{"id":64573,"date":"2017-07-27T03:05:35","date_gmt":"2017-07-27T03:05:35","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=64573"},"modified":"2017-07-26T10:46:57","modified_gmt":"2017-07-26T10:46:57","slug":"gabriel-garcia-marquez-szerelemrol-es-mas-demonokrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=64573","title":{"rendered":"Gabriel Garc\u00eda M\u00e1rquez: Szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

A d\u00e9monoknak akkor se higgy\u00fcnk, ha igazat mondanak.<\/em><\/strong><\/p>\n

A Nobel-d\u00edjas M\u00e1rquez \u00e9vek \u00f3ta v\u00e1rt \u00f6n\u00e9letrajza \u00e9letm\u0171v\u00e9nek egyik cs\u00facspontja. A szinte „enciklop\u00e9dikus” m\u0171ben M\u00e1rquez v\u00e9gigvezet \u00e9let\u00e9n \u00e9s bemutatja csal\u00e1dj\u00e1t, szerelmeit, \u00e9s a reg\u00e9nyeiben megismert t\u00f6rt\u00e9neteket. Olvas\u00f3i egy-egy figur\u00e1ban felismerhetik a Sz\u00e1z \u00e9v mag\u00e1ny, a Szerelem a kolera idej\u00e9n \u00e9s m\u00e1s m\u0171vek h\u0151seit, egy-egy t\u00f6rt\u00e9net kiindul\u00f3pontj\u00e1t.
\nA h\u00edr ott a f\u0151olt\u00e1r harmadik f\u00fclk\u00e9j\u00e9ben, az evang\u00e9liumi oldalon. A k\u0151lap az els\u0151 cs\u00e1k\u00e1ny\u00fct\u00e9st\u0151l darabokra pattant, \u00e9s egy r\u00e9zv\u00f6r\u00f6s, \u00e9l\u0151 hajzuhatag \u00f6ml\u00f6tt ki a kripta \u00fcreg\u00e9b\u0151l. Az \u00e9p\u00edt\u00e9svezet\u0151 meg a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte seg\u00e9dkez\u0151 emberei egyben akart\u00e1k kih\u00fazni az eg\u00e9szet, \u00e9s min\u00e9l tov\u00e1bb h\u00fazt\u00e1k ann\u00e1l hosszabb volt \u00e9s d\u00fasabb, eg\u00e9szen a t\u00f6v\u00e9ig, mely m\u00e9g hozz\u00e1 volt tapadva egy gyerekkopony\u00e1hoz. A kripta f\u00fclk\u00e9ben csak n\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3 csont maradt ut\u00e1na, \u00e9s a r\u00fccsk\u00f6s, sal\u00e9trommarta k\u0151lapon csak a keresztn\u00e9v volt olvashat\u00f3: Sierva Mar\u00eda de Todos los \u00c1ngeles, A f\u00f6ldre kiter\u00edtett gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 hajzat huszonk\u00e9t m\u00e9ter, tizenegy centim\u00e9ter hossz\u00fa volt.
\nAz \u00e9p\u00edt\u00e9svezet\u0151 egy cseppet sem csod\u00e1lkozott rajta: elmagyar\u00e1zta nekem, hogy az emberi haj hal\u00e1la ut\u00e1n is tov\u00e1bb n\u0151, havonta egy centim\u00e9tert, \u00edgy teh\u00e1t h\u00faszon k\u00e9t m\u00e9ter nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vnek felel meg. Nekem viszont nem t\u0171nt olyan h\u00e9tk\u00f6znapinak a dolog, mert a nagymam\u00e1m mes\u00e9lt nekem egy tizenk\u00e9t \u00e9ves m\u00e1rkil\u00e1nyr\u00f3l, akinek olyan hossz\u00fa volt, hogy h\u00fazta maga ut\u00e1n a f\u00f6ld\u00f6n, mint egy menyasszonyi f\u00e1tylat, \u00e9s aki egy veszett kutya harap\u00e1sba halt bele: a Karib-tenger partvid\u00e9k\u00e9nek falvaiban csodat\u00e9v\u0151 szentnek tisztelik. Abb\u00f3l a felvet\u00e9sb\u0151l indulva, hogy a kripta az \u00f6v\u00e9 lehet, megtudtam \u00edrni az aznapi cikkemet, \u00e9s ez a k\u00f6nyv is abb\u00f3l sz\u00fcletett.
\n„Van \u00fagy, hogy ha valamit nem \u00e9rt\u00fcnk, akkor azt az \u00f6rd\u00f6gnek tulajdon\u00edtjuk, holott Istent\u0151l sz\u00e1rmazik, csak \u00e9ppen nem \u00e9rtj\u00fck” – \u00edrta Gabriel Garc\u00eda M\u00e1rquez 1994-ben megjelent A szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben. Azaz az ismeretlen, a felfoghatatlan, a furcsa csakis d\u00e9moni lehet, \u00e9s a legjobb elt\u00e1vol\u00edtani. Ezt a gondolatot Hilda Hidalgo rendez\u0151nek is siker\u00fclt belecsemp\u00e9sznie azonos c\u00edm\u0171 filmj\u00e9be. Mese egy olyan vil\u00e1gr\u00f3l, amelyben ak\u00e1r egy baleset is megb\u00e9lyegezhet \u00e9s hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lhet egy gyereket. \u00c9s ez m\u00e9g csak a kezdet.
\nM\u00e1gikus realizmusnak szereti h\u00edvni az irodalomtudom\u00e1ny azt az ir\u00e1nyt, ahonnan Garc\u00eda M\u00e1rquez \u00e9rkezett a hatvanas \u00e9vekben. \u00c1lom- \u00e9s meseszer\u0171 alakjai, mot\u00edvumai, mag\u00e1val ragad\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netvezet\u00e9se, a sz\u00e1munkra am\u00fagy is t\u00e1voli D\u00e9l-Amerik\u00e1ban sz\u00e1rnyal\u00f3, korl\u00e1tokat nem ismer\u0151 fant\u00e1zi\u00e1ja miatt olvasm\u00e1nyosak s ez\u00e9rt is n\u00e9pszer\u0171ek a k\u00f6nyvei. No meg a korokhoz-helysz\u00ednekhez f\u0171z\u0151d\u0151 egzotikumuk miatt.
\nA szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l ennek a st\u00edlusnak az egyik mintadarabja, egzotikumb\u00f3l itt sincs hi\u00e1ny. Garc\u00eda M\u00e1rquez egy legend\u00e1t dolgozott fel a reg\u00e9nyben, melyet gyermekkor\u00e1ban hallott a nagymam\u00e1j\u00e1t\u00f3l. Az adapt\u00e1ci\u00f3 n\u0151i f\u0151szerepl\u0151je egy elb\u0171v\u00f6l\u0151, tizenk\u00e9t esztend\u0151s m\u00e1rkil\u00e1ny, Sievra (Eliza Triana), m\u00e1r-m\u00e1r irre\u00e1lisan hossz\u00fa, g\u00f6nd\u00f6r, v\u00f6r\u00f6s hajzuhataggal. Eredend\u0151 l\u00e1zad\u00f3k\u00e9nt nem veti al\u00e1 mag\u00e1t a sz\u00fcl\u0151i nyom\u00e1snak, s a szeg\u00e9nyebb r\u00e9tegben, rabszolg\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lja meg otthonos k\u00f6zeg\u00e9t. Egy nap v\u00e9gzetes baleset \u00e9ri: a piacon megharapja egy veszett kutya, \u00e9s ezut\u00e1n m\u00e1r nem sok hi\u00e1nyzik ahhoz, hogy megb\u00e9lyegezz\u00e9k s gyorsan ki\u0171zessen a paradicsomb\u00f3l. Ami egy\u00e9bk\u00e9nt sem idilli sz\u00e1m\u00e1ra. Sievra Mar\u00eda m\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9net elej\u00e9n is m\u00e1s, mint a k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezete: rideg, hideg, szeretetlen k\u00f6zegben \u00e9li napjait, apja (Joaquin Climent) \u00e9s annak egykor szebb napokat l\u00e1tott, mark\u00e1ns von\u00e1s\u00fa mesztic neje nagy egyet\u00e9rt\u00e9sben ut\u00e1lj\u00e1k a gyereket, akivel – \u00fagy \u00e9rezhetj\u00fck – szinte t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171, hogy t\u00f6rt\u00e9nni fog valami.
\nAz inkviz\u00edci\u00f3k \u00e9s boszork\u00e1ny\u00fcld\u00f6z\u00e9sek idej\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 mese nem csak kort\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1ny, aktu\u00e1lisabb, mint ahogy az els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra t\u0171nhet. A mai n\u00e9z\u0151-olvas\u00f3 is kedv\u00e9re (vagy ak\u00e1r kedve ellen\u00e9re) is tal\u00e1lhat benne azonosul\u00e1sra k\u00e9sztet\u0151 momentumokat, \u00e9rz\u00e9seket, hiszen a m\u00e1ss\u00e1g-alleg\u00f3ria vagy csup\u00e1n a kirekesztetts\u00e9g mozzanata egy\u00e9rtelm\u0171en kiolvashat\u00f3 \u00fczenetk\u00e9nt jelenik meg a filmben.
\nSievra teh\u00e1t m\u00e1r a kutyaharap\u00e1s el\u0151tt is gyan\u00fas. K\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9vel k\u00f6rnyezete nem akar \u00e9s nem is tud mit kezdeni. A csal\u00e1don bel\u00fcli diszkrimin\u00e1ci\u00f3 \u00e1ldozata hamarosan megtapasztalja, milyen az, amikor az \u00e9lettel val\u00f3 kapcsolat\u00e1t\u00f3l is megfosztj\u00e1k. A helyi egyh\u00e1zi er\u0151k vezet\u0151je \u00fagy d\u00f6nt, a veszetts\u00e9ggel fert\u0151z\u00f6tt l\u00e1nyt ki kell ragadni otthon\u00e1b\u00f3l, \u00e9s egy z\u00e1rdabeli cell\u00e1ban, a Santa Clara-kolostorban kell \u0151rizni \u00e9s megfigyelni. Nem mell\u00e9kesen pedig ki\u0171zni bel\u0151le az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t, az \u00e1rt\u00f3 d\u00e9monokat. Vil\u00e1gos h\u00e1t, hogy a gyerek a lehet\u0151 legkorszer\u0171bb ell\u00e1t\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl. Aki viszont egy\u00e1ltal\u00e1n nem szab\u00e1lyk\u00f6vet\u0151en \u00e9s roppant korszer\u0171tlen\u00fcl viszonyul hozz\u00e1, az a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1val megb\u00edzott fiatal pap, Cayetano Delaura (Pablo Derqui). Beleszeret a l\u00e1nyba, s\u0151t, Sievra is viszonozza a szerelm\u00e9t, a n\u00e9z\u0151 pedig, hi\u00e1ba drukkol ennek a lehetetlen szerelemnek, sejti, hogy j\u00f3 v\u00e9ge ennek nem lehet.<\/p>\n

A szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l | Eliza Triana<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

Miel\u0151tt m\u00e9g belefeledkezn\u00e9nk a v\u00e9gzetes rom\u00e1ncba, ne menj\u00fcnk el a mellett a t\u00e9ny mellett, hogy a film egy feln\u0151tt \u00e9s egy gyerek k\u00f6zti szerelmet \u00e1br\u00e1zol. V\u00e9letlen\u00fcl \u00e9pp a minap n\u00e9ztem \u00fajra Adrien Lyne Lolit\u00e1-j\u00e1t, amely szint\u00e9n reg\u00e9nyadapt\u00e1ci\u00f3. A l\u00e9nyegi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00f6tt nem a f\u00e9rfiak oldal\u00e1n, hanem a p\u00e1rok k\u00f6zti \u00e9rzelmi kapcsolatban l\u00e1tv\u00e1nyos. M\u00edg Lolita ugyanis tin\u00e9dzser szexu\u00e1lis t\u00falf\u0171t\u00f6tts\u00e9ge \u00e9s zavart \u00e9rzelmi vil\u00e1ga miatt sodr\u00f3dik bele a viszonyba az apaszerepet is bet\u00f6lt\u0151 f\u00e9rfival, addig Cayetano \u00e9s Sievra k\u00f6z\u00f6tt kevesebb a kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, \u00e9s kiegyens\u00falyozottabb a szerelem. Vesz\u00e9lyes terep ez az\u00e9rt, mert valahogy a Garc\u00eda M\u00e1rquez-t\u00f6rt\u00e9netben \u00e1br\u00e1zolt \u00e9rzelmeket sokkal eg\u00e9szs\u00e9gesebbnek \u00e9rezz\u00fck, ellent\u00e9tben a Lolita h\u0151seinek neur\u00f3zis\u00e1val, sokszoros s\u00e9r\u00fclts\u00e9geivel, ambivalenci\u00e1ival. Pedig nem eg\u00e9szs\u00e9gesebb vagy „norm\u00e1lisabb”, egyszer\u0171en csak m\u00e1s.
\nItt ism\u00e9t problematikus ponthoz \u00e9rkezt\u00fcnk. A film gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1val, \u00e1lmokat, v\u00edzi\u00f3kat id\u00e9z\u0151 k\u00e9peivel lassan hull\u00e1mz\u00f3 ritmus\u00e1val leny\u0171g\u00f6z\u0151 vil\u00e1got teremt. M\u00e9lt\u00f3 az \u00edr\u00f3 univerzum\u00e1hoz. A sz\u00edn\u00e9szek \u00f6sszhangja is remek, \u00e9n m\u00e9g a szenvtelen arcj\u00e1t\u00e9k\u00fa, els\u0151filmes sz\u00edn\u00e9szn\u0151t, Eliza Trian\u00e1t is er\u0151snek tal\u00e1ltam, nem besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy m\u00e1r a k\u00fclseje is hihetetlen\u00fcl hat\u00e1sos. A papot alak\u00edt\u00f3 Derqui helyzet\u00e9t pedig csak az nem tudja \u00e1t\u00e9rezni, aki nem n\u00e9zte a t\u00e9v\u00e9ben a T\u00f6vismadarak-at, vagy \u00e9let\u00e9ben nem volt m\u00e9g szerelmes.<\/p>\n

A szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l | Pablo Derqui<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

A szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l legnagyobb er\u00e9nye, hogy nem \u00e1lszenteskedik, egyetemes egyh\u00e1z- \u00e9s t\u00e1rsadalomkritik\u00e1t fogalmaz meg, nem mell\u00e9kesen pedig, ahogy a c\u00edm is sugallja, a szerelemr\u0151l mes\u00e9l. A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r csak az, hogy a szkeptikus n\u00e9z\u0151i szem a megk\u00ednzott, kiszolg\u00e1ltatott, \u00e1rtatlan sz\u00e9ps\u00e9g ir\u00e1nti puszta lek\u00fczdhetetlen v\u00e1gyk\u00e9nt, ill\u00fazi\u00f3t d\u00e9delget\u0151 fell\u00e1ngol\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezi a pap viszonyul\u00e1s\u00e1t a csodasz\u00e9p kisl\u00e1nyhoz, vagy mag\u00e1t a minden korl\u00e1tot led\u00f6nt\u0151, nagy szerelmet l\u00e1tjuk bele a t\u00f6rt\u00e9netbe.
\nA film azt sugallja, az ut\u00f3bbir\u00f3l van sz\u00f3, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl is mi\u00e9rt ne hihetn\u00e9nk k\u00e9t, korukkal szembemen\u0151, tiszta l\u00e9lek sorsszer\u0171 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ban. Egy pap sz\u00e1m\u00e1ra egy kisl\u00e1ny nemcsak tiltott, hanem a legtiltottabb gy\u00fcm\u00f6lcs, hiszen nemcsak n\u0151, gyerek is. A reg\u00e9ny tizenk\u00e9t \u00e9ves h\u0151sn\u0151j\u00e9t a filmben tizenh\u00e1romra szel\u00edd\u00edtett\u00e9k (Triana is ennyi id\u0151sen j\u00e1tszotta a szerepet), \u00e1m ez szinte semmivel sem k\u00f6nny\u00edt a problematik\u00e1n. S ezen a ponton val\u00f3ban hi\u00e1nyzik is valami. Ak\u00e1r joggal is mondhatn\u00e1nk, hogy az alkot\u00f3k messzir\u0151l elker\u00fclik a pedof\u00edlia t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, vagy legal\u00e1bbis nem \u00e9rz\u00e9keltetik el\u00e9gg\u00e9 a t\u00e9ma s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t – holott a film, csupaszon, t\u00e1volr\u00f3l, val\u00f3j\u00e1ban err\u0151l sz\u00f3l.<\/p>\n

Forr\u00e1s: [origo]<\/em><\/strong>
\nA szerelemr\u0151l \u00e9s m\u00e1s d\u00e9monokr\u00f3l | Pablo Derqui \u00e9s Eliza Triana<\/em><\/strong><\/p>\n

\n

\"\"<\/a>
\nA t\u00f6rt\u00e9net csakis egy esetben elfogadhat\u00f3, ha a n\u00e9z\u0151 is k\u00f6vetkezetesen azon az \u00faton halad, amerre a film vezeti s ahonnan elind\u00edtja a h\u0151s\u00f6ket: a m\u00e1ss\u00e1g, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9n\u00e9l s az ezzel kapcsolatos provokat\u00edv k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9sek vonal\u00e1n. P\u00e9ld\u00e1ul: Mi\u00e9rt ne lehetne felt\u00e9telek n\u00e9lk\u00fcl elfogadhat\u00f3 az \u00e9rint\u00e9s k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt, akik megl\u00e1tj\u00e1k egym\u00e1sban a sz\u00e9ps\u00e9get? Ki a betegebb: az a gondolkod\u00e1s, amely egy gyereket t\u00f6ml\u00f6cbe vet egy kutyaharap\u00e1s ut\u00e1n, vagy a gyerek, akivel elhitetik, hogy megsz\u00e1llta az \u00f6rd\u00f6g? Mennyivel mocskosabb egy nagy kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gben fogant szerelem a sz\u00fcl\u0151 gy\u0171l\u00f6let\u00e9n\u00e9l a gyereke ir\u00e1nt? A f\u00e9rfi \u00e9s a l\u00e1ny szerelme, ami kontextus\u00e1b\u00f3l kiragadva erk\u00f6lcsileg k\u00e9rd\u00e9ses, az a film saj\u00e1t logik\u00e1j\u00e1n\u00e1l fogva igazolja l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t \u00e9s igazs\u00e1g\u00e1t. Hidalgo n\u0151i \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel pr\u00f3b\u00e1lja elmes\u00e9lni a t\u00f6rt\u00e9netet, s siker\u00fcl a hitelesen bemutatnia a k\u00e9t szerepl\u0151 k\u00f6z\u00f6tt kiboml\u00f3 kapcsolatot. Nem mond kevesebbet, mint b\u00e1rmely m\u00e1s nagyszab\u00e1s\u00fa szerelmi trag\u00e9dia: „nincs az az orvoss\u00e1g, amely meggy\u00f3gy\u00edtan\u00e1 azt, amit a boldogs\u00e1g nem tud meggy\u00f3gy\u00edtani”, megint csak Garc\u00eda M\u00e1rquez szavaival \u00e9lve.<\/p>\n

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kerekes Tam\u00e1s<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A d\u00e9monoknak akkor se higgy\u00fcnk, ha igazat mondanak. A Nobel-d\u00edjas M\u00e1rquez \u00e9vek \u00f3ta v\u00e1rt \u00f6n\u00e9letrajza \u00e9letm\u0171v\u00e9nek egyik cs\u00facspontja. A szinte „enciklop\u00e9dikus” m\u0171ben M\u00e1rquez v\u00e9gigvezet \u00e9let\u00e9n \u00e9s bemutatja csal\u00e1dj\u00e1t, szerelmeit, \u00e9s a reg\u00e9nyeiben megismert t\u00f6rt\u00e9neteket. Olvas\u00f3i egy-egy figur\u00e1ban felismerhetik a Sz\u00e1z \u00e9v mag\u00e1ny, a Szerelem a kolera idej\u00e9n \u00e9s m\u00e1s m\u0171vek h\u0151seit, egy-egy t\u00f6rt\u00e9net kiindul\u00f3pontj\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-64573","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/64573","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=64573"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/64573\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=64573"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=64573"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=64573"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}