{"id":71028,"date":"2018-01-29T03:02:55","date_gmt":"2018-01-29T03:02:55","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=71028"},"modified":"2018-01-28T14:56:15","modified_gmt":"2018-01-28T14:56:15","slug":"zsigmond-eniko-volt-egyszer-egy-jugoszlavia-9","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=71028","title":{"rendered":"Zsigmond Enik\u0151: Volt egyszer egy Jugoszl\u00e1via (9)"},"content":{"rendered":"

Ploc\u00e9b\u00f3l a tov\u00e1bbi ir\u00e1ny a Neretva v\u00f6lgye volt. A foly\u00f3 itt torkollik az Adri\u00e1ba, sz\u00e9les delt\u00e1t alkotva. \u00c9s itt kezd\u0151dik a vas\u00fatvonal, meg a Szarajev\u00f3ba vezet\u0151 orsz\u00e1g\u00fat is.
\nEgyszer, nagyon r\u00e9gen, l\u00e1ttam egy fekete-feh\u00e9r filmet. A c\u00edme: A Neretvai csata.
\nA film szerint 1943-at \u00edrunk. Tito elcsig\u00e1zott partiz\u00e1njair\u00f3l sz\u00f3l az igaz-mese, amikor nyakt\u00f6r\u0151 hegyi utakon, a megm\u00e1szhatatlannak t\u0171n\u0151 Prenj hegys\u00e9gen menek\u00edti \u00e1t megtizedelt csapat\u00e1t, h\u00e1tv\u00e9dnek civileket haszn\u00e1lva, \u00edgy nyerve eg\u00e9rutat a n\u00e9met csapatok el\u0151tt. A film l\u00e9nyege: senki sem hitte, hogy a partiz\u00e1nok a lehetetlent v\u00e1lasztj\u00e1k a kit\u00f6r\u00e9sre. Akkor szerettem bele, nem a film f\u0151szerepl\u0151j\u00e9be, hanem a Neretva elk\u00e9peszt\u0151, leny\u0171g\u00f6z\u0151 szurdok\u00e1ba. Bakfis fejjel azt hittem, ilyen foly\u00f3 nincs is t\u00f6bb a vil\u00e1gon. Ezt a helysz\u00ednt akartam minden \u00e1ron a maga val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban l\u00e1tni. Azt hiszem, nem volt rossz v\u00e1laszt\u00e1s.
\nA foly\u00f3 jobb partj\u00e1n ma dupla s\u00ednp\u00e1r k\u00edgy\u00f3zik. A bal part magasabb. Itt \u00e9p\u00edtett\u00e9k a szikl\u00e1ba v\u00e1jt, sz\u00e9d\u00edt\u0151 aszfaltutat, ami egy\u00e9bk\u00e9nt n\u00e9ha kecses viaduktokon kereszt\u00fcl \u00e1tkanyarodik az ellenkez\u0151 oldalra is. Ami most, \u00fatk\u00f6zben, a legjobban megbabon\u00e1zott, az a felduzzasztott Neretva t\u00fcrkizk\u00e9k vize volt. Sok\u00e1ig kanyarogtunk a 230 km hossz\u00fa foly\u00f3 partj\u00e1n, mind fennebb \u00e9s fennebb emelkedve a meredek falakon, a 91 alag\u00faton \u00e9s 20 viadukton \u00e1t. A vas\u00fat is p\u00e1ratlan boszork\u00e1nyoss\u00e1ggal hol alattunk, hol felett\u00fcnk kanyargott, majd j\u00f3 ideig nem l\u00e1ttuk, mert elt\u0171nt egy-egy alag\u00fatban, hogy azt\u00e1n, amikor m\u00e1r azt hitt\u00fck, v\u00e9gleg odalett, \u00fajra felbukkanjon mellett\u00fcnk. Eur\u00f3pa legszebb sz\u00edn\u0171 foly\u00f3j\u00e1n 1953-ban duzzasztott\u00e1k fel a Jablanica- tavat Mostar f\u00f6l\u00f6tt (kb. akkora, mint a mi B\u00e9k\u00e1si tavunk), ami nem csak villamos energi\u00e1t termel, hanem pazar \u00fcd\u00fcl\u0151hely is Bosznia-Hercegovin\u00e1ban.
\nA Neretva-v\u00f6lgy legszebb v\u00e1rosa Mostar. Els\u0151 pillant\u00e1sra csup\u00e1n egy \u00e1tlag iparv\u00e1rosnak t\u0171nt. A r\u00e9gi, oszm\u00e1n, illetve bosny\u00e1k v\u00e1rosr\u00e9sz azonban minden csal\u00f3d\u00e1s\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tolt. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a h\u00edres Stari Most (r\u00e9gi, \u00f6reg h\u00edd), amir\u0151l a v\u00e1rost elnevezt\u00e9k. Igazi id\u0151alag\u00fat volt, hiszen pillanatok alatt visszavitt a t\u00f6r\u00f6k k\u00f6z\u00e9pkorba, feledtetve a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s \u00fcvegfal\u00fa \u00e9p\u00fclet\u00e9t, a gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9nyeket, a rohan\u00f3 aut\u00f3buszokat \u00e9s mindent, amit modern korunk alkotott.
\nA XV. sz\u00e1zadban megjelen\u0151 oszm\u00e1nok mellett a kereszt\u00e9nyek csak a XIX sz\u00e1zadban jutnak szerephez. Ekkor t\u00f6k\u00e9letes volt a k\u00e9t felekezet k\u00f6z\u00f6tt a tolerancia, ami 1993-ra a m\u00e9lypontra s\u00fcllyedt. Ez b\u00e9k\u00e9s id\u0151szak am\u00fagy az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia idej\u00e9re esett! Ekkor \u00e9p\u00fclt a Neretva v\u00f6lgy vas\u00fatja is, amely sajnos a kilencvenes \u00e9vek polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faja \u00f3ta nem m\u0171k\u00f6dik. Vil\u00e1gh\u00edr\u0171 h\u00eddja nem csak a Neretva k\u00e9t partj\u00e1t, hanem a v\u00e1ros k\u00e9t r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s k\u00e9t nemzetis\u00e9g\u00e9t: a bosny\u00e1kokat \u00e9s szerb-horv\u00e1tokat, kereszt\u00e9nyeket \u00e9s mohamed\u00e1nokat k\u00f6ti \u00f6ssze.
\n\u00c1ts\u00e9t\u00e1ltunk az UNESCO eme kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9n, a Neretva f\u00f6l\u00f6tt kecsesen \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00d6reg-h\u00eddon. Csod\u00e1ltam, hogy feh\u00e9r m\u00e9szk\u0151t\u00f6mb\u00f6kb\u0151l \u00e9p\u00fclt test\u00e9t nem k\u00f6ti \u00f6ssze semmif\u00e9le ragaszt\u00f3anyag, \u00e9s m\u00e9gis szil\u00e1rdan \u00e1ll imm\u00e1r t\u00f6bb mint 436 \u00e9ve. A h\u00edd k\u00e9t v\u00e9g\u00e9n\u00e9l l\u00e9v\u0151 Tara \u00e9s Helebija tornyok hat\u00e1sosan fokozz\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pkori hangulatot. M\u00e9g Nagy Szulejm\u00e1n \u00e9p\u00edtette 1557-1562-ben, hogy serege sz\u00e1raz l\u00e1bbal kelhessen \u00e1t a Neretv\u00e1n. A h\u00edres Mimar Sinan mester Hayruddin nev\u0171 tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak a munk\u00e1ja. \u00c9s akkor der\u00fclt \u00e9gb\u0151l vill\u00e1mcsap\u00e1s: a XX. sz\u00e1zadv\u00e9g horv\u00e1tjainak semmi sem volt szent, \u00e9s amikor Mostart 1993-ban majdnem f\u00f6ldig rombolt\u00e1k a k\u00f6rnyez\u0151 hegyekr\u0151l, a hidat sem k\u00edm\u00e9lt\u00e9k. 2004-ben t\u00f6bb nemzet \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val, magyar seg\u00edts\u00e9ggel is, eredetiben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre a vil\u00e1gcsod\u00e1t, a foly\u00f3b\u00f3l kihal\u00e1szott eredeti k\u0151t\u00f6mb\u00f6kb\u0151l, melynek sz\u00e9less\u00e9ge 4 m, hossz\u00fas\u00e1ga 30 m, magass\u00e1ga 24 m. S a f\u0151nix mad\u00e1r felt\u00e1madt hamvaib\u00f3l, hirdetve, hogy Mostar volt, van \u00e9s lesz, am\u00edg j\u00f3zan emberek \u00e9lnek a f\u00f6ld\u00f6n. \u00dajabban egy id\u00e9tlen szok\u00e1s d\u00edvik errefel\u00e9: a h\u00eddurg\u00e1s. Helyi tin\u00e9dzserek ugr\u00e1lnak a Neretv\u00e1ba 5 eur\u00f3 fej\u00e9ben. A foly\u00f3 vize alig 12 C fokos, m\u00e9lys\u00e9ge 20 m, \u00e9s m\u00e9g mindig tele van akn\u00e1kkal! No comment.<\/p>\n

\"\"<\/a>

Mostar. Fot\u00f3 Berecz Edg\u00e1r<\/p><\/div>\n

A h\u00edd, a sz\u0171k kis macskak\u00f6ves utc\u00e1k, a hagyom\u00e1nyos keleti baz\u00e1rnegyed, az utc\u00e1ra kik\u00f6lt\u00f6ztetett r\u00e9z, ez\u00fcst \u00e9s aranym\u0171vesek m\u0171helyei; a piros fezt, feh\u00e9r bugyog\u00f3t visel\u0151, meztelen fels\u0151test\u0171 k\u00e9zm\u0171vesek mintha olvasm\u00e1nyaim megelevenedett illusztr\u00e1ci\u00f3i lettek volna! \u00c9s a h\u00e1zak, csupa egy emeletes, kiugr\u00f3 erk\u00e9lyes \u00e9p\u00fclet, amilyeneket azt\u00e1n sok-sok \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban is volt alkalmam l\u00e1tni. De ezekre az erk\u00e9lyekre nem lehet kik\u00f6ny\u00f6k\u00f6lni! A Babits-f\u00e9le \u201eb\u00fas donna barna balkonon\u201da k\u00f6ltem\u00e9nyben m\u00e9g kik\u00f6ny\u00f6k\u00f6lhetett \u201eaz alkonyon\u201d, de az itteni donn\u00e1k, csak a s\u0171r\u0171 far\u00e1csos balkonokon kandik\u00e1lhatnak ki titokban. Az egyik utcai k\u00e1v\u00e9z\u00f3 kis asztal\u00e1hoz letelepedve, r\u00e9z ibrikben, homokon f\u0151z\u00f6tt illatos feketek\u00e1v\u00e9t ittunk, majd ell\u00e1togattunk Mehmed Karadzsoz b\u00e9g mecsetj\u00e9hez. \u00c9ppen d\u00e9li 1 \u00f3ra volt, s egyszer csak felhangzott a fej\u00fcnk feletti minaretben a m\u00fcezzin \u00e9neke, amint Allahot dics\u0151\u00edtette. Mintha G\u00e1rdonyi halhatatlan reg\u00e9ny\u00e9nek lapjair\u00f3l l\u00e9pett volna el\u00e9nk! Nem hagytuk ki a Kujundzsilukot sem (R\u00e9gi Baz\u00e1r), ahol mindenf\u00e9le k\u00e9zm\u0171ves term\u00e9ket \u00e1rulnak. Ha valakinek van r\u00e1 ideje, \u00e9rdemes megn\u00e9zni a Biscsevics, Muszlibegovics \u00e9s Kajtazov h\u00e1zakat is. Bel\u00e9pti d\u00edj csek\u00e9ly, ezek l\u00e1togathat\u00f3k, amolyan m\u00fazeumf\u00e9l\u00e9k. Ha viszont az orsz\u00e1g m\u00faltj\u00e1ra, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re k\u00edv\u00e1ncsi valaki, megl\u00e1togathatja a Hercegovinai M\u00fazeumot. Ellenben j\u00f3 tudni, hogy nem minden mecsetbe lehet bemenni, de Koski Mehmet pasa \u00e9s Karadzsoz b\u00e9g mecsetje l\u00e1togathat\u00f3, amelynek minaretj\u00e9b\u0151l az eg\u00e9sz v\u00e1ros l\u00e1that\u00f3, f\u00e9nyk\u00e9pezhet\u0151. Irigylem Csontv\u00e1rit \u00e9s Ivo Andric-ot. \u0150k m\u00e9g az eredeti, hamis\u00edtatlan Most\u00e1rt l\u00e1tt\u00e1k.
\nHab\u00e1r nem k\u00f6telez\u0151, de az illend\u0151s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt aj\u00e1nlatos hossz\u00fa nadr\u00e1gban, fedett karral \u00e9s fejjel bel\u00e9pni a mecsetekbe. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, a hamam (t\u00f6r\u00f6k k\u00f6zf\u00fcrd\u0151) \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k temet\u0151 sem sz\u00e1m\u00edtanak tabunak.<\/p>\n

D\u00e9lut\u00e1n aut\u00f3buszunk \u00e1trobogott az Iv\u00e1n hegy legmagasabb pontj\u00e1n, egy 1700 m\u00e9ter hossz\u00fa alag\u00faton, \u00e9s hirtelen kibontakozott el\u0151tt\u00fcnk a Szarajev\u00f3i-medence. Az Ivan Sedlo (nyereg) nemcsak a Fekete-tenger \u00e9s az Adria v\u00edzv\u00e1laszt\u00f3ja, hanem egy teljesen m\u00e1s t\u00e1j kapuja is. Itt minden olyan volt, mint otthon. A hegyek m\u00e1r nem voltak olyan feh\u00e9ren kop\u00e1rak, erd\u0151k bor\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Nem ciprusok, f\u00fcgef\u00e1k, oleanderek hajladoztak a sz\u00e9lben, hanem igazi feny\u0151k. Illatukt\u00f3l friss volt a leveg\u0151. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csak az volt, hogy az emberek nem magyarul besz\u00e9ltek.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/a>, 2. r\u00e9sz,<\/a> 3. r\u00e9sz,<\/a> 4. r\u00e9sz<\/a>, 5. r\u00e9sz,<\/a> 6. r\u00e9sz,<\/a> 7. r\u00e9sz,<\/a> 8. r\u00e9sz<\/a>, <\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ploc\u00e9b\u00f3l a tov\u00e1bbi ir\u00e1ny a Neretva v\u00f6lgye volt. A foly\u00f3 itt torkollik az Adri\u00e1ba, sz\u00e9les delt\u00e1t alkotva. \u00c9s itt kezd\u0151dik a vas\u00fatvonal, meg a Szarajev\u00f3ba vezet\u0151 orsz\u00e1g\u00fat is. Egyszer, nagyon r\u00e9gen, l\u00e1ttam egy fekete-feh\u00e9r filmet. A c\u00edme: A Neretvai csata.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-71028","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71028","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=71028"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71028\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=71028"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=71028"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=71028"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}