{"id":55429,"date":"2016-10-18T05:36:02","date_gmt":"2016-10-18T05:36:02","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=55429"},"modified":"2016-10-18T05:36:20","modified_gmt":"2016-10-18T05:36:20","slug":"szvetlana-alekszijevics-csernobili-ima","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=55429","title":{"rendered":"Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima"},"content":{"rendered":"

„Hal\u00e1l rejt\u0151z\u00f6tt minden\u00fctt, de ez valamilyen m\u00e1s hal\u00e1l volt. \u00daj maszkokat viselt, kor\u00e1bban ismeretlen k\u00fcls\u0151t \u00f6lt\u00f6tt.”\u00a0<\/em><\/p>\n

\/r\u00e9szlet\/<\/strong><\/em><\/p>\n

Belarusz\u2026 a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra terra incognita \u2013 ismeretlen, felt\u00e1ratlan vid\u00e9k. \u201eFeh\u00e9r oroszorsz\u00e1g\u201d \u2013 valahogy \u00edgy hangzik orsz\u00e1gunk neve angolul. Mindenki tudja, mi az, hogy Csernobil, de kiz\u00e1r\u00f3lag Ukrajn\u00e1hoz k\u00f6tik. Besz\u00e9ln\u00fcnk kell m\u00e9g magunkr\u00f3l\u2026 Narodnaja gazeta, 1996. \u00e1prilis 27. 1986. \u00e1prilis 27-\u00e9n, egy \u00f3ra huszonh\u00e1rom perc \u00f6tvennyolc m\u00e1sodperckor robban\u00e1ssorozat rombolta le a feh\u00e9rorosz hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 csernobili atomer\u0151m\u0171 4-es energiablokkj\u00e1t. a csernobili katasztr\u00f3fa volt a XX. sz\u00e1zad legnagyobb technol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1ja. a t\u00edzmilli\u00f3 lakos\u00fa kis Feh\u00e9roroszorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ez nemzeti trag\u00e9dia volt, pedig a feh\u00e9roroszoknak nincs is atomer\u0151- m\u0171v\u00fck. agr\u00e1rorsz\u00e1g most is, mint r\u00e9gen, a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9ge falun \u00e9l. a nagy honv\u00e9d\u0151 h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n 619 falut puszt\u00edtottak el a n\u00e9met fasiszt\u00e1k a lakosaikkal egy\u00fctt feh\u00e9rorosz f\u00f6ld\u00f6n. Csernobil ut\u00e1n 485 falut \u00e9s telep\u00fcl\u00e9st vesz\u00edtett az orsz\u00e1g: hetvenet k\u00f6z\u00fcl\u00fck m\u00e1r \u00f6r\u00f6kre f\u00f6ldbe temettek. Minden negyedik feh\u00e9rorosz meghalt a h\u00e1bor\u00fa alatt, ma minden \u00f6t\u00f6dik sug\u00e1rszennyezett ter\u00fcleten \u00e9l. Ez 2,1 milli\u00f3 embert, k\u00f6zt\u00fck 700 ezer gyereket \u00e9rint. a n\u00e9pess\u00e9gfogy\u00e1s egyik f\u0151 oka a sug\u00e1rz\u00e1s. a Homeli \u00e9s a Mahiljoui ter\u00fclet szenvedte meg legink\u00e1bb a csernobili katasztr\u00f3f\u00e1t, itt 20 sz\u00e1zal\u00e9kkal t\u00f6bb a hal\u00e1loz\u00e1s, mint sz\u00fclet\u00e9s. a katasztr\u00f3fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben 50 \u00d7 106 Ci* radionuklid ker\u00fclt a l\u00e9gt\u00e9rbe, ennek 70 sz\u00e1zal\u00e9ka jutott Feh\u00e9roroszorsz\u00e1gnak. Ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6bb mint 23 sz\u00e1zal\u00e9ka c\u00e9zium\u2013137 radionukliddal fert\u0151z\u00f6tt, melynek s\u0171r\u0171s\u00e9ge itt meghaladja az 1 Ci\/km2 -t. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: Ukrajn\u00e1ban a ter\u00fclet 4,8 sz\u00e1zal\u00e9ka fert\u0151z\u00f6tt, oroszorsz\u00e1gban pedig 0,5 sz\u00e1zal\u00e9ka. T\u00f6bb mint 1,8 milli\u00f3 hekt\u00e1r term\u0151f\u00f6ld\u00f6n haladja meg a sug\u00e1rszennyez\u00e9s az 1 Ci\/km2 -t. Mintegy 0,5 milli\u00f3 hekt\u00e1r stroncium\u201390-nel szennyezett legal\u00e1bb 0,3 Ci\/km2 \u00e9rt\u00e9kben. 264 ezer hekt\u00e1r term\u0151f\u00f6ldet vontak ki m\u0171vel\u00e9s al\u00f3l. Feh\u00e9roroszorsz\u00e1g az erd\u0151k orsz\u00e1ga. De az erd\u0151k 26 sz\u00e1zal\u00e9ka \u00e9s a r\u00e9tek t\u00f6bb mit fele a Pripjaty, a Dnyeper \u00e9s a szozs \u00e1rter\u00e9ben, sug\u00e1rfert\u0151z\u00f6tt ter\u00fcleten tal\u00e1lhat\u00f3\u2026 az \u00e1lland\u00f3, kis d\u00f3zis\u00fa sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra \u00e9vr\u0151l \u00e9vre emelkedik az orsz\u00e1gban a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1ma, egyre t\u00f6bb a szellemileg elmaradott, idegi-pszichikai rendelleness\u00e9gekt\u0151l \u00e9s genetikai mut\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l szenved\u0151 gyerek\u2026 Csernobil (cikkgy\u0171jtem\u00e9ny), Minszk, Belorusszkaja Enciklopegyija, 1996. 7., 24., 49., 101., 149. o. az 1986. \u00e1prilis 29-ei m\u00e9r\u00e9si adatok szerint magas h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1st tapasztaltak lengyelorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban, ausztri\u00e1ban, Rom\u00e1ni\u00e1ban, \u00e1prilis 30-\u00e1n pedig sv\u00e1jcban \u00e9s olaszorsz\u00e1g \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n, m\u00e1jus 1-j\u00e9n \u00e9s 2-\u00e1n Franciaorsz\u00e1gban, Belgiumban, Hollandi\u00e1ban, Nagy-Britanni\u00e1ban, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n, m\u00e1jus 3-\u00e1n pedig izraelben, Kuvaitban, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban\u2026 * a Curie r\u00f6vid\u00edt\u00e9se. a radioaktivit\u00e1s m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9ge, ma m\u00e1r gyakorlatilag nem haszn\u00e1lj\u00e1k (valamennyi l\u00e1bjegyzet a ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se.) Alekszijevics_Csernobili.indd 8 2016.03.07. 20:20:47 9 a nagy magass\u00e1gba feljutott g\u00e1znem\u0171 \u00e9s sz\u00e1ll\u00f3 anyagok elterjed\u00e9se glob\u00e1lis volt: m\u00e1jus 2-\u00e1n jap\u00e1nban, m\u00e1jus 4-\u00e9n K\u00edn\u00e1ban, m\u00e1jus 5-\u00e9n indi\u00e1ban, m\u00e1jus 5-\u00e9n \u00e9s 6-\u00e1n pedig az Egyes\u00fclt \u00e1llamokban \u00e9s Kanad\u00e1ban is regisztr\u00e1lt\u00e1k ezeket. Egy h\u00e9t sem kellett ahhoz, hogy Csernobil vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon\u2026 A csernobili baleset k\u00f6vetkezm\u00e9nyei Feh\u00e9roroszorsz\u00e1gban\u00a0 (cikkgy\u0171jtem\u00e9ny), Minszk, Mezsdunarodnij Viszsij Szaharovszkij Kolledzs po Ragyioekologiji, 1992. 82. o. a 4-es reaktor, a Fed\u00e9lnek nevezett objektum tov\u00e1bbra is mintegy 200 tonna radioakt\u00edv anyagot rejt \u00f3lom-vasbeton belsej\u00e9ben. R\u00e1ad\u00e1sul a f\u0171t\u0151anyag r\u00e9szben grafittal \u00e9s betonnal keveredett. senki sem tudja, mi t\u00f6rt\u00e9nik most vele. sietve \u00e9p\u00edtett\u00e9k a szarkof\u00e1got, a szerkezete egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, nyilv\u00e1n b\u00fcszk\u00e9k is r\u00e1 a p\u00e9terv\u00e1ri tervez\u0151m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k. Harminc \u00e9vig kellene szolg\u00e1lnia. Csak \u00e9ppen \u201et\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal\u201d szerelt\u00e9k \u00f6ssze, a lemezeket robotok \u00e9s helikopterek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kapcsolt\u00e1k egym\u00e1shoz, ez\u00e9rt r\u00e9sek keletkeztek. Ma bizonyos adatok szerint a h\u00e9zagok, reped\u00e9sek \u00f6sszter\u00fclete t\u00f6bb mint 200 m2 , ezekb\u0151l tov\u00e1bbra is jutnak ki radioakt\u00edv aeroszolok. Ha \u00e9szaki sz\u00e9l f\u00faj, d\u00e9len er\u0151s\u00f6dik az ur\u00e1n-, plut\u00f3nium- \u00e9s c\u00e9ziumtartalm\u00fa szolok aktivit\u00e1sa. Enn\u00e9l is nagyobb baj, hogy der\u0171s napokon, ha kikapcsolj\u00e1k a f\u00e9nyt a reaktorteremben, fentr\u0151l be\u00e1rad\u00f3 f\u00e9nyoszlopot l\u00e1thatunk. Mi ez? az es\u0151 is becsorog. Ha pedig nedvess\u00e9gnek van kit\u00e9ve a f\u0171t\u0151anyagot tartalmaz\u00f3 t\u00f6meg, beindulhat a l\u00e1ncreakci\u00f3\u2026 a szarkof\u00e1g olyan holttetem, amely l\u00e9legzik. Hal\u00e1lt l\u00e9legzik. Meddig szolg\u00e1lhat m\u00e9g? Ezt senki sem tudn\u00e1 megmondani, m\u00e1ig se lehet hozz\u00e1f\u00e9rni sz\u00e1mos szerkezeti elemhez, \u00edgy nem tudjuk megvizsg\u00e1lni, meddig b\u00edrja. azzal mindenki mindenki tiszt\u00e1ban van, hogy a Fed\u00e9l leromboll\u00e1s\u00e1nak az 1986-os \u00e1llapotokn\u00e1l is sz\u00f6rny\u0171bb k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lenn\u00e9nek\u2026 Ogonyok, 1996, 17., \u00e1prilis Csernobil el\u0151tt\u2026 nyolcvank\u00e9t r\u00e1kos megbeteged\u00e9st jegyeztek f\u00f6l sz\u00e1zezer feh\u00e9rorosz lakosra. Ma a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen n\u00e9z ki a statisztika: sz\u00e1zezerb\u0151l hatezer beteg. Majdnem hetvenn\u00e9gyszer t\u00f6bb. az elm\u00falt t\u00edz \u00e9vben 23,5 sz\u00e1zal\u00e9kkal emelkedett a hal\u00e1loz\u00e1s. Tizenn\u00e9gy ember k\u00f6z\u00fcl csak egy hal meg id\u0151skor\u00e1ban, a t\u00f6bbi nagyr\u00e9szt munkak\u00e9pes kor\u00fa, 46\u201350 \u00e9ves. a legszenynyezettebb ter\u00fcleteken az orvosi vizsg\u00e1latok sor\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy t\u00edz emberb\u0151l h\u00e9t beteg. Ha a falvakat j\u00e1rja az ember, d\u00f6bbenten l\u00e1tja, hogy egyre nagyobb helyet foglalnak el a temet\u0151k\u2026 sok sz\u00e1madat mindm\u00e1ig ismeretlen\u2026 annyira sz\u00f6rny\u0171ek, hogy ezeket tov\u00e1bbra is titokban tartj\u00e1k. a szovjetuni\u00f3 nyolcsz\u00e1zezer sorkaton\u00e1t \u00e9s szolg\u00e1latba beh\u00edvott likvid\u00e1tort k\u00fcld\u00f6tt a katasztr\u00f3fa helysz\u00edn\u00e9re, az ut\u00f3bbiak \u00e1tlag\u00e9letkora harminch\u00e1rom \u00e9v volt. a fi\u00fakat meg r\u00f6gt\u00f6n az iskola ut\u00e1n vitt\u00e9k katonai szolg\u00e1latra\u2026 Csak Feh\u00e9roroszorsz\u00e1gban 115 493 szem\u00e9ly neve szerepel a likvid\u00e1torok n\u00e9vsor\u00e1ban. az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium adatai szerint 1990 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt 8553 likvid\u00e1tor halt meg. Naponta k\u00e9t ember\u2026 Alekszijevics_Csernobili.indd 10 2016.03.07. 20:20:48 11 \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt a t\u00f6rt\u00e9net\u2026 az 1986-os \u00e9vben\u2026 a szovjet \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi lapok c\u00edmoldal\u00e1ra ker\u00fcltek a riportok, melyekben a csernobili katasztr\u00f3f\u00e1\u00e9rt felel\u0151s szem\u00e9lyek per\u00e9r\u0151l sz\u00e1moltak be\u2026 Most pedig\u2026 K\u00e9pzeljenek el egy \u00fcres, n\u00e9gyemeletes h\u00e1zat. lak\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl, de a holmijaik ott maradtak, a b\u00fator meg a ruha, amit m\u00e1r nem haszn\u00e1lhat senki. Mert az a h\u00e1z Csernobilban van\u2026 Pontosan ilyen h\u00e1zban, a halott v\u00e1rosban tartottak sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3t azok, akik t\u00f6rv\u00e9nyt \u00fcltek a nukle\u00e1ris katasztr\u00f3f\u00e1\u00e9rt felel\u0151s szem\u00e9lyek f\u00f6l\u00f6tt. a legmagasabb szinten, az sZKP KB-ban d\u00f6nt\u00f6ttek \u00fagy, hogy a b\u0171nt\u00e9ny helysz\u00edn\u00e9n kell kivizsg\u00e1lni az \u00fcgyet. Csernobil v\u00e1ros\u00e1ban. a helyi m\u0171vel\u0151- d\u00e9si h\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tartott\u00e1k a pert. Hatan \u00fcltek a v\u00e1dlottak padj\u00e1n: az atomer\u0151m\u0171 igazgat\u00f3ja, viktor Brjuhanov, Nyikolaj Fomin f\u0151m\u00e9rn\u00f6k, anatolij Gyatlov helyettes f\u0151m\u00e9rn\u00f6k, Borisz Rogozskin m\u0171szakvezet\u0151, alekszandr Kovalenko reaktor\u00fczem-vezet\u0151 \u00e9s jurij lauskin, a szovjet \u00e1llami atomenergia-fel\u00fcgyelet biztons\u00e1gi fel\u00fcgyel\u0151je. a n\u00e9z\u0151t\u00e9ren \u00fcresek a sz\u00e9kek. Csak \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k \u00fclnek ott. Egy\u00e9bk\u00e9nt sincsenek itt m\u00e1r emberek, \u201elez\u00e1rt\u00e1k\u201d a v\u00e1rost mint \u201eszigor\u00fa ellen\u0151rz\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1si z\u00f3n\u00e1t\u201d. Nem lehet, hogy pont ez\u00e9rt v\u00e1lasztott\u00e1k ki a per helysz\u00edn\u00e9nek? Min\u00e9l kevesebb a tan\u00fa, ann\u00e1l kisebb a visszhangja. Nincsenek t\u00e9v\u00e9kamer\u00e1k, nincsenek nyugati \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k. Persze mindenki azt szeretn\u00e9, ha t\u00edzes\u00e9vel \u00fcln\u00e9nek a v\u00e1dlottak padj\u00e1n a felel\u0151s hivatalnokok, a moszkvaiakat is bele\u00e9rtve. a modern tudom\u00e1nyt is felel\u0151ss\u00e9gre kellett volna vonni, de odafent csak \u201egyalog\u00e1ldozatra\u201d voltak hajland\u00f3k. az \u00edt\u00e9let\u2026 Viktor Brjuhanov, Nyikolaj Fomin \u00e9s Anatolij Gyatlov t\u00edz \u00e9vet kapott. a t\u00f6bbiek b\u00fcntet\u00e9se enyh\u00e9bb volt. anatolij Gyatlov \u00e9s jurij lauskin meghalt a b\u00f6rt\u00f6nben az er\u0151s sug\u00e1rz\u00e1st\u00f3l kapott betegs\u00e9gben. Nyikolaj Fomin f\u0151m\u00e9rn\u00f6k meg\u0151r\u00fclt\u2026 az er\u0151m\u0171 igazgat\u00f3ja, Viktor Brjuhanov le\u00fclte mind a t\u00edz \u00e9vet, az utols\u00f3 percig. szabadul\u00e1sa ut\u00e1n csal\u00e1dtagok \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k fogadt\u00e1k. \u00c9szrev\u00e9tlen maradt az esem\u00e9ny. Kijevben \u00e9l az egykori igazgat\u00f3, egyszer\u0171 hivatalnokk\u00e9nt dolgozik egy c\u00e9gn\u00e9l\u2026 \u00cdgy v\u00e9gz\u0151dik a t\u00f6rt\u00e9net\u2026 Ukrajna hamarosan grandi\u00f3zus \u00e9p\u00edtkez\u00e9sbe kezd. \u00daj fed\u00e9l k\u00e9sz\u00fcl a csernobili atomer\u0151m\u0171 1986-ban megsemmis\u00fclt 4-es blokkj\u00e1t bor\u00edt\u00f3 szarkof\u00e1g f\u00f6l\u00e9, amely a Bolt\u00edv nevet kapta. a\u00a0k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben huszonnyolc orsz\u00e1g t\u00f6bb mint 768 milli\u00f3 doll\u00e1rt ford\u00edt erre a c\u00e9lra. az \u00faj fed\u00e9lnek m\u00e1r nem harminc, hanem sz\u00e1z \u00e9vig kell kitartania. Hatalmasabbat terveznek, mert akkora t\u00e9rfogat\u00fanak kell lennie, hogy el tudj\u00e1k v\u00e9gezni az \u00faj hullad\u00e9kt\u00e1rol\u00f3 k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges munk\u00e1kat. Massz\u00edv alap kell: val\u00f3j\u00e1ban mesters\u00e9ges sziklaaljzatot kell kialak\u00edtani betonoszlopokb\u00f3l \u00e9s lemezekb\u0151l. azt\u00e1n el kell k\u00e9sz\u00edteni a\u00a0t\u00e1rol\u00f3t, ahov\u00e1 \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a r\u00e9gi szarkof\u00e1g al\u00f3l kitermelt radioakt\u00edv hullad\u00e9kot. az \u00faj fed\u00e9l min\u0151s\u00e9gi ac\u00e9lb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl, amely ellen\u00e1ll a gamma-sug\u00e1rz\u00e1snak. Csak f\u00e9mb\u0151l 18 ezer tonna kell\u2026 a Bolt\u00edv az embers\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1tlan \u00e9p\u00edtm\u00e9ny lesz. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00e9t v\u00e9d\u0151r\u00e9teg magass\u00e1ga impon\u00e1l\u00f3: el\u00e9ri a sz\u00e1z- \u00f6tven m\u00e9tert. a kin\u00e9zete pedig az Eiffel-toronyra eml\u00e9keztet\u2026 Feh\u00e9rorosz internetes lapok 2002 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt publik\u00e1lt anyagai alapj\u00e1n<\/p>\n

1986. \u00e1prilis 26-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt Csernobilban minden id\u0151k legnagyobb atomer\u0151m\u0171-katasztr\u00f3f\u00e1ja. Az akkori szovjet vezet\u00e9s titkol\u00f3z\u00e1sa miatt a vil\u00e1g napokig szinte semmit sem tudott r\u00f3la…<\/p>\n

A Nobel-d\u00edjas feh\u00e9rorosz \u00edr\u00f3n\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizedet sz\u00e1nt a t\u00e9ma feldolgoz\u00e1s\u00e1ra. Besz\u00e9lt olyan emberekkel, akiket r\u00f6gt\u00f6n a katasztr\u00f3fa ut\u00e1n a helysz\u00ednre rendeltek, \u00e9s a legvesz\u00e9lyesebb munk\u00e1kat v\u00e9geztett\u00e9k vel\u00fck. Besz\u00e9lt az \u00f6zvegyekkel, akiknek csak a kit\u00fcntet\u00e9sek \u00e9s az oklevelek maradtak. Besz\u00e9lt azokkal, akik az er\u0151m\u0171 k\u00f6zel\u00e9ben, a paraszti Atlantissz\u00e1 v\u00e1lt Pol\u00e9zi\u00e1ban \u00e9ltek – azt\u00e1n bedeszk\u00e1zt\u00e1k a k\u00fatjukat, \u00e9s kitelep\u00edtett\u00e9k \u0151ket, vagy maradhattak a h\u00e1zukban, de ezt\u00e1n m\u00e1r \u00fagy \u00e9ltek, mint egy rezerv\u00e1tum lak\u00f3i. Megismerj\u00fck az \u00e1ldozatokat, a felel\u0151s\u00f6ket \u00e9s a szovjet virtusba belerokkant vakmer\u0151 \u00f6nk\u00e9nteseket. Megismerj\u00fck azokat, akik sz\u00e1m\u00e1ra Csernobil filoz\u00f3fiai probl\u00e9ma, az atomkorszak ut\u00e1ni ember alap\u00edt\u00f3 m\u00edtosza, \u00e9s azokat is, akik a szovjethatalom ellens\u00e9geit, a Nyugatot \u00e9s az \u00e1rul\u00f3kat okolj\u00e1k \u00e9rte.<\/p>\n

Csernobil nemcsak egy\u00e9ni, csal\u00e1di, hanem nemzeti trag\u00e9dia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukr\u00e1n, hanem feh\u00e9rorosz nemzeti trag\u00e9dia. A t\u00edzmilli\u00f3s nemzetb\u0151l t\u00f6bb mint k\u00e9tmilli\u00f3an \u00e9lnek szennyezett ter\u00fcleten. Mert amikor a szovjet h\u00edrad\u00f3kban \u00f6r\u00f6mh\u00edrk\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy szerencs\u00e9re nem Kijev fel\u00e9 sz\u00e1llt a radioakt\u00edv felh\u0151, azt nem k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy Minszket \u00e9s Feh\u00e9roroszorsz\u00e1got bor\u00edtotta el. Mivel a birodalom itt t\u00f6bbsz\u00f6r is er\u0151szakkal \u00e1ll\u00edtotta meg a nemzett\u00e9 v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1t, sokan csak ekkor d\u00f6bbentek r\u00e1, hogy az \u0151 sorsuk m\u00e1s, maguknak kell kital\u00e1lniuk, hogyan menthetik meg az \u00e9let\u00fcket. A gyarmati sorban \u00e9l\u0151 nemzet a csernobili katasztr\u00f3f\u00e1val l\u00e9pett be a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelembe. Mert az afganiszt\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa \u00e9s az atomkatasztr\u00f3fa a birodalmat is romba d\u00f6nt\u00f6tte.<\/p>\n

Csernobil minden szerepl\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra korszakhat\u00e1r. A boldog tudatlans\u00e1g elveszt\u00e9s\u00e9t jelenti, ahonnan csak hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n lehet eljutni a rezign\u00e1lt, keser\u0171 b\u00f6lcsess\u00e9gig. Vannak, akik m\u00e1r eljutottak ide, \u00e9s vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvas\u00f3 falusi p\u00e1rttitk\u00e1r. Egyesek menek\u00fclnek a z\u00f3n\u00e1b\u00f3l, m\u00e1sokat meg vonz az a ter\u00fclet, amelyet lassan visszah\u00f3d\u00edt a term\u00e9szet.<\/p>\n

Csernobil nemcsak katasztr\u00f3fa volt, hanem figyelmeztet\u00e9s is. \u00c9s Alekszijevics szerint minden nemzed\u00e9knek olvasnia kell a j\u00f6v\u0151nek hagyott jelekb\u0151l.<\/p>\n

Csernobil ma is aktu\u00e1lis. \u00c9s aktu\u00e1lis lesz m\u00e9g 48 ezer \u00e9vig.<\/p>\n

Ford\u00edtotta: P\u00e1lfalvi Lajos<\/em><\/p>\n

\"csernobil\"<\/a><\/p>\n

Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

„Hal\u00e1l rejt\u0151z\u00f6tt minden\u00fctt, de ez valamilyen m\u00e1s hal\u00e1l volt. \u00daj maszkokat viselt, kor\u00e1bban ismeretlen k\u00fcls\u0151t \u00f6lt\u00f6tt.”\u00a0 \/r\u00e9szlet\/ Belarusz\u2026 a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra terra incognita \u2013 ismeretlen, felt\u00e1ratlan vid\u00e9k. \u201eFeh\u00e9r oroszorsz\u00e1g\u201d \u2013 valahogy \u00edgy hangzik orsz\u00e1gunk neve angolul. Mindenki tudja, mi az, hogy Csernobil, de kiz\u00e1r\u00f3lag Ukrajn\u00e1hoz k\u00f6tik. Besz\u00e9ln\u00fcnk kell m\u00e9g magunkr\u00f3l\u2026 Narodnaja gazeta, 1996. \u00e1prilis 27.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-55429","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/55429","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=55429"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/55429\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=55429"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=55429"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=55429"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}