Bizony ez v\u00e9resnek l\u00e1tszik \u2012 n\u00e9zegetem gondterhelten az als\u00f3nadr\u00e1gomat hajnalt\u00e1jban a fajanszon \u00fcld\u00f6g\u00e9lve. \u2012 Lehet, hogy fels\u00e9rtettem magam valahol, valamivel? De hol, mikor, hogyan? Semmi nem jut az eszembe. Sehol egy okos, vagy buta gondolat. Az is lehet, hogy a c\u00e9kla festette meg, amit tegnap ett\u00fcnk. Igen, ez lehet a megold\u00e1s, mert semmi se f\u00e1j, semmi se sz\u00far\u2026 Legf\u00f6ljebb a gondolat, hogy hetvenen t\u00fal m\u00e1r olykor kopogtat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nyit be az emberhez a kasz\u00e1s. Ha elmondan\u00e1m a feles\u00e9gemnek, biztosan megijedne. Azonnal \u00f6sszecsomagolna, \u00e9s meg se \u00e1llna velem az orvosi \u00fcgyeletig, vagy a k\u00f3rh\u00e1z s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi oszt\u00e1ly\u00e1ig. No igen, de \u0151 szerencs\u00e9re alszik, s nem is sejti min tipr\u00f3dom \u00e9n itt a mell\u00e9kesben.
\nNo nem, ez ostobas\u00e1g, velem nem t\u00f6rt\u00e9nhet ilyen. Soha nem volt gond a ves\u00e9mmel. Nem iszom, m\u00e1r a doh\u00e1nyz\u00e1sr\u00f3l is leszoktam\u2026 Tudtommal meg se \u00fct\u00f6ttem magam\u2026 K\u00e9t \u00e9ve volt az a kis prosztata m\u0171t\u00e9tem, de semmi komoly. Aludjunk r\u00e1 egyet, s reggelre nyoma se marad az ijedts\u00e9gnek!
\nB\u00e1rhogy pr\u00f3b\u00e1ltam elhessegetni a gondolatot, csak nem hagyott b\u00e9k\u00e9n. \u00c1lom n\u00e9lk\u00fcl forgol\u00f3dtam, s\u00f3hajtoztam. Persze, hogy kisz\u00farta. Gyors \u00f6lt\u00f6z\u00e9s, any\u00f3s\u00fcl\u00e9s, k\u00f3rh\u00e1z. Abban rem\u00e9nykedtem, hogy vakl\u00e1rma az eg\u00e9sz. Az orvos megvizsg\u00e1l, r\u00e1b\u00f3lint, fel\u00edr valami gy\u00f3gyszert, \u00e9s alszunk tov\u00e1bb. De nem. Az ultrahanggal hosszan id\u0151zik a hasamon \u00e9s a fej\u00e9t cs\u00f3v\u00e1lja. Azt\u00e1n f\u00f6lfektet a vizsg\u00e1l\u00f3 asztalra. M\u00e1r a n\u0151v\u00e9r is ott ser\u00e9nykedik mellette. Nem \u00e9rtem a szavaikat, de r\u00f3lam besz\u00e9lnek \u00e9s ott matatnak a hasamon. Zsibbadtan fekszem, n\u00e9zem a plafont \u00e9s egy biztos pontot keresek. Ki\u00fcr\u00edtem az agyamat, nem akarok gondolni semmire. Legkev\u00e9sb\u00e9 arra, ami most t\u00f6rt\u00e9nik velem. Lehet, hogy nem is velem t\u00f6rt\u00e9nik, csak \u00fagy k\u00e9pzelem\u2026 de ez a furcsa g\u00f6rcs nekem f\u00e1jt\u2026
\nMegpr\u00f3b\u00e1lom \u00f6sszekaparni magam. Az orvos arc\u00e1t keresem. F\u00e1radt von\u00e1sair\u00f3l semmit se tudok leolvasni. Az \u00fcgyelet v\u00e9g\u00e9n j\u00e1runk. \u00c9jszaka sok volt a beteg. A n\u0151v\u00e9r mondta a feles\u00e9gemnek. De hol van \u0151? Nem l\u00e1tom, nem hallom a szav\u00e1t. Biztosan kik\u00fcldt\u00e9k. Megadom magam a sorsomnak, \u00fajra mereven b\u00e1mulom a plafont. Elzsibbaszt a bizonytalans\u00e1g, agyamban dobol a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s. Tal\u00e1n m\u00e1r nem is vagyok\u2026
\nV\u00e9rt vesz t\u0151lem a n\u0151v\u00e9r. Az eredm\u00e9nyre v\u00e1rni kell. Addig nem mehetek haza. A folyos\u00f3n, mint \u0151sszel villanydr\u00f3ton az indulni k\u00e9sz\u00fcl\u0151 fecsk\u00e9k, gy\u0171r\u00f6tt arc\u00fa emberek \u00fclnek. Olykor egy-egy p\u00e1r csattog\u00f3 fapapucs kopog el k\u00f6zt\u00fck, s feh\u00e9r k\u00f6peny lobog el f\u00f6l\u00f6tte sietve. Csendben suhan\u00f3 percek, csak a lift cs\u00f6nget.
\nSz\u00f3l\u00edtanak. Az orvos siet, m\u00e1r a m\u0171t\u0151ben kellene lennie. Sajnos ez tumor, s\u00fcrg\u0151sen oper\u00e1lni kell. Addig meg kat\u00e9ter. A v\u00e1r\u00f3lista hossz\u00fa, a kat\u00e9ter eml\u00e9ke elborzaszt. Nincs m\u00e1s ki\u00fat? Nejlonzacsk\u00f3 a nadr\u00e1gsz\u00e1rba zihereiszt\u0171vel felt\u0171zve\u2026 Sz\u00far, cs\u00edp, f\u00e1j, ha valahol megt\u00f6rik a cs\u0151. Az \u00e1gyban b\u00e1rhogy fekszel, mindenk\u00e9pp \u00fatban van.
\nA v\u00e1r\u00f3list\u00e1n t\u00e1madt egy lyuk, oda bef\u00e9rhetn\u00e9k tal\u00e1n\u2026 M\u0171t\u00e9t az \u00fcnnepek ut\u00e1n.
\n\u2012 Uram, adj er\u0151t, hogy elviseljem! \u2012 foh\u00e1szkodom. \u2012 Seg\u00edts, mert nem b\u00edrom el egyed\u00fcl! Mi\u00e9rt pont \u00e9n? Mi\u00e9rt pont most? Mi\u00e9rt pont velem t\u00f6rt\u00e9nik ez?
\nNincs v\u00e1lasz, csak az \u00f3ra perceg tov\u00e1bb.
\nF\u00e9lek a m\u0171t\u00e9tt\u0151l, riaszt a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gy. Mondj\u00e1k, hogy nem nagy dolog, n\u00e9gy nap ut\u00e1n m\u00e1r haza is mehetsz, s ut\u00e1na m\u00e1r csak gy\u00f3gyulni kell. Nem k\u00e9telkedem, s igyekszem meggy\u0151zni magam. Oly sok mindent elviseltem m\u00e1r, ezt is t\u00fal kell \u00e9lnem\u2026 Azt\u00e1n nincs t\u00f6bb kat\u00e9ter, nincs t\u00f6bb g\u00f6rcs\u00f6s f\u00e1jdalom. Csak miel\u0151bb v\u00e9ge legyen!
\nT\u00fal\u00e9ltem. A m\u0171t\u0151sleg\u00e9ny lerak az \u00e1gyra, pihenhetek. Az orvos azonban gondterhelt arccal n\u00e9zegeti a k\u00f3rlapomat. Azt mondja, v\u00e1rjuk meg a sz\u00f6vettani vizsg\u00e1lat eredm\u00e9ny\u00e9t. De hiszen a m\u0171t\u00e9t siker\u00fclt\u2026 M\u00e1r j\u00f3l vagyok, m\u00e1r s\u00e9t\u00e1lni is tudok a folyos\u00f3n, m\u00e1r nincs semmi baj\u2026 Uram, mit tartogatsz m\u00e9g a sz\u00e1momra?
\nAz orvos sz\u0171kszav\u00fa, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151j\u00e9t figyelve mondja: \u2012 sajnos pozit\u00edv. \u2012 M\u00e1rmint a sz\u00f6vettani eredm\u00e9ny. A tumort kiv\u00e1gta a seb\u00e9sz, de m\u00f6g\u00f6tte ott lehet a r\u00e1k.
\nAkkor h\u00e1t nincs t\u00f6bb es\u00e9ly, kopog a v\u00e9g.
\nFurcsa \u00e9rz\u00e9s ker\u00edt hatalm\u00e1ba, hiszen m\u00e1r nincs mit vesz\u00edtenem. Az es\u00e9lytelenek nyugalm\u00e1val k\u00e9rdezem, mi j\u00f6het m\u00e9g? Tehet-e m\u00e9g b\u00e1rmit \u00e9rtem f\u00f6ldi ember, vagy itt v\u00e9get \u00e9rt az orvostudom\u00e1ny?
\n\u2012 No igen\u2026 \u2012 mondja az orvos zavartan, mert neki m\u00e1r a m\u0171t\u0151ben kellene lennie. \u2012 A m\u0171t\u00e9t sikeres volt, nincs m\u00e1r tumor, de\u2026
\nTal\u00e1n lenne egy megold\u00e1s. Egy nagy m\u0171t\u00e9t, de az kock\u00e1zatos. Ebben a korban kev\u00e9s beteg \u00e9li t\u00fal.
\nElemi er\u0151vel t\u00f6r fel bel\u0151lem a k\u00e9rd\u00e9s: \u2012 Doktor \u00far! Mennyi id\u0151m lehet m\u00e9g h\u00e1tra?
\nAz orvos a kilincset fogja, l\u00e1ba a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n, \u00fagy v\u00e1laszol. \u2012 Nem tudhatom. Nem \u00e9n vagyok az Isten. \u00c9n csak a szik\u00e9t fogom, de tal\u00e1n az onkol\u00f3gus koll\u00e9ga m\u00e9g seg\u00edthet \u2012 mondja, \u00e9s sietve t\u00e1vozik. A fali\u00f3r\u00e1n z\u00f6kkenve ugrik a nagymutat\u00f3.
\nA v\u00e1r\u00f3lista itt is hossz\u00fa \u00e9s csendes a v\u00e1r\u00f3terem az onkol\u00f3gi\u00e1n. Mint \u0151sszel a villanydr\u00f3ton az indul\u00e1sra k\u00e9sz fecsk\u00e9k, sorsukba dermedve v\u00e1rnak, s befel\u00e9 n\u00e9znek a megkem\u00e9nyedett arc\u00fa emberek. Felett\u00fck m\u00e1r megsz\u00fcletett, s kimondt\u00e1k az els\u0151fok\u00fa \u00edt\u00e9letet. Halaszt\u00e1s\u00e9rt fellebbeznek csup\u00e1n. M\u00e9g egy korty tavaszi harmat\u00e9rt, egy napsugaras \u0151szi d\u00e9lut\u00e1n\u00e9rt, egy cs\u00f3k\u00e9rt, egy simogat\u00e1s\u00e9rt, egy elhal\u00f3 pillant\u00e1s\u00e9rt a hegygerinc f\u00f6l\u00f6tt. Azt\u00e1n j\u00f6het a t\u00e9l, a sz\u00e9l z\u00fagatta z\u00fazmara, a lavina, mely mindent elsodor.
\nA kezel\u0151b\u0151l, mint t\u00e1voli hegyi patak surrog\u00e1sa, halk morajjal sz\u0171r\u0151dik ki a g\u00e9pek zaja. Elhangzik egy-egy n\u00e9v, ahogy a n\u0151v\u00e9r a k\u00f6vetkez\u0151 beteget sz\u00f3l\u00edtja, egy-egy ajt\u00f3csap\u00f3d\u00e1s az \u00f6lt\u00f6z\u0151 soron.
\nAz orvos a beutal\u00f3t n\u00e9zi. B\u00f3lint, vagy a fej\u00e9t cs\u00f3v\u00e1lja, s \u00faj vizsg\u00e1latot rendel el. M\u00e9rlegel, h\u00e1ny sug\u00e1rkezel\u00e9st \u00edrjon el\u0151, s mikor kell kezdeni a kemoter\u00e1pi\u00e1t. Nem kelt hamis rem\u00e9nyeket, tudja hogy ez az utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1s, s ezt a betegnek is tudnia kell. B\u00e1rmelyik\u00fck hib\u00e1zik, nincs t\u00f6bb es\u00e9ly. S azt se titkolja, hogy f\u00e1jni fog, k\u00fczdeni kell, nem adj\u00e1k ingyen a gy\u00f3gyul\u00e1st. Van gy\u00f3gyszer, csillap\u00edthat\u00f3 a f\u00e1jdalom, de akarni kell, s akkor tal\u00e1n az Isten is megseg\u00edt.
\nBefekszem a teremnyi g\u00e9pbe. Szinte elnyel, mint \u00e9hes s\u00e1rk\u00e1ny a mesebeli kir\u00e1lyfit. Vajon visszaad, ha m\u00e1r nem kellek neki? Az asszisztens eligaz\u00edt. V\u00edgasztal, b\u00edztat, l\u00e1tva arcomon a d\u00f6bbenetet. Azt mondja, nem f\u00e1j, s mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny perc a kezel\u00e9s. Be\u00e1ll\u00edtja a g\u00e9pet f\u00f6l\u00f6ttem, s berajzolja a hasamon a c\u00e9lter\u00fcletet. Akkor h\u00e1t c\u00e9lkeresztben vagyok. Mehetek a m\u00e1sik n\u0151v\u00e9rhez, aki fiol\u00e1kba csorgatja a v\u00e9remet.
\nA beteg\u00f6lt\u00f6z\u0151 el\u0151tt egy asztal, rajta kis vessz\u0151kos\u00e1r. Abba kell tenni a kezel\u0151lapot. Majd sz\u00f3l\u00edtanak. Ez a sok sorban \u00fcl\u0151 ember mind arra v\u00e1r, hogy besz\u00f3l\u00edts\u00e1k. A n\u0151v\u00e9r kil\u00e9p az ajt\u00f3n, hangos sz\u00f3val egy nevet ki\u00e1lt. A beteg b\u00f3lint, engedelmesen f\u00f6l\u00e1ll, s lass\u00fa l\u00e9ptekkel indul az ajt\u00f3 fel\u00e9. \u00c9n is, amikor engem sz\u00f3l\u00edt id\u0151tlen id\u0151 ut\u00e1n.
\n\u2012 Tudja, nagyon dr\u00e1ga betegs\u00e9g ez \u2012 morogja szinte csak maga el\u00e9 az egyik beteg. \u2012 A gazdagok k\u00f3rja. A rendel\u0151 el\u0151tti parkol\u00f3ban n\u00e9gysz\u00e1z forint az \u00f3rad\u00edj. A minap k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1t v\u00e1rtam. Igaz, k\u00f6zben elromlott a g\u00e9p, jav\u00edtott\u00e1k. Naponta negyven kilom\u00e9ter utazom oda-vissza. A f\u0151n\u00f6k\u00f6m t\u00fcrelmes ember, de m\u00e1r keresi az ut\u00f3domat. Az asszony a receptk\u00f6nyvet b\u00fajja, mit f\u0151zhet nekem, ami nem \u00e1rt. M\u00e1r t\u00f6bb mint t\u00edz kil\u00f3t fogytam, de m\u00e9g mindig nem el\u00e9g a sug\u00e1r. Azt mondj\u00e1k enni kell, mert a v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r \u00e9tv\u00e1gya se lesz az embernek. De h\u00e1t mit, meg hogyan? Adott az orvos egy pap\u00edrt, de \u00e9n nem tudok eligazodni rajta\u2026Itt szemben, az utca t\u00faloldal\u00e1n van egy \u00fczlet, egy \u00e9lelmiszer bolt, ami csupa olyan \u00e9trend kieg\u00e9sz\u00edt\u0151ket \u00e1rul amit nek\u00fcnk aj\u00e1nlanak. Ben\u00e9ztem a minap. Van ott minden, ami szem-sz\u00e1jnak ingere, de az \u00e1rlapon csak \u00fagy ugr\u00e1lnak az ezresek. M\u00e1r deut\u00e9rium mentes vizet is lehet kapni literenk\u00e9nt ezerhatsz\u00e1z forint\u00e9rt. Ez most a legdivatosabb\u2026
\nElhallgat, az enyh\u00e9n reszket\u0151 kez\u00e9t b\u00e1mulja. \u00c9n se sz\u00f3lok, mert mit is mondhatna erre az ember? Csak b\u00f3lintok, mint a m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00fcl\u0151 n\u0151 is. K\u00f6zt\u00fcnk \u00fcl a csend. A fali\u00f3r\u00e1n ugrik a mutat\u00f3. Lassan k\u00f6rbej\u00e1r az id\u0151tlen id\u0151. Az eny\u00e9m, az \u00f6v\u00e9k, a mi elfogy\u00f3 id\u0151nk.
\nEngem sz\u00f3l\u00edtanak. Gyorsan vetk\u0151z\u00f6m, nehogy feltartsam a sort. Csak a trik\u00f3 marad, az als\u00f3nadr\u00e1g, meg a papucs. No meg a kis t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u0151, amire fekszik az ember. Hossz\u00fa a folyos\u00f3. A v\u00e9g\u00e9n a g\u00e9p m\u00e1r beprogramozva v\u00e1r. F\u00f6lfekszem a hideg, kem\u00e9ny asztalra. F\u00f6lemelkedik, elnyel a g\u00e9p. Furcsa \u00e9rz\u00e9s fog el itt \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt. Az asszisztens valami zs\u00edrkr\u00e9ta szer\u0171 anyaggal \u00fajra \u00e1trajzolja a hasamat a k\u00f6ld\u00f6k\u00f6m alatt. Eszembe jut, hogy valamikor r\u00e9gen a nejemmel j\u00e1t\u00e9kosan megf\u00fajtuk egym\u00e1s has\u00e1t. Ez nem csiklandoz, nem id\u00e9z v\u00e1gykelt\u0151 eml\u00e9keket. Nem szabad lemosni. Akkor meg nem is akartuk.
\nBeigazgat az asztalon. Kiss\u00e9 feljebb a kart, a popsit kiss\u00e9 jobbra, a l\u00e1ba se mozdul. J\u00f3, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m \u00edgy marad. A kezel\u00e9s indul, az asszisztens kimegy. \u00c9n megmerevedek. A g\u00e9p felmordul. Cs\u00f6r\u00f6g, csattog, z\u00fcmm\u00f6g, alattam meg\u00e1ll a nagy, kerek fej. Megn\u00e9z mag\u00e1nak, azt\u00e1n z\u00fcmm\u00f6gve teszi a dolg\u00e1t. Oldalra fordul. Att\u00f3l f\u00e9lek, felborul ez a hatalmas g\u00e9pcsoda, s maga al\u00e1 temet, de \u0151t nem zavarja az \u00e9n f\u00e9lelmem. V\u00e9g\u00fcl f\u00f6l\u00e9m hajol, mintha r\u00e1m kacsintana a nagy szem. M\u00e9g mordul egyet, azt\u00e1n elhallgat. A kezel\u0151 bej\u00f6n, kih\u00faz a s\u00e1rk\u00e1ny tork\u00e1b\u00f3l. L\u00e1gy landol\u00e1ssal f\u00f6ldre \u00e9rkezem. K\u00e9sz, le lehet sz\u00e1llni. Magam k\u00f6r\u00e9 tekerem a kis t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u0151t, indulok kifel\u00e9. A folyos\u00f3 sark\u00e1n, a kanyarban m\u00e1r ott v\u00e1r t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u0151be csavarva a k\u00f6vetkez\u0151 beteg. Alig volt hat perc az eg\u00e9sz.
\nFel\u00f6lt\u00f6z\u00f6m, v\u00e9gigtapogatom magam. Semmi nem f\u00e1j, minden csontom \u00e9p, nem \u00e9rzek semmi v\u00e1ltoz\u00e1st. M\u00e9g h\u00e1nyingert sem, pedig arra t\u00f6bben figyelmeztettek. Gy\u00f3gyszert is \u00edrnak ellene. Ha ilyen k\u00f6nnyen viselem a kezel\u00e9st, a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n ak\u00e1r horg\u00e1szni is elmehet\u00fcnk. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert az \u00e9trendi t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3ban aj\u00e1nlott a hal. \u2026\u00e9s m\u00e1r csak huszonkilenc kezel\u00e9s van h\u00e1tra. Huszonkilenc\u2026Vajon sok ez, vagy kev\u00e9s?
\nA harmadik ut\u00e1n kiss\u00e9 \u00e9melyeg a gyomrom \u00e9s bele\u00fcl a tompa f\u00e1jdalom. Az \u00e9tv\u00e1gyam is mintha megcsappant volna. Semmi baj, ett\u0151l m\u00e9g horg\u00e1szni tudok\u2026 Tudn\u00e9k, ha a t\u00f3ban lenne hal. A hal\u0151r azt mondja, az \u00fcnnepek el\u0151tt volt telep\u00edt\u00e9s. Meg is telt a t\u00f3part vend\u00e9g horg\u00e1szokkal. Fogtak is sz\u00e9pen, de h\u00e1t nincs az a sok, ami el ne fogyna\u2026 A j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten \u00fajra telep\u00edtenek, j\u00f6jj\u00fcnk el \u00fajra, biztosan lesz j\u00f3 fog\u00e1s!
\n\u2012 No igen \u2012 mondom \u00e9n elgondolkozva \u2012 , de a j\u00f6v\u0151 h\u00e9t bajos. M\u00e1s elfoglalts\u00e1gom lesz azokban a napokban. H\u00edmezek-h\u00e1mozok, nem akarom kimondani az ok\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl valahogy m\u00e9gis kibukik bel\u0151lem a sug\u00e1rkezel\u00e9s. Az ember csak n\u00e9z r\u00e1m nagy, kerek szemekkel, s arc\u00e1r\u00f3l lefagy az \u00fczleti mosoly. V\u00e1llamra teszi a kez\u00e9t \u00e9s annyit mond: \u2012 Ha v\u00e9ge lesz, j\u00f6jj\u00f6n el! Elteszem mag\u00e1nak a legszebb t\u00fck\u00f6rpontyot. De \u00edg\u00e9rje meg, hogy biztosan elj\u00f6n \u00e9rte!
\nMeg\u00edg\u00e9rtem. Kezet is adtam r\u00e1, hogy ott leszek.
\nA g\u00e9p cs\u00f6r\u00f6g, csattog, morog f\u00f6l\u00f6ttem. Napr\u00f3l napra nehezebben viselem a terhel\u00e9st. M\u00e1r a folyos\u00f3 is hossz\u00fanak t\u0171nik. J\u00f6n a h\u00e1nyinger, meg a hasmen\u00e9s. Elborzaszt a gondolat, hogy ak\u00e1r \u00fat k\u00f6zben is\u2026 M\u00e1r nem \u00e9n vagyok a testem ura, a gamma sug\u00e1r rabszolg\u00e1ja lettem. A v\u00e1r\u00f3ban is szaladni kell\u2026 Szaladni? Micsoda sz\u00f3! V\u00e1nszorogni, ahogy mozdulni hajland\u00f3 a l\u00e1b. \u00c9s f\u00e1j, sz\u00far, cs\u00edp, meg minden\u2026 Az orvos b\u00f3lint. Sajnos e szenved\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nincs gy\u00f3gyul\u00e1s. Receptet \u00edr, a n\u0151v\u00e9r bek\u00f6ti az inf\u00fazi\u00f3t. A m\u00e9rlegen egyre k\u00f6nnyebb vagyok. R\u00e9m\u00e1lmok gy\u00f6t\u00f6rnek. K\u00e9sek villognak gyilkosok kez\u00e9ben, farkasok pof\u00e1j\u00e1n csorog a v\u00e9r… B\u00e1rmerre n\u00e9zek, vicsorg\u00f3 v\u00e9szek. A semmi k\u00f6zep\u00e9n v\u00e9dtelen vagyok. \u00c1tizzadt p\u00e1rn\u00e1m az egyetlen mened\u00e9k. De m\u00e1r csak n\u00e9gy kezel\u00e9s van h\u00e1tra, s a k\u00far\u00e1nak v\u00e9ge, megpihenek.
\nA g\u00e9p \u00e9s a doktor elv\u00e9gezte a dolg\u00e1t, de vajon ott f\u00f6nt is r\u00e1b\u00f3lint-e a Mindenhat\u00f3? Mennyi \u00e9s meddig? Mit \u00e9r az ember \u00edgy hetven f\u00f6l\u00f6tt?
\nTudom, hogy v\u00e9ges e f\u00f6ldi \u00e9let, tudom, hogy b\u00f3nusz nekem se j\u00e1r. Sz\u00e9l z\u00fag f\u00f6l\u00f6ttem, a hajl\u00f3 \u00e1gra turb\u00e9kolva sz\u00e1ll le egy cinege p\u00e1r. Hallom a hangj\u00e1t, \u00e9rtem szav\u00e1t. B\u00f3lintva mondja: \u201dBizony megpr\u00f3b\u00e1l, de nem hagy el az Isten. N\u00e9zz f\u00f6l az \u00e9gre \u00e9s k\u00f6vesd szav\u00e1t!
\nNem nagy a v\u00e1gyam, csak l\u00e1tni m\u00e9g a kertet, ahogy vir\u00e1gba borul, ha elj\u00f6n a ny\u00e1r. \u00dclni a padon, fogni a p\u00e1rom dolgos kez\u00e9t, s megsimogatni kedves arc\u00e1t, l\u00e1tni, \u00e9s viszonozni b\u00edztat\u00f3 mosoly\u00e1t. No meg ahogy huncut szem\u00e9vel visszakacsint a legkisebb unok\u00e1m.
\nNo meg Uram, elmenni a hal\u0151rh\u00f6z, akinek a szavamat adtam, aki a t\u00f3parton egy termetes potyk\u00e1val v\u00e1r. Add meg Uram, hogy hallhassam m\u00e9g egy kicsit a n\u00e1das z\u00fag\u00f3 szav\u00e1t, s ha m\u00e1r ott vagyok, hadd dobjam be a horgot, s fogjam a bot kezemhez kopott v\u00e9g\u00e9t, m\u00edg a kap\u00e1sjelz\u0151 f\u00fcty\u00fclni kezd. Hadd n\u00e9zzem m\u00e9g egy kicsit a t\u00falparti erd\u0151t, m\u00edg a f\u00e1k lombja f\u00f6l\u00f6tt visszaint a lenyugv\u00f3 napsug\u00e1r.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Bizony ez v\u00e9resnek l\u00e1tszik \u2012 n\u00e9zegetem gondterhelten az als\u00f3nadr\u00e1gomat hajnalt\u00e1jban a fajanszon \u00fcld\u00f6g\u00e9lve. \u2012 Lehet, hogy fels\u00e9rtettem magam valahol, valamivel? De hol, mikor, hogyan? Semmi nem jut az eszembe. Sehol egy okos, vagy buta gondolat. Az is lehet, hogy a c\u00e9kla festette meg, amit tegnap ett\u00fcnk. Igen, ez lehet a megold\u00e1s, mert semmi se f\u00e1j, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-60720","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60720","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=60720"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60720\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=60720"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=60720"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=60720"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}