Ha va\u00adla\u00adki v\u00e9gk\u00e9pp elt\u0171nni l\u00e1tszik a XX. sz\u00e1zadi iro\u00adda\u00adlomt\u00f6rt\u00e9net s\u00fcllyeszt\u0151j\u00e9ben: \u0151 az. Ol\u00advas\u00adni ugyan\u00adis nem (na\u00adgyon) ol\u00advass\u00e1k, sza\u00adval\u00adni nem sza\u00advalj\u00e1k, neve \u00e9s \u00e9letm\u0171ve az iro\u00adda\u00adlomt\u00f6rt\u00e9ne\u00adtek \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1rak rakt\u00e1rai m\u00e9ly\u00e9n szunnyad, v\u00e1rva az \u00fajra\u00adfel\u00adfe\u00addez\u00e9s\u00e9t. Ezek, \u00edgy, na\u00adgyon ke\u00adgyet\u00adlen mon\u00adda\u00adtok. Ami\u00adkor azon\u00adban fel\u00adla\u00adpoz\u00adtam a ma\u00adrosv\u00e1s\u00e1rhe\u00adlyi or\u00advos-k\u00f6lt\u0151 bar\u00e1tomt\u00f3l aj\u00e1nd\u00e9kba ka\u00adpott, a har\u00admin\u00adcas \u00e9vek elej\u00e9n meg\u00adje\u00adlent k\u00f6tet\u00e9t, az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy m\u00e9ltat\u00adla\u00adnul van ott, ahol van, \u00e9s hogy meg\u00e9rdem\u00adli, hogy \u00fajra el\u0151vegy\u00fck, ki\u00adhal\u00e1sszuk abb\u00f3l a v\u00e9lt vagy val\u00f3s s\u00fcllyeszt\u0151b\u0151l.<\/p>\n
Egy\u00e9bk\u00e9nt azt tartj\u00e1k r\u00f3la, hogy j\u00f3 k\u00f6lt\u0151 (is) volt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak\u00adban. K\u00edv\u00e1ncsi vol\u00adtam: h\u00e1t ak\u00adkor l\u00e1ssuk, hogy mi is van igaz\u00e1b\u00f3l. Az volt? Vagy mi\u00adlyen k\u00f6lt\u0151 volt? S va\u00adjon mit \u00e9r, mennyit nyom a k\u00e9s\u0151bb k\u00e9t v\u00e1ros k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1b\u00f3l, meg egy mag\u00e1nk\u00f6nyvt\u00e1rb\u00f3l be\u00adszer\u00adzett, el\u0151ze\u00adtes v\u00e1lo\u00adgat\u00e1sban is b\u0151 1500 ol\u00addal\u00adnyi, ki\u00adsebb sz\u00fcne\u00adtek\u00adkel egym\u00e1s ut\u00e1n (1967-ben, 1969-ben \u00e9s 1983-ban) Bu\u00adka\u00adrest\u00adben, a Kri\u00adter\u00adion K\u00f6nyv\u00adki\u00adad\u00f3 gon\u00addoz\u00e1s\u00e1ban meg\u00adje\u00adlent h\u00e1romk\u00f6te\u00adtes (v\u00e1lo\u00adga\u00adtott) gy\u0171jtem\u00e9ny anya\u00adga? Ott van-e a he\u00adlye a rom\u00e1niai ma\u00adgyar k\u00f6lt\u0151k pa\u00adnop\u00adti\u00adkum\u00e1ban, arany\u00adsza\u00adlag-t\u00e1r\u00e1ban Szeml\u00e9r Fe\u00adrenc ver\u00adse\u00adi\u00adnek? Nyilv\u00e1n ott van. S ha igen, ak\u00adkor m\u00e9gis mi\u00e9rt nin\u00adcsen ott? A Dsid\u00e1\u00e9k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban je\u00adlent\u00adkez\u0151, a \u201ehe\u00adli\u00adko\u00adni tri\u00e1sz\u201d ut\u00e1ni nem\u00adzed\u00e9k fon\u00adtos tag\u00adjak\u00e9nt mit tett le az asz\u00adtal\u00adra, le\u00adtett-e va\u00adla\u00admi na\u00adgyon na\u00adgyot egy\u00e1ltal\u00e1n?<\/p>\n
Term\u00e9sze\u00adte\u00adsen m\u00e9g sok k\u00e9rd\u00e9s fel\u00adtev\u0151dik, amely\u00adre \u2013 azt gon\u00addo\u00adlom \u2013 nem az \u00e9n tisz\u00adtem v\u00e1la\u00adszol\u00adni. V\u00e1la\u00adszol\u00adja\u00adnak majd az iro\u00adda\u00adlom\u00adkri\u00adti\u00adku\u00adsok, az iro\u00adda\u00adlomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek. \u00c9n csup\u00e1n arra vol\u00adtam k\u00edv\u00e1ncsi, hogy kij\u00f6n-e egy ilyen tes\u00adtes \u00e9letm\u0171b\u0151l va\u00adla\u00admi\u00adfaj\u00adta \u00e9rv\u00e9nyes, ma is ol\u00advas\u00adhat\u00f3, nem \u00e1thall\u00e1sos, nem \u00e1tideo\u00adlo\u00adgiz\u00e1lt, csup\u00e1n az eszt\u00e9ti\u00adkum fel\u0151l ol\u00advas\u00adhat\u00f3 \u00e9s ol\u00adva\u00adsand\u00f3 k\u00f6lt\u00e9szet. \u00c9s v\u00e1la\u00adszol\u00adha\u00adtok is r\u00e1 most m\u00e1r, hogy igen: kij\u00f6n.<\/p>\n
Nagy\u00adszer\u0171en in\u00addult. M\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00f6lt\u0151i je\u00adlent\u00adkez\u00e9se ut\u00e1n a Nyu\u00adgat kri\u00adtik\u00e1ja jel\u00f6lte ki l\u00edr\u00e1j\u00e1nak a hely\u00e9t. Ak\u00adkor, ami\u00adkor a \u201ehe\u00adli\u00adko\u00adni tri\u00e1sz\u201d tag\u00adjair\u00f3l alig, de ink\u00e1bb nem vett tu\u00addom\u00e1st. Els\u0151 h\u00e1rom ver\u00adsesk\u00f6tet\u00e9t S\u00e1rk\u00f6zi Gy\u00f6rgy, Szerb An\u00adtal, Vas Istv\u00e1n m\u00e9ltat\u00adja, de Radn\u00f3ti is el\u00adis\u00admer\u00e9ssel \u00edr r\u00f3la a napl\u00f3j\u00e1ban. Azt\u00e1n Baum\u00adgar\u00adten-d\u00edj stb. Ala\u00adnyi k\u00f6lt\u0151, szem\u00e9lyes l\u00edr\u00e1t m\u0171vel\u0151, for\u00adma\u00e9rt\u0151, kit\u0171n\u0151 for\u00admam\u0171v\u00e9sz. Fel is fi\u00adgyel\u00adnek r\u00e1 szin\u00adte r\u00f6gt\u00f6n, nem csak itt\u00adhon, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen (\u00e9s f\u0151leg!) nem itt\u00adhon. Ala\u00adnyi k\u00f6lt\u0151, vagy\u00adis: ami az \u00e9let\u00adben, az \u00e9let\u00e9ben, az a k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben. Ver\u00adse\u00adib\u0151l, ha nem len\u00adne m\u00e1s egy\u00e9b fog\u00f3dz\u00f3nk, nyu\u00adgod\u00adtan \u00f6ssze\u00adrak\u00adhatn\u00e1nk az \u00f6n\u00e9le\u00adtrajz\u00e1t. Ud\u00advar\u00adhely, Brass\u00f3, Bu\u00adka\u00adrest, majd megint Brass\u00f3, megint Bu\u00adka\u00adrest. K\u00e9t h\u00e1zass\u00e1g, gye\u00adre\u00adkek, \u00fcgyv\u00e9dked\u00e9s, po\u00adli\u00adti\u00adkai sze\u00adrepv\u00e1llal\u00e1s. \u00c9s itt meg is \u00e1ll\u00adha\u00adtunk egy pil\u00adla\u00adnat\u00adra: hi\u00adszen en\u00adnek az id\u0151szak\u00adnak a k\u00f6ltem\u00e9nye\u00adit, ak\u00e1rcsak a kor\u00e1bban \u00e1lta\u00adlam szer\u00adkesz\u00adtett p\u00e1lyat\u00e1rsa, Horv\u00e1th Istv\u00e1n ha\u00adsonl\u00f3 kor\u00adszak\u00adban \u00edrt l\u00edr\u00e1j\u00e1t ca\u00adkom\u00adpakk ki is r\u00e1mol\u00adhat\u00adjuk az \u00e9letm\u0171b\u0151l. Mint ahogy \u2013 amennyi\u00adre le\u00adhe\u00adtett \u2013 maga is meg\u00adtet\u00adte ezt hellyel-k\u00f6zzel a k\u00e9s\u0151bbi v\u00e1lo\u00adgat\u00e1sok\u00adban.<\/p>\n
Sz\u00f3val: nagy\u00adszer\u0171 fo\u00adgad\u00adtat\u00e1s, a kez\u00adde\u00adti Nyu\u00adgat-hat\u00e1s ut\u00e1n avantg\u00e1rd ka\u00adlan\u00addoz\u00e1s, majd klasszi\u00adciz\u00e1l\u00f3d\u00e1s n\u00e1la is, ak\u00e1rcsak a m\u00e1so\u00addik Nyu\u00adgat-nem\u00adzed\u00e9k tag\u00adja\u00adin\u00e1l, Radn\u00f3ti\u00e9kn\u00e1l. A nem\u00adzed\u00e9k\u00e9n\u00e9l. Ahogy las\u00adsan ha\u00adlad\u00adtam el\u0151re a ha\u00adtal\u00admas k\u00f6lt\u0151i \u00e9letm\u0171ben, csak \u00fagy jel\u00f6lget\u00adhet\u00adtem be a j\u00f3 ver\u00adse\u00adket, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6lt\u0151-ne\u00adve\u00adket is, akik\u00adnek hangj\u00e1ra, hang\u00fct\u00e9s\u00e9re le\u00adhet is\u00admer\u00adni a k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben. K\u00f6t\u00f6tt for\u00adma \u00e9s sza\u00adbad\u00advers, bo\u00adrong\u00f3s be\u00adfel\u00e9 for\u00addul\u00e1s \u00e9s exp\u00adresszi\u00ado\u00adnis\u00adta hars\u00e1nys\u00e1g, kol\u00adlek\u00adti\u00advit\u00e1s-ke\u00adres\u00e9s \u00e9s t\u00e1rsa\u00addal\u00admi el\u00e9ge\u00addet\u00adlens\u00e9g, az em\u00adbe\u00adrek testv\u00e9ris\u00e9g\u00e9nek \u00e9rz\u00e9se \u00e9s \u00f3dai lel\u00adkes\u00fclts\u00e9g a mo\u00addern tech\u00adnik\u00e1r\u00f3l, term\u00e9szet\u00e9lm\u00e9ny \u00e9s harm\u00f3nia-ke\u00adres\u00e9s v\u00e1ltja egym\u00e1st a sz\u00e9pen sorj\u00e1z\u00f3 k\u00f6ltem\u00e9nyek\u00adben. Radn\u00f3ti, Ba\u00adbits, Ady, J\u00f3zsef At\u00adti\u00adla, Kass\u00e1k, de m\u00e9g Dsi\u00adda l\u00edrai hang\u00adja is el\u0151bu\u00adkik, fel\u00adsej\u00adlik itt-ott a so\u00adrok m\u00f6g\u00f6tt. M\u00e9g a ti\u00adpi\u00adkus Szeml\u00e9r-verst\u00edpus is ki\u00adta\u00adpint\u00adhat\u00f3 ezekb\u0151l az \u00e9vekb\u0151l, ami\u00adkor az egye\u00addib\u0151l ki\u00adbont va\u00adla\u00admi, sok\u00adszor bi\u00adzony er\u0151lte\u00adtett, za\u00adva\u00adros \u00e1ltal\u00e1nost. Jelk\u00e9pet a szin\u00adte sem\u00admib\u0151l. Sok hely\u00fctt, bi\u00adzony, m\u00e1r-m\u00e1r a par\u00f3dia hat\u00e1r\u00e1t is s\u00farolv\u00e1n. Ha csak nem te\u00adkintj\u00fck tu\u00adda\u00adtos fricsk\u00e1z\u00e1snak, fi\u00adtyiszt mu\u00adtat\u00e1snak, ami\u00adre \u2013 sz\u0151r ment\u00e9n ugyan \u2013, de szint\u00e9n tal\u00e1lunk elv\u00e9tve p\u00e9ld\u00e1kat. No de ne legy\u00fcnk igazs\u00e1gta\u00adla\u00adnok, hi\u00adszen egyik \u00e1mu\u00adlatb\u00f3l a m\u00e1sik\u00adba es\u00adhet az \u00e9letm\u0171 ol\u00advas\u00f3ja: gy\u00f6ngy\u00adsze\u00adme\u00adket \u00e9s csek\u00e9lyeb\u00adbecs\u00adke, k\u00e9te\u00adseb\u00adbecs\u00adke \u00e9rt\u00e9k\u0171 da\u00adra\u00adbo\u00adkat is tal\u00e1l itt egym\u00e1s ut\u00e1n. De az egy-egy, nem t\u00falont\u00fal sok\u00adszor felt\u0171n\u0151 gy\u00f6ngy\u00adszem, vagy kit\u0171n\u0151 passzus egy-egy tel\u00adje\u00adsen v\u00e9gig nem vitt, a v\u00e9g\u00e9re majd\u00adhogy\u00adnem tel\u00adje\u00adsen le\u00fcl\u0151 vers\u00adben m\u00e9gis\u00adcsak k\u00e1rp\u00f3tol a r\u00e1ford\u00edtott id\u0151\u00e9rt.<\/p>\n
A t\u00f6bb mint 1500 ol\u00addal\u00adnyi gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l ki\u00adker\u00fcl\u0151 majd 130 ol\u00addal\u00adnyi l\u00edrai anyag, ami egy\u00adben mu\u00adtat\u00adja e p\u00e1lya \u00edv\u00e9t is, igen sz\u00e9pen jel\u00f6li egy kiv\u00e9te\u00adles, meg\u00adszen\u00adve\u00addett, a sz\u00e1zad mocs\u00adka\u00adi\u00adban meg\u00admer\u00edtke\u00adzett, an\u00adnak pokl\u00e1ban \u00e9s menny\u00adorsz\u00e1g\u00e1ban egy\u00adar\u00e1nt j\u00e1rt k\u00f6lt\u0151i p\u00e1lya \u00e1llom\u00e1sait. Egy olyan \u00e9vsz\u00e1zad\u00adban, ami\u00adkor a ma\u00adgasb\u00f3l a m\u00e9lybe, a m\u00e9lyb\u0151l a ma\u00adgas\u00adba le\u00adhe\u00adtett jut\u00adni egyik napr\u00f3l a m\u00e1sik\u00adra. \u00c9s nem biz\u00adtos, hogy \u00e9rde\u00admek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6lt\u0151iek sze\u00adrint.<\/p>\n
Forr\u00e1s: www.szekelykonyvtar.ro<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ha va\u00adla\u00adki v\u00e9gk\u00e9pp elt\u0171nni l\u00e1tszik a XX. sz\u00e1zadi iro\u00adda\u00adlomt\u00f6rt\u00e9net s\u00fcllyeszt\u0151j\u00e9ben: \u0151 az. Ol\u00advas\u00adni ugyan\u00adis nem (na\u00adgyon) ol\u00advass\u00e1k, sza\u00adval\u00adni nem sza\u00advalj\u00e1k, neve \u00e9s \u00e9letm\u0171ve az iro\u00adda\u00adlomt\u00f6rt\u00e9ne\u00adtek \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1rak rakt\u00e1rai m\u00e9ly\u00e9n szunnyad, v\u00e1rva az \u00fajra\u00adfel\u00adfe\u00addez\u00e9s\u00e9t. Ezek, \u00edgy, na\u00adgyon ke\u00adgyet\u00adlen mon\u00adda\u00adtok. Ami\u00adkor azon\u00adban fel\u00adla\u00adpoz\u00adtam a ma\u00adrosv\u00e1s\u00e1rhe\u00adlyi or\u00advos-k\u00f6lt\u0151 bar\u00e1tomt\u00f3l aj\u00e1nd\u00e9kba ka\u00adpott, a har\u00admin\u00adcas \u00e9vek elej\u00e9n meg\u00adje\u00adlent k\u00f6tet\u00e9t, az […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-70614","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/70614","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=70614"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/70614\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=70614"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=70614"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=70614"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}