{"id":69280,"date":"2017-12-12T02:55:53","date_gmt":"2017-12-12T02:55:53","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=69280"},"modified":"2017-12-11T14:33:19","modified_gmt":"2017-12-11T14:33:19","slug":"klasszikusok-kezfogasa-szanto-gyorgy-a-harom-petofi-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=69280","title":{"rendered":"Klasszikusok k\u00e9zfog\u00e1sa: Sz\u00e1nt\u00f3 Gy\u00f6rgy \u2013 A H\u00c1ROM PET\u0150FI (4)"},"content":{"rendered":"

A k\u00e9t Petrovics<\/strong><\/em><\/p>\n

Ibr\u00e1nyit t\u00f6rt\u00e9netesen k\u00e9t testv\u00e9rrel l\u00e1ncolj\u00e1k \u0151sze. Az egyiket Petrovics Eleknek h\u00edvt\u00e1k, a m\u00e1sikat Arz\u00e9nnak. Ha k\u00fcls\u0151re volt is k\u00f6zt\u00fck \u00fagynevezett csal\u00e1di hasonlatoss\u00e1g, term\u00e9szet\u00fckre n\u00e9zve meglehet\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek egym\u00e1st\u00f3l. Elek szel\u00edd volt \u00e9s k\u00f6lt\u0151i lelk\u00fclet\u0171, Arz\u00e9n indulatos, szesz\u00e9lyes \u00e9s lobban\u00e9kony. \u00cdgy persze \u0151 viselte h\u00e1rmuk k\u00f6zt legnehezebben a rabs\u00e1g neh\u00e9z j\u00e1rm\u00e1t, \u00e9s K\u00e1zm\u00e9r hasztalanul igyekezett sors\u00e1val megb\u00e9k\u00edteni.
\n– \u00d3, hidd el, pajt\u00e1s, \u00e9n meg tudlak \u00e9rteni – mondta neki egy sz\u00f6rny\u0171 menetel\u00e9s ut\u00e1n. – Hiszen az ember nem tudja egykedv\u0171en viselni a sors megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sait, legyen b\u00e1r vall\u00e1sos vagy filoz\u00f3fus. De az\u00e9rt igyekezn\u00fcnk kell, hogy a k\u00e1ty\u00fab\u00f3l kir\u00e1ntsuk valahogy \u00e9let\u00fcnk rozoga szeker\u00e9t, ha tov\u00e1bb akarunk jutni.
\n– Akar az \u00f6rd\u00f6g tov\u00e1bbjutni! Hiszen ez rosszabb a hal\u00e1ln\u00e1l!
\n– A hal\u00e1l nem rossz. A hal\u00e1l a nagy semmi. De az \u00e9let, az m\u00e9g minden lehet. Ki tudja, mi v\u00e1r m\u00e9g r\u00e1nk?
\n– Ugyan mi? Nagajka, bilincs, \u00f3lomb\u00e1nya. Csak pokoli szenved\u00e9s, semmi egy\u00e9b. Mint irigylem azokat, akik elhullottak az \u00faton! Akiknek a koz\u00e1kpika megadta a kegyelemd\u00f6f\u00e9st! Nem is tudom, mi\u00e9rt vonszolom tov\u00e1bb m\u00e9g magam! Mi\u00e9rt engedelmeskedem a l\u00e1baimnak, am\u00edg b\u00edrj\u00e1k?
\n– Ezt \u00fagy h\u00edvj\u00e1k, hogy \u00e9let\u00f6szt\u00f6n. Persze ez is csak egy sz\u00f3. De hidd el, \u00fcltem \u00e9n m\u00e1r otthon is neh\u00e9z vasban. Oktalan szenved\u00e9lyemben meg\u00f6ltem egy h\u0171tlen asszonyt. Azt hittem, a b\u00f6rt\u00f6n kapuj\u00e1val bez\u00e1r\u00f3dott el\u0151ttem a vil\u00e1g. Azt\u00e1n m\u00e9gis kiszabadultam. Azt hitt\u00e9k, politikai fogoly vagyok, valami n\u00e9vcsere r\u00e9v\u00e9n. Amneszti\u00e1t kaptam. \u00c9s…
\n– \u00c9s most \u00fajra rajtad a bilincs! H\u00e1t \u00edgy kedvezett a sors?
\n– \u00cdgy. Mert ez a n\u00e9vcsere fogja sorsunkat \u00fajra megjav\u00edtani. Adott egy ment\u0151 \u00f6tletet. Tudj\u00e1tok, hogy a mi nagy k\u00f6lt\u0151nket, Pet\u0151fit Petrovicsnak h\u00edvt\u00e1k? Nos, teszem, mi\u00e9rt ne lenn\u00e9l te Pet\u0151fi? Vagy Elek \u00f6cs\u00e9d?
\nArz\u00e9n keser\u0171en felkacagott.
\n– Ugyan, mivel jav\u00edtan\u00e1 ez meg a mi sorsunkat? Tudnak is ezek a koz\u00e1kok vagy muszk\u00e1k Pet\u0151fir\u0151l?
\n– Ha nem tudnak, majd fognak tudni, lesz gondom r\u00e1.
\n– Ugyan, ugyan. \u00c9s ha, teszem, magam voln\u00e9k Pet\u0151fi? Mit jav\u00edtana ez a sorsomon?
\n– Csak t\u00fcrelem \u00e9s kitart\u00e1s. Majd megl\u00e1tod, ha el\u00e9rkezt\u00fcnk rendeltet\u00e9si hely\u00fcnkre. Annyit m\u00e1r most is mondhatok, hogy ez k\u00f6lt\u0151i lelk\u00fclet\u0171 n\u00e9p. Van egy Puskin nev\u0171 k\u00f6lt\u0151j\u00fck, egyesek szentk\u00e9nt tisztelik.
\n– H\u00e1t azt\u00e1n ?
\n– Nehezen fog az agyad, pajt\u00e1s. Tudtukra adjuk, hogy te vagy a magyar Puskin. A szabads\u00e1g k\u00f6lt\u0151je.
\nElek, aki eddig csak hallgatta kettej\u00fck besz\u00e9d\u00e9t, amint ott az \u00e1rokparton \u00fcltek, most egyszerre megsz\u00f3lalt:
\n– Ha te nem akarsz Pet\u0151fi lenni, majd leszek \u00e9n. \u00c9s nem is az\u00e9rt, hogy ezzel jav\u00edtsak a sorsunkon. Hiszen azt sem tudjuk, hov\u00e1 megy\u00fcnk, \u00e9s mif\u00e9le parancsnoks\u00e1g al\u00e1 ker\u00fcl\u00fcnk. De valakinek p\u00f3tolnia kell \u0151t. Vagy neked, vagy nekem. Az nem lehet, hogy a nemzet elvesz\u00edtse \u0151t. \u00c9s \u00e9ppen most, amikor a legnagyobb sz\u00fcks\u00e9ge volna r\u00e1 sz\u00f6rny\u0171 elesetts\u00e9g\u00e9ben.
\nMeglepetve tekintettek r\u00e1. Arz\u00e9n sohasem l\u00e1tta m\u00e9g az \u00f6ccs\u00e9t ilyen patetikusnak, szinte \u00e1tszellem\u00fcltnek. K\u00e1zm\u00e9r pedig hirtelen meg\u00e9rezte, hogy most elind\u00edtott olyasvalamit, amit nem is akart. Legend\u00e1t.
\n– No n\u00e9zd csak – mondta most Arz\u00e9n -, m\u00e9g el sem v\u00e1llaltam a szerep\u00e9t, m\u00e1ris akadt vet\u00e9lyt\u00e1rsam. De ez nem olyan egyszer\u0171 \u00e1m, \u00f6csk\u00f6s, ahogy te gondolod. Meg te is, K\u00e1zm\u00e9r pajt\u00e1s. Jur\u00e1tus vagyok, teh\u00e1t els\u0151sorban is: n\u00e9zz\u00fck a t\u00e9ny\u00e1llad\u00e9kot. Pro primo: biztos, hogy Pet\u0151fi nincs az \u00e9l\u0151k sor\u00e1ban?
\n– Ez biztos – mondta K\u00e1zm\u00e9r. – Hiszen tudj\u00e1tok, ott voltam Bem vez\u00e9rkar\u00e1ban. \u00c9s a kis \u00f6reg \u00e9ppen engem k\u00fcld\u00f6tt, amikor megkezd\u0151d\u00f6tt a fejvesztett menek\u00fcl\u00e9s, hogy keressem az \u0151 kedvenc\u00e9t, akit a f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1son hagyott, \u00e9s aki nyomtalanul elt\u0171nt onnan. L\u00e1ttam, hogy a kis \u00f6reget jobban felkavarta a k\u00f6lt\u0151 elt\u0171n\u00e9se, mint az eg\u00e9sz csataveszt\u00e9s. Fi\u00e1nak nevezte mindig, \u00e9s apai szeretet sug\u00e1rzott sz\u00fcrke szem\u00e9b\u0151l, ha r\u00e1tekintett.
\n– De hiszen verseit sem tudta olvasni! Alig ny\u00f6g\u00f6tt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t a mi nyelv\u00fcnk\u00f6n!
\n– Mindegy. \u00c9rezte a zsenit benne a kis \u00f6reg. Amikor Lugost elhagytuk, Pet\u0151fi lova megbokrosodott \u00e9s kit\u00f6rt. Nem csoda, mondta ekkor a kis \u00f6reg, alatta a legszel\u00eddebb l\u00f3 is Pegazuss\u00e1 v\u00e1lik, sz\u00e1rnyakat kap.
\n– Sz\u00e9p mond\u00e1s – sz\u00f3lt \u00c9lek. – Becs\u00fclet\u00e9re v\u00e1ln\u00e9k egy k\u00f6lt\u0151nek is.
\n– Honnan tudod, hogy a kis \u00f6reg nem volt az? Mondhatn\u00e1nk, karddal \u00edrt \u00f3d\u00e1kat a Szabads\u00e1g istenasszony\u00e1hoz toll helyett, \u00e9s versesk\u00f6nyv\u00e9nek lapjai csataterek voltak.
\n– Brav\u00f3, K\u00e1zm\u00e9r. Ez is sz\u00e9p mond\u00e1s volt. De folytasd, hogyan gy\u0151z\u0151dt\u00e9l meg hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l. Ott hagytad el, hogy Bem …
\n– Igen. Hiszen ha nem k\u00fcld\u00f6tt volna felkeres\u00e9s\u00e9re, most nem \u00fcln\u00e9k ezen a csatakos \u00e1rokparton. Sz\u00f3val elv\u00e1gtattam a had\u00e1ll\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba, a segesv\u00e1ri \u00faton. Mindenki szembefutott velem, ki gyalog, ki kocsin, ki l\u00f3h\u00e1ton. Sorra k\u00e9rdeztem, aki hajland\u00f3 volt meg\u00e1llani a nagy \u00e9gszakad\u00e1s, f\u00f6ldindul\u00e1sban. Egy husz\u00e1rsz\u00e1zados tal\u00e1lkozott vele, amint \u00e9ppen szembe ment az ellens\u00e9gnek. R\u00e1ki\u00e1ltott, fel akarta kapni maga mell\u00e9. De Pet\u0151fi csak futott, ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba, mintha egyenesen az ellens\u00e9g karjaiba akart volna rohanni.
\n– Kereste a hal\u00e1lt, mert l\u00e1tta, hogy minden elveszett.
\n– \u00cdgy is volt. Ki akarta teljes\u00edteni \u00e1lm\u00e1t: \u201eOtt essem el \u00e9n, A harc mezej\u00e9n.” Egy ezredorvos is j\u00f6tt azt\u00e1n szembe velem, kocsij\u00e1n. Ugyanazt mondta Pet\u0151fir\u0151l, mint a kapit\u00e1ny.
\n– Rohant v\u00e9gzete el\u00e9.
\n– Igen. \u00c9s \u00e9n is v\u00e9le. Mert nemhogy visszafordultam volna a kapott szavahihet\u0151 \u00e9rtes\u00fcl\u00e9sek ut\u00e1n, csak v\u00e1gtattam tov\u00e1bb ut\u00e1na. M\u00e1r nem is \u0151t, a nagy k\u00f6lt\u0151t kerestem. Hanem Petrovics Sanyit, egykori oszt\u00e1lyt\u00e1rsamat. A m\u00faltamat, az ifj\u00fas\u00e1gomat. \u00c9s egyszerre koz\u00e1kok k\u00f6zt tal\u00e1ltam magam. Akik holttesteken kereszt\u00fclv\u00e1gtattak. M\u00e9g l\u00e1ttam \u0151t is, ott fek\u00fcdt v\u00e9r\u00e9ben, elg\u00e1zolva, az orsz\u00e1g\u00fat por\u00e1ban, hanyatt. Mintha mosolygott volna, \u00edgy l\u00e1ttam hirtelen\u00e9ben, de ekkorra m\u00e1r engem is leszedett a l\u00f3r\u00f3l a koz\u00e1kl\u00e1ndzsa.
\n– Teh\u00e1t halott. Szavahihet\u0151 szemtan\u00fa vallom\u00e1sa. Igaz, a tan\u00fa b\u00fcntetett el\u0151\u00e9let\u0171. De adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt m\u00e9gis hiteles \u00e9s esk\u00fcre bocs\u00e1tand\u00f3.
\n– Esk\u00fcsz\u00f6m! Isten a tan\u00fam – mondta patetikusan K\u00e1zm\u00e9r, \u00e9s a l\u00e1ncok megcs\u00f6rrentek, amikor esk\u00fcre emelte kez\u00e9t.
\n– Pro secundo – folytatta Arz\u00e9n. – Hogyan lehetn\u00e9k \u00e9n Pet\u0151fi, ha nem tudok k\u00f6lteni? Hiszen nem mondom, \u00edrtunk f\u0171zfaverseket, \u00e9n is, Elek is. M\u00e1r nebul\u00f3 korunkban. Valami t\u00e1voli atyafis\u00e1gban is lehet\u00fcnk azzal a j\u00f3 \u00f6reg kocsm\u00e1rossal, a v\u00e9n z\u00e1szl\u00f3tart\u00f3val, akit \u0151 oly sz\u00e9pen meg\u00e9nekelt. De hogyan folytathatn\u00e1m az \u0151 m\u0171v\u00e9t, amikor a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 minden \u00e9vsz\u00e1zadban tal\u00e1n egy, ha sz\u00fcletik. – Nem kell neked \u00faj verseket \u00edrni. \u00c9n bet\u00e9ve tudom az \u0151 verseit, Emich Guszt\u00e1v eg\u00e9sz kiad\u00e1sa a fejemben van. Majd le\u00edrom a katorg\u00e1ban. Azt\u00e1n ti tudtok szerb\u00fcl, k\u00f6nnyen megtanultok muszk\u00e1ul. Leford\u00edtj\u00e1tok, \u00edgy terjesztj\u00fck majd k\u00e9ziratban. Nem olyan nagy dolog, r\u00e1\u00e9r\u0151 id\u0151nk lesz b\u0151ven. Fogolyt\u00e1rsaink k\u00f6z\u00fcl pedig senki sem l\u00e1thatta a halott k\u00f6lt\u0151t rajtam k\u00edv\u00fcl, \u0151 is ugyan\u00fagy foglyul eshetett, mint j\u00f3magam.
\n– \u00c9s odahaza – mondta lelkesen Elek – majd h\u00edre megy, hogy Pet\u0151fi \u00e9l! M\u00e9g ez a tudat is milyen vigasz leend a gy\u00e1szba borult haz\u00e1nak! \u00c9s a rem\u00e9ny, hogy valaha m\u00e9g hazaj\u00f6het! Hogy isteni lantj\u00e1t \u00fajra megsz\u00f3laltathatja! Ha eln\u00e9mult is \u00f6r\u00f6kre, legal\u00e1bb v\u00e1rhatj\u00e1k, hogy \u00fajb\u00f3l megsz\u00f3laljon!
\n– N\u00e9zd csak – morogta Arz\u00e9n. – M\u00e1r eg\u00e9szen bel\u00e9lovalta mag\u00e1t az \u00f6csk\u00f6s. Egy bolond sz\u00e1zat csin\u00e1l. No, az\u00e9rt .t\u00e9gy le a dics\u0151s\u00e9gr\u0151l! Tudd meg, hogy \u00e9n leszek Pet\u0151fi \u00e9s ,nem te!
\n– Ahogy akarod, kedves b\u00e1ty\u00e1m. \u00c9n csak akkor v\u00e1llaltam volna, ha te …
\nA koz\u00e1kok szeges nagajk\u00e1ja suhogott. M\u00e1r ott nyargal\u00e1sztak az \u00faton, \u00e9s vadul rikoltozva n\u00f3gatt\u00e1k talpra az agyoncsig\u00e1zott rabokat. A l\u00e1ncok mindenfel\u00e9 megcs\u00f6rrentek. Az emberk\u00edgy\u00f3 megmozdult, \u00e9s messzire kanyarodott az \u00faton a mocsaras tundr\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

K\u00f6vetkezik: Manyilov t\u00e1bornok<\/strong><\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/strong><\/a>, 2. r\u00e9sz,<\/strong><\/a> 3. r\u00e9sz<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00e9t Petrovics Ibr\u00e1nyit t\u00f6rt\u00e9netesen k\u00e9t testv\u00e9rrel l\u00e1ncolj\u00e1k \u0151sze. Az egyiket Petrovics Eleknek h\u00edvt\u00e1k, a m\u00e1sikat Arz\u00e9nnak. Ha k\u00fcls\u0151re volt is k\u00f6zt\u00fck \u00fagynevezett csal\u00e1di hasonlatoss\u00e1g, term\u00e9szet\u00fckre n\u00e9zve meglehet\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek egym\u00e1st\u00f3l. Elek szel\u00edd volt \u00e9s k\u00f6lt\u0151i lelk\u00fclet\u0171, Arz\u00e9n indulatos, szesz\u00e9lyes \u00e9s lobban\u00e9kony. \u00cdgy persze \u0151 viselte h\u00e1rmuk k\u00f6zt legnehezebben a rabs\u00e1g neh\u00e9z j\u00e1rm\u00e1t, \u00e9s K\u00e1zm\u00e9r hasztalanul […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-69280","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/69280","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=69280"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/69280\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=69280"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=69280"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=69280"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}