{"id":70199,"date":"2018-01-06T02:54:47","date_gmt":"2018-01-06T02:54:47","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=70199"},"modified":"2018-01-05T14:01:24","modified_gmt":"2018-01-05T14:01:24","slug":"klasszikusok-kezfogasa-sarkadi-imre-szaz-eve-segesvarnal-9-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=70199","title":{"rendered":"Klasszikusok k\u00e9zfog\u00e1sa: Sarkadi Imre \u2013 SZ\u00c1Z \u00c9VE SEGESV\u00c1RN\u00c1L (10)"},"content":{"rendered":"

Egy di\u00e1kt\u00fcz\u00e9r napl\u00f3ja<\/strong><\/em><\/p>\n

X.<\/strong><\/p>\n

\u2014 \u00dagy \u00e9rzem itt magam \u2014 mondta Pet\u0151fi \u2014, mintha l\u00e1togat\u00f3ba j\u00f6ttem volna. Ahogy a gr\u00f3f kis\u00e9t\u00e1l a mez\u0151re, amikor a csel\u00e9deir\u0151l szakad az izzads\u00e1g. Meg\u00e1ll el\u0151tt\u00fck a homokfut\u00f3j\u00e1val, azt\u00e1n biztatgatja: no, ez der\u00e9k, emberek, csak \u00edgy dolgozzatok tov\u00e1bb. . . Azzal vissza\u00fcl a kocsiba, s megy. Mosolyogtunk s hallgattuk. Olyan j\u00f3\u00edz\u0171en tudott besz\u00e9lni.
\n– H\u00e1rom h\u00f3napja idestova, hogy nem volt kard a kezemben. De nemcsak kard, ha hirtelen el\u0151rohanna valamelyik bokorb\u00f3l az ellens\u00e9g, m\u00e9g egy botot se tudn\u00e9k el\u0151kapni. Nem tudom, mivel riasztan\u00e1m vissza \u0151ket.
\n– Hacsak hanggal nem – mondta a t\u0171zmester.
\n– Hanggal? Csak t\u00e1n nem szavalni kellene nekik?
\n– Na, att\u00f3l ugyan nem voln\u00e1nak elragadtatva. Mert hogy nem \u00e9rtik.
\n– Hiszen k\u00f6lcs\u00f6nadhatom \u00e9n a botom, ha az el\u00e9g – mondtam, hogy \u00e9n is sz\u00f3ljak valamit. – Nekem most m\u00e1r el\u00e9g az \u00e1gy\u00fa.
\nNevett\u00fcnk.
\n– Hiszen besz\u00e9lhetek \u00e9n itt ak\u00e1rmeddig. ..
\n– Csak addig, m\u00edg nem kell L\u00fcders\u00e9k ut\u00e1n szaladni. De l\u00e1ssunk is hozz\u00e1, hogy kelljen.
\n– V\u00e1rjatok, ezt \u00e9n l\u00f6v\u00f6m.
\n– Hoh\u00f3 – a hadnagy piros\u00e1n nevetett, ahogy visszaj\u00f6tt a t\u00e1vcs\u00f6ve mell\u0151l -, civileknek csak n\u00e9zni szabad az \u00e1gy\u00fat. Azt is messzir\u0151l.
\n– Micsoda? Civileknek?
\n– Meg\u00e1lljon, hadnagy \u00far \u2014 emelgette tr\u00e9f\u00e1san a mutat\u00f3ujj\u00e1t a t\u0171zmester -, \u00fagy ne j\u00e1rjon, mint tegnapel\u0151tt az a cseh.
\n– H\u00e1t az hogy j\u00e1rt?
\nPet\u0151fi legyintett, mint akinek nincs m\u00e1r kedv\u00e9re ez a besz\u00e9d. De a t\u0171zmester csak elmondta.
\n– H\u00e1t \u00fagy, hogy nem ismerte fel az \u0151rnagy urat. De m\u00e9g nem el\u00e9g, hogy nem ismerte fel, hanem azt hitte r\u00f3la, hogy valami peregrinus vagy mi.
\n– Adta buta fick\u00f3ja – mondta a hadnagy.
\n– H\u00e1t az \u00e1r\u00e1t meg is adta. Mert ahogy elkezdenek sz\u00f3t v\u00e1ltani, h\u00e1t. . .
\n– Na, ne mes\u00e9lj\u00fcnk err\u0151l – intett Pet\u0151fi.
\n– Nem olyan dolog, amire sz\u00edvesen eml\u00e9kszik az ember.
\n– M\u00e9gis mi volt?
\n– H\u00e1t az volt, hogy meg\u00fct\u00f6tte az \u0151rnagy urat. \u00c9ppen ott \u00e1lltam a k\u00f6zelben.
\n– Micsoda? Meg\u00fct\u00f6tte az \u0151rnagy urat? \u00c9n fal mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtottam volna.
\n– Hiszen az t\u00f6rt\u00e9nt vele \u2014 magyar\u00e1zta a t\u0171zmester, \u00e9s az \u00e1gy\u00fara figyelt m\u00e1r ink\u00e1bb.
\n– Ott voltam, mikor a gener\u00e1lis fal mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta.
\n– B\u00e1ntott engem – mondta Pet\u0151fi. – Ha nem olyan v\u00e9rmes, ha nem olyan goromba, nem lesz nagyobb baja. De a gener\u00e1lissal nem lehetett besz\u00e9lni. Nem t\u0171rt k\u00e9r\u00e9st, nem t\u0171rt megbocs\u00e1t\u00e1st. Hallgattunk. Elindultam a patak fel\u00e9. M\u00edg odaj\u00e1rtam, megvid\u00e1modott egy kicsit a zavart hangulat.
\n– Kolozsv\u00e1r fel\u00e9 a gyorskocsin j\u00f6ttem – mondta Pet\u0151fi, amikor vissza\u00e9rtem a vizes pokr\u00f3cokkal -, rajtunk k\u00edv\u00fcl m\u00e9g h\u00e1rman \u00fcltek a kocsiban. Ferbliztek, ahogy der\u00e9k magyarokhoz illik, vagy mit tudom \u00e9n, hogy mit j\u00e1tszottak. Mindenesetre olyan k\u00e1rtyaj\u00e1t\u00e9kot, amin sokat lehet vesz\u00edteni. Ahhoz mindenesetre eleget, hogy j\u00f3val Kolozsv\u00e1r el\u0151tt az egyik m\u00e1r hoz\u00f3mra kezdjen j\u00e1tszani.
\n– J\u00f3l \u00e1llhatnak a mieink – n\u00e9zel\u0151d\u00f6tt sz\u00e9t, f\u00e9lbeszak\u00edtva egy pillanatra az elbesz\u00e9l\u00e9st.
\n– Sz\u00f3val hoz\u00f3mra megy j\u00e1tszott meg \u00edgy. Nem lepett meg, l\u00e1ttam \u00e9n m\u00e1r ilyet, tavaszon a debreceni parlament h\u00e1rom tagja a tr\u00f3nfoszt\u00e1s el\u0151tti este azon veszett \u00f6ssze, hogy forradalom idej\u00e9n is k\u00f6teles-e f\u0151be l\u0151ni mag\u00e1t az, aki nem fizeti meg egy nap alatt k\u00e1rtyaad\u00f3ss\u00e1g\u00e1t. Volt k\u00f6zt\u00fck egy pomp\u00e1s forradalm\u00e1r, aki azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy nem k\u00f6teles; menjen az ilyen gyal\u00e1zatot szenvedett ember Bud\u00e1t ostromolni, vagy valami m\u00e1s veszedelmes dolgot cselekedj\u00e9k . . . Sz\u00f3val n\u00e9h\u00e1ny honaty\u00e1nkban a tr\u00f3nfoszt\u00e1s el\u0151tt \u00e9lt mindaz a felel\u0151ss\u00e9g, amellyel a r\u00e9gi meg az \u00faj vil\u00e1gnak tartoznak. H\u00e1t ha nekik lehet, mi\u00e9rt nem lehet a kupecoknak a gyorskocsin.
\n– Na hiszen. . .
\n– J\u00e1tszanak h\u00e1t hoz\u00f3mra. De a harmadik csak veszt, csak veszt, m\u00e1r k\u00f6zel van Kolozsv\u00e1r, m\u00e1r egy negyed\u00f3ra, s ott vagyunk, amikor azt mondja a vesztes, akinek nagy szerencs\u00e9je kellett hogy legyen a szerelemben:
\n– Na, uraim, h\u00e1t \u00e9n \u00fagy l\u00e1tom, m\u00e1r nagyon benne maradok ebben a gyal\u00e1zat-ban. . . Viszont itt lakom nem messze Kolozsv\u00e1rt\u00f3l, k\u00e9t\u00f3r\u00e1nyira, vagy m\u00e9g annyira se. S egy nap alatt \u00f6ssze is tudom szedni ezt a kis \u00f6sszeget.
\n– Mennyi volt az a kis \u00f6sszeg?
\n– Lehetett vagy hatsz\u00e1z vagy ezer forint, ahogy odafigyeltem. De addig nem nagyon figyeltem, mert csak azut\u00e1n j\u00f6tt az \u00e9rdekesebbje.
\n(A hadnagy f\u00e9l f\u00fcllel hallgatta a t\u00f6rt\u00e9netet, az \u00e1gy\u00fat tapogatta meg, s hang n\u00e9lk\u00fcl intett, hogy mehet bele a k\u00f6vetkez\u0151 mag.)
\n– No, savany\u00fa arcot v\u00e1g erre a m\u00e1sik kett\u0151, s elkezdi mondani az egyik, hogy sz\u00e9p, sz\u00e9p, de neki nincs egy nap ideje. S\u0151t szorosan v\u00e9ve m\u00e9g egy \u00f3ra sincs, mert a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1lt\u00e1ssal tov\u00e1bb kell indulnia, ha egy\u00e1ltal\u00e1n van v\u00e1lt\u00e1s. . . Ha meg nincs, h\u00e1takkor…
\n– Akkor meg vissza kell fordulnia, nem?
\n– Azt biz’ \u00e9n m\u00e1r nem tudom. De h\u00e1t ugyan\u00edgy besz\u00e9lt a m\u00e1sik is, hogy nincs egy napja, sz\u00f3, ami sz\u00f3, szerett\u00e9k volna l\u00e1tni a p\u00e9nz\u00fcket, amit letisztogattak err\u0151l a der\u00e9k harmadikr\u00f3l lelkiismeretesen; m\u00e9g mondja valaki, hogy nem alapos a magyar. . .
\nEbben a pillanatban recsegve d\u0151lt ki mellett\u00fcnk vagy tizen\u00f6t l\u00e9p\u00e9sre egy fiatal ny\u00e1rfa.
\n– Hoh\u00f3, minket l\u0151nek.
\n– Od\u00e1bb egy kicsivel, fi\u00fak, mert h\u00e1tha eltal\u00e1lj\u00e1k az \u00e1gy\u00fat.
\nUgrottunk a lovakhoz.
\n– Vizes\u00edts k\u00f6zben \u2014 intett futt\u00e1ban a hadnagy, szaladt el\u0151re keresni valami \u00fajabb terepet, ahonnan l\u00e1tni is lehet, l\u0151ni is. Nem ment\u00fcnk sokkal od\u00e1bb, negyven-, \u00f6tvenl\u00e9p\u00e9snyit. Itt, ha \u00e1tment a tiszt a patakon, egy kis magaslatr\u00f3l m\u00e9g jobban l\u00e1tta a c\u00e9lt, mint az el\u0151bb.
\n– Oda, fi\u00fak, mindj\u00e1rt j\u00f6v\u00f6k be\u00e1ll\u00edtani. De Pet\u0151fi m\u00e1r \u00e1ll\u00edtotta is, m\u00edg a hadnagy \u00e1tl\u00e1bolt a patakmedren. Bem\u00e9rte hirtelen szemmel mindegyik\u0151j\u00fck – lehet t\u00f6lteni -, s a magaslaton mutogattak egym\u00e1snak.
\n– N\u00e9zd csak, az valami t\u00e1bornokf\u00e9le.
\n– Vagy egy k\u00fcld\u00f6nc.
\n– Nem, mert nagyon k\u00f6r\u00fclugr\u00e1lj\u00e1k a t\u00f6bbiek, s t\u00fal magas tetej\u0171 a kalapja.
\n– \u00c9ppen odal\u00f6v\u00fcnk \u00fagyis.
\n– T\u0171z – intett a hadnagy, s figyelt\u00e9k a t\u00e1vcs\u0151vel, hogy felnevessenek azt\u00e1n: mintha csak neki lett volna sz\u00e1nva.
\n-Tal\u00e1lt?
\n– \u00dagy l\u00e1tom. M\u00e9g egyet \u00e9ppen oda, ha b\u00edrja a cs\u0151.
\nA t\u0171zmester a fej\u00e9t cs\u00f3v\u00e1lta.
\n– B\u00edrni b\u00edrja, de csak ha musz\u00e1j! ?
\n\u2014 H\u00e1t musz\u00e1j.
\n– Akkor musz\u00e1j neki b\u00edrni.
\nB\u00edrta, de \u00fagy g\u0151z\u00f6lg\u0151it rajta a nedves pokr\u00f3c, mint egy \u00fcst, s alig lehetett hozz\u00e1ny\u00falni, s\u00fct\u00f6tt a g\u0151ze is.
\nPet\u0151fi visszaj\u00f6tt, s folytatta a f\u00e9lbemaradt t\u00f6rt\u00e9netet:
\n– H\u00e1t \u00e9n akkor hogy r\u00f3jam le tartoz\u00e1saimat uras\u00e1gotoknak, \u00edgy hajb\u00f3kol a vesztes. Azt mondja a m\u00e1sik, hogy tal\u00e1n ad\u00f3slev\u00e9l is j\u00f3 lesz. Hogyne, az j\u00f3 lesz, b\u00f3logat a harmadik. H\u00e1t mennyir\u0151l adjak akkor ad\u00f3slevelet? Gondolkoznak, n\u00e9zik egym\u00e1st meg engem, vajon mit sz\u00f3lok, ha kimondj\u00e1k. . .
\n– \u201eMajd tal\u00e1n a fogad\u00f3ban”. . . \u201eDe \u00e9n nem sz\u00e1ll\u00f3k fogad\u00f3ba…” \u201eH\u00e1t adjon, uram, olyan sz\u00e1z aranyr\u00f3l, amely a m\u00e1hoz egy \u00e9vre \u00e9rv\u00e9nyes arannyal \u00e9r fel.” \u201eDe h\u00e1t honnan tudjam \u00e9n, mi lesz m\u00e1hoz egy \u00e9vre \u00e9rv\u00e9nyes…” Ejnye, az \u00f6rd\u00f6gbe is, erre m\u00e1r \u00e9n is felfigyeltem. Akkor azt mondja a harmadik: mindegy az, k\u00e9rem, mi lesz m\u00e1hoz egy \u00e9vre \u00e9rv\u00e9nyes, de ha el\u0151bb is t\u00f6rlesztene, h\u00e1t m\u00e1hoz egy \u00e9vre egyeztetj\u00fck. De nem is kell.
\n– H\u00e1t ez meg mif\u00e9le bolonds\u00e1g?
\n– Tudja az \u00f6rd\u00f6g, mif\u00e9le. Legfeljebb aff\u00e9le, hogy az uraknak jobban esett m\u00e1hoz egy \u00e9vre az arany, mint egy-k\u00e9t \u00f3ra m\u00falva a Kossuth-bank\u00f3. No hiszen, nem baj, \u00e9n ugyan meg nem parancsolhatom nekik, hogy mit fogadjanak el, ha m\u00e1r nyertek a k\u00e1rty\u00e1n. . .
\n(- T\u00fal meleg – tapogatta a cs\u00f6vet az \u00f6reg fal\u00e1b\u00fa. – Vigy\u00e1zzunk, mert hamar elreped. Akkor azt\u00e1n. . .)
\n\u2014 De nem is ez a java. Hanem h\u00e1t az egyik \u00fatit\u00e1rsam velem j\u00f6tt tov\u00e1bbra is, eg\u00e9sz V\u00e1s\u00e1rhelyig. Azt\u00e1n mit gondoltok, ki volt?
\n\u2014 Csak nem egy p\u00fcsp\u00f6k?
\n\u2014 Az a… – nevetett a t\u0171zmester – bolond az ilyenkor V\u00e1s\u00e1rhelyre menni.
\n\u2014 Ne, te, ne – k\u00f6tekedett a hadnagy -, \u00e9n teol\u00f3gus vagyok Debrecenben, h\u00e1t nekem ne b\u00e1ntsd a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket.
\n\u2014 H\u00e1t nem p\u00fcsp\u00f6k, hanem egy vit\u00e9z husz\u00e1r ezredes. Bence bizonyosan eml\u00e9kszik is r\u00e1 – fordult fel\u00e9m -, mert egy napig az \u0151 gazd\u00e1ja volt.
\n\u2014 Feh\u00e9rv\u00e1ry?
\n\u2014 Az. A gr\u00f3f. \u00c9n nem tudom, mi\u00e9rt j\u00f6tt, de ahogy kivettem, h\u00e1t valami megb\u00edzat\u00e1ssal \u00e9rkezett… azt hallottam: az \u00f6reggel addig besz\u00e9lt, am\u00edg az v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r vasra akarta veretni.
\nHallgattunk, kisv\u00e1rtatva hozz\u00e1tette:
\n\u2014 Kicser\u00e9ltem volna a cseh t\u0171zmester\u00e9rt.<\/p>\n

(Folytatjuk<\/em>)<\/p>\n

\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/a>, 2. r\u00e9sz<\/a>, 3. r\u00e9sz,<\/a> 4. r\u00e9sz,<\/a> 5. r\u00e9sz<\/a>, 6. r\u00e9sz<\/a>, 7. r\u00e9sz, <\/a>8. r\u00e9sz<\/a>, 9. r\u00e9sz, <\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy di\u00e1kt\u00fcz\u00e9r napl\u00f3ja X. \u2014 \u00dagy \u00e9rzem itt magam \u2014 mondta Pet\u0151fi \u2014, mintha l\u00e1togat\u00f3ba j\u00f6ttem volna. Ahogy a gr\u00f3f kis\u00e9t\u00e1l a mez\u0151re, amikor a csel\u00e9deir\u0151l szakad az izzads\u00e1g. Meg\u00e1ll el\u0151tt\u00fck a homokfut\u00f3j\u00e1val, azt\u00e1n biztatgatja: no, ez der\u00e9k, emberek, csak \u00edgy dolgozzatok tov\u00e1bb. . . Azzal vissza\u00fcl a kocsiba, s megy. Mosolyogtunk s hallgattuk. Olyan […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-70199","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/70199","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=70199"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/70199\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=70199"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=70199"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=70199"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}