![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/27Jindrichov-R\u00e1k\u00f3czi.jpg\")
<\/a><\/p>\nEml\u00e9k\u00e9t k\u00e9tnyelv\u0171 bronzt\u00e1bla \u0151rzi az egykori lakhely, a Malostransk\u00e9 n\u00e1m\u011bst\u00ed, azaz a Kisoldali t\u00e9r 25. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z\u00e1nak a fal\u00e1n. Az 1\u00d71,5 m\u00e9teres t\u00e1bl\u00e1t 1985 \u00e1prilis\u00e1ban avatt\u00e1k fel a k\u00e9t f\u0151v\u00e1ros vezet\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i, sz\u00e1mos \u00e9rdekl\u0151d\u0151 \u00e9s a Pr\u00e1g\u00e1ban tanul\u00f3 magyar egyetemist\u00e1k jelenl\u00e9t\u00e9ben. M\u00e1r akkor felfedezt\u00e9k a sajn\u00e1latos t\u00e9ved\u00e9st: R\u00e1k\u00f3czi nem a t\u00e1bl\u00e1n felt\u00fcntetett \u00e9vben, hanem egy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb sz\u00fcletett. A t\u00e9rnek e pontja kedvelt tal\u00e1lkoz\u00f3helye di\u00e1kjainknak, a cseh f\u0151v\u00e1ros magyar vend\u00e9gei pedig imm\u00e1r hagyom\u00e1nyosan itt helyezik el vir\u00e1gjaikat, koszor\u00faikat.<\/p>\n
Jind\u0159ich\u016fv Hradec ezt megel\u0151z\u0151en testv\u00e9rv\u00e1rosi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt S\u00e1rospatakkal. A kapcsolat l\u00e9trehoz\u00e1sa akkor vet\u0151d\u00f6tt fel, amikor magyar kezdem\u00e9nyez\u00e9sre elkezd\u0151d\u00f6tt egy II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc eur\u00f3pai kultur\u00e1lis \u00fatvonal kialak\u00edt\u00e1sa az erd\u00e9lyi fejedelem sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1t\u00f3l, a szlov\u00e1kiai Borsit\u00f3l (Borsa) a t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Rodost\u00f3ig (Tekirdag). Eddig mintegy 20 telep\u00fcl\u00e9s kapcsol\u00f3dott be az \u00fatvonalba, Jind\u0159ich\u016fv Hradec is csatlakozott a projekthez, \u00e9s a II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc eur\u00f3pai kultur\u00e1lis \u00fatvonal egyik fontos \u00e1llom\u00e1sa lesz. R\u00e1k\u00f3czi 1713 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00e9rkezett Franciaorsz\u00e1gba, egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb fogadta \u0151t XIV. Lajos, a Napkir\u00e1ly is. A fejedelem 1715-ben vonult vissza Grosbois-ba, el\u0151tte t\u00f6bb helyen lakott, \u00edgy a p\u00e1rizsi Luxembourg-palot\u00e1ban is.<\/a>
\n2017 elej\u00e9n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t kapott II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc a d\u00e9l-csehorsz\u00e1gi v\u00e1rosk\u00e1ban, Jind\u0159ich\u016fv Hradecben is, ahol 1688 \u00e9s 1690 k\u00f6z\u00f6tt a helyi jezsuita gimn\u00e1ziumban di\u00e1koskodott. A t\u00e1bl\u00e1t az egykori jezsuita koll\u00e9gium, a jelenlegi F\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti \u00e9s Modern K\u00e9palkot\u00e1sok M\u00fazeuma \u00e9p\u00fclet\u00e9nek bej\u00e1rata melletti falra helyezt\u00e9k. Ezzel k\u00edv\u00e1nj\u00e1k eml\u00e9keztetni a v\u00e1ros lakosait \u00e9s a turist\u00e1kat II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencre, a helyi jezsuita gimn\u00e1zium egyik legh\u00edresebb di\u00e1kj\u00e1ra.<\/p>\n
\nP\u00e1rizst\u00f3l mintegy harminc kilom\u00e9terre, d\u00e9lkeletre, Yerres-ben (egykoron: Grosbois) egy t\u00e9r \u00e9s egy kis utca is \u0151rzi II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc eml\u00e9k\u00e9t. A \u201en\u00e9pszer\u0171s\u00e9g” nem v\u00e9letlen: az elbukott szabads\u00e1gharc vez\u00e9re 1713\u201317 k\u00f6z\u00f6tt az akkor m\u00e9g Grosbois-ban l\u00e9v\u0151 kamanduli szerzeteskolostorban \u00e9lt, s v\u00e9gakarat\u00e1ban \u00fagy rendelkezett, hogy sz\u00edv\u00e9t az \u0151t sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s\u00e9ben befogad\u00f3 f\u00f6ldben helyezz\u00e9k el.
\nA t\u00f6rt\u00e9net \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy a sz\u00edvet tartalmaz\u00f3 aranyszelence el is jutott Franciaorsz\u00e1gba, k\u00e9s\u0151bb azonban a t\u00f6rt\u00e9nelem viharos fordulataiban nyoma veszett.<\/p>\n<\/a><\/p>\n
\nMiut\u00e1n a francia udvar a Habsburgokkal szembeni b\u00e9kepolitika mellett d\u00f6nt\u00f6tt, a csal\u00f3dott R\u00e1k\u00f3czi 1717-ben elhagyta a kolostort, s a t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Rodost\u00f3ba t\u00e1vozott. A fejedelem k\u00eds\u00e9ret\u00e9t \u00e9s tisztikar\u00e1t (miut\u00e1n nem utazott el R\u00e1k\u00f3czival a M\u00e1rv\u00e1ny-tenger parti Tekirda\u011fba, azaz g\u00f6r\u00f6g neve, \u03a1\u03b1\u03b9\u03b4\u03b5\u03c3\u03c4\u03cc\u03c2 \/Redeszt\u1ecdsz ut\u00e1n Rodost\u00f3ba) \u00e1tmenetileg a p\u00e1rizsi Transylvanie-palot\u00e1ban helyezt\u00e9k el: az \u00e9p\u00fclet hangos tivorny\u00e1kr\u00f3l, valamint k\u00e1rtyabarlangj\u00e1r\u00f3l v\u00e1lt h\u00edres-h\u00edrhedtt\u00e9. A kurucoknak a p\u00e1rizsi prefektussal is t\u00f6bbsz\u00f6r meggy\u0171lt a bajuk, amire Pr\u00e9vost abb\u00e9 Manon Lescaut-ja is kit\u00e9r \u2013 eml\u00e9keztet Messik Mikl\u00f3s \u00e9s Varga Ida \u201eP\u00e1rizs \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke magyar eml\u00e9kei\u201d c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nye. A yerres-i eml\u00e9km\u0171vet \u2013 Cs\u00e1ky J\u00f3zsef kubista szobr\u00e1sz alkot\u00e1s\u00e1t \u2013 a franciaorsz\u00e1gi magyar kol\u00f3nia adom\u00e1nyaib\u00f3l 1937-ben avatt\u00e1k fel. A p\u00e1rizsi magyar szervezetek a k\u00f6zs\u00e9g \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen minden \u00e9v szeptember\u00e9ben megeml\u00e9kez\u00e9st rendeznek a fejedelem hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n