{"id":65414,"date":"2017-08-22T03:00:28","date_gmt":"2017-08-22T03:00:28","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=65414"},"modified":"2017-08-21T10:52:39","modified_gmt":"2017-08-21T10:52:39","slug":"cseke-gabor-az-uj-vilag-ellentmondasos-emlekei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=65414","title":{"rendered":"Cseke G\u00e1bor: Az \u00daj Vil\u00e1g ellentmond\u00e1sos eml\u00e9kei"},"content":{"rendered":"

Naps\u00fct\u00e9ses ny\u00e1ri napon, 2013 j\u00falius\u00e1ban felkereked\u00fcnk, hogy a Huron-t\u00f3 egyik \u00f6bl\u00e9ben (Georgian Bay) egy kellemes hetet t\u00f6lts\u00fcnk. Mint legt\u00f6bb helyen a vil\u00e1gon, a kanadai \u00daj Vil\u00e1g is telisteli van t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kult\u00farantropol\u00f3giai eml\u00e9kekkel, eml\u00e9khelyekkel, amiket j\u00f3 \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kkel – b\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l sem azonos hat\u00e1sfokkal – ki is akn\u00e1znak. Victoria Harbourt\u00f3l, ahol megsz\u00e1llunk egy t\u00f3parti cottage-ban, f\u00e9l\u00f3r\u00e1nyi kocsi\u00faton jutunk az ugyancsak t\u00f3parti Penetanguishene v\u00e1rosk\u00e1ba, amelynek egyik kik\u00f6t\u0151je f\u00f6l\u00f6tt v\u00e1rja l\u00e1togat\u00f3it a Discovery Harbour nevezet\u0171 er\u0151dm\u00fazeum, az 1812-14-es ontari\u00f3i amerikai-kanadai csata egyik hajdani kulcs-t\u00e1maszpontja. M\u00e1r a bej\u00e1ratn\u00e1l osztogatott t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 anyagokb\u00f3l kider\u00fcl, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny folyamatos rendezv\u00e9nysorozattal eml\u00e9kezett meg a tavaly s eml\u00e9kezik meg id\u00e9n \u00e9s j\u00f6v\u0151re is az amerikai r\u00e9szr\u0151l kiss\u00e9 t\u00falbecs\u00fclten „m\u00e1sodik f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa”-nak is nevezett csata esem\u00e9nyeire, f\u0151bb szerepl\u0151ire. Az eml\u00e9kez\u00e9s, a kanadaiak sz\u00e1m\u00e1ra gy\u0151ztes \u00fctk\u00f6zetek, v\u00edzi csat\u00e1k, tenger\u00e9szb\u00e1tors\u00e1g, fegyvertestv\u00e9ris\u00e9g stb. felid\u00e9z\u00e9se \u00e1tfogj\u00e1k eg\u00e9sz Kanad\u00e1t, \u00e1m felt\u0171n\u0151 m\u00f3don a quebeci francia szellem\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mintha makacsul \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en t\u00e1vol maradna az akci\u00f3t\u00f3l. Mintha a kanadai britek \u00e9s franci\u00e1k eml\u00e9kei nem lenn\u00e9nek k\u00f6z\u00f6sek. T\u00e9ny, hogy a kanadai t\u00f6rt\u00e9nelemben a brit annexi\u00f3 ut\u00e1ni h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zad mintha ink\u00e1bb csak az angol \u00e9rdekelts\u00e9gre szor\u00edtkozik. Annak ellen\u00e9re, hogy a h\u00e1rom \u00e9vig tart\u00f3 csat\u00e1nak fontos szerepe volt a francia nyelv \u00e9s kult\u00fara meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben is, hiszen ha a ter\u00fclet az Egyes\u00fclt \u00c1llamok r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt volna, Quebec sem marad fenn a mai form\u00e1j\u00e1ban. Multikulturalit\u00e1s ide vagy oda, az angol \u00e9s a francia \u00e1llamnyelvi haszn\u00e1lata ellen\u00e9re, az angol nyelv\u0171 t\u00f6bbs\u00e9g mintha f\u00f6l\u00e9nyesen – ha nem is sz\u00e1ntsz\u00e1nd\u00e9kkal – elfedn\u00e9 a franci\u00e1t. Hi\u00e1ba, t\u00f6bben vannak… (Az er\u0151dm\u00fazeum eligazit\u00f3 anyagai am\u00fagy k\u00e9t nyelven k\u00e9sz\u00fclnek, a honlapon tov\u00e1bbi spanyol \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 eligazit\u00e1st is tal\u00e1lni…)<\/p>\n

R\u00e1ad\u00e1sul az ut\u00f3bbi h\u00e1romsz\u00e1z valah\u00e1ny \u00e9v mintha val\u00f3ban a brit t\u00f6rt\u00e9nelem zajl\u00e1s\u00e1ban telt volna el: az anyaorsz\u00e1g kir\u00e1lyi sarjai \u00fagy j\u00f6ttek-mentek-diszpon\u00e1ltak Kanada sors\u00e1t illet\u0151en, ahogy az a nagyk\u00f6nyvben el\u0151 van \u00edrva. Kir\u00e1lyi l\u00e1togat\u00e1sok k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st, hercegi k\u00f6rutaz\u00e1sok \u00f6rvendeztett\u00e9k meg a kanadai \u00daj Vil\u00e1g n\u00e9p\u00e9t. Hogy csak a legut\u00f3bbiakat em\u00edts\u00fck: a William \u00e9s Kate hercegi p\u00e1rt tavaly vezette els\u0151 \u00fatja \u00e9ppen Kanad\u00e1ba, s tavaly szeptemberben l\u00e1togatott el Quebec k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re Edward herceg \u00e9s Zs\u00f3fia hercegn\u0151 is. (Mindennek a teteje: a napokban arr\u00f3l is lelkesen cikkezik a kanadai sajt\u00f3, hogy net\u00e1n William \u00e9s Kate nehezen j\u00f6tt gyermeke brit tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151, s ezzel egy\u00fctt kanadai uralkod\u00f3 lehetne?!)<\/p>\n

Pedig a t\u00f6rt\u00e9nelem nem v\u00e1logat\u00f3s: mindent sz\u00e1mon tart, ami egyszer az emberis\u00e9ggel \u00edgy vagy \u00fagy megt\u00f6rt\u00e9nt. Azt is, hogy a francia telepesek m\u00e1r 1603-ban Kanada f\u00f6ldj\u00e9re l\u00e9ptek: \u0151k teremtett\u00e9k meg az \u00daj Vil\u00e1gban \u2013 \u00daj-Angli\u00e1val p\u00e1rhuzamosan – \u00daj-Franciaorsz\u00e1got. \u0150ket k\u00f6vett\u00e9k a misszi\u00f3sok: el\u0151bb a francia ferencrendiek (hamar belet\u00f6r\u00f6tt a bicsk\u00e1juk az indi\u00e1nt\u00e9r\u00edt\u00e9sbe), majd Loyolai Ign\u00e1c jezsuita hitvez\u00e9r t\u00e9r\u00edt\u0151i elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek francia k\u00f6vet\u0151i, akik hittel vallott\u00e1k vezet\u0151j\u00fck elv\u00e9t: ha a rendnek csak 1 lelket is siker\u00fcl megmentenie, „m\u00e1r meg\u00e9rte”. A francia jezsuita t\u00e9r\u00edt\u0151k ezzel az elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9ggel \u00e9rkeztek a Huron-t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re, Huroni\u00e1ba, hogy az egy isten hit\u00e9re t\u00e9r\u00edtve, „civiliz\u00e1lj\u00e1k” a primit\u00edv vad\u00e1szt\u00e1rsadalomban \u00e9l\u0151 huron lakoss\u00e1got. Az 1625-ben \u00e9rkezett els\u0151 jezsuita misszion\u00e1riusok (vezet\u0151j\u00fck a k\u00e9s\u0151bb v\u00e9rtan\u00fav\u00e1 lett Jean de Br\u00e9beuf). A t\u00f3hoz k\u00f6zeli Wy foly\u00f3 mellett telepedtek le, s misszi\u00f3jukba lassan az ottani huron lakoss\u00e1g k\u00f6zel egy \u00f6t\u00f6d\u00e9t bevont\u00e1k. Csakhogy a nemes sz\u00e1nd\u00e9khoz k\u00e9pest a munka t\u00f6bb volt, mint sziszifuszi: a t\u00e9rit\u0151knek hamar r\u00e1 kellett d\u00f6bbenni\u00fck arra, hogy semmire se mennek az \u0151slakoss\u00e1g\u00e9n\u00e1l j\u00f3val civilizat\u00f3rikusabb szintj\u00fckkel, a helyi nyelvek, a szok\u00e1sok ismerete \u00e9s a rettegett, az \u0151smagyar s\u00e1m\u00e1nokra eml\u00e9keztet\u0151 var\u00e1zsl\u00f3k hatalm\u00e1nak alapos ellens\u00falyoz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Legal\u00e1bb is ezt igazolt\u00e1k az els\u0151 \u00e9vek eredm\u00e9nytelen kis\u00e9rletei. A Sainte-Marie-au-pays-des-Hurons (Huronf\u00f6ldi Szent M\u00e1ria) elnevez\u00e9s\u0171 telep hely\u00e9n ma a m\u00e1r eml\u00edtett er\u0151dm\u00fazeummal (Discovery Harbour) k\u00f6z\u00f6s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alatti – els\u0151sorban r\u00e9g\u00e9szeti profil\u00fa – m\u00fazeum fogadja p\u00e1r kilom\u00e9terrel Midland kik\u00f6t\u0151je el\u0151tt az aut\u00f3sztr\u00e1d\u00e1n \u00e9rkez\u0151ket. \u00c9s b\u00e1r specifikuma r\u00e9v\u00e9n, a hely els\u0151sorban francia kultur\u00e1lis \u00e9rdekelts\u00e9g\u0171, a m\u00fazem \u00e1ltal szervezett bemutat\u00f3 akci\u00f3k angol nyelven zajlanak, a sz\u00f3r\u00f3lapok k\u00e9tnyelv\u0171ek, a m\u00fazeumi honlap viszont legal\u00e1bb egy tucatnyi vil\u00e1gnyelven t\u00e1j\u00e9koztat. Ami nagyon hi\u00e1nyzik: az a huron nyelvi megnyilv\u00e1nul\u00e1s – ez akkor is \u00fcnnepront\u00f3 „gesztus”, ha j\u00f3 el\u0151re lesz\u00f6gezz\u00fck, hogy a huron lakoss\u00e1g m\u00e1ra sz\u0151r\u00e9n-sz\u00e1l\u00e1n felsz\u00edv\u00f3dott; a Huroni\u00e1b\u00f3l elmenek\u00fclt maroknyi, marad\u00e9k lakoss\u00e1g Quebec mellett tal\u00e1lt mened\u00e9kre.<\/p>\n

Huron kult\u00fara ennek ellen\u00e9re l\u00e9tezik: a jezsuit\u00e1k els\u0151 huroniai vezet\u0151je, Br\u00e9beuf m\u00e9g szinte tehetetlen volt, am\u00edg meg nem tanulta a huronok nyelv\u00e9t. Hogy ezt el\u00e9rje, huron sz\u00f3t\u00e1rt szerkesztett. Eleinte a huronok egyszer\u0171en bolondnak tartott\u00e1k mind \u0151t, mind a testv\u00e9reit. A katolikus ember erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9nyei kicsorbultak a t\u00f6rzsi, a term\u00e9szet elemeit istenekk\u00e9nt tisztel\u0151 \u00e9s f\u00e9l\u0151 huronok szok\u00e1sain, annak ellen\u00e9re, hogy a misszion\u00e1riusok egy fed\u00e9l alatt \u00e9ltek az \u0151slakoss\u00e1ggal, ugyanazt a kenyeret ett\u00e9k, az egyre nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1ldozatokat szed\u0151 betegs\u00e9geket, j\u00e1rv\u00e1nyokat igyekeztek megf\u00e9kezni. Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s ha furcs\u00e1n is, de egyszer csak megt\u00f6rt\u00e9nt. Igy adja ezt el\u0151 a magyarorsz\u00e1gi Koroknai Zolt\u00e1n jelenkori jezsuita skolasztikus, aki t\u00f6bb h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt Kanad\u00e1ban \u00e9s a huron kult\u00fara tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak megsz\u00e1llottja (egyebek mellett hangj\u00e1t\u00e9kot \u00e9s sz\u00ednpadi m\u0171vet \u00edrt A huron misszi\u00f3 c\u00edmmel):<\/p>\n

„Br\u00e9beuf-\u00f6t el\u0151sz\u00f6r p\u00e1ratlan fizikai ereje miatt kezdt\u00e9k tisztelni, az Echon (‘neh\u00e9z terhet cipel\u0151’) nevet kapta. K\u00e9s\u0151bb misszion\u00e1rius testv\u00e9reivel egy\u00fctt felvette a harcot a var\u00e1zsl\u00f3k ellen, s k\u00f6zben hirdett\u00e9k az egy, \u00e9s mindenhol jelenl\u00e9v\u0151 Istent, aki szereti az embereket, akit k\u00f6zvetlen\u00fcl is meg lehet sz\u00f3l\u00edtani az im\u00e1ds\u00e1gban (erg\u00f3 nincs sz\u00fcks\u00e9g dr\u00e1ga aj\u00e1nd\u00e9kokra \u00e9s az \u00f6n\u00f6s hatalomnak val\u00f3 \u00e1lland\u00f3 beh\u00f3dol\u00e1sra). A Szentmis\u00e9ken igyekeztek elker\u00fclni minden titokzatoss\u00e1g l\u00e1tszat\u00e1t, nem volt sekrestye, a h\u00edvek szeme el\u0151tt \u00f6lt\u00f6ztek be miseruh\u00e1ba, hogy ezzel is \u00e9rz\u00e9keltess\u00e9k: nincs titkos var\u00e1zsl\u00e1s. Jelent\u0151s engedm\u00e9nyeket tettek az indi\u00e1n kult\u00fara ir\u00e1ny\u00e1ba, p\u00e9ld\u00e1ul a misszi\u00f3s templomban az olt\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben t\u0171zhelyett \u00e1ll\u00edtottak fel, mert az indi\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1ra elk\u00e9pzelhetetlen b\u00e1rmif\u00e9le transzcendenica jelenl\u00e9te t\u0171z \u00e9s l\u00e1ngok n\u00e9lk\u00fcl.”<\/p>\n

Jellegzetesen eur\u00f3pai az a szeml\u00e9let, amelynek meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a Szent M\u00e1ria-m\u00fazeum a huron lakoss\u00e1g \u00e9let\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi. Igaz, hogy a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny ink\u00e1bb a misszi\u00f3 \u00e9s az \u0151slakoss\u00e1g mesters\u00e9ges egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00e9s egym\u00e1sra hat\u00e1s\u00e1nak a t\u00e1rh\u00e1za, \u00e1m a helyhez f\u0171z\u0151d\u0151 eml\u00e9kek j\u00f3val dr\u00e1maibbak \u00e9s tanuls\u00e1gosabbak, mint az itt tal\u00e1lhat\u00f3 f\u00fcst\u00f6s-poros, laz\u00e1n igazgatott, sors\u00e1ra hagyott indi\u00e1n-skanzen. A kanadai viszonylatban is borsos bel\u00e9pti d\u00edj dac\u00e1ra szinte az egyetlen, val\u00f3s\u00e1gosan is a m\u00falt viszonyait id\u00e9z\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gnak a huron telepes er\u0151d falai k\u00f6z\u00e9 vezet\u0151, faragott fac\u00f6l\u00f6p\u00f6kkel kib\u00e9lelt, egy kenu sz\u00e9less\u00e9g\u00e9n\u00e9l alig valamivel t\u00e1gasabb v\u00edzi\u00fat bizonyult, amelyen h\u00e1rom igen egyszer\u0171, k\u00e9zzel felh\u00fazhat\u00f3 fazsilip jelentette a kaput az elt\u00e1voz\u00f3, illetve a hazat\u00e9r\u0151 sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok el\u0151tt. Ha elgondoljuk, hogy az indi\u00e1n vad\u00e1szok begy\u0171jt\u00f6tt \u00e1llatb\u0151reit \u00e9s sz\u0151rm\u00e9it a t\u00e1voli Quebec keresked\u0151ihez kellett sz\u00e1ll\u00edtani, s onnan minden sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9lelmet, nyers- \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151 anyagot, puskaport, gy\u00f3gyszert, italt \u00e9s egy\u00e9b k\u00f6zsz\u00fcks\u00e9gleti cikket a telepre hozni, 28-30 napi f\u00e1rads\u00e1gos kalandoz\u00e1s \u00e1r\u00e1n tekerv\u00e9nyes folyami \u00faton megtenni a t\u00f6bb mint 800 m\u00e9rf\u00f6ldet, gyakran kit\u00e9ve az ellens\u00e9ges t\u00f6rzsek t\u00e1mad\u00e1sainak \u00e9s a term\u00e9szeti csap\u00e1soknak, nem csod\u00e1lkozunk azon, hogy egy-egy karav\u00e1n be\u00e9rkez\u00e9se sokszoros \u00f6r\u00f6m\u00fcnnepet jelentett a misszi\u00f3 \u00e9let\u00e9ben. Ezt az \u00fcnnepi pillanatot k\u00eds\u00e9relte meg ottl\u00e9t\u00fcnkkor j\u00e1t\u00e9kos, sz\u00ednpadias k\u00fcls\u0151s\u00e9gekkel legal\u00e1bb egy negyed\u00f3ra erej\u00e9ig szugger\u00e1lni a m\u00fazeumn\u00e1l gyakorlatoz\u00f3 r\u00e9g\u00e9szhallgat\u00f3k egy csoportja, akik ny\u00e1ri gyakorlatukat t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a huron falum\u00fazeumban.<\/p>\n

A l\u00e1togat\u00f3, miel\u0151tt bel\u00e9phetne a huron telep k\u0151kirak\u00e1sos er\u0151d\u00edtett kapuj\u00e1n, a m\u00fazeum bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l berendezett t\u00e1gas moziteremben negyed\u00f3r\u00e1s dokumentumfilmet n\u00e9zhet v\u00e9gig a telep t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, a hitt\u00e9r\u00edt\u0151k \u00e9s huron gondozottjaik mindennapi \u00e9let\u00e9r\u0151l, mindarr\u00f3l, amit a v\u00e1zlatos l\u00e1tnival\u00f3khoz tudni \u00e9rdemes. A t\u00f6bbnyelv\u0171 komment\u00e1r v\u00e9g\u00e9n felhangzik a jelenkori int\u00e9s: a film tulajdonk\u00e9ppen csak t\u00e9nyeket k\u00f6zvetitett, azt, hogy melyik oldalon, kin\u00e9l van az igazs\u00e1g, a l\u00e1togat\u00f3nak kell eld\u00f6ntenie azzal, hogy \u00e1tl\u00e9pi a kaput. A v\u00e1szonra kinagy\u00edtott kapu l\u00e1tv\u00e1nya ekkor hirtelen elt\u0171nik, a v\u00e1szon zajosan f\u00f6lcsap\u00f3dik, s a hely\u00e9n megjelen\u0151 r\u00e9sben felf\u00e9nylik a kinti vil\u00e1g: a val\u00f3di kapu, amely t\u00e1rva-nyitva v\u00e1rja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Val\u00f3di rendez\u0151i mesterfog\u00e1s ez, amit sajnos, a k\u00e9s\u0151bbiekben a szervez\u0151k rendre k\u00f6nnyelm\u0171en „elj\u00e1tszanak”, s \u00edgy az igazs\u00e1got tov\u00e1bbra is neh\u00e9z kider\u00edten\u00fcnk…<\/p>\n

Alig van olyan helyis\u00e9g a m\u00fazeum ter\u00fclet\u00e9n, amelyet ne \u00fclne meg a fojtogat\u00f3, orrot-szemet cs\u00edp\u0151 t\u00f6m\u00e9ny f\u00fcst. A huronok ahol csak tehett\u00e9k, t\u00fczet raktak. J\u00f3 volt ez a tart\u00f3s\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nt h\u00fas, doh\u00e1ny, az \u00e1llatb\u0151r\u00f6k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek, bogy\u00f3k, gomb\u00e1k stb. tart\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Kellett a t\u0171z tov\u00e1bb\u00e1 a jezsuit\u00e1k \u00e1ltal szorgalmazott kov\u00e1csmunk\u00e1khoz, keny\u00e9rs\u00fct\u00e9shez, f\u0151z\u00e9shez, a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1shoz… Koronkai Zolt\u00e1n szerint a jezsuit\u00e1k is jelent\u0151s engedm\u00e9nyeket tettek az indi\u00e1n kult\u00fara ir\u00e1ny\u00e1ba, p\u00e9ld\u00e1ul a misszi\u00f3s templomban az olt\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben t\u0171zhelyet \u00e1ll\u00edtottak fel, mert az indi\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1ra elk\u00e9pzelhetetlen b\u00e1rmif\u00e9le transzcendenica jelenl\u00e9te t\u0171z \u00e9s l\u00e1ngok n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

\"\"<\/a>

Babeuf indi\u00e1nokat t\u00e9rit – a kegytemplom \u00fcvegablak\u00e1n<\/p><\/div>\n

Minden t\u00e9r\u00edt\u00e9s, \u00e1tnevel\u00e9s \u00f3hatatlanul er\u0151szakos cselekedet. A huron misszi\u00f3t tanulm\u00e1nyoz\u00f3k rendszerint megjegyzik, hogy a maguk nem\u00e9ben a jezsuita t\u00e9r\u00edt\u0151k nagyon is toler\u00e1nsak voltak m\u00e1sokhoz k\u00e9pest, ez\u00e9rt az \u00f3haz\u00e1ban az els\u0151 id\u0151kben azzal v\u00e1dolt\u00e1k meg \u0151ket, hogy elszabot\u00e1lj\u00e1k a civiliz\u00e1l\u00e1st. Term\u00e9szetesen nem rohantak ajt\u00f3st\u00f3l a h\u00e1zba, kiv\u00e1rt\u00e1k a megt\u00e9r\u00e9sre legalkalmasabb pillanatot, amelyek furcsa m\u00f3don akkor v\u00e1ltak a legmeggy\u0151z\u0151bbek\u00e9, amikor vesz\u00e9lybe ker\u00fclt a misszi\u00f3 \u00e9s az eg\u00e9sz huron lakoss\u00e1g l\u00e9te: a v\u00e9res agresszi\u00f3val fenyeget\u0151 irok\u00e9z indi\u00e1nok rendre kiirtott\u00e1k a misszi\u00f3s szem\u00e9lyzet k\u00f6zel fel\u00e9t, s ahol csak \u00e9rt\u00e9k, puszt\u00edtott\u00e1k a huronokat. A m\u00e1rt\u00edrr\u00e1 lett jezsuit\u00e1k szembeszeg\u00fcl\u00e9s\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ja, az, hogy minden \u00faton-m\u00f3don el\u00edt\u00e9lt\u00e9k a kegyetlen ritu\u00e1lis kiv\u00e9gz\u00e9seket, j\u00f3t\u00e9konyan hatottak az \u00e1tt\u00e9r\u00e9si \u201er\u00e1t\u00e1ra\u201d, s megjelentek az els\u0151 huron kereszt\u00e9nyek is, akik remek tov\u00e1bbi t\u00e9r\u00edt\u0151 munk\u00e1t v\u00e9geztek a tov\u00e1bbiakban. A m\u00fazeumban tetten \u00e9rhet\u0151 a huronok \u00e9let\u00e9nek szkrizof\u00e9n jellegzetess\u00e9ge: a megkeresztelkedett \u0151slakosok \u00e9s a megkereszteletlenek elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve, k\u00fcls\u0151s\u00e9geikben szinte megegyez\u0151 s\u00e1trakban \u00e9s \u201ehossz\u00fah\u00e1zakban\u201d laktak, egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban \u00e9s m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6n, am\u00edg v\u00e9g\u00fcl a felvett vall\u00e1s egyes\u00edtette \u0151ket.<\/p>\n

\"\"<\/a>

M\u00e1rtirok domborm\u0171ve a kegyhelyen<\/p><\/div>\n

A jezsuita k\u00eds\u00e9rlet sajn\u00e1latosan kudarcba fulladt: az irok\u00e9z ellens\u00e9gesked\u00e9s, a kez\u00fckre juttatott l\u0151fegyverek megsemmis\u00edt\u0151 ereje el\u0171zte f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l a huronokat. Megmaradt viszont a misszion\u00e1riusok m\u00e1rt\u00edrium\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1ja, amelynek a misszi\u00f3 melletti, az aut\u00f3sztr\u00e1da t\u00faloldal\u00e1n, egy fest\u0151i dombon kialak\u00edtott szent zar\u00e1ndokhely a let\u00e9tem\u00e9nyese. A Martyrs Shrine-nek nevezett sok hekt\u00e1ros kertben impoz\u00e1ns sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e1ll a v\u00e9rtan\u00fak \u00e9s a vil\u00e1g szentjeinek tisztelet\u00e9re. Alapit\u00e1sa k\u00f6zvetlen\u00fcl a nyolc kanadai jezsuita m\u00e1rtir eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9zi, akik a kereszt\u00e9nys\u00e9g m\u00e1sodik misszi\u00f3j\u00e1t vezett\u00e9k a huron indi\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt. N\u00e9v szerint: Daniel Antal, Garnier K\u00e1roly, Lallemant G\u00e1bor, Br\u00e9beuf J\u00e1nos, La Landei J\u00e1nos, Jogues Izs\u00e1k, Chabanel Natalis, \u00e9s Goupil Renatus. A v\u00e9rtan\u00facsoportot Br\u00e9beuf J\u00e1nosr\u00f3l nevezt\u00e9k el. De az eml\u00e9khelyen maradand\u00f3 nyomok \u0151rzik II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 1982-es l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t: egy kifejez\u0151, f\u00e1b\u00f3l faragott szobor \u00e9s az alkalomra kialakitott p\u00e1pai olt\u00e1r. Szuggesztiv szobrok, eml\u00e9km\u0171vek \u0151rzik Ter\u00e9z anya szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek kisug\u00e1rz\u00f3 erej\u00e9t, az els\u0151 afrikai szent, Josephine \u00e9let\u00e9nek tanuls\u00e1g\u00e1t, a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e1zsiai terjed\u00e9s\u00e9nek megannyi momentum\u00e1t.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n \u201ekertet\u201d szenteltek a zar\u00e1ndokhelyen az \u0151slakosok eml\u00e9k\u00e9nek, illetve az els\u0151 indi\u00e1n szentnek, akit kor\u00e1bbi boldogg\u00e1 avat\u00e1sa ut\u00e1n XVI. Benedek 2012-ben a szentek k\u00f6z\u00e9 emelt. Az 1676-ban megkeresztelkedett mohawk l\u00e1ny, Tekakwitha Kateri tizenegy \u00e9ves volt, amikor el\u0151sz\u00f6r hallott Krisztusr\u00f3l azokt\u00f3l a jezsuita misszion\u00e1riusokt\u00f3l, akik az \u0151t nevel\u0151 nagyb\u00e1tyja faluj\u00e1ban j\u00e1rtak. Sz\u00fcleit m\u00e9g kisgyerekk\u00e9nt elvesztette, himl\u0151j\u00e1rv\u00e1nyban haltak meg. Tekakwitha is megbetegedett, \u00e9s b\u00e1r meggy\u00f3gyult, hegek maradtak az arc\u00e1n, s a l\u00e1t\u00e1sa is k\u00e1rosodott. Nevel\u0151sz\u00fclei n\u00e9p\u00fck hagyom\u00e1nyai szerint tizenh\u00e1rom \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l f\u00e9rjhez akart\u00e1k adni, de \u0151 \u2013 tal\u00e1n m\u00e9g maga sem \u00e9rtette, mi\u00e9rt \u2013 ellen\u00e1llt e k\u00e9nyszernek. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v ut\u00e1n a csal\u00e1d feladta a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st, \u00e9s engedt\u00e9k, hogy a l\u00e1ny Jacques de Lamberville jezsuita aty\u00e1n\u00e1l katekizmust tanuljon. Az indi\u00e1nok vall\u00e1si megt\u00e9r\u00e9s\u00e9t ellenz\u0151k Kateri ellen fordultak, s boszork\u00e1nys\u00e1ggal, illetve szexu\u00e1lis szabadoss\u00e1ggal v\u00e1dolt\u00e1k meg. Hogy t\u00fal\u00e9lje, egy Montreal melletti misszi\u00f3ba ker\u00fcl, itt teljesiti ki szent \u00e9let\u00e9t kem\u00e9ny b\u00f6jt\u00f6l\u00e9s \u00e9s \u00f6nsanyargat\u00e1s k\u00f6zben. A \u201emohawk indi\u00e1nok lilioma\u201d – ahogy el\u0151szeretettel nevezik \u2013 hal\u00e1la pillanat\u00e1ban teljesen megszabadult az arc\u00e1t elr\u00fatit\u00f3 hegekt\u0151l \u00e9s egy\u00e9b csod\u00e1k is t\u00f6rt\u00e9ntek elhunyta nyom\u00e1n.<\/p>\n

A misszi\u00f3 sok \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tti tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt szent hely \u2013 a kanadai jezsuita egyh\u00e1z j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013 nemzetk\u00f6zileg elismert \u00e9s sz\u00edvesen l\u00e1togatott kegyhely. A vil\u00e1gi l\u00e1togat\u00f3k mellett nagysz\u00e1m\u00fa, a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9rkez\u0151 spiritu\u00e1lis vend\u00e9gek csoportjai keresik f\u00f6l a m\u00e1rtiroms\u00e1g felszentelt eml\u00e9km\u0171veit. A misszi\u00f3t \u00e9s a kegyhelyet f\u00f6lkeres\u0151 l\u00e1togat\u00f3k jelent\u0151s kedvezm\u00e9nyben r\u00e9szes\u00fclnek \u2013 hiszen a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt az orsz\u00e1g\u00fat alatt, egy sz\u0171k alag\u00faton \u00e1t vezet a p\u00e1r perces s\u00e9t\u00e1ra hiv\u00f3, \u00f6sszek\u00f6t\u0151 gyalog\u00fat. De a m\u00e1rtirok dombja m\u00e1r angol szellemis\u00e9g\u0171 vil\u00e1g: a kegyhelyet m\u0171k\u00f6dtet\u0151 helybeli jezsuit\u00e1k mintha megfeledkeztek volna a francia gy\u00f6kerekr\u0151l. Mind a hely honlapja, mind a prom\u00f3ci\u00f3s anyagok egy nyelven sz\u00f3lnak hozz\u00e1nk… Igaz, vil\u00e1gnyelvr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n

Toronto, 2013. augusztus 5.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Naps\u00fct\u00e9ses ny\u00e1ri napon, 2013 j\u00falius\u00e1ban felkereked\u00fcnk, hogy a Huron-t\u00f3 egyik \u00f6bl\u00e9ben (Georgian Bay) egy kellemes hetet t\u00f6lts\u00fcnk. Mint legt\u00f6bb helyen a vil\u00e1gon, a kanadai \u00daj Vil\u00e1g is telisteli van t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kult\u00farantropol\u00f3giai eml\u00e9kekkel, eml\u00e9khelyekkel, amiket j\u00f3 \u00fczleti \u00e9rz\u00e9kkel – b\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l sem azonos hat\u00e1sfokkal – ki is akn\u00e1znak. Victoria Harbourt\u00f3l, ahol megsz\u00e1llunk egy t\u00f3parti cottage-ban, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126],"tags":[],"class_list":["post-65414","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/65414","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=65414"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/65414\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=65414"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=65414"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=65414"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}