A tavasz els\u0151 napj\u00e1n terjedt el a h\u00edr, \u00e9s est\u00e9re m\u00e1r az eg\u00e9sz v\u00e1ros tudta. B\u00e1r mindenki hallotta, senki sem hitte.
\nA fiatalok nevetve legyintettek, nem \u00e9rdekelte \u0151ket. Sz\u00e1mukra a hal\u00e1l valamilyen bizonytalan fogalom. Tudj\u00e1k, hogy van, de azt hiszik, r\u00e1juk nem vonatkozik.
\nA megfontolt der\u00e9khad buta viccnek, tudom\u00e1nytalan koholm\u00e1nynak tartotta a h\u00edrt, amely csak arra j\u00f3, hogy zavarja az embert komoly munk\u00e1j\u00e1ban.
\nAz \u00f6r\u00f6kk\u00e9 panaszkod\u00f3, beteges \u00f6regek bizalmatlanul cs\u00f3v\u00e1lt\u00e1k a fej\u00fcket, hisz m\u00e1r annyiszor csal\u00f3dtak az \u00e9letben. \u0150k m\u00e1r megbar\u00e1tkoztak a hal\u00e1l gondolat\u00e1val. Egy picit m\u00e9gis rem\u00e9nykedtek, h\u00e1tha, h\u00e1tha\u2026 A Gy\u00e1rv\u00e1rosban azt besz\u00e9lt\u00e9k, Amerik\u00e1b\u00f3l hozt\u00e1k, sz\u00f6rnyen dr\u00e1ga, meg hogy csak negy-ven\u00e9ves korig adj\u00e1k. Aki \u00f6regebb, mehet az \u00f3cskavasba, \u00fagysem j\u00f3 m\u00e1r semmire nemsok\u00e1ra\u2026
\nA dolog \u00fagy kezd\u0151d\u00f6tt, hogy felrobbant a m\u0171anyaggy\u00e1r egyik r\u00e9szlege. T\u00f6bben sz\u00f6rnyethaltak, n\u00e9gy munk\u00e1s pedig olyan s\u00falyos \u00e9g\u00e9st szenvedett, hogy megment\u00e9s\u00fcket m\u00e9g csak rem\u00e9lni sem lehetett. A haldokl\u00f3k m\u00e1r az utols\u00f3 l\u00e9gv\u00e9teleket harapt\u00e1k ki a gy\u00e1rudvar f\u00fcstj\u00e9b\u0151l, amikor egy fiatalember furakodott a ny\u00fczsg\u0151 feh\u00e9r k\u00f6penyesek k\u00f6z\u00e9. Gyorsan kev\u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 folyad\u00e9kot fecskendezett a m\u00e1r szederjes emberbe. Ami ezut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, d\u00f6bbenetes volt.<\/p>\n
Sohasem l\u00e1tott csoda! A haldokl\u00f3 felpattant, csod\u00e1lkozva k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett, \u00e9s mit sem t\u00f6r\u0151dve azzal, hogy a h\u00fas cafatokban fityeg le r\u00f3la, felkapott egy vedret \u00e9s rohant t\u00fczet oltani\u2026
\nDe m\u00e1r talpon volt a m\u00e1sodik is, akinek f\u00e9l karj\u00e1t let\u00e9pte a robban\u00e1s \u00e9s teljesen kiv\u00e9rzett. Er\u00e9lyesen a babon\u00e1san reszket\u0151 t\u00f6megre mordult:
\n\u2013 Mit b\u00e1mulnak? Nem l\u00e1tj\u00e1k, hogy \u00e9g a gy\u00e1runk? Ink\u00e1bb seg\u00edten\u00e9nek! A harmadik egy fiatal l\u00e1ny volt. Ruh\u00e1j\u00e1t is leperzselte a l\u00e1ng. Sz\u00e9gyenl\u0151sen mag\u00e1ra tekert egy gy\u00e9k\u00e9nyfonatot, a haja m\u00e9g f\u00fcst\u00f6lt. \u00dagy \u00e1llt, mint egy \u00e9l\u0151 f\u00e1klya, \u00e9s zavar\u00e1ban mosolygott.
\nA negyedik nem mozdult. M\u00e9g egy injekci\u00f3t kapott, akkor sem. Sajnos, itt elk\u00e9st\u00fcnk. Ez m\u00e1r halott! Az utols\u00f3 halott!
\nAz \u00e1mulatb\u00f3l legel\u0151bb a ment\u0151orvosok t\u00e9rtek magukhoz.
\n\u2013 Ember, mit csin\u00e1lt? Maga var\u00e1zsl\u00f3, vagy maga az isten? Mondja, mit adott nekik? Hogy h\u00edvj\u00e1k mag\u00e1t?
\nAz ismeretlen addigra m\u00e1r bent \u00fclt a kocsij\u00e1ban, \u00e9s csak ennyit sz\u00f3lt vissza:
\n\u2013 Hogy h\u00edvnak? Hm\u2026 Mondjuk Hippokrat\u00e9sz.
\nA kis cserebog\u00e1r kocsi \u00fcgyesen kiker\u00fclte a hatalmas men-t\u0151aut\u00f3kat, \u00e9s m\u00e1r rohant is az \u00faton\u2026valamerre.
\nA t\u00f6meg csak most kezdett felocs\u00fadni. Halkan besz\u00e9lgettek, mint nagy vihar idej\u00e9n. N\u00e9h\u00e1nyan a le\u00e1ny haj\u00e1t oltott\u00e1k, zsebkend\u0151t adtak neki. M\u00e1sok az aut\u00f3 ut\u00e1n rohantak. Azt\u00e1n mind hangosabban magyar\u00e1zt\u00e1k a csod\u00e1t, mintha a m\u00e1sik nem l\u00e1tta volna ugyanolyan j\u00f3l.
\nCsak az orvosok sz\u00edvt\u00e1k n\u00e9m\u00e1n a cigarett\u00e1jukat, \u00e9s nem mertek egym\u00e1sra n\u00e9zni. Nem \u00e9rtett\u00e9k, mi t\u00f6rt\u00e9nt. A t\u00fal\u00e9l\u0151ket mindenesetre a k\u00f3rh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n
A V\u00e1rosi Tan\u00e1cs kiadta a k\u00f6r\u00f6zv\u00e9nyt, \u00e9s nyomoz\u00f3 szervei az eg\u00e9sz v\u00e1rost \u00e1tkutatt\u00e1k, a pinc\u00e9kt\u0151l a padl\u00e1sokig.
\nA r\u00e1di\u00f3 \u00e9s a hangosbesz\u00e9l\u0151 a mag\u00e1t Hippokrat\u00e9sznak nevez\u0151 egy\u00e9n szem\u00e9lyle\u00edr\u00e1s\u00e1t harsogta.
\nA templomokban csod\u00e1r\u00f3l pr\u00e9dik\u00e1ltak, az orvos professzorok kikapcsolt\u00e1k a telefonk\u00e9sz\u00fcl\u00e9keket, a gy\u00e1rv\u00e1rosiak pedig m\u00e1r azt is tudt\u00e1k, hogy tizenk\u00e9t marslak\u00f3 rep\u00fcl\u0151 cs\u00e9szealjjal \u00e9rkezett a helysz\u00ednre, \u00e9s a saj\u00e1t v\u00e9r\u00fcket \u00f6mlesztett\u00e9k \u00e1t.
\nMinden\u00fctt nagy volt a z\u0171rzavar.
\nHippokrat\u00e9sz csak m\u00e1snap reggel ker\u00fclt el\u0151. Egyik \u00e9jszak\u00e1s n\u0151v\u00e9r ismerte fel a r\u00e1kos betegek oszt\u00e1ly\u00e1n, amikor \u00e9ppen az utols\u00f3 hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltnek adta be az injekci\u00f3t. R\u00f6gt\u00f6n telefon\u00e1lt.
\n\u2013 Maga hol volt eddig? \u2013 f\u00f6rmedt r\u00e1 a helysz\u00ednre \u00e9rkez\u0151 rend\u0151r.
\n\u2013 Hol lehet egy orvos? A k\u00f3rh\u00e1zban. Az \u00e9jjel v\u00e9gigj\u00e1rtam az \u00f6sszes k\u00f3rh\u00e1zat, \u00e9s beoltottam minden beteget.
\n\u2013 \u00c9s mi \u00e9ppen a k\u00f3rh\u00e1zakban nem kerest\u00fck!
\nAz orvos mosolyogva ment a rend\u0151rkocsi fel\u00e9 a k\u00e9t b\u00fcszke egyenruh\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, akik a biztons\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben mindk\u00e9t csukl\u00f3j\u00e1t szorosan fogt\u00e1k.
\nAznap senki sem halt meg a k\u00f3rh\u00e1zakban, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 napokon sem. Sok v\u00e9lem\u00e9ny sz\u00fcletett \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb tal\u00e1lgat\u00e1s. Senki sem tudott biztosat, Hippokrat\u00e9sz elt\u0171nt\u2026
\nV\u00e9gre megjelent a hivatalos k\u00f6zlem\u00e9ny:
\n\u201eA V\u00e1rosi Tan\u00e1cs a lakoss\u00e1g tudom\u00e1s\u00e1ra hozza, hogy v\u00e1rosunk sz\u00fcl\u00f6tte, dr. Hippokrat\u00e9sz, hosszas tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen \u2013 amit a Tan\u00e1cs \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se k\u00eds\u00e9r figyelemmel \u00e9s messzemen\u0151 anyagi t\u00e1mogat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edt \u2013 felfedezte az \u00d6R\u00d6K \u00c9LETET AD\u00d3 GY\u00d3GYSZERT!
\nNincs t\u00f6bb\u00e9 hal\u00e1l!<\/p>\n
A hippokrat\u00e9szi anyag k\u00e9pes az emberi testet alkot\u00f3 sejtek pusztul\u00e1s\u00e1t megakad\u00e1lyozni. Aki egyszer megsz\u00fcletett, t\u00f6bb\u00e9 nem hal meg. Csod\u00e1latos id\u0151ket \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s \u00e9let\u00fcnk a v\u00e9gtelens\u00e9gig tart.
\n\u00c9ljen az \u00f6r\u00f6k \u00c9let!
\nLe a hal\u00e1llal!
\n\u00c9ljen Hippokrat\u00e9sz \u00e9s a V\u00e1rosi Tan\u00e1cs!\u201d
\n\u0150rj\u00f6ng\u00f6tt a v\u00e1ros. Az utc\u00e1kon emberek ezrei kurjongattak, s\u00edrtak \u00e9s kacagtak, ord\u00edtoztak. Mindenki egyszerre besz\u00e9lt. A m\u0171anyaggy\u00e1riakat \u00e9s a r\u00e1kosokat \u2013 akik m\u00e1r megkapt\u00e1k a csodaszert \u2013 a v\u00e1llukra emelt\u00e9k. F\u0151leg a fiatalok \u00f6rvendtek. Itt-ott akadt m\u00e9g egy pesszimista, aki h\u00fcmm\u00f6g\u00f6tt, hogy \u201ena, majd megl\u00e1tjuk!\u201d, de a nagy t\u00f6bbs\u00e9g fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl hitt.
\nHirtelen elhalt a zaj, a r\u00e1kosokat a k\u00f6vezetre dobt\u00e1k, \u00e9s a t\u00f6meg n\u00e9m\u00e1n vicsorg\u00f3 fogakkal futni kezdett.
\nAz emberek megrohamozt\u00e1k a k\u00f3rh\u00e1zakat. Egym\u00e1st tiporva-taposva t\u00f6bben \u00f6sszeverekedtek, mert mindenki els\u0151nek akart a kapun bejutni, hogy mag\u00e1nak az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1got biztos\u00edtsa. T\u00f6bb gyermeket agyontiportak, m\u00e9g miel\u0151tt sorra ker\u00fcltek volna.
\nEgy terhes n\u0151b\u0151l kipr\u00e9selt\u00e9k a magzatot. Mindketten elpusztultak, mert akik m\u00e9g nem kaptak Hippokrat\u00e9sz-tablett\u00e1t, nem voltak hajland\u00f3k lemondani az els\u0151bbs\u00e9gr\u0151l. Kiab\u00e1ltak ugyan, hogy hagyj\u00e1k el\u0151re menni az asszonyt, de senki sem \u00e1llt f\u00e9lre az \u00fatj\u00e1b\u00f3l. \u201eK\u00e9rem sz\u00e9pen, mi sem tudhatjuk, hogy melyik percben j\u00f6n el \u00e9rt\u00fcnk a hal\u00e1l!\u201d \u2013 menteget\u0151ztek. \u201eH\u00e1tha utols\u00f3 perceinket \u00e9lj\u00fck, \u00e9s m\u00e1r oda sem jutunk az asztalhoz!\u201d\u2026 \u201eNem! Sz\u00f3 sem lehet r\u00f3la! Kapjon az asszony is, de csak ut\u00e1nam\u2026\u201d<\/p>\n
A megnyomor\u00edtott anya kiv\u00e9rzett az emberek l\u00e1bai alatt, a k\u00e9nyszersz\u00fcl\u00f6tt megfulladt. A szerencs\u00e9sek, akik m\u00e1r lenyelt\u00e9k az \u00f6r\u00f6k \u00e9let kulcs\u00e1t, izzadva, el\u00e9gedetten, de hal\u00e1los nyugalommal m\u00e9ltatlankodtak:
\n\u201eDe k\u00e9rem, emberek! Ne legyenek \u00e1llatok! V\u00e1rjanak t\u00fcrelemmel, van el\u00e9g tabletta \u00e9s olyan gyorsan menne, ha nem tolakodn\u00e1nak!\u201d
\n\u2013 Micsoda emberek! Mint a vadak! Ha sz\u00e9pen, fegyelmezetten, kett\u0151s\u00e9vel sorba \u00e1lln\u00e1nak. Hiszen nem k\u00e9rik a nevet, lakc\u00edmet, csak a kezembe nyomtak egy tablett\u00e1t, ilyen picit, ni\u2026 egy poh\u00e1r v\u00edz, \u00e9s k\u00e9sz is.
\n\u2013 Maga fogja be a pof\u00e1j\u00e1t! M\u00e1r a has\u00e1ban a gy\u00f3gyszer, de szeretn\u00e9m l\u00e1tni, mit csin\u00e1lna az \u00e9n helyemben?\u2026 \u00c9s tov\u00e1bb gyilkolt\u00e1k egym\u00e1st.
\n\u2013 Sz\u00f6rny\u0171 n\u00e9ps\u00e9g! \u00c9n j\u00f3t akarok nekik, \u0151k pedig\u2026 De mi k\u00f6z\u00f6m hozz\u00e1juk \u2013 vont v\u00e1llat a j\u00f3akar\u00f3 \u2013, \u00f6lj\u00e9k meg egym\u00e1st.
\n\u2013 K\u00fcl\u00f6nben a V\u00e1rosi Tan\u00e1cs jobban is megszervezhette volna \u2013 magyar\u00e1zta egy m\u00e1sik a m\u00e1r szint\u00e9n \u00f6r\u00f6k\u00e9let\u0171nek.\u2013 Ezt nem \u00edgy kell csin\u00e1lni, k\u00e9rem! Idej\u00e9ben \u00f6ssze kellett volna \u00edrni a lakoss\u00e1got, elk\u00e9sz\u00edteni a pontos nyilv\u00e1ntart\u00e1st, leg\u00e9pelni a n\u00e9vsorokat \u00e9s sz\u00e9tk\u00fcldeni, hogy mindenki csakis a saj\u00e1t lakhely\u00e9nek megfelel\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6rzetben, a munkahely\u00e9n, az iskol\u00e1ban, el\u0151re megszabott \u00f3r\u00e1ban kaphassa meg a neki j\u00e1r\u00f3 fejadagot. De \u00edgy\u2026 ezekkel a n\u00e9pekkel, ilyen szervez\u00e9ssel \u2013 tiszta fejetlens\u00e9g!
\n\u00cdgy besz\u00e9lgettek az el\u00e9gedetlen el\u00e9gedettek, a legk\u00f6nnyebben boldogul\u00f3 er\u0151sek, akik \u00e9ppen ez\u00e9rt b\u00edr\u00e1lhatnak.
\nEstig t\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1zezer adagot osztottak ki, pedig a v\u00e1rosnak csak k\u00e9tsz\u00e1zezer lakosa volt. \u00c9jf\u00e9lt\u00e1jt m\u00e9g hoszsz\u00fa sorok t\u00fcrelmetlenkedtek az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zet el\u0151tt. Szerencs\u00e9re az emberek nem tudt\u00e1k, hogy fogyt\u00e1n az olt\u00f3anyag.
\nAz \u00e9jszaka folyam\u00e1n a V\u00e1rosi Tan\u00e1cs \u00fajabb hat\u00e1rozatot hozott. Lez\u00e1rt\u00e1k a v\u00e1rost. Az \u00e1llom\u00e1st, a repteret csupa olyan rend\u0151r\u00f6kkel \u00e1rasztott\u00e1k el, akik m\u00e9g nem kapt\u00e1k meg a csodaszert. Ezeket viszont olyanok \u0151rizt\u00e9k, akik m\u00e1r kaptak.<\/p>\n
Ezent\u00fal csak v\u00e1rosi szem\u00e9lyazonoss\u00e1gi igazolv\u00e1nyra osztott\u00e1k az \u00f6r\u00f6k \u00e9letet. Aki nem volt \u00e1lland\u00f3 v\u00e1rosi lakos, azt kitoloncolt\u00e1k a bentlak\u00f3k nagy megel\u00e9ged\u00e9s\u00e9re.
\nM\u00e1snap estig mindenki megkapta a neki j\u00e1r\u00f3 adagot, \u00e9s elfogyott az utols\u00f3 pasztilla is. Rebesgett\u00e9k ugyan, hogy j\u00f3 p\u00e9nz\u00e9rt itt-ott lehet m\u00e9g kapni, de ez m\u00e1r senkit sem \u00e9rdekelt. Hippokrat\u00e9sz doktor m\u00e9g mindig nem ker\u00fclt el\u0151. Senki sem kereste.
\nEste a v\u00e1ros \u00fcnnepelt. A Tan\u00e1cs ingyen vacsor\u00e1t adott mindenkinek. A vend\u00e9gl\u0151k, \u00e9tkezd\u00e9k, b\u00fcf\u00e9k ter\u00edtett asztallal v\u00e1rt\u00e1k a lakoss\u00e1got. Az utc\u00e1kon lacikonyh\u00e1k, a tejescisztern\u00e1kb\u00f3l s\u00f6r folyt. A villamosokat is kocsm\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Az utols\u00f3 kocsiban r\u00f6viditalokat, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151ben s\u00fclt kolb\u00e1szt, az els\u0151ben fajborokat osztottak. Mindent ingyen. A hangsz\u00f3r\u00f3k t\u00e1nczen\u00e9t recsegtek, a di\u00e1kok f\u00e1kly\u00e1s menete a f\u0151t\u00e9ren szimbolikusan \u00f6sszet\u00f6rt egy kopors\u00f3t, amelyre azt\u00e1n r\u00e1dob\u00e1lt\u00e1k az \u00e9g\u0151 f\u00e1kly\u00e1kat. Ismeretlenek cs\u00f3kol\u00f3ztak \u00f6ssze, gratul\u00e1ltak egym\u00e1snak. Hi\u00e1ba, nagyszer\u0171 dolog tudni, hogy sose halunk meg!
\nEgy s\u00e1rgas\u00e1gos apr\u00f3 ember \u00fcvegb\u0151l itta a konyakot, \u00e9s r\u00e9szegen magyar\u00e1zta:
\n\u2013 Az orvosom eltiltotta az alkoholt. Cir\u00f3zisom van. Azt mondta, meghalok, ha iszom. Tiszta igaz\u2026 De \u00e9n okosabb voltam, mint a doktor, \u00e9s bevettem a gombot. Most m\u00e1r nem halok meg. Tiszta igaz! D\u00f6g\u00f6lj\u00f6n meg \u0151, ha akar\u2026 Cir\u00f3zisban. Tiszta igaz!\u2026 \u00c9n nem! \u00c9n nem! \u00c9n lenyeltem a gombot!
\n\u2013 Ugyan, \u0151 sem hal meg, \u0151 is bevette a gombot. H\u00e1t nem?
\n\u2013 Tiszta igaz! \u00c9n se, \u0151 se, senki se, sohase\u2026 Akkor igyunk! \u00c9ljen Hippokrat\u00e9sz! \u00c9ljen az \u00f6r\u00f6kl\u00e9t! \u2013 ki\u00e1ltotta valaki.<\/p>\n
Egy hossz\u00fa haj\u00fa farmeres hanyagul megsz\u00f3lalt:
\n\u2013 Micsoda f\u00f6l\u00f6sleges h\u00fclyes\u00e9g \u00e1lland\u00f3an \u00e9ltetni azt a mukit. Nyilv\u00e1n \u00e9lni fog an\u00e9lk\u00fcl is! M\u00e1r csak nem a kalocsnij\u00e1ba t\u00f6lt\u00f6tte a saj\u00e1t kotyval\u00e9k\u00e1t?! Minek \u00e9ltetni, ink\u00e1bb a fenek\u00e9t cs\u00f3koln\u00e1tok meg, ami\u00e9rt ti is kaptatok bel\u0151le. Egy m\u00e1sik nagyon felborzol\u00f3dott, amint elkapta a sz\u00f3t.
\n\u2013 Mit, te? Azt mondtad, hogy cs\u00f3koljam meg a fenek\u00e9t? Agyoncsaplak, te nyavaly\u00e1s!
\n\u00d6sszeverekedtek. El\u0151bb csak \u00fct\u00f6tt\u00e9k egym\u00e1st az embergy\u0171r\u0171 k\u00f6zep\u00e9n, azt\u00e1n \u00f6sszekapaszkodva hemperegtek a macskak\u00f6veken. Majd egy nagy ord\u00edt\u00e1s, \u00e9s a hippi a f\u00f6ld\u00f6n maradt. Mell\u00e9b\u0151l t\u0151r nyele \u00e1llt ki. Hanyagul fel\u00e1llt, leporolta ruh\u00e1j\u00e1t \u00e9s kir\u00e1ntotta az \u00e9les peng\u00e9t. Nyom\u00e1ban a sz\u00edvsebb\u0151l ritmikus sug\u00e1rban \u00f6ml\u00f6tt a v\u00e9r. A n\u0151k elsz\u00f6rny\u00fclk\u00f6dve ment\u0151\u00e9rt, rend\u0151r\u00e9rt ki\u00e1ltottak.
\n\u2013 Ne szir\u00e9n\u00e1zzunk, old boyok! Nem lesz itt h\u00e9zag. Elv\u00e9gre \u00e9n is bevettem a Hippi doki r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 maszlagj\u00e1t. M\u00e1r csak el\u00e9g lesz az \u00f6r\u00f6kl\u00e9thez? K\u00f6zben zsebkend\u0151j\u00e9vel bet\u00f6mte a sz\u00edvseb\u00e9t, \u00e9s r\u00e1gy\u00fajtott. A tettes ezt m\u00e1r nem l\u00e1thatta, mert elmenek\u00fclt. A v\u00e9rt\u0151l megvadult k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ut\u00e1na. Az berohant az oper\u00e1ba, fel az emeletre, ki a tet\u0151re, de nagy siets\u00e9g\u00e9ben megcs\u00faszott, \u00e9s ord\u00edtva az \u00e9g\u0151 kopors\u00f3ra zuhant.
\nMinden csontja \u00f6sszet\u00f6rt. Amikor kikapart\u00e1k a t\u0171zb\u0151l, \u00fagy n\u00e9zett ki, mint a v\u00edzb\u0151l kiemelt med\u00faza. Egyetlen, tart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli puh\u00e1ny h\u00fast\u00f6meg volt, minden\u00fctt \u00e9gett vagy v\u00e9rzett, m\u00e9gis fennhangon biztatta mag\u00e1t:
\n\u201eSebaj, \u00fagysem halok meg!\u201d
\nVal\u00f3ban, egyik\u00fck sem halt meg. M\u00e1snap \u00e9s harmadnap a dorb\u00e9zol\u00e1s tov\u00e1bb folyt. Ezalatt a V\u00e1rosi Tan\u00e1cs a t\u00e1vlati terveket vitatta meg. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt elhat\u00e1rozta, hogy az \u00f6sszes temet\u0151t m\u00fazeumm\u00e1 alak\u00edtja \u00e1t. Minden s\u00edrt renov\u00e1lnak, \u00fajrafestik a fejf\u00e1kat. Amelyeken m\u00e1r olvashatatlan a fel\u00edr\u00e1s, arannyal v\u00e9sik bele: EMBER.
\nK\u00f6zben az emberek \u00e9lete teljesen megv\u00e1ltozott. Ha kezdetben m\u00e9g voltak hitetlen tam\u00e1sok, most m\u00e1r mindenki fittyet h\u00e1nyt a hal\u00e1lnak. A gy\u00e1rakban csak a munk\u00e1sok fele dolgozott. Azt\u00e1n m\u00e1r csak a negyede. A h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9n alig n\u00e9h\u00e1nyan l\u00e9zengtek a munkapadok k\u00f6z\u00f6tt. Azok is ink\u00e1bb csak bark\u00e1csoltak maguknak.
\n\u2013 M\u00e9ghogy nem kapunk fizet\u00e9st? Na bumm! \u00c9s akkor mi lesz? Tal\u00e1n \u00e9hen halunk?<\/p>\n
A gyermekek sem j\u00e1rtak iskol\u00e1ba, nem j\u00f6tt a posta, megsz\u0171ntek az \u00fajs\u00e1gok. Az apa megdorg\u00e1lta \u00e9retts\u00e9gire \u00e1ll\u00f3 fi\u00e1t, aki m\u00e1r egy h\u00f3napja l\u00f3gott.
\n\u2013 Ugyan, papusk\u00e1m! Minek hajszoljam magam? Az \u00e9let v\u00e9gtelen, teh\u00e1t mindegy mikor vizsg\u00e1zom, most vagy sz\u00e1z \u00e9v m\u00falva. R\u00e1\u00e9rek m\u00e9g, futja az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l. K\u00fcl\u00f6nben te is bemondtad a csendest. \u00c9ppen egy h\u00f3napja nem j\u00e1rsz az \u00fczembe.
\n\u2013 \u00c9n eleget dolgoztam m\u00e1r, de te fiatal vagy. Mit fogsz csin\u00e1lni, ha \u00e9n nem tartalak tov\u00e1bb? Ha \u00e9n egyszer behunyom a szemem. Mihez kezdesz? \u00c9hen fogsz d\u00f6gleni, fiatal\u00far!
\n\u2013 Nyugi, nyugi! Hanyagoljuk a nekrol\u00f3got. Az a let\u0171nt korok irodalma. Te nem hunyod le a szemed soha, \u00e9s \u00e9n nem fogok \u00e9hen d\u00f6gleni! Vil\u00e1gos?
\nA templomokban eleinte egyik h\u00e1lamise a m\u00e1sikat \u00e9rte. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1r alig l\u00e9zengett egy-k\u00e9t \u00f6regasszony a h\u0171v\u00f6s k\u00f6veken. Maguk a papok is bel\u00e1tt\u00e1k, nem lehet mennyorsz\u00e1gr\u00f3l \u00e9s pokolr\u00f3l besz\u00e9lni, ha m\u00e1r a f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali \u00e9let soha el nem j\u00f6n. Rugalmas taktik\u00e1val alkalmazkodtak az \u00faj viszonyokhoz, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1sok hasonl\u00f3 papjai m\u00e1s-m\u00e1s szertart\u00e1sban, de v\u00e9geredm\u00e9nyben ugyanazt pr\u00e9dik\u00e1lt\u00e1k. \u201eAz \u00f6r\u00f6k \u00e9let a mennyekb\u0151l a f\u00f6ldre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Az \u00f6r\u00f6k vil\u00e1goss\u00e1g itt f\u00e9nyeskedik nek\u00fcnk. \u00d6rvendezz\u00fcnk, emberek!\u201d
\n\u00c9s az emberek \u00f6rvendeztek, de egyre kevesebb lett az \u00e9lelem, le\u00e1llt a k\u00f6zponti v\u00edzell\u00e1t\u00e1s, a k\u00f6zleked\u00e9s \u00e9s az \u00e1ramszolg\u00e1ltat\u00e1s. Mit sz\u00e1m\u00edtott mindez? Csupa semmis\u00e9g az \u00f6r\u00f6kl\u00e9thez viszony\u00edtva!
\nAz emberek lak\u00e1saikban vagy a j\u00e1rdasz\u00e9len \u00fcltek, \u00e9s semmit se csin\u00e1ltak. Esetleg unottan besz\u00e9lgettek arr\u00f3l, amit csin\u00e1ltak valamikor, vagy csin\u00e1lni lehetne most, de nincs semmi \u00e9rtelme.
\nA parkokban, a f\u0151t\u00e9ri padokon \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban minden\u00fctt, fiatalok \u00e9s \u00f6regek szeretkeztek. Ny\u00edltan, g\u00e1tl\u00e1stalanul. Az elm\u00falt hat h\u00f3nap alatt senki sem halt meg, senki sem sz\u00fcletett \u00e9s egyetlen n\u0151 sem maradt terhes. Tal\u00e1n ezt is az olt\u00f3anyag okozta? Vagy m\u00e1s oka volt? Ki tudja. Biztos az, hogy a vil\u00e1gon mindig egyens\u00falynak kell lennie.
\nA v\u00e9nek irigykedve n\u00e9zt\u00e9k az er\u0151seket, \u00e9s nagyon haragudtak Hippokrat\u00e9szre.
\n\u2013 Azt a tablett\u00e1t nem \u00edgy kellett volna megcsin\u00e1lni. Igaz, hogy nem halunk meg \u00e9s nem \u00f6regsz\u00fcnk tov\u00e1bb, de \u00f6r\u00f6kre v\u00e9nek maradunk. Tal\u00e1n jobb is lett volna, ha be se vessz\u00fck. \u00c9s ha m\u00e1r ilyenre keverte, csin\u00e1lta volna meg legal\u00e1bb harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt!<\/p>\n
Mindenki \u00fagy ahogy, de berendezkedett az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gra. A napi apr\u00f3-csepr\u0151 bajok, vesz\u0151d\u00e9sek elt\u0171ntek. Senki sem rohant munk\u00e1ba. Az asszonyok leszoktak a takar\u00edt\u00e1sr\u00f3l, f\u0151z\u00e9sr\u0151l, gyermeknevel\u00e9sr\u0151l. F\u00f6l\u00f6slegess\u00e9 v\u00e1lt a veszeked\u00e9s, a gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9s, a filoz\u00f3fia, a szeretet. A t\u00e1nc, az \u00e9nek, a mulat\u00e1s \u00e9s az \u00f6r\u00f6k\u00f6s \u00f6lelkez\u00e9s lassank\u00e9nt unalmass\u00e1 v\u00e1lt.
\nAz emberek egyre lassabban mozogtak, \u00e9s csak nagy ritk\u00e1n sz\u00f3ltak egym\u00e1shoz. M\u00e1r nem volt mit megbesz\u00e9lni\u00fck. A sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gek eleinte m\u00e9g sz\u00f3l\u00e1sra b\u00edrt\u00e1k \u0151ket, k\u00e9s\u0151bb azt is megszokt\u00e1k. Besz\u00e9lt\u00e9k, hogy az aut\u00f3 el\u00fct\u00f6tt egy embert. Olyan laposra taposta a fej\u00e9t, mint egy lep\u00e9nyhal, melynek k\u00e9t oldal\u00e1n egy-egy szem nyom\u00f3dott a f\u00fclkagyl\u00f3j\u00e1ba. Az \u00e1ldozat felkelt, a sof\u0151r bocs\u00e1natot k\u00e9rt, majd az utols\u00f3 sz\u00e1l gyuf\u00e1j\u00e1val felgy\u00fajtotta a kocsit. Ez volt az utols\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e9pj\u00e1rm\u0171 a v\u00e1rosban.
\nEgy fiatalasszony meg\u0151r\u00fclt. F\u00e9rje, aki l\u00f6khajt\u00e1sos g\u00e9pen volt berep\u00fcl\u0151pil\u00f3ta, m\u00e9g az els\u0151 napokban lezuhant. Test\u00e9nek csak kev\u00e9s maradv\u00e1ny\u00e1t tal\u00e1lt\u00e1k meg. Egy csukl\u00f3b\u00f3l lev\u00e1gott kezet, sz\u00e9troncsolt szemgoly\u00f3t, p\u00e1r sz\u00e1l hajat. Eltemett\u00e9k, ahogy az szok\u00e1s volt, de m\u00e1snapra a k\u00e9z ki\u00e1sta mag\u00e1t a s\u00edrhant tetej\u00e9re, \u00e9s marokra szor\u00edtva tartotta a szem\u00e9t \u00e9s v\u00e9res hajsz\u00e1lait. Nem volt mit tenni, bef\u0151ttes\u00fcvegbe helyezt\u00e9k \u00e9s a n\u0151 hazavitte.
\nMikor el\u0151sz\u00f6r ker\u00fclt \u00faj f\u00e9rfi az \u00f6zvegy \u00e1gy\u00e1ba, a pil\u00f3ta keze megkocogtatta az \u00fcveget. \u00c9s azut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r. Formalint \u00f6nt\u00f6ttek r\u00e1, t\u0171zbe rakt\u00e1k, de nem lehetett elpuszt\u00edtani. Az orvosok ezt term\u00e9szetesnek tartott\u00e1k, mert az \u00e9l\u0151 anyag \u00f6r\u00f6k \u00e9s elpuszt\u00edthatatlan.<\/p>\n
Az asszony att\u00f3l kezdve se nem evett, se nem ivott, mozdulatlanul egyfolyt\u00e1ban az \u00fcveget b\u00e1multa.
\nDe nem ez volt az egyed\u00fcli eset. Egy vasutas lev\u00e1gott fej\u00e9t az aktat\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban hordta, a m\u00e1sik kett\u00e9v\u00e1gott f\u00e9rfi k\u00fcl\u00f6n s\u00e9t\u00e1ltatta az als\u00f3 test\u00e9t, m\u00edg a k\u00f6ld\u00f6k\u00f6n fel\u00fcli r\u00e9sze napozott a padon. Olyan is volt, akit a vill\u00e1m hossz\u00e1ban has\u00edtott kett\u00e9. Ez nadr\u00e1gsz\u00edjakkal tartotta \u00f6ssze mag\u00e1t. A vill\u00e1m a h\u00e1zat is felgy\u00fajtotta, \u00e9s le\u00e9gett az eg\u00e9sz utca. Senki sem oltotta a t\u00fczet. Minek? \u00dajabb sz\u00f6rnyek ker\u00fcltek az utc\u00e1ra.
\nEgy ideig az \u00e9l\u0151 emberdarabokat \u00f6sszeszedt\u00e9k \u00e9s k\u00f3rh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Ott am\u00fagy sem volt. senki. Az orvosok \u00e1gyba vagy egy-egy fi\u00f3kba rakt\u00e1k a roncsot, de t\u00f6bb\u00e9 fel\u00e9je se n\u00e9ztek. F\u00f6l\u00f6sleges lett volna.
\nAzt\u00e1n minden ott maradt, ahol volt. Az emberek a legcsek\u00e9lyebb mozg\u00e1st is besz\u00fcntett\u00e9k. V\u00e9g\u00fcl m\u00e1r nem is l\u00e9legez-tek. Csak \u00fcltek vagy fek\u00fcdtek a h\u00e1zakban, az utc\u00e1kon, k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n vagy csoportosan… Teljesen mindegy volt.
\nAz es\u0151 re\u00e1juk hullott, a fagy j\u00e9gcsapp\u00e1 dermesztette \u0151ket, a nap leolvasztotta r\u00f3luk a p\u00e1nc\u00e9lt. Hajukba a sz\u00e9l telev\u00e9nyt f\u00fajt, \u00e9s ebben kiz\u00f6ld\u00fcltek a f\u0171sz\u00e1lak. Senki nem mozdult. H\u00e1romsz\u00e1zezer \u00e9l\u0151 s\u00f3b\u00e1lv\u00e1ny, torz\u00f3 \u00e9s t\u00f6red\u00e9k \u00e9lte az \u00f6r\u00f6k \u00e9letet. Igen, az annyira \u00e1h\u00edtott \u00f6r\u00f6kl\u00e9tet, az \u00e9l\u0151 anyag \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyei szerint.
\nSok \u00e9v telt el. Ism\u00e9t tavasz lett, \u00f6regember j\u00e1rta a romba d\u0151lt v\u00e1rost. Emberszobort\u00f3l emberroncsig csoszogott, a mohos-p\u00f3kh\u00e1l\u00f3s arcokba b\u00e1mult, a fekv\u0151 alakokat kikaparta a re\u00e1juk rak\u00f3dott \u00fcled\u00e9kb\u0151l. F\u00e1radtan, nehezen mozgott, de mozgott! \u00dagy mint annak idej\u00e9n minden ember. V\u00e9gre megtal\u00e1lta azt, akit keresett.
\nA katedr\u00e1lis l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n fek\u00fcdt egy f\u00e9lkar\u00fa f\u00e9rfi. Az \u00f6reg l\u00e1zas siets\u00e9ggel fecskend\u0151t szedett el\u0151, \u00e9s gyorsan egy kev\u00e9s sz\u00fcrke, zavaros folyad\u00e9kot fecskendezett a f\u00e9rfi megl\u00e9v\u0151 karj\u00e1ba. M\u00e9lyet s\u00f3hajtott, mint aki nagy terhet tesz le hosszas cipel\u00e9s ut\u00e1n. A f\u00e9lkar\u00fa azonnal talpra ugrott \u00e9s csonk\u00e1n hadon\u00e1szott.
\nHol volt\u00e1l, Hippokrat\u00e9sz? Hol volt\u00e1l, te isten, aki megmentett\u00e9l az \u00e9g\u0151 gy\u00e1rn\u00e1l, te s\u00e1t\u00e1n, aki \u00f6r\u00f6k \u00e9letet adt\u00e1l? Azonnal vedd vissza! \u00c9n nem akarok \u00f6r\u00f6kl\u00e9tet, de \u00e9lni akarok! \u00c9LNI! \u00c1llatk\u00e9nt, mint az ember. Nem akarok \u00fajra Szodom\u00e1t!<\/p>\n
Nyugodj meg, ember, m\u00e1r megkaptad azt, ami neked j\u00e1r. A sz\u00fcrke Herkules-sz\u00e9rumot. \u00c9s meg fogsz halni, ha elj\u0151 az id\u0151. Iden\u00e9zz!
\nA v\u00e9n Hippokrat\u00e9sz megoldotta a h\u00e1tizs\u00e1kj\u00e1t, amely sz\u00edn\u00fcltig tele volt apr\u00f3 sz\u00fcrke tablett\u00e1kkal.
\nEmberek! FELT\u00c1MAD\u00c1S! \u2013 harson\u00e1zta a v\u00e1ros.
\nNapkelt\u00e9ig minden szem elfogyott.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A tavasz els\u0151 napj\u00e1n terjedt el a h\u00edr, \u00e9s est\u00e9re m\u00e1r az eg\u00e9sz v\u00e1ros tudta. B\u00e1r mindenki hallotta, senki sem hitte. A fiatalok nevetve legyintettek, nem \u00e9rdekelte \u0151ket. Sz\u00e1mukra a hal\u00e1l valamilyen bizonytalan fogalom. Tudj\u00e1k, hogy van, de azt hiszik, r\u00e1juk nem vonatkozik. A megfontolt der\u00e9khad buta viccnek, tudom\u00e1nytalan koholm\u00e1nynak tartotta a h\u00edrt, amely csak […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-56929","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/56929","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=56929"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/56929\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=56929"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=56929"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=56929"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}