{"id":63664,"date":"2017-06-29T03:44:47","date_gmt":"2017-06-29T03:44:47","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=63664"},"modified":"2017-06-29T03:44:47","modified_gmt":"2017-06-29T03:44:47","slug":"koman-janos-koman-janos-tamas-andras-masodik-elete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=63664","title":{"rendered":"Kom\u00e1n J\u00e1nos: Kom\u00e1n J\u00e1nos: Tam\u00e1s Andr\u00e1s m\u00e1sodik \u00e9lete"},"content":{"rendered":"

(2)<\/strong><\/h2>\n

Andr\u00e1s b\u00e1csi csak hallgatott, hallgatott. N\u00e9ha-n\u00e9ha egy-egy s\u00f3haj szakadt ki a tork\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ezekben a s\u00f3hajokban a f\u00e1jdalom \u0151szinte lelke is sz\u00f3hoz jutott. K\u00f6zben Erzsi n\u00e9ni kivette a sifonb\u00f3l a Hal\u00e1l menyasszony\u00e1nak j\u00e1r\u00f3 kelengy\u00e9t, a karossz\u00e9kre tette, \u00e9s megmutatta, hogy ez \u00e9s az mire val\u00f3. A vacsora elmaradt. Andr\u00e1s b\u00e1csi m\u00e1r mag\u00e1ra h\u00fazta a paplant, amikor Erzsi n\u00e9ninek esz\u00e9be jutott a v\u00e1ltoz\u00e1s, de jobbnak tartotta kiker\u00fclni a figyelmeztet\u00e9st. Lefekv\u00e9s el\u0151tt a t\u00fck\u00f6r el\u00e9 \u00e1llt, megf\u00e9s\u00fclte a haj\u00e1t, hogy hulljon ki, ami nem odaval\u00f3. Most vette \u00e9szre, hogy az arcb\u0151re elv\u00e9konyodott, egy \u00e1rnyalattal rezesebb lett, \u00e9s val\u00f3s\u00e1ggal f\u00e9nylett, majdnem t\u00fckre volt az arcb\u0151r\u00e9nek. Azt mondj\u00e1k, hogy ez a sz\u00ednv\u00e1ltoz\u00e1s is a betegs\u00e9g jele. Bevette a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3t, mert egyre t\u0171rhetetlenebbek lettek a k\u00ednjai, \u00e9s lefek\u00fcdt. \u00c1t\u00f6lelte a f\u00e9rj\u00e9t, \u00e9s s\u00edrt, k\u00f6zben egyre szorosabban \u00f6lelte f\u00e9rje derek\u00e1t. Andr\u00e1s b\u00e1csi eg\u00e9sz teste egy\u00fctt remegett a feles\u00e9ge hangos zokog\u00e1s\u00e1val. Sohasem hallott a s\u00edrni a feles\u00e9g\u00e9t. Megsimogatta a fej\u00e9t, az arc\u00e1t, \u00e9s cs\u00f3kolgatta, cs\u00f3kolgatta, mint egy kicsi gyereket. \u00dagy aludtak el, \u00f6ssze\u00f6lelkezve, mint valami fiatalok.<\/p>\n

Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g volt n\u00e9zni. L\u00e1m, a Hal\u00e1l k\u00f6zels\u00e9ge mennyire jobb\u00e1 \u00e9s szeret\u0151bb\u00e9 teszi az embereket! Tal\u00e1n ilyenkor mutatkozik meg legink\u00e1bb, hogy milyennek is kellene lenn\u00fcnk eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnkben. M\u00e9g s\u00f6t\u00e9t volt, amikor f\u00f6l\u00e9bredtek. El\u0151sz\u00f6r Erzsi n\u00e9ni sz\u00f3lalt meg:
\n– Valamit meg kell vallanom, Andr\u00e1s, mert neh\u00e9z a lelkem. Nem akarom magammal vinni a titkom, mert azt mondj\u00e1k, hogy az rossz szellemet sz\u00fcl. Eml\u00e9kszel, \u00fagy harminc\u00e9ves lehettem, megl\u00e1togatott a P\u00e9ter katonat\u00e1rsad, a legjobb bar\u00e1tod, az a sz\u00e9p, sz\u00e1las leg\u00e9ny, aki azt\u00e1n m\u00e9g el\u00e9g sokat j\u00e1rogatott hozz\u00e1nk…. H\u00e1t \u00e9n abba a P\u00e9terbe beleszerettem. El\u0151sz\u00f6r a szememmel csaltalak meg, azt\u00e1n egy-k\u00e9t alkalommal m\u00e1sk\u00e9nt is. Tudtommal csak akkor voltam szerelmes. Legyen \u00e1ldott az a n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e9p eml\u00e9k. Azt\u00e1n nemsok\u00e1ra P\u00e9ter is megh\u00e1zasodott, \u00e9s az eml\u00e9kekkel maradtam. \u00c9n sem tudtam betartani a t\u00edzparancsolatot. Gondoltam, jobb, ha megmondom, \u00e9s \u00edgy a velem szemben elk\u00f6vetett b\u0171n\u00f6ddel mindk\u00e9t serpeny\u0151be egyforma s\u00faly esik, \u00edgy egyens\u00falyba ker\u00fcl a m\u00e9rleg. Neked sem lesz lelkiismeret-furdal\u00e1sod. Most m\u00e1r egy kicsit megk\u00f6nnyebb\u00fcltem, \u00e9s eg\u00e9sz j\u00f3l \u00e9rzem magam, \u00e9s most m\u00e1r a pappal is kib\u00e9k\u00fclhetn\u00e9k. Tudod, a m\u00faltkor megs\u00e9rtettem, azt mondtam neki, hogy a falu h\u00f6rcs\u00f6ge. Arra k\u00e9rlek, hogy kelj fel, \u00e9s h\u00edvd ide!<\/p>\n

Reggel nyolc fel\u00e9 j\u00e1rt az id\u0151, amikor a reform\u00e1tus pap \u00e9s Andr\u00e1s b\u00e1csi bel\u00e9ptek a h\u00e1zba. Erzsi n\u00e9ni az \u00e1gyon fek\u00fcdt, feket\u00e9be \u00f6lt\u00f6zve, mozdulatlanul. M\u00e9g az \u00e1ll\u00e1t is f\u00f6lk\u00f6t\u00f6tte. De a szeme nyitva volt. A jobb tenyere az \u00e1ll\u00e1n pihent. M\u00e9g melege volt az \u00e9letnek, amikor a pap leh\u00fazta a szempill\u00e1it. Egy r\u00f6vid szertart\u00e1sos besz\u00e9d ut\u00e1n elmondta a miaty\u00e1nkot. Azut\u00e1n megbesz\u00e9lt\u00e9k a tennival\u00f3kat. A temet\u00e9s szombat napra esett. Pomp\u00e1s, gazdag temet\u00e9s volt. A tor egy igazi lukulluszi lakom\u00e1hoz hasonl\u00edtott. M\u00e9g a mes\u00e9kben is meg fogj\u00e1k eml\u00edteni. Az\u00f3ta is nagyobb tisztelet hallatszik az emberek k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s\u00e9ben, ha Andr\u00e1s b\u00e1csival tal\u00e1lkoznak, csak \u00e9pp az a baj, hogy Andr\u00e1s b\u00e1csival nagyon ritk\u00e1n tal\u00e1lkozik az ember, mert ami\u00f3ta Erzsi n\u00e9ni elment, Andr\u00e1s b\u00e1csi begub\u00f3zott, \u00e9s azt se tudj\u00e1k a szomsz\u00e9dok, hogy \u00e9l-e vagy \u0151 is meghalt. Gondoltam, f\u00f6lkeresem, hadd s\u00f3zzam meg egy kicsit a mag\u00e1ny\u00e1t. H\u00e1t, uramisten, amikor kaput nyitott, mert Erzsi n\u00e9ni hal\u00e1la ut\u00e1n a kaput mindig z\u00e1rva tartotta, nem ismertem meg Andr\u00e1s b\u00e1csit! Olyan bozontos szak\u00e1llat eresztett, mint egy zsid\u00f3 rabbi. Csak egyszer l\u00e1ttam olyan rendetlens\u00e9get ezen a vil\u00e1gon, gyermekkoromban, a marosugrai cig\u00e1nyseregben. Az \u00e1gya vetetlen volt, a ruh\u00e1kat a sz\u00e9kre, a ler ajtaj\u00e1ra akasztotta, az asztalon mosatlan ed\u00e9nyek v\u00e1rakoztak, a k\u00e1lyh\u00e1n, a kredencen a felfordul\u00e1s ordib\u00e1lt, \u00e9s minden\u00fctt a rendetlens\u00e9g \u00fcld\u00f6g\u00e9lt. Bizony\u00e1ra csak a pokolban \u00e9s Tam\u00e1s Andr\u00e1s h\u00e1z\u00e1ban lehetett hasonl\u00f3 putri-k\u00e9pet l\u00e1tni. Legel\u0151sz\u00f6r a sepr\u0171t kellett megsz\u00f3l\u00edtanom. Hozz\u00e1 is fogtunk a rendteremt\u00e9shez, mik\u00f6zben az \u00f6reg besomford\u00e1lt a kamr\u00e1ba, ahonnan egy kancs\u00f3 v\u00f6r\u00f6s bort hozott. De r\u00e1m ki\u00e1ltott, amikor megl\u00e1tta, hogy miben s\u00e1ntik\u00e1lok. Azt\u00e1n megegyezt\u00fcnk, hogy csak \u00fagy fogadom el a poh\u00e1r bort, hogyha megengedi a kezdem\u00e9nyez\u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t. Akkor az asztalter\u00edt\u0151t a f\u00f6ldre r\u00e1zta, \u00e9s pimaszul f\u00f6lkacagott.
\n– J\u00f3, akkor te csak csin\u00e1ld a rendet, addig \u00e9n megmosom a poharakat. J\u00e1t\u00e9kos \u00f6r\u00f6m volt a sepreget\u00e9s. Az \u00f6reg elhelyezkedett az asztaln\u00e1l, kit\u00f6lt\u00f6tt e a bort. Koccintottunk.
\n– B\u00fasuljunk – mondta nyomat\u00e9kosan.
\n– Mi t\u00f6rt\u00e9nt? – faggattam egy kicsit f\u00e9l\u00e9nken, mert nyomban meg\u00e9reztem, hogy a k\u00e9rd\u00e9s nem el\u00e9g \u00f3vatos, s\u0151t meggondolatlan.
\nDe azt m\u00e1r nem is sejtettem, hogy olajat \u00f6nt\u00f6ttem a t\u0171zre, mert az \u00f6reg \u00fagy f\u00f6lugrott a sz\u00e9kr\u0151l, mint egy tizennyolc esztend\u0151s kamasz, \u00e9s azt gondoltam, hogy menten hozz\u00e1m veri a f\u00f6l\u00e9rt\u00e9kelt kancs\u00f3t. Szerencs\u00e9mre ehelyett egy olyan kacskaring\u00f3s, tekerv\u00e9nyes k\u00e1romkod\u00e1st hallhattam, mely a pokol torn\u00e1c\u00e1t\u00f3l \u00e9pp a mennyorsz\u00e1g kapuj\u00e1ig \u00e9rt. S m\u00e9g j\u00f3, hogy ott megtorpant. Elv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, azt\u00e1n lassan visszaereszkedett a sz\u00e9kre, mely v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3an recsegett, \u00e9s ha j\u00f3l hallottam, m\u00e9g jajgatott is. Akkor Tam\u00e1s Andr\u00e1s \u00fajra t\u00f6lt\u00f6tt, de csak mag\u00e1nak, \u00e9s egyb\u0151l ki\u00fcr\u00edtette az araszos poharat.
\n– Ide figyelj, fiam – kezdte csal\u00e1dias melegs\u00e9ggel -, hatvankilenc esztend\u0151s vagyok. Erzsivel egy\u00fctt az \u00e9letkedvem is elment. Most \u00fagy lenne rendj\u00e9n, hogy \u00e9n is meghaljak. F\u00f6l is k\u00e9sz\u00fcltem a hal\u00e1lra. M\u00e9g a kopors\u00f3mat is megvettem. Megvettem \u00e9s kipr\u00f3b\u00e1ltam. El\u00e9g k\u00e9nyelmes. Valamelyik nap egy kicsi p\u00e1rn\u00e1t tettem a fejem al\u00e1, \u00e9s elszund\u00edtottam benne. Soha olyan j\u00f3l nem aludtam. Megn\u00e9zheted. Bent van az els\u0151 h\u00e1zban.
\nKinyitott a az els\u0151 szoba ajtaj\u00e1t, felkattintotta a villanyt, \u00e9s a k\u00fcsz\u00f6bh\u00f6z h\u00fazta az \u00edzl\u00e9sesen faragott, vir\u00e1gokkal, sz\u00e9kely m\u00f3dra d\u00edsz\u00edtett t\u00f6lgyfakopors\u00f3t.
\n– Ilyen sz\u00e9p kopors\u00f3t ritk\u00e1n l\u00e1t az ember. K\u00e1r a f\u00f6ldbe tenni. Egymilli\u00f3t adtam \u00e9rte. Sz\u00e1zezer\u00e9rt hozt\u00e1k haza. \u00d6sszesen huszonk\u00e9t havi nyugd\u00edjam vitte el. Meg\u00fcresedett a buksz\u00e1m. Annyi maradt, hogy kifizessem a papot \u00e9s a harangoz\u00f3t.<\/p>\n

K\u00f6rbej\u00e1rtam, megcsod\u00e1ltam. Addig sohasem gondoltam arra, hogy a kopors\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u00e9rzetet v\u00e1lthat ki.
\n– Ezt magam is megv\u00e1s\u00e1roln\u00e1m, ha lenne annyi p\u00e9nzem – majd viccesen hozz\u00e1tettem – olyan sz\u00e9p, hogy szinte \u00e9rdemes meghalni, ha m\u00e1r egy ilyen kopors\u00f3ja van az embernek.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: A fogasra akasztott gyermek. T\u00f6rt\u00e9netek. Kreat\u00edv Kiad\u00f3, Marosv\u00e1s\u00e1rhely 2017<\/strong><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(2) Andr\u00e1s b\u00e1csi csak hallgatott, hallgatott. N\u00e9ha-n\u00e9ha egy-egy s\u00f3haj szakadt ki a tork\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ezekben a s\u00f3hajokban a f\u00e1jdalom \u0151szinte lelke is sz\u00f3hoz jutott. K\u00f6zben Erzsi n\u00e9ni kivette a sifonb\u00f3l a Hal\u00e1l menyasszony\u00e1nak j\u00e1r\u00f3 kelengy\u00e9t, a karossz\u00e9kre tette, \u00e9s megmutatta, hogy ez \u00e9s az mire val\u00f3. A vacsora elmaradt.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-63664","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/63664","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=63664"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/63664\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=63664"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=63664"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=63664"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}