{"id":61320,"date":"2017-04-17T03:48:57","date_gmt":"2017-04-17T03:48:57","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=61320"},"modified":"2017-04-18T05:08:05","modified_gmt":"2017-04-18T05:08:05","slug":"talan-egy-fenykep-ez-az-egesz-kakuts-agnes-czikeli-laszlo-1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=61320","title":{"rendered":"Tal\u00e1n egy f\u00e9nyk\u00e9p ez az eg\u00e9sz… \/ Kakuts \u00c1gnes \u2013 Czik\u00e9li L\u00e1szl\u00f3 (1)"},"content":{"rendered":"

\u201eSz\u00e1m\u00edt, hogy hol \u00e9rzed el\u0151sz\u00f6r azt, hogy f\u00e1zol…\u201d (Kakuts \u00c1gi)<\/em><\/strong><\/h2>\n

(Kakuts \u00c1git nagyon szeretem. F\u0151iskol\u00e1s voltam, mikor l\u00e1ttam kett\u0151j\u00fcket Czik\u00e9livel a Vars\u00f3i mel\u00f3di\u00e1ban. Nem tudom, milyenek voltak, j\u00f3k, rosszak, annyit tudok csak, hogy hossz\u00fa percekig nem tudtam magamhoz t\u00e9rni. Bementem gratul\u00e1lni az \u00f6lt\u00f6z\u0151j\u00fckbe, s csak s\u00edrtam, s\u00edrtam, mint a z\u00e1pores\u0151. \u00c1gi vigasztalt, k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00f6tt, de \u00e9n semmire sem tudtam felelni, csak zokogtam meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Magam is csod\u00e1lkoztam. Hiszen nem vagyok s\u00edr\u00f3s term\u00e9szet\u0171, engem \u00e9desany\u00e1m arra nevelt, hogy a saj\u00e1t bajainkkal m\u00e1st ne terhelj\u00fcnk \u2013 ha f\u00e1j is valami, sose mutasd ki fiam, ezzel csak kiszolg\u00e1ltatod magad az embereknek \u2013 , s \u00e9n meg tanultam ezek szerint \u00e9lni. A f\u0151iskol\u00e1n is sokszor v\u00e1doltak \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9ggel. Egyszer Tompa Mikl\u00f3snak azzal siker\u00fclt kicsalogatnia bel\u0151lem a s\u00edr\u00e1st Warrenn\u00e9 mesters\u00e9ge (Shaw) egyik jelenet\u00e9ben, hogy azt v\u00e1gta a fejemhez: \u201eS\u00edrjon, asszonyom! B\u00e1r maga \u00fagysem tud s\u00edrni, maga \u00e9rz\u00e9ketlen.\u201d Mire els\u00edrtam magam. Nem tudom, milyen rejtett csap\u00f3ajt\u00f3t nyitott fel bennem \u0151 is, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb Kakuts \u00c1gi\u00e9k is, hogy megny\u00edltam, mint a zsilip, s \u00e1radt bel\u0151lem a k\u00f6nnyzuhatag. Azzal pr\u00f3b\u00e1ltam magamnak megmagyar\u00e1zni, hogy bizony\u00e1ra \u00e9rz\u00e9kenyebb ideg\u00e1llapotban voltam. \u00c9rz\u00e9ketlens\u00e9gem illet\u0151en ez is megnyugtatott. J\u00f3val k\u00e9s\u0151bb j\u00f6ttem r\u00e1, hogy nem err\u0151l, nem csak err\u0151l volt sz\u00f3. Hanem arr\u00f3l a ritka k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l, amivel Kakuts \u00e9s Tompa is rendelkeztek. Ismert\u00e9k azt a bizonyos utat: l\u00e9lekt\u0151l l\u00e9lekig.
\nKakuts \u00c1gi j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban az volt sz\u00e1momra t\u00fcnem\u00e9ny, hogy nem \u00e9reztem j\u00e1t\u00e9knak. Val\u00f3s\u00e1g volt. Nem hasonl\u00edtott senkire, nem olyan volt, mint a sz\u00edn\u00e9szn\u0151k a sz\u00ednpadon, nem jelezte, hogy ez most j\u00e1t\u00e9k \u2013 \u0151 a j\u00e1t\u00e9k adta lehet\u0151s\u00e9get arra haszn\u00e1lta fel, hogy k\u00f6zelebb ker\u00fclj\u00f6n az emberek sz\u00edv\u00e9hez. Azokat az ajt\u00f3kat nyitotta ki, amelyek a lelk\u00fcnkig vezettek. Azt tette, amit minden m\u0171v\u00e9sznek tennie kell, ha igaz\u00e1n hatni akar. B\u00e1r nem hiszem, hogy tudatosan csin\u00e1lta volna.
\nFurcsa dolog ez. Mert az\u00f3ta ismerem, s\u0151t szeretem is azt a sz\u00edn\u00e9szt, aki megtartja a t\u00e1vols\u00e1got \u00f6nmaga \u00e9s a szerep k\u00f6z\u00f6tt. Teh\u00e1t kicsit brechti m\u00f3don j\u00e1tszik. Kicsit, mert ez az\u00e9rt nem eg\u00e9szen ugyanaz, amit Brecht k\u00e9rt. M\u00e1r tudom, naiv k\u00e9rd\u00e9s r\u00e9szemr\u0151l, ki mennyire azonosul a szereppel, ki milyen m\u00f3dszer szerint dolgozik. Persze, ha a magam sz\u00e1m\u00e1ra szeretn\u00e9m felhaszn\u00e1lni az inform\u00e1ci\u00f3t, azaz tanulni akarn\u00e9k bel\u0151le. De nem naiv, ha a k\u00e9rd\u00e9s arra vezet r\u00e1, milyen fajta sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1st m\u0171vel\u00fcnk mi, ma, itt. Ha azt fedi fel, amit az id\u0151k, a rendez\u0151i nyilatkozatok mindig elfedtek el\u0151l\u00fcnk. T.i. a sz\u00edn\u00e9szi m\u00f3dszer ritk\u00e1n azonos a meghirdetett rendez\u0151i m\u00f3dszerrel. Mert nem Sztanyiszlavszkij az igazi \u00e9s nem Brecht, hanem ami valahol a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt van. Brechthez csak \u00fagy juthatsz el, ha ismered Sztanyiszlavszkijt. Brechtn\u00e9l viszont nem szabad meg\u00e1llni. Az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s, a szerept\u0151l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1s nem lehet akkora m\u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get teljesen hidegen hagyja. Viszont az \u00e1t\u00e9l\u00e9s sem lehet olyan fok\u00fa, hogy a n\u00e9z\u0151k egym\u00e1snak menjenek. Nem a j\u00f3zan \u00e9s arany k\u00f6z\u00e9p\u00fatr\u00f3l van sz\u00f3. A sz\u00edn\u00e9sznek megfelel\u0151 intelligenci\u00e1val, vil\u00e1gn\u00e9zettel \u00e9s az ezt v\u00e1llal\u00f3 magatart\u00e1s b\u00e1tors\u00e1g\u00e1val is rendelkeznie kell. NEM LEHET, NEM MARADHAT CSUP\u00c1N ESZK\u00d6Z A RENDEZ\u0150 VAGY SZERZ\u0150 KEZ\u00c9BEN. Annyira \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9sznek kell lennie, aki, ha al\u00e1 is veti mag\u00e1t a rendez\u0151i elk\u00e9pzel\u00e9seknek, vil\u00e1gosan kider\u00fcl, hogy a szerepb\u0151l mennyi az \u00f6v\u00e9, mennyi a rendez\u0151\u00e9, \u00e9s milyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get jelent, hogy \u0151 j\u00e1tssza \u00e9s nem m\u00e1s azt a szerepet.
\nMinden nagy sz\u00edn\u00e9sz teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl a nagy rendez\u0151kt\u0151l tudta ezt \u00e9s \u00e9lt is vele. Nem h\u00e1r\u00edthat\u00f3 a felel\u0151ss\u00e9g senkire, sem kicsi rendez\u0151re, sem gyenge darab\u00edr\u00f3ra. A sz\u00edn\u00e9sz saj\u00e1t mesters\u00e9g\u00e9nek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9sze. Att\u00f3l lesz nagy, ha a legkev\u00e9sb\u00e9 szorul m\u00e1sra, kiseg\u00edt\u0151kre, mank\u00f3kra…)<\/p>\n

*
\nKakuts \u00c1gin\u00e1l \u00fcl\u00fcnk, a kolozsv\u00e1ri monstrum-Monostor negyed egyik t\u00f6mbh\u00e1zlak\u00e1s\u00e1nak konyh\u00e1j\u00e1ban. A haj\u00e1t csod\u00e1lom, milyen d\u00fas, \u0151 maga mennyire fiatal. Eg\u00e9sz l\u00e9nye hajl\u00e9kony, nyitott. (Egyszer Czik\u00e9li azt mondta nekem Szentgy\u00f6rgy\u00f6n: Hallatlan szerencs\u00e9s vagyok, hogy ilyen okos feles\u00e9gem van. Mindig hallgathatok a szav\u00e1ra…)<\/em>
\n\u00c1gi odateszi a k\u00e1v\u00e9t. Kicsit f\u00e1radt, mondja, tegnap k\u00e9s\u0151n fek\u00fcdtek le. <\/em>
\n\u00c1gi nem csak nekem tetszik. Az a m\u0171v\u00e9sz, aki t\u00f6bbet ad ann\u00e1l, aki egyszer\u0171en csak sikeres. Ann\u00e1l, aki a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvence lehet ugyan, de valami fontos felismer\u00e9sig nem jut el, s nem juttat el m\u00e1sokat sem. Kakuts \u00c1gihoz \u00e9rz\u00e9kenynek, m\u0171v\u00e9szlelk\u0171nek kell lenni, hogy szeretni, \u00e9rteni tudjuk. Ha p\u00e1rhuzamot vonn\u00e1nk sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s irodalom k\u00f6zt, Kakuts azok k\u00f6z\u00e9 tartozna, akiket az tud \u00e9rt\u00e9kelni, aki szereti, \u00e9rti, mondjuk Babits Mih\u00e1lyt, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3t. El\u0151k\u00e9pzetts\u00e9g kell hozz\u00e1 \u00e9s val\u00f3di sz\u00ednh\u00e1zi szak\u00e9rtelem.<\/em><\/p>\n

\u2013 Az a baj, hogy nem ismerj\u00fck egym\u00e1st el\u00e9gg\u00e9 \u2013 mondja<\/em>. \u2013 K\u00fcl\u00f6nben az ember eltakarja mag\u00e1t… Ezt egy alkalommal nem is lehet elv\u00e9gezni, ezt a munk\u00e1t. Mikor az ember azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00fcl le, hogy na, most \u00e9n elmondom, nem biztos, hogy siker\u00fcl. Akkor van \u00e9rtelme, ha nagyon sok minden van az emberben. El\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rzi, ha nem j\u00e1tszik, megint m\u00e1sk\u00e9nt\u2026
\n\u2013 M\u00e1sk\u00e9nt is gondolkozik?
\n\u2013 M\u00e1s r\u00e9tegekben van. Ha valami \u00e9lm\u00e9ny \u00e9ri, egy tal\u00e1lkoz\u00e1s, m\u00e1s dolgokat is felsz\u00ednre hoz bel\u0151le, amikr\u0151l nem is tudott, vagy tudott, csak\u2026 \u00c9n m\u00e9g soha az \u00e9letben nem tudtam elmondani azt, amit \u00e9rzek. Megpr\u00f3b\u00e1ltam, de csak t\u00f6red\u00e9k\u00e9t siker\u00fclt. \u00c9s senki sem hitte.
\n\u2013 Valamiket az\u00e9rt mondt\u00e1l a m\u00faltkor, le is jegyeztem ut\u00f3lag…
\n\u2013 H\u00e9t \u00e9vet \u00fcltem V\u00e1s\u00e1rhelyen \u2013 mes\u00e9li \u00c1gi.<\/em> \u2013 … Senki nem tartott sz\u00edn\u00e9szn\u0151nek, magam is \u00e1lland\u00f3an k\u00e9telkedtem benne. Minden reggel ott akartam hagyni a p\u00e1ly\u00e1t, nem tudtam mit kezdjek magammal. Elment\u00fcnk V\u00e1radra, att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00fcnkben, hogy le ne \u00e9p\u00edtsenek. Ott se j\u00e1tsztam sokat. S egyszer elmentem egy iskol\u00e1ba szavalni. A gyerekek nevetni kezdtek az els\u0151 sor ut\u00e1n. Elhallgattam \u00e9s megk\u00e9rdeztem \u0151ket, min nevetnek. Egy szomor\u00fa ballad\u00e1t mondtam. Azt felelt\u00e9k, a n\u00e9pies szavakat. Akkor megmagyar\u00e1ztam, hogy ezt m\u00e1s szavakkal is elmondhatn\u00e1m, de a ballad\u00e1nak ez a nyelve. S a p\u00e1r r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt mondatban lek\u00f6t\u00f6ttem a figyelm\u00fcket. S\u00edri csendben hallgattak v\u00e9gig. Az elej\u00e9n m\u00e9g azt is mondtam, hogy nem k\u00f6telez\u0151 engem v\u00e9gighallgatni, el lehet menni. Akkor \u00e9reztem el\u0151sz\u00f6r azt, hogy \u201emegfogtam\u201d a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Ett\u0151l kaptam azt\u00e1n \u00f6nbizalmat. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy nekem is van saj\u00e1t hangom, ami se Tanay, se Adleff Ingeborg, se Erd\u0151s Irma, se Szamossy Korn\u00e9lia, se Cs\u00edky Ibolya, hanem egyed\u00fcl \u00e9n. De az\u00f3ta is mindig sokat k\u00ednl\u00f3dom a sz\u00ednpadon, ha nem \u00e9rtem a rendez\u0151t, mert nincs mit meg\u00e9rtenem. Elhat\u00e1roztam, hogy soha t\u00f6bbet nem fogom azt csin\u00e1lni, amiben nem hiszek, amivel nem \u00e9rzek egyet… Nincs egy cigarett\u00e1d? Nem vagyok nagy doh\u00e1nyos, de most nagyon j\u00f3l j\u00f6nne egy szivar. Zil\u00e1lt a lelkem is, nem b\u00edrom az \u00e9jszak\u00e1z\u00e1st \u2013 teszi hozz<\/em>\u00e1.<\/p>\n

Nincs cigaretta…<\/em><\/p>\n

\u2013 Nem gondolod, hogy t\u00fals\u00e1gosan bizalmatlanok vagyunk egym\u00e1ssal? Vagy ez nem az? Mennyire f\u00e9lhetnek egym\u00e1st\u00f3l a sz\u00edn\u00e9szek? Csup\u00e1n amennyire m\u00e1s haland\u00f3k? \u2013 igyekszem \u201emederbe\u201d terelni a besz\u00e9lget\u00e9st.<\/em><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\u00c1gi h\u00fcmm\u00f6g:<\/em> \u2013 Att\u00f3l f\u00fcgg, mennyire \u00e9rz\u00e9keny vagy kiszolg\u00e1ltatott a k\u00f6rnyezet\u00e9nek. Ha \u00e9rz\u00e9kenyebb, \u00f3vatosabb is. \u00c9n ezt a fajta \u00f3vatoss\u00e1got ismerem, nem azt, hogy az\u00e9rt nem mondom el a v\u00e9lem\u00e9nyem, mert esetleg nem sz\u00e1rmazik el\u0151ny\u00f6m bel\u0151le. Magamat f\u00e9ltem att\u00f3l, hogy f\u00e9lre\u00e9rtenek. Az\u00e9rt nem bar\u00e1tkozunk, mert\u2026 magunkat nem ismerj\u00fck.
\n\u2013 Nem bar\u00e1tkozunk?
\n\u2013 Dehogynem! Nekem nagyon sok bar\u00e1tom van, \u00fagy nem is tudn\u00e9k \u00e9lni, hogy ne besz\u00e9lgess\u00fcnk, ne szeressenek. Nagyon sz\u00e1m\u00edt n\u00e1lam, hogy szeretnek vagy sem. Els\u0151sorban saj\u00e1t magam\u00e9rt szeretek m\u00e1st. Az\u00e9rt vagyok rendes, mert nem tudok \u00fagy \u00e9lni, ha \u00e9rzelmileg mell\u0151znek, vagy haragusznak r\u00e1m. Biztos kev\u00e9s ember szenved ilyesmiben. Farkas Pista mondta V\u00e1radon: a sz\u00edn\u00e9sz a sz\u00ednpadon legyen \u00e9rz\u00e9keny, ne az \u00e9letben. A t\u00fal\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u2026 mindenk\u00e9ppen az vagyok.<\/p>\n

Hangj\u00e1ban nincs panasz. Szinte t\u00e1rgyszer\u0171en \u00e1llap\u00edtja meg mag\u00e1r\u00f3l, \u00e9rz\u00e9kenyebb az \u00e1tlagn\u00e1l. S nem is biztos abban, hogy j\u00f3 ez vagy sem. Szeretem benne, ahogy nem szentenci\u00e1kat \u00e1ll\u00edt. \u00d6r\u00f6k\u00f6sen megk\u00e9rd\u0151jelezi azt is, amit gondol.<\/em><\/p>\n

\u2013 Hol \u00e9p\u00fclt bel\u00e9m, hogy nekem mindig van egy ilyen \u00e9rz\u00e9sem?\u2026 k\u00edv\u00fcl vagyok, egyed\u00fcl vagyok nagyon, olyan neh\u00e9z egy, k\u00e9t emberrel is szorosabb kapcsolatot ki\u00e9p\u00edteni\u2026 Ha kicsit k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00fcnk egym\u00e1shoz, m\u00e1r \u00fagy \u00e9rzem, olyasmit v\u00e1rnak el t\u0151lem, aminek nem tudok eleget tenni. A munk\u00e1mban is\u2026 L\u0151rincz Ica mondta egyszer V\u00e1s\u00e1rhelyen, az utc\u00e1n \u2013 nagyon okos n\u0151, nagyon szeretem, j\u00f3 humor\u00fa, rendes ember \u2013 vett holmi csokol\u00e1d\u00e9kat mag\u00e1nak \u00e9s nek\u00fcnk is, hogy nem az\u00e9rt veszi, mert\u2026, hanem csak \u00fagy \u00e9rzi j\u00f3l mag\u00e1t, ha szeretik. F\u00e9lig humorosan mondta: \u00f6nz\u00e9sb\u0151l csin\u00e1lja. Ez nekem akkor \u00fagy tetszett. Gondolkoztam rajta, ez t\u00e9nyleg \u00edgy van. \u00d3vatos vagyok. Ha nem \u00e9rtenek meg, nem tudom a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9st megtenni. Egy darabig minden sz\u00ednh\u00e1zn\u00e1l j\u00f3l \u00e9rzem magam, v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis k\u00edv\u00fcl vagyok. Ez\u00e9rt \u00e9n vagyok a hib\u00e1s egyed\u00fcl. El akarom ker\u00fclni a sebeket, s nem l\u00e9pek egyet. Ha \u0151szint\u00e9k vagyunk, Kati, nagyon sok fel\u00fcletes viszonyul\u00e1s van az emberek k\u00f6z\u00f6tt. Olyan kev\u00e9s az, ami igaz\u00e1n m\u00e9lyre megy\u2026 A m\u00e1sik, hogy engem k\u00f6telez is a bar\u00e1ts\u00e1g, \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1zon bel\u00fcl, ahol nagyon kiszolg\u00e1ltatottak vagyunk, mert olyan a sz\u00ednh\u00e1z szerkezete, ahol egy\u00fctt dolgozunk, nem igaz, hogy j\u00f3l esik, ha a m\u00e1sik t\u00f6bbet j\u00e1tszik\u2026, nem esik j\u00f3l senkinek, mert az ember \u00fagy \u00e9rzi, hogy nem kapott meg valamit. Kiszikkad, ha nem figyelnek r\u00e1, mag\u00e1ra marad, s akkor nagyon neh\u00e9z \u00fajrakezdeni.<\/p>\n

…Valami kimondhatatlan szomor\u00fas\u00e1g leng a konyh\u00e1ban, az ablak el\u0151tt, az utc\u00e1n, ahogy besz\u00e9l. Czik\u00e9linek el\u0151ad\u00e1sa van. Meleg a d\u00e9lel\u0151tt, s\u00fct a nap. \u00c1gi folytatja.<\/em><\/p>\n

\u2013 [Illy\u00e9s] Kinga itt volt az egyik V\u0151leg\u00e9ny-pr\u00f3b\u00e1n, megn\u00e9zte. Rossz hangulatom volt, mondtam is neki, nekem nem is j\u00f3, ha j\u00e1tszom, mindig \u00fagy \u00e9rzem, hogy \u00e9rdemtelen vagyok, \u00e9s nem biztos, hogy nekem kellett volna elj\u00e1tszanom. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben t\u00f6bbet foglalkoztatnak\u2026 Ezt nem hiszem, hogy m\u00e1s elmondan\u00e1\u2026
\n\u2013 Nem mondan\u00e1, biztos \u2013 n\u00e9zek csod\u00e1lkozva r\u00e1, s eszembe jut, hogy \u201ep\u00e1ly\u00e1m\u201d kezdet\u00e9n bennem is ilyen k\u00e9ts\u00e9gek voltak… Mintha elt\u00e9vedtem volna. \u2013 Ez nagyon szomor\u00fa \u00e9rz\u00e9s.
\n\u2013 Szomor\u00fa ember is vagyok. Lehet, hogy most \u201em\u00e9lyebben\u201d is vagyok. Nem voltak j\u00f3 h\u00f3napjaim. A Kavi\u00e1r \u00e9s lencs\u00e9t se \u00e9n kellett volna tal\u00e1n\u2026 \u2013 elhallgat.<\/em><\/p>\n

L\u00e1ttam az el\u0151ad\u00e1st. Kakuts igaz\u00e1n nem sz\u00e9gyenkezhetett.<\/em><\/p>\n

\u2013 A p\u00e1ly\u00e1n mindig a perif\u00e9ri\u00e1n voltam, \u00edgy alakult. Nem az\u00e9rt j\u00e1tsztam olyan keveset akkor is, mert mell\u0151ztek, hanem, mert \u00fagy \u00e9reztem, nekem ennyi j\u00e1r. Ez sz\u00e9pen \u201efejl\u0151d\u00f6tt\u201d bennem. V\u00e1s\u00e1rhelyen negyed\u00e9ven akartam otthagyni a sz\u00ednit \u00e9s \u00e1tmenni az orvosira. T\u00f6bbnek \u00e9reztem magam ann\u00e1l, amit itt-ott elj\u00e1tszottam, \u00e9s ma is \u00fagy \u00e9rzem, ezen a p\u00e1ly\u00e1n nincs mit keresni\u2026 A keser\u0171s\u00e9g, a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e9rz\u00e9se ott van bennem. Amit \u00e1t\u00e9lsz, abb\u00f3l \u00e9p\u00edted fel a szerepet. Mert, hogy milyen is volt az a szerep-minta, azt csak kital\u00e1lni lehet. Jegor Bulicsov-ban van, hogy a szerepek rangot a sz\u00edn\u00e9szek egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t\u0151l kapnak. Hogy hol a baj, hol lehetne keresni, nem tudom. Nincs h\u00edd, csak pall\u00f3 abb\u00f3l a vil\u00e1gb\u00f3l, ahonnan te j\u00f6tt\u00e9l, \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt.
\n\u2013 Honnan j\u00f6tt\u00e9l?
\n\u2013 Falur\u00f3l. A sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s falu\u2026
\n\u2013 \u2026 az k\u00e9t vil\u00e1g?
\n\u2013 Sz\u00e1m\u00edt, hogy hol \u00e9rzed el\u0151sz\u00f6r azt, hogy f\u00e1zol, vagy azt, hogy j\u00f3, ha s\u00fct a nap\u2026 Ez\u00e9rt nem \u00e9rtj\u00fck meg a fiatalokat is, nem tudom \u00e1t\u00e9rezni azt, amit \u0151k… Nem mindegy, mikor tal\u00e1lkozol a nagy szerelemmel, a dics\u00e9rettel, az odafigyel\u00e9ssel. A borzaszt\u00f3, hogy mindannyian egy \u00e9leten kereszt\u00fcl akarjuk bizony\u00edtani: nem vagyunk f\u00f6l\u00f6slegesek, nem v\u00e9letlen\u00fcl vagyunk itt\u2026 Ha m\u00e1r megsz\u00fclettem, valami\u00e9rt sz\u00fclettem\u2026 De nem is gondolja v\u00e9gig az ember\u2026 Az anyagi telhetetlens\u00e9g is mind bizony\u00edt\u00e1sv\u00e1gyb\u00f3l fakad, hogy ez \u0151, ezt \u0151 csin\u00e1lta.
\n\u2013 A sz\u00edn\u00e9szerk\u00f6lcs m\u00e1s?
\n\u2013 Nem. Csak m\u00e1sk\u00e9nt vesz ig\u00e9nybe a munka. A sz\u00edn\u00e9szet az egy qrva dolog, mert mindig \u00e1t k\u00e9ne alakulni, olyan hitelesnek k\u00e9ne lenni, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elhiggye nekem a gazembert is. Azt hiszem jellembelileg is befoly\u00e1solja a sz\u00edn\u00e9szt\u2026 Nem tudom, h\u00e1nyf\u00e9le sz\u00edn\u00e9sz van. Itt a titok, a nagy titok, a tehets\u00e9g. P\u00e9ld\u00e1ul Szab\u00f3 Lajika nem filozof\u00e1l, felmegy a sz\u00ednpadra \u00e9s az a j\u00f3, ahogy, amit kiejt a sz\u00e1j\u00e1n. Hiteles. Vagy K\u0151szegi Margit. Te hiszed, hogy ki lehet tal\u00e1lni, hogy kell egy szerepet megcsin\u00e1lni? \u00cdgy egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt? Hiszel ebben? Lehet, \u00e9n vagyok t\u00fal ig\u00e9nyes? De Lohinszky \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen is dolgozik, nem csak \u00e9sszel. Abban a nagy tehets\u00e9gben hiszek, aki ahogy megjelenik, oda kell figyelni. \u00c9n az ilyen sz\u00edn\u00e9szre esk\u00fcsz\u00f6m… Vagy, ahogy rajzolni tud valaki. A tehets\u00e9g, a k\u00e9szs\u00e9g benne van. Sok mindent megtanulhat, de a tehets\u00e9g az benne kell hogy legyen. Nem lehet egy \u00e9leten \u00e1t k\u00e9telkedni, hogy ez teher\u2026
\n\u2013 P\u00e9ld\u00e1ul az I. Erzs\u00e9bet alatt biztos nem \u00e9rezt\u00e9l \u00edgy.
\n\u2013 Nem. Soha. Az egy f\u00e9lelmetes fesz\u00fclts\u00e9g volt. Azt \u00e9reztem, hogy el\u0151l kell mennem, nekem kell az utat mutatni s az embereket ir\u00e1ny\u00edtani. Ott hal\u00e1lf\u00e9lelmeim voltak. Borzaszt\u00f3 volt. M\u00e9g soha nem j\u00e1tsztam f\u0151szerepet, de a szerep \u00fagy j\u00f6tt\u2026 Nem kellett birk\u00f3znom vele.
\n\u2013 Ez nem bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy sz\u00ednh\u00e1zba val\u00f3 vagy?
\n\u2013 Negyvenegy \u00e9ves voltam, amikor elj\u00e1tsztam. T\u00falz\u00e1s volt a dics\u00e9ret is, de az is, hogy V\u00e1s\u00e1rhelyen h\u00e9t \u00e9vig nem kaptam szerepet. Az is t\u00falz\u00e1s, hogy valaki t\u00edz \u00e9vig nincs, azt\u00e1n egyszerre nagyon ott van. Nem tudtam ebb\u0151l annyi er\u0151t gy\u0171jteni, hogy \u00e9n most m\u00e1r tudok valamit. Nem tudok semmit. Annyit igen, hogy ha egy kend\u0151t felk\u00f6t\u00f6k \u00edgy vagy \u00fagy, akkor m\u00e1r k\u00f6nnyebben tudok megsz\u00f3lalni. Az\u00e9rt, mert az igazi vil\u00e1gom ott alakult, a kend\u0151k k\u00f6zt.
\n\u2013 Laci azt \u00e1ll\u00edtja, sokat seg\u00edtesz neki, s nagy szerencs\u00e9je van, hogy te vagy a feles\u00e9ge.
\n\u2013 Az\u00e9rt van valami szerencs\u00e9je, mert \u0151t tehets\u00e9ges, alkalmas embernek l\u00e1tom ezen a p\u00e1ly\u00e1n. Felel\u0151ss\u00e9get \u00e9rzek ir\u00e1nta, hogy el ne bizakodj\u00e9k, \u00e9s hogy j\u00f3l csin\u00e1lja. Mert elt\u00e9vedhet. Kev\u00e9s olyan sz\u00edn\u00e9szh\u00e1zasp\u00e1r van, akik egy\u00fctt kezdt\u00e9k \u00e9s egy\u00fctt is csin\u00e1lj\u00e1k. Ez m\u00e9g a f\u0151iskol\u00e1r\u00f3l indult. Nagyon szeretem, ha \u0151 j\u00e1tszik. Feles\u00e9g vagyok, anya, \u00e9s van egy sz\u00edn\u00e9sz f\u00e9rjem. \u0150t nagyon meghat\u00e1rozza, hogy j\u00e1tszik-e vagy sem. Neki a sz\u00ednh\u00e1z az \u00e9lete. Nekem az \u00e9letem az \u00e9letem. Nehezebben \u00e9lek, mint m\u00e1s. Ha lelkesedett, akkor intettem, hogy nem biztos, hogy j\u00f3. Nincsenek lefoly\u00f3k ezen a p\u00e1ly\u00e1n. Itt mindent \u00fajra kell kezdeni.
\n\u2013 Azt mondod, hogy nem lehet megtanulni ezen a p\u00e1ly\u00e1n semmit?
\nDehogynem. A rajzot is, a heged\u00fcl\u00e9st is meg kell tanulni. A sz\u00ednh\u00e1zban is p\u00e9ld\u00e1ul, hogy ott a f\u00e9ny, hogy van ez, az, de \u00fagy, hogy \u00e9n biztosan tudom a fog\u00e1sokat, olyan nincs. Figyeld meg, kij\u00f6n egy fiatal, nagyon tehets\u00e9ges sz\u00edn\u00e9sz. Kegyetlen dolog, mert hirtelen tud mindent. S akkor bel\u00e9d d\u00f6bben, hogy akkor \u00e9n mit csin\u00e1ltam huszon\u00f6t \u00e9vig?<\/p>\n

Itt \u00e9s \u00edgy jelentkezik benne a nyitotts\u00e1g, gondolom r\u00f3la, mialatt szel\u00edden besz\u00e9l ut\u00e1nozhatatlan, sok ember k\u00f6z\u00fcl felismerhet\u0151 hangj\u00e1n, kicsit rekedtes-f\u00e1tyolosan, mes\u00e9s-zeng\u00e9s\u0171en. Olyan hangon, amit\u0151l a gyermeki \u00e9s m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pzelet felgy\u00fal.<\/em><\/p>\n

\u2013 Remetei vagyok, Ny\u00e1r\u00e1dremetei. A k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t V\u00e1s\u00e1rhelyen v\u00e9geztem. \u00c9desap\u00e1m sokat mond\u00f3k\u00e1zott, sok mes\u00e9t mondott gyermekkoromban. Sz\u0171kszav\u00fa, halk ember, de esk\u00fcv\u0151k\u00f6n kik\u00e9rte a menyasszonyt. Falun ehhez adotts\u00e1g kell, v\u0151f\u00e9ly nem lehet ak\u00e1rki. Az \u00f6regem ezt remek\u00fcl tudta. De ennek nem volt k\u00f6ze ahhoz, hogy \u00e9n mit fogok csin\u00e1lni.
\n\u2013 Nincs el\u00e9g \u00f6nbizalmad.
\n\u2013 Nincs. De van er\u0151m.
\n\u2013 Az el\u0151bb azt mondtad, nincs…
\n\u2013 Nincs? \u2013 emeli fel a hangj\u00e1t. \u2013 Annyi, hogy \u00e9n b\u00e1tran menjek be \u00e9s v\u00e1rjam a szerepet, annyi nincs. De most se, fiatalkoromban se kezdett ki annyira, hogy r\u00e1menjek, ha nem j\u00e1tszom. V\u00e9g\u00fcl ez\u00e9rt ment\u00fcnk el V\u00e1radra. V\u00e1s\u00e1rhelyen akkor az egy kritikus id\u0151 volt. Akkor ment el Nemes Levente, Sinka K\u00e1roly is onnan, egyfajta boml\u00e1s indult a Tompa-korszak ut\u00e1n. V\u00e1radra h\u00edvtak. Nem engem, els\u0151sorban, hanem Lacit. De \u0151 se dolgozott. Pedig \u0151 azt biztosan tudta, hogy melyik az \u0151 szerepe, melyik lett volna. Ezt \u00e9n sose \u00e9rzem. Szerep\u00e1lmom sincs. Vannak dolgok, amiket \u00fagy \u00e9rzek, hogy senki \u00fagy nem tudn\u00e1 elj\u00e1tszani, mint \u00e9n. Alap\u00e9rz\u00e9seket p\u00e9ld\u00e1ul. A f\u00e9lelmet\u2026 Az elv\u00e1r\u00e1soknak nem tudtam eleget tenni.
\n\u2013 Milyen az, amikor nem dolgozhattok?
\n\u2013 Nyugalmasabb, mert nincs felel\u0151ss\u00e9g \u2013 mondja mosolyogva.<\/p>\n

A mosoly\u00e1ban is van valami \u201ekakuts\u00e1gis\u201d szomor\u00fas\u00e1g. A hangja is olyan, de k\u00f6nnyed. Fel\u00fcd\u00fcl mellette az ember, komolyabban veszi \u00f6nmag\u00e1t. Szellemi-lelki f\u00fcrd\u0151, ha vele lehet az ember, nem csak azzal, amit mond, hanem, amit eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9b\u0151l sug\u00e1roz, azzal az agg\u00f3d\u00e1ssal, ig\u00e9nyess\u00e9ggel \u00e9s igazs\u00e1gkeres\u00e9ssel, ami \u00f6nmag\u00e1hoz val\u00f3 viszony\u00e1t is jellemzi. Azt hiszem mag\u00e1nak is ritk\u00e1n hazudik…<\/em><\/p>\n

\u2013 Mikor v\u00e1lt meggy\u0151z\u0151d\u00e9sedd\u00e9, hogy csak sz\u00edn\u00e9sz lehetsz?
\n\u2013 Nem eml\u00e9kszem erre. Bel\u00fclr\u0151l hajtja valami az embert. A szeret\u0151, l\u00e1tod, az egy j\u00f3 darab. Mi\u00e9rt \u00e9l\u00fcnk? Milyen j\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s. Ilyen az is, hogy mi\u00e9rt vagyunk sz\u00edn\u00e9szek. \u00c9n idet\u00e9vedtem. Olyan sz\u00e9pnek, vonz\u00f3nak \u00e9reztem.
\n\u2013 M\u00e9gis, \u00fagy \u00e9rzed, m\u00e1s p\u00e1ly\u00e1n t\u00f6bbet tehetn\u00e9l?
\n\u2013 Ahol nagyobb sz\u00fcks\u00e9g volna r\u00e1m \u2013 de r\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1teszi<\/em>: \u2013 Nem \u00e9rzem azt, hogy nem j\u00e1tszom eleget. A k\u00f6rnyezetem nagyon fontos. Laci mindig azt mondja, ne neveljem az embereket. Nekem sz\u00e1m\u00edt, hogyan \u00e9lnek, szeretek seg\u00edteni nekik. P\u00e9ld\u00e1ul az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben tal\u00e1n haszn\u00e1lhat\u00f3bb lenn\u00e9k. Persze, hiszek abban a t\u00edz mondatban is, amit \u00fagy mondok, hogy az\u00e9rt az sz\u00e1m\u00edt. De azt is el merem neked mondani, soha nem gondoltam v\u00e9gig, hogy az eg\u00e9sz erd\u00e9lyi sz\u00ednh\u00e1z milyen. Hogy \u00e9n k\u00edv\u00fcl \u00e9rzem magam a p\u00e1ly\u00e1n, ez az \u00e9n nyomorom, az \u00e9n furcsa, vagy rossz term\u00e9szetem. Tal\u00e1n valami s\u00e9relem \u00e9rt. Mikor \u00e9n kezdtem, m\u00e9g sz\u00e1m\u00edtott, ki honnan j\u00f6tt, hogy falusi vagy orvos gyermek, biztos lerak\u00f3dott bennem ez valamik\u00e9pp. M\u00e1s \u00e9rz\u00e9ssel \u00e9l, m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e9p a falusi gyermek \u00e9s az \u00fcgyv\u00e9d gyermeke. Nincs egyenl\u0151s\u00e9g. A munk\u00e1s gyereke sokkal f\u00e9l\u00e9nkebb. Igaz\u00e1n ezek a dolgok tartanak engem fogva, a hozz\u00e1m hasonl\u00f3 \u00e9let\u0171, \u00e9rz\u00e9s\u0171 gyermekek. Egy \u00e1rva gyermek szomor\u00fa nagy szeme jobban megragad, nem tudok szabadulni t\u0151le. A cs\u00e1ng\u00f3 vid\u00e9ken l\u00e1ttam egy l\u00e1nyt\u2026 Nincs az a szerep, ami jobban lek\u00f6t\u00f6tt volna. Angyalhaj\u00fa gyermekek k\u00f6zt egy kicsi k\u00f6h\u00f6g\u00f6tt, aludni nem tudtam, hogy mi lesz vele, \u00e1tv\u00e9szeli-e a t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1st. \u00c9s \u00e9nekeltek. \u00c9s \u00fagy n\u00e9ztek r\u00e1nk, mintha nem is emberek lett\u00fcnk volna…
\n\u2013 Akkor ezek\u00e9rt a gyerekek\u00e9rt j\u00e1tszol?
\n\u2013 H\u00e1t nem, mert nem jutok el hozz\u00e1juk. Voltak terveim, hogy verseket fogok mondani, j\u00e1rni fogok falura, de nem lehet, igaz\u00e1b\u00f3l nem tudn\u00e9k seg\u00edteni. Meghat\u00e1roz\u00f3dik az ember \u00e9lete azzal, hogy hov\u00e1 sz\u00fcletik. Azt hiszem ez\u00e9rt sem tudtam a p\u00e1ly\u00e1n felszabadulni, mert ilyennek vagy olyannak sz\u00fclet\u00fcnk, ide vagy oda\u2026 Egy neh\u00e9z vil\u00e1gb\u00f3l j\u00f6ttem \u00e9s \u00fagy is \u00e9lem az \u00e9letet. Falur\u00f3l, f\u00f6lddel dolgozni, kiszolg\u00e1ltatva az id\u0151j\u00e1r\u00e1snak, viharnak, es\u0151nek\u2026, a v\u00e1rosi nem tudja mit jelent f\u00e9lni a vill\u00e1mt\u00f3l, vagy p\u00e9ld\u00e1ul a teheneket nagy id\u0151 idej\u00e9n is \u0151rizni. Az ember kiszolg\u00e1ltatott mindennek, a term\u00e9szetnek is.
\n\u2013 J\u00e1t\u00e9kotok st\u00edlusa nem egyforma, nem is lehetne tal\u00e1n. A te j\u00e1t\u00e9kodban van valami lebeg\u00e9s, ami megragadhatatlan, egy csak r\u00e1d jellemz\u0151 hangv\u00e9tel, ami arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy a sz\u00ednh\u00e1z sz\u00e1modra nem csup\u00e1n gyakorlat, hogy valamit m\u00e1s term\u00e9szet\u0171 dolgokra is b\u00edzhatsz, b\u00edzol. Laci realist\u00e1bb, j\u00e1t\u00e9ka sokkal konkr\u00e9tabb, t\u00e1rgyi vonatkoz\u00e1s\u00fa, elemezhet\u0151, nincsenek benne ilyen \u00e9s ennyire elvonatkoztatott elemek. Gondolom ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g munkam\u00f3dszerre \u00e9s egy\u00e9ni term\u00e9szetre is vall.
\n\u2013 Neki minden egyszer\u0171bb \u2013 mondja \u00c1gi<\/em> \u2013, \u0151 \u00e9lni is k\u00f6nnyebben tud, nem filozof\u00e1l. Szeret enni, \u00e9lni, aludni, j\u00e1tszani, mindent a maga idej\u00e9ben. \u00c9n meg els\u00fcllyedek egy helyzetben. M\u00e1sk\u00e9nt sz\u00edv\u00f3dik fel benne egy jelens\u00e9g, egy tal\u00e1lkoz\u00e1s, egy helyzet. M\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rlel\u0151dik. \u0150 hamar elint\u00e9zi, jobban el tudja v\u00e1lasztani az \u00e9let\u00e9t a sz\u00ednh\u00e1zt\u00f3l. Nekem mindig egy\u00fctt vannak a gy\u00f6trelmeim, a szerep s az \u00e9let, a gondok, hogy a parasztasszony ne k\u00f6sz\u00f6nj\u00f6n nekem kezit cs\u00f3kolomot, hogyan mondjam meg neki, hogy meg ne s\u00e9rt\u0151dj\u00f6n\u2026 T\u00e9ged izgat, hogy a sz\u00edn\u00e9sz mit gondol, mit \u00e9rez, mik tartj\u00e1k fogva, azon k\u00edv\u00fcl, hogy j\u00e1tszik… Engem az is izgat, hogy Katona \u00c9va p\u00e9ld\u00e1ul mit gondol \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l, mit \u00e9rez, h\u00e1t elj\u00e1tszta A n\u00e9ma levente Zili\u00e1j\u00e1t ugye. Nem v\u00e9letlen, hogy a dokumentum jelleg\u0171 filmek jobban fogva tartj\u00e1k az embert. Mennyire n\u00e9pszer\u0171ek, izgalmasak, igazak \u00e9s \u00e9rdekesek. Az irodalomnak megvan a maga \u00e9rt\u00e9ke, csak m\u00e1s az igaz t\u00f6rt\u00e9net. Hiszen mindig igaz t\u00f6rt\u00e9neteket akarunk hallani. A mes\u00e9n\u00e9l is jobban \u00e9rdekli a gyerekeket. A b\u00e1ny\u00e1sz \u00e9lete is roppant \u00e9rdekes, a sz\u00edn\u00e9sz is elmondhatja az \u00e9let\u00e9t… Az volna j\u00f3, ha \u00fagy ismern\u00e9l egy sz\u00edn\u00e9szt, hogy legal\u00e1bb egy f\u00e9l k\u00f6nyvet tudn\u00e1l \u00edrni r\u00f3la\u2026 Ha egy k\u00e1v\u00e9z\u00e1s, vagy s\u00e9ta \u00fagy tudna elind\u00edtani t\u00e9ged az \u00edr\u00e1sban\u2026
\n\u2013 Hogyan v\u00e9lekedsz a sz\u00edn\u00e9sz\u2013rendez\u0151\u2013szerz\u0151 k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1r\u00f3l, mely az els\u0151bbs\u00e9g\u00e9rt zajlik?
\n\u2013 Mindenki a be\u00e9rkezetts\u00e9g\u00e9t f\u00e9lti. Ilyen pedig nincs. Az indul\u00e1s gy\u00f6trelmes \u00fat. A kartot\u00e9kot sosem lehet el\u0151szedni, hogy \u00e9n m\u00e1r mindent tudok, \u00e9s akkor most m\u00e1r azt j\u00e1tszom, amit \u00e9ppen k\u00e9rnek t\u0151lem.
\n\u2013 Van sz\u00edn\u00e9sz, aki az\u00e9rt j\u00e1tszik, hogy megval\u00f3s\u00edtsa \u00f6nmag\u00e1t. Err\u0151l mit gondolsz?
\nNem az\u00e9rt j\u00e1tszik, hanem mert musz\u00e1j neki, ha m\u00e1r sz\u00edn\u00e9sz. Az\u00e9rt j\u00e1tssza \u00edgy vagy \u00fagy \u2013 esetleg. Hogy valakib\u0151l hogy lesz sz\u00edn\u00e9sz, nem tudom. Nem v\u00e9letlen, hogy nagyon sok, k\u00e9s\u0151bb j\u00f3 \u00edr\u00f3 eleinte sz\u00edn\u00e9szettel foglalkozik. Vagy ford\u00edtva. Sokan valami k\u00e9sztet\u00e9st \u00e9reznek. El kell mondaniuk valamit. Hajtja \u0151ket a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, a t\u00fcrelmetlens\u00e9g. Valahov\u00e1 elk\u00edv\u00e1nkozik, egy m\u00e1s vil\u00e1gba\u2026 \u00c9s az, hogy j\u00e1t\u00e9k\u2026, mert k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, nem kell olvasni, csak bemegy, le\u00fcl, s m\u00e9g sz\u00f3rakozik is. A gyerek is, ahogyan j\u00e1tszik\u2026 az ember leg\u0151sibb megnyilv\u00e1nul\u00e1sa a j\u00e1t\u00e9k. Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00edrja sz\u00e9pen a T\u00e1ncbeli t\u00e1ncsz\u00f3k-ban: \u201eMert mibenn\u00fcnk zeng a l\u00e9lek \/ minket illet ez az \u00e9nek\u201d. H\u00e1t nem? Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171. J\u00e1rogattunk ki b\u00e1lokra, Vis\u00e1ra. Nagyon sz\u00e9p, r\u00e9gi mez\u0151s\u00e9gi falu. Ott vannak m\u00e9g b\u00e1lok, az id\u0151s emberek is t\u00e1ncolnak.
\n\u2013 Mi k\u00f6ze van a j\u00e1t\u00e9knak a vil\u00e1ghoz?
\n\u2013 A j\u00e1t\u00e9k kedve\u2026, megnyilv\u00e1nulni akar az ember, jelen lenni. Az\u00e9rt nem tud mag\u00e1ban \u00e9lni. Tartoznia kell valakihez. Akkor tudom, hogy vagyok, ha valakivel vagyok. A j\u00e1t\u00e9k, az egy\u00fcttlev\u00e9s\u2026 Csak a nagyon j\u00f3t szeretem, ha valami nagyon j\u00f3 \u00e9s nagyon t\u00f6k\u00e9letes. Att\u00f3l olyan j\u00f3 kedvem lesz. Egy sz\u00e9p muzsik\u00e1t\u00f3l, egy j\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9st\u0151l. Megval\u00f3s\u00edtani \u00f6nmagunkat? H\u00e1t val\u00f3sak vagyunk, ha m\u00e1r vagyunk. Kinek mennyire, mi\u00e9rt van r\u00e1m sz\u00fcks\u00e9ge, ez a l\u00e9nyeg, hogy mennyire vagyok fontos, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen, vagy f\u00f6l\u00f6sleges.<\/p>\n

K\u00f6zben \u00c1gi m\u00e1r r\u00e9g odak\u00e9sz\u00edtette az eb\u00e9det. Berobban Laci, azaz Czik\u00e9li L\u00e1szl\u00f3 sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz, aki k\u00f6r\u00fcl nyomban felpezsd\u00fcl a l\u00e9gk\u00f6r… De err\u0151l holnap.<\/em><\/p>\n

Lejegyezte: N\u00e1szta Katalin<\/strong><\/em><\/p>\n

A besz\u00e9lget\u00e9s 1983 -ban k\u00e9sz\u00fclt<\/em>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eSz\u00e1m\u00edt, hogy hol \u00e9rzed el\u0151sz\u00f6r azt, hogy f\u00e1zol…\u201d (Kakuts \u00c1gi) (Kakuts \u00c1git nagyon szeretem. F\u0151iskol\u00e1s voltam, mikor l\u00e1ttam kett\u0151j\u00fcket Czik\u00e9livel a Vars\u00f3i mel\u00f3di\u00e1ban. Nem tudom, milyenek voltak, j\u00f3k, rosszak, annyit tudok csak, hogy hossz\u00fa percekig nem tudtam magamhoz t\u00e9rni. Bementem gratul\u00e1lni az \u00f6lt\u00f6z\u0151j\u00fckbe, s csak s\u00edrtam, s\u00edrtam, mint a z\u00e1pores\u0151. \u00c1gi vigasztalt, k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00f6tt, de \u00e9n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-61320","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61320","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=61320"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61320\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=61320"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=61320"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=61320"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}