{"id":61702,"date":"2017-05-05T13:37:22","date_gmt":"2017-05-05T13:37:22","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=61702"},"modified":"2017-05-05T13:37:22","modified_gmt":"2017-05-05T13:37:22","slug":"marvanyi-judit-kapaszkodok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=61702","title":{"rendered":"M\u00e1rv\u00e1nyi Judit: Kapaszkod\u00f3k"},"content":{"rendered":"

M\u00e1rv\u00e1nyi Judit a Magvet\u0151, majd a Sz\u00e9pirodalmi Kiad\u00f3 szerkeszt\u0151jek\u00e9nt nagy id\u0151k nagy tan\u00faja volt. Szerkesztette t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt E\u00f6rsi Istv\u00e1n, F\u00fcst Mil\u00e1n, M\u00e1ndy Iv\u00e1n, M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3s, N\u00e1das P\u00e9ter, Polcz Alaine k\u00f6nyveit. De nemcsak munk\u00e1ja, \u00e9lete is tan\u00fas\u00e1g: m\u00e9g kamasz, amikor a sz\u00fcleit 1944-ben meggyilkolj\u00e1k; \u00e9let\u00fatja az \u00fajrakezd\u00e9s \u00e9s az \u00e9rtelmes \u00e9let keres\u00e9s\u00e9nek nagy t\u00f6rt\u00e9nete. Itt olvashat\u00f3 el\u0151sz\u00f6r az a megr\u00e1z\u00f3 \u00e9s felemel\u0151 \u00e9let\u00fatinterj\u00fa, amit Csalog Zsolt 1987-ben k\u00e9sz\u00edtett vele. A k\u00f6nyvben emellett helyet kapnak nagyszer\u0171 irodalom\u00e9rtelmez\u0151 \u00edr\u00e1sai Sz\u00e9p Ern\u0151r\u0151l, Nemes Nagy \u00c1gnesr\u0151l, de ugyan\u00edgy a sz\u00fcleir\u0151l \u00edrt visszaeml\u00e9kez\u00e9sei is, \u00e9s egy friss besz\u00e9lget\u00e9s a legkedvesebb munk\u00e1ir\u00f3l.<\/em><\/p>\n

\"\"<\/a>

Magvet\u0151 Kiad\u00f3 magveto.hu<\/p><\/div>\n

\nr\u00e9szlet:<\/strong><\/h2>\n

Ma is belev\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6m, ha eszembe jut feltehet\u0151en kegyelmet koldul\u00f3, igyekv\u00e9st kifejez\u0151 arcom, ahogy a nyilasokra n\u00e9ztem. Menek\u00fcl\u00e9semnek \u00e1ra a f\u00e1jdalom \u00e9s a sz\u00e9gyen, amit az okoz, hogy t\u00fal\u00e9l\u0151 vagyok tizenh\u00e9t \u00e9ves korom \u00f3ta. 1945 v\u00e9ge, \u201946 nyara: tudom\u00e1sul kellett vennem hal\u00e1lukat. \u00c9n \u201944 november\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n v\u00e1ltam meg t\u0151l\u00fck, bujk\u00e1ltam, helyesebben \u201el\u00f3g\u00adtam\u201d: szabad voltam. Term\u00e9szetesen illuz\u00f3rikusan, de m\u00e9gis: j\u00e1rtam, ha nem is j\u00e1rhattam volna Pest utc\u00e1it, annak a h\u00e1znak a kapuj\u00e1ig is eljutottam, ahol magukra hagytam \u0151ket.
\nSzent Istv\u00e1n park 10., sv\u00e1jci v\u00e9detts\u00e9g\u0171 h\u00e1z, a h\u00e1zb\u00f3l kimenni egy\u00e1ltal\u00e1n nem lehetett. A t\u00e9ren minden d\u00e9lel\u0151tt 10 \u00f3rakor s\u0171r\u0171 fekete sorokban felz\u00e1rk\u00f3ztak a rend\u0151r\u00f6k \u00e9s a nyilasok. Tele volt vel\u00fck a t\u00e9r. Dermedten figyelt\u00fck az ablakokb\u00f3l: hova mennek. Ha mi ker\u00fclt\u00fcnk sorra \u2013 eml\u00e9kezetem szerint \u00e1tlagosan h\u00e1romnaponk\u00e9nt \u2013, megsz\u00e1llt\u00e1k a bej\u00e1ratot, a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban csattogtak a bakancsok. A lak\u00e1\u00adsokban n\u00e9gy-hat karszalagos nyilas vill\u00e1mgyorsan szelekt\u00e1lt. Nem tudtuk, milyen szempontok szerint. A \u201em\u00e1sik\u201d csoportot percek alatt hajtott\u00e1k az utc\u00e1ra, onnan, egy id\u0151 m\u00falva, ahogy k\u00f6zben a t\u00f6bbi h\u00e1zban is v\u00e9geztek, tov\u00e1bb. Megtelt a j\u00e1rda s\u00e1rga csillagosokkal. Hova hajtott\u00e1k \u0151ket? Az \u00f3budai t\u00e9glagy\u00e1rba vagy a p\u00e1lyaudvarokra, hal\u00e1los ker\u00fcl\u0151kkel vagy ker\u00fcl\u0151k n\u00e9lk\u00fcl a hal\u00e1lba? A koncentr\u00e1ci\u00f3s l\u00e1gerek fel\u00e9 vagy munkat\u00e1borokba? Az ut\u00f3bbiban rem\u00e9nykedt\u00fcnk \u2013 onnan tal\u00e1n haza lehet jutni. Egy nap anyuk\u00e1t l\u00f6kd\u00f6st\u00e9k a t\u00f6bbiekkel lefel\u00e9, eml\u00e9kszem ap\u00e1m k\u00e9ts\u00e9gbeesett ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra: Szil\u00e1rdka! Lerohant az utc\u00e1ra. Pap\u00edrokat mutogatott egy rend\u0151rnek (orvosok voltak, \u0151 is, any\u00e1m is) \u2013 vagy p\u00e9nzt adott? Nem l\u00e1ttuk pontosan, mi t\u00f6rt\u00e9nt. Vagy a lelk\u00e9re hatott valakinek? \u2013 de lehetetlen ap\u00e1mat k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve elk\u00e9pzelni \u2013 \u00e9s mit haszn\u00e1lt akkor a k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s? Tal\u00e1n ki\u00e1ltott valamit \u2013 de mit? \u00d6sszepr\u00e9selve a r\u00e9m\u00fclett\u0151l figyeltem, az ablaknak nyomva fejemet. K\u00e9s\u0151bb sem tudtam meg, hogy t\u00f6rt\u00e9nt: ap\u00e1m j\u00f6tt vissza, felfel\u00e9 a l\u00e9pcs\u0151n, karj\u00e1n any\u00e1mmal. Hamusz\u00fcrk\u00e9k mindketten, anyuka s\u00edrt. Nem eml\u00e9kszem, hogy t\u00f6bb\u00e9 b\u00e1rki is visszaker\u00fclt volna a sorb\u00f3l. Tudom, hogy sokan, sokszor kock\u00e1ztatt\u00e1k az \u00e9let\u00fcket m\u00e1sok\u00e9rt, de nekem az emberi helyt\u00e1ll\u00e1s, b\u00e1tors\u00e1g m\u00e9rt\u00e9ke ap\u00e1m marad, am\u00edg csak \u00e9lek. Az a lak\u00e1s a m\u00e1sodik emeleten, ahol egym\u00e1s hegy\u00e9n-h\u00e1t\u00e1n szorongtunk, n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva k\u00e9nyelmes f\u00e9r\u0151helye lett az ott lak\u00f3knak. Az appar\u00e1tus gyorsan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. De mi akkor m\u00e9g egy\u00fctt voltunk.
\nKor\u00e1bbi eml\u00e9k: a csillagos h\u00e1zban, m\u00e9g j\u00faniusban t\u00f6rt\u00e9nt, hogy ap\u00e1mat a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l h\u00edvt\u00e1k telefonon, egy r\u00e9gi betege rosszul lett. S\u00e1rga csillag n\u00e9lk\u00fcl, fels\u0151kab\u00e1tban, tal\u00e1n zak\u00f3ban \u2013 hiszen ny\u00e1r volt \u2013 elment a k\u00f3rh\u00e1zba. Riadtan v\u00e1rtuk, mikor j\u00f6n vissza. Azt\u00e1n \u00f6r\u00fclt\u00fcnk, \u00e9s b\u00fcszk\u00e9k voltunk r\u00e1.
\nAzt a m\u00e9lyb\u0151l t\u00f6r\u0151, k\u00e9ts\u00e9gbeesett ki\u00e1lt\u00e1st: Szi\u00adl\u00e1rdka! \u00e9s ahogy ut\u00e1na rohant \u00e9s visszahozta, megmentette any\u00e1mat, az\u00f3ta se tudom elfelejteni.
\nKett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00f6tt \u2013 tal\u00e1n \u2013 \u0151 volt a b\u00e1trabb, \u0151 volt az er\u0151sebb. Akkor \u2013 mindenk\u00e9ppen \u0151. Mert azokon a napokon, azokban a h\u00f3napokban, az utols\u00f3 \u00e9vekben anyuka m\u00e1r \u00f6sszeroppant. Pedig azel\u0151tt fiatal volt, f\u00e1radhatatlan, kora reggelt\u0151l k\u00e9s\u0151 estig dolgozott. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 fiatalasszony, \u00e9rz\u00e9keny-sz\u00e9parc\u00fa. Reggel \u0151 fonta be a copfomat, \u0151 k\u00e9sz\u00edtette el a t\u00edz\u00f3rainkat, varrt \u00e9s f\u0151z\u00f6tt. Szeretett \u00e9s \u00f3vott mindny\u00e1junkat. Panaszaikkal, tan\u00e1cs\u00e9rt, lelki seg\u00e9ly\u00e9rt nagyn\u00e9ni, unokatestv\u00e9rek, az eg\u00e9sz csal\u00e1d hozz\u00e1 fordult. Persze, hiszen orvos volt, pszichol\u00f3gus. D\u00e9lu\u00adt\u00e1\u00adnon\u00adk\u00e9nt j\u00e1rtak hozz\u00e1 a betegek, cs\u00faf \u00f6regasszonyokra em\u00adl\u00e9kszem, akiket a h\u00fagommal sz\u00edvb\u0151l ut\u00e1ltunk, mert elvett\u00e9k t\u0151l\u00fcnk anyuk\u00e1t, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul csendben kellett maradnunk, nem volt szabad veszekedni, hangoskodni. Akkor tanultunk meg a h\u00fagommal egyetlen hang n\u00e9lk\u00fcl, n\u00e9m\u00e1n verekedni. Az eb\u00e9dl\u0151\u00adkredencben lapul\u00f3 s\u00fctem\u00e9nyekkel k\u00e1rp\u00f3toltuk magunkat \u2013 anyuka s\u00fct\u00f6tte. Ha v\u00e9gzett, \u00e1tn\u00e9zte a leck\u00e9inket, szeretett \u00e9s vigasztalt, vagy megszidott, de minden szid\u00e1sban aggodalom lapult \u2013 azt akarta, hogy a mi \u00e9let\u00fcnk k\u00f6nnyebb legyen, mint az \u00f6v\u00e9. Akarta, hogy sikereink legyenek, akarta, hogy k\u00f6nnyebben boldoguljunk, mint \u0151. Teh\u00e1t tanulnunk kellett, ez volt a legfontosabb. Tudtuk, hogy \u0151 Aradon egyszerre v\u00e9gezte el a kereskedelmi k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t \u00e9s a gimn\u00e1ziumot. Az el\u0151bbihez a tulajdonk\u00e9ppen csak h\u00edrb\u0151l ismert szemlaki nagymama ragaszkodott, de anyuka m\u00e1r gyerekkor\u00e1ban orvos akart lenni, \u00e9s az egyetemi felv\u00e9telihez a gimn\u00e1ziumi \u00e9retts\u00e9gi, a latin nyelv tud\u00e1sa k\u00f6telez\u0151 volt. El\u0151ker\u00fclt napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l is tudom, hogy a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban mindig sz\u00ednjeles volt \u2013 \u00e9s amikor Pestre ker\u00fclt \u00e9s medika lett, akkor is mindig jelesre kollokv\u00e1lt, a doktor\u00e1tus\u00e1t pedig summa cum laude min\u0151s\u00edt\u00e9ssel tette le. Pedig az \u0151 idej\u00e9ben, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a l\u00e1nyoknak neh\u00e9z dolguk volt az egyetemen. T\u00e1vol az otthon\u00e1t\u00f3l, az \u00e9n ismeretlen nagymam\u00e1mt\u00f3l, nagyon mag\u00e1ra hagyott lehetett. Ezt is a napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l tudom \u2013 \u00e9s azt is, hogy csak nagyon ritk\u00e1n mehetett haza \u00fcnnepekkor is. Nem volt p\u00e9nz a vonat\u00fatra.
\nA megmaradt napl\u00f3 utols\u00f3 sorait 1914-ben \u00edrta le any\u00e1m. Az utc\u00e1kr\u00f3l behallatszott a vid\u00e1man trappol\u00f3, frontra indul\u00f3 bak\u00e1k \u00e9neke. Szeg\u00e9ny katon\u00e1k, \u00edrta any\u00e1m a napl\u00f3j\u00e1ba felki\u00e1lt\u00f3jellel, k\u00e9tszer is egym\u00e1s ut\u00e1n, al\u00e1h\u00fazva a sort, Szeg\u00e9ny katon\u00e1k! Ezzel a sorral \u00e9r v\u00e9get a z\u00f6ld kis k\u00f6nyvecske, a napl\u00f3.
\n\u00c9s azt\u00e1n, amikor m\u00e1r f\u00e9rjhez ment, \u00e9s hivat\u00e1sa volt, gyerekei lettek, \u00e9s otthona, \u00e9s boldog is volt tal\u00e1n, akkor, m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a 30-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l, egyre s\u00f6t\u00e9tebb lett a vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk. \u00c9s any\u00e1mban egyre ink\u00e1bb n\u0151tt a f\u00e9lelem. Eml\u00e9kszem, minden este a BBC-t hallgatta, ti-ti-ti-t\u00e1, kopogott a Sorsszimf\u00f3nia \u2013 anyuka agg\u00f3dott \u00e9s rem\u00e9nykedett, hogy csak megel\u00e9geli a vil\u00e1g a n\u00e1cizmust, hogy Churchill legy\u0151zi Hitlert, hogy az angolok v\u00e9gre megnyitj\u00e1k a m\u00e1sodik frontot.
\n1942-ben Szt\u00e1lingr\u00e1dn\u00e1l t\u00f6bb h\u00f3napig tart\u00f3 ostrom ut\u00e1n az oroszok v\u00e9gre visszavert\u00e9k a n\u00e9meteket. A h\u00e1bor\u00fa mintha megfordult volna. De anyuka megbetegedett, nagyon lefogyott. \u00c9s egyszer csak \u00e9szre kellett venn\u00fcnk, hogy ijeszt\u0151en meg\u00f6regedett. \u00c9s amikor a n\u00e9metek megsz\u00e1llt\u00e1k Magyarorsz\u00e1got, 1944. m\u00e1rcius 19. ut\u00e1n, mik\u00f6zben nagyon gondosan \u00e9s isten tudja, m\u00e9rt, de valamilyen finom anyagb\u00f3l \u2013 selyemb\u0151l? b\u00e1rsonyb\u00f3l? \u2013, apr\u00f3 \u00f6lt\u00e9sekkel varrta sz\u00e1munkra a s\u00e1rga csillagot, ijeszt\u0151en sokat s\u00edrt. \u00c9s amikor okt\u00f3ber 15. ut\u00e1n mindannyian a \u201ev\u00e9dett\u201d h\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk, k\u00e9ts\u00e9gbeesetten zokogott. A r\u00e9gi, csillagos lak\u00e1sban ottmaradt a koromfekete kiscica \u2013 mindannyiunk k\u00f6z\u00fcl anyuk\u00e1hoz ragaszkodott a legjobban \u2013, mi lesz vele egyed\u00fcl?
\nAnyuka falusi l\u00e1ny volt, tal\u00e1n ez volt az oka annak, hogy a lip\u00f3tv\u00e1rosi lak\u00e1sban \u00e1llatokat is tartottunk, egyszer m\u00e9g egy p\u00e1vafark\u00fa galambfi\u00f3k\u00e1nk is volt, szel\u00edd, b\u00e1m\u00e9szkod\u00f3 t\u00e1rsa ap\u00e1mnak borotv\u00e1lkoz\u00e1s k\u00f6zben. K\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezett a m\u00e1r eml\u00edtett kismacska, ap\u00e1m zseb\u00e9ben \u2013 a Zsid\u00f3k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l hozta haza.
\nIm\u00e1dtam ap\u00e1mat. Mindennek \u00f6r\u00fclni lehetett, ami vele f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze. Kisgyerekkoromban a feketek\u00e1v\u00e9ba m\u00e1rtott kockacukor. (Hol \u00e9n kaptam, hol a h\u00fagom.) Vas\u00e1rnaponk\u00e9nt \u2013 ha \u00e9ppen nem kellett bemennie a k\u00f3rh\u00e1zba \u2013 eb\u00e9d ut\u00e1n a t\u00e9rd\u00e9n \u00fcl\u00f6k, \u00e9s \u0151 felolvassa a Toldit. Minden vas\u00e1rnap egy-egy \u00e9neket. K\u00e9s\u0151bb, ugyancsak vas\u00e1rnap, \u00e9rte ment\u00fcnk a h\u00fagommal a k\u00f3rh\u00e1zba. B\u00fcszke voltam a feh\u00e9r k\u00f6peny\u00e9re is. Mindenki tudta, hogy a l\u00e1nyai vagyunk. Az arc\u00e1ra volt \u00edrva, milyen nagyszer\u0171 orvos, mennyire becs\u00fcletes \u00e9s okos, s hogy mennyire szeret benn\u00fcnket. Hazafel\u00e9 olykor bement\u00fcnk valamelyik Duna-parti k\u00e1v\u00e9h\u00e1zba, \u00e9s \u0151 eb\u00e9d el\u0151tt megivott egy poh\u00e1r s\u00f6rt, mi s\u00f3skiflit kaptunk ringlivel. Naps\u00fct\u00f6tte volt a d\u00e9lel\u0151tt.
\n\u201944-ben t\u00f6rt\u00e9nt, m\u00e9g a csillagos h\u00e1zban \u2013 zsid\u00f3k, csillaggal, nem j\u00e1rhattak az utc\u00e1n, nem v\u00e1s\u00e1rolhattak, csak a d\u00e9lut\u00e1ni \u00f3r\u00e1kban, kiv\u00e9ve azokat, akik igazolni tudt\u00e1k, hogy valamilyen fizikai munk\u00e1t v\u00e9geznek valahol. A szomsz\u00e9dunkb\u00f3l egy velem egykor\u00fa l\u00e1ny tal\u00e1lt Budakeszin egy vir\u00e1gkert\u00e9szetet, ahol zsid\u00f3kat is felvettek. \u00d6r\u00fcltem, hogy legal\u00e1bb nappalra elhagyhatom a csillagos h\u00e1zat. A munka neh\u00e9z volt, f\u00e1radt is voltam, \u00e9hes is voltam, mire k\u00e9s\u0151 este haza\u00e9rtem. Ap\u00e1m fogadott, megk\u00e9rdezte, \u00e9hes vagyok-e, azt\u00e1n s\u00fct\u00f6tt nekem toj\u00e1ssal, val\u00f3di toj\u00e1ssal bund\u00e1s kenyeret.
\nGyakran mondott verseket, \u00e9s szeretett \u00e9nekelni. A f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban \u00e9nekelt, borotv\u00e1lkoz\u00e1s k\u00f6zben. Ez persze pomp\u00e1san behallatszott a gyerekszob\u00e1ba. T\u0151le hallottam el\u0151sz\u00f6r Ady-Reinitz vers\u00e9t, \u201eTenger\u00adpart, alkony, kis hotelszoba\u201d. \u00c9s a K\u00e9t gr\u00e1n\u00e1tost is sokszor: \u201eNach Frankreich zogen zwei Grenadier\u2026\u201d De k\u00e9s\u0151bb, a m\u00e1sodik zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9ny ut\u00e1n m\u00e1r \u0151 sem volt der\u0171s. \u00c9s nem hallottuk \u00e9nekelni sem. Nyomaszt\u00f3 volt a csend a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban \u00e9s az eb\u00e9dl\u0151asztal k\u00f6r\u00fcl.
\nAkkor m\u00e9g nem hitt\u00fck, \u00e9s elk\u00e9pzelni sem tudtuk, ami r\u00e1nk v\u00e1rt \u00e9s bek\u00f6vetkezett. De itt volt m\u00e1r a numerus clausus. Az osztr\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, sz\u0151ke kisasszonynak, akinek saj\u00e1t k\u00f6lt\u00e9s\u0171, n\u00e9met versecsk\u00e9j\u00e9re \u2013 \u201eMein Nam\u2019 ist Adi Rauch, ich habe keinen Bauch\u201d \u2013 ma is eml\u00e9kszem, az Anschluss t\u00e1j\u00e9k\u00e1n haza kellett utaznia, \u0151 sajnos Ausztri\u00e1nak a N\u00e9met Birodalomhoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s\u00e1ra szavazott, tal\u00e1n mert f\u00e9lt, \u00e9s hozz\u00e1nk, zsid\u00f3khoz nem j\u00f6hetett vissza. Szlov\u00e1ki\u00e1b\u00f3l m\u00e1r elhurcolt\u00e1k a zsid\u00f3kat a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokba, \u00e9s itthon is egyre t\u00f6bb bar\u00e1tunkat \u00e9s ismer\u0151s\u00fcnket vitt\u00e9k el munkaszolg\u00e1latra. 1942-ben \u2013 a d\u00e1tumr\u00f3l nem vagyok meggy\u0151z\u0151dve \u2013 apuk\u00e1t is beh\u00edvt\u00e1k, J\u00e1szber\u00e9nyben kellett jelentkeznie, \u00e9s mekkora boldogs\u00e1g volt, amikor h\u00e1rom nap m\u00falva haza\u00e9rkezett a nagy h\u00e1tizs\u00e1kkal, leszerelt\u00e9k mint l\u00e9tsz\u00e1mf\u00f6l\u00f6ttit.
\nA K\u00e1llay-korm\u00e1ny idej\u00e9n l\u00e9legzetnyi id\u0151re egy kicsit bizakod\u00f3bb lett a hangulat otthon, a leveg\u0151ben az volt, hogy: tal\u00e1n. Tal\u00e1n Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e9get \u00e9r a h\u00e1bor\u00fa. Sz\u00fcleink egy este sz\u00ednh\u00e1zban voltak \u2013 nagyon ritk\u00e1n j\u00e1rtak sz\u00ednh\u00e1zba \u2013, Zilahy Lajos dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t, a Fatornyokat n\u00e9zt\u00e9k meg, m\u00e1snap eb\u00e9d k\u00f6zben arr\u00f3l folyt a sz\u00f3, hogy Zilahy is azt \u00edrta: tal\u00e1n.
\nM\u00e1rcius 19-\u00e9n kora reggel mindannyian megtudtuk, hogy a \u201etal\u00e1n\u201d-nak v\u00e9ge, a n\u00e9metek megsz\u00e1llt\u00e1k Magyarorsz\u00e1got. Nekem d\u00e9lel\u0151tt a L\u00e1nch\u00edd pesti h\u00eddf\u0151j\u00e9n\u00e9l tal\u00e1lkoz\u00f3m volt els\u0151 nagy szerelmemmel. Tibit \u2013 h\u00e1la a bar\u00e1tn\u0151mmel k\u00f6z\u00f6s fogadalmunknak (mindketten \u0151t szerett\u00fck, \u00e9s hogy bejusson az egyetemre, fogadalomb\u00f3l elolvastuk E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef borzalmasan hossz\u00fa \u00e9s unalmas reg\u00e9ny\u00e9t, a Karthauzit), \u00e9s mellesleg mivel kit\u0171n\u0151 tanul\u00f3 is volt, \u00e9s \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sei is voltak \u2013 ez\u00e9rt vagy az\u00e9rt, de a numerus clausus ellen\u00e9re val\u00f3ban felvett\u00e9k a K\u00f6z\u00adgaz\u00addas\u00e1gi Egyetemre.
\nAp\u00e1m meghagyta, hogy semmik\u00e9ppen se menj\u00fcnk fel a V\u00e1rba \u2013 ez volt az eredeti terv \u2013, menj\u00fcnk vissza a lak\u00e1sunkba. Visszament\u00fcnk. D\u00e9lre elterjedt m\u00e1r, hogy Horthy megegyezett a n\u00e9metekkel, a K\u00e1llay-korm\u00e1ny lemondott.
\nA sok komisz rendelet k\u00f6z\u00f6tt az egyik legels\u0151 az \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s volt. A zsid\u00f3knak nem volt szabad elvegy\u00fclni\u00fck a kereszt\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 csak a hat\u00e1g\u00fa csillaggal megjel\u00f6lt h\u00e1zban lakhattak. Csillaggal megjel\u00f6lt h\u00e1zban volt a mi lak\u00e1sunk is. A rokonaink hozz\u00e1nk k\u00f6lt\u00f6ztek. Nem mindenki: h\u00e1rman a f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r munkaszolg\u00e1laton voltak, Ukrajn\u00e1ban. Ott pusztult el az egyik unokatestv\u00e9rem \u00e9s unokan\u0151v\u00e9remnek a f\u00e9rje. Nagyb\u00e1ty\u00e1mat idehaza \u00f6lt\u00e9k meg.
\nEml\u00e9kszem, akkor a Teleki P\u00e1l utca 13.-ban nagyn\u00e9n\u00e9m, unokan\u0151v\u00e9rem buzg\u00f3n tanult\u00e1k a katekizmust, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert abban rem\u00e9nykedtek, hogy a keresztlev\u00e9l tal\u00e1n mentes\u00edthet a tov\u00e1bbi b\u00e1ntalmakt\u00f3l, a deport\u00e1l\u00e1st\u00f3l, a gett\u00f3t\u00f3l. (Nem mentett meg k\u00f6z\u00fcl\u00fck senkit.) Sem \u00e9desap\u00e1m, sem \u00e9desany\u00e1m, egyik\u00fcnk sem vett r\u00e9szt ebben az el\u00e9gg\u00e9 \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt hittantanul\u00e1sban. Nem voltak vall\u00e1sosak, de megal\u00e1z\u00f3nak \u00e9rezt\u00e9k volna, ha megtagadj\u00e1k a vall\u00e1st, amelyben sz\u00fclettek. Szolid\u00e1risak voltak az \u00fcld\u00f6z\u00f6ttekkel, a t\u00f6bbi zsid\u00f3val. Zsid\u00f3k voltak, \u00e9s magyarok voltak \u2013 mindkett\u0151 term\u00e9szetes volt, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151.<\/p>\n

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kerekes Tam\u00e1s<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u00e1rv\u00e1nyi Judit a Magvet\u0151, majd a Sz\u00e9pirodalmi Kiad\u00f3 szerkeszt\u0151jek\u00e9nt nagy id\u0151k nagy tan\u00faja volt. Szerkesztette t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt E\u00f6rsi Istv\u00e1n, F\u00fcst Mil\u00e1n, M\u00e1ndy Iv\u00e1n, M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3s, N\u00e1das P\u00e9ter, Polcz Alaine k\u00f6nyveit. De nemcsak munk\u00e1ja, \u00e9lete is tan\u00fas\u00e1g: m\u00e9g kamasz, amikor a sz\u00fcleit 1944-ben meggyilkolj\u00e1k; \u00e9let\u00fatja az \u00fajrakezd\u00e9s \u00e9s az \u00e9rtelmes \u00e9let keres\u00e9s\u00e9nek nagy t\u00f6rt\u00e9nete. Itt olvashat\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-61702","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61702","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=61702"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61702\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=61702"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=61702"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=61702"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}