{"id":55380,"date":"2016-10-17T05:33:55","date_gmt":"2016-10-17T05:33:55","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=55380"},"modified":"2016-10-17T05:33:55","modified_gmt":"2016-10-17T05:33:55","slug":"hubert-mania-lancreakcio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=55380","title":{"rendered":"Hubert Mania: L\u00e1ncreakci\u00f3"},"content":{"rendered":"

Washingtonban az atomfizikusok tan\u00e1csa \u00fcl\u00e9sezik:
\n\u2013 Jelen van Dr.Schmid?
\n\u2013 Nem, nincs itt.
\n\u2013 J\u00f3, akkor megtarthatjuk magyarul.<\/p>\n

Heinrich Kaproth felfedez egy \u00faj anyagot, 1781-ben, amit elnevezhetett volna mag\u00e1r\u00f3l, de \u0151 az ur\u00e1nium nevet v\u00e1lasztotta. El\u00e9g pomp\u00e1s n\u00e9v ez egy citroms\u00e1rga, \u00e9l\u00e9nkz\u00f6ld sz\u00edn\u0171 \u00fcvegsz\u00ednez\u0151 anyagnak. Wilhelm R\u00f6ntgen r\u00e1j\u00f6n, hogy b\u00e1rmilyen szenz\u00e1ci\u00f3s is az a t\u00e9ny, hogy a hull\u00e1mok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1t lehet l\u00e1tni a szil\u00e1rd anyagokon, k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl m\u00e9g enn\u00e9l is j\u00f3val jelent\u0151sebb, hogy az emberi testr\u00e9szekr\u0151l is lehet felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edteni sugarak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 1896 janu\u00e1rj\u00e1ban bejelentik, hogy Angli\u00e1ban els\u0151 alkalommal haszn\u00e1ltak gyakorlati c\u00e9lra r\u00f6ntgensugarakat. Egy londoni k\u00f3rh\u00e1zban m\u00e1r h\u00f3napok \u00f3ta kezelnek egy matr\u00f3zt, aki megmagyar\u00e1zhatatlan okb\u00f3l megb\u00e9nult. Mivel sem az orvosnak, sem a betegnek nem volt vesztenival\u00f3ja, r\u00f6ntgensugarakkal vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg a h\u00e1t\u00e1t. Az orvos a k\u00e9pen idegen testet fedez fel k\u00e9t gerinccsigolya k\u00f6zt, amely, -mint a m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n kider\u00fcl- egy k\u00e9s let\u00f6rt hegye. Kis id\u0151vel k\u00e9s\u0151bb a matr\u00f3z mehet a k\u00f6vetkez\u0151 balh\u00e9ba. A szoli\u00edd rejt\u0151i humor \u00e1tlengi a k\u00f6tetet, ami azt a p\u00e1ratlan versenyfut\u00e1st dokument\u00e1lja, amelyben a n\u00e9met \u00e9s az USA-ba emigr\u00e1l\u00f3 tud\u00f3scsoport folytat az atombomba kifejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n

Kerekes Tam\u00e1s<\/strong><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

A t\u00e1rgyilagos, m\u00e9gis olvasm\u00e1nyos, s\u0151t sz\u00f3rakoztat\u00f3 st\u00edlusban meg\u00edrt k\u00f6nyv az atombomba t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el az ur\u00e1nium felfedez\u00e9s\u00e9t\u0151l az els\u0151 k\u00eds\u00e9rleti robbant\u00e1sig, a Trinity-tesztig. A t\u00f6bb sz\u00e1lon fut\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net r\u00e9szletesen bemutatja a k\u00e9mia \u00e9s a fizika azon felfedez\u00e9seit, melyek v\u00e9g\u00fcl elvezettek az atombomba \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ig. K\u00f6zben k\u00e9pet kapunk azon t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekr\u0151l is, melyek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszottak a folyamatban. A t\u00f6rt\u00e9net sor\u00e1n sorban megjelennek a fizika nagy\u00e1gy\u00fai \u2013 Curie, Planck, Rutherford, Einstein, Heisenberg, Bohr, Dirac, Fermi, Oppenheimer, Feynman\u2026azt\u00e1n a \u201emi fiaink\u201d Szil\u00e1rd Le\u00f3, Wigner, Teller (s\u0151t, a matematikusokat k\u00e9pviselve m\u00e9g Neumann is felt\u0171nik).\u00a0<\/em>
\nEgyt\u0151l-egyig olyan tud\u00f3sok, akikr\u0151l nem lehet (\u00e9n legal\u00e1bbis nem tudok) lelkesed\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl olvasni. \u00d6nmagukban is olyan emberek, hogy tov\u00e1bbi k\u00f6nyveket akarok r\u00f3luk beszerezni.\u00a0<\/em>
\nA n\u00e9met szerz\u0151nek siker\u00fclt \u00fagy meg\u00edrnia a k\u00f6nyv\u00e9t, hogy sokszor a legjobb reg\u00e9nyekkel vetekedett az izgalom ter\u00e9n. Rengeteg olyan inform\u00e1ci\u00f3t, utal\u00e1st, anekdot\u00e1t tartalmaz, ami tov\u00e1bbi olvas\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z a t\u00e9m\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul tudtam kor\u00e1bban is, hogy Szil\u00e1rd, Wigner \u00e9s Teller fontos szerepl\u0151i voltak atombomba megalkot\u00e1s\u00e1nak, de azt nem, hogy ennyire meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00fck volt. Err\u0151l is akarok m\u00e9g olvasni. Azt\u00e1n ott van Heisenberg m\u00e1ig is vitatott, ellentmond\u00e1sos szerepe a n\u00e9met atomprogram \u00e9l\u00e9n\u2026.<\/em>
\nF\u00e9l pontot csak az\u00e9rt vonok le, mert sz\u00e1momra akkor le volna teljes a t\u00f6rt\u00e9net, ha a ‘Fat Man’ \u00e9s a ‘Little Boy’ bevet\u00e9s\u00e9r\u0151l is sz\u00f3 esik. M\u00e9g jobban \u00e9rdekelt volna, hogy hogyan \u00e9lt\u00e9k meg a fenti nagy nevek, amikor szembes\u00fclni\u00fck kellett a puszt\u00edt\u00e1ssal, amit a m\u0171veik okoztak.(Wiggin)<\/em>
\n\u201e1896-ban Henri Becquerel k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sug\u00e1rz\u00e1st fedezett fel az ur\u00e1niumban, amit Marie Curie radioaktivit\u00e1snak nevezett el. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben olyan n\u00e9met fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein \u00e9s Werner Heisenberg d\u00f6nt\u0151en hozz\u00e1j\u00e1rultak az atommagon bel\u00fcli folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. G\u00f6ttingenben, a magfizikusok Mekk\u00e1j\u00e1ban egy amerikai di\u00e1k, J. Robert Oppenheimer is t\u0151l\u00fck tanult. 1939 elej\u00e9n a kutat\u00f3kat fellelkes\u00edtette Otto Hahn k\u00f6zl\u00e9se: az atommag has\u00edthat\u00f3.<\/em>
\nMegtett\u00e9k h\u00e1t az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st az atomenergia felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 \u00faton. F\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb azonban kit\u00f6rt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, \u00e9s az addig egym\u00e1ssal bar\u00e1ti viszonyt fenntart\u00f3 \u00e9s heves vit\u00e1kat folytat\u00f3 fizikusok hirtelen k\u00e9t egym\u00e1ssal ellens\u00e9ges hatalmi t\u00f6mb titoktart\u00e1sra k\u00f6telezett alattval\u00f3iv\u00e1 lettek.\u201d N\u00e9pszava\u201d) \u00e9s megkezd\u0151d\u00f6tt versenyfut\u00e1suk a maghasad\u00e1s \u00e9s l\u00e1ncreakci\u00f3 kifejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/em>
\nHubert Mania ebben a lebilincsel\u0151 k\u00f6nyvben elbesz\u00e9li az els\u0151 atombomba t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, az \u00f6tletek, felfedez\u00e9sek \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9sek l\u00e1ncreakci\u00f3j\u00e1t. Mes\u00e9l a tud\u00f3sok intrik\u00e1ir\u00f3l, a tudom\u00e1nyos \u00e9s emberi irigys\u00e9gr\u0151l, de a nagy kalandban r\u00e9sztvev\u0151k zsenialit\u00e1s\u00e1r\u00f3l is.<\/em>
\n\u201eHubert Mani\u00e1nak olyan a st\u00edlusa, amely egyes\u00edti mag\u00e1ban a tudom\u00e1nyos alaposs\u00e1g, az \u00edr\u00f3i elegancia \u00e9s az olvasm\u00e1nyoss\u00e1g nehezen \u00f6sszeegyeztethet\u0151 elemeit\u201d \u2013 \u00a0S\u00fcddeutsche Zeitung<\/strong><\/em><\/p>\n

\"L\u00e1nc\"<\/a><\/p>\n

Scolar Kiad\u00f3<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Washingtonban az atomfizikusok tan\u00e1csa \u00fcl\u00e9sezik: \u2013 Jelen van Dr.Schmid? \u2013 Nem, nincs itt. \u2013 J\u00f3, akkor megtarthatjuk magyarul.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-55380","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/55380","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=55380"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/55380\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=55380"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=55380"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=55380"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}