bb itthon v\u00e1rja \u0151ket viszonylagos b\u00e9ke, \u00e9s m\u00e1r \u00edgy is sokan vannak\u2026
\nAnnus n\u00e9ni fel\u00e1llt, mert szinte hallotta, hogyan ord\u00edtozik majd a veje, \u00e9s esz\u00e9be jutott, hogy hangoskod\u00e1s\u00e1t a szob\u00e1j\u00e1b\u00f3l is lehet hallani. L\u00e1zasan gondolkodott, mivel lehetne el\u0151re megf\u00e9kezni ezt a vadbarmot. Er\u0151t k\u00e9rt a J\u00f3istent\u0151l , ha m\u00e1r m\u00e9lt\u00f3nak tartotta egy \u00fajabb keresztre.
\nK\u00e9ts\u00e9gbeesetten id\u00e9zte fel, ahogy egyszer a szekr\u00e9nyhez nyomta \u0151t a veje, \u00e9s ut\u00e1na egy h\u00e9tig v\u00e9ral\u00e1fut\u00e1sos volt a szeme\u2026 Ekkor felh\u00edvta R\u00f3zsik\u00e1t, a k\u00f6rzeti orvosa asszisztens\u00e9t, aki j\u00f3 bar\u00e1tn\u0151je volt. Azt\u00e1n megter\u00edtett, \u00e9s majdnem harcra k\u00e9szen meredt a bej\u00e1rati ajt\u00f3ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6r\u00f6m\u00e9t lelte abban, hogy veje am\u00fagy massz\u00edv \u00e9tv\u00e1gy\u00e1t siker\u00fclt aznap elvennie, \u00e9s \u00e9rintetlen\u00fcl tette a h\u0171t\u0151be a p\u00f6rk\u00f6ltes cs\u0151t\u00e9szt\u00e1t. G\u00e9za az els\u0151 mondatn\u00e1l, amelyben Annus n\u00e9ni k\u00e9rd\u0151 hangs\u00falyokat nem haszn\u00e1lva kijelentett, letette a kanalat, \u00e9s felh\u00fazta a szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t. A maga m\u00f3dj\u00e1n nem okozott csal\u00f3d\u00e1st any\u00f3s\u00e1nak, pontosan olyan hitv\u00e1nyul viselkedett,ahogy szokott. Annus n\u00e9ni neki viszont keserves csal\u00f3d\u00e1st okozott. Amint felneszelt az asszony hangj\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9re, megemelte a saj\u00e1tj\u00e1t, hogy \u00e9reztesse az er\u0151viszonyokat. Annus n\u00e9ni azonban nem h\u00e1tr\u00e1lt meg, hanem le\u00fclt vele szemben, \u00e9s \u00fcdv\u00f6z\u00fclt mosoly\u00e1t mag\u00e1n hagyva azt mondta:
\n\u2013 \u00c9des fiam, ha m\u00e9g egyszer felemeled a hangodat, beviszem az iskol\u00e1ba a l\u00e1tleletet, amit k\u00e9sz\u00edttettem. Tal\u00e1n meg tudn\u00e1m lepni vele az igazgat\u00f3dat annyira, hogy t\u00f6bbet nem engedne gyerekek k\u00f6zel\u00e9be,mint ahogy nem is vagy oda val\u00f3. Persze emberek k\u00f6z\u00e9 sem…
\nG\u00e9za d\u00fcht\u0151l eltorzult arccal \u00e9s vill\u00e1ml\u00f3 szemekkel n\u00e9zett feles\u00e9g\u00e9re, aki f\u00e9lelm\u00e9ben ezt ny\u00f6sz\u00f6r\u00f6gte:
\n\u2013 Anya, de h\u00e1t meg\u00edg\u00e9rted\u2026
\n\u2013 Meggondoltam magam. Hogy te kiszolg\u00e1ltatod magad ennek az alaknak a k\u00e9ny\u00e9re-kedv\u00e9re, az a te \u00fcgyed. \u00c9n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, nem teszem,\u00e9s ha nem b\u00e1nod, ehhez nem k\u00e9rtem a gyerekem enged\u00e9ly\u00e9t.
\n\u2013 Mutassa – mondta elbizonytalanodva G\u00e9za. Nagyon elv\u00e9konyodott a hangja, \u00e9s Annus n\u00e9ni ekkor \u00e9rtette meg, hogy m\u00e1r r\u00e9gen megf\u00e9kezhette volna a vej\u00e9t, ak\u00e1r hazugs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl is, csup\u00e1n azzal, ha b\u00e1trabb. G\u00e9za ugyanis, mint az agressz\u00edv emberek \u00e1ltal\u00e1ban, val\u00f3j\u00e1ban gy\u00e1va volt.
\n\u2013 Csak nem gondolod, hogy itthon tartom?- mosolygott tov\u00e1bbra is b\u0171b\u00e1josan. \u2013 Nincs olyan fi\u00f3k, amit te fel nem t\u00f6rn\u00e9l.
\n\u2013 Hazudik \u2013 sz\u00f3lt G\u00e9za er\u0151tlen\u00fcl. \u2013 Hazudik.
\nDe az \u00e9telt eltolta mag\u00e1t\u00f3l, \u00e9s r\u00e1gy\u00fajtott egy cigarett\u00e1ra.
\n\u2013 H\u00e1t persze – b\u00f3lintott Annus n\u00e9ni furcsa der\u0171vel az arc\u00e1n. \u2013 Nos, azt nem tudom egyel\u0151re megakad\u00e1lyozni, hogy ne pofozd az unok\u00e1imat \u00e9s a feles\u00e9gedet, \u00e9s ne gy\u00fajts r\u00e1 a lak\u00e1somban, ahol rajtad k\u00edv\u00fcl soha senki nem tenn\u00e9 ezt an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne k\u00e9rne r\u00e1 enged\u00e9lyt, de azt igenis meg fogom, hogy any\u00e1m utols\u00f3 h\u00f3napjait vagy \u00e9veit megkeser\u00edtsd… Term\u00e9szetesen meg\u00e9rdekl\u0151dheted az orvosi rendel\u0151ben, igazat mondtam-e.
\nG\u00e9za el\u00e9g ostoba volt ahhoz, hogy egy f\u00e9l percig val\u00f3ban elt\u0171n\u0151dj\u00f6n ezen a lehet\u0151s\u00e9gen, majd amikor r\u00e1j\u00f6tt, mi\u00e9rt is lehetetlen a dolognak ily m\u00f3don ut\u00e1naj\u00e1rni, Annus n\u00e9ni arc\u00e1ba f\u00fajta a f\u00fcst\u00f6t, \u00e9s fel\u00e1llt.
\n\u2013 Csin\u00e1ljon, amit akar, maga v\u00e9n boszork\u00e1ny \u2013 mondta, \u00e9s a csikket a csontoknak odak\u00e9sz\u00edtett kist\u00e1ny\u00e9ron nyomta el. \u00c9vi felkapta a t\u00e1ny\u00e9rt, kidobta a csikket a szemetesbe, a t\u00e1ny\u00e9rra pedig vizet csorgatott a mosogat\u00f3ban, hol az anyj\u00e1ra, hol meg f\u00e9rj\u00e9re n\u00e9zve.
\nAnyja megsajn\u00e1lta, \u00e9s ahogy G\u00e9za kifel\u00e9 vonult, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, nem v\u00e9gez f\u00e9lmunk\u00e1t.
\n\u2013 Majd elfelejtettem mondani. Ha esetleg nem lenne mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, term\u00e9szetesen nagy \u00f6r\u00f6mmel mutatom meg a l\u00e1tleletet akkor is, ha m\u00e9g egyszer b\u00e1ntod a l\u00e1nyomat…
\nBrock Ann\u00e1t egy kora decemberi napon Ilike fia hozta el Pestre teheraut\u00f3val, \u00e9s a karj\u00e1ban
\nvitte fel Annus n\u00e9ni harmadik emeleti lak\u00e1s\u00e1ba. Sajnos, a nagy forgalom miatt d\u00e9lut\u00e1n kett\u0151 j\u00f3csk\u00e1n elm\u00falt m\u00e1r, mire befutottak, \u00edgy G\u00e9za az \u00fajs\u00e1gj\u00e1val ott terpeszkedett a hallban, amin kereszt\u00fcl Annus n\u00e9ni szob\u00e1j\u00e1ba cipelt\u00e9k az elgy\u00f6t\u00f6rt asszonyt. Akkor m\u00e1r h\u00e1rom h\u00f3napja nem besz\u00e9lt az any\u00f3s\u00e1val, \u00e9s csak verb\u00e1lisan merte terroriz\u00e1lni a feles\u00e9g\u00e9t…
\nSzoyka Anna d\u00f6bbenten l\u00e1tta, milyen sov\u00e1ny \u00e9s megt\u00f6rt az anyja, \u00e9s v\u00e9gigs\u00f6p\u00f6rt a lelk\u00e9n az az odaad\u00e1s, amit eladdig a jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 napi ima sem volt k\u00e9pes el\u0151h\u00edvni. Hosszan igazgatta a v\u00e9gre \u00e1gyba ker\u00fclt b\u00e9na asszony k\u00f6r\u00fcl az \u00e1gynem\u0171t, \u00e9s arra gondolt, hogy term\u00e9szetesen nem fog f\u00fcldug\u00f3t venni a mam\u00e1nak. Szinte d\u00fch\u00f6sen n\u00e9zte a szekr\u00e9ny\u00e9n \u00e1ll\u00f3 r\u00e1di\u00f3t, \u00e9s arra az id\u0151re, am\u00edg Brock Anna n\u00e1la lesz – ezt eld\u00f6nt\u00f6tte – ki sem fogja nyitni est\u00e9nk\u00e9nt.
\nIlike fia ek\u00f6zben ell\u00e1tta egy-k\u00e9t praktikus tan\u00e1ccsal, elmagyar\u00e1zta, mi van a t\u00e1sk\u00e1ban, a pelenk\u00e1kat is bele\u00e9rtve, \u00e9s Szoyka Anna sehogy sem tal\u00e1lta lelk\u00e9ben azt a sz\u0171k\u00f6l\u0151 f\u00e9lelmet, amit kor\u00e1bban ez a sz\u00f3 kiv\u00e1ltott bel\u0151le. Most nem felejtette el Ilike fi\u00e1t k\u00e1v\u00e9val megk\u00edn\u00e1lni, \u00e9s azt mondta neki, :
\n\u2013 Az isten \u00e1ldja meg magukat.
\nArc\u00e1r\u00f3l a val\u00f3di megindults\u00e1g let\u00f6r\u00f6lte az \u00fcdv\u00f6z\u00fclt mosolyt, \u00e9s a J\u00f3isten el\u0151sz\u00f6r volt hajland\u00f3 le\u00fclni Szoyka Anna konyhasz\u00e9k\u00e9re.
\nBrock Anna kora estig aludt, akkor Annus bevitt k\u00e9t nagy lav\u00f3r meleg vizet, megmosdatta, tiszt\u00e1ba tette, az elhaszn\u00e1l\u00f3dott pelenk\u00e1t hyp\u00f3s v\u00edzbe \u00e1ztatta, \u00e9s meg sem hallotta a vej\u00e9t, aki ut\u00e1lkozva ker\u00fclgette a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban a v\u00f6dr\u00f6t.
\nAnyja nehezen t\u00e9rt mag\u00e1hoz a sokkb\u00f3l, hogy kimozd\u00edtott\u00e1k otthon\u00e1b\u00f3l, de \u00e9rezte kiss\u00e9 mindig fel\u00fcletes gyermeke eg\u00e9sz viselked\u00e9s\u00e9ben az oly gyakran hi\u00e1nyolt m\u00e9lys\u00e9get.
\n\u2013 Sz\u00e9p itt n\u00e1latok \u2013 jegyezte meg.
\n\u2013 Ugyan – mosolygott Annus fanyarul \u00e9s megfogta anyja \u00e9p kez\u00e9t.- Cunc\u00f3\u00e9kn\u00e1l jobb helyed volt, tudom. De tal\u00e1n itt se lesz rossz… Ne agg\u00f3dj.
\n\u2013 Tudom, Nusik\u00e1m \u2013 mondta Brock Anna. \u2013 Nem agg\u00f3dom, egy cseppet sem. Magam miatt nem.
\n\u2013 Miatta se agg\u00f3dj \u2013 \u00e9rtette el a l\u00e1nya. \u2013 Jol\u00e1n vissza fog j\u00f6nni, megl\u00e1tod.
\nBrock Anna abban m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 biztos volt, hogy \u0151 Jol\u00e1nt nem fogja megl\u00e1tni, de abban t\u00e9nyleg b\u00edzott, hogy Nusika igen. \u00c9s b\u00f3lintott.
\nPr\u00f3b\u00e1lt hozz\u00e1szokni \u00faj helyzet\u00e9hez, \u00e9s csendben figyelt.
\nAbb\u00f3l, hogy \u00c9vi unok\u00e1ja \u00e9s a d\u00e9dunok\u00e1k csak akkor j\u00f6ttek be hozz\u00e1, ha \u00c9vi f\u00e9rje nem volt otthon, gyorsan \u00f6sszerakta az igazs\u00e1got, b\u00e1r a brut\u00e1lis r\u00e9szletek felismer\u00e9s\u00e9ig nem jutott el. Est\u00e9nk\u00e9nt Nusika felolvasott neki a Bibli\u00e1b\u00f3l, \u00e9s \u00e9rezte, hogy egyre foly\u00e9konyabban besz\u00e9li a t\u00falvil\u00e1g nyelv\u00e9t.<\/p>\n
Kar\u00e1csony el\u0151tt Brock Anna k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt. Legyeng\u00fclt szervezete nem b\u00edrta el a csal\u00e1d \u00e9let\u00e9nek fesz\u00fclt bizonytalans\u00e1g\u00e1t.
\nHatan voltak a k\u00f3rteremben, mindannyian Charon ladikj\u00e1ra v\u00e1rtak. Kar\u00e1csony este habos kaka\u00f3t itattak vel\u00fck a n\u0151v\u00e9rek, akiknek szakszer\u0171 mozdulatain \u00e9s hangj\u00e1n mintha kicsit \u00e1tt\u00f6rt volna az \u00fcnnep.
\nNusika szinte v\u00e9gig mellette volt, de nem olvashatott fel a Bibli\u00e1b\u00f3l, mert nem zavarhatta a t\u00f6bbi beteget. Suttogva besz\u00e9lgettek, \u00fagy fogta anyja hideg kez\u00e9t. K\u00e9s\u0151 este ment el.
\nMiut\u00e1n Brock Anna m\u00e1r elaludt.
\nA beteg \u00e1lm\u00e1ban Melber Am\u00e1li\u00e1t l\u00e1tta, b\u00e1r mind\u00f6ssze tizenegy \u00e9ves volt, amikor anyja meghalt.
\nStuttgartban s\u00e9t\u00e1lgattak, ahol pedig sosem j\u00e1rt, \u00e9s bementek egy k\u00e1v\u00e9h\u00e1zba. A pinc\u00e9r habos kaka\u00f3t hozott, t\u00e1lc\u00e1n, de miel\u0151tt letette volna az asztalukra, valaki kit\u00e1rta a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 ajtaj\u00e1t, s a be\u00f6z\u00f6nl\u0151 f\u00e9ny mindent elvak\u00edtott\u2026
\nSzoyka Anna este tizenegy k\u00f6r\u00fcl \u00e9rt haza a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l. A konyh\u00e1ban v\u00e1rt\u00e1k a kar\u00e1csonyi vacsora romjai. Elmosogatott.
\nReggel 8-kor t\u00e1virat \u00e9rkezett a k\u00f3rh\u00e1zi h\u00edrrel…<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n (R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A mag\u00e1ra maradt b\u00e9na asszony elmosolyodott, \u00e9s elaludt. \u00cdgy tal\u00e1lt r\u00e1 f\u00e9l \u00f3ra m\u00falva a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi Ilike, aki valamikor b\u00edr\u00f3 nagyap\u00e1mmal dolgozott egy\u00fctt, \u00e9s amikor megl\u00e1tta balra h\u00faz\u00f3 sz\u00e1ja sz\u00e9l\u00e9n a kis mosolyt, arc\u00e1n pedig a m\u00e9g fel nem sz\u00e1radt k\u00f6nnyeket, j\u00f6tt, hogy t\u00f6rj\u00f6n \u00e9s z\u00fazzon. Brock Anna kinyitotta a szem\u00e9t, megl\u00e1tta, Ilike mennyire megrend\u00fclt, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-54763","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/54763","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=54763"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/54763\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=54763"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=54763"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=54763"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}