{"id":66649,"date":"2017-09-28T02:50:15","date_gmt":"2017-09-28T02:50:15","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=66649"},"modified":"2017-09-27T12:57:55","modified_gmt":"2017-09-27T12:57:55","slug":"deak-sarosi-laszlo-anarchiatol-anarchiaig-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=66649","title":{"rendered":"De\u00e1k-S\u00e1rosi L\u00e1szl\u00f3: Anarchi\u00e1t\u00f3l anarchi\u00e1ig (3)"},"content":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek Magyarorsz\u00e1gon 1989 ut\u00e1n*<\/strong><\/em><\/p>\n

1956-os filmek<\/strong><\/p>\n

Az egyetlen olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi tematika, amely mind mennyis\u00e9gben, mind min\u0151s\u00e9gben megfelel\u0151 s\u00fallyal megjelenik a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni j\u00e1t\u00e9kfilmekben, az 1956. Ennek t\u00f6bb oka van \u00e9s lehet. 1956-ban ritka vagy ak\u00e1r p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli \u00f6sszefog\u00e1s sz\u00fcletett a t\u00e1rsadalomban a kommunista elnyom\u00f3 hatalom ellen. Az 1956-ot megel\u0151z\u0151 kem\u00e9ny diktat\u00f3rikus \u00e9vek sok baloldali embert, m\u0171v\u00e9szt is ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtottak a marxizmusb\u00f3l \u00e9s a n\u00e9p nev\u00e9vel vissza\u00e9l\u0151 hatalomb\u00f3l. A forradalomr\u00f3l a rendszerv\u00e1lt\u00e1sig nem lehetett besz\u00e9lni, \u00e9s ut\u00e1na felsz\u00ednre ker\u00fcltek a szem\u00e9lyes eml\u00e9kek, megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok. A korm\u00e1nyok nem tehettek m\u00e1st, mint ideol\u00f3giai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl t\u00e1mogass\u00e1k a forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc mozg\u00f3k\u00e9pes feldolgoz\u00e1s\u00e1t. A t\u00e9m\u00e1ban j\u00e1t\u00e9kfilmb\u0151l huszonkett\u0151 k\u00e9sz\u00fclt, dokumentumfilmb\u0151l megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg h\u00e1romsz\u00e1zh\u00e9t (De\u00e1k-S\u00e1rosi 2006b).
\nA t\u00e9ma r\u00e9szletes t\u00e1rgyal\u00e1sa meghaladn\u00e1 e tanulm\u00e1nynak a kereteit, \u00e9s egy ilyen jelleg\u0171 cikkben is csak bizonyos aspektusait tudtam r\u00e9szletezni (De\u00e1k-S\u00e1rosi 2016c). N\u00e9h\u00e1ny jelens\u00e9gre azonban ki kell t\u00e9rnem a bizonyos huszonk\u00e9t film kapcs\u00e1n. A filmek t\u00f6bbs\u00e9ge megfelel a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge kutat\u00e1sainak \u00e9s a nemzeti eml\u00e9kezet toposzainak. Kisebb pontatlans\u00e1gok el\u0151fordulnak, amelyek azonban esetenk\u00e9nt l\u00e9nyeges szeml\u00e9letk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket eredm\u00e9nyezhetnek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik ezekb\u0151l a j\u00e1t\u00e9kfilmekb\u0151l szerzik t\u00f6rt\u00e9nelmi ismereteiket. B\u00e1r Zsombolyai J\u00e1nos dokumentumfilmeket is forgatott az 1956 ut\u00e1n hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt emberekr\u0151l, a j\u00e1t\u00e9kfilmje (A hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt<\/em>, 1989) kev\u00e9snek bizonyul a forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc igazs\u00e1gt\u00e9teleinek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. Ink\u00e1bb egy \u00e1ltal\u00e1nos t\u00f6rt\u00e9net arr\u00f3l, hogy az egyszer\u0171 ember h\u00e1bor\u00fas helyzetben b\u00e1rhov\u00e1 sodr\u00f3dhat. Pedig nem az a legfontosabb t\u00e9ny 1956-r\u00f3l, hogy a magyar emberek akkor (is) b\u00e1rhov\u00e1 sodr\u00f3dhattak, \u00e9s az sem a legjellemz\u0151bb, hogy valakinek az akaszt\u00f3fa alatt megkegyelmeztek. Ez m\u00e9g akkor is \u00edgy van, ha m\u00e9g ma is \u00e9lnek olyanok, akiknek a hal\u00e1los \u00edt\u00e9let\u00e9t felf\u00fcggesztett\u00e9k, \u00e9s b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre, \u00e9letfogytiglanra v\u00e1ltoztatt\u00e1k. Nem biztos, hogy szerencs\u00e9s, ha a forradalmi esem\u00e9nyeket egy p\u00e1rt\u00e1llami miniszter, csal\u00e1dja, gyerekei n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l mes\u00e9li el (R\u00f3zsadomb<\/em>, 2003, Cantu Mari); a forradalom \u00fcgye mell\u00e9 \u00e1llt minisztereln\u00f6k, Nagy Imre portr\u00e9j\u00e1t nem kell\u0151 \u00e1rnyalts\u00e1ggal v\u00e1zolja fel (A temetetlen halott<\/em>, 2004, M\u00e9sz\u00e1ros M\u00e1rta); nem figyel az olyan l\u00e9nyeges r\u00e9szletekre, mint p\u00e9ld\u00e1ul hogy az 1956. okt\u00f3ber 25-ei Kossuth-t\u00e9ri t\u00fcntet\u00e9sen az emberek m\u00e9g nem voltak felfegyverkezve (Szabads\u00e1g, szerelem,<\/em> 2006, Goda Krisztina); illetve nem olyan t\u00e9telt akar igazolni, minthogy a forradalom ut\u00e1ni lesz\u00e1mol\u00e1sokban mindenki \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt (Kolor\u00e1d\u00f3 Kid<\/em>, 2010, V\u00e1gv\u00f6lgyi B. Andr\u00e1s).
\nNagyon j\u00f3, hogy k\u00e9sz\u00fcltek filmek az esem\u00e9nyek r\u00e9sztvev\u0151i vagy szemtan\u00fai m\u0171vei alapj\u00e1n, mint a Pannon t\u00f6red\u00e9k<\/em> (1997, S\u00f3lyom Andr\u00e1s) M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3s \u00e9s Ratk\u00f3 J\u00f3zsef m\u0171vei alapj\u00e1n vagy a Budakeszi sr\u00e1cok<\/em> (2006, Erd\u0151ss P\u00e1l) Kov\u00e1cs Istv\u00e1n reg\u00e9nye feldolgoz\u00e1s\u00e1val. A t\u00f6rt\u00e9nelmi szeml\u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l fontos a Mansfeld-per feldolgoz\u00e1sa (Mansfeld \u2013 Magasabb szempontb\u00f3l,<\/em> 2006, Szil\u00e1gyi Andor) vagy A berni k\u00f6vet<\/em> \u2013 t\u00e9v\u00e9film (2014, Sz\u00e1sz Attila). Az ut\u00f3bbi b\u00e1r \u201ecsak\u201d t\u00e9v\u00e9film, dramaturgiailag is kiemelked\u0151, \u00e9s mind a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, mind a kritikusok elismer\u00e9s\u00e9t kiv\u00edvta. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdemes kiemelni a Bolyg\u00f3t\u0171z<\/em> (2002, Vicsek K\u00e1roly) c\u00edm\u0171 filmet, amely az 1956-ban D\u00e9lvid\u00e9kre, az akkor Jugoszl\u00e1via ter\u00fclet\u00e9re menek\u00fclt magyarok trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t mutatja be. Illetve dics\u00e9retes, hogy k\u00e9sz\u00fclt film a forradalom egyetlen k\u00f6lt\u0151 m\u00e1rt\u00edrj\u00e1nak \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l: Csendk\u00fat \u2013 G\u00e9recz Attila eml\u00e9k\u00e9nek<\/em> (2007, Pozsgai Zsolt)
\nAmi hi\u00e1ny\u00e9rzetnek adhat okot, az az, hogy kev\u00e9s olyan j\u00e1t\u00e9kfilm k\u00e9sz\u00fclt, amely a forradalom k\u00f6zponti esem\u00e9nyeinek, a legfontosabb esem\u00e9nyeknek, h\u0151s\u00f6knek \u00e9s negat\u00edv szerepl\u0151knek a tetteit k\u00f6veti v\u00e9gig. K\u00e9sz\u00fclt ugyan film p\u00e9ld\u00e1ul Nagy Imr\u00e9r\u0151l (A temetetlen halott<\/em>, 2004, M\u00e9sz\u00e1ros M\u00e1rta), de ez sem v\u00e1zolja fel kell\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetet \u00e9s d\u00f6nt\u00e9seket, fordulatokat. Az \u00e1tfog\u00f3 vagy \u00e1ltal\u00e1nos jelleg\u0171 filmek valamilyen stiliz\u00e1ci\u00f3ra t\u00f6rekedtek (egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rthet\u0151en), mint az 56 csepp v\u00e9r<\/em> (2007, Bokor Attila), ami musical, \u00e9s a Libert\u00e9 ’56<\/em> (2007, Vidny\u00e1nszky Attila), ami egy sz\u00ednm\u0171 mozg\u00f3k\u00e9pes bemutat\u00e1sa, r\u00e9szben feldolgoz\u00e1sa. A Szabads\u00e1g, szerelem<\/em> (2006, Goda Krisztina) c\u00edm\u0171 filmben lehet \u00e9rz\u00e9kelni, hogy meg akarja id\u00e9zni a legfontosabb esem\u00e9nyeket, de olyan \u00e1tfog\u00f3, ak\u00e1r parabol\u00e1ban megfogalmazott t\u00f6rt\u00e9net, mint 1957-b\u0151l a 27 \u00e9vig betiltottk\u00e9nt, nagy, piros Z-bet\u0171vel ell\u00e1tott dobozokban pihen\u0151, A nagyrozsd\u00e1i eset<\/em> (Kalm\u00e1r L\u00e1szl\u00f3), m\u00e9g nem k\u00e9sz\u00fclt (De\u00e1k-S\u00e1rosi, 2014: 19\u201324).<\/p>\n

\n

Filmek az 1960-as \u00e9vekr\u0151l \u00e9s az 1968-as csehszlov\u00e1kiai bevonul\u00e1sr\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Az 1960-as \u00e9vek szinte feh\u00e9r foltnak sz\u00e1m\u00edt. Egy-k\u00e9t j\u00e1t\u00e9kfilmet tal\u00e1n k\u00e9sz\u00edthettek volna err\u0151l az \u00e9vtizedr\u0151l, b\u00e1r bizony\u00e1ra sokat elmes\u00e9lnek a korr\u00f3l az adott id\u0151szakban k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1k, esetenk\u00e9nt meglep\u0151 kritikai \u00e9llel. Ha nem is az 1960-as \u00e9vek mint megid\u00e9zett id\u0151szak hi\u00e1nya, de a t\u00f6bbi, \u00e9s f\u0151leg a kor\u00e1bbi korszakok\u00e9, felveti azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a filmek tematik\u00e1it tudatosabban is lehetne ir\u00e1ny\u00edtani, mint p\u00e9ld\u00e1ul p\u00e1ly\u00e1zat ki\u00edr\u00e1s\u00e1val. 1956 eset\u00e9n ez m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, b\u00e1r a filmk\u00e9sz\u00edt\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en megvolt az ig\u00e9ny e t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet bemutat\u00e1s\u00e1ra.
\nAz 1960-as \u00e9vek a Csinibaba<\/em> (1996, T\u00edm\u00e1r P\u00e9ter) c\u00edm\u0171, a kort id\u00e9z\u0151 \u00e9s a retr\u00f3 eld\u00f6nthetetlen kever\u00e9k\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00f3 zen\u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9kban. A Csinibab\u00e1t bizony\u00e1ra nem t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek lapozgat\u00e1sa helyett n\u00e9zt\u00e9k, \u00e9s nem a kor hiteles megid\u00e9z\u00e9se miatt kapott az 1997-es Filmszeml\u00e9n megosztott f\u0151d\u00edjat, m\u00e9gis visszatetsz\u0151nek hat, hogy a szerepl\u0151k elviccel\u0151dnek egy esetlen t\u00f6rt\u00e9netben, \u00e9s egy \u00c1V\u00d3-s b\u00e1csik\u00e1t tesz szerethet\u0151v\u00e9 a f\u0151szerepl\u0151 komikus szt\u00e1rsz\u00edn\u00e9sz, G\u00e1lv\u00f6lgyi J\u00e1nos.
\nA Melodr\u00e1ma<\/em> (1991, Goth\u00e1r P\u00e9ter) l\u00e1tszat-t\u00f6rt\u00e9nelmi film, mert a cselekm\u00e9nye az 1968-as csehszlov\u00e1kiai bevonul\u00e1s idej\u00e9n \u00e9s azt k\u00f6vet\u0151en j\u00e1tsz\u00f3dik. K\u00e9t k\u00e9tely mer\u00fcl fel az ilyen t\u00edpus\u00fa filmek kapcs\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g-t\u00f6rt\u00e9nelmis\u00e9g vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Ha a szerepl\u0151knek a sorsa nem befoly\u00e1soltatik k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9s specifikusan az adott t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet \u00e1ltal, akkor egy emberek k\u00f6zti \u00e1ltal\u00e1nos konfliktust mi\u00e9rt kell egy konkr\u00e9t id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben, t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetben elhelyezni? Tal\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl, hanem ink\u00e1bb ironikusan lett a film c\u00edme Melodr\u00e1ma. A m\u00e1sik k\u00e9tely, ami felmer\u00fcl, hogy a konkr\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet csak ritka esetben v\u00e1zolhat\u00f3 fel egyszer\u0171, mindennapi emberek szem\u00e9lyes sors\u00e1n kereszt\u00fcl. A romantika f\u0151 elm\u00e9leti t\u00e9tele, hogy a szem\u00e9lyes \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi sors elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszef\u00fcgg, de ezt t\u00f6bb m\u0171 ellenp\u00e9ld\u00e1ja c\u00e1folja, k\u00f6zt\u00fck Goth\u00e1r filmje is.<\/p>\n

\n

Filmek az 1989 el\u0151tti Erd\u00e9lyr\u0151l \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Mivel a legnagyobb l\u00e9leksz\u00e1m\u00fa magyars\u00e1g Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s azon bel\u00fcl Erd\u00e9lyben \u00e9l Magyarorsz\u00e1g jelenlegi hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl, \u00e9rthet\u0151, hogy egyes j\u00e1t\u00e9kfilmek cselekm\u00e9nye ezeken a ter\u00fcleteken j\u00e1tsz\u00f3dik. Az azonban nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy az elk\u00e9sz\u00fclt n\u00e9h\u00e1ny film az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g sors\u00e1nak legfontosabb, leg\u00e9get\u0151bb k\u00e9rd\u00e9seit dolgozza fel. Az Eur\u00f3pa messze van<\/em> (1994, Kabay Barna, Pet\u00e9nyi Katalin) t\u00f6rt\u00e9nete egy kis rom\u00e1n hegyi faluban indul, \u00e9s \u00e1t\u00edvel Magyarorsz\u00e1gon \u00e1t Ausztri\u00e1ba \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gba. A kalandos hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9sek \u00e9s egy\u00e9b bonyodalmak ak\u00e1r tekinthet\u0151k is jellegzetes korlenyomatoknak, de Erd\u00e9ly vagy Rom\u00e1nia megid\u00e9z\u00e9se ritk\u00e1n meggy\u0151z\u0151. M\u00e9g A r\u00e9szleg<\/em> (1994, Goth\u00e1r P\u00e9ter) filmben sem, pedig annak alapja az Erd\u00e9lyb\u0151l Magyarorsz\u00e1gra \u00e1ttelep\u00fclt \u00edr\u00f3, Bodor \u00c1d\u00e1m kisreg\u00e9nye. Bodor \u00c1d\u00e1m a reg\u00e9ny\u00e9ben val\u00f3s mozzanatokb\u00f3l, de val\u00f3szer\u0171tlen sz\u00fcrre\u00e1lis vil\u00e1got teremtett, \u00e9s az ismer\u0151ss\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t tov\u00e1bb gyeng\u00edtette a film st\u00e1btagjai ismereti hi\u00e1nya a val\u00f3s rom\u00e1niai viszonyr\u00f3l. Csak egy konkr\u00e9t p\u00e9lda: a rom\u00e1n szekurit\u00e1t\u00e9sok soha nem besz\u00e9ltek olyan t\u00f6rt magyars\u00e1ggal, mint a filmben.
\nA Rom-m\u00e1nia<\/em> (2003, N\u00e1ndori J\u00f3zsef) legal\u00e1bb j\u00f3l v\u00e1zolja fel az 1980-as \u00e9vek rom\u00e1niai l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek alap\u00e9rz\u00e9s\u00e9t a kisember n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l. L\u00e9tezik azonban olyan film is, amelyik a helyi ismereteket szervesen be\u00e9p\u00edti a cselekm\u00e9nybe. A K\u00ednai v\u00e9delem<\/em> (1999, Tompa G\u00e1bor) Csiki L\u00e1szl\u00f3 reg\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, aki a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n sz\u00fcletett, \u00e9s Bukarestben is \u00e9lt, szem\u00e9lyes tapasztalatait pedig kiemelked\u0151 st\u00edlus\u00fa pr\u00f3zai munk\u00e1kban \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.<\/p>\n

\n

T\u00f6rt\u00e9netek a rendszerv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l (1989\/1990)<\/strong><\/p>\n

Ebbe a csoportba azokat a filmeket lehet sorolni, amelyek a rendszerv\u00e1lt\u00e1s id\u0151szak\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek, \u00e9s valamilyen \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rtelmez\u00e9si szempontot pr\u00f3b\u00e1ltak \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni. A nem (teljesen) kort\u00e1rs filmeket gy\u0171jt\u00f6ttem \u00f6ssze, vagyis ide csak azok tartoznak, amelyekben van legal\u00e1bb egy kis t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s, r\u00e1tekint\u00e9s. A legkevesebb 5\u20136 \u00e9v m\u00e9g kev\u00e9s a 20\u201325 \u00e9vhez mint t\u00f6rt\u00e9nelmi meg\u00edt\u00e9lhet\u0151s\u00e9ghez k\u00e9pest, de a teljesen szinkron t\u00f6rt\u00e9neteket k\u00fcl\u00f6n csoportba illesztettem. Egy\u00e9bk\u00e9nt egyes filmek t\u00f6bb kateg\u00f3ri\u00e1ba is besorolhat\u00f3k lenn\u00e9nek, de \u00e9n mindegyiket csak egybe, a legjellemz\u0151bbe illesztettem be a k\u00f6nnyebb \u00e1ttekinthet\u0151s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt. A fontos \u00e1tfed\u00e9seket az\u00e9rt jeleztem.
\nA Bolse vita<\/em> (1995, Fekete Ibolya) a rendszerv\u00e1lt\u00e1s id\u0151szak\u00e1t a kisember perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l ragadja meg, \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1st a kelet-nyugati mentalit\u00e1s, \u00e9letst\u00edlus, temp\u00f3 \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9nek mozzanatain kereszt\u00fcl \u00e1br\u00e1zolja. A kriminalisztikai sz\u00e1lak \u00f6sszevet\u00e9se alapj\u00e1n a l\u00e9nyeg nem sokat v\u00e1ltozik. T\u00f6bb a szabads\u00e1g, de a maffia \u00e1ltal ellen\u0151rz\u00f6tt kocsma hely\u00e9n szexshop ny\u00edlik. A film a maga sz\u00f3rakoztat\u00f3, r\u00e9szben b\u0171n\u00fcgyi st\u00edlus\u00e1val megragad ugyan egy \u00e9let\u00e9rz\u00e9st, de az t\u00falz\u00e1s, hogy t\u00f6rt\u00e9nelmi tanuls\u00e1gokat fogalmazna meg. A kisember \u00e9s a lecs\u00faszott r\u00e9tegek megid\u00e9z\u00e9se ak\u00e1r reprezentat\u00edv m\u00f3don kev\u00e9s egy korrajzhoz. A film ennek ellen\u00e9re sz\u00e1mos hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi d\u00edjat elnyert, \u00e9s kultuszfilm lett.
\nA Megint tan\u00fa<\/em> (1995, Bacs\u00f3 P\u00e9ter), A tan\u00fa<\/em> (1968, Bacs\u00f3 P\u00e9ter) folytat\u00e1s\u00e1n fanyalogtak a kritikusok, hogy nem olyan, mint az eredeti (Alm\u00e1si 1995: 22\u201323), miszerint \u201eLegenda csak egy van\u201d. A probl\u00e9ma csak az, hogy A tan\u00fat neh\u00e9z f\u00f6l\u00fclm\u00falni, \u00e9s ez val\u00f3ban nem is siker\u00fclt. K\u00e9t \u00e9vtized t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l azonban a Megint tan\u00fa az egyik legjobb szatirikus v\u00edgj\u00e1t\u00e9k a rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakr\u00f3l. Az t\u00f6rt\u00e9nt, mint Bacs\u00f3 Ny\u00e1r a hegyen<\/em> (1967) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel, hogy a bemutat\u00e1sa idej\u00e9n nem tal\u00e1lt\u00e1k el\u00e9gg\u00e9 pontosnak, m\u00e9lyensz\u00e1nt\u00f3nak, de arr\u00f3l is kider\u00fclt k\u00e9s\u0151bb, hogy kev\u00e9s jobb film k\u00e9sz\u00fclt a magyarorsz\u00e1gi munkat\u00e1borok problematik\u00e1j\u00e1r\u00f3l.
\nP\u00e9ld\u00e1ul \u00e9pp a Csuportk\u00e9p<\/em> (2001, Pajor D\u00f3ra) nem \u00e9r a Megint tan\u00fa nyom\u00e1ba, pedig a hars\u00e1ny falusi humor\u00e1val sokat \u00edg\u00e9r. Annyi siker\u00fcl bel\u0151le, amennyit a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kba bevont telep\u00fcl\u00e9sn\u00e9v, Csuport \u00e9s a c\u00edm, a Csuportk\u00e9p sejtet.
\nA Moszkva t\u00e9r<\/em> (2001, T\u00f6r\u00f6k Ferenc) azonban l\u00e9nyegesen nagyobb sikereket aratott. Megkapta a 2002-es Filmszeml\u00e9n a legjobb els\u0151 film d\u00edj\u00e1t, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gd\u00edjat. B\u00e1r az \u00f6sszes kateg\u00f3ria eset\u00e9n nem id\u00e9ztem n\u00e9zetts\u00e9gi adatokat, de 2011-ben a Moszkva t\u00e9r a harmadik legl\u00e1togatottabb magyar film volt 72 870 n\u00e9z\u0151vel (Film\u00e9vk\u00f6nyv 2002: 226). Csak az \u00dcvegtigris c\u00edm\u0171 v\u00edgj\u00e1t\u00e9k \u00e9s a Sacra corona el\u0151zte meg. Igaz, az ut\u00f3bbi 245 623 n\u00e9z\u0151t vonzott a mozikba (uo.). Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik az, koszt\u00fcm\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelmi kalandfilmek lehetnek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvencei. M\u00e9gis alig k\u00e9sz\u00fclt bel\u0151l\u00fck 26 \u00e9ve alatt 5\u20136. A Moszkva t\u00e9r azonban nem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s idej\u00e9nek tal\u00e1l\u00f3 korrajza miatt lett sikeres, hanem a fiatalok szubkult\u00far\u00e1j\u00e1nak visszavet\u00edtett \u00e9let\u00e9rz\u00e9se miatt v\u00e1lhatott kultuszfilmm\u00e9.
\nNagy lehet\u0151s\u00e9get hagyott ki A bunkerember<\/em> (2009, Zsigmond Dezs\u0151), mert a val\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt boh\u00f3zatb\u00f3l forgathattak volna remek k\u00f6z\u00e9leti-politikai-t\u00f6rt\u00e9nelmi szat\u00edr\u00e1t is. A film arra az \u00f6tletre \u00e9p\u00fcl, hogy egy k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa falusi f\u00e9rfi a csernobili atombaleset ut\u00e1n betonbunkert \u00e9p\u00edt, hogy megv\u00e9dje mag\u00e1t \u00e9s hozz\u00e1tartoz\u00f3it egy esetleges atomt\u00e1mad\u00e1s ellen. Az esetb\u0151l Zsigmond Dezs\u0151 dokumentumfilmet is forgatott Nem akarj\u00e1k irigyelni a holtakat<\/em> (1996) c\u00edmmel. A film azonban egyhang\u00fa dokumentarista \u00e9letk\u00e9p \u00e9s ig\u00e9nytelen falusi boh\u00f3zat szintj\u00e9re s\u00fcllyed.
\nAz egyetlen olyan film, amely \u00e9rv\u00e9nyes modellalkot\u00e1son kereszt\u00fcl besz\u00e9l a rendszerv\u00e1lt\u00e1s elitj\u00e9nek hatalom\u00e1tment\u00e9si folyamatair\u00f3l, az Az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k a paradicsomba mennek<\/em> (2011, D\u00e9zsy Zolt\u00e1n). A kritika (term\u00e9szetesen?) fanyalogva fogadta. L\u00e9tezik m\u00e9g egy hasonl\u00f3 jelleg\u0171 film a rendszerv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l, amelyet a kort\u00e1rs \u201ek\u00f6z\u00e9leti \u00e9s politikai t\u00e9m\u00e1k\u201d k\u00f6z\u00e9 soroltam (Hopp\u00e1! \/<\/em>1993, Ma\u00e1r Gyula), de az sokkal ink\u00e1bb csak a kisember esetlens\u00e9g\u00e9re, megalkuv\u00f3 tehetetlens\u00e9g\u00e9re alapul. Filmnyelvileg egyik sem \u00faj\u00edt\u00f3, de egy t\u00f6rt\u00e9nelmi filmt\u0151l tal\u00e1n nem is ez lenne a legfontosabb elv\u00e1r\u00e1s.<\/p>\n

\n

T\u00f6rt\u00e9netek a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9b\u0151l<\/strong><\/p>\n

A kateg\u00f3ri\u00e1t egyes sz\u00e1mban kellene eml\u00edtenem, mert film egyetlen k\u00e9sz\u00fclt a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fakr\u00f3l: Chico<\/em>, 2001, (Fekete Ibolya). Ez azonban jelent\u0151s, mert a forr\u00e1sanyaga val\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nelmi, \u00e9s j\u00f3l dolgozza is fel azt. Azt a t\u00e9zist fogalmazza meg mintegy tanuls\u00e1gk\u00e9pp, hogy napjainkban nincs igaz\u00e1n olyan j\u00f3, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00fcgy, ami\u00e9rt lehet, \u00e9rdemes harcolni. Err\u0151l az\u00e9rt lehetne vitatkozni t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok bevon\u00e1s\u00e1val, mert van olyan \u00fcgy. A filmben van egy-k\u00e9t idealista, ak\u00e1r fanatikusnak nevezhet\u0151 harcias fiatal, akik keresik ezt az \u00fcgyet, valahogy csak eredm\u00e9ny \u00e9s \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl a veszt\u00fckbe mennek. A filmnek az ad k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9get \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket, hogy a f\u0151szerepet egy magyar emigr\u00e1ns h\u00e1zasp\u00e1r D\u00e9l-Amerik\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9rt fia alak\u00edtja. Eduardo R\u00f3zsa-Flores \u00e9let\u00e9nek egyes mozzanatait a forgat\u00f3k\u00f6nyvbe is be\u00e9p\u00edtett\u00e9k, m\u00e1sok pedig mintegy j\u00f3slatk\u00e9nt beteljes\u00fcltek. R\u00f3zsa-Flores egy m\u00e1ig pontosan tiszt\u00e1zatlan (gerilla?)k\u00fcldet\u00e9sben vesztette \u00e9let\u00e9t sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ban, Bol\u00edvi\u00e1ban. A film elnyerte 2002-ben a 33. Magyar Filmszemle nagyd\u00edj\u00e1t.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

* A tanulm\u00e1ny alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1st a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9s M\u00f3dszertani Kutat\u00f3int\u00e9zete t\u00e1mogatta.<\/strong><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek:  1. r\u00e9sz<\/strong><\/a>, 2. r\u00e9sz<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek Magyarorsz\u00e1gon 1989 ut\u00e1n* 1956-os filmek Az egyetlen olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi tematika, amely mind mennyis\u00e9gben, mind min\u0151s\u00e9gben megfelel\u0151 s\u00fallyal megjelenik a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni j\u00e1t\u00e9kfilmekben, az 1956. Ennek t\u00f6bb oka van \u00e9s lehet. 1956-ban ritka vagy ak\u00e1r p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli \u00f6sszefog\u00e1s sz\u00fcletett a t\u00e1rsadalomban a kommunista elnyom\u00f3 hatalom ellen.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-66649","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66649","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=66649"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66649\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=66649"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=66649"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=66649"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}