![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2017\/11\/40csoma2.jpg\")
<\/a><\/p>\nEnnek el\u0151csarnok\u00e1ban 1911-ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Csoma mellszobr\u00e1t \u2013 Holl\u00f3 Barnab\u00e1s alkot\u00e1s\u00e1t \u2013, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t a kalkuttai tud\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1gnak, amely h\u00edven \u0151rzi \u00e9s \u00e1polja a magyar orientalista eml\u00e9k\u00e9t. Szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek gondoz\u00e1s\u00e1ra rendszeresen szerveznek tudom\u00e1nyos tan\u00e1cskoz\u00e1sokat, konferenci\u00e1kat Kalkutt\u00e1ban. K\u0151r\u00f6si Csom\u00e1nak az indiai kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1ban kifejtett tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l tartottak p\u00e9ld\u00e1ul nem is olyan r\u00e9gen nemzetk\u00f6zi szimp\u00f3ziumot a monszun verte \u00f3don falak k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
A Gangesz partj\u00e1r\u00f3l indult \u00fatnak, hogy eredeti c\u00e9lj\u00e1t megval\u00f3s\u00edtsa, de ebben megakad\u00e1lyozta hal\u00e1la: \u00fatk\u00f6zben Tibet fel\u00e9 v\u00e9gzett vele a mal\u00e1ria. Dardzsilingban, a r\u00e9gi angol temet\u0151ben temett\u00e9k el 1842-ben, s\u00edrja ugyancsak tisztelt \u00e9s l\u00e1togatott magyar eml\u00e9khely Indi\u00e1ban.<\/p>\n \u00c1zsi\u00e1ba indul\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en Csoma G\u00f6ttingenben, a magyarorsz\u00e1gi di\u00e1kok \u00e1ltal is sz\u00edvesen l\u00e1togatott, nagyh\u00edr\u0171 n\u00e9met egyetemen tanult orientalisztik\u00e1t. Az ott gy\u0171jt\u00f6tt szakmai \u00e9s nyelvtud\u00e1snak birtok\u00e1ban v\u00e1gott azut\u00e1n neki kontinenseken \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00fatj\u00e1nak. A Harz-hegys\u00e9g d\u00e9li ny\u00falv\u00e1nyain\u00e1l fekv\u0151 bar\u00e1ts\u00e1gos v\u00e1rosk\u00e1ban m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla eml\u00e9keztet a valamikori \u201eg\u00f6ttingai\u201d hallgat\u00f3ra, akire ma is joggal b\u00fcszke az alma mater. Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t Rackebrand p\u00e9kmester hajdani h\u00e1z\u00e1n, Csoma egykori sz\u00e1ll\u00e1shely\u00e9n (Weender Strasse 31.) az Ur\u00e1l-Altaji T\u00e1rsas\u00e1g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re helyezt\u00e9k el 1954-ben.<\/p>\n \u201e\u00c1zsiai utaz\u00e1som t\u00e1rgya: kikutatni a magyarok els\u0151 telep\u00fcl\u00e9s-helyeit. \u00d6sszegy\u0171jteni t\u00f6rt\u00e9nelmi tetteinket, megfigyelni a hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1t, ami t\u00f6bb keleti nyelv \u00e9s a mi anyanyelv\u00fcnk k\u00f6z\u00f6tt van\u201d \u2013 \u00edrta. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le forr\u00e1sok szerint K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndornak a g\u00f6ttingeni egyetemen folytatott tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n k\u00e9t olyan tan\u00e1ra is volt, aki arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, hogy a magyarok eredet\u00e9t kutassa. Az egyik Eichhorn, akit h\u00edres orientalistak\u00e9nt ismer a nyugati vil\u00e1g. A m\u00e1sik pedig az antropol\u00f3gia megalap\u00edt\u00f3ja, Blumenbach professzor. K\u0151r\u00f6si az ut\u00f3bbi r\u00e9v\u00e9n tette mag\u00e1\u00e9v\u00e1 az ujgur elm\u00e9letet. A professzor ir\u00e1ny\u00edtotta r\u00e1 ugyanis a figyelm\u00e9t arra, hogy a magyarok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a k\u00ednai \u00e9vk\u00f6nyvekben sokat szerepl\u0151 ujgurokt\u00f3l sz\u00e1rmaznak. \u00c9s \u0151 volt az is, aki arra biztatta tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, hogy a magyars\u00e1gnak ezt az \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos \u0151st\u00f6rzs\u00e9t, \u00e9s az eredeti haz\u00e1j\u00e1t felkeresse.<\/p>\n<\/a>
\nEredeti terv\u00e9t nem tudta ugyan megval\u00f3s\u00edtani, \u00e1m eredm\u00e9nyeivel, az els\u0151 tibeti\u2013angol nyelvtannal \u00e9s sz\u00f3t\u00e1rral, p\u00e1ratlan nyelv\u00e9szeti dolgozataival el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor az egyetemes tudom\u00e1ny gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A t\u00e1rsas\u00e1g megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra 1830-ban \u00e9rkezett Kalkutt\u00e1ba, ahol a sz\u00e9kh\u00e1z egyik apr\u00f3 szob\u00e1j\u00e1ban \u00e9lt \u00e9s dolgozott.
\nA cell\u00e1t m\u00e1ig K\u0151r\u00f6si Csoma-eml\u00e9kszobak\u00e9nt \u0151rzik, az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t pedig a Sz\u00e9kelyf\u00f6ldr\u0151l id\u00e1ig eljutott tud\u00f3s sz\u00e1mos k\u00e9zirata gyarap\u00edtja. Az \u0151 nev\u00e9hez kapcsol\u00f3dik a bibliot\u00e9ka gazdag anyag\u00e1nak els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 rendez\u00e9se is, e munk\u00e1j\u00e1ban \u2013 amelynek eredm\u00e9nyei m\u00e1ig \u00e9lnek \u2013 ritkas\u00e1gsz\u00e1mba men\u0151 t\u00e1rgyi \u00e9s nyelvi ismeretei seg\u00edtett\u00e9k (a magyarral egy\u00fctt h\u00fasz nyelven besz\u00e9lt).<\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a>
\nOtt t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9veir\u0151l sz\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 id\u00e9zet is: \u201eCsoma kutat\u00f3i felfog\u00e1s\u00e1ban a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9l nemcsak a magyar \u0151shaza megtal\u00e1l\u00e1sa volt, hanem a magyarok rokon\u00e1nak tekintett hunok \u00e1zsiai \u0151st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek tiszt\u00e1z\u00e1sa is\u201d.<\/p>\n