Eur\u00f3pa Kiad\u00f3<\/em><\/strong><\/p>\nHogyan juthatott od\u00e1ig Eur\u00f3pa, hogy pontosan sz\u00e1z \u00e9vvel az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n \u00fajb\u00f3l farkasszemet n\u00e9zzenek egym\u00e1ssal a nagyhatalmak? Mi vak\u00edthatta el a politikusokat, akik nem voltak k\u00e9pesek idejekor\u00e1n felm\u00e9rni az Ukrajn\u00e1ban kirobbant v\u00e1ls\u00e1g val\u00f3s dimenzi\u00f3it, \u00e9s egy \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bbi el\u0151djeikhez hasonl\u00f3an alvaj\u00e1r\u00f3kk\u00e9nt s\u00e9t\u00e1ltak bele egy nukle\u00e1ris vil\u00e1g\u00e9g\u00e9ssel fenyeget\u0151 konfliktusba? Sokkszer\u0171en t\u0171nt ki, mennyire t\u00f6r\u00e9keny az eg\u00e9sz t\u00e9rs\u00e9g b\u00e9k\u00e9je, amikor 2014 augusztus\u00e1ban Oroszorsz\u00e1g, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok geopolitikai vet\u00e9lked\u00e9se \u00fajb\u00f3l fegyveres szemben\u00e1ll\u00e1shoz vezetett, a Kelet \u00e9s Nyugat k\u00f6z\u00f6tti \u00faj frontvonal pedig a megosztott Ukrajn\u00e1ban h\u00faz\u00f3dott.<\/p>\n
Richard Sakwa, a Kenti Egyetem professzora Kelet-Eur\u00f3pa t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek egyik legjobb ismer\u0151jek\u00e9nt figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta a minden oldalon b\u0151s\u00e9gesen \u00e1rad\u00f3 propagandisztikus sz\u00f3lamokat, mert szerinte az ukrajnai h\u00e1bor\u00fat val\u00f3j\u00e1ban egyszerre k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is m\u00e9ly\u00fcl\u0151 v\u00e1ls\u00e1g id\u00e9zte el\u0151. Az egyik kr\u00edzis\u00e9rt jobb\u00e1ra a Nyugat okolhat\u00f3, mert egyre jobban ki akarta szor\u00edtani Oroszorsz\u00e1got Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l, a m\u00e1sikat viszont az Ukrajna saj\u00e1t \u00e1llami berendezked\u00e9se k\u00f6r\u00fcli ellent\u00e9tek magyar\u00e1zz\u00e1k. Az egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 nacionalista el\u0151\u00edt\u00e9letek \u00e9s a paranoi\u00e1val hat\u00e1ros bizalmatlans\u00e1g elegye m\u00e1r hossz\u00fa ideje fenyegetett robban\u00e1ssal, amely v\u00e9g\u00fcl – ahogy a szerz\u0151 \u00e1ll\u00edtja – els\u0151sorban a nyugati hatalmak felel\u0151tlens\u00e9ge miatt k\u00f6vetkezett be. Richard Sakwa az ukrajnai dr\u00e1ma esem\u00e9nyeivel p\u00e1rhuzamosan \u00edrt k\u00f6nyve megjelen\u00e9se ut\u00e1n minden\u00fctt nagy vit\u00e1t v\u00e1ltott ki, de a kritik\u00e1k egy\u00f6ntet\u0171en elismert\u00e9k, hogy a v\u00e1ls\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez ez a m\u0171 n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen forr\u00e1s.<\/p>\n
R\u00e9szlet:<\/strong>
\n\u201eA szankci\u00f3k ritk\u00e1n bizonyulnak hat\u00e9kony k\u00fclpolitikai eszk\u00f6znek, \u00e9s ezt a jelen v\u00e1ls\u00e1g is al\u00e1t\u00e1masztja. Az effajta int\u00e9zked\u00e9seknek megsemmis\u00edt\u0151 hat\u00e1sa is lehet, azonban \u00f6nmagukban m\u00e9g nem fognak Oroszorsz\u00e1g \u201ekapitul\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz\u201d vezetni. A szankci\u00f3k a b\u0171nbakkeres\u00e9s elv\u00e9n alapulnak, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszik a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy megker\u00fclj\u00e9k azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a hidegh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni nemzetk\u00f6zi politikai berendezked\u00e9s mik\u00e9ppen tette lehet\u0151v\u00e9, hogy az ukr\u00e1n \u00e1llamis\u00e1g v\u00e1ls\u00e1ga egy vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 fokoz\u00f3djon. A szankci\u00f3k bizonyosan nem fogj\u00e1k r\u00e1b\u00edrni Oroszorsz\u00e1got arra, hogy csatlakozzon, vagy r\u00e9sze legyen a kib\u0151v\u00edtett nyugati rendszernek, de \u00e1tform\u00e1lhatja a nemzetk\u00f6zi politika sz\u00ednter\u00e9t azzal, ahogyan Oroszorsz\u00e1g \u00e9s m\u00e1s nagyhatalmak (vagy annak v\u00e9lt er\u0151k) v\u00e1laszolnak a kih\u00edv\u00e1saira. T\u00f6bb mint val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy Oroszorsz\u00e1g egy nemzed\u00e9kre elidegenedik a Nyugatt\u00f3l, ennek megfelel\u0151en pedig olyan alternat\u00edv gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai strukt\u00far\u00e1kat pr\u00f3b\u00e1l majd l\u00e9trehozni, amelyek meg\u00f3vj\u00e1k a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a nyugati nyom\u00e1sgyakorl\u00e1st\u00f3l. A szankci\u00f3k kimer\u00edtett\u00e9k mindk\u00e9t oldalt, \u00e9s al\u00e1akn\u00e1zt\u00e1k a nemzetk\u00f6zi jog eg\u00e9sz \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, amelyet oly f\u00e1rads\u00e1gos munk\u00e1val h\u00faztak fel a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151szakban. A v\u00e1ls\u00e1g el\u0151tt Oroszorsz\u00e1g az egyik legnyitottabb nagy gazdas\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt a Gazdas\u00e1gi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si \u00e9s Fejleszt\u00e9si Szervezeten (OECD) k\u00edv\u00fcl, a maga \u00f6tvenk\u00e9t sz\u00e1zal\u00e9kos GDP-hez viszony\u00edtott kereskedelmi forgalmi ar\u00e1ny\u00e1val; ez megfelel a k\u00ednai r\u00e1t\u00e1nak, k\u00e9tszerese a brazilnak, \u00e9s sokkal magasabb, mint Indon\u00e9zia vagy India eset\u00e9ben. A szankci\u00f3k g\u00fanyt \u0171ztek a WTO rendszer\u00e9b\u0151l, \u00e9s \u00e9ppen azt a \u201emindenki mindenki ellen\u201d mentalit\u00e1st er\u0151s\u00edtett\u00e9k, amelynek a WTO a szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra volt hivatott. Putyin kitartott amellett, hogy az Oroszorsz\u00e1ggal szemben kivetett gazdas\u00e1gi megszor\u00edt\u00e1sokkal a nyugati orsz\u00e1gok semmibe vett\u00e9k a WTO meghat\u00e1roz\u00f3 norm\u00e1it, \u00e9s megtagadt\u00e1k a tisztess\u00e9ges kereskedelem \u00e9s verseny alapelveit. Bebizonyosodott, hogy meglep\u0151en k\u00f6nny\u0171 visszavenni a globaliz\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, ha a geopolitikai \u00e9rdekek \u00e9pp azt dikt\u00e1lj\u00e1k. Az EU \u00e1ltal hozott szankci\u00f3k nem el\u00e9g, hogy megs\u00e9rtett\u00e9k a WTO szab\u00e1lyait, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6rv\u00e9nytelenek is voltak, ugyanis nem hagyta \u0151ket j\u00f3v\u00e1 az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1csa, nem besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy v\u00e9letlenszer\u0171en kiv\u00e1lasztva szankcion\u00e1ltak olyan orosz v\u00e1llalatokat \u00e9s mag\u00e1nszem\u00e9lyeket, akiknek egy\u00e9bk\u00e9nt nem volt belesz\u00f3l\u00e1suk az orosz politika menet\u00e9be.<\/em>
\nA hidegh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9r\u00e1ban Eur\u00f3p\u00e1n \u00farr\u00e1 lett a \u201eszankci\u00f3k m\u00e1mora\u201d, \u00e9s n\u00f6vekv\u0151 nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9ggel alkalmazott b\u00fcntet\u0151int\u00e9zked\u00e9seket a kifog\u00e1solt rezsimekkel szemben, dac\u00e1ra a sz\u00e1mtalan bizony\u00edt\u00e9knak, miszerint a szankci\u00f3k a legjobb esetben is alkalmatlanok a k\u00edv\u00e1nt eredm\u00e9nyek el\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Mivel a c\u00e9l a kiv\u00e1lasztott \u00e1llam hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, \u00edgy a szankci\u00f3knak kell\u0151k\u00e9ppen f\u00e1jdalmasnak kell lenni\u00fck. Ugyanakkor azonban nem szabad t\u00fals\u00e1gosan hevesnek lenni\u00fck, nehogy er\u0151szakos ellenreakci\u00f3t v\u00e1ltsanak ki a szankcion\u00e1lt f\u00e9lb\u0151l. Ez ut\u00f3bbi klasszikus p\u00e9ld\u00e1i az 1941 j\u00falius\u00e1ban Jap\u00e1nra kivetett szankci\u00f3k, miut\u00e1n az megsz\u00e1llta Francia Indok\u00edn\u00e1t. Amerika befagyasztott minden jap\u00e1n vagyont, p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t pedig az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g, valamint Holland Kelet-India (a mai Indon\u00e9zia) is k\u00f6vette. <\/em>
\nA szankci\u00f3k megsemmis\u00edt\u0151 hat\u00e1ssal b\u00edrtak, mert lehetetlenn\u00e9 tett\u00e9k Jap\u00e1n nemzetk\u00f6zi kereskedelm\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s megfosztott\u00e1k olajimportj\u00e1nak kilencven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t\u00f3l. A k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1st \u2013 vagyis a jap\u00e1n hadsereg kivon\u00e1s\u00e1t Indok\u00edn\u00e1b\u00f3l \u2013 azonban nem \u00e9rt\u00e9k el, mi t\u00f6bb, Jap\u00e1n 1941 december\u00e9ben megt\u00e1madta Pearl Harbort. A felt\u00e9telek elfogad\u00e1sa l\u00e9nyeg\u00e9ben beh\u00f3dol\u00e1st jelentett volna az amerikai hegem\u00f3ni\u00e1nak. Jap\u00e1n att\u00f3l tartott, hogy azokat csak \u00fajabb k\u00f6vetel\u00e9sek k\u00f6vett\u00e9k volna, \u00e9s noha az orsz\u00e1g nagyon is tiszt\u00e1ban volt a kock\u00e1zatokkal, \u00fagy \u00e9rezte, hogy nincs m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sa, csak a h\u00e1bor\u00fa.<\/em>
\nA szankci\u00f3k akkor v\u00e1lnak be jobban, ha a c\u00e9lba vett orsz\u00e1gnak korl\u00e1- tozottak a kapacit\u00e1sai a visszav\u00e1g\u00e1sra, ahogyan az Irak eset\u00e9ben is t\u00f6rt\u00e9nt a kilencvenes \u00e9vekben, m\u00e9g ha az int\u00e9zked\u00e9sek katasztrof\u00e1lis hat\u00e1ssal voltak is az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s a gyermekhal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3kra.<\/em>
\nD\u00e9l-Afrika eset\u00e9ben a korl\u00e1toz\u00e1sok sikeresen elszigetelt\u00e9k az apartheid rendszert, \u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a hatalom b\u00e9k\u00e9s \u00e1tad\u00e1s\u00e1t. Az Ir\u00e1nnal szembeni szankci\u00f3kat m\u00e1r sokkal finomabban hangolt\u00e1k, mindazon\u00e1ltal nem t\u00e1ntor\u00edtott\u00e1k el az orsz\u00e1got nukle\u00e1ris amb\u00edci\u00f3it\u00f3l, vagy k\u00f6zel-keletisz\u00f6vets\u00e9geseinek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/em>
\nOroszorsz\u00e1g nem csup\u00e1n egy megsemmis\u00edt\u0151 katonai l\u00e9p\u00e9ssel v\u00e1laszolhatott volna, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vagyonok z\u00e1rol\u00e1s\u00e1val, illetve Eur\u00f3pa energetikai satuba k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9vel is. Ez az oka annak, hogy a szankci\u00f3kat nem Oroszorsz\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9vel, hanem bizonyos mag\u00e1nszem\u00e9lyekkel \u00e9s kiv\u00e1lasztott \u00e9rdekcsoportokkal szemben hozt\u00e1k. A feltev\u00e9s<\/em>
\naz volt, hogy a rezsim sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bbet jelent majd a p\u00e9nz, mint a nemzeti \u00e9rdekek, ami legal\u00e1bbis megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 n\u00e9z\u0151pont. Az \u00e9rintett szem\u00e9lyeket csak meger\u0151s\u00edtett\u00e9k abb\u00e9li meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fckben, hogy Ukrajna mind\u00f6ssze \u00fcr\u00fcgy a Nyugat m\u00e9lyen gy\u00f6kerez\u0151 s\u00e9rt\u0151d\u00f6tts\u00e9g\u00e9re, ami\u00e9rt Oroszorsz\u00e1g nem hajland\u00f3 \u201ebeismerni a veres\u00e9get\u201d.<\/em>
\nEg\u00e9szen biztos, hogy ezek a szerepl\u0151k nem l\u00e1zadnak fel Putyin hatalm\u00e1nak megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, ehelyett ink\u00e1bb egys\u00e9gbe t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek vez\u00e9r\u00fck \u00e9s az orosz z\u00e1szl\u00f3 alatt. Ugyanez vonatkozik a teljes lakoss\u00e1gra is, amit Putyin egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an magas n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gi mutat\u00f3i \u00e9s a liber\u00e1lis ellenz\u00e9k tov\u00e1bbi partvonalra szorul\u00e1sa is demonstr\u00e1lt. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00dcTK\u00d6Z\u0150. Enn\u00e9lfogva az USA szankci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1ja nem arra hivatott, hogy megv\u00e1ltoztassa az orosz politik\u00e1t; a c\u00e9l az, hogy \u00fagy t\u0171nj\u00f6n, mintha<\/em>
\nmegpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 megv\u00e1ltoztatni azt. \u00c9s ez legink\u00e1bb azoknak sz\u00f3l, akik a Kongresszusban l\u00e9nyegi k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 tett\u00e9k ezt, valamint a k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium azon tagjainak, akik az USA nemzetbiztons\u00e1g\u00e1t az emberi jogi probl\u00e9m\u00e1khoz akarj\u00e1k igaz\u00edtani. Mindk\u00e9t csoportnak azt lehet mondani, hogy valami t\u00f6rt\u00e9nik az \u00fcgy \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 \u00e9s mindketten \u00fagy tehetnek, mintha valami t\u00e9nyleg t\u00f6rt\u00e9nne is \u2013, mik\u00f6zben val\u00f3j\u00e1ban nincs mit tenni. Egy olyan vil\u00e1gban, ahol mindenki mihamarabbi cselekv\u00e9st k\u00f6vetel, a megfontolt vezet\u0151k ink\u00e1bb jobbnak l\u00e1tj\u00e1k m\u00edmelni, hogy tesznek valamit, ahelyett, hogy val\u00f3j\u00e1ban cselekedn\u00e9nek.<\/em>
\nEz azonban m\u00e9g nem magyar\u00e1zza meg, hogy az Uni\u00f3 mi\u00e9rt k\u00f6vette olyan al\u00e1zatosan az USA-t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy gazdas\u00e1gi \u00e9rintetts\u00e9ge sokkalta nagyobb volt. A v\u00e1lasz a szankci\u00f3k filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak hidegh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni sz\u00e9lesebb kiterjeszt\u00e9s\u00e9ben rejlik. A b\u00fcntet\u00e9seket nemzed\u00e9kek \u00f3ta alkalmazt\u00e1k olyan orsz\u00e1gokkal szemben, mint p\u00e9ld\u00e1ul Kuba, de imm\u00e1ron \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1ltak \u2013 a hegem\u00f3n hatalmak bevett fegyver\u00e9v\u00e9 lettek az \u00e1ltaluk nem kedvelt rezsimek ellen, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Hugo Ch\u00e1vez \u00e9s ut\u00f3djai vezette Venezuela, de mindenekel\u0151tt Ir\u00e1n. Mint a Nyugat politik\u00e1ja eset\u00e9n oly sokszor, itt is a c\u00e9lbavett orsz\u00e1gok szelekci\u00f3ja az, ami miatt a szankci\u00f3k nem az emberi jogok \u00e1llhatatos v\u00e9delmez\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6zek\u00e9nt mutatkoznak, hanem ink\u00e1bb politikai megtorl\u00e1snak azon fegyelmezetlen orsz\u00e1gokkal szemben, amelyek nem hajland\u00f3ak leborulni az angol\u2013amerikai vezet\u00e9s el\u0151tt. Oroszorsz\u00e1g helyettes k\u00fcl\u00fcgyminisztere, Szergej Rjabkov szerint az USA \u00fajfajta t\u00e1mad\u00f3 fegyverk\u00e9nt, a hagyom\u00e1nyos katonai er\u0151 alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt vetette be a szankci\u00f3kat, \u00e1tpolitiz\u00e1lva a piaci viszonyokat:<\/em>
\n\u201eKonkr\u00e9t tudom\u00e1sunk van arr\u00f3l, hogy az amerikai korm\u00e1ny nyom\u00e1st gyakorolt sz\u00f6vets\u00e9geseire \u00e9s vezet\u0151 \u00fczletemberekre, hogy ker\u00fclj\u00e9k el az Oroszorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra fontos f\u00f3rumokat \u00e9s esem\u00e9nyeket\u201d \u2013 itt a 2014 m\u00e1jus\u00e1ban rendezett szentp\u00e9terv\u00e1ri gazdas\u00e1gi f\u00f3-<\/em>
\nrumra gondolt. Washington agressz\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak Rjabkov szerint csak egy oka lehetett: Amerika abban a hitben \u00e9l, hogy megnyerte a hidegh\u00e1bor\u00fat, Oroszorsz\u00e1g pedig, mint a Szovjetuni\u00f3 jogfolytonos ut\u00f3d\u00e1llama, elvesztette.<\/em>
\nEnn\u00e9lfogva engedelmess\u00e9get k\u00f6vetel Moszkv\u00e1t\u00f3l, \u00e9s hogy \u00fagy viselkedjen, mint azt a fiatalabbik partnernek illik \u2013 a nemzetk\u00f6zi \u00fcgyekben \u00e9s az USA-val val\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9dben egyar\u00e1nt. Ezzel kiz\u00e1rja annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy nek\u00fcnk is meglenn\u00e9nek a magunk nemzeti \u00e9rdekei. Kiz\u00e1rja annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy meglenne a magunk \u00e9rt\u00e9krendje, amely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik Amerik\u00e1\u00e9t\u00f3l \u00e9s m\u00e1s nyugati orsz\u00e1gok\u00e9t\u00f3l.<\/em>
\nRjabkov hangs\u00falyozta, hogy Oroszorsz\u00e1gnak joga volt az \u00f6nv\u00e9delem lehet\u0151s\u00e9geit keresnie: \u201eMinden t\u00e1mad\u00f3 fegyverrel szemben sz\u00fcks\u00e9g van egy v\u00e9dekez\u0151re is.\u201d33 M\u00e1s sz\u00f3val Oroszorsz\u00e1g k\u00e9sz a megfelel\u0151 v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9sekre. A szankci\u00f3k nyugati filoz\u00f3fi\u00e1ja az arra val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9gben gy\u00f6kerezik, hogy elismerje a m\u00e1sik politikai \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t, vagy hogy a felek egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t felt\u00e9telez\u0151 \u00e9rdemi p\u00e1rbesz\u00e9dbe bocs\u00e1tkozzon.<\/em>
\nErre utalt Szergej Lavrov is \u00e1prilis 25-\u00e9n, F\u00c1K-diplomat\u00e1k el\u0151tt mondott moszkvai besz\u00e9d\u00e9ben. Szerinte a Nyugat saj\u00e1t propagandah\u00e1bor\u00fat ind\u00edtott Oroszorsz\u00e1g ellen \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azzal v\u00e1dolva Oroszorsz\u00e1got, hogy saj\u00e1t propagandah\u00e1bor\u00faba kezdett. Lavrov megjegyezte:<\/em>
\nNyugati partnereink szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetelik, hogy Oroszorsz\u00e1g sz\u00fcntesse be ukrajnai beavatkoz\u00e1s\u00e1t. Hogy vonja vissza csapatait, illetve azon \u00fcgyn\u00f6keit, akik az eg\u00e9sz folyamatot vez\u00e9nylik, \u00e9s akiket\u00a0<\/em>\u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan lelepleztek D\u00e9lkelet-Ukrajn\u00e1ban. [\u2026] Az ut\u00f3bbi k\u00e9t h\u00e9t sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is besz\u00e9ltem err\u0151l John Kerry amerikai k\u00fcl\u00fcgyminiszterrel, \u00e9s mindannyiszor elmondtam neki, hogy ha az ukr\u00e1nok val\u00f3ban orosz \u00fcgyn\u00f6k\u00f6ket vettek \u0151rizetbe, akkor tegy\u00e9k \u0151ket\u00a0<\/em>k\u00f6zszeml\u00e9re a tv-ben. Lavrov a tov\u00e1bbiakban arra panaszkodott, hogy \u201e\u00fcres sz\u00f3lamokkal<\/em>
\netetik \u0151ket\u201d.<\/em><\/p>\nH\u00e1bor\u00fa a hat\u00e1ron \u2013 Ukrajna \u00fcll\u0151 \u00e9s kalap\u00e1cs k\u00f6z\u00f6tt c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, amelyben a konfliktus t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s politikai el\u0151zm\u00e9nyeit \u00e9s okait, valamint lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit pr\u00f3b\u00e1lja felt\u00e1rni. Az angolul 2014 v\u00e9g\u00e9n megjelent k\u00f6nyv egy igen alapos, j\u00f3l dokument\u00e1lt t\u00e9nyirodalmi alkot\u00e1s, amelyben a szerz\u0151 r\u00e1vil\u00e1g\u00edt, hogy az ukrajnai v\u00e1ls\u00e1g okai sokkal m\u00e9lyebben gy\u00f6kereznek, mint a 2014 eleji kijevi esem\u00e9nyek, \u00e9s a szemben \u00e1ll\u00f3 felek k\u00f6re is t\u00e1gabb, mint ahogy els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre t\u0171nik.<\/em><\/strong><\/p>\nSakwa abb\u00f3l indul ki, hogy a helyzet meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez el\u0151bb Ukrajna l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1it \u00e9s az ukr\u00e1n t\u00e1rsadalom ellentmond\u00e1sait sz\u00fcks\u00e9ges meg\u00e9rteni. K\u00e9t v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9l: egy \u00fan. \u201eukr\u00e1n-v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l\u201d \u00e9s egy \u00fan. \u201eUkrajna-v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l\u201d. El\u0151bbi az orsz\u00e1g 1991-es f\u00fcggetlened\u00e9se \u00f3ta a nemzet- \u00e9s \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9st \u00e1that\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9gekre vonatkozik, amelyek azonban a j\u00f3val t\u00e1volabbi m\u00faltban gy\u00f6kereznek. Ezt a szemben\u00e1ll\u00e1st az ukr\u00e1n \u00e1llamis\u00e1g k\u00e9t modellje, az \u00fan. monista \u00e9s pluralista ir\u00e1nyzat egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u00e9se hat\u00e1rozza meg. A monista nacionalist\u00e1k az ukr\u00e1n nemzet\u00e1llamis\u00e1g eszm\u00e9j\u00e9t \u00e9s az ukr\u00e1n nyelv els\u0151bbs\u00e9get hirdetik, szerint\u00fck \u201eaz ukr\u00e1n \u00e1llamnak hivatalosan egynyelv\u0171nek, egys\u00e9gesnek \u00e9s kultur\u00e1lisan egyedinek kell lennie.\u201d N\u00e9zeteiket egy er\u0151teljes ruszof\u00f3bia hatja \u00e1t. Ezzel szemben a pluralista paradigm\u00e1ban gondolkod\u00f3k az ukr\u00e1n \u00e1llam etnikai soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s soknyelv\u0171s\u00e9g\u00e9t helyezik el\u0151t\u00e9rbe, s\u0151t nem idegen t\u0151l\u00fck az orsz\u00e1g f\u00f6deraliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak gondolata sem. \u0150k Oroszorsz\u00e1got egy\u00e9rtelm\u0171en Ukrajna partnerek\u00e9nt k\u00e9pzelik el. A k\u00e9t ir\u00e1nyzat ter\u00fcletileg is el\u00e9g j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151, a monizmus az orsz\u00e1g nyugati r\u00e9gi\u00f3iban elterjedtebb, a pluralizmusnak az orsz\u00e1g keleti \u00e9s d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n vannak nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9pvisel\u0151i. Az ukrajnai konfliktusra kivet\u00edtve a monist\u00e1k a \u201enarancssz\u00edn\u0171\u201d t\u00e1bort testes\u00edtik meg, a pluralist\u00e1k pedig a \u201ek\u00e9kek\u201d t\u00e1bor\u00e1t. A k\u00e9t ir\u00e1nyzat k\u00f6z\u00f6tti n\u00e9zetk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek jelen \u00e1ll\u00e1s szerint feloldhatatlannak t\u0171nnek.*<\/p>\n
Az \u201eUkrajna-v\u00e1ls\u00e1g\u201d ebb\u0151l a bels\u0151 megosztotts\u00e1gb\u00f3l n\u0151tte ki mag\u00e1t, \u00e9s a szerz\u0151 szerint azt a folyamatot jelenti, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben Ukrajna bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gei nemzetk\u00f6ziv\u00e9 v\u00e1ltak. Ebben a v\u00e1ls\u00e1gban az ukrajnai k\u00e9t t\u00e1bor m\u00f6g\u00e9 felsorakozva ott \u00e1ll egyr\u00e9szt a Nyugat (ami els\u0151sorban az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat, m\u00e1sodsorban az EU-t jelenti), illetve Oroszorsz\u00e1g. Ennek a szemben\u00e1ll\u00e1snak a gy\u00f6kereit a hidegh\u00e1bor\u00faban \u00e9s annak egyenl\u0151tlen lez\u00e1r\u00e1s\u00e1ban kell keresni. A szerz\u0151 \u00e1ll\u00e1spontja ebben a k\u00e9rd\u00e9sben el\u00e9gg\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171: \u0151 a konfliktus elm\u00e9rgesed\u00e9s\u00e9t els\u0151sorban a Nyugat \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok agressz\u00edv k\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrja, amelynek r\u00e9szek\u00e9nt a NATO \u00e9s az EU hat\u00e1rait eg\u00e9szen Oroszorsz\u00e1g hat\u00e1raiig igyekeznek kitolni, egy\u00e9rtelm\u0171en beleg\u00e1zolva ut\u00f3bbi geopolitikai \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba. Szerinte azzal, hogy Ukrajna NATO- \u00e9s EU-s tagjel\u00f6lti st\u00e1tusa egy\u00e1ltal\u00e1n felmer\u00fclt \u2013 \u00e9s a monist\u00e1k, a \u201enarancssz\u00edn\u0171ek\u201d t\u00e1bor\u00e1ban komoly t\u00e1mogat\u00e1snak \u00f6rvend \u2013, fenn\u00e1ll a vesz\u00e9lye, hogy megsz\u0171nik az orsz\u00e1g semleges, k\u00f6ztes z\u00f3na szerepe, ami egy\u00e9rtelm\u0171en s\u00e9rti Oroszorsz\u00e1g \u00e9rdekeit. \u00dagy t\u0171nik, hogy a nyugati vezet\u0151k nem \u00e9rtik vagy nem akarj\u00e1k \u00e9rteni ennek a s\u00faly\u00e1t \u00e9s lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, \u00e9s Oroszorsz\u00e1got teljes m\u00e9rt\u00e9kben ellens\u00e9gk\u00e9nt kezelik e k\u00e9rd\u00e9sben, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva az \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. \u00c9s b\u00e1r kritikusan viszonyul az orosz legfels\u0151bb vezet\u00e9s bizonyos l\u00e9p\u00e9seihez is, Sakwa szerint ezek t\u00f6bbs\u00e9ge (bele\u00e9rtve a kelet-ukrajnai harcok szeparatista t\u00e1bor\u00e1nak burkolt vagy ny\u00edlt t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t is) csak Oroszorsz\u00e1g v\u00e9dekez\u0151 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak a r\u00e9sze.<\/p>\n
Mindezekre persze sz\u00e1mos m\u00e1s bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1sa is r\u00e1tev\u0151dik, \u00edgy az eg\u00e9sz ukrajnai konfliktus egy sz\u00f6vev\u00e9nyes, sokszor nehezen \u00e9rthet\u0151 \u00e9s kil\u00e1t\u00e1stalannak t\u0171n\u0151 helyzett\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t. A szerz\u0151 a k\u00f6nyv t\u00edz fejezet\u00e9ben vesz sorra mindent, amit fontosnak tart a v\u00e1ls\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. A k\u00e9t els\u0151 fejezet egyfajta t\u00f6rt\u00e9neti visszatekint\u00e9s, amelynek keret\u00e9ben els\u0151sorban a hidegh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni helyzetet, fesz\u00fclts\u00e9geket mutatja be, Eur\u00f3pa b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9t lehets\u00e9ges koncepci\u00f3j\u00e1val (T\u00e1gabb Eur\u00f3pa \u00e9s Nagyobb Eur\u00f3pa). B\u00e1r m\u00e1r ezek sor\u00e1n is bepillant\u00e1st nyerhet\u00fcnk Ukrajna t\u00e1volabbi \u00e9s k\u00f6zelebbi m\u00faltj\u00e1ba, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetk\u00f6zi fesz\u00fclts\u00e9geknek Ukrajn\u00e1val val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1r\u00f3l a harmadik fejezetben olvashatunk. Ennek r\u00e9szek\u00e9nt nem mulasztja el a szerz\u0151 az orosz-ukr\u00e1n kapcsolatok \u00e9s az ukr\u00e1n oligarch\u00e1k szerep\u00e9nek t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t sem. A negyedik fejezett\u0151l kezd\u0151d\u0151en r\u00e1t\u00e9r mag\u00e1ra a konfliktusra: el\u0151bb a 2014. febru\u00e1ri forradalommal foglalkozik, majd folytatja a Kr\u00edm elcsatol\u00e1s\u00e1val indul\u00f3 orosz v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9sekkel, az eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1ssal \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel, a kelet-ukrajnai (\u00fan. novorosszijai) l\u00e1zad\u00e1sokkal. Innen kanyarodik vissza ism\u00e9t a konfliktus nemzetk\u00f6zi jelleg\u00e9hez, a nyugati politikum Oroszorsz\u00e1ghoz val\u00f3 viszonyul\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s ut\u00f3bbi v\u00e1laszreakci\u00f3ihoz (megvizsg\u00e1lva az ind\u00edt\u00e9kok logik\u00e1j\u00e1t \u00e9s racionalit\u00e1s\u00e1t), valamint ennek a kapcsolatnak a m\u00e9lyebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seihez. Eljut ahhoz a gondolathoz, hogy a konfliktus els\u0151sorban Eur\u00f3pa saj\u00e1t ellentmond\u00e1saiban gy\u00f6kerezik, amellyekkel ma sem k\u00e9pes felel\u0151ss\u00e9gteljesen szemben\u00e9zni. Sakwa szerint a kialakult helyzet m\u00e9g nem egy m\u00e1sodik hidegh\u00e1bor\u00fa, sokkal ink\u00e1bb egy \u201ehideg b\u00e9ke\u201d \u00e1llapota, ami \u201eegy olyan megoldatlan geopolitikai konfliktus, amely mag\u00e1ban foglalja annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy teljes k\u00f6r\u0171 h\u00e1bor\u00fav\u00e1 v\u00e1ljon, ahogy annak is, hogy t\u00e1rgyal\u00e1sos \u00faton rendez\u0151dj\u00f6n.\u201d A k\u00f6nyv utols\u00f3, tizedik fejezet\u00e9ben a szerz\u0151 Ukrajna lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9t vizsg\u00e1lja. Itt is kimondja, hogy a konfliktus l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00e9t kor\u00e1bban eml\u00edtett folyamat \u2013 az \u201eukr\u00e1n v\u00e1ls\u00e1g\u201d \u00e9s az \u201eUkrajna-v\u00e1ls\u00e1g\u201d \u2013 megsemmis\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00fa tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik, amely sor\u00e1n ezek feler\u0151s\u00edtett\u00e9k egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t. A 2014-es parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gazdas\u00e1gi ment\u0151csomagok, s\u0151t, a fegyveres konfliktusoknak a k\u00f6nyv megjelen\u00e9se \u00f3ta bek\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9k\u0171 enyh\u00fcl\u00e9se ellen\u00e9re is messze m\u00e9g a v\u00e9ge, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren szemben \u00e1ll\u00f3 felek tov\u00e1bbra sem \u00e9rtik egym\u00e1st, \u00e9s nem hajland\u00f3ak l\u00e9p\u00e9st tenni a m\u00e1sik fel\u00e9, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szankci\u00f3kkal, v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9sekkel, elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1ssal tov\u00e1bbra is akad\u00e1lyozz\u00e1k egy norm\u00e1lis p\u00e1rbesz\u00e9d l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. M\u00e1rpedig a szerz\u0151 szerint ut\u00f3bbira mindk\u00e9t f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l sz\u00fcks\u00e9g van, en\u00e9lk\u00fcl ugyanis tov\u00e1bb folytat\u00f3dik az ukr\u00e1n \u00e1llam hanyatl\u00e1sa, tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00fcl a t\u00e1rsadalmi megosztotts\u00e1g, ami mag\u00e1ban hordozza a vesz\u00e9lyt, hogy \u201eEur\u00f3p\u00e1t \u00fajabb vasf\u00fcgg\u00f6ny v\u00e1gja kett\u00e9, m\u00edgnem a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9rebei vil\u00e1gszerte elszabadulnak.\u201d<\/p>\n
Richard Sakwa k\u00f6nyve nem k\u00f6nny\u0171 olvasm\u00e1ny, a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez nem \u00e1rt n\u00e9mi t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g a t\u00e9m\u00e1ban, vagy legal\u00e1bb a politika ir\u00e1nti \u00e1tlagosn\u00e1l nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. B\u00e1r j\u00f3l struktur\u00e1lt \u00e9s t\u00f6bbnyire \u00e1ttekinthet\u0151, a terjedelmes, alapos \u00e9s r\u00e9szletekbe men\u0151 inform\u00e1ci\u00f3halmaz, a sz\u00e1mos n\u00e9v, a sok id\u00e9zett v\u00e9lem\u00e9ny, \u00e9s nem utols\u00f3sorban a sok szaknyelvi kifejez\u00e9s miatt n\u00e9ha el lehet vesz\u00edteni a fonalat. Ennek ellen\u00e9re figyelmesen olvasva, sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n vissza-visszat\u00e9rve egy-egy kor\u00e1bbi r\u00e9szlethez j\u00f3l meg\u00e9rthet\u0151 bel\u0151le az ukrajnai v\u00e1ls\u00e1g. Aki m\u00e9g enn\u00e9l is alaposabban elmer\u00fclne a r\u00e9szletekben, megteheti a k\u00f6nyvh\u00f6z mell\u00e9kelt, els\u0151sorban angol \u00e9s orosz nyelv\u0171 m\u0171veket, de n\u00e9h\u00e1ny magyarul is megjelent \u00edr\u00e1st is tartalmaz\u00f3 irodalomjegyz\u00e9k, vagy a k\u00f6zel harminc oldalas jegyzetanyag alapj\u00e1n. Igazi tudom\u00e1nyos ig\u00e9nyess\u00e9ggel meg\u00edrt t\u00e9nyirodalmi alkot\u00e1s, amely b\u00e1r tartalmaz vitathat\u00f3 kijelent\u00e9seket \u00e9s \u00e1ll\u00e1spontokat a szerz\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik a konfliktus kapcs\u00e1n elk\u00f6telezettek egyik vagy m\u00e1sik f\u00e9l mellett \u2013, messze t\u00falmutat azon, ami a nem egyszer manipul\u00e1l\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa, hi\u00e1nyos inform\u00e1ci\u00f3kra alapoz\u00f3, fel\u00fcletes sajt\u00f3anyagokb\u00f3l a magyar \u2013 \u00e9s nemcsak \u2013 olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra az ukrajnai helyzetr\u0151l kapcs\u00e1n kirajzol\u00f3dik. A magyar ford\u00edt\u00e1sban 2016-ban az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban megjelent k\u00f6nyv vitathatatlanul alapm\u0171nek sz\u00e1m\u00edt az ukrajnai helyzet meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. (olvas\u00f3terem.blog)<\/strong><\/p>\n\u00d6ssz\u00e1ll\u00edtotta Kerekes Tam\u00e1s<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Ukrajna 1991. augusztus 24-\u00e9n ki\u00e1ltotta ki f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, amelyet egy december 1-j\u00e9n megtartott v\u00e1laszt\u00e1son az ukr\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9ge t\u00e1mogatott. Az orsz\u00e1gban az\u00f3ta t\u00f6bbp\u00e1rtrendszer m\u0171k\u00f6dik. M\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna \u00e9s Oroszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt a Kr\u00edm hovatartoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. 1994-ben Bill Clinton amerikai \u00e9s Leonyid Kravcsuk ukr\u00e1n eln\u00f6k egyezm\u00e9nyt k\u00f6t\u00f6tt Ukrajna nukle\u00e1ris fegyvereinek leszerel\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ugyanebben az \u00e9vben […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-55637","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/55637","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=55637"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/55637\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=55637"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=55637"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=55637"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
![\"Ukrajnak\u00e9pe\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2016\/10\/Ukrajnak\u00e9pe.jpg\")
<\/a><\/p>\n