{"id":66626,"date":"2017-09-27T02:55:11","date_gmt":"2017-09-27T02:55:11","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=66626"},"modified":"2017-09-26T13:28:13","modified_gmt":"2017-09-26T13:28:13","slug":"deak-sarosi-laszlo-anarchiatol-anarchiaig-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=66626","title":{"rendered":"De\u00e1k-S\u00e1rosi L\u00e1szl\u00f3: Anarchi\u00e1t\u00f3l anarchi\u00e1ig (2)"},"content":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek Magyarorsz\u00e1gon 1989 ut\u00e1n*<\/strong><\/em><\/p>\n

Els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas filmek<\/strong><\/p>\n

Tulajdonk\u00e9ppen az \u00f6sszes jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nnyel kapcsolatban felmer\u00fcl, hogy mi\u00e9rt nem jelen\u00edtett\u00e9k meg filmen a nemzeti \u00e9s az egyetemes emberi igazs\u00e1gt\u00e9tel jegy\u00e9ben. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa t\u00e9m\u00e1it sem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti 45, sem az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 27 \u00e9vben nem dolgozt\u00e1k fel hiteles j\u00e1t\u00e9kfilmben, pedig a nagy vil\u00e1g\u00e9g\u00e9snek sz\u00e1mos olyan mozzanata van, amelynek eszt\u00e9tikai \u00e9s ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel eleven \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt be kellene \u00e9p\u00fclnie a nemzet eml\u00e9kezet\u00e9be. A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek nagypolitikai okai, a front \u00e9s a h\u00e1torsz\u00e1g esem\u00e9nyei, a dicstelen hatalomv\u00e1lt\u00e1s a h\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 napjaiban, a m\u00e9g dicstelenebb v\u00f6r\u00f6s terror, a trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei \u00e9s okai.
\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fara mind\u00f6ssze k\u00e9t j\u00e1t\u00e9kfilm utal 1989 ut\u00e1n. Az Utrius<\/em> (1993, Grunwalsky Ferenc) pacifista, de m\u00e9g ink\u00e1bb antimilitarista \u00e9s a nemzeti, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi felfog\u00e1st mell\u0151z\u0151 t\u00f6rt\u00e9net. A besoroz\u00e1st a f\u0151szerepl\u0151 csak egy rossz viccnek tartja, \u00e9s a nemzeti \u00e9rdeket a testv\u00e9rszerelem toposz\u00e1val \u00e1ll\u00edtja szembe. A c\u00edmszerepl\u0151 nev\u00e9vel is jelzi a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, de a magyarokr\u00f3l nem sz\u00f3l semmi \u00e9s senki? Minden h\u00e1bor\u00fa egykutya, \u00e1ll\u00edtja a film azzal, hogy a m\u00e1sik Utriust (nev\u00e9nek jelent\u00e9se: \u2019k\u00e9pess\u00e9g\u2019) 1994-ben, a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n sorozz\u00e1k be, \u00e9s akkor sincs \u00edny\u00e9re a szolg\u00e1lat.
\nA m\u00e1sik \u201eels\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas film\u201d az Anarchist\u00e1k<\/em> (1999, T\u00f3th Tam\u00e1s). Itt \u00e9ppens\u00e9ggel egy mag\u00e1t h\u0151snek tekint\u0151 fiatalember a f\u0151szerepl\u0151. Gavrilo szoci\u00e1lis munk\u00e1s, Budapesten \u00e9l, \u00e9s p\u00e9ldak\u00e9pe a boszniai anarchista mer\u00e9nyl\u0151, Gavrilo Princip, akinek hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9sei az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9hez vezettek. A film ak\u00e1rhogyan is cs\u0171ri-csavarja a t\u00f6rt\u00e9netet, \u00e9s m\u0171fajilag \u201etragikom\u00e9diak\u00e9nt\u201d adt\u00e1k el, a t\u00e9ma ilyen jelleg\u0171 felvet\u00e9se akkor is megk\u00e9rd\u0151jelezi retorikai ill\u0151s\u00e9g \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t. A nyilv\u00e1noss\u00e1gban felvetett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9m\u00e1knak viszonyulniuk kell a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g (jelen esetben nemzet) relev\u00e1ns t\u00e9m\u00e1ihoz (Cooper 1989: 63), \u00e9s az \u00e9rveknek k\u00f6vetni\u00fck kell az emberek, n\u00e9z\u0151k \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t (Perelman 2009: 27\u201339), k\u00fcl\u00f6nben a megsz\u00f3lal\u00f3\/rendez\u0151 \u00e9rvel\u00e9si hib\u00e1t k\u00f6vet el. Ilyenkor mer\u00fcl fel az, hogy a m\u0171v\u00e9sznek nem csup\u00e1n egy t\u00e9ma eszt\u00e9tikai kibont\u00e1s\u00e1ban kell felk\u00e9sz\u00fcltnek lennie, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelmi, t\u00e1rsadalmi, politikai, l\u00e9lektani viszonyokat is ismernie kell. Kinek van kedve Magyarorsz\u00e1gon a szarajev\u00f3i mer\u00e9nyleten viccel\u0151dni? Egy\u00e1ltal\u00e1n, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb, amikor Emir Kusturica nemzetk\u00f6zileg elismert filmrendez\u0151 a h\u0151s\u00f6k fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avatott Gavrilo Principnek?<\/p>\n

\n

T\u00f6rt\u00e9netek az 1919-es komm\u00fcn idej\u00e9b\u0151l<\/strong><\/p>\n

A tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a v\u00f6r\u00f6s terror idej\u00e9r\u0151l mind\u00f6ssze egyetlen j\u00e1t\u00e9kfilm k\u00e9sz\u00fclt, a V\u00f6r\u00f6s vurstli<\/em> (1991, Moln\u00e1r Gy\u00f6rgy). A film alapvet\u0151en korh\u0171 m\u00f3don jelen\u00edti meg a kommunist\u00e1k \u00e1ltal a konfliktusvil\u00e1got. A prolet\u00e1rdiktat\u00far\u00e1hoz vezet\u0151 eszm\u00e9ket egy orosz hadifogs\u00e1gb\u00f3l hazat\u00e9rt ligeti alkalmazott import\u00e1lja, sz\u00f6vets\u00e9gese pedig egy hat\u00e1ron inneni filoz\u00f3fus. A marxista eszm\u00e9k h\u00edvei a modell szerint a t\u00e1rsadalom sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6reib\u0151l ker\u00fclnek ki, \u00e9s az a val\u00f3s\u00e1gban is \u00edgy volt. M\u00e1sok, a t\u00f6rt\u00e9net szerint se fog\u00e9konyak ezekre a tanokra. Az \u00e1llamos\u00edtott vurstlit\u00f3l elp\u00e1rtol a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge. A t\u00f6rt\u00e9net gyenges\u00e9ge, hogy a cirkusz egy v\u00e9letlen\u00fcl elejtett cigarettacsikkt\u0151l le\u00e9g. A konfliktust \u00e9s a megold\u00e1st, ak\u00e1r egy tiszt\u00edt\u00f3t\u00fczet, nem a v\u00e9letlenre kellett volna b\u00edzni, ahogyan a val\u00f3s\u00e1gban sem \u00edgy d\u0151ltek el a dilemm\u00e1k.
\nEr\u0151sebb a t\u00f6rt\u00e9nelmi film, ha nem puszt\u00e1n a kisemberek szintj\u00e9n zajlanak a konfliktusok, akik megh\u00faz\u00f3dnak az orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 esem\u00e9nyek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban, vagy elszenved\u0151i azoknak. Ez \u00edgy van m\u00e9g akkor is, ha a cselekm\u00e9ny j\u00f3l modell\u00e1lja a probl\u00e9m\u00e1k l\u00e9nyeg\u00e9t. Fontos lenne egy ilyen l\u00e9nyeges t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet eset\u00e9n, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek alak\u00edt\u00f3it is \u00edrj\u00e1k bele a forgat\u00f3k\u00f6nyvbe, \u00e9s sz\u00e1njanak nekik kiemelt szerepet. Nev\u00fck\u00f6n kell nevezni egy-egy rossz d\u00f6nt\u00e9s vagy folyamat felel\u0151seit. Kik \u0151k, milyen szem\u00e9lyes, csal\u00e1di, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis motiv\u00e1ci\u00f3kkal b\u00edrnak? Egy hiteles \u00e9s l\u00e9nyegi esem\u00e9nyeket bemutat\u00f3 1919-es film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re a szakma m\u00e9g nem \u00e9rett meg, erre 2016-ban is m\u00e9g csak a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny megt\u0171rt oldal\u00e1gai k\u00e9pesek.<\/p>\n

\n

Filmek az 1920-as \u00e9s 1930-as \u00e9vekr\u0151l<\/strong><\/p>\n

Ugyanilyen feh\u00e9r folt az \u00e1br\u00e1zolt korok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban az 1920-as \u00e9s 1930-as \u00e9vek id\u0151szaka. Mind\u00f6ssze k\u00e9t filmnek a cselekm\u00e9nye id\u00e9zi ezt a korszakot. A k\u00e9t mozi k\u00f6z\u00fcl az egyik azonban a Szovjetuni\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dik, a m\u00e1sik boh\u00f3zat sz\u00ednvonal\u00fa v\u00edgj\u00e1t\u00e9k. A Szt\u00e1lin menyasszonya<\/em> (1991, Bacs\u00f3 P\u00e9ter), \u00e9s egy orosz \u00edr\u00f3n\u0151 novell\u00e1j\u00e1t dolgozza fel. A film, ahogy a novella is d\u00f6bbenetes er\u0151vel mutatja be a szem\u00e9lyi kultusz \u00e9s a p\u00e1rt\u00e1llami terror egyszer\u0171 emberekre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t a mindennapokban. Itt is fontos lenne azonban a t\u00f6rt\u00e9nelmet nem csup\u00e1n a kisemberek perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l n\u00e9zni, hanem p\u00e9ld\u00e1ul Szt\u00e1lin val\u00f3s tetteir\u0151l, hatalomgyakorl\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l is \u00e9rdemes lenne j\u00e1t\u00e9kfilmet k\u00e9sz\u00edteni. P\u00e9ld\u00e1ul Szt\u00e1lin hogyan iktatta ki politikai vet\u00e9lyt\u00e1rsait? Enn\u00e9l is fontosabb lenne hazai, magyar t\u00e9m\u00e1kat feldolgozni. ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l. K\u00f6vethet\u0151 p\u00e9ld\u00e1k \u00e9s kritika al\u00e1 vonhat\u00f3 szem\u00e9lyek, esem\u00e9nyek egyar\u00e1nt voltak ebben a korszakban is.
\nA m\u00e1sik film a korszakr\u00f3l magyar t\u00e9m\u00e1j\u00fa, ig\u00e9nytelen, de nem \u00e1rtatlan v\u00edgj\u00e1t\u00e9k: Megy a g\u0151z\u00f6s<\/em> (2007, Koltai R\u00f3bert). Az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9lyis\u00e9gt\u00edpusok \u00e9s konfliktusok l\u00e9gb\u0151l kapottak \u00e9s \u00e1tt\u00e9teless\u00e9g\u00fckben is a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmen g\u00fanyol\u00f3dnak, ami a retorikai ill\u0151s\u00e9g \u00e9s a pragmatikai kommunik\u00e1ci\u00f3 maxim\u00e1i ellen v\u00e9t. A film arra \u00e9p\u00edti a cselekm\u00e9ny\u00e9t, hogy Kazincbarcik\u00e1n \u00e1ll\u00edt\u00f3lag megtal\u00e1lt\u00e1k \u00c1lmos vez\u00e9r n\u0151v\u00e9r\u00e9nek s\u00edrj\u00e1t, \u00e9s az \u0151sany\u00e1t vonattal k\u00f6rbe akarj\u00e1k hordozni a Trianonban nemr\u00e9g megcsonk\u00edtott Magyarorsz\u00e1gon, hogy mindenki l\u00e1thassa. Aki ezen viccel\u0151dik, annak tal\u00e1n el kellene gondolkodnia a saj\u00e1t nemzeti \u00e9s \u00e1llampolg\u00e1ri identit\u00e1s\u00e1n. A t\u00e9ma \u00e9s a film \u00fczenet\u00e9nek mor\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t n\u00f6veli, hogy a s\u00edr megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l a film n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a sajt\u00f3ban is \u00e1lh\u00edreket tettek k\u00f6zz\u00e9. Az \u00e1lh\u00edrek\u00e9rt a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00e9s\u0151bb a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt bocs\u00e1natot k\u00e9rt (M\u00falt-kor 2007).<\/p>\n

\n

\u00c9letrajzok, csal\u00e1dreg\u00e9nyek, 20. sz\u00e1zadi tabl\u00f3k<\/strong><\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad t\u00e1gabb id\u0151szakait id\u00e9zi meg n\u00e9gy film is. Az egyik csak az 1920-as \u00e9vekig, \u00e9s egy konkr\u00e9t szem\u00e9ly, a fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef \u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl. Ez a fikt\u00edv interj\u00fahelyzetben elmes\u00e9lt visszaeml\u00e9kez\u00e9s szubjekt\u00edv m\u0171faja ellen\u00e9re is pontosabban megid\u00e9zi a sz\u00e1zadel\u0151 franciaorsz\u00e1gi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g\u00e1nak hangulat\u00e1t, mint a nagyobb \u00edv\u0171 kortabl\u00f3k. A kevesebb t\u00f6bb.
\nA t\u00f6bb viszont kevesebb, \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl a mienk. K\u00e9t hossz\u00fa csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9net is Magyarorsz\u00e1gon j\u00e1tsz\u00f3dik, de nem a t\u00f6bbs\u00e9gi magyar nemzet n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l mes\u00e9li el a 20. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hanem k\u00e9t zsid\u00f3 csal\u00e1d k\u00fczdelmes, hossz\u00fa, hull\u00e1mz\u00f3 \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron eredm\u00e9nytelen beilleszked\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl. M\u00e9g ha vannak is e filmeknek kisebb \u00e9rv\u00e9nyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai a t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l, akkor felmer\u00fcl a megtekint\u00e9s\u00fck ut\u00e1n, hogy a magyarok magukr\u00f3l, a maguk n\u00e9z\u0151pontjukb\u00f3l is k\u00e9sz\u00edthetn\u00e9nek ilyen kor- \u00e9s csal\u00e1di tabl\u00f3t. Mit mondana egy magyar csal\u00e1d feje \u00e9lete lez\u00e1r\u00e1sak\u00e9nt, utols\u00f3 k\u00edv\u00e1ns\u00e1gak\u00e9nt p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1s nemzetis\u00e9gekkel val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9sr\u0151l? A Glamour \u2013 \u201eT\u00f6red\u00e9kek egy csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l\u201d<\/em> (1998, G\u00f6dr\u00f6s Frigyes) nagyap\u00e1ja, aki kor\u00e1bban mindent megpr\u00f3b\u00e1lt, azt k\u00e9ri, hogy hal\u00e1la ut\u00e1n a sz\u00edv\u00e9t sz\u00farj\u00e1k \u00e1t.
\nUgyan\u00edgy a sikertelen beilleszked\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l A napf\u00e9ny \u00edze<\/em> (1999, Szab\u00f3 Istv\u00e1n), \u00e9s a film szerint felel\u0151sek mindig a gyilkos ideol\u00f3gi\u00e1k, azok k\u00f6z\u00fcl is els\u0151sorban a nemzeti oldal\u00e9i.
\nAmikor viszont akad egyetlen film, amely egy partiumi csal\u00e1d sors\u00e1t k\u00f6veti v\u00e9gig a 20. sz\u00e1zadon kereszt\u00fcl, annak sincs m\u00e1s summ\u00e1zata, minthogy semmi es\u00e9lye a kisembernek alak\u00edtania a t\u00f6rt\u00e9nelmet, de m\u00e9g saj\u00e1t sors\u00e1t sem. A filmr\u0151l \u00edrt egyik kritik\u00e1nak m\u00e1r a c\u00edme is ezt emeli ki: \u201eCsak r\u00f6h\u00f6gve lehet t\u00fal\u00e9lni Magyarorsz\u00e1got\u201d (Gy\u00e1rf\u00e1s 2015). A film egyik f\u0151szerepl\u0151je pedig a k\u00f6vetkez\u0151 felsz\u00f3l\u00edt\u00e1ssal \u00e9l: \u201eLajos, te maradj ki a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l!\u201d A kisember n\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzi, hogy val\u00f3ban jobb lenne, ha kimaradna a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l. M\u00e9gis, a nemes k\u00f6z\u00f6s \u00fcgyek, ak\u00e1r a v\u00e9g\u00fcl eltiport 1956 is azt mutatja, hogy nem j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s, ha az ember kimarad a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l. Aki a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00fcgyekb\u0151l \u00e9s a r\u00e1 es\u0151 d\u00f6nt\u00e9sekb\u0151l kimarad, azt nevezt\u00e9k az egykori r\u00f3maiak idi\u00f3t\u00e1nak.<\/p>\n

\n

M\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas filmek<\/strong><\/p>\n

M\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas filmekb\u0151l nem k\u00e9sz\u00fclt sok a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9s a hat k\u00f6z\u00fcl egyr\u0151l vagy kett\u0151r\u0151l mondhat\u00f3 el az, hogy fontos, val\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nelmi perspekt\u00edv\u00e1j\u00fa t\u00e9m\u00e1t dolgoznak fel. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyiket, A v\u00e1d<\/em> (1996, S\u00e1ra S\u00e1ndor) c\u00edm\u0171t egyes kritikusok viszont \u201eelrettent\u0151 p\u00e9ld\u00e1nak\u201d tartj\u00e1k (Szil\u00e1gyi 1997). Szerencs\u00e9re k\u00e9s\u0151bb, ugyanabban a lapban k\u00e9s\u0151bb egy m\u00e1sik kritikus megv\u00e9dte S\u00e1ra S\u00e1ndor filmj\u00e9t (Dobos 1197), hiszen az val\u00f3s esem\u00e9nyeket dolgoz fel, \u00e9s azokon kereszt\u00fcl mutatja be azt a jelens\u00e9get, amely legal\u00e1bb k\u00e9tsz\u00e1zezer magyar n\u0151 meggyal\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz vezetett, \u00e9s aki ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edtott, azzal a szovjet katon\u00e1k \u00e9s hivataloss\u00e1gok (b\u00edr\u00f3s\u00e1gok) is kegyetlen\u00fcl elb\u00e1ntak.
\nA Hamvad\u00f3 cigarettav\u00e9g<\/em> (2001, Bacs\u00f3 P\u00e9ter) a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa korszak\u00e1t ink\u00e1bb csak d\u00edszletk\u00e9nt haszn\u00e1lja a Kar\u00e1dy Katalinr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 szerelmi t\u00f6rt\u00e9nethez.
\nA b\u00e1r\u00e1ny utols\u00f3 megk\u00eds\u00e9rt\u00e9se<\/em> \u2013 t\u00e9v\u00e9film (2007, Szil\u00e1gyi Andor) azzal a gondolattal j\u00e1tszik el, ha Leopold Blum b\u00e9csi fodr\u00e1sz 1919-ben elv\u00e1ghatta volna annak a hozz\u00e1 bet\u00e9vedt fiatalembernek a tork\u00e1t, aki egzalt\u00e1lt, heves, nemzeti \u00e9rz\u00e9ssel t\u00falf\u0171t\u00f6tt sz\u00f3noklatai vesz\u00e9lyt hoztak k\u00e9s\u0151bb a vil\u00e1gra. Blum nem engedett a k\u00eds\u00e9rt\u00e9snek, \u00e9s \u0151 borotv\u00e1lta a kuncsaftja orra al\u00e1 azt a kefebajuszt, amelyet az k\u00e9s\u0151bb Hitler n\u00e9ven tett h\u00edress\u00e9. A Hitlerr\u0151l \u00e9s a korabeli N\u00e9metorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filmek t\u00f6bbs\u00e9ge, a k\u00fclf\u00f6ldieket is bele\u00e9rtve, sajnos nem t\u00e1rgyalja azokat a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, amelyek nemcsak lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hanem kiv\u00e1ltott\u00e1k, s\u0151t kik\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k Hitler fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t.
\nA T\u00f6red\u00e9k<\/em> (2007, Ma\u00e1r Gyula) ink\u00e1bb csak h\u00e1tt\u00e9rk\u00e9nt, \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb csak el\u0151zm\u00e9nyk\u00e9nt utal a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fara, egy szerzetesr\u0151l \u00e9s szerzetesrendr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 l\u00e9lektani dr\u00e1m\u00e1ban. A film Simone Weil m\u0171ve alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.
\nA nagy f\u00fczet<\/em> (2013, Sz\u00e1sz J\u00e1nos) cselekm\u00e9nye f\u00f6l\u00f6tt is csak lebeg a h\u00e1bor\u00fa, hiszen a film k\u00e9t, az egyik hat\u00e1rsz\u00e9li faluban nevelked\u0151 gyerekr\u0151l sz\u00f3l. Ez \u00f6nmag\u00e1ban nem baj, hiszen a t\u00f6rt\u00e9net m\u00e9g igazolhatn\u00e1 is a t\u00e9zist, miszerint a h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zvetetten is milyen puszt\u00edt\u00f3lag hat a gyermeki pszich\u00e9re. A film \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben azonban t\u00faloz, torz\u00edt, \u00e9s \u00e9pp azt a kapcsolatot nem igazolja, ami a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban mer\u00fcl ki. A h\u00e1bor\u00fa puszt\u00edt\u00f3, csak nem ez a t\u00f6rt\u00e9net gy\u0151z meg r\u00f3la. Nagyon furcsa, hiszen a film Krist\u00f3f \u00c1gota nemzetk\u00f6zileg is jelent\u0151s d\u00edjakkal elismert \u00edr\u00f3 m\u0171ve alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s maga a film is elnyerte egy rangos, nemzetk\u00f6zi fesztiv\u00e1l f\u0151d\u00edj\u00e1t Karlovy Varyban. Ilyenkor mer\u00fcl fel az, hogy az alkot\u00f3 szem\u00e9lyes l\u00e9t\u00e9lm\u00e9nye \u00e1ltal nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00edrhat\u00f3 le a t\u00f6rt\u00e9nelem. Az egy\u00e9ninek az \u00e1ltal\u00e1nossal val\u00f3 \u00f6sszeolvaszt\u00e1sa a romantika f\u0151 t\u00e9tele (Weiss, 2000, 30\u201331). Ez ugyan megd\u0151lt, de a gyakorlatban nem vesznek r\u00f3la tudom\u00e1st. Sz\u00e1sz J\u00e1nosnak majd minden filmje alapj\u00e1n felmer\u00fcl a l\u00e9lektani hiteless\u00e9g hi\u00e1nya \u00e9s a t\u00falz\u00e1s gyan\u00faja.
\nA Dr\u00e1ga Elza!<\/em> (2014, F\u00fcle Zolt\u00e1n) a keleti fronton j\u00e1tsz\u00f3dik, \u00e9s egy katona pokoli kalandjait mutatja be, mik\u00f6zben \u0151 csup\u00e1n haza szeretne jutni. A film nem \u00e1br\u00e1zolja kell\u0151 alaposs\u00e1ggal a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetet, \u00edgy a f\u0151szerepl\u0151 tettei ink\u00e1bb gerillaharcnak t\u0171nnek. Kev\u00e9sb\u00e9 t\u00f6rt\u00e9nelmi a Dr\u00e1ga Elza! mint v\u00e1rn\u00e1nk t\u0151le, m\u00e9gis pozit\u00edv elmozdul\u00e1s ahhoz k\u00e9pest, hogy a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt olyan hiteltelen filmeket k\u00e9sz\u00edtettek a m\u00e1sodik magyar hadseregr\u0151l, mint az Al\u00e1zatosan jelentem<\/em> (1960, Szemes Mih\u00e1ly) \u00e9s a H\u00f3szakad\u00e1s<\/em> (1974, K\u00f3sa Ferenc).<\/p>\n

\n

Holokauszt- \u00e9s posztholokauszfilmek<\/strong><\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n kateg\u00f3ria a zsid\u00f3k m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n val\u00f3 \u00fcld\u00f6ztet\u00e9se \u00e9s annak ut\u00f3\u00e9lete a r\u00e1 k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben. B\u00e1rmilyen sz\u00f6rny\u0171 epiz\u00f3dja ez a t\u00f6rt\u00e9nelemnek, a magyarorsz\u00e1gi filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9sben f\u00f6l\u00fclreprezent\u00e1lt. K\u00e9tszer annyi, mint a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas filmek sz\u00e1ma \u00f6sszesen, \u00e9s a k\u00e9t csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9nettel (Glamour, A napf\u00e9ny \u00edze<\/em>) \u00f6sszesen tizenh\u00e1rom. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9pp, Trianonr\u00f3l, ami a magyarok huszadik sz\u00e1zadi legnagyobb traum\u00e1ja, \u00e9s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben ugyan\u00fagy jelent\u0151s ar\u00e1ny\u00fa ember\u00e1ldozattal j\u00e1rt, egyetlen j\u00e1t\u00e9kfilm sem k\u00e9sz\u00fclt.
\nAz Eszterk\u00f6nyv<\/em> (1989, De\u00e1k Krisztina) a kisemberek t\u00f6rt\u00e9nelme, de annak hiteles, hiszen egy gyerek elveszt\u00e9se, annak feldolgoz\u00e1si k\u00e9ptelens\u00e9ge lehets\u00e9ges l\u00e9lektani \u00e1llapot \u00e9s folyamat Auschwitz vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Problematikus viszont a Tutajosok (<\/em>1989, Elek Judit), amely az 1882\u20131883-as tiszaeszl\u00e1ri v\u00e9rv\u00e1d k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit dolgozza fel. A film forr\u00e1sk\u00e9nt E\u00f6tv\u00f6s K\u00e1roly dokumentumreg\u00e9ny\u00e9t (A nagy per, mely ezer \u00e9ve tart \u00e9s m\u00e9g sincs v\u00e9ge<\/em>) jel\u00f6li meg. E\u00f6tv\u00f6s viszont, aki \u00fcgyv\u00e9dk\u00e9nt a zsid\u00f3kat v\u00e9dte, k\u00f6nyv\u00e9t azzal a \u201etanuls\u00e1ggal\u201d z\u00e1rja, hogy nem lehetett meg\u00e1llap\u00edtani, mi t\u00f6rt\u00e9nt Tiszaeszl\u00e1ron. A film m\u00e9gis \u00e1ll\u00e1st foglal az egyik oldal mellett. Pedig vagy v\u00e1rni kellett volna a film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t illet\u0151en perd\u00f6nt\u0151 bizony\u00edt\u00e9kok el\u0151ker\u00fcl\u00e9s\u00e9ig, vagy k\u00e9sz\u00edteni egy, a m\u00e1sik oldal n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t is bemutat\u00f3 verzi\u00f3t. A t\u00e9ma \u00e9pp az igazs\u00e1g kider\u00edthetetlens\u00e9ge miatt okkal-joggal tabunak sz\u00e1m\u00edt a m\u00e9rs\u00e9kelt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e9s m\u0171v\u00e9szi k\u00f6r\u00f6kben, b\u00e1rmely oldalon. Szem\u00e9lyes visszaeml\u00e9kez\u00e9sek alapj\u00e1n ismeretes, hogy Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy nem engedte a t\u00e9m\u00e1t megfilmes\u00edteni, azzal a magyar\u00e1zattal, hogy ne provok\u00e1lj\u00e1k a magyarokat \u00e9s az antiszemitizmust. Olyan neves rendez\u0151k pr\u00f3b\u00e1lkoztak a t\u00e9m\u00e1t eladni a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt, mint Makk K\u00e1roly, Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s \u00e9s Jeles Andr\u00e1s. Ezt a cenz\u00far\u00e1t a rendszerv\u00e1lt\u00e1s z\u0171rzavar\u00e1ban siker\u00fclt kiker\u00fclnie Elek Juditnak a maga koprodukci\u00f3s filmj\u00e9vel; de m\u00e9g kor\u00e1bban, 1979\u20131981 k\u00f6z\u00f6tt Erd\u00e9ly Mikl\u00f3snak is. Erd\u00e9ly az\u00e9rt tudta elk\u00e9sz\u00edteni a Verzi\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t \u2013 b\u00e1r ennek legal\u00e1bb a c\u00edme jelzi, hogy csak egy verzi\u00f3 \u2013, mert a Bal\u00e1zs B\u00e9la St\u00fadi\u00f3 nem esett az \u00e1llami, miniszt\u00e9riumi cenz\u00fara al\u00e1. A BBS a k\u00f6zvetett cenz\u00fara eszk\u00f6ze volt, mert a st\u00fadi\u00f3nak a nagyokkal ellent\u00e9tben nem volt bemutat\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9ge, \u00e9s a k\u00f6zponti j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl gy\u00e1rtott, alacsony k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 filmeket nem kellett betiltani, ha nem tetszettek a p\u00e1rtvezet\u00e9snek, hanem egyszer\u0171en nem mutatt\u00e1k. be.
\nA Sorstalans\u00e1g<\/em> (2005, Koltay Lajos) az adapt\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kisreg\u00e9nynek \u00edt\u00e9lt Nobel-d\u00edj \u00e9s a st\u00e1blista t\u00falbiztos\u00edtott profizmusa ellen\u00e9re nem lett se meggy\u0151z\u0151, se hiteles film. A film nem tudta megval\u00f3s\u00edtani p\u00e9ld\u00e1ul a f\u0151szerepl\u0151 kamasz fi\u00fa n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, ami a kiindul\u00f3 alap\u00f6tlet volt. A probl\u00e9ma m\u00e1r a kiindul\u00f3pontnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 reg\u00e9ny szintj\u00e9n is jelentkezik, hiszen az elmes\u00e9lt eml\u00e9kek m\u00e1r ott sem egy kamaszfi\u00fa tud\u00e1sszintj\u00e9n, nyelvi st\u00edlus\u00e1n kereszt\u00fcl fogalmaztatnak meg. Filmen m\u00e9g nehezebb szem\u00e9lyes, s\u0151t speci\u00e1lisan \u201ekamasz\u201d n\u00e9z\u0151pontot \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni. Egy feln\u0151tt, m\u0171velt, t\u00e1j\u00e9kozott sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l viszont nem korrekt t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let, ha azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a zsid\u00f3k \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek egyetlen oka a m\u00e1ss\u00e1guk. A k\u00f6nyvben egy teljes fejezet ezt a t\u00e9telt \u201eigazolja\u201d, \u00e9s ez vet\u00fcl r\u00e1 a film eg\u00e9sz\u00e9re is. Egy csipetnyi \u00f6nkritika m\u00e1r hitelesebb\u00e9, elfogadhat\u00f3v\u00e1 tehette volna az eg\u00e9sz narrat\u00edv\u00e1t.
\nVannak a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sek m\u00e1sodgener\u00e1ci\u00f3s problematik\u00e1j\u00e1t elfogadhat\u00f3 m\u00f3don feldolgoz\u00f3 filmek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Pr\u00edma primavera<\/em> (2008, Edel\u00e9nyi J\u00e1nos). A Visszat\u00e9r\u00e9s<\/em> (2010, Elek Judit) viszont az 1980-as \u00e9vek Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1nak val\u00f3s t\u00e1rsadalmi-politikai viszonyait nem ragadja meg pontosan, a t\u00f6bb megid\u00e9zett konkr\u00e9t t\u00e9ny ellen\u00e9re sem.
\nA Hajnali l\u00e1z<\/em> (2015, G\u00e1rdos P\u00e9ter) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet \u00e9s a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fclt filmet az\u00e9rt t\u00e1madj\u00e1k joggal egyes kritikusok, mert olyan embernek \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt a rendez\u0151 \u00e9desapj\u00e1nak \u2013 \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, aki a R\u00e1kosi-id\u0151k \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s\u00e1nak oszlopos tagja volt, \u00e9s m\u00e9g 1964-ben is a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta 1956-r\u00f3l: \u201eMagyarorsz\u00e1got n\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151vel ezel\u0151tt, 1956 okt\u00f3ber\u00e9ben ellenforradalmi t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte” (G\u00e1rdos, 1964: 42.). G\u00e1rdosnak enn\u00e9l sokkal radik\u00e1lisabb \u00e9s agressz\u00edvabb kijelent\u00e9sei is olvashat\u00f3k cikkeiben, k\u00f6nyveiben.
\nA Saul fia<\/em> (2015, Nemes L\u00e1szl\u00f3) \u00f6tletes elbesz\u00e9l\u0151i technik\u00e1val \u00e9l, ami k\u00f6lcs\u00f6nvette a videoj\u00e1t\u00e9kok szubjekt\u00edv esem\u00e9nyk\u00f6vet\u00e9si technik\u00e1j\u00e1t (Varga 2016). A film k\u00e9t alaptoposza, az Antigon\u00e9-t\u00f6rt\u00e9net (a hagyom\u00e1ny szerint el kell temetni a halottakat), illetve a sz\u00f6k\u00e9s (Szekf\u0171 2016: 37\u201342). Az Antigon\u00e9-toposz itt azonban enn\u00e9l t\u00f6bbet jelk\u00e9pez, a zsid\u00f3 identit\u00e1sv\u00e1llal\u00e1st, ami \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g \u00e9rthet\u0151 \u00e9s jogos. Ami viszont problematikus a filmben az a c\u00edme. Eredetileg \u201eSonderkommando\u201d volt, ami utalt f\u0151szerepl\u0151 zsid\u00f3 f\u00e9rfi \u00e1rul\u00f3 magatart\u00e1s\u00e1ra, miszerint seg\u00edtett a n\u00e1cik \u00e1ldozatainak terelget\u00e9s\u00e9ben, holttesteinek az elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A v\u00e9gs\u0151 c\u00edm, azonban \u201eSaul fia\u201d lett, \u00e9s ennek \u00e9rtelm\u00e9ben a Tarzuszi Saul nev\u00e9t, aki egy\u00e9bk\u00e9nt a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z legjelent\u0151sebb alap\u00edt\u00f3ja lett P\u00e1l (Szent P\u00e1l n\u00e9ven), a szimb\u00f3lum r\u00e1vet\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n az ‘\u00e1rul\u00f3’ t\u00f6bbletjelent\u00e9ssel l\u00e1tja el. A t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6zvetve azt \u00e1ll\u00edtja, hogy Saulnak ism\u00e9t meg kellett volna fordulnia a damaszkuszi \u00faton. A m\u00e1sik ismert Saul nev\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi szem\u00e9ly a zsid\u00f3k els\u0151 kir\u00e1lya, \u00e9s ez a n\u00e9v is \u00fajabb, t\u00f6rt\u00e9nelmi elemz\u00e9si keresztszempontokat adhat a film \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

\n

Filmek az 1940-es \u00e9s 1950-es \u00e9vekr\u0151l<\/strong><\/p>\n

A rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb hitelesebb kritikus film sz\u00fcletett p\u00e9ld\u00e1ul az 1950-es \u00e9vekr\u0151l, mint ut\u00e1na. Gondoljunk p\u00e9ld\u00e1ul a Keser\u0171 igazs\u00e1g<\/em>ra (1956, V\u00e1rkonyi Zolt\u00e1n), A megfelel\u0151 ember<\/em>re (1959, R\u00e9v\u00e9sz Gy\u00f6rgy) \u00e9s az Angi Ver\u00e1<\/em>ra (1979, G\u00e1bor P\u00e1l). A Vigy\u00e1z\u00f3k<\/em> (1993, S\u00e1ra S\u00e1ndor) sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban j\u00f3 feldolgoz\u00e1sa az \u00fcgyn\u00f6k- \u00e9s a bes\u00fag\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9nek, \u00e9s m\u0171faj\u00e1ban a legjobb, de ez a film is kiss\u00e9 \u201eelrelativiz\u00e1lja\u201d a k\u00e9rd\u00e9st. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9s f\u0151leg 2000 ut\u00e1n t\u00f6bb \u00fcgyn\u00f6kfilm is k\u00e9sz\u00fclt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9vekre \u00e9s \u00e9vtizedekre, illetve az aktu\u00e1lis jelenre vonatkoztatva, de egyik sem k\u00f6zel\u00edti meg azt a t\u00f6rt\u00e9nelmi igazs\u00e1goss\u00e1got, mint ak\u00e1r a szint\u00e9n sok elhallgat\u00e1ssal \u00e9l\u0151 n\u00e9met film, A m\u00e1sok \u00e9lete<\/em> (2007, Florian Henckel von Donnersmarck). Az \u00fcgyn\u00f6kfilmjeink relativizmus\u00e1val k\u00fcl\u00f6n tanulm\u00e1nyban foglalkozom (De\u00e1k-S\u00e1rosi 2013: 20\u201326).
\nA Sz\u00f6k\u00e9s<\/em> (1996, Gyarmathy L\u00edvia), mint c\u00edme is utal r\u00e1, egy sz\u00f6k\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el a recski munkat\u00e1borb\u00f3l, \u00e9s mint t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ma r\u00e9szleteiben is hiteles. Nem mindig haszn\u00e1lnak azonban a t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel val\u00f3 alaposabb megismertet\u00e9s\u00e9hez az olyan, boh\u00f3zat-jelleg\u0171 \u00e9s -sz\u00ednvonal\u00fa v\u00edgj\u00e1t\u00e9kok, mint a Csocs\u00f3, avagy \u00e9ljen m\u00e1jus elseje! (<\/em>2001, Koltai R\u00f3bert). Az ezredfordul\u00f3n a n\u00e9z\u0151knek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben a fiatalabbaknak kev\u00e9ss\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy van annyi pontos ismeret\u00fck az 1950-es \u00e9vekr\u0151l, hogy adekv\u00e1t m\u00f3don \u00f6ssze tudj\u00e1k vetni a film t\u00e9nyeit a val\u00f3s t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet\u00e9vel.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

* A tanulm\u00e1ny alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1st a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9s M\u00f3dszertani Kutat\u00f3int\u00e9zete t\u00e1mogatta.<\/strong><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek Magyarorsz\u00e1gon 1989 ut\u00e1n* Els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas filmek Tulajdonk\u00e9ppen az \u00f6sszes jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nnyel kapcsolatban felmer\u00fcl, hogy mi\u00e9rt nem jelen\u00edtett\u00e9k meg filmen a nemzeti \u00e9s az egyetemes emberi igazs\u00e1gt\u00e9tel jegy\u00e9ben. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa t\u00e9m\u00e1it sem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti 45, sem az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 27 \u00e9vben nem dolgozt\u00e1k fel hiteles j\u00e1t\u00e9kfilmben, pedig a nagy vil\u00e1g\u00e9g\u00e9snek […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-66626","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66626","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=66626"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66626\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=66626"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=66626"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=66626"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}