{"id":70902,"date":"2018-01-26T03:05:29","date_gmt":"2018-01-26T03:05:29","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=70902"},"modified":"2018-01-25T13:33:23","modified_gmt":"2018-01-25T13:33:23","slug":"zsigmond-eniko-volt-egyszer-egy-jugoszlavia-7","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=70902","title":{"rendered":"Zsigmond Enik\u0151: Volt egyszer egy Jugoszl\u00e1via (7)"},"content":{"rendered":"

S\u00e1ndor M\u00e1ty\u00e1s Raguz\u00e1ja, a k\u00f6z\u00e9pkori eur\u00f3pai k\u00e9mh\u00e1l\u00f3zat legjelent\u0151sebb v\u00e1rosa, \u00fagy \u00e9lt eml\u00e9kezetemben, mintha minden zeg\u00e9t \u2013 zug\u00e1t ismern\u00e9m, amib\u0151l t\u00e9nyleg volt itt b\u0151ven. A 7. sz\u00e1zadt\u00f3l l\u00e9tez\u0151 g\u00f6r\u00f6g kol\u00f3nia r\u00e9gi neve, a Ragusium (g\u00f6r\u00f6g \u2013 latin) meredeket, lejt\u0151t jelent. \u00dajabb, szerb neve jelent\u00e9se t\u00f6lgyes (dub, t\u00f6lgy), amit a horv\u00e1tok is \u00e1tvettek. Sok t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1son esett \u00e1t, sok gazd\u00e1t cser\u00e9lt, mely korszakok k\u00f6z\u00fcl term\u00e9szetesen Nagy Lajos kor\u00e1t eml\u00edtem, aki 1358-ban, a z\u00e1rai (Zadar) b\u00e9ke ut\u00e1n csatolja a magyar koron\u00e1hoz a v\u00e1rost. A v\u00e1ros\u00e1llam nem \u00e9rezte mag\u00e1t megh\u00f3d\u00edtott tartom\u00e1nynak. Annyira szabadon, \u00e9s mindenf\u00e9le elnyom\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lhettek lak\u00f3i, mintha nem is tartoztak volna Magyarorsz\u00e1ghoz, amely h\u00e1bor\u00faban, bajban, f\u0151leg riv\u00e1lis\u00e1val, Velenc\u00e9vel szemben, mindig megseg\u00edtette. S \u00e9ppen ez\u00e9rt, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00f6ntudatukba spont\u00e1n iv\u00f3dott bele a magyar korona ir\u00e1nti h\u00f3dolat \u00e9s tisztelet. A magyar fennhat\u00f3s\u00e1g 168 \u00e9vig, a Moh\u00e1csi \u2013 v\u00e9szig tartott. A r\u00e9gi tolerancia halv\u00e1ny visszf\u00e9ny\u00e9t v\u00e9ltem felfedezni Tito Jugoszl\u00e1vi\u00e1j\u00e1ban, ahol \u00f6r\u00f6mmel pillantottam meg a v\u00e1rosh\u00e1za homlokzat\u00e1n a kiss\u00e9 kopott, magyar c\u00edmert, amely b\u00fcszk\u00e9n hirdette: voltunk mi egy nagyobb birodalom n\u00e9pe is! Csod\u00e1lkoztam, hogy nem kapart\u00e1k le a falr\u00f3l, n\u00e1lunk r\u00e9g elt\u00fcntett\u00e9k volna.
\nA vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g kultur\u00e1lis ranglist\u00e1j\u00e1n szerepl\u0151 v\u00e1ros \u00e9letem legnagyobb \u00e9lm\u00e9nye volt. K\u00e9s\u0151bb, 1991-ben volt alkalmam P\u00e1rizsban j\u00e1rni, de akkor is azt mondtam: \u201eDubrovnikot l\u00e1tni \u00e9s meghalni\u201d! Az \u00e9n meg\u00edt\u00e9l\u00e9semben lepip\u00e1lta P\u00e1rizst \u2013 a vil\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1t. Azt\u00e1n 2011-ben m\u00e9g egyszer megl\u00e1togattam Dubrovnikot. M\u00e1r t\u00fal volt a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fan, amelyben Szent Bal\u00e1zs v\u00e1rosa komoly k\u00e1rokat szenvedett. De ennek nyoma sem volt sehol. Minden \u00fajba volt h\u00fazva, mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. Bel\u00e9pve a Pile \u2013 kapu barbak\u00e1nj\u00e1n, ugyan\u00fagy v\u00e9gig s\u00e9t\u00e1ltunk a sz\u00e9les falakon, ittunk az Onofrio k\u00fatj\u00e1b\u00f3l, tolongtunk a f\u0151 utc\u00e1n (Stradun), s m\u00e9g a sz\u00e9gyenoszlop (Roland oszlop) is ugyanolyan egykedv\u0171s\u00e9ggel \u00e1llt a f\u0151t\u00e9ren, csak a v\u00e1rosh\u00e1za homlokzat\u00e1r\u00f3l t\u0171nt el a renov\u00e1l\u00e1s \u201eeredm\u00e9nyek\u00e9ppen\u201d a magyar c\u00edmer. \u00c9s az \u00f6reg magyar n\u00e9ni sem \u00e1rulta finom te\u00e1it a v\u00e1rfal tetej\u00e9n, az egyik beugr\u00f3ban, kis te\u00e1z\u00f3j\u00e1ban. Pihenni a Szent Megv\u00e1lt\u00f3 templom\u00e1ba szoktunk bemenni, ami az Onofrio k\u00fatja k\u00f6zel\u00e9ben van. Most is ez t\u00f6rt\u00e9nt. A melegt\u0151l punnyadtan roskadtunk le az egyik padban \u00e9s szund\u00edtottunk egy j\u00f3 f\u00e9l \u00f3r\u00e1t a csendben \u00e9s h\u0171v\u00f6sben.
\nAzt\u00e1n Cattaro (Kotor) k\u00f6vetkezett. Istenem, hogy is mondjam el? Annyira sz\u00e9p itt a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g list\u00e1j\u00e1n szerepl\u0151 montenegr\u00f3i csoda, maga Cattaro \u00e9s a mesebeli \u00f6b\u00f6l, hogy nem lehet elfelejteni. Olyanok a sz\u00fcrke meg feket\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3, 1200 \u2013 1400 m\u00e9teres sziklafalak, mintha minden pillanatban bele akarn\u00e1nak zuhanni az \u00f6b\u00f6lbe. A nagy mered\u00e9ly szinte 360 fokos sz\u00f6get rajzol az Adria legszebb \u00f6ble k\u00f6r\u00fcl, ahol Perastban valaha a fiatal Nagy P\u00e9ter c\u00e1r tanulta a haj\u00f3s mesters\u00e9get, \u00e9s ahol a kal\u00f3zok, vagy az ellens\u00e9g ellen \u00fagy v\u00e9dekeztek, hogy a v\u00edz sz\u00edne alatt hatalmas l\u00e1ncokat fesz\u00edtettek ki a legkeskenyebb szakaszon: a Verig\u00e1n. Azt\u00e1n magyar eml\u00e9kek is k\u00f6tnek minket Cattar\u00f3hoz. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n az Osztr\u00e1k \u2013 Magyar Haditenger\u00e9szet 3 b\u00e1zisa k\u00f6z\u00fcl az egyik Kotorban volt.
\n\u00c9s ott volt az Arnold B\u00f6cklin \u00e1ltal vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt Holtak \u2013 szigete, a Szt. Gy\u00f6rgy sziget, (Die Toteninsel) vel\u00fcnk szemben, a tengerben, hegyes torny\u00fa, feh\u00e9r templom\u00e1val, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte feh\u00e9r s\u00edrk\u00f6vekkel \u00e9s fekete, szomor\u00fa ciprusokkal. (Ki ne ismern\u00e9 a fest\u0151 \u00f6narck\u00e9p\u00e9t, a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt heged\u0171n j\u00e1tsz\u00f3 hal\u00e1llal?) A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 festm\u00e9ny, a Die Toteninsel, aminek egyik v\u00e1ltozata \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Hitler bunker\u00e9nek fal\u00e1n is ott cs\u00fcng\u00f6tt, egy\u00e1ltal\u00e1n nem hasonl\u00edt a szigetre. De a 2011-es montenegr\u00f3i utam alkalm\u00e1val, mintha m\u00e1sk\u00e9pp festett volna a szigetecske. Nem \u00edgy eml\u00e9keztem r\u00e1. Mintha megszaporodtak volna rajta az \u00e9p\u00fcletek, \u00e9s a s\u00edrk\u00f6vek sem l\u00e1tszottak \u00fagy, mint 1984-ben, mivel falakat \u00e9p\u00edtettek a temet\u0151 k\u00f6r\u00e9. Ma m\u00e1r tiltott a turist\u00e1knak oda cs\u00f3nak\u00e1zni.
\nUtaz\u00e1sunk idej\u00e9n a v\u00e1rosban m\u00e9g nagyon j\u00f3l l\u00e1tszottak az 1979-es f\u00f6ldreng\u00e9s maradv\u00e1nyai, amikor a f\u00e9l v\u00e1ros elpusztult. (Mi itthon \u00fagy tudtuk, hogy az a Skopjei-f\u00f6ldreng\u00e9s, mivel az sincs messze, \u00e9s itt volt az epicentruma.) Az \u00f3v\u00e1rosban, a c\u00e9rna – utc\u00e1kban csak mi, n\u00e9h\u00e1ny k\u00f3bor macska \u00e9s gyanakv\u00f3 k\u00e9ppel f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 rend\u0151r k\u00f3sz\u00e1ltunk. Nem sokat l\u00e1ttunk a f\u00e9lig leomlott h\u00e1zakban, amelyek n\u00e9melyik\u00e9ben m\u00e9g a f\u00fcrd\u0151k\u00e1dak is meg voltak, \u00e9s a k\u00e9pek ott l\u00f3gtak a falakon. Olyan volt az eg\u00e9sz a s\u00edri csendben, mintha szellemek j\u00e1rtak volna a csonka falak k\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00fcrk\u00fcl\u00f6d\u00f6tt. A hegyre k\u00fasz\u00f3, zegzugos v\u00e1rfalakat csak alulr\u00f3l n\u00e9zt\u00fck, nekik nem \u00e1rtott a f\u00f6ldreng\u00e9s.<\/p>\n

\"\"<\/a>

A Szt Gy\u00f6rgy sziget ma<\/em><\/p><\/div>\n

A k\u00f6zeli Lovcsen (Fekete) hegy tetej\u00e9n l\u00e9v\u0151 II. Petar Petrovics Njegos eml\u00e9km\u0171r\u0151l \u00e1lmodni sem mert\u00fcnk. A megm\u00e1szhatatlannak t\u0171n\u0151 hegy nem fekete, esetleg a rajta l\u00e9v\u0151 erd\u0151! Feh\u00e9r taraja a Kotori-\u00f6b\u00f6lb\u0151l is nagyon j\u00f3l l\u00e1tszik. Sem id\u0151nk, sem energi\u00e1nk nem volt a p\u00fcsp\u00f6k \u2013 k\u00f6lt\u0151, \u00e1llamf\u00e9rfi, Montenegro ura vil\u00e1gh\u00edr\u0171 mauz\u00f3leum\u00e1nak megl\u00e1togat\u00e1s\u00e1ra. Pedig a hegy Montenegro \u201eszent hegye\u201d, r\u00e9gen az istenek tal\u00e1lkoz\u00f3 helye, ma a nemzeti identit\u00e1s jelk\u00e9pe. A Kotorb\u00f3l felvezet\u0151, nagyon szerpentines aszfalt\u00fat kb. 18 km hossz\u00fa a Krstac \u2013 h\u00e1g\u00f3ig (965 m), ahol a mauz\u00f3leum \u00fatja ki\u00e1gazik bel\u0151le. Maga az egyszem\u00e9lyes f\u0151\u00fat tov\u00e1bb kanyarog megker\u00fclve a hegyet Njegusi, majd Cetinje fel\u00e9. Njegusi falu nevezetess\u00e9ge a \u201enjegusi prsut\u201d, vagyis a sz\u00e1r\u00edtott njegusi sonka, ami speci\u00e1lis \u00e9rlel\u00e9ssel k\u00e9sz\u00fcl. Minden utcasarkon \u00e1rulj\u00e1k errefel\u00e9, Kotorban is. Mi az eff\u00e9le delik\u00e1teszeket itthon \u201epasztr\u00e1m\u00e1nak\u201d nevezz\u00fck. A diszn\u00f3sonk\u00e1hoz \u00e9rdemes olajban \u00e9rlelt \u201ekajmakot\u201d fogyasztani, ami ez estben nem a k\u00e1v\u00e9 tetej\u00e9n \u00faszk\u00e1l\u00f3 barna hab, hanem tejsz\u00ednb\u0151l \u00e9rlelt sajtf\u00e9le. Kajmak, tipikus t\u00f6r\u00f6k sz\u00f3!
\nA kacskaring\u00f3s, nyakt\u00f6r\u0151 \u00fathoz romantikus monda f\u0171z\u0151dik. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag, az utat \u00e9p\u00edt\u0151 mester hal\u00e1losan beleszeretett Nikita kir\u00e1ly vil\u00e1gsz\u00e9p, Milica nev\u0171 l\u00e1ny\u00e1ba. Rem\u00e9nytelen szerelm\u00e9t \u00fagy vallotta meg, hogy az im\u00e1dott l\u00e1ny nev\u00e9nek kezd\u0151bet\u0171j\u00e9t \u201eM\u201d alak\u00fa kanyarokban \u00e9p\u00edtette bele az \u00fatba. Mi 2011-ben Podgoric\u00e1b\u00f3l (volt Titograd) Montenegro f\u0151v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l indulva j\u00f6tt\u00fcnk \u00e1t a l\u00e9lekzet – el\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00faton Budv\u00e1ba, sz\u00e1ll\u00e1shely\u00fcnkre. K\u00e9s\u0151 \u00e9jszaka volt. P\u00e1r pillanatra meg\u00e1lltunk a Krstac \u2013 h\u00e1g\u00f3n, hogy a m\u00e9lyen alattunk l\u00e9v\u0151 Kotori-\u00f6b\u00f6lben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhess\u00fcnk. Csupa f\u00e9ny \u00e9s ragyog\u00e1s volt odalent minden, mintha a csillagok lesz\u00e1lltak volna az Adriai tengerre. Szebbet csak nappal lehetett volna elk\u00e9pzelni, ha m\u00e1snap visszat\u00e9r\u00fcnk, de ebbe idegenvezet\u0151nk semmi \u00e1ron nem egyezett bele.
\n\u00c9s most l\u00e1ssuk a Krstac – h\u00e1g\u00f3n elt\u00e9r\u0151 utat, amely a mauz\u00f3leumhoz vezet, \u00e9s amelyen \u00e1t a Lovcsen Nemzeti Park ter\u00fclet\u00e9re l\u00e9p\u00fcnk. A 6220 hekt\u00e1ros ter\u00fcletet 1952-ben nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k nemzet parkk\u00e1, amely a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, egyed\u00fcl \u00e1ll\u00f3 Lovcsen m\u00e9szk\u0151szikl\u00e1t v\u00e9di, a maga 1300 f\u00e9le n\u00f6v\u00e9ny \u00e9s 200 f\u00e9le mad\u00e1rfaj\u00e1val, sz\u00e1mtalan karsztjelens\u00e9g\u00e9vel, k\u00f6zt\u00fck barlangokkal is. A montenegr\u00f3i Olympos legmagasabb cs\u00facsa a Stirovnik, 1749 m. Persze tetej\u00e9n lentr\u0151l is l\u00e1that\u00f3 a TV rel\u00e9, amihez k\u00f6zel\u00edteni szigor\u00faan tilos, ak\u00e1rcsak n\u00e1lunk a Bucsecsben \u00e9s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny helyen. Rel\u00e9 ide vagy oda, mindig is katonai obiektum volt, nemcsak most. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban Montenegro elfoglal\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa hadm\u0171velet volt, mivel a Lovcsenr\u0151l t\u0171z alatt lehetett tartani az eg\u00e9sz Kotori-\u00f6bl\u00f6t. Az osztr\u00e1k-magyar egys\u00e9gek 1916 janu\u00e1rj\u00e1ban foglalt\u00e1k el a hegyet \u00e9s vonultak be Cetinj\u00e9be, az akkori f\u0151v\u00e1rosba. Szerencs\u00e9re a mauz\u00f3leum nem a Stirovnik cs\u00facson van, hanem, a hegy ellenkez\u0151 v\u00e9gz\u0151d\u00e9s\u00e9n (\u00c9), a m\u00e1sodik legnagyobb cs\u00facson, a Jezerszki cs\u00facson (T\u00f3-cs\u00facs, 1660 m) Ennek a cs\u00facsnak az alj\u00e1ig vezet a panor\u00e1ma\u00fat, ahol a parkol\u00f3ban elhagyhat\u00f3 a g\u00e9pkocsi. Innen m\u00e9g 461 l\u00e9pcs\u0151t kell megm\u00e1szni Petar Njegos s\u00edreml\u00e9k\u00e9ig. A l\u00e9gi felv\u00e9teleket n\u00e9zegetve, az eml\u00e9km\u0171h\u00f6z vezet\u0151, egyenes \u00fat hosszan k\u00f6veti a hegy penge\u00e9les gerincvonal\u00e1t, jobbr\u00f3l, balr\u00f3l t\u00f6bb sz\u00e1z m\u00e9tern\u00e9l is m\u00e9lyebb meredek hegyoldalakkal. Ilyent csak a Vadnyugaton az Escalante Grand Staircase nev\u0171, a 20 km hossz\u00fa, Nagy Escalante D\u00edszl\u00e9pcs\u0151nek nevezett \u00fatszakaszon l\u00e1ttam! Olyan az eg\u00e9sz, mintha a Kir\u00e1lyk\u0151 penge\u00e9les gerinc\u00e9re aszfaltutat \u00e9p\u00edten\u00e9nek!<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/a>, 2. r\u00e9sz,<\/a> 3. r\u00e9sz,<\/a> 4. r\u00e9sz<\/a>, 5. r\u00e9sz,<\/a> 6. r\u00e9sz,<\/a> <\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

S\u00e1ndor M\u00e1ty\u00e1s Raguz\u00e1ja, a k\u00f6z\u00e9pkori eur\u00f3pai k\u00e9mh\u00e1l\u00f3zat legjelent\u0151sebb v\u00e1rosa, \u00fagy \u00e9lt eml\u00e9kezetemben, mintha minden zeg\u00e9t \u2013 zug\u00e1t ismern\u00e9m, amib\u0151l t\u00e9nyleg volt itt b\u0151ven. A 7. sz\u00e1zadt\u00f3l l\u00e9tez\u0151 g\u00f6r\u00f6g kol\u00f3nia r\u00e9gi neve, a Ragusium (g\u00f6r\u00f6g \u2013 latin) meredeket, lejt\u0151t jelent. \u00dajabb, szerb neve jelent\u00e9se t\u00f6lgyes (dub, t\u00f6lgy), amit a horv\u00e1tok is \u00e1tvettek.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-70902","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/70902","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=70902"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/70902\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=70902"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=70902"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=70902"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}