{"id":67688,"date":"2017-10-30T03:00:04","date_gmt":"2017-10-30T03:00:04","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=67688"},"modified":"2017-10-29T08:03:23","modified_gmt":"2017-10-29T08:03:23","slug":"egy-hianypotlo-dolgozat-mellan-tva-stolar","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=67688","title":{"rendered":"Egy hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 dolgozat: Mellan tv\u00e5 stolar"},"content":{"rendered":"

A hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 267 oldalas doktori dolgozat: Mellan tv\u00e5 stolar \u2014 F\u00f6rfattarskap i Sverige med ungerskpr\u00e5kig bakrund 1945-2015 c\u00edmmel jelent meg az Uppsalai Egyetem kiad\u00e1s\u00e1ban. Ugyanis eddig alig jelent meg sv\u00e9d nyelven \u00edr\u00e1s arr\u00f3l, hogy ebben a menek\u00fclteket r\u00e9g\u00f3ta sz\u00edvesen befogad\u00f3 orsz\u00e1gban sz\u00e1mos magyar \u00e9s magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3 \u00e9lt, \u00e9l \u00e9s alkot anyanyelv\u00e9n, t\u00f6bben pedig sv\u00e9d\u00fcl \u00e9s angolul is \u00edrnak. <\/em><\/p>\n

A szerz\u0151, akinek \u00f6r\u00f6mmel fedezt\u00fck fel a k\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9gr\u0151l \u00edrott k\u00f6nyveket el\u0151sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u0151 M\u00e5nga spr\u00e5k \u2013 m\u00e5nga m\u00f6jligheter eller m\u00e5nga sv\u00e5righeter? Folkbibliotekens f\u00f6rs\u00f6rjning av b\u00f6cker och tidskrifter p\u00e5 andra spr\u00e5k \u00e4n svenska i Uppsala (T\u00f6bb nyelv \u2014 t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g avagy t\u00f6bb neh\u00e9zs\u00e9g c. munk\u00e1j\u00e1t az egyetem honlapj\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt munk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, amelynek tematik\u00e1j\u00e1ba ill\u00f3 jelenlegi terjedelmes dolgozata folytat\u00e1sak\u00e9nt kiemelked\u0151en foglalkozik az olyan itteni magyar \u00edr\u00e1sbelis\u00e9get meghat\u00e1roz\u00f3 alkot\u00f3kkal, mint Thinsz G\u00e9za, M\u00e1rky Ildik\u00f3, Domokos Istv\u00e1n, Lipcsey Em\u0151ke \u00e9s Tar K\u00e1roly. \u00d6r\u00f6mmel nyugt\u00e1zzuk, hogy k\u00fcl\u00f6n fejezetet kapott k\u00f6nyv\u00e9ben az \u00c1ghegy imm\u00e1r lassan k\u00e9t \u00e9vtizedes, a skandin\u00e1viai magyar alkot\u00f3k bemutat\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3, antol\u00f3gi\u00e1nak is felfoghat\u00f3 foly\u00f3irata. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy erre majd felfigyelnek a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s irodalomkritikusok is, tov\u00e1bb seg\u00edtve \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve az itteni alkot\u00f3kat. Blomqvist T\u00fcnde n\u00e9mileg megel\u0151zte \u00e9s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt munk\u00e1j\u00e1val annak a kolozsv\u00e1ri \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3szakos hallgat\u00f3, aki a katedra alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Cseke P\u00e9ternek tan\u00e1cs\u00e1ra v\u00e1llalkozik majd, hogy r\u00f6vid sv\u00e9dorsz\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt anyagot gy\u0171jt az \u00c1ghegy foly\u00f3irat m\u00e9lt\u00f3 kritikai bemutat\u00e1s\u00e1ra.<\/em>
\nT\u00fcnd\u00e9nek pedig gratul\u00e1ci\u00f3nk mell\u00e9 tessz\u00fck javaslatunkat, melyet eljuttattunk a SMOSZ vezet\u0151s\u00e9g\u00e9hez is: Munk\u00e1ja meg\u00e9rdemli, hogy magyarra ford\u00edtva megjelenjen a Sv\u00e9dorsz\u00e1gi Magyarok Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9ge anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. (TK)<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

\"\"<\/a>
\n(Tartalmi kivonat)<\/strong><\/em><\/p>\n

A Mellan tv\u00e1 stolar. F\u00f6rfattarskap i Sverige med ungerskspr\u00e1kig bakgrand (1945-2015) [K\u00e9t sz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt. Magyar nyelvi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 sz\u00e9p\u00edr\u00f3k Sv\u00e9dorsz\u00e1gban (1945-2015)] c\u00edm\u0171 doktori \u00e9rtekez\u00e9s c\u00e9lja azon magyar nyelvi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 szerz\u0151k felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se \u00e9s sz\u00e9pirodalmi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak irodalomszociol\u00f3giai elemz\u00e9se, akik 1945 ut\u00e1n k\u00f6lt\u00f6ztek Sv\u00e9dorsz\u00e1gba, \u00e9s azt k\u00f6vet\u0151en, de legk\u00e9s\u0151bb 2015-tel bez\u00e1r\u00f3lag, k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban publik\u00e1ltak. Irodalomszociol\u00f3giai szemsz\u00f6gb\u0151l megk\u00f6zel\u00edtve a kutat\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a publik\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s csatorn\u00e1k, a nyelvv\u00e1laszt\u00e1s, a t\u00e9m\u00e1k \u00e9s a szerz\u0151k irodalmi k\u00f6zegben bet\u00f6lt\u00f6tt poz\u00edci\u00f3ja \u00e1llnak.
\nTranszkultur\u00e1lis \u00e9s transznacion\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben, a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar irodalom olyan m\u0171veket foglal mag\u00e1ba, amelyeknek szerz\u0151i magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak, \u00e1m Sv\u00e9dorsz\u00e1gba t\u00f6rt\u00e9nt bev\u00e1ndorl\u00e1suk ut\u00e1n nem felt\u00e9tlen\u00fcl csak magyarul, hanem m\u00e1s nyelven (is) alkottak. Vannak \u00edr\u00f3k, akik csak egy nyelven \u00edrtak, de olyanok is, akik sv\u00e9d\u00fcl is \u00e9s magyarul is publik\u00e1ltak. Az \u00e9rtekez\u00e9s f\u00fcggel\u00e9ke egy bet\u0171rendes adatt\u00e1r form\u00e1j\u00e1ban tartalmazza a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar nyelvi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 \u00edr\u00f3k \u00e9letrajzi adatait \u00e9s a migr\u00e1l\u00e1sukat k\u00f6vet\u0151en kiadott k\u00f6nyveik c\u00edmeit. Az \u00e9rtekez\u00e9s bevezet\u0151 fejezete tartalmazza a kutat\u00e1s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit \u00e9s k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seit, az elm\u00e9leti h\u00e1tteret \u00e9s kontextust, a kutat\u00e1si anyag kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos alkalmazott m\u00f3dszereket \u00e9s modelleket, valamint h\u00e1rom olyan kulcsfontoss\u00e1g\u00fa terminus t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t, mint a kisebbs\u00e9gi irodalom, migr\u00e1ci\u00f3s irodalom \u00e9s identit\u00e1s. A kutat\u00e1s folyam\u00e1n els\u0151sorban az al\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sek v\u00e1rtak megv\u00e1laszol\u00e1sra:
\n1. Milyen publik\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geik \u00e9s csatorn\u00e1ik vannak a Sv\u00e9dorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 magyar nyelvi h\u00e1tter\u0171 \u00edr\u00f3knak, \u00e9s ezek a csatorn\u00e1k hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k a szerz\u0151k recepci\u00f3j\u00e1t az irodalmi k\u00f6zegben?
\n2. Mi jellemezi a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerz\u0151i csoportokat \u00e9s irodalmi m\u0171veiket nyelvv\u00e1laszt\u00e1s, nyelvhaszn\u00e1lat, m\u0171faj \u00e9s t\u00e9ma tekintet\u00e9ben? A m\u0171vek nyelvezet\u00e9nek vizsg\u00e1lata sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet kapott a sv\u00e9d nyelv\u0171 k\u00f6rnyezet befoly\u00e1sa a szerz\u0151k magyar nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1ra, \u00e9s a magyar nyelv\u0171 h\u00e1tt\u00e9r esetleges hat\u00e1sa az egyes szerz\u0151k \u00e1ltal alkalmazott sv\u00e9d irodalmi nyelvre. A sz\u00f6vegekben megtal\u00e1lhat\u00f3 nyelvv\u00e1lt\u00e1s funkci\u00f3ira is f\u00e9ny der\u00fclt. A t\u00e9m\u00e1k vizsg\u00e1lata sor\u00e1n, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt az \u00f6n\u00e9letrajzi m\u0171vek eset\u00e9ben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangs\u00falyt kapott az identit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Ezeken az irodalmi m\u0171veken kereszt\u00fcl p\u00e9ld\u00e1zni lehet a hibrid identit\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t, ugyanakkor a r\u00e1er\u0151ltetett (angol szaknyelvi terminussal \u201eimposed”), a felv\u00e1llalt (\u201eassumed”), valamint a vitathat\u00f3 identit\u00e1s (\u201enegotiable identity”) t\u00edpusainak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t is. Ezek az identit\u00e1st\u00edpusok nem stabil konstrukci\u00f3kk\u00e9nt jelentkeznek a m\u0171vekben, hanem bizonyos k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151kt\u0151l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltoznak.
\n3. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerz\u0151i csoportok k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt milyen poz\u00edci\u00f3val rendelkezik Klein Gy\u00f6rgy, Thinsz G\u00e9za, M\u00e1rky Ildik\u00f3, Domonkos Istv\u00e1n, Lipcsey Em\u0151ke \u00e9s Tar K\u00e1roly az adott irodalmi k\u00f6zegben?
\nA fenti k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban a magyar migr\u00e1ci\u00f3s irodalom elnevez\u00e9s alakul\u00e1sa is nyomon k\u00f6vethet\u0151 volt a sv\u00e9d, illetve a magyar irodalmi k\u00f6zegben, valamint az is felt\u00e1r\u00e1sra v\u00e1rt, hogy a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar nyelvi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 \u00edr\u00f3k \u00e9s irodalmi m\u0171veik mennyire sorolhat\u00f3k egyazon irodalomhoz vagy esetleg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 irodalmi k\u00f6zegekhez, azaz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 irodalmakhoz. A magyar migr\u00e1ci\u00f3s irodalom terminus olyan irodalmi alkot\u00e1sokat foglal mag\u00e1ba, amelyeket magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szerz\u0151k alkottak k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n (de nem a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g ter\u00fcletein) magyar vagy m\u00e1s nyelven, \u00e9s tematikailag a migr\u00e1l\u00e1ssal kapcsolatos vagy att\u00f3l teljesen elt\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1kat dolgoztak fel. Nemzetk\u00f6zi viszonylatban az irodalomtudom\u00e1ny keveset foglalkozott a magyar migr\u00e1ci\u00f3s irodalom elemz\u00e9s\u00e9vel. N\u00e9h\u00e1ny \u00e1ltal\u00e1nos, angol \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 munk\u00e1n k\u00edv\u00fcl nem jelentek meg k\u00f6tetek, de m\u00e9g csak tanulm\u00e1nyok sem ezzel a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban. A megjelent munk\u00e1k r\u00e1ad\u00e1sul kiz\u00e1r\u00f3lag az adott nyelvter\u00fcleten \u00e9l\u0151, nyevv\u00e1lt\u00f3 (a befogad\u00f3 orsz\u00e1g nyelv\u00e9n \u00edr\u00f3) magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szerz\u0151kkel foglalkoztak. A magyar irodalomtudom\u00e1ny ugyan\u00edgy csup\u00e1n a magyarul \u00edr\u00f3 szerz\u0151k munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1lt. Enn\u00e9l fogva az \u00e9rtekez\u00e9sben bemutatott kutat\u00e1s t\u00e1rgya \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3dja is \u00fajszer\u0171 mind a magyar, mind pedig a sv\u00e9d irodalomtudom\u00e1nyban annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, hogy a szerz\u0151k irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga v\u00e1lasztott irodalmi nyelvt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl megvizsg\u00e1l\u00e1sra ker\u00fclt.
\nHasonl\u00f3, t\u00f6bbnyire marginaliz\u00e1lt irodalmak gyakran posztkolonialista \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti (cultural studies) kutat\u00e1sok t\u00e9m\u00e1j\u00e1t k\u00e9pezik. Nyilv\u00e1nval\u00f3an ez esetben is kiindul\u00e1si pontot ny\u00fajthatnak ezen elm\u00e9letek \u00e9s kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek p\u00e9ld\u00e1ul olyan, a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos terminusok alkalmaz\u00e1sn\u00e1l, mint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g, hibridit\u00e1s, hibrid identit\u00e1s, elidegen\u00edt\u00e9s \u00e9s kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g. Jelen munka azonban els\u0151sorban irodalomszociol\u00f3giai szemsz\u00f6gb\u0151l vizsg\u00e1lja a t\u00e9m\u00e1t. Az irodalomszociol\u00f3gi\u00e1t t\u00f6bbnyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyzatok gy\u0171jt\u0151fogalmak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel irodalommal \u00e9s t\u00e1rsadalommal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek vitathat\u00f3k meg. Kutat\u00e1som Lars Furulandnak, a sv\u00e9d irodalomszociol\u00f3gia kiemelked\u0151 kutat\u00f3j\u00e1nak modellj\u00e9b\u0151l indult ki, amely az irodalmi folyamat h\u00e1rom r\u00e9sz\u00e9t v\u00e1zolja: a termel\u00e9st, a terjeszt\u00e9st \u00e9s a fogyaszt\u00e1st. Az \u00e9rtekez\u00e9s f\u0151k\u00e9nt az els\u0151 r\u00e9sz vizsg\u00e1lat\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l amely k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az \u00edr\u00f3k \u00e9s m\u0171veik felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, valamint az egyes m\u0171vek elemz\u00e9se \u00e1ll. Az irodalmi folyamat m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9vel, a terjeszt\u00e9ssel kapcsolatban azt vizsg\u00e1ltam, hogy az \u00edr\u00f3i \u00e9letm\u0171vek milyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s hogyan ker\u00fcltek be az irodalmi \u00e9rt\u00e9krendszerbe, azaz k\u00e9sz\u00fcltek-e recenzi\u00f3k a k\u00f6tetekr\u0151l, \u00e9s ha igen, milyen szempontokat \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtettek, mennyire volt lehet\u0151s\u00e9g\u00fck az \u00edr\u00f3knak k\u00f6nyvbemutat\u00f3kon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre, interj\u00fakban val\u00f3 szerepl\u00e9sre, irodalmi d\u00edjak elnyer\u00e9s\u00e9re, adatb\u00e1zisokba \u00e9s irodalomt\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1kba val\u00f3 felv\u00e9telre.
\nA fogyaszt\u00e1s mint az irodalmi folyamat harmadik r\u00e9sze, amely az olvas\u00f3kra f\u00f3kusz\u00e1l, csup\u00e1n kisebb m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pezte a kutat\u00e1som r\u00e9sz\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hogy esetleg mag\u00e1nkiad\u00f3n\u00e1l kiadott, kev\u00e9s p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 k\u00f6nyvek \u00e9rtelemszer\u0171en kevesebb olvas\u00f3hoz juthatnak el, mint p\u00e9ld\u00e1ul a nagy h\u00edrn\u00e9vvel rendelkez\u0151 kiad\u00f3kn\u00e1l megjelent alkot\u00e1sok, ami nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozza a m\u0171vek hely\u00e9t az irodalmi k\u00f6ztudatban. Ezen k\u00edv\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171vek \u00fajrakiad\u00e1sai \u00e9s ford\u00edt\u00e1sai is utalhatnak olvas\u00f3i \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre \u00e9s a k\u00f6nyvpiaci ig\u00e9nyekre. A m\u00e1sik elemz\u00e9si modell a sz\u00f6vegekben tetten \u00e9rhet\u0151 k\u00f3dv\u00e1lt\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1hoz volt sz\u00fcks\u00e9ges, amely jelens\u00e9gre, csak\u00fagy mint m\u00e1s hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa munk\u00e1k szerz\u0151i \u00e9n is a nyelvv\u00e1lt\u00e1s terminust haszn\u00e1lom. Ehhez Harriet Eriksson \u00e9s Saara Haapamaki irodalmi t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1ra kialak\u00edtott modellj\u00e9t haszn\u00e1ltam, amely a kommunikat\u00edv kontextusb\u00f3l kiindulva vizsg\u00e1lja a t\u00f6bbnyelv\u0171 \u00edr\u00f3 mint ad\u00f3 \u00e9s a t\u00f6bbnyelv\u0171 olvas\u00f3 mint vev\u0151 kapcsolat\u00e1t, valamint a k\u00f6zt\u00fck elhelyezked\u0151 t\u00f6bbnyelv\u0171 t\u00e9m\u00e1t. E kontextus m\u00e1sik fontos elem\u00e9t az irodalmi sz\u00f6veg form\u00e1ja adta, amelyen bel\u00fcl megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk l\u00e1tens, illetve manifeszt nyelvv\u00e1lt\u00e1st. Tov\u00e1bb bontva a l\u00e1tens nyelvv\u00e1lt\u00e1s kifejezhet\u0151 metanyelvi jelz\u00e9sekkel, illetve kontextu\u00e1lis jelekkel, m\u00edg a manifeszt nyelvv\u00e1lt\u00e1s eset\u00e9n a nyelvv\u00e1lt\u00e1s gyakoris\u00e1ga, jel\u00f6l\u00e9se \u00e9s integr\u00e1l\u00e1sa vizsg\u00e1lhat\u00f3. Ezek ut\u00e1n a nyelvv\u00e1lt\u00e1s funkci\u00f3ja vizsg\u00e1lhat\u00f3 a modell keret\u00e9n bel\u00fcl. A magyar migr\u00e1ci\u00f3s irodalom kutat\u00e1s\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 m\u00e1sodik fejezet kitekint\u00e9sk\u00e9nt szolg\u00e1lt, hiszen a magyar kutat\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sei \u00e9s eredm\u00e9nyei a sv\u00e9d irodalomtudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra nem ismertek. F\u0151k\u00e9nt B\u00e9l\u00e1di Mikl\u00f3s, Pomog\u00e1ts B\u00e9la \u00e9s R\u00f3nay L\u00e1szl\u00f3 ez ir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1sai alapj\u00e1n mutatom be a k\u00f6vetkez\u0151ket: a magyar emigr\u00e1ci\u00f3s irodalom huszadik sz\u00e1zadi jellemz\u0151it, a migr\u00e1ci\u00f3s irodalom szerep\u00e9t a magyar irodalmi k\u00f6zegben, az ezzel az irodalommal szemben t\u00e1masztott elv\u00e1r\u00e1sokat, az ilyen jelleg\u0171 irodalom szerep\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t a magyar irodalomban, valamint a migr\u00e1ci\u00f3s irodalom magyarorsz\u00e1gi recepci\u00f3j\u00e1t.
\nAz ezt k\u00f6vet\u0151 n\u00e9gy fejezet a disszert\u00e1ci\u00f3 analitikus r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. Ezekben a fejezetekben az \u00edr\u00f3i csoportok \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck bemutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor. Az \u00edr\u00f3kat Sv\u00e9dorsz\u00e1gba val\u00f3 migr\u00e1l\u00e1suk idej\u00e9nek alapj\u00e1n n\u00e9gy csoportba soroltam:
\n1. akik a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9vtizedben (1945-1955),
\n2. az 1956-os magyar forradalom kapcs\u00e1n (1956-1958), 193
\n3. a kommunizmus idej\u00e9n (1959-1989),
\n4. a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n (1990-2015) k\u00f6lt\u00f6ztek Sv\u00e9dorsz\u00e1gba.
\nAz \u00edr\u00f3k migr\u00e1l\u00e1snak id\u0151pontj\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tt csoportonk\u00e9nti bemutat\u00e1s sor\u00e1n megvizsg\u00e1ltam az \u00edr\u00f3k \u00e9s az alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151it, amelyek els\u0151sorban a nyelvv\u00e1laszt\u00e1s, a nyelvcsere ok\u00e1ban, a v\u00e1lasztott m\u0171fajokban \u00e9s t\u00e9m\u00e1kban voltak keresend\u0151k. A n\u00e9gy fejezet mindegyike az adott id\u0151h\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9r r\u00f6vid bemutat\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dik, majd az adott szerz\u0151i csoport irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l. A 3. fejezet azon szerz\u0151k irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t t\u00e1rgyalja teh\u00e1t, akik a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9vtizedben, 1945 \u00e9s 1955 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6lt\u00f6ztek Sv\u00e9dorsz\u00e1gba. A m\u0171fajok, t\u00e9m\u00e1k \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se mellett k\u00e9t f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt a kutat\u00e1s, az irodalmi sz\u00f6vegek nyelve \u00e9s a benn\u00fck fellelhet\u0151 identit\u00e1s\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok k\u00f6r\u00e9. Nyelvi szempontb\u00f3l a hangs\u00faly egyr\u00e9szt a szerz\u0151k \u00e1ltal v\u00e1lasztott nyelven, a nyelvv\u00e1lt\u00e1son \u00e9s a sz\u00f6vegek t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g\u00e9n, illetve a t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g sz\u00f6vegszint\u0171 \u00e9s glob\u00e1lis funkci\u00f3j\u00e1n van. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 identit\u00e1sok \u00e9s az identit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3djainak vizsg\u00e1lata szint\u00e9n r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a kutat\u00e1somnak. Doktori \u00e9rtekez\u00e9semben bemutatom \u00e9s elemzem tov\u00e1bb\u00e1 Klein Gy\u00f6rgy munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is, m\u0171faji \u00e9s tematikai szempontb\u00f3l, valamint sv\u00e9dorsz\u00e1gi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi recepci\u00f3ja alapj\u00e1n.
\nAz 1945 ut\u00e1n Sv\u00e9dorsz\u00e1gba telep\u00fclt magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k publik\u00e1l\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9ge csak az 1960-as \u00e9vekben kezd\u0151d\u00f6tt el, b\u00e1r akkor is csup\u00e1n egyetlen k\u00f6tet jelent meg. A csoportba tartoz\u00f3 tizenk\u00e9t \u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00fcl tizenegyen sv\u00e9d\u00fcl \u00edrtak, f\u0151k\u00e9nt a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sr\u0151l \u00e9s holokausztr\u00f3l. Az egyetlen magyarul \u00edr\u00f3 szerz\u0151, az arisztokrata sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Erba Odescalchi S\u00e1ndor, akinek \u00f6n\u00e9letrajzi ihlet\u00e9s\u0171 csal\u00e1dreg\u00e9nye a budapesti Dovin kiad\u00f3n\u00e1l jelent meg 1991-ben.
\nB\u00e1r az \u00fan. holokausztirodalom, a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9ssel kapcsolatos t\u00e9m\u00e1k keresettek voltak a sv\u00e9d k\u00f6nyvpiacon, Eva Lundqvist k\u00f6nyv\u00e9vel megel\u0151zte kor\u00e1t \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1s\u00e1nak 1961-es megjelen\u00e9sekor. \u00edr\u00f3t\u00e1rsai csak az 1980-as, 1990-es \u00e9vekben kezdtek el publik\u00e1lni, \u00e9s azoknak a munk\u00e1knak j\u00f3val t\u00f6bb figyelmet is szentelt a sv\u00e9d kritika. Azokban az \u00e9vekben Sv\u00e9dorsz\u00e1gban egyre nagyobb teret nyert a rasszizmus, jellemz\u0151ek voltak a horogkeresztes graffitik, a temet\u0151k rong\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a holokauszt megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se. A holokausztt\u00fal\u00e9l\u0151k ez\u00e9rt \u00e9rezt\u00e9k el\u00e9rkezettnek az id\u0151t, hogy le\u00edrj\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00fcket, \u00e9s ez\u00e1ltal tan\u00faskodjanak a megt\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyekr\u0151l. A t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9g sz\u00fclte ig\u00e9ny miatt a k\u00f6nyvpiac nyitott volt ezekre az \u00edr\u00e1sokra, t\u00f6bb tekint\u00e9lyes kiad\u00f3 (Bonniers, Nat\u00far & Kultur, Almqvist & Wiksell, Wahlstr\u00f6m & Widstrand \u00e9s az Ordfront) v\u00e1llalta mag\u00e1ra a k\u00f6tetek gondoz\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6nyveket t\u00f6bb f\u00f3rumon (napilapokban, foly\u00f3iratokban, iskol\u00e1kban) bemutatt\u00e1k, t\u00f6bb k\u00f6tetr\u0151l \u00edrtak ismeretet\u0151ket, recenzi\u00f3kat is. Irodalmi elemz\u00e9sek is t\u00f6bbet megeml\u00edtettek k\u00f6z\u00fcl\u00fck, \u00e9s a sv\u00e9d irodalom a tematik\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en (h\u00e1bor\u00fa, zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s, koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borok) k\u00fcl\u00f6n a holokausztirodalomba is besorolta ezeket. A csoport k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt bemutatott Klein Gy\u00f6rgy 1984-ben deb\u00fct\u00e1lt \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1s\u00e1val, majd az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n els\u0151 essz\u00e9k\u00f6tete is megjelent, amelyet m\u00e9g sz\u00e1mos k\u00f6vetett az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben. Az essz\u00e9 az a m\u0171faj, amely tulajdonk\u00e9ppen ismertt\u00e9 tette Kleint a sv\u00e9d, majd k\u00e9s\u0151bb a magyar irodalmi k\u00f6zegben: t\u00edz essz\u00e9k\u00f6tete jelent meg sv\u00e9d\u00fcl, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy v\u00e1logat\u00e1sk\u00f6tet magyarul is. K\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 ez els\u0151sorban annak a t\u00e1rsadalmi t\u0151k\u00e9nek, amellyel Klein mint elismert term\u00e9szettud\u00f3s \u00e9s kutat\u00f3 sz\u00e9pirodalmi indul\u00e1sakor m\u00e1r rendelkezett. Ugyanakkor hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 \u00e9s
\naktu\u00e1lis t\u00e9m\u00e1val ind\u00edtott \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1s\u00e1ban, amely nem volt h\u00edj\u00e1n eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9knek sem. Ezeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en siker\u00fclt olyan elismert kiad\u00f3kn\u00e1l publik\u00e1lnia, mint a sv\u00e9d Bonniers vagy a magyar Gondolat, Magvet\u0151 \u00e9s Corvina.
\nAz \u00edr\u00f3csoport k\u00f6nyvei egy\u00e9rtelm\u0171en a sv\u00e9d olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get c\u00e9lozt\u00e1k meg, amelyt\u0151l azonban nem v\u00e1rtak el sem nyelvi, sem kultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rismeretet. A sz\u00f6vegekben el\u0151fordul\u00f3 nyelvv\u00e1lt\u00e1s (sv\u00e9d sz\u00f6vegben el\u0151fordul\u00f3 jiddis \u00e9s magyar kifejez\u00e9sek) az autentikus k\u00f6rnyezet\u00e1br\u00e1zol\u00e1st szolg\u00e1lt\u00e1k, ezeket az idegen nyelv\u0171 kifejez\u00e9seket leford\u00edtott\u00e1k \u00e9s\/vagy k\u00fcl\u00f6n magyar\u00e1zt\u00e1k. A sv\u00e9d m\u0171vek ismertek a sv\u00e9d irodalmi k\u00f6zegben, recenz\u00e1lt\u00e1k \u0151ket, \u00e9s t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck az oktat\u00e1si rendszerbe is beker\u00fclt. Magyar irodalmi k\u00f6zegben viszont csak Klein Gy\u00f6rgy munk\u00e1ss\u00e1ga ismert valamelyest. A 4. fejezet azon \u00edr\u00f3k munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t mutatja be \u00e9s elemzi, akik az 1956-os magyar forradalom kapcs\u00e1n, 1956 \u00e9s 1958 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6lt\u00f6ztek Sv\u00e9dorsz\u00e1gba. Ugyanitt r\u00e9szletes bemutat\u00e1sra ker\u00fcl Thinsz G\u00e9za \u00e9s M\u00e1rky Ildik\u00f3 irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9ge.
\nA 24 \u00edr\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u00e1sodik csoport az irodalmi sz\u00f6vegek nyelv\u00e9t \u00e9s m\u0171faj\u00e1t tekintve az els\u0151n\u00e9l j\u00f3val heterog\u00e9nebb. Az \u00f6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1sokon k\u00edv\u00fcl verseket, reg\u00e9nyeket, novell\u00e1kat \u00e9s essz\u00e9ket is publik\u00e1ltak. Kevesebb volt a hagyom\u00e1nyos \u00f6n\u00e9letrajz, de t\u00f6bb m\u0171ben is tal\u00e1lni \u00f6n\u00e9letrajzi utal\u00e1sokat. Az \u00f6n\u00e9letrajzok t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekr\u0151l tan\u00faskodtak, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00e9s az 1956-os magyarorsz\u00e1gi esem\u00e9nyekr\u0151l. A szerz\u0151k szint\u00e9n migr\u00e1l\u00e1suk ut\u00e1n kezdtek el \u00edr\u00e1ssal foglalkozni, de m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a migr\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n publik\u00e1ltak, \u00e9s az els\u0151 k\u00f6nyvek 1960-ban l\u00e1ttak napvil\u00e1got. Az els\u0151 csoportt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nemcsak sv\u00e9d\u00fcl, hanem magyarul is \u00edrtak. Magyar irodalmi k\u00f6r\u00f6kben Thinsz G\u00e9za, Libik Gy\u00f6rgy, vagy esetleg Guly\u00e1s Mikl\u00f3s neve lehet ismer\u0151s. M\u00e1sok, mint M\u00e1rky Ildik\u00f3 vagy Georg Sessler, sv\u00e9d irodalmi k\u00f6r\u00f6kben szereztek ismerts\u00e9get. A t\u00f6bbs\u00e9g azonban amat\u0151r \u00edr\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt, k\u00f6nyveik mag\u00e1nkiad\u00e1sokban jelentek meg, kev\u00e9s volt az olvas\u00f3juk, \u00e9s a kritika sem figyelt fel r\u00e1juk.
\nThinsz G\u00e9z\u00e1t k\u00e9tlakis\u00e1ga \u00e9s a magyar \u00e9s sv\u00e9d irodalmi k\u00f6zegben val\u00f3 akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tele a 80-as, \u00e9s a 90-es \u00e9vek ismert sv\u00e9dmagyar k\u00f6lt\u0151j\u00e9v\u00e9 tette. Versei ir\u00f3ni\u00e1raj\u00e1t\u00e9koss\u00e1gra, \u201esz\u00f3csavar\u00e1sra” \u00e9p\u00fcltek, amelyekkel Thinsz sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyars\u00e1g\u00e1t kezelte. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6tet\u00e9t \u0151 maga \u00fcltette \u00e1t sv\u00e9dre, viszont saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint ezek nem csup\u00e1n ford\u00edt\u00e1sok, hanem \u00e1tdolgoz\u00e1sok, amelyek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a k\u00e9t nyelv k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre nagym\u00e9rt\u00e9kben figyelni kellett. Mind a magyar, mind a sv\u00e9d kritika gyakran \u00e9p\u00fclt a k\u00f6lt\u0151 a t\u00f6bbs\u00e9gt\u0151l elt\u00e9r\u0151 nyelvi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9re. Ezt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9get a csoport egy m\u00e1sik \u00edr\u00f3j\u00e1n\u00e1l is gyakran kiemeli a kritika. Az 1980-as \u00e9vekben sv\u00e9d nyelv\u0171 reg\u00e9ny\u00e9vel deb\u00fct\u00e1lt M\u00e1rky Ildik\u00f3 k\u00e9s\u0151bb Esterh\u00e1zy-ford\u00edt\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en is ismertt\u00e9 v\u00e1lt sv\u00e9d irodalmi k\u00f6r\u00f6kben. M\u00e1r els\u0151 reg\u00e9nye is a nagy tekint\u00e9lynek \u00f6rvend\u0151 sv\u00e9d Norstedts kiad\u00f3n\u00e1l jelent meg. M\u00e1rky hat reg\u00e9nye k\u00f6z\u00fcl egyet, az 1999-ben megjelent F\u00f6rsta kontingenten-t, ford\u00edtott\u00e1k le magyarra Ostinato c\u00edmen. A sv\u00e9d kritika ismeri M\u00e1rkyt, \u00edgy recenzi\u00f3kat minden reg\u00e9ny\u00e9vel kapcsolatban \u00edrtak. Annak ellen\u00e9re, hogy M\u00e1rky 16 \u00e9ves kora \u00f3ta \u00e9l Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, v\u00e9lhet\u0151en a tematik\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en (identit\u00e1skeres\u00e9s, gy\u00f6kerekhez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s, illetve ennek lehetetlens\u00e9ge) a recenzi\u00f3k folyamatosan kit\u00e9rnek magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra.
\nAz 5. fejezetben a kommunizmus idej\u00e9n, 1959 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tt Sv\u00e9dorsz\u00e1gba emigr\u00e1ltak munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak elemz\u00e9se kapott helyet, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel Domonkos Istv\u00e1n \u00e9s Lipcsey Em\u0151ke szerz\u0151s\u00e9g\u00e9re. A 23 \u00edr\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 harmadik csoport a kommunizmus ideje alatt, 1959 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tt, emigr\u00e1ltak csoportja, akik a 70-es \u00e9vekben kezdtek el publik\u00e1lni. T\u00edzen magyarul, nyolcan sv\u00e9d\u00fcl, h\u00e1rman k\u00e9t nyelven (magyarul \u00e9s sv\u00e9d\u00fcl) publik\u00e1ltak, m\u00edg egy szerz\u0151 angolul \u00edrt. Ebbe a csoportba soroland\u00f3 a vajdas\u00e1gi magyar k\u00f6lt\u0151b\u0151l sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar k\u00f6lt\u0151v\u00e9 lett Domonkos Istv\u00e1n is. Domonkos az els\u0151 olyan \u00edr\u00f3, aki m\u00e1r a migr\u00e1l\u00e1st megel\u0151z\u0151en is publik\u00e1lt sz\u00e9pirodalmat. Sv\u00e9dorsz\u00e1gba val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n is jelentek meg k\u00f6nyvei Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s a Vajdas\u00e1gban, viszont tulajdonk\u00e9ppen csak egyetlen \u00faj k\u00f6nyvet (versciklust) \u00edrt a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n. Magyar irodalmi k\u00f6ztudatban vajdas\u00e1gi \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9lt tov\u00e1bb, akinek v\u00e1logat\u00e1sk\u00f6tetei id\u0151nk\u00e9nt \u00fajra kiad\u00e1sra ker\u00fcltek.
\nIsmer\u0151sen csenghet m\u00e9g Lipcsey Em\u0151ke neve is, aki ugyancsak magyarul \u00edr \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon publik\u00e1l, vagy az erd\u00e9lyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Gergely Tam\u00e1s\u00e9, illetve a nyelv\u00e9sz Mervel Ferenc\u00e9, aki Sv\u00e9dorsz\u00e1gba val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n karcolatokat is megjelentetett. A sv\u00e9d\u00fcl \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00fcl Moln\u00e1r Istv\u00e1n emelhet\u0151 ki, akinek reg\u00e9nye magyarul is megjelent a sv\u00e9dorsz\u00e1gi \u00c1ghegy kiad\u00f3n\u00e1l. Ezek az \u00edr\u00f3k a 2000-es \u00e9vekben m\u00e1r jellemz\u0151en haszn\u00e1lt\u00e1k a technika k\u00edn\u00e1lta lehet\u0151s\u00e9geket az otthoniakkal val\u00f3 kapcsolattart\u00e1sra, publik\u00e1ltak ez\u00e1ltal magyarorsz\u00e1gi \u00e9s erd\u00e9lyi irodalmi foly\u00f3iratokban, \u00e9s a magyar nyelv\u0171 m\u0171veket magyarorsz\u00e1gi vagy erd\u00e9lyi magyar kiad\u00f3kn\u00e1l adt\u00e1k ki. A 6. fejezet az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n \u00e9rkezett migr\u00e1nsok sz\u00e9pirodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t t\u00e1rgyalja. A hangs\u00faly itt a publik\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s irodalmi alkot\u00e1sok m\u0171faji, tematikai \u00e9s a nyelvi saj\u00e1toss\u00e1gain 196
\nvan. R\u00e9szletes bemutat\u00e1sra \u00e9s elemz\u00e9se ker\u00fcl tov\u00e1bb\u00e1 Tar K\u00e1roly \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga.
\nA negyedik csoport nyolc \u00edr\u00f3j\u00e1nak t\u00f6bbs\u00e9ge erd\u00e9lyi magyar. Ahogy a legels\u0151 csoport, \u00fagy ez is, el\u00e9gg\u00e9 homog\u00e9n. Az els\u0151 csoportt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en azonban a negyedik csoport f\u0151k\u00e9nt magyarul publik\u00e1lt (egy Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 szerz\u0151 kiv\u00e9tel\u00e9vel, aki sv\u00e9d\u00fcl \u00edrt), \u00e9s m\u0171fajilag a vers domin\u00e1lt n\u00e1luk. Tal\u00e1ltunk azonban p\u00e9ld\u00e1t \u00f6n\u00e9letrajzra, novell\u00e1ra, dr\u00e1m\u00e1ra, reg\u00e9nyre valamint biogr\u00e1fi\u00e1ra is.
\nTar K\u00e1roly a m\u00e1sik olyan \u00edr\u00f3 Domonkos Istv\u00e1n mellett, aki Sv\u00e9dorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se el\u0151tt is jelentetett meg k\u00f6nyveket. A publik\u00e1l\u00e1s ebben a csoportban k\u00f6zvetlen\u00fcl a migr\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n elkezd\u0151d\u00f6tt, a 90-es \u00e9vekben. Ezek az \u00edr\u00f3k is \u00e1polnak szakmai kapcsolatokat egykori haz\u00e1jukkal, nemcsak publik\u00e1lnak ott, hanem k\u00f6nyvbemutat\u00f3kat, \u00edr\u00f3-olvas\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00f3kat is tartanak Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Erd\u00e9lyben. K\u00f6nyveiket Magyarorsz\u00e1gon szeretn\u00e9k n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni, magyar olvas\u00f3knak \u00edrnak, \u00e9s ez\u00e1ltal v\u00e9lhet\u0151en a magyar irodalmi k\u00f6rbe szeretn\u00e9nek tartozni.
\nA 7. \u00e9s egyben utols\u00f3 fejezet egy \u00f6sszefoglal\u00f3t tartalmaz a m\u0171vek publik\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9geire, m\u0171fajaira \u00e9s nyelv\u00e9re vonatkoz\u00f3lag, valamint itt kaptak helyet a vizsg\u00e1lt irodalmi k\u00f6zegr\u0151l alkotott v\u00e9gs\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sek is. A huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l (1945-t\u0151l) 2015-ig 66 magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3 \u00f6sszesen 219 sz\u00e9pirodalmi k\u00f6nyvet jelentetett meg a Sv\u00e9dorsz\u00e1gba t\u00f6rt\u00e9nt bev\u00e1ndorl\u00e1sa ut\u00e1n. Ennek ellen\u00e9re a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k alig ismertek a sv\u00e9d \u00e9s a magyar irodalmi k\u00f6ztudatban. Az \u00edr\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k\u00e9nt vagy bev\u00e1ndorolt \u00edr\u00f3k\u00e9nt szerepel sv\u00e9d irodalmi adatb\u00e1zisokban, illetve emigr\u00e1ns \u00edr\u00f3kk\u00e9nt a magyar adatb\u00e1zisokban, viszont csak statisztikai adatk\u00e9nt (m\u0171veik c\u00edm\u00e9t megeml\u00edtik, de nem vizsg\u00e1lj\u00e1k, nem elemzik magukat a m\u0171veket). Az ismeretlens\u00e9g egyik oka \u00e9ppen a nyelv \u00e9s nyelvv\u00e1lt\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sben keresend\u0151. A magyar irodalmi k\u00f6zegben ugyanis csak a magyar nyelven \u00edrt alkot\u00e1sokat szok\u00e1s a magyar migr\u00e1ci\u00f3s irodalomhoz sorolni, m\u00e1sr\u00e9szt azok k\u00f6z\u00fcl is csak azokat, amelyek rendelkeznek egy bizonyos eszt\u00e9tikai \u00e9s stilisztikai \u00e9rt\u00e9kkel. A csoportonk\u00e9nti vizsg\u00e1lat bizonyos nyelvi \u00e9s tematikai hasonl\u00f3s\u00e1got mutat. M\u00edg az els\u0151 csoport t\u00f6bbs\u00e9ge sv\u00e9d\u00fcl \u00edrt a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sr\u0151l \u00e9s koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borbeli megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokr\u00f3l, addig a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t csoportban a magyar \u00e9s sv\u00e9d nyelv egyar\u00e1nt a m\u0171vek nyelv\u00e9t k\u00e9pezte, m\u00edg az utols\u00f3 csoportban a magyar nyelv domin\u00e1lt. Tematikailag mind a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, mind az 1956-os magyarorsz\u00e1gi esem\u00e9nyek, mind a kommunizmus megjelentek a m\u0171vekben, f\u0151k\u00e9nt a migr\u00e1l\u00e1s okak\u00e9nt, ugyanakkor nagyon sok m\u0171 teljesen mell\u0151zte ezeket. A nyelvi \u00e9s tematikai hasonl\u00f3s\u00e1gokon, illetve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geken t\u00fal feltehet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi is a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar irodalom, vagyis a magyar nyelvi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 \u00edr\u00f3k melyik irodalomba tartoznak. Ebben a kontextusban t\u00f6bbf\u00e9le irodalomr\u00f3l is besz\u00e9lhet\u00fcnk. Nyelvi szempont alapj\u00e1n \u00e9rtelemszer\u0171en magyar irodalomba tartoznak a magyar nyelv\u0171 m\u0171vek, a sv\u00e9dbe pedig a sv\u00e9d nyelv\u0171ek. Tematik\u00e1juk szerint viszont azokat a m\u0171veket, amelyek valamilyen szinten a ki- vagy elv\u00e1ndorl\u00e1st, az \u00faj vagy a r\u00e9gi haz\u00e1t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k a kor\u00e1bban emigr\u00e1ns irodalomnak nevezett irodalomba sorolhatjuk. A sv\u00e9d irodalmi k\u00f6zeg ezeket a m\u0171veket kor\u00e1bban az immigr\u00e1ns irodalomba sorolta. Ezek tematik\u00e1juk szerint \u00f6sszetartoz\u00f3 m\u0171vek, viszont nyelv\u00fck alapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek is lehettek. A migr\u00e1ci\u00f3s irodalomnak (migration literature) nevezett irodalom azonban m\u00e1r nem csak olyan m\u0171veket tart sz\u00e1mon, amelyek tematik\u00e1ja a migr\u00e1l\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik. Ez\u00e9rt haszn\u00e1ltam a disszert\u00e1ci\u00f3ban a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar migr\u00e1ci\u00f3s irodalom terminust, mert ebbe nyelvt\u0151l \u00e9s tematik\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl beletartoztak a vizsg\u00e1lt szerz\u0151k m\u0171vei.
\nMivel etnikai vagy vall\u00e1si hovatartoz\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl az anyanyelv \u00f6sszef\u00fcgghet elnyom\u00f3 politikai rendszerekkel, ez\u00e9rt nemcsak a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k eset\u00e9ben, hanem p\u00e9ld\u00e1ul az 1956-os menek\u00fcltek k\u00f6z\u00f6tt, illetve a kommunizmus idej\u00e9n elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6ttek k\u00f6z\u00f6tt is voltak sv\u00e9d\u00fcl alkot\u00f3 \u00edr\u00f3k. A nyelvv\u00e1laszt\u00e1s szorosan k\u00f6thet\u0151 a migr\u00e1l\u00e1s id\u0151pontj\u00e1hoz is, ugyanis a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai okok miatt menek\u00fclt \u00edr\u00f3k az\u00e9rt \u00edrtak sv\u00e9d\u00fcl, mert sv\u00e9d olvas\u00f3kat sz\u00f3l\u00edtottak meg: vagy tan\u00fas\u00e1got szerettek volna tenni az \u00e1t\u00e9lt \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sr\u0151l, elnyom\u00e1sr\u00f3l, vagy pedig tud\u00f3s\u00edtani szerettek volna a magyarorsz\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l, ez\u00e1ltal legitim\u00e1lva elv\u00e1ndorl\u00e1suk sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Ugyanakkor megjegyzend\u0151, hogy mivel az \u00edr\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge csak a migr\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en deb\u00fct\u00e1lt, ez\u00e9rt val\u00f3j\u00e1ban a befogad\u00f3 orsz\u00e1g nyelve az els\u0151 irodalmi nyelv\u00fck (hiszen kor\u00e1bban nem \u00edrtak sz\u00e9pirodalmat anyanyelven). Voltak\u00e9ppen az irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g sor\u00e1n nem t\u00f6rt\u00e9nt nyelvcsere. Azon kevesek, akik m\u00e1r migr\u00e1l\u00e1suk el\u0151tt is jelentettek meg k\u00f6nyveket, mint p\u00e9ld\u00e1ul Domonkos Istv\u00e1n vagy Tar K\u00e1roly, nem nyelw\u00e1lt\u00f3 \u00edr\u00f3k. \u0150k a migr\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en is magyarul \u00edrtak. M\u00edg a vizsg\u00e1lt \u00edr\u00f3k fele-fele ar\u00e1nyban v\u00e1lasztott\u00e1k a magyar vagy a sv\u00e9d nyelvet \u00edr\u00f3i nyelv\u00fcknek, meglep\u0151en kev\u00e9s azon \u00edr\u00f3k sz\u00e1ma, akik mindk\u00e9t nyelven \u00edrnak. Voltak, akik leford\u00edtott\u00e1k alkot\u00e1saikat, \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyan jelentettek meg k\u00f6nyvet magyarul \u00e9s sv\u00e9d\u00fcl is, \u00e1m k\u00e9tnyelv\u0171 k\u00f6nyv csup\u00e1n hat jelent meg a vizsg\u00e1lt 70 \u00e9v alatt. Az\u00e9rt is sz\u00fcks\u00e9ges a m\u0171veknek a nyelvt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl val\u00f3 sz\u00e1mbav\u00e9tele, mert amennyiben csup\u00e1n a magyar nyelv\u0171 alkot\u00e1sokat vett\u00fck volna figyelembe, \u00fagy ennek az irodalomnak a fele kimaradt volna a diskurzusb\u00f3l. 29 \u00edr\u00f3 107 sv\u00e9d nyelv\u0171 k\u00f6nyvet, \u00e9s 26 \u00edr\u00f3 105 magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyvet jelentetett meg. Ezen k\u00edv\u00fcl hat k\u00e9tnyelv\u0171 \u00e9s egy angol nyelv\u0171 k\u00f6nyv is kiad\u00e1sra ker\u00fclt. A l\u00edra volt a legn\u00e9pszer\u0171bb m\u0171faj, 116 versesk\u00f6tet jelent meg. Ezt k\u00f6vette a reg\u00e9ny (34) \u00e9s az \u00f6n\u00e9letrajz (30). Megjelent m\u00e9g novell\u00e1sk\u00f6tet (19), essz\u00e9k\u00f6tet (12), levelez\u00e9s (3), dr\u00e1mak\u00f6tet (3) \u00e9s biogr\u00e1fia (2) is.
\nA sv\u00e9d nyelvet v\u00e1laszt\u00f3k k\u00f6z\u00fcl kevesen voltak, akiknek siker\u00fclt jelent\u0151sebb helyet kiv\u00edvni az irodalmi k\u00f6zegben. \u00c1sa Warnqvist feloszt\u00e1s\u00e1val \u00e9lve, aki az \u00edr\u00f3kat h\u00e1rom kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolja (amat\u0151r \u00edr\u00f3k, r\u00e9szid\u0151s \u00edr\u00f3k \u00e9s professzion\u00e1lis \u00edr\u00f3k), a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt csup\u00e1n az els\u0151 kett\u0151nek voltak k\u00e9pvisel\u0151i. Nincs olyan, aki az \u00edr\u00e1sb\u00f3l \u00e9lt volna, ellenkez\u0151leg, a legt\u00f6bb szerz\u0151 amat\u0151r \u00edr\u00f3nak nevezhet\u0151. Amennyiben a publik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1kat ismert kiad\u00f3kra \u00e9s mag\u00e1nkiad\u00f3kra osztjuk, meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l fele-fele ar\u00e1nyban haszn\u00e1lt\u00e1k az \u00edr\u00f3k az egyik vagy m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9get. A legt\u00f6bb nem mag\u00e1nkiad\u00f3n\u00e1l kiadott sv\u00e9d k\u00f6tet a Bonniers, a Norstedts vagy az Ordfront kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban jelent meg, ezek \u00f6sszesen 28 k\u00f6tetet tesznek ki. A magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyvek 35 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magyarorsz\u00e1gi, erd\u00e9lyi, vajdas\u00e1gi vagy n\u00e9metorsz\u00e1gi kiad\u00f3n\u00e1l jelentek meg.
\nNyelvi szempontb\u00f3l a nyelvv\u00e1lt\u00e1s az alkot\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben f\u00fcggetlen\u00fcl a f\u0151nyelvt\u0151l megtal\u00e1lhat\u00f3 valamilyen form\u00e1ban. \u00c1ltal\u00e1nosan elmondhat\u00f3, hogy a nyelvv\u00e1lt\u00e1s nem gyakori, jel\u00f6lt \u00e9s nem integr\u00e1lt a sv\u00e9d nyelv\u0171 sz\u00f6vegek eset\u00e9n, \u00e9s ekk\u00e9ppen el\u0151seg\u00edtik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g, a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, az
\nidegens\u00e9g\u00e9rzet vagy \u00e9ppen az egzotikum \u00e9reztet\u00e9s\u00e9t. A magyar f\u0151nyelv\u0171 sz\u00f6vegek ezzel szemben t\u00f6bbnyire integr\u00e1lt\u00e1k az idegennyelv\u0171 elemeket. A magyar nyelv\u0171 sz\u00f6vegekben a nyelvv\u00e1lt\u00e1s enn\u00e9lfogva nem gyakori, jel\u00f6lt, de t\u00f6bbnyire integr\u00e1lt. Magyar m\u0171vekben nem csup\u00e1n idegennyelv\u0171 elemek haszn\u00e1lat\u00e1ban mer\u00fclt ki a nyelvv\u00e1lt\u00e1s, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvv\u00e1ltozatok p\u00e9ld\u00e1ul nyelvj\u00e1r\u00e1sok, szociolektusok (pl. szleng) vagy idiolektusok (pl. kevert nyelv: magyar \u00e9s sv\u00e9d, magyar \u00e9s rom\u00e1n) \u00e9s elavult szavak (archaizmusok) haszn\u00e1lata is el\u0151fordult. A sz\u00f6vegek t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g\u00e9nek, nyelvv\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak funkci\u00f3ja sz\u00f6vegszinten az autentikus nyelvi k\u00f6rnyezet\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a t\u00e9m\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3, ugyanakkor szerepe van a humor \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 karakterek megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban is. A sz\u00f6veg szintj\u00e9n t\u00falmutat\u00f3an glob\u00e1lis funkci\u00f3k\u00e9nt megeml\u00edtend\u0151 a nyelvv\u00e1lt\u00e1s mor\u00e1lis funkci\u00f3ja is: ezek a sz\u00f6vegek, amelyek t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt egynyelv\u0171 k\u00f6rnyezetben sz\u00fclettek, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g megmutat\u00e1s\u00e1val egyr\u00e9szt inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1ltak (bemutattak egy m\u00e1sik vil\u00e1got, m\u00e1s \u00e9letst\u00edlust, stb.), m\u00e1sr\u00e9szt ez\u00e1ltal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etnikumok, nyelvek \u00e9s vall\u00e1sok elfogad\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6ztek. Ugyanakkor a kissz\u00e1m\u00fa \u00e9s r\u00f6vid idegen nyelv\u0171 sz\u00f6vegr\u00e9szek, valamint az eleny\u00e9sz\u0151en kev\u00e9s k\u00e9tnyelv\u0171 k\u00f6tet \u00e9s a k\u00e9t nyelven alkot\u00f3 \u00edr\u00f3 sz\u00e1ma a tipikusan egynyelv\u0171 k\u00f6nyvpiac ig\u00e9nyeit el\u00e9g\u00edti ki mind Magyarorsz\u00e1gon, mind pedig Sv\u00e9dorsz\u00e1gban. A sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar irodalmi k\u00f6zeggel kapcsolatban meg kell \u00e1llap\u00edtanunk, hogy b\u00e1r l\u00e9teznek szerz\u0151k \u00e9s kiadott k\u00f6nyvek, az \u00edr\u00f3k szinte mindegyike m\u00e1s-m\u00e1s publik\u00e1l\u00e1si m\u00f3dot v\u00e1laszt, ami azt jelzi, hogy nincs speci\u00e1lis k\u00f6nyvkiad\u00f3, amely erre az irodalomra szakosodott volna. Olyan k\u00f6z\u00f6s irodalmi hagyom\u00e1nyok \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1k sincsenek, amelyek egys\u00e9gesen jellemezn\u00e9k ezt az irodalmat. Egyed\u00fcl az \u00edr\u00f3k magyar anyanyelve k\u00f6z\u00f6s, viszont m\u00e1r az irodalmi nyelvhaszn\u00e1lat is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, hisz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl az \u00edr\u00f3k fele tartja meg a magyar nyelvet, m\u00edg a m\u00e1sik fele sv\u00e9d\u00fcl \u00edr. Hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 kritikusok hi\u00e1ny\u00e1ban egyr\u00e9szt az \u00edr\u00f3k nem kapnak szakmai visszajelz\u00e9st, m\u00e1sr\u00e9szt nem alakult ki ehhez az irodalomhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rt\u00e9krendszer. A sok mag\u00e1nkiad\u00e1s miatt a k\u00f6nyvek kis p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban jelennek meg, \u00e9s \u00edgy kev\u00e9s olvas\u00f3hoz jutnak el. Ugyanakkor a mag\u00e1nkiad\u00e1sok lehet\u0151v\u00e9 teszik azoknak a munk\u00e1knak a publik\u00e1l\u00e1s\u00e1t is, amelyek a szakmai krit\u00e9riumoknak nem felelnek meg, eszt\u00e9tikailag nem \u00fctik meg a k\u00edv\u00e1nt m\u00e9rc\u00e9t. A legt\u00f6bb \u00edr\u00f3 egyetlen k\u00f6nyvet jelentetett meg, vagy egyetlen t\u00e9m\u00e1r\u00f3l \u00edrt. A term\u00e9keny \u00edr\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge amat\u0151r \u00edr\u00f3, akik szakmai v\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s kritika hi\u00e1ny\u00e1ban is \u00edrnak, saj\u00e1t gazdas\u00e1gi t\u0151k\u00e9j\u00fcket haszn\u00e1lva fel a kiad\u00e1shoz. Ezek a szerz\u0151k nemcsak hogy nem elismertnek, de m\u00e9g ismertnek sem mondhat\u00f3k az irodalmi k\u00f6r\u00f6kben. A r\u00e9szid\u0151s \u00edr\u00f3k (p\u00e9ld\u00e1ul Thinsz, Klein, M\u00e1rky) irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9ge att\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt, mennyire eredm\u00e9nyesen haszn\u00e1lt\u00e1k fel kultur\u00e1lis t\u0151k\u00e9j\u00fcket (vagyis a kult\u00far\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s\u00fcket) annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy olyan alkot\u00e1sok sz\u00fclethessenek, amelyek mind tematikailag, mind pedig stilisztikailag keresettek voltak az irodalmi k\u00f6zegben. T\u00e1rsadalmi t\u0151k\u00e9j\u00fcket (vagyis az irodalmi k\u00f6zegben illet\u00e9kes kapcsolatrendszer\u00fcket) pedig ahhoz volt sz\u00fcks\u00e9ges felhaszn\u00e1lniuk, hogy elismert, j\u00f3 nev\u0171 kiad\u00f3kn\u00e1l publik\u00e1lhassanak annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy nagysz\u00e1m\u00fa olvas\u00f3hoz juthassanak el az alkot\u00e1sok, \u00e9s a szakma r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is kapjanak visszajelz\u00e9st. Meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy egy irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3 le\u00edr\u00e1s megalkot\u00e1sa a sz\u00f3banforg\u00f3 m\u0171vekre n\u00e9zve sz\u00e1mos neh\u00e9zs\u00e9gekbe \u00fctk\u00f6zik. Lehets\u00e9ges ugyan k\u00f6z\u00f6s jegyekb\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul a magyar h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l) val\u00f3 kiindul\u00e1s, de ez minden esetben b\u0151v\u00edtend\u0151 az adott \u00edr\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gaival, mert stilisztikailag minden \u00edr\u00f3 egy\u00e9ni jellemz\u0151kkel b\u00edr. Lehets\u00e9ges ugyan a tematikai, m\u0171faji \u00e9s nyelvi \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s, viszont nem minden esetben k\u00f6thet\u0151 ugyanahhoz a peri\u00f3dushoz.
\nMivel ma m\u00e1r meghaladott mind immigr\u00e1ci\u00f3s, mind pedig emigr\u00e1ns irodalomr\u00f3l besz\u00e9lni, amennyiben tematikailag \u00e9s nyelvileg nem k\u00edv\u00e1nunk differenci\u00e1lni, \u00fagy ezeket a m\u0171veket a migr\u00e1ci\u00f3s irodalomba sorolhatjuk. M\u00e9g ha nem is besz\u00e9lhet\u00fcnk sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar irodalmi k\u00f6zegr\u0151l, k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl vannak magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k Sv\u00e9dorsz\u00e1gban, akiknek a m\u0171vei a sv\u00e9d vagy a magyar irodalom r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. A sv\u00e9d alkot\u00e1sok t\u00e9m\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en tov\u00e1bb tagolhatok, \u00e9s – mint l\u00e1ttuk – lehets\u00e9ges p\u00e9ld\u00e1ul a holokausztirodalomba val\u00f3 besorol\u00e1suk. A magyar nyelven \u00edr\u00f3 mai szerz\u0151k \u00e9rtelemszer\u0171en az egys\u00e9ges magyar irodalmi k\u00f6ztudatba szeretn\u00e9nek beker\u00fclni, mell\u0151zve a \u201emigr\u00e1ns”, \u201emigr\u00e1ci\u00f3s” vagy \u201eemigr\u00e1ns” megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st.
\nAmennyiben nem k\u00edv\u00e1njuk mell\u0151zni sem a magyarul, sem pedig a sv\u00e9d\u00fcl (vagy egy\u00e9b nyelven) \u00edrt munk\u00e1kat, legeredm\u00e9nyesebben transznacion\u00e1lis vagy transzkultur\u00e1lis, illetve – a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok szerint -\u201eentanglement” megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l tanulm\u00e1nyozhat\u00f3 ez a fajta irodalom. Ilyen szempontb\u00f3l a sv\u00e9dorsz\u00e1gi magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa irodalom olyan poz\u00edci\u00f3kkal \u00e1ll\u00edtja szembe a kutat\u00f3t, amelyek megk\u00e9rd\u0151jelezik a nemzeti besorol\u00e1s hely\u00e9nval\u00f3s\u00e1g\u00e1t, amely \u00e9ppen a kisebbs\u00e9gek \u00e9s kisebbs\u00e9gi irodalmak kultur\u00e1lis egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se \u00e9s margin\u00e1liz\u00e1l\u00e1sa miatt kritiz\u00e1lhat\u00f3. Az irodalomt\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1k eg\u00e9szen napjainkig elhanyagolt\u00e1k ezeket az irodalmakat, \u00e1m a j\u00f6v\u0151ben k\u00e9nytelen lesz az irodalomtudom\u00e1ny valamilyen m\u00f3don kezelni ezt a probl\u00e9m\u00e1t: nem csak az \u00e9rintett irodalmak l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t sz\u00fcks\u00e9ges elismerni, hanem ki kell alak\u00edtani olyan m\u00f3dszereket is, amelyek r\u00e9v\u00e9n ezek az irodalmak \u00e9s az adott m\u0171vek csoportos\u00edthat\u00f3k \u00e9s pozicion\u00e1lhat\u00f3k lesznek.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 267 oldalas doktori dolgozat: Mellan tv\u00e5 stolar \u2014 F\u00f6rfattarskap i Sverige med ungerskpr\u00e5kig bakrund 1945-2015 c\u00edmmel jelent meg az Uppsalai Egyetem kiad\u00e1s\u00e1ban. Ugyanis eddig alig jelent meg sv\u00e9d nyelven \u00edr\u00e1s arr\u00f3l, hogy ebben a menek\u00fclteket r\u00e9g\u00f3ta sz\u00edvesen befogad\u00f3 orsz\u00e1gban sz\u00e1mos magyar \u00e9s magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3 \u00e9lt, \u00e9l \u00e9s alkot anyanyelv\u00e9n, t\u00f6bben pedig sv\u00e9d\u00fcl […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[3,15],"tags":[],"class_list":["post-67688","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-jegyzet","category-kritika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/67688","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=67688"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/67688\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=67688"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=67688"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=67688"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}