{"id":63536,"date":"2017-06-26T04:52:38","date_gmt":"2017-06-26T04:52:38","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=63536"},"modified":"2017-06-26T04:52:38","modified_gmt":"2017-06-26T04:52:38","slug":"kolcsonsorok-lucian-blaga-6","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=63536","title":{"rendered":"K\u00f6lcs\u00f6nsorok: Lucian Blaga"},"content":{"rendered":"

A p\u00f3pa lelke (4)<\/strong><\/h2>\n

N\u00e9gyszemk\u00f6zt a papn\u00e9val<\/strong><\/em><\/p>\n

\u201eHogyan hangolja \u00f6ssze lelkeit a te Vasil\u00e9d, \u00e9s milyen m\u00e9rt\u00e9kben?\u201d, k\u00e9rdezem \u00f6tletszer\u0171en, hogy beinduljon a besz\u00e9lget\u00e9s.<\/p>\n

\u201eA k\u00edm\u00e9letlen j\u00f6n egyre gyakrabban el\u0151\u201d, v\u00e1laszolta, mell\u00e9n bl\u00faz al\u00e1 rejtve, mint parasztasszonyok n\u00e9ha az alm\u00e1t, a lapot, melyre \u00edrta a verset, mikor meg\u00e9rkeztem. Gesztusa rendk\u00edv\u00fcl cs\u00e1b\u00edt\u00f3 volt, s mintha arra k\u00e9sztetett volna, igyekezzek seg\u00edteni neki, hogy rejtek\u00e9n min\u00e9l jobban eldugja a verset. \u201e\u00cdr\u00e1sra mindig azt az id\u0151t haszn\u00e1lom, amikor Vasil\u00e9t fogva tartja a komp\u201d, folytatja Octavia. \u201eAgyonv\u00e1g, ha tetten\u00e9r.\u201d<\/p>\n

\u201eDe nekem, ugye, nem mutatn\u00e1d meg, hogy mit \u00edrt\u00e1l, amikor j\u00f6ttem?\u201d, k\u00e9rdem csak \u00fagy, an\u00e9lk\u00fcl, hogy er\u0151ltetn\u00e9m.<\/p>\n

\u201eLehet, hogy megmutatom, de m\u00e1skor. Bennem f\u00e9lelem f\u00e9szkelt a tekintetedt\u0151l. Meg kell szoknom a kritik\u00e1t. A te lelkiismereted megvesztegethetetlen. T\u00e9ged az sem hat meg, ha a t\u00e9rdeden \u00fcl\u00f6k, hogy felmeleg\u00edtsen a vers, mely neked \u00e9desk\u00e9snek t\u0171nik.\u201d<\/p>\n

Octavia, akinek val\u00f3ban a k\u00f6lt\u00e9szet volt legf\u0151bb szenved\u00e9lye, nem fogadta nagy \u00f6r\u00f6mmel a b\u00edr\u00e1l\u00f3 megjegyz\u00e9seket. Ellenkez\u0151leg, felingerelte k\u00e9rked\u0151 hi\u00fas\u00e1g\u00e1t. Legal\u00e1bb is ez volt a pillanatnyi v\u00e1lasz. Mikor viszont egyed\u00fcl maradt, m\u00e1st sem tett, a kritik\u00e1n elm\u00e9lkedett; lelkileg megpuhult, hogy val\u00f3j\u00e1ban haszn\u00e1t vegye. A versekkel kapcsolatban volt egy k\u00f6z\u00f6s tapasztalatunk. B\u00e1rmennyire is megsz\u00e1llt engem a j\u00f3indulat, verseit nem n\u00e9zhettem m\u00e1sk\u00e9pp, csak azzal a szemmel, mellyel saj\u00e1t verseimet l\u00e1ttam. \u00datba akartam igaz\u00edtani. Nevelni az \u00edzl\u00e9s\u00e9t. Fejleszteni az \u00f6nkritik\u00e1t benne. Mindezt ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert k\u00f6ltem\u00e9nyeiben t\u00e9nyleges \u00e9s nagyszer\u0171 lehet\u0151s\u00e9geket fedeztem fel. Octavia n\u00e9ha gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 verset \u00edrt. De t\u00fal gyakran halandzs\u00e1zni kezdett, ami szinte semmiben sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt att\u00f3l, mint amikor ama ismertt\u00e9 v\u00e1lt, h\u00edres l\u00edrai \u201e\u00f6nk\u00edv\u00fcletben\u201d \u00f6mlengett. Pr\u00f3b\u00e1ltam visszafogni. Pr\u00f3b\u00e1ltam megtan\u00edtani arra, hogy a m\u00e1r pap\u00edrra vetett verset t\u00e1rgyilagosan \u00edt\u00e9lje meg. \u00c1lland\u00f3an k\u00e9rtem, hogy m\u00e9rlegelje a tartalm\u00e1t, t\u00e9pje le a t\u0151k\u00e9r\u0151l a f\u00f6l\u00f6sleges hajt\u00e1st, h\u00fazza ki a sorokat, melyek a r\u00e9v\u00fcletben fedezet n\u00e9lk\u00fcl maradt hangokb\u00f3l \u00e9s szavakb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Az orsz\u00e1g abban, a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban a p\u00e9nzroml\u00e1s folyamat\u00e1t \u00e9lte. Mik\u00f6zben verseit puszt\u00edtottam ceruz\u00e1val, sorokat t\u00f6r\u00f6ltem bel\u0151l\u00fck k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl, azt mondtam: \u201eA szavak infl\u00e1ci\u00f3ja ez.\u201d Octavia gyerekesen \u00e9s inger\u00fclten nevetett, de elfogadta a h\u00faz\u00e1sokat. Elfogadta ugyan, de f\u00e1jdalommal, csakhogy nem vis\u00edtott, mintha h\u00fas\u00e1ba v\u00e1gtak volna. Mikor a verseiben sz\u00e1mos helyen \u00e1thall\u00e1sokat fedeztem fel az \u00e9n k\u00f6ltem\u00e9nyeimb\u0151l, elkomorodtam, lelkemet megkem\u00e9ny\u00edtettem, ami nem volt term\u00e9szetes form\u00e1ja. Most pedig, visszaeml\u00e9kezve szavaimra, melyeket oly nagy nyomat\u00e9kkal mondtam, mosolyognom kell, hogy hajdan micsoda szigor\u00fa nevel\u0151 voltam. Mivelhogy Octavia nem volt hajland\u00f3 elismerni a verseiben itt-ott az \u00e9n k\u00f6ltem\u00e9nyeimre eml\u00e9keztet\u0151 \u00e1thall\u00e1sokat, lehordtam: \u201eIde figyelj, dr\u00e1gas\u00e1gom, azt akarom, hogy k\u00f6lt\u0151i egy\u00e9nis\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lj\u00e1l, nem pedig majomm\u00e1!\u201d Abban a pillanatban, amikor magamban ezeket az eml\u00e9keket id\u00e9zem, \u0151 teljesen m\u00e1sk\u00e9pp bizony\u00edtja reag\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t az \u00e9n intim gondolataimra
\n\u201eEml\u00e9kszel r\u00e1: Szebenben azt mondtad, hogy majom vagyok?\u201d
\n\u201eNem eml\u00e9kszem\u201d, v\u00e1laszoltam, \u201ehogy \u00edgy pocskondi\u00e1ztalak volna! Nem haszn\u00e1lok ilyen jelz\u0151t!\u201d
\n\u201eDehogy nem, azt mondtad, \u00e9s att\u00f3l kezdve f\u00e9lek megmutatni verseimet neked.\u201d
\n\u201eL\u00e1tod, mennyire f\u00e9lre\u00e9rtetted pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1somat, hogy \u00f3vjalak a kisikl\u00e1st\u00f3l. Azt akartam, hogy ker\u00fcld az ut\u00e1nz\u00e1s k\u00e9nyelmes \u00fatj\u00e1t.\u201d
\n\u201cBevallom, f\u00e1jt, de tanultam bel\u0151le. Tudd meg, most jobb verseket \u00edrok, m\u00e9g a tieidn\u00e9l is.\u201d
\n\u201e\u00c9ppen ezt v\u00e1rtam t\u0151led, mikor azt k\u00edv\u00e1ntam, v\u00e1lj k\u00f6lt\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9, ne pedig majomm\u00e1. L\u00e1sd, igazi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00fckben szavaim m\u00e1st jelentenek, mint amit az eml\u00e9kezet \u00e9s g\u0151g ruh\u00e1z r\u00e1juk. \u00cdgy m\u00e1r \u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st?\u201d
\n\u201eMindig ugyanazt er\u0151s\u00edted! A te lelked! Fened a fogad, mint m\u00e1skor!\u201d, mondja, lassan ekszt\u00e1zisba esve, de meg\u00e1ll.
\n\u201eCsak \u00fagy t\u0171nik neked. \u00c9vek \u00f3ta \u00fagy \u00e9rzem, mintha aranyp\u00e9nz lenn\u00e9k, c\u00edmer n\u00e9lk\u00fcl. Lekopott r\u00f3la, felismerhetetlen.\u201d
\n\u201eUgyan m\u00e1r!\u201d, \u00fagy tesz, mintha csod\u00e1lkozn\u00e9k. \u201eTe \u2026 c\u00edmer n\u00e9lk\u00fcl?\u201d
\nL\u00e1tom, amint a foly\u00f3ra n\u00e9z\u0151 ablakhoz megy. F\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tekintetettel n\u00e9z ki, azt\u00e1n visszafordul, tengerm\u00e9ly v\u00e1ggyal j\u00f6n fel\u00e9m, mint hajdan. S a t\u00e9rdemre \u00fcl. Pontosan azzal a cs\u00e1b\u00edt\u00f3 mozdulattal, mint r\u00e9gen.
\nMondom neki:
\n\u201eTudd meg, \u00e9vek \u00f3ta nem \u00edrtam m\u00e1r egy sort sem! A sterilit\u00e1s \u00e9s a le\u00e9p\u00fcl\u00e9s id\u0151szak\u00e1ban vagyok, s nem tudom, hogyan l\u00e1balok ki bel\u0151le!\u201d
\n\u201e\u00c9s ki akarsz-e l\u00e1balni bel\u0151le nagyon, nemde?\u201d
\n\u201eMicsoda k\u00e9rd\u00e9s!\u201d
\n\u201eFurcs\u00e1nak tal\u00e1lod? Hogyne. Nagyon is term\u00e9szetes. Ilyennek l\u00e1tlak. Negyed \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t sz\u00fclted a m\u0171veket, melyek megmaradnak. Alkot\u00e1said v\u00e9gleg beker\u00fcltek a nemzet k\u00f6lt\u0151i kincsest\u00e1r\u00e1ba. Odaadt\u00e1l mindent, kamatost\u00f3l. Kiteljesedt\u00e9l. Jogod van a sterilit\u00e1sra. M\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig\u2026hogy is mondjam: fiatal lehetsz, kortalanul!\u201d
\n\u201eMint az \u00f6r\u00f6kifj\u00fa \u0151sszel!\u201d, szak\u00edtom f\u00e9lbe tr\u00e9f\u00e1san.
\n\u201eIgen, fiatalkodhatsz m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig \u2013 \u0151sszel, a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6sben. \u00d6rvendened kell e n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vnek! Vajon nem \u00e1ldozt\u00e1l-e magadb\u00f3l t\u00fal sokat a kimondhatatlan k\u00ednnak, kimer\u00edt\u0151 igyekezetnek, ami az alkot\u00e1s maga? Nem kell m\u00e1r tenned semmit t\u00f6bb\u00e9. \u00c9lvezd, amit az \u00e9let k\u00edn\u00e1l a mostani gy\u00e1szos, majdhogynem puszt\u00edt\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. H\u0151stetteid kr\u00f3nik\u00e1ja bez\u00e1rult. Nem akarod, hogy munk\u00e1hoz jussanak m\u00e1sok i? M\u00e9g \u00e9n se? Hadd, hogy \u00edrjak, m\u0171k\u00f6djek ezent\u00fal a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a dal ter\u00e9n. \u00cdrok \u00e9n majd \u00e9rted \u00e9s helyetted. \u00c9rted akarom t\u00f6rni magam, minden tekintetben. V\u00e1gyk\u00e9nt szeretlek t\u00e9ged, \u00fagy, hogy helyedbe akarok l\u00e9pni, mentes\u00edteni k\u00edv\u00e1nlak minden igyekezett\u0151l\u2026\u201d Octavia elhallgat egy pillanatra, mintha fel\u00e9bredne: \u201eH\u00fclyes\u00e9get besz\u00e9lek, ugyeb\u00e1r?\u201d<\/p>\n

Nem v\u00e1laszoltam. Csak rendk\u00edv\u00fcl nagy figyelemmel r\u00f6gz\u00edtettem azokat a furcsa, kimondhatatlanul furcsa dolgokat, miket ez a t\u00f6rekv\u00e9seit illet\u0151en oly szesz\u00e9lyes teremt\u00e9s mondott. Figyelmesen r\u00f6gz\u00edtettem, hogy k\u00e9s\u0151bb elt\u00f6prengjek rajta. Vajon megint az \u0151 szok\u00e1sos \u201el\u00edrai \u00f6nk\u00edv\u00fclet\u00e9nek\u201d egyik\u00e9vel tal\u00e1lkoztam, vagy pedig szavai a v\u00e9letlen megvil\u00e1gosod\u00e1s m\u00e9ly\u00e9r\u0151l t\u00f6rtek el\u0151? Nem voltam hajland\u00f3 arra az \u00fatra t\u00e9rni, amelyre h\u00edvott, vagyis, hogy minden tekintetben \u00e9s teljes m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben vessem fel az alkot\u00f3i l\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. A laz\u00edt\u00e1s idej\u00e9n, ami addig tartott, m\u00edg Khar\u00f3nnak a kompja egyik partr\u00f3l a m\u00e1sikra \u00e9rt, hagytam, hogy beburkoljon a t\u00e9rdemen \u00fcl\u0151 l\u00e9ny puha erk\u00f6lcsi melege. Az alkalom, hogy \u00f6rvendhetek, tavaszi volt, nem pedig \u0151szi, \u00e9s csod\u00e1latos k\u00eds\u00e9rt\u00e9sekkel b\u00e9lelt, valamint a b\u00e9kess\u00e9g\u00e9, amit az old\u00f3d\u00e1shoz k\u00edn\u00e1lt f\u00e9l\u00f3r\u00e1t tart\u00f3 t\u00e1voll\u00e9te annak a szem\u00e9lynek, aki egyben paraszt, szerzetes, faun \u00e9s k\u00edm\u00e9letlen. \u00c1thatott \u00fajb\u00f3l e n\u0151 test\u00e9nek melege, aki oly sok \u00e9ve kiesett m\u00e1r \u00e9rz\u00e9sk\u00f6r\u00f6mb\u0151l. Simogattam a k\u00eds\u00e9rt\u00e9st, ruh\u00e1j\u00e1n \u00e1t. A combj\u00e1t. A mell\u00e9t. \u00c9s ennyi. Mert l\u00e9p\u00e9seket hallottam kintr\u0151l. Octavia felkelt a hely\u00e9r\u0151l, \u00e9s rendezgetni kezdett a szekr\u00e9nyben, hogy elt\u0171nj\u00e9k a halv\u00e1ny p\u00edr, ami k\u00fcl\u00f6nban s\u00e1padt arc\u00e1n mutatkozott.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

R\u00e9szlet Lucian Blaga K\u00e1ron ladikja c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l. Ford\u00edtotta Zsehr\u00e1nszky Istv\u00e1n<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Kisebbs\u00e9gben<\/strong><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: A p\u00f3pa lelke (1,r\u00e9sz)<\/a>, (2. r\u00e9sz)<\/a> (3. r\u00e9sz)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A p\u00f3pa lelke (4) N\u00e9gyszemk\u00f6zt a papn\u00e9val \u201eHogyan hangolja \u00f6ssze lelkeit a te Vasil\u00e9d, \u00e9s milyen m\u00e9rt\u00e9kben?\u201d, k\u00e9rdezem \u00f6tletszer\u0171en, hogy beinduljon a besz\u00e9lget\u00e9s.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-63536","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/63536","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=63536"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/63536\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=63536"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=63536"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=63536"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}