{"id":66692,"date":"2017-09-29T02:55:35","date_gmt":"2017-09-29T02:55:35","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=66692"},"modified":"2017-09-28T18:47:57","modified_gmt":"2017-09-28T18:47:57","slug":"deak-sarosi-laszlo-anarchiatol-anarchiaig-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=66692","title":{"rendered":"De\u00e1k-S\u00e1rosi L\u00e1szl\u00f3: Anarchi\u00e1t\u00f3l anarchi\u00e1ig (4)"},"content":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek Magyarorsz\u00e1gon 1989 ut\u00e1n*<\/strong><\/em><\/p>\n

Kort\u00e1rs \u00e9s a m\u00faltba helyezett parabol\u00e1k, par\u00f3di\u00e1k<\/strong><\/p>\n

L\u00e9teznek olyan filmek, melyek az\u00e9rt nevezhet\u0151k t\u00f6rt\u00e9nelminek, mert ugyan nem k\u00f6t\u0151dnek konkr\u00e9tan egy adott korhoz (id\u0151h\u00f6z, helyhez, t\u00e9nyekhez), de p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 k\u00f6nyveknek \u00e9s filmeknek a par\u00f3di\u00e1i. El\u0151fordulnak komoly vagy komolynak sz\u00e1nt parabol\u00e1k is, amelyek (a par\u00f3di\u00e1kkal egy\u00fctt) azzal az ig\u00e9nnyel l\u00e9pnek fel, hogy valamilyen \u00e1ltal\u00e1nos vagy a t\u00f6rt\u00e9nelemben ism\u00e9tl\u0151d\u0151 modellt mutassanak be vagy vessenek kritikai vizsg\u00e1lat al\u00e1. Az \u00e1br\u00e1zolt modellek \u00e9s a kritika jellege \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9gletesek. T\u00falz\u00e1saikb\u00f3l az der\u00fcl ki, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n nem l\u00e9tezett egyetlen m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalmi-politikai modell sem. Minthogy mindent elutas\u00edtanak, ami rendszerszer\u0171, ezzel tulajdonk\u00e9ppen az anarchi\u00e1t k\u00e9pviselik.
\nIlyen p\u00e9ld\u00e1ul a Hagyj\u00e1tok Robinsont<\/em> (1989, T\u00edm\u00e1r P\u00e9ter) c\u00edm\u0171 v\u00edgj\u00e1t\u00e9k, amit m\u0171fajilag a parabol\u00e1k k\u00f6z\u00e9 is soroltak. A film szerint a t\u00f6rt\u00e9nelem kital\u00e1ci\u00f3k \u00e9s hazugs\u00e1gok sorozata. Defoe egy matr\u00f3zt\u00f3l ismert, kiss\u00e9 \u00e1tsz\u00ednezett, de elcs\u00e9pelt kal\u00f3zt\u00f6rt\u00e9netet hall, de amit ebb\u0151l ki\u00e1br\u00e1ndulva meg\u00edr, az m\u00e9g ink\u00e1bb a fant\u00e1zia term\u00e9ke. Ebb\u0151l (is) \u00e9s a k\u00e9pzeletbeli szigetre \u00e9rkez\u0151 \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k, hitt\u00e9r\u00edt\u0151k stb. magatart\u00e1s\u00e1b\u00f3l is az der\u00fcl ki, hogy minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s rendszer \u00e9rtelmetlen, illetve \u00f6nc\u00e9l\u00fa szervez\u0151d\u00e9s.
\nA m\u00e1sik t\u00edpus\u00fa parabolisztikus film a t\u00f6rt\u00e9nelmi par\u00f3dia. Az e kateg\u00f3ri\u00e1ba tartoz\u00f3 filmek, mint a Helyfoglal\u00e1s, avagy a mogyor\u00f3k bej\u00f6vetele<\/em> (1999, Sz\u0151ke Andr\u00e1s) egy vagy t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakot vesznek kritikai c\u00e9lpontjukba. Ilyenkor az\u00e9rt felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi is a filmek val\u00f3di c\u00e9lja. Akkor lenn\u00e9nek val\u00f3di par\u00f3di\u00e1k, ha t\u00f6rt\u00e9nelmi filmeket vagy reg\u00e9nyeket figur\u00e1zn\u00e1nak ki. Mag\u00e1nak a t\u00f6rt\u00e9nelemnek, a t\u00e9nyeknek nincs par\u00f3di\u00e1juk, csak az olvasatuknak. A Helyfoglal\u00e1s feltehet\u0151leg Koltay G\u00e1bor Honfoglal\u00e1s c\u00edm\u0171 filmje ihlet\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt, de m\u00e9gsem lett annak szellemes, fergeteges kiforgat\u00e1sa. Teh\u00e1t nem olyan, mint egy j\u00f3l siker\u00fclt Star Wars par\u00f3dia vagy egy ig\u00e9nyes anti-munkaversenyfilm. A Mogyor\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nelmi neveken, esem\u00e9nyeken viccel\u0151dik, \u00e9s nem igaz\u00e1n szellemesen, pl. „L\u00f6h\u00f6l” Lehel helyett. Egy m\u0171v\u00e9szportr\u00e9 meg\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n megkerestem a rendez\u0151t, Sz\u0151ke Andr\u00e1st, aki nem tudott v\u00e1laszt adni a filmben megjelen\u00edtett humor\u00e1nak ind\u00edt\u00e9kaira \u00e9s c\u00e9lj\u00e1ra.
\nA VII. Oliv\u00e9r<\/em> (2001, Pacskovszky J\u00f3zsef) tal\u00e1n komolyabb parabol\u00e1nak k\u00e9sz\u00fclt, de ez sem l\u00e9pett t\u00fal sokkal a helyzetkomikum boh\u00f3zat-szintj\u00e9n. A m\u0171fajt a k\u00e9sz\u00edt\u0151k \u201emelodr\u00e1ma, adapt\u00e1ci\u00f3 \u00e9s v\u00edgj\u00e1t\u00e9k\u201d terminusokkal l\u00e1tt\u00e1k el. Ezek k\u00f6z\u00fcl csak az \u201eadapt\u00e1ci\u00f3\u201d \u00e1llja meg a hely\u00e9t, mivel Szerb Antal azonos c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt. A film, ahogyan a reg\u00e9ny is azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmet nem lehet meghaladni, \u00e9s kir\u00e1lyra, \u00e1llamra, csal\u00f3kra mindig sz\u00fcks\u00e9g van. Akinek a k\u00e9pzeletbeli Alturi\u00e1ban nem val\u00f3sult meg az ut\u00f3pi\u00e1ja, az m\u00e9g elmehet pr\u00f3b\u00e1lkozni a vil\u00e1g egy m\u00e1sik orsz\u00e1g\u00e1ba. A modell, a t\u00f6bbi nyolc, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta k\u00e9sz\u00fclt filmmel ellent\u00e9tben antiut\u00f3pia, b\u00e1r lehet, hogy az is csak ironikus \u00e9rtelemben.
\nA magyar \u00e9s az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem esem\u00e9nyein \u00e9lcel\u0151d\u0151 filmekt\u0151l kiss\u00e9 elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl A moh\u00e1csi v\u00e9sz<\/em> (2003, Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s). Ennek ugyanis az a t\u00e9zise, amit a cselekm\u00e9nnyel k\u00edv\u00e1n igazolni, hogy a magyar nemzeti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s \u00e9s m\u0171v\u00e9szet hamis\u00edt. K\u00e9t ember, Kapa \u00e9s Pepe a jelenb\u0151l visszautaznak 1526-ba, hogy megford\u00edts\u00e1k a moh\u00e1csi csata v\u00e9gkimenetel\u00e9t. A k\u00fcldet\u00e9s ugyan nem siker\u00fcl, de a gy\u0151ztes t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1nnal m\u00e9gis siker\u00fcl al\u00e1\u00edratniuk egy nyilatkozatot, hogy a magyar legyen a vil\u00e1gnyelv. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben vagy ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl a magyar operett szennye \u00e1rasztja el a vil\u00e1got. A film a t\u00f6rt\u00e9nelemhamis\u00edt\u00e1st b\u00edr\u00e1lja, mik\u00f6zben maga is t\u00f6rt\u00e9nelmet hamis\u00edt, \u00e9s a rendez\u0151je egy\u00e9bk\u00e9nt is azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy minden filmje \u201e\u00e1lt\u00f6rt\u00e9nelmi film\u201d (Jancs\u00f3 Mikl\u00f3st id\u00e9zi Mihancsik 2000).
\nEgyes par\u00f3di\u00e1kat a filmes szakma ink\u00e1bb m\u0171v\u00e9szi parabol\u00e1knak tekint, \u00e9s a helyes kritikai t\u00f6rt\u00e9nelem\u00e9rtelmez\u00e9s kulcs\u00e1t l\u00e1tj\u00e1k benn\u00fck. A t\u00e9m\u00e1ba folytatott elemz\u0151 munk\u00e1m \u00e9s egy filmsz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si-hat\u00e1sl\u00e9lektani teszt ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se igazolta, hogy a z\u0171rzavaros t\u00f6rt\u00e9nelmi par\u00f3di\u00e1k parabolak\u00e9nt nem m\u0171k\u00f6dnek (De\u00e1k-S\u00e1rosi 2016: 317\u2013352). Az ilyen parabol\u00e1knak az a f\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1suk, hogy semmi se igaz, jogos, etikus, \u00e9rv\u00e9nyes, ami viszont ellentmond a mindennapi tapasztalatainknak.
\nUgyancsak a t\u00f6rt\u00e9nelmi parabol\u00e1k csoportj\u00e1ba tartozik az olyan filoz\u00f3fiai t\u00e9zisfilmnek min\u0151s\u00fcl\u0151 m\u0171, mint A torin\u00f3i l\u00f3<\/em> (2011, Tarr B\u00e9la). Tarr filmje azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az Isten k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb ok \u00e9s magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl visszavonja a teremt\u00e9st, \u00e9s a vil\u00e1g vissza\u00e9rkezik az \u0151sk\u00e1oszba. Ezt, a sem logikailag sem tapasztalatilag nem igazolhat\u00f3 t\u00e9zist a film csak \u00fagy tudja elmondani, hogy a saj\u00e1t szavahihet\u0151s\u00e9g\u00e9t is megk\u00e9rd\u0151jelezi. Az ir\u00f3nia egyik v\u00e1lfaja, a litot\u00e9sz (tagadva \u00e1llat\u00e1s) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel besz\u00e9l. Megvonja a filmes \u00e9lm\u00e9nyt is a n\u00e9z\u0151t\u0151l, \u00e9s k\u00f6zvetett eszk\u00f6z\u00f6kkel, de egy\u00e9rtelm\u0171en bejelenti a film hal\u00e1l\u00e1t (De\u00e1k-S\u00e1rosi 2016: 376\u2013411).<\/p>\n

\n

Kort\u00e1rs k\u00f6z\u00e9leti \u00e9s politikai t\u00e9m\u00e1k; \u00e9letk\u00e9pek, pamfletek, dr\u00e1m\u00e1k, szat\u00edr\u00e1k<\/strong><\/p>\n

Az utols\u00f3 csoport a sorozatban, a kort\u00e1rs tematika. A film k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek jelen\u00e9b\u0151l vett t\u00e9nyeket is dolgozhatnak fel a filmek olyan m\u00f3don, hogy k\u00f6zben a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9ny\u00e9vel l\u00e9pjenek fel. Ez elvben nem lehetetlen, hiszen a mindenkori jelent is lehet t\u00f6rt\u00e9nelmi dimenzi\u00f3ban szeml\u00e9lni, \u00e9rtelmezni. Hogy egy-egy adott filmben a filmrendez\u0151nek pontosnak \u00e9s helyesnek bizonyult-e a t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9lete, azt eld\u00f6ntheti a logika, illetve igazolhatj\u00e1k a k\u00e9s\u0151bb kider\u00fcl\u0151 t\u00e9nyek vagy a tapasztalat.
\nA kort\u00e1rs vil\u00e1got t\u00f6rt\u00e9nelmi perspekt\u00edv\u00e1ban t\u00e1lalni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 filmek t\u00f6bbs\u00e9ge er\u0151s, s\u0151t t\u00falz\u00f3 kritikai hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st val\u00f3s\u00edt meg, \u00e9s ebbe a t\u00falz\u00e1sba l\u00e9nyegileg bele van k\u00f3dolva a t\u00e9ved\u00e9s v\u00e9gletess\u00e9ge \u00e9s az anarchia. A mindennapi val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l nagyobb, ak\u00e1r kisebb ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s, k\u00f6nnyen csap \u00e1t a mindent tagad\u00e1sba. Nem v\u00e9letlen\u00fcl adtam a tanulm\u00e1nynak az \u201eAnarchi\u00e1t\u00f3l anarchi\u00e1ig\u201d c\u00edmet. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s els\u0151, emblematikus filmje a t\u00f6bb \u00e9vre betiltott, \u00e9s 1989-ben bemutatott, \u00e9s az \u00f6sszes lehets\u00e9ges d\u00edjjal elhalmozott \u00c1lombrig\u00e1d<\/em> (1983, Jeles Andr\u00e1s). A legut\u00f3bbi ilyen kort\u00e1rsfilm \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi kort\u00e1rsfilm pedig a Zero<\/em> (2015, Nemes Gyula), amelyet viszont nem tart filmnek az a korm\u00e1nybiztos se, akinek a fel\u00fcgyelet\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1llami mecenat\u00fara 180 milli\u00f3 forintot adott t\u00e1mogat\u00e1sk\u00e9nt (Andy Vajn\u00e1t id\u00e9zi Varga: 2015). Mindk\u00e9t film minden lehets\u00e9gest tagad, m\u00e9g a filmet mint kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s m\u0171v\u00e9szi form\u00e1t, teh\u00e1t m\u00e9g \u00f6nmagukat is.
\nAz \u00c1lombrig\u00e1d v\u00e9gletes radikalizmusa m\u00e9g valamennyire \u00e9rthet\u0151, hiszen a k\u00e1d\u00e1ri p\u00e1rt\u00e1llam ellenz\u00e9kis\u00e9g\u00e9nek l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben fogant. Egy v\u00e9gletesen \u00f6sszenyomott lufir\u00f3l vagy labd\u00e1r\u00f3l nem tudni, hogy mekkor\u00e1t durran. Jeles filmje k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3dj\u00e1t v\u00e1lasztja az elbesz\u00e9l\u00e9snek. Egy sz\u00edniel\u0151ad\u00e1s meghi\u00fasul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l mes\u00e9l szakadozottan, eklektikusan, \u00e9s a fim elbesz\u00e9l\u00e9se maga is felbomlik. A felboml\u00e1s ir\u00f3ni\u00e1ja, helyenk\u00e9nt gunyoros st\u00edlusa humorosan hat, \u00e9s a nevet\u00e9s sok ellentmond\u00e1st felold. Az egyik leghat\u00e1sosabb jelenet a p\u00e1rtfunkcion\u00e1rius felsz\u00f3lal\u00e1sa, aki t\u00f6bbsz\u00f6r is beles\u00fcl a besz\u00e9d\u00e9be. \u00c1m maga a filmes elbesz\u00e9l\u00e9s is szakadozik, \u00e9s a film egyre ink\u00e1bb dadogva besz\u00e9l a dadog\u00e1sr\u00f3l. Az elbesz\u00e9lhet\u0151s\u00e9g \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik meg. A film egyik vagy ink\u00e1bb f\u0151 narr\u00e1tora R\u00e1tonyi R\u00f3bert, az operett \u00e9s a p\u00e1r \u00e9vtizeddel kor\u00e1bbi sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar egyik emblematikus alakja. \u0150 az, aki k\u0151jelmezben egyben \u00f6nmaga par\u00f3di\u00e1ja is. Sz\u00e1mos ilyen \u00e9s hasonl\u00f3 mozzanat miatt megk\u00e9rd\u0151jeleztetik az elbesz\u00e9lhet\u0151s\u00e9g. A film nem csup\u00e1n a kommunizmust mint rendszer t\u00e1madja, hanem minden rendszert, rendszeress\u00e9get, szervez\u0151d\u00e9st \u00e9s hagyom\u00e1nyt. Ennek egyik jele p\u00e9ld\u00e1ul, amikor szittya lovasok t\u00f6rnek be egy gy\u00e1ri zuhanyz\u00f3ba.
\nAz \u00c1lombrig\u00e1dt\u00f3l indul teh\u00e1t a rendszerv\u00e1lt\u00e1skor a mindenb\u0151l ki\u00e1br\u00e1ndult anarchia alap\u00e9rz\u00e9se, \u00e9s visszak\u00f6sz\u00f6n 2015\u20132016-ban a Zer\u00f3ban. A Zero, mint c\u00edme is sejteti, a kornak megfelel\u0151 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges ellenz\u00e9kis\u00e9ggel tagad mindent. A Zero sem el\u00e9gszik meg a vil\u00e1g b\u00edr\u00e1lat\u00e1val, hanem a vil\u00e1g elbesz\u00e9lhet\u0151s\u00e9g\u00e9t is felf\u00fcggeszti, a filmes nyelvet is roncsolja. Rendez\u0151je nem t\u00f6r\u0151dik azzal az ellentmond\u00e1ssal, sem, hogy az elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9rtelmetlens\u00e9gbe torkollik, \u00e9s saj\u00e1t szavahihet\u0151s\u00e9g\u00e9t is felf\u00fcggeszti. Az sem \u00e9rdekli, hogy a filmet sz\u00e1zmilli\u00f3s nagys\u00e1grend\u0171 \u00f6sszegb\u0151l k\u00e9sz\u00edti, amelyet az a rendszer biztos\u00edt sz\u00e1m\u00e1ra, amit meg akar sz\u00fcntetni. A rendez\u0151 szerint az a l\u00e9nyeges, hogy kit\u00f6rj\u00f6n a forradalom (Nemes Gyul\u00e1t id\u00e9zi Varga: 2015). Csak azt nem mondja meg, mi legyen ut\u00e1na az \u00f6kout\u00f3pi\u00e1ba menek\u00fclt h\u00e9tmilli\u00e1rd emberrel, akik a g\u00e9pes\u00edtett vil\u00e1g energiaszintje n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6megesen \u00e9hen haln\u00e1nak. A film ugyan nem nyerte el se a n\u00e9z\u0151k, se a kritikusok tetsz\u00e9s\u00e9t, de n\u00e9mi politikai. \u00e9s sajt\u00f3visszhangot kavart az a t\u00e9ny, hogy politikusok arck\u00e9p\u00e9re l\u00f6v\u00f6ld\u00f6znek benne: Vlagyimir Putyin\u00e9ra, Angela Merkel\u00e9re \u00e9s Orb\u00e1n Viktor\u00e9ra. A t\u00e1mogat\u00f3 \u00e1llami mecenat\u00fara ut\u00f3lagos k\u00f6zbel\u00e9p\u00e9s\u00e9re a magyar korm\u00e1nyf\u0151 k\u00e9p\u00e9t a filmben kiretus\u00e1ltatt\u00e1k, \u00e9s ezt az alkot\u00f3k hatalmas erk\u00f6lcsi gy\u0151zelemk\u00e9nt \u00e9lik meg.
\nA kort\u00e1rs tematikai csoport tizenh\u00e9t filmje k\u00f6z\u00fcl majd mindegyik elmegy valamilyen vonatkoz\u00e1sban a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9gig, a mindent tagad\u00e1sig. Az Isten h\u00e1trafel\u00e9 megy<\/em> (1990, Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s) elj\u00e1tszik azzal a lehet\u0151s\u00e9ggel, hogy a Szovjetuni\u00f3ban visszaveszik a hatalmat a kommunist\u00e1k, kiv\u00e9gzik a reformokat elind\u00edt\u00f3 Gorbacsovot, \u00e9s visszaj\u00f6nnek Magyarorsz\u00e1gra. A film c\u00edme szerint is ezzel a t\u00f6rt\u00e9nelem, s\u0151t Isten is visszafel\u00e9 megy. R\u00e9szben \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag beigazol\u00f3dott a rendez\u0151 j\u00f3slata, mert a film bemutat\u00e1sa ut\u00e1n nem sokkal val\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nt egy kommunista visszarendez\u0151d\u00e9si puccs, azonban nem j\u00e1rtak sikerrel, \u00e9s a foglyul ejtett Gorbacsovot nem v\u00e9gezt\u00e9k ki. Az olyan elk\u00f6telezett, radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9sznek lehetetlen, hogy ne gy\u0151zz\u00f6n a kommunista vil\u00e1gforradalom, \u00e9s a v\u00e9gs\u0151 soron m\u00e9gis h\u00e1bor\u00fat vesz\u00edt a kommunizmus, akkor csak az anarchia \u00e9s a pusztul\u00e1s j\u00f6het. K\u00e9s\u0151bbi Kapa-Pape filmjei ezt a szeml\u00e9letet jelen\u00edtik meg. Az Isten h\u00e1trafel\u00e9 megy c\u00edm\u0171 filmj\u00e9re mint dar\u00e1zscs\u00edp\u00e9sre, indulatosan reag\u00e1lt a szabadd\u00e1 v\u00e1lt napi \u00e9s heti sajt\u00f3, a publicisztika. Ilyen c\u00edmmel jelentek meg r\u00f3la kritik\u00e1k: Jancs\u00f3 h\u00e1trafel\u00e9 megy<\/em> (Hamar 1991); A falra festett \u00f6rd\u00f6g<\/em> (Domonkos 1990); Az Isten h\u00e1trafel\u00e9 megy: avagy k\u00e9t k\u00e9zzel mell\u00e9fogni (<\/em>P. Sz. 1991).
\nA rendszerv\u00e1lt\u00e1s jelen\u00e9r\u0151l friss reag\u00e1l\u00e1ssal sz\u00fcletett n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9rs\u00e9keltebb, emberibb l\u00e9pt\u00e9k\u0171, pszichologiz\u00e1l\u00f3 film is, mint a Hopp\u00e1!<\/em> (1993, Ma\u00e1r Gyula), de a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck ragaszkodott \u00f6nmaga \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s lerombol\u00e1s\u00e1hoz is. A Roncsfilm<\/em> (1992, Szomjas Gy\u00f6rgy) m\u00e1r a c\u00edm\u00e9ben is jelzi, hogy maga a film is roncsol\u00f3dik a kort\u00e1rs val\u00f3s\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelmi ig\u00e9ny\u0171 megragad\u00e1s\u00e1nak indulat\u00e1ban. A Paszport<\/em> (2001, Goth\u00e1r P\u00e9ter) csup\u00e1n egy Ukrajn\u00e1b\u00f3l Magyarorsz\u00e1gra \u00e1ttelep\u00fclt n\u0151 sors\u00e1t k\u00f6veti, de v\u00e9gletes pesszimizmusa akkor is hiteltelen, ha a val\u00f3s\u00e1gban enn\u00e9l kriminalisztikusabb esetek is el\u0151fordulnak. Statisztikai m\u00e9r\u00e9sek \u00e9s m\u00e9lyinterj\u00fak igazolhatn\u00e1k, hogy a mintav\u00e9tel nem reprezentat\u00edv. A Paszportban valahogy nem v\u00e1lnak k\u00fcl\u00f6n a j\u00f3, a jobb, a rossz \u00e9s a rosszabb jellemek, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1g, vagy legal\u00e1bb orsz\u00e1g lesz a b\u0171n\u00f6s. A „mindenki egykutya” nyilv\u00e1nval\u00f3an hamis szentenci\u00e1t t\u00f6bb film k\u00e9pviseli. Legl\u00e1tv\u00e1nyosabban tal\u00e1n az \u00d6sz\u00f6dik pecs\u00e9t<\/em> (2007, V\u00e9gh Zsolt, Stefanovics Ang\u00e9la, K\u00e1lm\u00e1nchelyi Zolt\u00e1n), ami ugyan r\u00f6vidfilm, de t\u00e9m\u00e1j\u00e1n\u00e1l fogva a legszeml\u00e9letesebb p\u00e9lda. A film az \u0151sz\u00f6di besz\u00e9d botr\u00e1ny\u00e1ra \u00e9p\u00edt, de z\u0171rzavaros elbesz\u00e9l\u00e9stechnik\u00e1ja v\u00e9g\u00e9n arra lyukad ki, hogy a n\u00e9pharagot mag\u00e1ra von\u00f3 minisztereln\u00f6k \u00e9s legnagyobb politikai ellenfele valamilyen titkos, misztikus kapcsolat r\u00e9v\u00e9n egy \u00e9s ugyanaz a szem\u00e9ly. Ez a vesztes\u00e9gminimaliz\u00e1l\u00e1s \u00e9s a relativiz\u00e1l\u00e1s. Nyilv\u00e1n, l\u00e9tezik olyan k\u00f6zhely, miszerint minden politikus hiteltelen, de ezzel az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1ssal nem akkor kell a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 \u00e1llni, amikor az egyik nagys\u00e1grendekkel nagyobb preszt\u00edzsveszt\u00e9st szenved el a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt. Mindezt nyilv\u00e1n a st\u00edlus t\u00falz\u00f3 retorikai alakzatait alkalmaz\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d \u00e9s a m\u00f6g\u00f6ttes filoz\u00f3fia teszi lehet\u0151v\u00e9.
\nA v\u00e9gletess\u00e9gben fogant A Nibelung-lak\u00f3park<\/em> (2009, Mundrucz\u00f3 Korn\u00e9l) is, hiszen egy hihetetlen\u00fcl lepusztult vil\u00e1got mutat be, amiben semmi pozit\u00edvum nincs, \u00e9s amilyen nihil a val\u00f3s\u00e1gban nem is l\u00e9tezik. A relativiz\u00e1l\u00e1st folytatj\u00e1k az \u00fcgyn\u00f6kt\u00e9m\u00e1t felsz\u00ednesen kezel\u0151 \u00e9s relativiz\u00e1l\u00f3 \u00fcgyn\u00f6kfilmek: Dr\u00e1ga bes\u00fagott bar\u00e1taim<\/em> (2011, Cserhalmi S\u00e1ra); A hal\u00e1lba t\u00e1ncoltatott le\u00e1ny<\/em> (2011, Hules Endre). Az egyik kritika Cserhalmi filmj\u00e9re a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9ssel ind\u00edt: „A rossz h\u00edr: nem sz\u00fcletett meg a magyar A m\u00e1sok \u00e9lete. A j\u00f3 h\u00edr: legal\u00e1bb megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k.” (J\u00e1szay 2012).
\nA Csak a sz\u00e9l<\/em> (2011, Fliegauf Benedek) kort\u00e1rs t\u00f6rt\u00e9nelem\u00e9rtelmez\u00e9s, de annak viszont hamis, mert a rendez\u0151 szerint Magyarorsz\u00e1gon felfedezhet\u0151 rasszizmus felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t sz\u00e9tter\u00edti a teljes t\u00e1rsadalomra. A rendez\u0151 azzal v\u00e9dekezik, hogy politikailag \u00e9s ideol\u00f3giailag nem foglal \u00e1ll\u00e1st, \u00e9s filmje puszt\u00e1n m\u0171v\u00e9szi reflexi\u00f3 a val\u00f3s\u00e1gra: „Ez a film m\u0171v\u00e9szi reflexi\u00f3 a t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l, nem pedig politikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s” (Fliegaufot id\u00e9zi a Port inform\u00e1ci\u00f3s port\u00e1l 2012). K\u00e9rd\u00e9s, hogy l\u00e9tezik-e ilyen \u00e9rz\u00e9keny \u00fcgy meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben elfogulatlan val\u00f3s\u00e1greflexi\u00f3, amely plasztikusan sz\u00e9tv\u00e1lasztja a feleket \u00e1ldozatokra \u00e9s agresszorokra? A film kritik\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1nos, perspekt\u00edv\u00e1ja (\u00e1l)t\u00f6rt\u00e9nelmi, \u00e9s egy b\u0171n\u00f6s, rasszista t\u00e1rsadalom k\u00e9p\u00e9t v\u00e1zolja fel. A film 2012-ben Berlinben elnyerte a zs\u0171ri nagyd\u00edj\u00e1t, az Ez\u00fcst Medv\u00e9t. A film val\u00f3s\u00e1gtorz\u00edt\u00e1sa a d\u00edj \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9net alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151, k\u00e9s\u0151bb meghozott b\u00edr\u00f3s\u00e1gi joger\u0151s d\u00f6nt\u00e9s ellen\u00e9re egy\u00e9rtelm\u0171en igazolhat\u00f3. \/A filmr\u0151l r\u00e9szletes elemz\u00e9st adtam el\u0151 2012-ben a M\u00edtoszok a modernit\u00e1sban \u2013 modern m\u00edtoszok c\u00edm\u0171 konferenci\u00e1n, \u00e9s ezt az elemz\u00e9st \u00edrott form\u00e1ban is k\u00f6zz\u00e9tettem (De\u00e1k-S\u00e1rosi 2012).\/
\nA kort\u00e1rs t\u00f6rt\u00e9nelem\u00e9rtelmez\u00e9sre ig\u00e9nyt tart\u00f3 filmek sor\u00e1ban nem csup\u00e1n a Zero k\u00e9pviseli napjainkban a v\u00e9gletess\u00e9get, hanem a vele egyazon \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s a moziforgalmaz\u00e1sra ugyancsak teljesen es\u00e9lytelen Az itt \u00e9l\u0151 lelkek nagyr\u00e9sze<\/em> (2015, Ivan Buharov, Igor Buharov). A kritikusok t\u00f6bbs\u00e9ge saj\u00e1t \u00e9s lapja ideol\u00f3giai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl mindk\u00e9t film anarchista felfog\u00e1s\u00e1n, k\u00f6vethetetlen, abszurd cselekm\u00e9nyvezet\u00e9s\u00e9n led\u00f6bbent. Csup\u00e1n egy-k\u00e9t er\u0151sen elm\u00e9leti megfontolts\u00e1g\u00fa eszt\u00e9ta dics\u00e9ri filoz\u00f3fiai alapon a k\u00e9t film v\u00e9gletes radikalizmus\u00e1t, \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi dokument\u00e1l\u00e1si-\u00e9rtelmez\u00e9si \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edt nekik: „Az itt \u00e9l\u0151 lelkek nagy r\u00e9sze innen n\u00e9zve nem m\u00e1s, mint \u2013 a szerz\u0151kh\u00f6z h\u00edven vend\u00e9gsz\u00f6veggel \u00e9lve \u2013 az ellen\u00e1ll\u00e1s ir\u00f3ni\u00e1ja: egy olyan experiment\u00e1lis k\u00e9pkavalk\u00e1d \u00e9s eszmefuttat\u00e1s, amely abszurdit\u00e1sa ellen\u00e9re (vagy \u00e9ppen az\u00e9rt) t\u00f6bbsz\u00f6r a mai Magyarorsz\u00e1g dokumentumak\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151.” (Gyenge 2016). Igen, tal\u00e1n dokumentuma a bonyolult t\u00e1rsadalmi-politikai-gazdas\u00e1gi-m\u0171v\u00e9szi viszonyoknak.<\/p>\n

\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/strong><\/p>\n

A Magyarorsz\u00e1gon rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek l\u00e1tsz\u00f3lag nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1got mutatnak. Val\u00f3j\u00e1ban kev\u00e9s m\u0171faj, korszak, st\u00edlus k\u00e9pviselteti mag\u00e1t, \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl t\u00e1rsadalmi fontoss\u00e1guk ar\u00e1ny\u00e1ban. N\u00e9h\u00e1ny eseti pozit\u00edv p\u00e9lda mellett csak a holokausztr\u00f3l, 1956-r\u00f3l \u00e9s a mindenkori jelenr\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek t\u00f6rt\u00e9nelmi ig\u00e9ny\u0171 filmek nagyobb sz\u00e1mban (15, 23, 17). Hagyom\u00e1nyos, koszt\u00fcm\u00f6s, az orsz\u00e1g \u00e9s a nemzet t\u00f6rt\u00e9nelme ezer \u00e9v\u00e9nek jelent\u0151s fordul\u00f3pontjait \u2013 ak\u00e1r pozit\u00edvakat, ak\u00e1r negat\u00edvakat \u2013 feldolgoz\u00f3 filmekb\u0151l huszonhat \u00e9v alatt mind\u00f6ssze \u00f6t k\u00e9sz\u00fclt. A t\u00f6rt\u00e9nelmi filmek t\u00f6bbs\u00e9ge 20., kis m\u00e9rt\u00e9kben 19. sz\u00e1zadi tematik\u00e1j\u00fa, \u00e9s alapvet\u0151en a kisember n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyeket. Az orsz\u00e1gos esem\u00e9nyek ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i, felel\u0151sei csak ritk\u00e1n jelennek meg a t\u00f6rt\u00e9netekben, \u00e9s a filmek k\u00f6z\u00fcl nagyon kev\u00e9s mutat r\u00e1 azokra a konkr\u00e9tumokra (igazs\u00e1gokra \u00e9s igazs\u00e1gtalans\u00e1gokra), amelyek d\u00f6nt\u0151 m\u00f3don befoly\u00e1solt\u00e1k az orsz\u00e1g \u00e9s a nemzet sors\u00e1t. A val\u00f3s\u00e1gk\u00e9pet legink\u00e1bb azok a filmek torz\u00edtj\u00e1k, amelyek a mindenkori jelent mutatj\u00e1k be t\u00f6rt\u00e9nelem\u00e9rtelmez\u00e9si amb\u00edci\u00f3val. Ezeknek a filmeknek a t\u00f6bbs\u00e9ge nihilista, anarchista, \u00e9s minden rendszer elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ban, lebont\u00e1s\u00e1ban \u00e9rdekelt.
\nA radik\u00e1lisan tagad\u00f3 attit\u0171d mind a t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sban, mind az eszt\u00e9tikai-filoz\u00f3fia alapoz\u00e1sban megnyilv\u00e1nul. Mindezeket t\u00e1mogatj\u00e1k a radik\u00e1lis filoz\u00f3fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti ir\u00e1nyzatok, illetve a d\u00edjazott film nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyrendszere. A j\u00e1t\u00e9kfilm \u00e1ltal\u00e1ban elt\u00e1volodott a t\u00f6rt\u00e9nelmi val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, s\u0151t a mindenkori jelen val\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l is. Ennek az elhajl\u00e1snak a f\u0151 oka, hogy az elm\u00e9letb\u0151l m\u00e1sodlagos alaposs\u00e1ggal t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9si gyakorlat r\u00e9szben meghaladta, r\u00e9szben \u00e9pphogy nem haladta meg a romantika f\u0151 t\u00e9tel\u00e9t. A romantik\u00e1ban a m\u0171v\u00e9sznek, az egy\u00e9nnek saj\u00e1t l\u00e9t\u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l kellett levezetnie a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s a vil\u00e1g sorsk\u00e9rd\u00e9seit. „Az objektum \u00e9s a szubjektum sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlan egys\u00e9ge\u201d H\u00f6lderlin egyik elm\u00e9leti t\u00f6red\u00e9k\u00e9re (Weiss, 2000, 30\u201331) vezethet\u0151 vissza. Az egy\u00e9n eleve nem mindig alkalmas konkr\u00e9t p\u00e9lda egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g problematik\u00e1j\u00e1nak k\u00e9pviselet\u00e9ben, csak bizonyos esetekben. M\u00e9g nagyobb szakad\u00e9k az\u00e1ltal keletkezett, hogy a ma embere, k\u00f6zt\u00fck a m\u0171v\u00e9sz m\u00e1r nem rendelkezik azzal vall\u00e1si, erk\u00f6lcsi, szakmai \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban kultur\u00e1lis m\u0171velts\u00e9ggel, ami alkalmass\u00e1 tenn\u00e9 \u0151t a t\u00e1rsadalomban vezet\u0151, v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 szerep bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re. Ez a romantika el\u0151tt az egyh\u00e1z \u00e9s a papok feladata volt. A 21. sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9sze legjobb esetben is csak eszt\u00e9tikailag van felv\u00e9rtezve a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9sre \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9m\u00e1k feldolgoz\u00e1s\u00e1ra. A f\u0151sodorban, de fokozottan az innovat\u00edv, avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatban m\u00e9g ez sem felt\u00e9tlen\u00fcl igaz, hiszen a minden lebont\u00e1s\u00e1ba a filmnyelv eszk\u00f6zt\u00e1ra, dramaturgi\u00e1ja, hat\u00e1smechanizmusa tagad\u00e1sa vagy sz\u00e9troncsol\u00e1sa is beletartozik.<\/p>\n

2016. okt\u00f3ber<\/strong><\/p>\n

* A tanulm\u00e1ny alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1st a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9s M\u00f3dszertani Kutat\u00f3int\u00e9zete t\u00e1mogatta.<\/strong><\/em><\/p>\n

A k\u00f6zl\u00e9st F\u00fcggel\u00e9kkel \u2013 a tanulm\u00e1ny irodalomjegyz\u00e9k\u00e9vel, illetve a tanulm\u00e1nyban t\u00e1rgyalt filmek list\u00e1j\u00e1val \u2013 z\u00e1rjuk.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 filmek Magyarorsz\u00e1gon 1989 ut\u00e1n* Kort\u00e1rs \u00e9s a m\u00faltba helyezett parabol\u00e1k, par\u00f3di\u00e1k L\u00e9teznek olyan filmek, melyek az\u00e9rt nevezhet\u0151k t\u00f6rt\u00e9nelminek, mert ugyan nem k\u00f6t\u0151dnek konkr\u00e9tan egy adott korhoz (id\u0151h\u00f6z, helyhez, t\u00e9nyekhez), de p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6rt\u00e9nelmi jelleg\u0171 k\u00f6nyveknek \u00e9s filmeknek a par\u00f3di\u00e1i. El\u0151fordulnak komoly vagy komolynak sz\u00e1nt parabol\u00e1k is, amelyek (a par\u00f3di\u00e1kkal egy\u00fctt) azzal az ig\u00e9nnyel l\u00e9pnek […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-66692","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66692","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=66692"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/66692\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=66692"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=66692"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=66692"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}