{"id":59675,"date":"2017-03-05T07:11:32","date_gmt":"2017-03-05T07:11:32","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=59675"},"modified":"2017-03-07T04:22:18","modified_gmt":"2017-03-07T04:22:18","slug":"agoston-hugo-a-hatodik-konyvvasari-felvetelek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=59675","title":{"rendered":"\u00c1goston Hug\u00f3: A hatodik (k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1ri felv\u00e9telek)"},"content":{"rendered":"

Hatod\u00edzben rendezt\u00e9k meg a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban a nemzetk\u00f6zi k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1rt j\u00fanius elej\u00e9n. N\u00e9gy nap, ezek egyik\u00e9n – st\u00edlszer\u0171en, ugye – kiosztott\u00e1k az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g 1997-es d\u00edjait. Volt m\u00e1r alkalmam megjegyezni (a hatb\u00f3l ugyan kett\u0151t nem l\u00e1ttam, biztosan nem voltam Bukarestben): egy ilyen rendezv\u00e9nyr\u0151l csakis mozaikkock\u00e1kban lehet k\u00e9pet alkotni, az embernek csak benyom\u00e1sai lehetnek.
\nAz els\u0151 dolog, ami eszembe jut – der\u00fcl\u00f6k is rajta -, hogy a k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1rnak nevet ad\u00f3 sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kkal (Bookarest) f\u0151v\u00e1rosunk neve ink\u00e1bb van magyarul, mint rom\u00e1nul \u00edrva. (Vajon jelent-e valamit a Boodapest?)
\nA m\u00e1sodik dolog, amit\u0151l nem lehet elvonatkoztatni: d\u00f6g meleg van. A Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1znak is helyet ad\u00f3 \u00e9p\u00fcletben pedig – legal\u00e1bbis azon a h\u00e1rom emeleten, amelyet a k\u00f6nyvek el\u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek – nincs l\u00e9gszab\u00e1lyoz\u00e1s.
\nDe vannak filmkamer\u00e1k \u00e9s jupiterl\u00e1mp\u00e1k. Aki a rom\u00e1n kultur\u00e1lis \u00e9s politikai \u00e9let szem\u00e9lyis\u00e9geit l\u00e1tni-hallani akarja, annak nem a t\u00e9v\u00e9t kell n\u00e9znie, hanem el kell mennie a k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1rra. Igaz, a minisztereln\u00f6kr\u0151l nem tudom, hogy j\u00e1rt volna itt (a vil\u00e1gbajnoks\u00e1gra utaz\u00f3 focist\u00e1kat felkereste, elb\u00facs\u00faztatta), de lehet, hogy igen, mert azt viszont l\u00e1ttam a t\u00e9v\u00e9ben, hogy a vil\u00e1ggazdas\u00e1gr\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyv\u00e9t dedik\u00e1lta. De h\u00e1t a f\u0151szerepl\u0151 a Bookaresten m\u00e9giscsak a k\u00f6nyv\u2026 No meg, persze, bizonyos szempontb\u00f3l, nyilv\u00e1nval\u00f3an, esetleg, ink\u00e1bb: a CONNEX GSM c\u00e9g, a v\u00e1s\u00e1r f\u0151 szponzora, h\u00edres z\u00f6ld X-es rekl\u00e1mposztereivel, amelyek el\u0151tt \u00e1llva, \u00fclve dedik\u00e1lva a rom\u00e1n kultur\u00e1lis \u00e9s politikai \u00e9let szem\u00e9lyis\u00e9gei (akarva) akaratlanul is h\u00edrver\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak. Pirulva vallom be, hogy nekem is van egy ilyen rendszerben m\u0171k\u00f6d\u0151 Bosch k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kem, \u201esznobilom\u201d, de a l\u00e1togat\u00e1som idej\u00e9re kikapcsoltam.<\/p>\n

Hangulatk\u00e9pek<\/strong><\/p>\n

Az id\u00e9n a v\u00e1s\u00e1r k\u00fcl\u00f6nmegh\u00edvottja – tal\u00e1n v\u00e1laszk\u00e9nt a lipcsei megh\u00edv\u00e1sra – N\u00e9metorsz\u00e1g volt. A megnyit\u00f3n Ion Caramitru m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgyi miniszter a Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l elsz\u00e1rmazott n\u00e9met \u00edr\u00f3k szerep\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt. Mindazon\u00e1ltal a n\u00e9met kiad\u00f3k jelenl\u00e9te nem mondhat\u00f3 reprezentat\u00edvnak.
\nMint eddig is, j\u00f3 hangulatot teremtett a v\u00e1s\u00e1ri kiki\u00e1lt\u00f3. Eredeti figura, kicsit m\u00falt sz\u00e1zadi all\u0171r\u00f6kkel (hab\u00e1r most a \u201epunk\u201d \u00e9s az \u201einfanteriszt\u201d kever\u00e9k\u00e9re vette), hars\u00e1ny \u00e9s szellemes. N\u00e9ha figyelmeztet egy-egy l\u00e1togat\u00f3t, hogy a k\u00f6nyveket n\u00e9zze, ne a pult m\u00f6g\u00f6tt b\u00e1jcseveg\u0151 csajokat, n\u00e9ha belef\u00faj \u00e9rces hang\u00fa rez\u00e9be (Trombit\u00e1s Fr\u00e9di), \u00e9s ut\u00e1na azt kiab\u00e1lja: \u201eFigyelem, figyelem, \u00f6t k\u00f6nyvn\u00e9l kevesebbet lopni nem illik\u201d.
\nA Humanitas K\u00f6nyvkiad\u00f3 olyan ezen a zs\u00fafolt rendezv\u00e9nyen, mint egy s\u00e9tap\u00e1lc\u00e1s, eleg\u00e1ns \u00far, aki v\u00e9letlen\u00fcl egy zsibv\u00e1s\u00e1rra t\u00e9vedt. Ig\u00e9nyes, v\u00e1laszt\u00e9kos – \u00e9s dr\u00e1ga. Standja mellett Mircea C\u0103rt\u0103rescu, a divatos \u00edr\u00f3, akit sokan a rom\u00e1n pr\u00f3za meg\u00faj\u00edt\u00f3j\u00e1nak tartanak (tudni r\u00f3la, hogy Pesten Csiki Laci ford\u00edtja-leford\u00edtotta egy – vagy k\u00e9t – reg\u00e9ny\u00e9t), h\u00e1bor\u00edtatlanul olvassa a Dilem\u00e1t. L\u00e1ttam az Academia Ca\u0163avencuban, hogy C\u0103rt\u0103rescu tizenegy \u00e9vvel ezel\u0151tt adta be k\u00e9relm\u00e9t egy telefonk\u00e9sz\u00fcl\u00e9kre, s m\u00e9g mindig nincs a lak\u00e1s\u00e1n telefonja. Erre az embernek csak olyan s\u00fcket megjegyz\u00e9sek jutnak esz\u00e9be, hogy \u201e\u00edr\u00f3sors\u201d, meg hogy \u201e\u00edgy becs\u00fcli meg ez a n\u00e9p a nagyjait\u201d, esetleg hogy \u201ebezzeg, ha focista lenne\u201d. T\u00e9ny, hogy \u00edr\u00f3nknak j\u00f3 idegei vannak.
\nA k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1r idej\u00e9n n\u00e9gy oldalon megjelentetik a Bookarest c\u00edm\u0171 \u201cnapilapot\u201d. Ennek utols\u00f3 el\u0151tti, szombati, j\u00fanius 6-i sz\u00e1m\u00e1ban Alex. \u015etef\u0103nescu irodalomkritikus kijelenti: \u201eEl\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtettem Cristian Tudor Popescut Henri Bergsonnal szemben.\u201d Azok ut\u00e1n, amiket A.\u015e. a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s felesleges volt\u00e1r\u00f3l \u00edrt (a Rom\u00e2nia literar\u0103 has\u00e1bjain!), nem is csod\u00e1lkozom.
\nA tr\u00f3pusi melegben teljes eklekticizmus uralg: emberek\u00e9, standok\u00e9, k\u00f6nyvek\u00e9, hangok\u00e9. A szem \u00e9s a f\u00e1rad\u00f3 test megpihenhet egy-egy d\u00edszesebb el\u00e1rus\u00edt\u00f3hely el\u0151tt. Mindent a szemnek, persze, de csak a szemnek? Eszembe jut a bibliai mond\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9se: a \u201efogat fog\u00e9rt, szemet szem\u00e9rt\u201d mondand\u00f3ja az is, hogy fog\u00e9rt csak fogat, szem\u00e9rt csak szemet – ne t\u00f6bbet. Am\u00fagy egyet\u00e9rtek (savany\u00fasz\u0151l\u0151-alapon) Szerb Antallal, hogy a nagyon sz\u00e9p k\u00f6nyv megf\u00e9leml\u00edti \u00e9s zavarba hozza az embert, mint a nagyon sz\u00e9p n\u0151, s ahogy a nagyon sz\u00e9p n\u0151k nehezen mennek f\u00e9rjhez, \u00fagy a nagyon sz\u00e9p k\u00f6nyvek nehezen tal\u00e1lnak olvas\u00f3t. Az\u00e9rt \u00e9rzek n\u00e9mi b\u00fcszkes\u00e9get, hogy le mertem venni a polcr\u00f3l egy f\u00e9lmilli\u00f3 lejes k\u00f6tetet (angol nyelv\u0171 management k\u00e9zik\u00f6nyv).
\nN\u00e9h\u00e1ny olyan mai, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is megjelent szerz\u0151, akinek a k\u00f6nyv\u00e9t felt\u00e9tlen\u00fcl meg kellett volna vennem: Mircea C\u0103rt\u0103rescu, Sorin Antohi, Dorin Tudoran, Mircea Nedelciu, Lucian Boia, Luca Pi\u0163u, Alexandru Paleologu, Dumitru \u0162epeneag – \u00e9s sokan m\u00e1sok.
\n\u00c9s amit nem lehetett meg nem v\u00e1s\u00e1rolni: Umberto Eco. A h\u00edres olasz egyik etikai t\u00e1rgy\u00fa \u00edr\u00e1s\u00e1ban arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy az \u201e\u00e9rtelmis\u00e9g nem veheti fel a harcot a vad intoleranci\u00e1val, hiszen a tiszta, tudat n\u00e9lk\u00fcli bestialit\u00e1ssal szemben a gondolat fegyvertelen. A doktrin\u00e1ris t\u00fcrelmetlens\u00e9g ellen harcolni viszont m\u00e1r k\u00e9s\u0151, hisz amikor az intolerancia elvi alapokra ker\u00fcl, nem lehet ellene szeg\u00fclni, s akik m\u00e9gis megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k, azok a legels\u0151 \u00e1ldozatai\u201d.
\nMegl\u00e1tok egy kiragasztott r\u00f6plapot, azt hirdeti, d\u00edjazni fogj\u00e1k a leghasznosabb k\u00f6nyvet. Hirtelen arra gondolok, ez csak egy \u00e9telreceptes vagy egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes, esetleg \u00fczleti \u00fcgyekben eligaz\u00edt\u00f3 k\u00f6nyv lehet. Azt\u00e1n jobban megn\u00e9zem: nem fogj\u00e1k elhinni, a leghasznosabb k\u00f6nyvre a versenyt a legnagyobb egyh\u00e1zi, felekezeti – term\u00e9szetesen ortodox – alap\u00edtv\u00e1ny, az Anastasia K\u00f6nyvkiad\u00f3 \u00edrta ki. H\u00e1t persze, hogy persze! – jutott eszembe -, hiszen tavaly a kit\u00fcntet\u0151 c\u00edmet a versenyen egy (term\u00e9szetesen ortodox) im\u00e1ds\u00e1gos k\u00f6nyv nyerte el. Gyeng\u00e9m, hogy ha v\u00e9lem\u00e9nyemet k\u00e9rik, \u00e9n azt visszautas\u00edtani nem tudom. S ha m\u00e1r szellemi-lelki haszonr\u00f3l van sz\u00f3, h\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nyem szerint 1997-ben rom\u00e1n nyelven a leghasznosabb k\u00f6nyv az Univers K\u00f6nyvkiad\u00f3n\u00e1l jelent meg: Jostein Gaarder: Lumea Sofiei (Sofies verden, 1991); vagyis Szofi vil\u00e1ga lenne magyarul, \u00e1m – mivel a \u201efiloz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9net reg\u00e9ny\u00e9r\u0151l\u201d van sz\u00f3 -, m\u00e9g csak a \u201eSzofia\u201d sem lenne j\u00f3, s persze a \u201eZs\u00f3fia\u201d sem. A reg\u00e9nyes t\u00f6rt\u00e9net egy tizenk\u00e9t \u00e9ves kisl\u00e1ny k\u00f6r\u00fcl sz\u00f6v\u0151dik, aki megismerkedik a filoz\u00f3fia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek nagy k\u00e9rd\u00e9seivel. Igazi sikerk\u00f6nyv, 1996 v\u00e9g\u00e9ig tizenk\u00e9tmilli\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyban jelent meg negyvenk\u00e9t nyelven. \u00c9rdemes lenne magyarra is leford\u00edtani, ha ez m\u00e9g nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. (Megt\u00f6rt\u00e9nt – a szerk. megj.)<\/p>\n

Gyermek \u00e9s \u00e1ldozat<\/strong><\/p>\n

Megveszem Pascal Bruckner Tenta\u0163ia inocen\u0163ei (La Tentation de l’Innocence, Az \u00e1rtatlans\u00e1g k\u00eds\u00e9rt\u00e9se) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, az egyik legterm\u00e9kenyebb kiad\u00f3, a Nemira ez \u00e9vi kiad\u00e1s\u00e1ban; franci\u00e1ul 1995-ben jelent meg, \u00e9s el is nyerte azonnal a M\u00e9dicis-d\u00edjat. Amolyan filoz\u00f3fiai essz\u00e9. A szerz\u0151 a mai francia gondolkod\u00e1s egyik \u201efenegyereke\u201d. Fienkelkraut-val egy\u00fctt, minden munk\u00e1ja megjelen\u00e9sekor azonm\u00f3d a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fcl.
\nPascal Brucknert\u0151l eddig a Melancolia democra\u0163iei (La M\u00e9lancolie d\u00e9mocratique, Seuil, 1994) c\u00edm\u0171, rom\u00e1nul 1996-ban megjelent k\u00f6nyv\u00e9t olvastam – filoz\u00f3fi\u00e1nak kiss\u00e9 posztmodern, politol\u00f3gi\u00e1nak kiss\u00e9 zsurnalisztikus, de mindenk\u00e9ppen elragad\u00f3 essz\u00e9 az is. Minthogy a d\u00fas t\u00f6rzssz\u00f6vegben tov\u00e1bb \u00e1gaztatni m\u00e1r nem tudn\u00e1, a szerz\u0151 k\u00fcl\u00f6n keretben k\u00f6z\u00f6l adatolt ismertet\u00e9seket, frapp\u00e1ns \u00f6tletekre \u00e9p\u00edt\u0151 croquis-kat, ami grafikailag nem mindig szerencs\u00e9s, \u00e1mde fokozza az olvas\u00e1s aktus\u00e1nak gy\u00f6ny\u00f6r\u00e9t.
\nEzt teszi leg\u00fajabb k\u00f6nyv\u00e9ben is. Az \u00e1rtatlans\u00e1g k\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9t annak a k\u00f3rt\u00fcnetnek szenteli, amelyet legtal\u00e1l\u00f3bban \u00daj Infantilizmusnak lehetne nevezni. Vajon a gyermek (lenne) az ember j\u00f6v\u0151je? – k\u00e9rdezi Pascal Bruckner (besz\u00e9desek k\u00f6nyv\u00e9nek m\u00e1s fejezetc\u00edmei is: Neh\u00e9z feln\u0151ttnek lenni, A giccs cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa, Pornokr\u00e1cia, Az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s v\u00e1gya, Az ingatag testv\u00e9riess\u00e9g t\u00f6rv\u00e9nye, A genoc\u00eddium mint retorikai forma, Narcisztikus l\u00e1rma, A szerencs\u00e9tlens\u00e9gek k\u00e1osza, A sz\u00fcks\u00e9ges csal\u00f3d\u00e1s stb.), s mintegy erre a k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolva meg\u00e1llap\u00edtja: \u201eA modernit\u00e1s k\u00e9t k\u00f3rban szenved: infantilizmusban \u00e9s viktimiz\u00e1ci\u00f3ban, ezeket nagy fondorlatosan \u00fagy elegy\u00edti, hogy teljes\u00edtse az isteni parancs karikat\u00far\u00e1j\u00e1t: ne mondj le semmir\u0151l! A k\u00e9t embert\u00edpus, amelyet ezek a k\u00f3rok meg\u00e9rintenek – az \u00f6r\u00f6k \u00e9retlen \u00e9s a mag\u00e1t m\u00e1rt\u00edrnak kiki\u00e1lt\u00f3 – egym\u00e1ssal verseng a kort\u00e1rs kapitalista t\u00e1rsadalom j\u00f3t\u00e9tem\u00e9nyei\u00e9rt, kisaj\u00e1t\u00edtva az igazi v\u00e9rtan\u00fak \u00e9s \u00e1ldozatok szenved\u00e9seit.\u201d A szerbekr\u0151l pedig: \u201eV\u00e9gk\u00e9pp elvesz\u00edtett\u00e9k a v\u00e9rtan\u00fas\u00e1g dicsf\u00e9ny\u00e9t, melyet r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhettek. Milosevics Szerbi\u00e1ja beteljes\u00edtette Hitler v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelm\u00e9t.\u201d
\nDe vajon teljesen vigasztalan a k\u00e9p? K\u00f6nyv\u00e9nek utols\u00f3 fejezet\u00e9ben Bruckner a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: \u201ePersze a j\u00e1tszma nincs lej\u00e1tszva, semmi sem bizony\u00edtja, hogy orsz\u00e1gainkban az \u00e9retlens\u00e9g \u00e9s a sir\u00e1nkoz\u00e1s elker\u00fclhetetlen\u00fcl mindenkit hatalm\u00e1ba ker\u00edt. M\u00edg a r\u00e9gi kommunista t\u00f6mbben a felel\u0151tlens\u00e9g struktur\u00e1lis volt (az \u00e1llampolg\u00e1r teljesen al\u00e1 kellett hogy vesse mag\u00e1t a f\u00f6l\u00f6tte gy\u00e1mkod\u00f3 \u00e1llamnak), a mi t\u00e1rsadalmunk elvileg alkalmas az \u00f6nkorrekci\u00f3ra. A gyermekdeds\u00e9g \u00e9s a sop\u00e1nkod\u00e1s azonban nem esetleges, m\u00fal\u00f3 jelens\u00e9g, hanem \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n struktur\u00e1lis kih\u00edv\u00e1s: ahogy a demokr\u00e1ci\u00e1t is mindv\u00e9gig k\u00eds\u00e9rti – mintegy megkett\u0151z\u0151d\u00e9sek\u00e9nt – a totalitarizmus, \u00fagy a felel\u0151ss\u00e9g t\u00e1rsadalma is kih\u00edvja a saj\u00e1t ellent\u00e9t\u00e9t mint nehezen elh\u00e1r\u00edthat\u00f3 fenyeget\u00e9st.\u201d<\/p>\n

El\u0151tanulm\u00e1nyok \u00e9s tantaloszi k\u00ednok<\/strong><\/p>\n

A fentieket le\u00edrva megtorpantam ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si napl\u00f3m \u00edr\u00e1s\u00e1ban. Elgondolkoztam azon, hogy tulajdonk\u00e9ppen sz\u00e9lh\u00e1moss\u00e1got k\u00f6vettem el: k\u00f6nnyen meglehet, becsaptam olvas\u00f3imat, elhitettem vel\u00fck, hogy elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig elolvastam Pascal Bruckner k\u00f6nyv\u00e9t, holott csak belen\u00e9ztem, a f\u00fclsz\u00f6veg\u00e9t is seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edva szemelgettem bel\u0151le. H\u00e1t \u00edgy k\u00e9sz\u00fcl a \u201ekedvcsin\u00e1l\u00f3” k\u00f6nyvrecenzi\u00f3?
\nEzt az\u00e9rt is sz\u00f3v\u00e1 kell tennem, mert – gondolom, nem egyed\u00fcl \u00e9s nem is el\u0151sz\u00f6r – felfigyeltem egy paradoxonra: r\u00e9gebb, a p\u00e1rt\u00e1llami id\u0151kben kevesebb volt a k\u00f6nyv, \u00e9s t\u00f6bb volt m\u0171vel\u0151d\u00e9si lapjainkban a k\u00f6nyvismertet\u0151; most t\u00f6bb a j\u00f3 k\u00f6nyv, de kevesebb a rangos k\u00f6nyvszemle. A magyar\u00e1zat: ha nincs id\u0151 olvasni, m\u00e9g kevesebb id\u0151 van \u201ec\u00e9lzottan\u201d – elt\u00f6prengve, jegyzetelve, hozz\u00e1dokument\u00e1 l\u00f3dva – olvasni. Egy k\u00e9t-h\u00e1rom oldalas k\u00f6nyvrecenzi\u00f3 meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz annyi felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s, el\u0151tanulm\u00e1ny \u00e9s mindk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen seggel\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges, hogy az ennek a neh\u00e9z szellemi munk\u00e1nak az \u00f3rab\u00e9r\u00e9t sz\u00e1mottev\u0151en lecs\u00f6kkenti. Az am\u00fagy is rendk\u00edv\u00fcl alacsony honor\u00e1riumok miatt legink\u00e1bb csak a mazochist\u00e1k, a fak\u00edrok vagy a grafom\u00e1nok \u00edrnak ma k\u00f6nyvismertet\u0151t, esetleg penzumb\u00f3l szeg\u00e9ny lapszerkeszt\u0151k, kiv\u00e9telk\u00e9nt pedig azok a nagyvonal\u00fa, nemes gondolkod\u00e1s\u00fa szerz\u0151k, akik megengedhetik maguknak ezt a luxust. A szellemi term\u00e9kek szabadpiac\u00e1n – noha \u201ekereslet\u201d volna r\u00e1 – a k\u00f6nyvrecenzi\u00f3 nem tartozik a d\u00f6mping\u00e1ruk k\u00f6z\u00e9.
\nIgaz is, ha m\u00e1r (k\u00f6nyv)piacon vagyunk\u2026 Egy ilyen term\u00e9kbemutat\u00f3 ut\u00e1n, amely a k\u00f6nyvet (v\u00e1s\u00e1ri) \u00e1ruv\u00e1 emeli (fokozza le), vajon nem sz\u00e1m\u00edt-e burkolt rekl\u00e1mnak – \u00e9s mint ilyen, vajon nem tilos-e tulajdonk\u00e9ppen – bizonyos k\u00f6nyveket megdics\u00e9rni?
\nTerm\u00e9szetesen tr\u00e9f\u00e1lok. A v\u00e1s\u00e1rl\u00f3, az igazi v\u00e1s\u00e1rl\u00f3, minden h\u00edrver\u00e9ssel egy\u00fctt, viszonylag kev\u00e9s. Az embereknek nincs p\u00e9nz\u00fck. A k\u00f6nyv dr\u00e1ga, amiben az egyetlen j\u00f3 csak az, hogy \u00f6r\u00f6mtelen\u00fcl \u00fagy \u00e9rezhetj\u00fck, t\u00f6bbet sp\u00f3rolunk, ha megtart\u00f3ztatjuk magunkat. Egy sp\u00e1rg\u00e1s szem\u00fcveget visel\u0151, borost\u00e1s arc\u00fa \u00f6reg (valahogy r\u00e1 van \u00edrva, hogy nem \u0151zgerincet eb\u00e9delt szarvasgomb\u00e1val, \u00e9s ha igaz, hogy az \u00f6lt\u00f6z\u00e9k mindig jelk\u00e9pez valamit, akkor az \u00f6v\u00e9 egyszer\u0171en azt szimboliz\u00e1lja, hogy m\u00e1s ruh\u00e1ja nincs neki) megal\u00e1zott kutyak\u00e9nt n\u00e9z k\u00f6r\u00fcl, kez\u00e9ben egy d\u00edszes k\u00f6nyvvel. Azt hiszem, \u0151 jelk\u00e9pezi legjobban a mai rom\u00e1n olvas\u00f3t, k\u00f6nyvbar\u00e1tot. A l\u00e1togat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek arc\u00e1n l\u00e1tszik a bels\u0151 v\u00edv\u00f3d\u00e1s: a k\u00f6nyv arra is j\u00f3, hogy esz\u00e9be juttassa az embernek, mi mindenre nem jut p\u00e9nze, ha megveszi.
\nMagam is \u00e9rzem, k\u00e9tszeresen is, a frusztr\u00e1ci\u00f3t, a tantaloszi k\u00ednt. Egyszer, amikor le kell mondanom n\u00e9h\u00e1ny \u00edg\u00e9retes darabr\u00f3l, m\u00e1sodszor (hosszan, k\u00ednz\u00f3an, nyugtalan\u00edt\u00f3an), amikor otthon r\u00e1-r\u00e1pillantok k\u00f6nyvszekr\u00e9nyemnek arra a fert\u00e1ly\u00e1ra, ahol a m\u00e9gis megv\u00e1s\u00e1rolt, \u00fajabban szerzett vagy aj\u00e1nd\u00e9kba kapott k\u00f6nyvek tornyosulnak, \u00e9s b\u0171ntudatosan be kell ismernem, hogy tal\u00e1n m\u00e1r sose lesz id\u0151m el is olvasni \u0151ket.<\/p>\n

Szabadk\u0151m\u0171vesek, homokosok<\/strong><\/p>\n

Ha m\u00e1r a Nemir\u00e1n\u00e1l tartunk, amely a kiad\u00f3k k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n legink\u00e1bb vigy\u00e1z arra, hogy a komoly k\u00f6nyvek \u00e9s a sikerk\u00f6nyvek k\u00f6z\u00f6tt a megjelentet\u00e9sben egyens\u00falyt tartson, eml\u00edtsem meg, hogy Ioan Petru Culianu \u00e9letm\u0171v\u00e9nek k\u00e9t \u00fajabb k\u00f6tet\u00e9vel jelentkezik: Experien\u0163e ale extazului \u00e9s Hesperus (ut\u00f3bbi tudom\u00e1nyos-fantasztikus reg\u00e9ny, Mircea Eliade el\u0151szav\u00e1val), tov\u00e1bb\u00e1 k\u00e9t igaz\u00e1n hasznos k\u00e9zik\u00f6nyv megjelentet\u00e9s\u00e9t is \u00edg\u00e9ri: az egyik egy Gay-sz\u00f3t\u00e1r, vagyis h\u00edres homoszexu\u00e1lisok \u00e9letrajzainak gy\u0171jtem\u00e9nye, a m\u00e1sik jeles szabadk\u0151m\u0171vesek\u00e9. Captatio benevolantiae gyan\u00e1nt a kiad\u00f3 prospektusa n\u00e9h\u00e1ny illusztris homokos nev\u00e9t is felsorakoztatja: Michelangelo, Byron, Balzac, Wilde, Gide, Rimbaud, Proust, Kavafis stb., valamint n\u00e9h\u00e1ny not\u00f3rius szabadk\u0151m\u0171ves\u00e9t: Bacon, Michelangelo, Dante, Descartes, Havel, Sadoveanu\u2026 \u00c9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok – olvassuk a Nemira rekl\u00e1msz\u00f6veg\u00e9ben.<\/p>\n

Nem v\u00e1ratlan akad\u00e1ly<\/strong><\/p>\n

V\u00e1s\u00e1ri feljegyz\u00e9seim \u00edr\u00e1s\u00e1t alaposan megnehez\u00edtette, hogy kedden este a t\u00e9v\u00e9ben Pablo, Musza, Ho \u00e9s Romeo, a n\u00e9gy felf\u00fajt h\u00f3lyag, mily lassan v\u00e1nszorgott P\u00e1rizs utc\u00e1in az Egyet\u00e9rt\u00e9s tere fel\u00e9. Az \u00fcgy m\u00e9g s\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1lt szerd\u00e1ra: megkezd\u0151d\u00f6tt az \u00e9vsz\u00e1zad utols\u00f3 labdar\u00fag\u00f3 vil\u00e1gbajnoks\u00e1ga. (Sokan \u00e9vezred\u00fcnk utols\u00f3 v\u00e9b\u00e9j\u00e9nek nevezik, mintha ezer vagy legal\u00e1bb \u00f6tsz\u00e1z \u00e9ve lenne foci; j\u00f3, hogy nem azt mondj\u00e1k, a pleisztoc\u00e9n \u00f3ta eltelt id\u0151szak utols\u00f3 v\u00e9b\u00e9je.) K\u00e9t nagyon j\u00f3 meccset l\u00e1ttunk. Ki t\u00f6r\u0151dik m\u00e1r\/m\u00e9g\/most a k\u00f6nyvekkel! De ha \u00fagyis sz\u00f3 van r\u00f3luk, akkor bevallom, hogy fociban is – m\u00e9g mindig – a kicsi nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1goknak drukkolok, azoknak, amelyek Erasmust, Maeterlincket, Andersent, Musilt adt\u00e1k a vil\u00e1gnak.
\nMost, k\u00f6nyvek \u00fcr\u00fcgy\u00e9n, a futballr\u00f3l ennyit. Nem t\u00f6bbet teh\u00e1t, mint amennyit a labdar\u00fag\u00e1s \u00fcr\u00fcgy\u00e9n a k\u00f6nyvekr\u0151l fogok \u00edrni. (1998. j\u00fanius 18. \/ A H\u00e9t)<\/strong><\/p>\n

Forr\u00e1s: Bukaresti \u00e9let, k\u00e9pek. Scripta Kiad\u00f3, 2001<\/em><\/p>\n

Az eddigi fejezetek: <\/p>\n

Fekete bet\u0171kkel<\/a> \/ <\/strong>A Parlamentben \u2013 K\u00f6nyvkaland<\/a> \/ <\/strong>Jav\u00edtj\u00e1k az utc\u00e1t<\/a> \/ <\/strong>Divatbemutat\u00f3<\/strong><\/a><\/p>\n

A kutya v\u00f6r\u00f6s<\/a> \/ <\/strong>H\u00fasz \u00e9ve m\u00e1r<\/a> \/ <\/strong> K\u00f3rh\u00e1zi k\u00e9peslapok<\/a> \/ Tal\u00e1lkoztam Dumnyez\u00f3val<\/a> \/<\/strong><\/p>\n

Kis \u00e9ji zene<\/a> \/ A k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1ron<\/a> \/ L\u00e1gytoj\u00e1s, elk\u00e9sett l\u00e1tom\u00e1s<\/a> \/ Culianu a f\u0151v\u00e1rosban <\/a>\/ <\/strong><\/p>\n

Clinton<\/strong><\/a> \/ Budaresti ecset sajt\u00f3lib\u00e1val<\/strong><\/a> \/ Koldus \u00e9s kir\u00e1lyfi<\/strong><\/a> \/ El\u00f6ssze<\/strong><\/a> \/ Baleset<\/strong><\/a> \/ <\/p>\n

F\u0151v\u00e1rosis\u00e1gom<\/strong><\/a> \/ H\u00e1rom szekus, k\u00e9t szekus, egy szekus, haj<\/a><\/strong>! \/ Szagl\u00f3 m\u0171vek<\/strong><\/a> \/<\/p>\n

Az \u00e1llom\u00e1si taxi paradoxona<\/a> \/ Fr\u00f6ccs<\/a> \/ Doppelg\u00e4nger<\/a> \/ A n\u0151 sz\u00edv\u00e9t ki ismeri?<\/a> \/<\/strong><\/p>\n

T\u00e9v\u00e9vita<\/strong><\/a> \/ Voltam a boltban<\/strong><\/a> \/ A b\u0151g\u00e9s zavara<\/a> \/ Baleset-hal\u00e1lok <\/a>\/ K\u00e9pek a m\u00faltb\u00f3l<\/a> \/<\/strong><\/p>\n

Kaland beg\u00f3ni\u00e1val<\/strong><\/a> \/ Mez\u00edtl\u00e1b a h\u00f3ban<\/strong> <\/a>\/ L\u00e9t\u00e9rtelmi \u0171r<\/strong><\/a> \/ \u00dajabb k\u00f3rh\u00e1zi k\u00e9peslapok<\/strong><\/a> \/ <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Hatod\u00edzben rendezt\u00e9k meg a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban a nemzetk\u00f6zi k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1rt j\u00fanius elej\u00e9n. N\u00e9gy nap, ezek egyik\u00e9n – st\u00edlszer\u0171en, ugye – kiosztott\u00e1k az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g 1997-es d\u00edjait. Volt m\u00e1r alkalmam megjegyezni (a hatb\u00f3l ugyan kett\u0151t nem l\u00e1ttam, biztosan nem voltam Bukarestben): egy ilyen rendezv\u00e9nyr\u0151l csakis mozaikkock\u00e1kban lehet k\u00e9pet alkotni, az embernek csak benyom\u00e1sai lehetnek. Az els\u0151 dolog, ami […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-59675","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/59675","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=59675"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/59675\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=59675"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=59675"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=59675"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}