T\u00f6rt\u00e9nt, hogy egy oxfordi pszichol\u00f3gus tartott n\u00e9h\u00e1ny el\u0151ad\u00e1st \u00e9s bemutat\u00f3t a j\u00f3g\u00e1r\u00f3l a Sapientia Egyetemen. Meglep\u0151d\u00f6tt, hogy Rom\u00e1ni\u00e1ban a j\u00f3ga mekkora indulatokat k\u00e9pes kiv\u00e1ltani. Sokan ellene vannak, gy\u0171l\u00f6lik vagy kinevetik, m\u00e1sok hat\u00e1rtalanul lelkesednek \u00e9rte, \u00e9s a vil\u00e1g gondjaira val\u00f3 megold\u00e1snak tartj\u00e1k. \u00c9rdekes m\u00f3don sok t\u00e9vhit \u00e9l a j\u00f3g\u00e1r\u00f3l mind ellenz\u0151i, mind m\u0171vel\u0151i k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a t\u00e9vhitek j\u00f3g\u00e1val val\u00f3 \u00f6sszekever\u00e9se v\u00e1ltja ki az indulatokat.<\/p>\n
Mi is a j\u00f3ga? Aki nem pr\u00f3b\u00e1lta, gyakran nyakatekert testgyakorlatokra \u00e9s k\u00f6ld\u00f6kn\u00e9z\u0151 medit\u00e1ci\u00f3ra gondol a kifejez\u00e9s hallat\u00e1n. A szanszkrit sz\u00f3 maga „\u00f6sszek\u00f6t\u00e9st” jelent, \u00e9s etimol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban rokon a latin iungo („ig\u00e1ba fog”, „\u00f6sszek\u00f6t”) \u00e9s a magyar iga szavakkal. Utalhat ez az egy\u00e9n \u00e9s Isten \u00f6sszek\u00f6t\u00e9s\u00e9re vagy a test \u00e9s l\u00e9lek \u00f6sszek\u00f6t\u00e9s\u00e9re. Mindenestre azt az utat, technik\u00e1t jelenti, amely \u00e1ltal az egy\u00e9n eljuthat az Abszol\u00fatumhoz. Ezen bel\u00fcl azonban sokf\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9se l\u00e9tezik. Lehet testgyakorlatok rendszere, hindu filoz\u00f3fia vagy \u00e9letvitel. Iyengar j\u00f3gamester szerint „ahogyan a sz\u00e9pen csiszolt gy\u00e9m\u00e1nt sz\u00e1mos lapj\u00e1nak mindegyike m\u00e1s-m\u00e1s sz\u00ednben t\u00fckr\u00f6zi a f\u00e9nyt, a j\u00f3ga sz\u00f3 is sokf\u00e9le \u00e1rnyalatot hordoz, amelyek a bels\u0151 b\u00e9ke \u00e9s boldogs\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusait t\u00fckr\u00f6zik.” Eur\u00f3p\u00e1ban els\u0151sorban, mint a testtart\u00e1sok (\u00e1szan\u00e1k) rendszere terjedt el, melynek k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy ha komolyan veszi az ember, akkor annak erk\u00f6lcsi vonzata is van, az egyes gyakorlatok pedig szellemi t\u00f6ltettel b\u00edrnak. \u00d3ri\u00e1si az irodalom a j\u00f3ga eg\u00e9szs\u00e9gre kifejtett hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s a legkomolyabb orvosi k\u00f6nyvesboltokban jelent\u0151s j\u00f3gaszekci\u00f3 is van. Nyugaton a j\u00f3ga az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vekt\u0151l v\u00e1lt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9, r\u00e9szben a hippizmus hat\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s ma m\u00e1r nagyon sokf\u00e9le j\u00f3ga \u00e9l Eur\u00f3p\u00e1ban. A sk\u00e1la egyik oldal\u00e1n a kiz\u00e1r\u00f3lag eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi c\u00e9lra haszn\u00e1lt testgyakorlatrendszer \u00e1ll, a m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n szexualit\u00e1ssal, a tan\u00edt\u00f3mester isten\u00edt\u00e9s\u00e9vel vagy ezoterikus kultuszokkal \u00f6sszekapcsolt divatj\u00f3ga, mely a j\u00f3ga rossz h\u00edrnev\u00e9\u00e9rt els\u0151sorban felel\u0151s. Tal\u00e1lhat\u00f3k azonban m\u00e1r teljes eg\u00e9sz\u00e9ben eur\u00f3paias\u00edtott v\u00e1ltozatok is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a versenyj\u00f3ga, vagy a kedvenc kuty\u00e1val egy\u00fctt \u0171z\u00f6tt j\u00f3ga, a doga.<\/p>\n
A j\u00f3ga siker\u00e9nek egyik titka az, hogy siker\u00fcl a modern nyugati vil\u00e1g egyik alapvet\u0151 jellemz\u0151j\u00e9vel \u00f6sszekapcsol\u00f3dnia: a k\u00e9nyelemszeretettel, \u00e9s az ide \u00e1tker\u00fclt j\u00f3g\u00e1nak siker\u00fclt \u00fagy bemutatnia mag\u00e1t, mint a legk\u00e9nyelmesebb megold\u00e1st az olyan jelenkori probl\u00e9m\u00e1kra, mint a stressz vagy \u00e9ppen a sok \u00fcl\u0151munka \u00e1ltal fell\u00e9p\u0151 betegs\u00e9gek. Emellett nemcsak mint az Abszol\u00fatumhoz vezet\u0151 egyszer\u0171 utat mutatja be \u00f6nmag\u00e1t, hanem nagy hangs\u00falyt fektet az \u00fatk\u00f6zben el\u00e9rhet\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges, emberfeletti k\u00e9pess\u00e9gek taglal\u00e1s\u00e1ra. A j\u00f3ga klasszikus alapsz\u00f6vege, a J\u00f3ga-sz\u00fatra egynegyede ezen emberfeletti k\u00e9pess\u00e9gek (sziddhik vagy vibh\u00fatik) taglal\u00e1sa, mely egyfajta \u00f3kori rekl\u00e1mk\u00e9nt foghat\u00f3 fel. Sajnos a modern j\u00f3gatan\u00edt\u00f3k is gyakran t\u00f6bbet \u00edg\u00e9rnek a j\u00f3g\u00e1val kapcsolatban, mint amennyi val\u00f3j\u00e1ban el\u00e9rhet\u0151 \u00e1ltala. A j\u00f3ga gyakorl\u00e1sa sor\u00e1n val\u00f3ban fell\u00e9phetnek k\u00fcl\u00f6nleges jelens\u00e9gek (mint p\u00e9ld\u00e1ul a l\u00e9gz\u00e9s vagy a sz\u00edvdobog\u00e1s rendk\u00edv\u00fcli lelassul\u00e1sa, rendk\u00edv\u00fcli \u00f6r\u00f6m \u00e9rz\u00e9se), \u00e1m az olyan dolgok, mint a l\u00e1thatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00e1s vagy a test \u00f3ri\u00e1sira n\u00f6vel\u00e9se sokkal ink\u00e1bb t\u00fckr\u00f6z pszichikai \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9s k\u00e9tezer \u00e9vvel ezel\u0151tti mitikus gondolkod\u00e1sm\u00f3dot, mint a ma ember\u00e9nek val\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Ugyan\u00edgy e mitikus kifejez\u00e9srendszer keret\u00e9be tartozik, hogy a j\u00f3ga \u00e1ltal tizenk\u00e9t \u00e9v alatt el lehet jutni a megvil\u00e1gosod\u00e1shoz.<\/p>\n
Sajnos, a val\u00f3s\u00e1g m\u00e1st mutat. Indi\u00e1ban t\u00f6bbsz\u00f6r is olvastam gyilkos, csal\u00f3 vagy pedofil j\u00f3gikr\u00f3l. A j\u00f3ga eg\u00e9sz \u00e9leten \u00e1t val\u00f3 gyakorl\u00e1sa se tette \u0151ket j\u00f3v\u00e1. Nem csoda teh\u00e1t, hogy a j\u00f3ga meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben maga India sem egys\u00e9ges. Sz\u00e1mos ind b\u00f6lcs, k\u00f6zt\u00fck a legnagyobb hat\u00e1s\u00fa indiai filoz\u00f3fiai rendszer, a v\u00e9d\u00e1nta megalkot\u00f3ja, a X. sz\u00e1zadbeli Sankara szerint a j\u00f3ga \u00e1ltal csak n\u00e9h\u00e1ny term\u00e9szetfeletti er\u0151re tehet szert az ember, de az istens\u00e9ghez nem jut el. Hasonl\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviselnek a XV. sz\u00e1zadt\u00f3l fellend\u00fcl\u0151 bhakti-iskol\u00e1k is, melyek egy szem\u00e9lyes istens\u00e9g im\u00e1dat\u00e1ra, \u00e9s kegyelm\u00e9nek elnyer\u00e9s\u00e9re helyezik a hangs\u00falyt.<\/p>\n
A j\u00f3ga a hinduizmusban \u00e9s a buddhizmusban fejl\u0151d\u00f6tt ki, \u00e9s kifejez\u00e9sk\u00e9szlete a hinduizmus vil\u00e1g\u00e1hoz, \u00e9s annak szent nyelv\u00e9hez, a szanszkrithoz k\u00f6t\u0151dik. Nyugati sikere az ut\u00f3bbi n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedben, \u00e9s szem\u00e9lyes tapasztalatom is azt igazolja, hogy az embernek nem kell hinduv\u00e1 lennie ahhoz, hogy komolyan j\u00f3g\u00e1zzon. Ha a j\u00f3ga nem is tekinthet\u0151 az \u00e9let v\u00e9gs\u0151 megold\u00e1s\u00e1nak, mindenk\u00e9ppen gazdagabb\u00e1 teheti a nyugati ember \u00e9let\u00e9t; sokkal ink\u00e1bb, mint a k\u00e1v\u00e9, tea vagy selyem, mely a keleti vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezett, \u00e1m ma m\u00e1r legt\u00f6bb\u00fcnk mindennapi \u00e9let\u00e9nek r\u00e9sze.<\/p>\n
Sz\u00e1mos indiai vagy legal\u00e1bbis indiai nev\u0171 j\u00f3gamester tan\u00edt\u00e1sa eljutott hozz\u00e1nk, \u00e9s \u00edg\u00e9r k\u00f6nny\u0171 megvil\u00e1gosod\u00e1st. A tan\u00edt\u00f3mesterek keresetts\u00e9g\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1rul, hogy szinte minden k\u00e9zik\u00f6nyv hangs\u00falyozza: igaz\u00e1n j\u00f3g\u00e1zni csak tan\u00edt\u00f3mester seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet. A hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 magyarra ford\u00edtott irodalomban neh\u00e9z \u00fatmutat\u00e1st tal\u00e1lni, melyik mester tan\u00edt\u00e1s\u00e1t is k\u00f6vess\u00fck. Be kell vallani, hogy ezen irodalom nagy r\u00e9sze tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l \u00e9rt\u00e9ktelen, \u00e9s gyakorlati \u00fatmutat\u00e1suk gyakran zavartkelt\u0151. Egyszer\u0171 szab\u00e1ly, hogy a csillog\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa, sug\u00e1rz\u00f3 aur\u00e1kat mutat\u00f3 sz\u00ednes bor\u00edt\u00f3j\u00fa k\u00f6nyveket \u00e9rdemes eleve gyanakv\u00e1ssal kezelni. Ha valaki komolyan \u00e9rdekl\u0151dik a j\u00f3ga indiai szellemis\u00e9ge ir\u00e1nt, akkor Mircea Eliade: A j\u00f3ga: halhatatlans\u00e1g \u00e9s szabads\u00e1g (Bp. 1996) c. k\u00f6nyv\u00e9t aj\u00e1nlom figyelm\u00e9be, m\u00edg a gyakorlati j\u00f3ga legjobb k\u00e9zik\u00f6nyve B. K. S. Iyengar: J\u00f3ga \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban (Bp. 1999).<\/p>\n
A keletim\u00e1dat \u00fajra meg \u00fajra divatt\u00e1 v\u00e1lt a huszadik sz\u00e1zadban, \u00e9s emiatt a keleti kult\u00far\u00e1kat sokan gyanakv\u00f3 szemmel n\u00e9zik. Nemcsak az\u00e9rt, mert vannak, akik minden megold\u00e1st Keletr\u0151l v\u00e1rnak, hanem mert a gyarmatos\u00edt\u00e1s \u00f3ta a nyugati ember a fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9nek \u00e9rzet\u00e9ben len\u00e9zi a szervezetlen, szeg\u00e9ny \u00e9s piszkos keleti vil\u00e1got. M\u00e9gis, mi\u00e9rt j\u00f3g\u00e1zik annyi ember mind Indi\u00e1ban, mind nyugaton? Egy j\u00f3l elv\u00e9gzett j\u00f3gagyakorlatsor nemcsak az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3dhoz j\u00e1rul hozz\u00e1 az\u00e1ltal, hogy egyens\u00falyt termet benn\u00fcnk, hanem ez az egyens\u00faly \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6r\u00f6mteli \u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6lti el az embert. A heged\u0171m\u0171v\u00e9sz, Yehudi Menuhin \u00edrja a j\u00f3g\u00e1r\u00f3l: els\u0151 hangszer\u00fcnkre, saj\u00e1t test\u00fcnkre alkalmazva megtanulunk azon \u00fagy j\u00e1tszani, hogy a lehet\u0151 legnagyobb harm\u00f3ni\u00e1t hozzuk ki bel\u0151le, s e folyamatban olyan k\u00e9pess\u00e9geket szabad\u00edtunk fel magunkban, melyek m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben elhal\u00e1sra voln\u00e1nak \u00edt\u00e9lve.<\/p>\n
Amint eml\u00edtettem a j\u00f3ga sz\u00f3 annyit tesz, mint, „\u00f6sszekapcsol\u00e1s”: test\u00e9 \u00e9s szellem\u00e9, term\u00e9szet\u00e9 \u00e9s term\u00e9szetfeletti\u00e9, \u00e9s ez\u00e9rt rendhagy\u00f3, de legk\u00f6zelebbi magyar \u00e9rtelmez\u00e9se: lelki \u00e9s testi eg\u00e9szs\u00e9g.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
T\u00f6rt\u00e9nt, hogy egy oxfordi pszichol\u00f3gus tartott n\u00e9h\u00e1ny el\u0151ad\u00e1st \u00e9s bemutat\u00f3t a j\u00f3g\u00e1r\u00f3l a Sapientia Egyetemen. Meglep\u0151d\u00f6tt, hogy Rom\u00e1ni\u00e1ban a j\u00f3ga mekkora indulatokat k\u00e9pes kiv\u00e1ltani. Sokan ellene vannak, gy\u0171l\u00f6lik vagy kinevetik, m\u00e1sok hat\u00e1rtalanul lelkesednek \u00e9rte, \u00e9s a vil\u00e1g gondjaira val\u00f3 megold\u00e1snak tartj\u00e1k. \u00c9rdekes m\u00f3don sok t\u00e9vhit \u00e9l a j\u00f3g\u00e1r\u00f3l mind ellenz\u0151i, mind m\u0171vel\u0151i k\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[14,120],"tags":[],"class_list":["post-6404","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-a-regi-kafebol","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6404","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6404"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6404\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6404"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6404"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6404"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}