… Mai jegyzetemben szeretn\u00e9k… kit\u00e9rni Klaus Johannis sz\u00e9kelyf\u00f6ldi l\u00e1togat\u00e1s\u00e1ra, pontosabban arra a k\u00e9t \u00f3r\u00e1ra, amelyet Rom\u00e1nia eln\u00f6ke Hargita megye sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak \u00fcl\u00e9sterm\u00e9ben t\u00f6lt\u00f6tt el, ahol a j\u00f3 el\u0151re meghirdetett napirend szerint olyan t\u00e9mak\u00f6r\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt kellett volna lezajlania a magasrang\u00fa vend\u00e9g illetve a megyei \u00e9s helyi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k vit\u00e1j\u00e1nak, mint az infrastrukt\u00fara fejleszt\u00e9s, a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi gazdas\u00e1gi beruh\u00e1z\u00e1sok, a helyi kezdem\u00e9nyez\u00e9sek viszonya a k\u00f6zponti d\u00f6nt\u00e9shozatallal, a turizmus helyzete \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb, teh\u00e1t sz\u00e1mos olyan k\u00e9rd\u00e9scsoportot r\u00e9szletezve, amelyek k\u00f6zvetlen\u00fcl a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi telep\u00fcl\u00e9seknek \u00e9s lak\u00f3inak a mindennapi \u00e9letvitel\u00e9hez, azaz a jelenhez \u00e9s a j\u00f6v\u0151h\u00f6z kapcsol\u00f3dnak.<\/p>\n
Szem- \u00e9s f\u00fcltanuk\u00e9nt m\u00e1r el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ban el kell mondanom, ez a sz\u00e1nd\u00e9k mondhatni teljes m\u00e9rt\u00e9kben kudarcba fulladt. Hargita \u00e9s Kov\u00e1szna megye vezet\u0151i valamint t\u00f6bb sz\u00e9kelyf\u00f6ldi v\u00e1ros polg\u00e1rmestere amolyan t\u00f6rt\u00e9nelmi sirat\u00f3falnak tekintett\u00e9k Johannis eln\u00f6k\u00f6t \u00e9s nem egyszer nem is fel\u00e9je, hanem a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fel\u00e9 ford\u00edtott vet\u00edtettk\u00e9pes el\u0151ad\u00e1sokkal pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elpanaszolni, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nt sz\u00e1z esztend\u0151vel ezel\u0151tt \u00e9s hogyan, mi m\u00f3don s\u00e9rtik a rom\u00e1n m\u00e9dia valamint a rom\u00e1niai igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s kileng\u00e9sei a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Noha a besz\u00e9lget\u00e9s moder\u00e1tora j\u00f3n\u00e9h\u00e1nyszor utalt a lesz\u00f6gezett t\u00e9mak\u00f6r\u00f6kre \u00e9s maga Johannis is elmondta, hogy t\u00f6k\u00e9letesen ismeri Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, s\u0151t nem csup\u00e1n az 1918 ut\u00e1ni, hanem az 1867 \u00e9s 1918 esztend\u0151ket is, illetve az \u201eunio trium nationum\u201d elv\u00e9n alapul\u00f3 \u00e9vsz\u00e1zadokat, mik\u00f6zben azzal is tiszt\u00e1ban van, hogy minden nemzet m\u00e1sk\u00e9ppen \u00edrja meg ugyanazt a t\u00f6rt\u00e9nelmet, \u00e9ppen ez\u00e9rt ink\u00e1bb az akad\u00e9miai szf\u00e9r\u00e1ra hagyn\u00e1 a vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sek boncolgat\u00e1s\u00e1t, ennek ellen\u00e9re a besz\u00e9lget\u00e9s m\u00e9gsem akarta elhagyni ezt a medret. Illetve akadt k\u00e9t kiv\u00e9tel: az egyik polg\u00e1rmester val\u00f3ban a helyenk\u00e9nt rossz min\u0151s\u00e9g\u00fa k\u00f6z\u00fati infrastrukt\u00fara \u00e9s a helyi turizmus k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre h\u00edvta fel a figyelmet, egy m\u00e1sik pedig arra figyelmeztetett, a p\u00e9nz\u00fcgyi hat\u00f3s\u00e1gok vissza\u00e9l\u00e9sei arra k\u00e9nyszer\u00edtik az el\u00f6lj\u00e1r\u00f3kat, hogy ink\u00e1bb karba tett k\u00e9zzel \u00fcljenek, semmint nagyobb \u00f6sszegek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 projekteket, programokat l\u00e1ssanak el k\u00e9zjegy\u00fckkel.\u00c9s akadt egy harmadik \u00e9szrev\u00e9tel is, amely m\u00e1r-m\u00e1r kabar\u00e9sz\u00e1mba ment: mik\u00f6zben a moder\u00e1tor a munkaer\u0151gondokr\u00f3l, a munkaer\u0151k\u00e9pz\u00e9sr\u0151l \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, az egyik polg\u00e1rmester mindegyre a saj\u00e1t titk\u00e1rn\u0151j\u00e9nek az alkalmaz\u00e1sa \u00e9s fizet\u00e9se k\u00f6r\u00fcli bonyodalmakra t\u00e9rt vissza. Ezen a tal\u00e1lkoz\u00f3n k\u00e9t malomban \u00f6r\u00f6ltek \u00e9s ez mindenekel\u0151tt annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k a nagypolitik\u00e1ban val\u00f3 j\u00e1rtass\u00e1gukat igyekeztek bizony\u00edtani, noha annak sz\u00edntere a parlament, a p\u00e1rtok k\u00f6z\u00f6tti megbesz\u00e9l\u00e9sek, de ugyanakkor az is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt: nem nagyon ismerik az eln\u00f6k \u00e9s az eln\u00f6ki hivatal hat\u00e1sk\u00f6reit \u00e9s megfeledkeznek arr\u00f3l, hogy egy demokratikus jog\u00e1llamban, vit\u00e1k nyom\u00e1n v\u00e1ltoztathat\u00f3, de t\u00f6rv\u00e9nyes keretek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6dnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s sem ezen, sem a v\u00e9lem\u00e9nyszabads\u00e1gon nem m\u00f3dos\u00edthatnak egy k\u00f6zponti atyuska intelmei. Johannis lesz\u00f6gezte, hogy a regionalizmus \u00e9s a helyi auton\u00f3mia h\u00edve, de elutas\u00edtja az etnikai alap\u00fa ter\u00fcleti auton\u00f3mi\u00e1t. Hallottam, amint egy magyarorsz\u00e1gi politikus az \u00e9ppen zajl\u00f3 Tusv\u00e1nyoson ezt j\u00f3 jelnek v\u00e9lte, m\u00e1rmint azt, hogy a rom\u00e1n k\u00f6zgondolkod\u00e1s eljutott a helyi auton\u00f3mia fogalm\u00e1ig. Nos, ki kell \u00e1br\u00e1nd\u00edtanom: Rom\u00e1ni\u00e1ban m\u00e1r 1992-t\u0151l l\u00e9tezik a helyi auton\u00f3mi\u00e1k t\u00f6rv\u00e9nye, amelyet a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n kell\u0151k\u00e9ppen alkalmaznak is. Johannis visszautazott Bukarestbe, de tal\u00e1n ez a l\u00e1togat\u00e1s seg\u00edt abban, hogy \u0151szint\u00e9n szemben\u00e9zz\u00fcnk \u2013 mindenekel\u0151tt \u00f6nmagunkkal.<\/p>\n