Vannak emberek, akik \u2013 kezden\u00e9m a mondand\u00f3mat, de lehanyatlik a tollam. Mindj\u00e1rt ments\u00e9get, magyar\u00e1zatot keresek annak, akir\u0151l-amir\u0151l \u00edrni szeretn\u00e9k. Hogy abszurd vil\u00e1gban az a norm\u00e1lis, aki \u00fagy gondolkozik, ahogy lehet. Abszurdiszt\u00e1nban norm\u00e1lis az abszurd. M\u00e9gis, \u00fagy n\u00e9zem innen, az orsz\u00e1ghat\u00e1r sz\u00e9l\u00e9r\u0151l, mint aki abszurdot olvas. Nem norm\u00e1lis, aki ilyet \u00edr. \u00c9s azon gondolkozom, mi\u00e9rt is van benn\u00fcnk ez az elferd\u00fclt gondolkoz\u00e1s. M\u00e1rmint, hogy abszurdnak l\u00e1tom, ami term\u00e9szetes abban az orsz\u00e1gban.
\nGergely Tam\u00e1s \u00edr\u00f3i vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lek.
\nVadmalac-f\u00e9lperceseit olvasva egyre jobban \u00e9rtem, mit mondanak. \u00c9n is abszurdiz\u00e1l\u00f3dom? Humor ez, de nem a norm\u00e1lis fajt\u00e1b\u00f3l. Nem is akaszt\u00f3fa. De Hofi sem. Olyan Tam\u00e1sos. Vannak r\u00e1hajaz\u00f3 ismer\u0151seim, p\u00e9ld\u00e1ul Sz\u00e9kely Szab\u00f3 Zolt\u00e1n humora \u2013 de m\u00e9gis teljesen m\u00e1s. Viszont \u00e9rtem kettej\u00fck egym\u00e1s ir\u00e1nti rokonszenv\u00e9t. Ebb\u0151l fakadhat.
\nHa benne vagy a s\u0171r\u0171j\u00e9ben, nehezebb l\u00e1tni, mert tele a szemed. El kell menni messzebbre, hogy r\u00e1l\u00e1ss arra, mib\u0151l j\u00f6tt\u00e9l. Mib\u0151l vagy. Mintha azt, ami piszk\u00e1lt, am\u00edg benne volt\u00e1l, akkor foghatod fel igaz\u00e1n, amikor kij\u00f6ssz bel\u0151le. Meg\u00e9rtheted, hogy mi\u00e9rt nem \u00e9rtheted. Minimum ez\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g a szabads\u00e1gra. Hogy ne \u00fcljenek r\u00e1 a f\u00fcledre, meg a szemedre. (K\u00edv\u00fcl m\u00e1r a kutya se t\u00f6r\u0151dik veled, szabadon pusztulhatsz bele a honv\u00e1gyba, amit Abszurdiszt\u00e1n ut\u00e1n \u00e9rzel.)
\nNemr\u00e9g hallottam azt a kifejez\u00e9st: elemel\u00e9s. Nem a lop\u00e1s irodalmi v\u00e1ltozata \u00e9rtelm\u00e9ben, hanem amikor a t\u00e9m\u00e1t az \u0151t megsz\u00fcl\u0151 t\u00e9rb\u0151l-id\u0151b\u0151l elemeli, kiemeli, megmutatja, foglalkozik vele az alkot\u00f3. Az \u00e9rtelmez\u0151, a vizsg\u00e1lgat\u00f3, az olvas\u00f3. A gondolkoz\u00f3.
\nEzt a furcsa k\u00f6lt\u0151i elemel\u00e9st \u00e9rzem Gergely Tam\u00e1s Vadmalac f\u00e9lperceseiben is. Mint a legszigor\u00fabb, filoz\u00f3fiai k\u00e1non illet\u00e9keseinek besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9be belekottyint\u00f3, az adott t\u00e9m\u00e1t egy emberibb szf\u00e9r\u00e1ba \u00e1temel\u0151 attit\u0171d, hogy ezzel a kifejez\u00e9ssel \u00e9ljek. Mert ez esetben t\u00e9nyleg err\u0151l van sz\u00f3. Egy magatart\u00e1sforma, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s-projekt, t\u00fal\u00e9l\u00e9si tervezet, m\u00e1s l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g. Olyan f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s, amiben az emberi csillan meg, Abszurdiszt\u00e1n abszurdiz\u00e1l\u00f3dott egyedei k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9s ehhez a f\u00f3kusz\u00e1l\u00e1shoz csak k\u00edv\u00fclr\u0151l, alulr\u00f3l, fel\u00fclr\u0151l, oldalr\u00f3l lehet jogot szerezni.
\nSokat gondolkozom az elv\u00e1ndorl\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1n, a marad\u00e1s nyomor\u00e1n, a menek\u00fcl\u00e9s strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1n, a h\u0171s\u00e9g K\u0151m\u0171ves Kelemen szindr\u00f3m\u00e1j\u00e1n, honnan hogyan fest, v\u00e1ltozik-e a l\u00e9nyeg. Az ember. Mi a fontos. Hogy lehet elviselni, el kell e viselni, el lehet e \u00edt\u00e9lni, meg kell e \u00edt\u00e9lni mindent.
\nGergely Tam\u00e1s Vadmalac csal\u00e1dja egyszerre l\u00e1zad, elszenved, \u00e1t\u00e9l, \u00e1tgondol, \u00e1tr\u00f6h\u00f6g, \u00e1ts\u00edr \u00e9s fel\u00fclemelkedik a \u00e9leten. Ez a helyzet. \u00cdt\u00e9lj\u00e9tek meg – mondja.
\nNemsok\u00e1ra megjelennek Vadmalac f\u00e9lpercesei.<\/p>\n
2018-02-03<\/em> Vannak emberek, akik \u2013 kezden\u00e9m a mondand\u00f3mat, de lehanyatlik a tollam. Mindj\u00e1rt ments\u00e9get, magyar\u00e1zatot keresek annak, akir\u0151l-amir\u0151l \u00edrni szeretn\u00e9k. Hogy abszurd vil\u00e1gban az a norm\u00e1lis, aki \u00fagy gondolkozik, ahogy lehet. Abszurdiszt\u00e1nban norm\u00e1lis az abszurd.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-71235","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-jegyzet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71235","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=71235"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71235\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=71235"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=71235"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=71235"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nN\u00e1szta Katalin<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"