Erd\u00e9lyb\u0151l \u00e9rkezett Eszti Budapestre, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9re l\u00e9pett. A hatalmas p\u00e1lyaudvar, a zajos v\u00e1ros elk\u00e1pr\u00e1ztatta, rabul ejtette. Moh\u00f3n itta be az \u00e9p\u00fcletekr\u0151l, aut\u00f3kr\u00f3l ki\u00e1lt\u00f3 magyar szavakat, a j\u00e1r\u00f3kel\u0151k fel\u0151l r\u00f6ppen\u0151 \u00e9des sz\u00f3foszl\u00e1nyokat. F\u00f6ld\u00f6nt\u00fali boldogs\u00e1g j\u00e1rta \u00e1t eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9t, csak \u00e1llt, ink\u00e1bb lebegett a sz\u00ednes forgatagban. Percek, \u00f3r\u00e1k m\u00faltak, de nem \u00e9rz\u00e9kelte. Sz\u00e9l rohant v\u00e9gig a ny\u00fczsg\u0151 \u00faton, belekapott a haj\u00e1ba, arcul legyintette. \u00c9breszt\u0151, mondta neki, \u00e9s visszabillentette a f\u00f6ldre. A magas h\u00e1zak m\u00f6g\u00fcl m\u00e9g kilesett a nap. Megigaz\u00edtotta zil\u00e1lt f\u00fcrtjeit, \u00e9s elindult a megadott c\u00edmre. A nagyv\u00e1ros bar\u00e1ts\u00e1gosan ir\u00e1ny\u00edtotta l\u00e9pteit, alulj\u00e1r\u00f3kon, f\u00f6ldalattin, idegen m\u00e9gis kedves utakon vitte puh\u00e1n, k\u00f6nnyed\u00e9n. Elmer\u00fclten olvasgatta az utcaneveket – oly j\u00f3l esett anyanyelv\u00e9n l\u00e1tni azokat -, hiszen otthon rom\u00e1nul l\u00e1thatta a feliratokat, hi\u00e1ba \u00e9lt t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben magyar lakta vid\u00e9ken, hi\u00e1ba volt magyar!
\nMeg\u00e9rkezett. Zsuzs\u00e1nna \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gos kis szob\u00e1ja \u00f6r\u00f6mmel fogadta, cs\u00e1b\u00edtotta, v\u00e9gleges marad\u00e1sra b\u00edztatta. De \u0151 \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt csak forgol\u00f3dott az \u00e1gyban, t\u00e9pel\u0151d\u00f6tt, maradjon vagy hazamenjen. Itt bar\u00e1ts\u00e1gos \u00f6r\u00f6m, otthon megal\u00e1z\u00f3 kisebbs\u00e9gi sors. Itt minden ismeretlen, idegen, de otthon a bar\u00e1tok, a megszokott vil\u00e1g, ha keserves is.
\nGy\u0151z\u00f6tt a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s, \u00e9s hamisan kacagott r\u00e1 a v\u00e1ros.
\nNem sok\u00e1ig tartott gy\u0151ztes diadala. Valami megnevezhetetlen f\u00e9lelem, s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 f\u00e1jdalom hatalmasodott el Esztin. Mellkas\u00e1ban mozdony zakatolt, f\u00fajtatott, leveg\u0151\u00e9rt kapkodott, kiverte a v\u00edz. Egyre t\u00f6bbet gondolt elhagyott otthon\u00e1ra, sz\u00fcrke kisv\u00e1ros\u00e1ra, az \u00f6lel\u0151 hegyekre. Hi\u00e1ba csillogott, ny\u00fczsg\u00f6tt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte cs\u00e1b\u00edt\u00f3an m\u00e1r a nagyv\u00e1ros. H\u00edvta az otthona, Erd\u00e9ly.
\nHazamegyek, sz\u00f3lt a sz\u00edve, s \u00farr\u00e1 lett tiltakoz\u00f3 esz\u00e9n. A f\u00e9lelem, a remeg\u00e9s k\u0151zuhatagk\u00e9nt g\u00f6rg\u00f6tt tova, k\u00f6nny\u0171 boldogs\u00e1g futott sz\u00e9t test\u00e9ben.
\nM\u00e1snap m\u00e1r vid\u00e1m dalol\u00e1ssal, j\u00e1t\u00e9kos f\u00fcttyentget\u00e9ssel ringatta hazafele a vonat. Sziklafalak, z\u00fag\u00f3 patakok, otthoni t\u00e1j. Ahogy n\u0151ttek a hegyek, \u00fagy er\u0151s\u00f6d\u00f6tt benne a megnyugv\u00e1s.
\nA vas\u00fati meg\u00e1ll\u00f3ban m\u00e1r nem riasztotta a sz\u00fcrke \u00e1llom\u00e1s\u00e9p\u00fclet, hazai \u00fczenetet hozott. Idegen nyelven sz\u00f3lt ugyan, de \u00e9rtette, ismer\u0151s vil\u00e1g nevetett r\u00e1. Haza\u00e9rkezett. Csak valami \u0171r t\u00e1tongott a lelk\u00e9ben: a magyar szavak\u00e9, feliratok\u00e9, amelyek megbabon\u00e1zt\u00e1k az anyaorsz\u00e1gban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Erd\u00e9lyb\u0151l \u00e9rkezett Eszti Budapestre, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9re l\u00e9pett. A hatalmas p\u00e1lyaudvar, a zajos v\u00e1ros elk\u00e1pr\u00e1ztatta, rabul ejtette. Moh\u00f3n itta be az \u00e9p\u00fcletekr\u0151l, aut\u00f3kr\u00f3l ki\u00e1lt\u00f3 magyar szavakat, a j\u00e1r\u00f3kel\u0151k fel\u0151l r\u00f6ppen\u0151 \u00e9des sz\u00f3foszl\u00e1nyokat. F\u00f6ld\u00f6nt\u00fali boldogs\u00e1g j\u00e1rta \u00e1t eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9t, csak \u00e1llt, ink\u00e1bb lebegett a sz\u00ednes forgatagban.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[23],"tags":[],"class_list":["post-66257","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rovidproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66257","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=66257"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66257\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=66257"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=66257"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=66257"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}