{"id":65421,"date":"2017-08-22T03:15:18","date_gmt":"2017-08-22T03:15:18","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=65421"},"modified":"2017-08-21T16:05:46","modified_gmt":"2017-08-21T16:05:46","slug":"lorinczi-laszlo-csak-a-szerelem-sujtson-1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=65421","title":{"rendered":"L\u0151rinczi L\u00e1szl\u00f3: „Csak a szerelem s\u00fajtson…” (1)"},"content":{"rendered":"

I. r\u00e9sz<\/strong><\/h2>\n

Egy<\/strong><\/p>\n

\n

Az ablak m\u00e1r nem volt fagyos, a r\u00e1di\u00f3 \u00e1rad\u00e1sokr\u00f3l is besz\u00e9lt.<\/p>\n

Bizonytalan k\u00e9zzel ny\u00falt a telefonhoz. Felh\u00edvja – ne h\u00edvja? Hagyja est\u00e9re vagy holnapra?<\/p>\n

A k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k megcs\u00f6rrent. Gyorsan felvette a kagyl\u00f3t: – Hall\u00f3… Szervusz! – Eszter hangja volt. „Jaj Istenem!”<\/p>\n

Hangosan \u00e9s er\u0151ltetett j\u00f3kedvvel ezt mondta: – Szervusz… B\u00fa\u00e9k… – B\u00fa\u00e9k – mondta Eszter is. – K\u00e9sz\u00fclt\u00f6k valahov\u00e1? – Ezt csaknem izgatottan k\u00e9rdezte, mintha egy fontos dologr\u00f3l lett volna sz\u00f3. – Igen… Kiszaladunk Juci\u00e9khoz – felelte R\u00f3bert. Majd, eg\u00e9szen halkan, bizonytalanul hozz\u00e1tette: – J\u00f3zsef? – Semmi… Elment az eb\u00e9ddel az anyj\u00e1hoz… K\u00fcldtem a borodb\u00f3l neki is… – Ebb\u0151l a hangb\u00f3l R\u00f3bert n\u00e9mi kac\u00e9rs\u00e1got \u00e9rzett ki. Vagy t\u00e9vedett? – J\u00f3l tetted… K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. – \u00c9s hirtelen \u00fagy \u00e9rezte, hogy egy m\u00e1s, ismeretlen vil\u00e1gba rep\u00fclt \u00e1t. Re\u00e1lisan csak egyetlen dolgot \u00e9szlelt; hogy a telefonban csak \u0151k vannak, \u0151k ketten. („De h\u00e1t huszonegy \u00e9v alatt ez sz\u00e1zszor is el\u0151fordult!”)<\/p>\n

A mulats\u00e1gr\u00f3l kezdtek besz\u00e9lgetni, a vend\u00e9gekr\u0151l, hogy ki cs\u00edpett be. – J\u00f3 kis muri volt… – mondta R\u00f3bert olyan f\u00e9lszegen, hogy \u0151 is megijedt a hangj\u00e1t\u00f3l. Mintha csuklott volna! Vajon Eszter felfigyelt-e erre? Mi oka lenne? Hiszen mondani semmit sem mondott neki az este. S m\u00e9gis telefon\u00e1lt!<\/p>\n

Kett\u0151<\/strong><\/p>\n

\n

M\u00e9g az \u00e1gyban hevert.<\/p>\n

Persze, sz\u00e9gyellt volna ak\u00e1r egyetlen k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 sz\u00f3l is mondani.<\/p>\n

Egy sz\u00f3t, egy sz\u00f3t… De j\u00f3l megszorongatta a karj\u00e1t, nem is egyszer, erre j\u00f3l eml\u00e9kszik.<\/p>\n

Mert Eszter egyszer csak azt mondta: – F\u00e1j!<\/p>\n

De a szeme m\u00e1st mondott. Most m\u00e1r semmi k\u00e9ts\u00e9ge, hogy ez volt a kezdet. Azut\u00e1n Eszter egy kicsit kiszabad\u00edtotta a karj\u00e1t a szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, de a szeme most is m\u00e1st mondott.<\/p>\n

H\u00e1rom<\/strong><\/p>\n

\n

Az elm\u00falt k\u00e9t napb\u00f3l csak Eszter szavai voltak fontosak. Eg\u00e9sz nap ism\u00e9telgette \u0151ket, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangs\u00falyokkal. \u00c9rezte Eszter parf\u00fcmj\u00e9t is. De nem h\u00edvta fel. („Te bugyuta!”) Elhat\u00e1rozta, hogy minden reggel nyolc \u00f3rakor re\u00e1 gondol (mint akkor, nagyon r\u00e9gen, Katira). M\u00e1r be kellett mennie a hivatal\u00e1ba, \u00e9s hallotta, hogy Eszter \u00faj munkarend szerint dolgozik, d\u00e9lut\u00e1n n\u00e9gyig, f\u00e9l\u00f3r\u00e1s sz\u00fcnettel.<\/p>\n

N\u00e9gy<\/strong><\/p>\n

\n

Hajnali \u00f6t \u00f3rakor M. szomsz\u00e9d sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges d\u00f6r\u00f6mb\u00f6l\u00e9ssel felriasztotta \u0151ket. Amikor R\u00f3bert meggy\u00fajtotta a villanyt, l\u00e1tta, hogy Olga arca eg\u00e9szen feh\u00e9r a r\u00e9m\u00fclett\u0151l. Szerencs\u00e9re hamar meghallott\u00e1k M. hangj\u00e1t is. „Rettenetes cs\u0151t\u00f6r\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt, el\u00e1zott az eg\u00e9sz alagsor!” – \u00c9s \u00e9ppen akkor, amikor… Sz\u00f3val azt \u00e1lmodta, hogy havas k\u00f6rnyezetben, f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt (tal\u00e1n a Nagykertben, k\u00f6zel a Malomcsatorn\u00e1hoz?) egy ismeretlen (de teljesen, s\u0151t megh\u00f6kkent\u0151en ismeretlen), m\u00e1r nem fiatal, de sz\u00e9p arc\u00fa \u00e9s kiss\u00e9 molett n\u0151 mosolyogva kigombolta a fekete bund\u00e1j\u00e1t – alatta feh\u00e9r b\u00e1li ruh\u00e1t viselt – \u00e9s a tekintet\u00e9vel h\u00edvta, hogy \u00f6lelje meg… Hozz\u00e1 akart l\u00e9pni, hogy mag\u00e1hoz szor\u00edtsa, de m\u00e1r hallotta a d\u00f6r\u00f6mb\u00f6l\u00e9st… Nem is m\u00e9rgel\u0151d\u00f6tt nagyon, mert az eg\u00e9sz jelenet sz\u00e9p \u00e9s kellemes hangulat\u00fa volt. („Ezt egyszer elmes\u00e9lem Eszternek… de nem, nem mes\u00e9lhetem el…). Olga m\u00e1r s\u00fcrgette, hogy \u00f6lt\u00f6zz\u00e9k \u00e9s menjen le a pinc\u00e9be. (A bef\u0151ttjeit f\u00e9ltette, borzaszt\u00f3an megdolgozott vel\u00fck az \u0151sszel). D\u00e9lig j\u00f3form\u00e1n meg sem \u00e1llott, a t\u00f6bbiekkel egy\u00fctt, akik lej\u00f6ttek (de nem mind, persze), eb\u00e9d ut\u00e1n m\u00e9g folytatta (Olga betelefon\u00e1lt a hivatalba, s k\u00e9s\u0151bb, amikor kiss\u00e9 megnyugodott, bement dolgozni.) Este R\u00f3bert hirtelen sz\u00e9gyellni kezdte, hogy hajnal \u00f3ta esz\u00e9be se jutott Eszter. Szilveszter \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n nem szor\u00edtotta mag\u00e1hoz, ezt nem merte megtenni, b\u00e1r kiss\u00e9 be volt cs\u00edpve.<\/p>\n

\u00d6t<\/strong><\/p>\n

\n

V\u00e1rhattak az akt\u00e1k \u00e9s a Tartom\u00e1nyi \u00c9rtes\u00edt\u0151 spaltjai, mert nem mehetett be a hivatalba. Eg\u00e9sz nap az el\u00e1rasztott pinc\u00e9kkel volt elfoglalva, szivatty\u00fa ut\u00e1n szaladg\u00e1lt (d\u00e9l fel\u00e9 kij\u00f6tt egy lep\u00e9nzelt brig\u00e1d), seg\u00edtett a szomsz\u00e9doknak is felcipelni a holmit. Este f\u00e1radtan hallgatta, ahogy Olga lekonfer\u00e1lta az \u00e1rad\u00e1st Eszternek, a r\u00e9gi, h\u00e9tk\u00f6znapi hangon. \u0150 k\u00f6zben rosszkedv\u0171en turk\u00e1lt a szekr\u00e9ny\u00e9ben tiszta feh\u00e9rnem\u0171\u00e9rt, m\u00e1snapra. Hallotta valakit\u0151l, hogy \u00fcnnepek el\u0151tt Nagytemesen kelet-n\u00e9met szlipeket \u00e9s trik\u00f3kat lehetett kapni, „j\u00f3, tart\u00f3s dolgokat”. Eszter most r\u00f3la k\u00e9rdezett valamit, mert Olga fel\u00e9je n\u00e9zett. – Azt hiszem, sz\u00edvesen megharapna valakit – mondta kacagva. Szerencs\u00e9j\u00fckre a t\u00e1vf\u0171t\u00e9s el\u00e9g j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

A K\u00e1f\u00e9 olvas\u00f3i el\u0151tt ismert szerz\u0151 (Sz. Pusztacelina, 1919-Settimo San Pietro, Szardinia, 2011), rom\u00e1niai magyar \u00edr\u00f3, m\u0171ford\u00edt\u00f3, kritikus. Iskol\u00e1it Segesv\u00e1ron v\u00e9gezte, majd a kolozsv\u00e1ri egyetemen szerzett \u00fcgyv\u00e9di oklevelet. \u00cdr\u00e1saival a Brass\u00f3i Lapokban, a P\u00e1sztort\u0171zben \u00e9s az Erd\u00e9lyi Helikonban t\u0171nt fel. Volt kiad\u00f3i, majd lapszerkeszt\u0151. Huzamosabb id\u0151n \u00e1t \u00e9lt Bukarestben, 1998-ban Olaszorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Angol, n\u00e9met, olasz \u00e9s rom\u00e1n irodalmi ford\u00edt\u00e1sai jelent\u0151sek. F\u0151bb m\u0171vei: A szeret\u0151 (sz\u00ednm\u0171, 1957), Utaz\u00e1s a Fekete kolostorhoz (irodalomt\u00f6rt\u00e9neti riport, 1975), Hazat\u00e9r\u00e9s Lucani\u00e1b\u00f3l (\u00fati levelek, 1982). „Csak a szerelem s\u00fajtson” cim\u0171 k\u00e9sei reg\u00e9ny\u00e9t a Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3nak k\u00edn\u00e1lta fel k\u00f6zl\u00e9sre, ahol 1998 nyar\u00e1n napvil\u00e1got is l\u00e1tott folytat\u00e1sokban. A reg\u00e9ny sz\u00f6vege, a szerz\u0151 engedelm\u00e9vel, el\u00e9rhet\u0151 a Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1rban is. (csg)<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

I. r\u00e9sz Egy Az ablak m\u00e1r nem volt fagyos, a r\u00e1di\u00f3 \u00e1rad\u00e1sokr\u00f3l is besz\u00e9lt. Bizonytalan k\u00e9zzel ny\u00falt a telefonhoz. Felh\u00edvja – ne h\u00edvja? Hagyja est\u00e9re vagy holnapra? A k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k megcs\u00f6rrent. Gyorsan felvette a kagyl\u00f3t: – Hall\u00f3… Szervusz! – Eszter hangja volt. „Jaj Istenem!”<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-65421","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/65421","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=65421"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/65421\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=65421"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=65421"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=65421"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}