T\u00edz\u00e9ves voltam, amikor \u00e9desany\u00e1m v\u00e1ratlanul meghalt; sz\u00e1momra akkor \u0151 \u201eanyu\u201dvolt. A hal\u00e1la ut\u00e1ni \u00e9vek t\u00f6r\u00e9keny sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1ban pedig: \u201eanyuka\u201d.
\nMost \u00f6tven\u00e9ves vagyok, \u00e9s \u0151 az \u201e\u00e9desany\u00e1m.\u201d
\nNem \u00e9rtem, mi\u00e9rt nem lehet m\u00e1sk\u00e9pp, de a l\u00e9lek szemantik\u00e1ja csalhatatlan.
\nMegd\u00f6bbent, milyen keveset tudok any\u00e1m gyermekkor\u00e1r\u00f3l.
\nAz \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l viszont sokkal t\u00f6bbet. Nem is csoda: 95 \u00e9vesen halt meg, m\u00e9g akkor is tiszta \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k szem\u00e9vel csod\u00e1lkozva n\u00e9zett r\u00e1m a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyon, ahogy azt k\u00e9rdezte: \u201eTe vagy az, Csilluk\u00e1m?\u201d. \u00c9s az a \u201eCsilluka\u201d akkor m\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n k\u00f6zeledett a negyvenhez. Sok eml\u00e9kem van vele, r\u00f3la \u00e9s sokat mes\u00e9lt.
\nGyakran \u00fclt\u00fcnk egy\u00fctt a hajm\u00e1sk\u00e9ri h\u00e1z verand\u00e1j\u00e1n, \u00e9s hosszasan id\u00e9zte \u00e9lete esem\u00e9nyeit. Er\u0151s \u00e9rz\u00e9ke volt a hat\u00e1sos el\u0151ad\u00e1shoz, \u00e9lesebben eml\u00e9kezett 50 \u00e9vvel kor\u00e1bbi esetekre, mint az el\u0151z\u0151 \u00f3ra t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seire. Gyakran megcsuklott a hangja, s sz\u00edve szakadt \u00fajra, vagy felfortyant r\u00e9gi s\u00e9relmeken, m\u00e9g fl\u00f6rt\u00f6lt is \u00fajra j\u00f3k\u00e9p\u0171 nagyap\u00e1mmal, akit neki kellett a b\u00e1lban felk\u00e9rnie, hogy v\u00e9gre \u00e9szrevegye.
\nA h\u00e1z m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9v\u0151 kis dombon szorgalmas tankok gyakorlatoztak, de \u0151 meg sem hallotta m\u00e1r. Hajm\u00e1sk\u00e9ren volt a legnagyobb szovjet katonai b\u00e1zis, ez\u00e9rt azt\u00e1n m\u00e9g az expresszvonat is meg\u00e1llt ott.
\nAmikor nagyany\u00e1m\u00e9k ideker\u00fcltek, tal\u00e1n m\u00e9g nem is volt igy. Az volt, ami ma is lenne, ha a szovjetek kivonul\u00e1sa ut\u00e1n nem v\u00e1lik fokozatosan Veszpr\u00e9m agglomer\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1.
\nLett volna tov\u00e1bbra is poros, rem\u00e9nytelen, egyutc\u00e1s kis falu.
\nIdehozta a csal\u00e1dj\u00e1t nagyany\u00e1m kalandv\u00e1gy\u00f3, k\u00f6nnyelm\u0171 apja, abban a rem\u00e9nyben, hogy itt boltot nyit, \u00e9s meggazdagszik.
\nNagymam\u00e1m gyakran elmes\u00e9lte azt az est\u00e9t, amikor anyja a gyerekekkel meg\u00e9rkezett (f\u00e9rje el\u0151reutazott, hogy \u2013 \u00fagymond \u2013 el\u0151k\u00e9sz\u00edtse a h\u00e1zat), \u00e9s lerakta csomagjait a dohos, s\u00f6t\u00e9t kis odu k\u00f6zep\u00e9n. \u201eHov\u00e1 hozt\u00e1l minket, te szerencs\u00e9tlen?\u201d – k\u00e9rdezte. A f\u00e9rj persze tele volt tervekkel, \u00e9s nagy \u00edv\u0171 koncepci\u00f3kkal. A csal\u00e1d nem hitt benn\u00fck,de az\u00e9rt mentek vele \u00e9s a tervei ut\u00e1n, \u00e9s nem ez volt az els\u0151 eset, hogy v\u00e1ndorb\u0151r\u00f6nd\u00f6k felett elhangzott ez a mondat. De ez volt az utols\u00f3 alkalom, mert a falu sara nemcsak a nagy terveket nyelte el, de d\u00e9dap\u00e1m \u00e9leterej\u00e9t \u00e9s kedv\u00e9t is. F\u00e9l\u00e9v m\u00falva halott volt, \u00e9s a haj\u00f3k n\u00e9lk\u00fcle v\u00e1gtak \u00e1t a tengereken ama f\u00f6ldek fel\u00e9, amelyekre annyira v\u00e1gyott. Neki ennek a kis, cs\u00f6ndesen hallgat\u00f3 falunak k\u00f6vecses f\u00f6ldje maradt, nyughatatlan sz\u00edve abban porladt el.
\nD\u00e9dany\u00e1m akkor \u00f6sszeszedte mag\u00e1t, \u00e9s ny\u00e9lbe \u00fct\u00f6tte azt a boltot, ami \u00e9lhetetlen, \u00e1br\u00e1ndoz\u00f3 f\u00e9rj\u00e9nek nem siker\u00fclt. Magas, egyenes der\u00e9kkal \u00e1llt a pult m\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s meghallgatta azt is, amit k\u00f6zben a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k el akartak neki mondani. Nem sok k\u00f6ze volt e bizalmas szavaknak az \u00e1rukhoz \u2013 csal\u00e1di fesz\u00fclts\u00e9gek, rendszeres fejf\u00e1j\u00e1sok, \u00e9telreceptek, gal\u00e1dul viselked\u0151 v\u0151k, csal\u00e1di kir\u00e1ndul\u00e1sok, hivatali pack\u00e1z\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9netei keringtek a leveg\u0151ben. D\u00e9dany\u00e1m t\u00fcrelmesen odafigyelt, \u00e9s hallgatott. Tan\u00e1csot nem adott, de a falu verb\u00e1lis korl\u00e1tai k\u00f6z\u00f6tt verg\u0151d\u0151 lak\u00f3i \u00fajra meg \u00fajra megnyilatkoztak el\u0151tte. A magas, k\u00e9k szem\u0171 asszony m\u00e9rte nekik a lisztet, \u00e9s k\u00f6zben nagyot s\u00f3hajtott, mert hallotta, hogy Bodrin\u00e9 f\u00e9rje mindig megeszi a m\u00e1jat a levesb\u0151l, hi\u00e1ba \u00fcl az asztaln\u00e1l s\u00f3v\u00e1r szemmel a kisunoka is. Nem \u00e1rulta el egyetlen arcizma sem, hogy az \u0151 leves\u00fckbe egyel\u0151re nem is igen ker\u00fcl h\u00fas.
\nAm\u00fagy n\u00e9gy gyermeke volt, k\u00e9t fi\u00fa \u00e9s k\u00e9t l\u00e1ny, \u00e9s a legid\u0151sebb \u2013 Lilla \u2013kiv\u00e9tel\u00e9vel valamennyien \u0151r\u00e1 hasonl\u00edtottak.
\nLilla az apja szerb nev\u00e9t igazolva villantotta a vil\u00e1gra barna arc\u00e1b\u00f3l s\u00f6t\u00e9t
\nszemeit, m\u00edg h\u00faga – az \u00e9n nagymam\u00e1m – \u00e9s \u00f6ccsei k\u00e9nyes feh\u00e9r b\u0151r\u00fckkel komoly kock\u00e1zattal mehettek csak ki a napra, \u00e9s \u00e1ttetsz\u0151 k\u00e9k tekintet\u00fckr\u0151l m\u00e9g id\u0151s korukban is r\u00f6gt\u00f6n lehetett tudni, hogy rokonok.
\nAny\u00e1m a n\u0151v\u00e9r\u00e9vel egy\u00fctt kreol volt, de val\u00f3j\u00e1ban lef\u00e9kezte b\u0151r\u00fck temperamentum\u00e1t a von\u00e1sok szel\u00edds\u00e9ge. \u0150k is n\u00e9gyen voltak testv\u00e9rek, \u00e1m itt a term\u00e9szet t\u00f6k\u00e9letes igazs\u00e1g\u00e9rz\u00e9kkel osztott sz\u00edneket \u2013 \u00e9s a k\u00e9t kisebb gyerek vil\u00e1gos b\u0151rrel, k\u00e9k szemmel sz\u00fcletett. Persze csak k\u00e9s\u0151bb, j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb.
\nEgyel\u0151re csak d\u00e9dnagyany\u00e1mr\u00f3l van sz\u00f3, akit \u00fagy k\u00e9pzelek magam el\u00e9, hogy j\u00f3kora humor\u00e9rz\u00e9kre volt sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy ne m\u00e1rt\u00edroms\u00e1gnak, hanem feladatnak \u00e9lje meg a r\u00e1 m\u00e9rt sorsot. Ezt egy\u00e9bk\u00e9nt nagyra tartottam k\u00e9s\u0151bb nagymam\u00e1mban is, aki beleveszve egy neh\u00e9z, nyomaszt\u00f3 vagy \u00e9ppen kil\u00e1t\u00e1stalan \u00e9lethelyzet felid\u00e9z\u00e9s\u00e9be hirtelen megragadott egy szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyt, embert, pillanatot, \u00e9s meg\u00e9desedett t\u0151le az am\u00fagy keser\u0171 poh\u00e1r.
\nD\u00e9dany\u00e1mnak sok ideje nem is volt \u00e9rtelmeznie helyzet\u00e9t, iparkodnia kellett er\u0151sen, hogy megtartsa a csal\u00e1d egyens\u00faly\u00e1t. \u00dagy k\u00e9pzelem, hogy a keny\u00e9rgondokkal felh\u0151z\u00f6tt \u00e9let gondjai k\u00f6z\u00e9 a takaros megjelen\u00e9s ig\u00e9nye is hozz\u00e1 tartozott. (Ki m\u00e1st\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte volna nagyany\u00e1m azt az \u00e1that\u00f3, professzion\u00e1lis tekintetet, amellyel v\u00e9gigkamer\u00e1zta, tapogatta, min\u0151s\u00edtette, ruh\u00e1nk es\u00e9s\u00e9t, a r\u00e9szletek, sz\u00ednek \u00f6sszhangj\u00e1t, a hajunkat, a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k – t\u00e1ska, \u00f6v, \u00e9kszerek – elfogadhat\u00f3s\u00e1gi szintj\u00e9t?)
\nGyermekkorunkban nem tudtunk \u00fagy a szeme el\u00e9 ker\u00fclni, hogy az els\u0151 percek sz\u00edvb\u00e9li \u00f6r\u00f6me ut\u00e1n ne meleg\u00edtette volna m\u00e1r a vizet, hogy lav\u00f3rba nyomva fej\u00fcnket, a maga felfog\u00e1sa szerint val\u00f3ban illend\u0151 frizur\u00e1t ne bodor\u00edtson ez ir\u00e1nyban n\u00e1la sokkal kev\u00e9sb\u00e9 tudatos kobakunkra; am\u00edg azt\u00e1n a kamaszkor engedetlen szabads\u00e1ga ki nem l\u00f6kte v\u00e9gleg a kez\u00e9b\u0151l azt a fr\u00e1nya lav\u00f3rt.
\nValah\u00e1nyszor elment mellett\u00fcnk, ritk\u00e1n \u00e1llta meg, hogy ne igaz\u00edtson el valamit a szokny\u00e1nkon, nadr\u00e1gunkon, ne \u00e9rdekl\u0151dj\u00f6n \u00e1rtatlan arccal akkor, amikor m\u00e1r nem adhatta r\u00e1nk a ruh\u00e1t, hogy t\u00e9nyleg nem f\u00e1zunk-e abban a b\u0151 kardig\u00e1nban, mert a szekr\u00e9nyben l\u00f3g egy helyes pepita kiskab\u00e1t. Fiatals\u00e1g\u00e1nak r\u00e9szletek \u00e9s rend ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1g\u00e1t csak t\u00e1pl\u00e1lhatt\u00e1k a padl\u00e1son halomra \u00e1ll\u00f3 \u00darin\u0151 c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g tanuls\u00e1gos kis t\u00f6rt\u00e9netei is, amelyekb\u0151l kett\u0151re \u00e9l\u00e9nken eml\u00e9kezem.
\nAz els\u0151ben egy f\u00e9rfi\u00fa \u2013min\u0151 hajmereszt\u0151 \u00e9s arc\u00e1tlan \u00f6tlet! \u2013 arra k\u00e9ri kiszemelt h\u00f6lgyismer\u0151s\u00e9t, hogy j\u00f6jj\u00f6n \u00e1t hozz\u00e1 egy te\u00e1ra. A h\u00f6lgy v\u00e1llalkoz\u00f3 term\u00e9szet\u0171, \u00e9s bizony-bizony nem l\u00e1tja \u00e1t, hogy ezt a vizitet neki, egy \u00farin\u0151nek csak elutas\u00edtania szabad. Fogalmam sincs, hogy \u00farin\u0151k\u00e9nt mi\u00e9rt is nem gondol erre, de t\u00e9ny, hogy harisny\u00e1t h\u00faz, \u00e9s biciklire \u00fcl. A szerz\u0151 itt kiv\u00e1r, hosszasan ecseteli a gondosan kiv\u00e1lasztott ruha selym\u00e9t, sz\u00edn\u00e9t, a s\u00e1l lengedez\u00e9s\u00e9t a szell\u0151ben. \u00c9s ekkor \u2013 \u00f3, jaj! \u2013 egy \u00f3vatlan mozdulat, a finom harisnya beleakad valamibe, \u00e9s felfut a szem. A h\u00f6lgy meg\u00e1ll s visszafordul: \u00edgy nem mehet sehov\u00e1, sz\u00edve f\u00e9rfij\u00e1hoz meg legkev\u00e9sb\u00e9. Otthon m\u00e1r nincs kedve \u00fajabb \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sbe belev\u00e1gni, meg h\u00e1t el is k\u00e9sett, egy \u00farin\u0151 pedig legyen pontos \u00e9s \u00e9p-harisny\u00e1s…
\nM\u00e1snap sz\u00f3l a cseng\u0151, s a b\u00e1natt\u00f3l f\u00e1tyolos tekintet\u0171 n\u0151 m\u00e1r kifog\u00e1stalan harisny\u00e1ban l\u00e9p az ajt\u00f3hoz. Az ajt\u00f3ban ott \u00e1ll a nagy \u0150, aki el\u0151z\u0151 nap hi\u00e1ba meleg\u00edtette a teavizet. Tekintet\u00fck \u00f6sszetal\u00e1lkozik, \u00e9s \u00fagy is marad az esk\u00fcv\u0151ig. A n\u00e1sz\u00e9jszaka el\u0151tt, amelynek szexu\u00e1lis f\u00fclledts\u00e9g\u00e9t teljesen kis\u00f6pri az \u00e9des-b\u00fas st\u00edl, a f\u00e9rj t\u00f6redelmes vallom\u00e1st tesz, mik\u00f6zben az
\n\u00e1rtatlans\u00e1g feh\u00e9r t\u00fclljeiben mellette \u00fcl\u0151 feles\u00e9g kez\u00e9t szorongatja. Vajon, mif\u00e9le gyal\u00e1zatos titokra der\u00fcl most f\u00e9ny?
\nA f\u00e9rj egyszer\u0171en azt mondja el rajong\u00f3 tekintettel, hogy ha azon a bizonyos d\u00e9lut\u00e1non ar\u00e1ja t\u00f6rt\u00e9netesen m\u00e9gis \u00e1tment volna hozz\u00e1 te\u00e1zni, soha nem jutott volna az esz\u00e9be feles\u00e9g\u00fcl venni. Az asszony halv\u00e1nyan somolyog… Noh\u00e1t!
\nA m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9netben a n\u0151s\u00fcl\u0151 korba \u00e9rt fiatalember kell\u0151 tisztelettel \u00e9rkezik, kalapj\u00e1t hanyagul a hall (nem el\u0151szoba!) gardr\u00f3bj\u00e1nak (nem szekr\u00e9ny) tetej\u00e9re helyezi, \u00e9s miut\u00e1n kell\u0151k\u00e9ppen lek\u00e1derezt\u00e9k, \u0151 meg tet\u0151t\u0151l talpig felm\u00e9rte a l\u00e1nyt, valamint a hozz\u00e1val\u00f3kat, t\u00e1vozik. Mivel a felm\u00e9r\u00e9s eredm\u00e9ny pozit\u00edv, k\u00f6vetkezhet a visszat\u00e9r\u0151 cs\u00facsmot\u00edvum: az esk\u00fcv\u0151. \u00dajra itt az aszexu\u00e1lis n\u00e1szi \u00e1gy pereme. \u00dajabb ifj\u00faf\u00e9rji vallom\u00e1s, \u00fajabb aggaszt\u00f3 el\u0151\u00e9rzetek, miel\u0151tt elhangzik a katarzisszer\u0171 igazs\u00e1g. Teh\u00e1t: ha a f\u00e9rj, els\u0151 vizitje ut\u00e1n \u00fagy vette volna vissza a gardr\u00f3b tetej\u00e9re tett kalapj\u00e1t, hogy azon ak\u00e1r egy komolyabb porszem is tal\u00e1ltatott volna, most nem szorongatn\u00e1 itt ezt a kedves kis kacs\u00f3t, a t\u00f6rv\u00e9nyesen enged\u00e9lyezett szeretkez\u00e9s paradicsomi kapuja el\u0151tt…
\nGondolom, aki ilyen t\u00f6rt\u00e9neteken n\u0151 fel, az komoly tartalmat kap a mindennapokhoz, mert nem l\u00e9tezik olyan b\u00fator, amelyre ne f\u00e9rne r\u00e1 ak\u00e1r minden pillanatban a porolgat\u00e1s, \u00e9s mindig lehet valamit igaz\u00edtani azon a vacak harisny\u00e1n.
\nNagyany\u00e1mat sosem l\u00e1ttam t\u00e9tlen\u00fcl, \u00e9s sosem l\u00e1ttam, csak frissen mosdva \u00e9s makul\u00e1tlanul fel\u00f6lt\u00f6zve. Az \u00e9let semmik\u00e9ppen nem szervez\u0151dhetett meg \u00fagy, hogy f\u00e9lre\u00e1lljon rajta egy szalag vagy le legyen szakadva egy gomb. Biztos vagyok benne, hogy nagymam\u00e1m mindezt alapvet\u0151en m\u00e9gsem az \u00darin\u0151 t\u00f6rt\u00e9netein kereszt\u00fcl, hanem mindenek el\u0151tt \u00e9desanyj\u00e1t\u00f3l tanultas \u00f6r\u00f6k\u00edtette r\u00e1 gyermekeire, akik azt\u00e1n a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek hagyom\u00e1nyokat sz\u00e9tf\u00faj\u00f3 sz\u00e9lver\u00e9s\u00e9ben valahogy m\u00e1r k\u00e9ptelenek voltak ezt tov\u00e1bbadni nek\u00fcnk.
\n\u00c9desany\u00e1m viszont mag\u00e1val hozta gyermekkor\u00e1b\u00f3l ezt az \u00e9rz\u00e9ket, \u00e9s m\u00e9g akkor is, amikor els\u0151 leveleit \u00edrta 1956 ut\u00e1n Sv\u00e9dorsz\u00e1gba menek\u00fclt, s ott v\u00e9gre \u00fajra felbukkan\u00f3 \u00f6ccs\u00e9nek, a legkomolyabb inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt dicsekszik el vele, hogy \u201eapu nagyon eleg\u00e1ns volt\u201d, hogy Lili h\u00fag\u00e1nak \u00e1tszabatt\u00e1k a kiskab\u00e1tot koszt\u00fcmkab\u00e1tt\u00e1, \u00e9s siker\u00fclt hozz\u00e1 egy nagyon \u201et\u00fcchtig\u201d cip\u0151t szerezni, meg hogy a fizet\u00e9sb\u0151l egyik h\u00f3napban ki lehetett szor\u00edtani egy k\u00e9tsoros t\u00e9likab\u00e1tot. Olyan szavakat haszn\u00e1lt, mint \u201ekompl\u00e9\u201d, fi\u00fatestv\u00e9r\u00e9nek azt a tan\u00e1csot adta lev\u00e9lben: \u201eHa ruhanem\u0171t veszel, mindenb\u0151l csak a legfinomabbat vedd!\u201d, hogy azt\u00e1n az \u00f6tvenes \u00e9vek p\u00e9nztelens\u00e9g\u00e9nek \u00e9s hi\u00e1nygazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1nak rendszerv\u00e1lt\u00e1sig nagyj\u00e1b\u00f3l kiny\u00fal\u00f3 \u00e1rny\u00e9ka s\u00f6t\u00e9t\u00edtse be a folytat\u00e1st: \u201e\u00c9n is r\u00e1j\u00f6ttem m\u00e1r, hogy nem \u00e9rdemes olcs\u00f3 dolgokat venni, de h\u00e1t nemigen b\u00edr m\u00e1st a p\u00e9nzt\u00e1r. F-v\u00e1ron most ny\u00edlt egy modellh\u00e1z a sportbolttal szemben. El\u00e9g rendes dolgok vannak benne, csak borzaszt\u00f3 dr\u00e1ga.\u201d
\nNagymam\u00e1m pedig, aki azzal kezdi egyik level\u00e9t, hogy majd esz\u00e9t vesztette, mert 9 h\u00e9tig nem kapott h\u00edrt a kisfi\u00e1r\u00f3l, s a lev\u00e9l v\u00e9ge fel\u00e9 az \u00daristen kegyelm\u00e9t k\u00e9ri r\u00e1, az egy\u00e9bk\u00e9nt teljesen hiteles anyai agg\u00f3d\u00e1s \u00e9s v\u00e1gyakoz\u00e1s s\u00falyos szavait a r\u00e1 jellemz\u0151 ar\u00e1ny\u00e9rz\u00e9kkel oldja ilyen kit\u00e9r\u0151kkel: \u201eLilike most kapott Cs\u00f6pik\u00e9t\u0151l (\u0151 \u00e9desany\u00e1m) egy sz\u00e9p kis tavaszi kab\u00e1tot. Nagy kock\u00e1s pepita. Nagyon helyes, j\u00f3l \u00e1ll Lilk\u00f3mnnak, 950 forint volt. Gondolhatod, milyen nagy Lilike \u00f6r\u00f6me. Majd kap egy sz\u00e9p barna f\u00e9lcip\u0151t is, \u00e9s k\u00e9sz a h\u00fasv\u00e9ti elegancia (!). Apunak is vett\u00fcnk egy sz\u00e9p ny\u00e1ri ruh\u00e1t, csak \u00e1t kell szabatni. \u00cdgy most mindenkinek van egy kis rendes ruh\u00e1ja\u201d
\nAz m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n tal\u00e1ny, hogy benn\u00fcnket, egy slendri\u00e1n kor slendri\u00e1n gyermekeit m\u00e9rt nem zavart sohasem nagymam\u00e1nk m\u00falhatatlan izgalma a ruh\u00e1nk, a k\u00fcls\u0151nk \u00e9s a t\u00e1rgyaink ir\u00e1nt, melyeket fejlett kritikai \u00e9rz\u00e9kkel \u00e9s t\u00f6retlen lelkesed\u00e9ssel min\u0151s\u00edtett. Tal\u00e1n t\u00f6bb volt benn\u00fcnk
\nerre a hajlam, mint amennyit a kor hagyott megnyilv\u00e1nulni? Vagy t\u00e1n az igaz\u00edt\u00f3 mozdulatokon \u00e1tsug\u00e1rz\u00f3 szeretet fosztotta meg azokat minden ellen\u00e9rz\u00e9st\u0151l? Az is lehet, hogy egyszer\u0171en csak nem eml\u00e9kszem m\u00e1r arra, amikor mindez ideges\u00edtett is engem.
\nAz viszont ma is eszembe jut, amikor mindezt bevonta a komikum b\u00e1ja. Nem mondan\u00e1m, hogy nagymam\u00e1mban b\u00e1rmi Don Qujiote-i lett volna, de ezen a t\u00e9ren hajlamos volt az id\u0151ben elt\u00e9vedt ember helyzet\u00e9be ker\u00fclni, \u00e9s az \u2013 mivel szerett\u00fck \u2013 mindig csak enyh\u00e9n volt komikus, de sosem keveredett szomor\u00fas\u00e1ggal vagy nevets\u00e9gess\u00e9ggel.
\nEgy alkalommal \u2013 valamikor a hetvenes \u00e9vekben \u2013, amikor kivonatoztam hozz\u00e1, \u00fagy engedett haza, hogy el\u0151hozott a bels\u0151 szoba kincsei k\u00f6z\u00fcl egy r\u00e9gim\u00f3di retik\u00fclt.
\n\u2013 Olasz \u2013 mondta. – Tiszta b\u0151r. \u00d6csi hozta, vidd csak el…
\n\u00d6csi b\u00e1csi \u00e9desany\u00e1m nyugatra disszid\u00e1lt \u00f6ccse volt, a Fa szappanok \u00e9s kordnadr\u00e1gok paradicsomi vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l…
\nNem voltam l\u00e1zad\u00f3 term\u00e9szet\u0171, \u00e9s magasr\u00f3l tettem arra, vajon furcs\u00e1llj\u00e1k-e az \u00e9n csenev\u00e9sz kamasz-karomon ezt a s\u00f6t\u00e9tbarna retik\u00fclt. Ha \u0151 \u00edgy akarja, m\u00e9rt ne. Otthon majd lerakom.
\n\u2013 Csilluk\u00e1m \u2013 mondta m\u00e9g a kapuban nagymam\u00e1m-, azt\u00e1n a vonaton vigy\u00e1zz r\u00e1, k\u00e9rlek. \u00c9s ha valaki megk\u00e9rdezi, honnan val\u00f3 ez a finom kis darab, csak nyugodtan mondd meg, hogy Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l.
\nR\u00e1hagytam. B\u00f3lintottam. Mi \u00e9rtelme lett volna ellenkezni? T\u00e9nyleg el kellene magyar\u00e1znom az \u00e9n \u00f6r\u00f6mt\u0151l kigy\u00fal\u00f3 arc\u00fa nagymam\u00e1mnak, hogy m\u00e1r nem n\u00e9zik az emberek a r\u00e9szleteket, \u00e9s nem haszn\u00e1lj\u00e1k azt a kifejez\u00e9st, hogy \u201efinom kis darab?\u201d
\nL\u00e1ttam, t\u00f6k\u00e9letesen hisz abban, hogy valaki majd em\u00e9szt\u0151 irigys\u00e9ggel fogja n\u00e9zni a kifog\u00e1stalan varr\u00e1ssz\u00e9let, \u00e9s bizserget\u0151 v\u00e1gyat fog \u00e9rezni a tenyer\u00e9ben, hogy meg\u00e9rintse, simogassa a \u201efinom kis\u201d t\u00e1ska anyag\u00e1t, majd hossz\u00fa oldalpillant\u00e1sok ut\u00e1n nem \u00e1llja meg, hogy meg ne k\u00e9rdezze t\u0151lem: \u201eEln\u00e9z\u00e9st, honnan val\u00f3 ez finom kis darab?\u201d…
\nAz \u0151 l\u00e1nykor\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az ilyen k\u00e9rd\u00e9sek sokkal gyakrabban elhangzottak, \u00e9s \u00e9desanyj\u00e1nak fontos volt, hogy az \u0151 gyermekei ne csak a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u0151k k\u00f6z\u00f6tt maradjanak.
\nEz\u00e9rt is koptatta a tenyer\u00e9t az egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 boltban, mik\u00f6zben n\u0151ttek a csemet\u00e9k, \u00e9s id\u0151r\u0151l id\u0151re f\u00e9nyk\u00e9pek k\u00e9sz\u00fcltek r\u00f3luk, finom kis darabokba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tten…<\/p>\n
(R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n (Folytatjuk)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" T\u00edz\u00e9ves voltam, amikor \u00e9desany\u00e1m v\u00e1ratlanul meghalt; sz\u00e1momra akkor \u0151 \u201eanyu\u201dvolt. A hal\u00e1la ut\u00e1ni \u00e9vek t\u00f6r\u00e9keny sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1ban pedig: \u201eanyuka\u201d. Most \u00f6tven\u00e9ves vagyok, \u00e9s \u0151 az \u201e\u00e9desany\u00e1m.\u201d Nem \u00e9rtem, mi\u00e9rt nem lehet m\u00e1sk\u00e9pp, de a l\u00e9lek szemantik\u00e1ja csalhatatlan. Megd\u00f6bbent, milyen keveset tudok any\u00e1m gyermekkor\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-56329","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/56329","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=56329"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/56329\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=56329"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=56329"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=56329"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}