Felsejlik el\u0151ttem, mintha csak lenge f\u00e1tyolon \u00e1t, s ez a f\u00e1tyol leheletfinom, \u00e9s sz\u00ednes, csak csupa eleven piros, lila \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn, olyan elevenen lengeti e f\u00e1tyolt most az eml\u00e9kezet, mint amilyen elevenen m\u00e1szk\u00e1ltunk fel az ist\u00e1ll\u00f3 padl\u00e1s\u00e1ra szappanbubor\u00e9kokat eregetni a leg\u00e9desebb korban.
\nAbban a korban, amelyben m\u00e9g a gyermeki l\u00e9lek f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, milyen t\u00e1rsadalmi korban \u00e9l, nincs id\u0151, t\u00e9r – csak egy van: a j\u00e1t\u00e9k.
\nMost e lenge f\u00e1tyol f\u00e9lrebillen. Egy kisl\u00e1nyk\u00e1t l\u00e1tok a j\u00e9gen. A falut \u00e1tszel\u0151 patak jeg\u00e9n egy pirink\u00f3 sz\u00e1nk\u00f3csk\u00e1t h\u00faz, \u00e9s felindul a meredek partnak. Csak nem akar ott lecs\u00faszni? De bizony, minden baj n\u00e9lk\u00fcl siker\u00fcl, mert nincs is vesz\u00e9ly\u00e9rzete, mert a sz\u00fclei nem olyan t\u00falzottan agg\u00f3d\u00f3 fajt\u00e1k, csak amilyen kem\u00e9ny sz\u00edv\u00f3s fajta \u00e1ltal\u00e1ban a sz\u00e9kelys\u00e9g, csak olyan lehet e cs\u00f6pps\u00e9g, nem t\u00f6bb k\u00e9t \u00e9vesn\u00e9l, nagyobb a pinduri sz\u00e1nk\u00f3, nem is igazi, de eredeti, mert az apai lelem\u00e9ny \u00e1lmodta meg a legkisebb gyereknek, mint mes\u00e9ben: \u00f6v\u00e9 a legt\u00f6bb szeretet, a sz\u00e1nk\u00f3 \u00e9s korl\u00e1tlan szabads\u00e1g.
\nKell-e, lehet-e enn\u00e9l szebb kor? A sz\u00e1nk\u00f3: egy deszkadobozb\u00f3l \u00e1talak\u00edtva, negyven centin\u00e9l nem hosszabb, de rendesen megtalpalva, cs\u00faszik is f\u00fcrg\u00e9n, m\u00e1r rengetegszer megj\u00e1rta a kapuval szemk\u00f6zti meredek domboldalt, nem f\u00e1rad, nem \u00e9hes, nem \u00e1lmos, nem f\u00e1zik. Melege van. Kicsi sz\u00fcrke poszt\u00f3kab\u00e1tja nincs begombolva, de e sz\u00fcrkes\u00e9g nem teszi m\u00e9gsem egyhang\u00fav\u00e1, mert a kab\u00e1tot feldobja a l\u00e1nyka arca, mely oly piros \u00e9s selymes, mint a kora hajnalban kipattan\u00f3 legszebb piros r\u00f3zsa.
\nSehol senki. Egyed\u00fcl van a j\u00e9gen. Testv\u00e9rei m\u00e9g iskol\u00e1ban, a t\u00f6bbi gyerekkel. A vele egykor\u00faak m\u00e9g lehet alusznak, vagy anyuk\u00e1juk nem meri \u0151ket kiengedni. Mert a falu sz\u00e1ja sohase hallgat. Most se, s az erd\u0151re men\u0151 fav\u00e1g\u00f3k reggel \u00e9szreveszik a gyereket, akkor m\u00e9g nem teszik sz\u00f3v\u00e1, de d\u00e9l k\u00f6r\u00fcl \u00fajra megpillantva, nem \u00e1llj\u00e1k meg, r\u00e1 ne pir\u00edtsanak \u201eaz anyura\u201d, kiss\u00e9 fedd\u0151n, kiss\u00e9 \u00e9lcel\u0151dve:
\n\u2022 Meg akarod fagylalni azt a gyereket?
\nDehogy akarja! Minden anya a legjobbat akarja a gyerek\u00e9nek! (dehogy mindegyik, amelyik eldobja, stb., v\u00e9gig se gondolni, m\u00e9g az is iszonyat): legyen er\u0151s, edzett, mint az apa, kedves, szel\u00edd, mint az igazi any\u00e1k. Nevelnek sz\u00edv\u00fck minden szeretet\u00e9vel, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen, ez\u00e9rt tal\u00e1n a legkev\u00e9sb\u00e9 t\u00e9vednek. J\u00f3l \u201ebe van ez is programozva\u201d.
\nBe k\u00e1r, hogy nem eml\u00e9kez\u00fcnk \u00e9let\u00fcnk eme legkor\u00e1bbi korszak\u00e1ra, a legboldogabb, leg\u00e9desebb gyermekkorra, csak sz\u00fcleink mes\u00e9ib\u0151l van tudom\u00e1sunk r\u00f3la, amit \u00e9s amennyit megeml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3nak \u00edt\u00e9ltek a sz\u00e1munkra.
\n\u00cdgy nem eml\u00e9kezhet e l\u00e1nyka sem rengeteg dologra: a r\u00e9gi h\u00e1zra, a legels\u0151 szavaira, melyeket oly \u00e1h\u00edtattal lestek le az ajk\u00e1r\u00f3l sz\u00fclei, testv\u00e9rei.
\nJ\u00f3 sora volt neki. A csal\u00e1d legkisebb gyereke, a harmadik, amolyan \u201eIsten adta\u201d (be nem tervezett gyerek, csak \u201e\u00fagy lettek\u201d akkoriban a kicsik, nem mint manaps\u00e1g. Nem v\u00e1rt\u00e1k meg, legyen k\u00e9sz az \u00faj h\u00e1z, kocsi, net\u00e1n h\u00e9tv\u00e9gi h\u00e1z, s azt\u00e1n t\u00e1n j\u00f6het a gyerek…M\u00e9g szerencse, vannak kiv\u00e9telek, merem rem\u00e9lni: a t\u00f6bbs\u00e9g), \u00edgy elfogadt\u00e1k kis dilemma \u00e1r\u00e1n ugyan…(az anya a elindul Szentgy\u00f6rgyre \u201eeltetetni\u201d a nem k\u00edv\u00e1nt gyereket, de hogy, hogy nem, visszafordul. Tal\u00e1n a lelkiismerete sz\u00f3lal meg, a vall\u00e1soss\u00e1ga befoly\u00e1solja vagy egyszer\u0171en a beavatkoz\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem? Mindegy ma m\u00e1r, mi mi\u00e9rt \u00e9s hogyan volt, de tal\u00e1n az ilyen esem\u00e9nyt soha nem szabadna megtudnia a gyereknek, m\u00e9g akkor sem, ha olyan felh\u0151tlen\u00fcl boldog \u00e9lete lett gyermekkorban, mint a kicsi h\u0151s\u00fcnknek\u2026
\nH\u0151s\u00fcnk m\u00e9g nagyon kicsi, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u201eh\u0151st\u00edpus\u201d. F\u00e9l\u00e9nk, kicsit visszah\u00faz\u00f3d\u00f3, amolyan \u201ej\u00f3l elvan egyed\u00fcl\u201d a j\u00e1t\u00e9kaival. Az anyja mes\u00e9lte: n\u00e9gy \u00e9veske volt, a mikul\u00e1s hozott valamilyen kirak\u00f3s j\u00e1t\u00e9kot, a k\u00e9peket kellett kiraknia, a k\u00e9p alapj\u00e1n \u00f6sszeilleszteni a darabokat. Le sem tette a kez\u00e9b\u0151l eg\u00e9sz este, le sem \u00fclt, am\u00edg mind ki nem rakta. A v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r mag\u00e1ban sajn\u00e1lta az \u00e9desanyja, mi\u00e9rt is vette meg ezt a j\u00e1t\u00e9kot, sajn\u00e1lta szeg\u00e9nyt, l\u00e1tszott rajta, bele van f\u00e1radva, a kicsi arca is gondterhelt.
\nMinden dolg\u00e1t ilyen alapos r\u00e1figyel\u00e9ssel v\u00e9gezte nagyobb kor\u00e1ban is. Mint minden gyermek sors\u00e1t, \u00fagy ennek a kisl\u00e1nynak is meghat\u00e1rozta az a m\u00f3d, ahogy \u00e9s ahol a sz\u00fclei \u00e9ltek. A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld egyik faluj\u00e1ban, alig h\u00e9t kilom\u00e9terre a megyesz\u00e9khelyt\u0151l, a v\u00e1rost\u00f3l. De akkoriban ez a t\u00e1vols\u00e1g megfelelt t\u00f6bb sz\u00e1z kilom\u00e9ternek, ha a sz\u00fcl\u0151k be is utaztak n\u00e9ha a v\u00e1rosba \u00fcgyes-bajos dolgaikat int\u00e9zni, nemigen vihett\u00e9k a gyerekeket, Tal\u00e1n ez a kisl\u00e1ny m\u00e9gis elv\u00e1rhatta volna, hisz a sz\u00fcl\u0151k az \u00e1tlag falusiakn\u00e1l m\u00f3dosabbak voltak, az anyai nagyapja a falu egyik legtehet\u0151sebb embere volt, de mire ez az unok\u00e1ja megsz\u00fcletett, m\u00e1r kul\u00e1knak nyilv\u00e1n\u00edttatott.
\nSzigor\u00fa, sz\u00e1lfaegyenes sz\u00e9kely volt, aki nem pakt\u00e1lt le a \u201ehatalommal\u201d, s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten, kiss\u00e9 f\u00e9lrevonultan \u00e9lte le \u00f6reg napjait. A l\u00e1nya a falu egyik sz\u00e9p l\u00e1nya volt, 7 oszt\u00e1lyt v\u00e9gzett, de nem ker\u00fclt ki v\u00e9g\u00fcl a falu hat\u00e1r\u00e1n t\u00falra, \u00e1mb\u00e1r volt magyarorsz\u00e1gi k\u00e9r\u0151je, de az apa el\u0151bb meg akart bizonyosodni, milyen j\u00f6v\u0151 v\u00e1rna a l\u00e1ny\u00e1ra; egyed\u00fcl utazott el Magyarorsz\u00e1gra sz\u00e9tn\u00e9zni, s hi\u00e1ba felelt meg a fi\u00fa sok szempontb\u00f3l: j\u00f3raval\u00f3, szemreval\u00f3 \u00e9s legf\u0151k\u00e9pp el\u00e9g tehet\u0151s, a tanyai \u00e9letet nem tudta elk\u00e9pzelni a l\u00e1nya \u00e9letter\u00e9\u00fcl, de azt hiszem, m\u00e9g nagyobb de burkoltabb indok is lehetett: a m\u00e9rhetetlen t\u00e1vols\u00e1g\u2026 Mint ahogy a gyerty\u00e1t elf\u00fajja a legkisebb szell\u0151, \u00fagy f\u00fajta le az apa ezt a h\u00e1zass\u00e1got. \u00c9s akkor a l\u00e1nynak mukkannia sem volt joga, b\u00e1tors\u00e1ga. Az esetleges bels\u0151, rejtett b\u00e1natot nem volt \u00e9desanyja, aki leolvassa az arc\u00e1r\u00f3l. De az is lehet, nem is lehetett olyan m\u00e9ly seb, tal\u00e1n m\u00e9gis j\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt az apa? Ki tudja? Ennyi \u00e9v t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l. Abban az id\u0151ben, ha a l\u00e1nynak m\u00e1r akadt v\u0151leg\u00e9nyjel\u00f6ltje, nemigen t\u00e1ncoltatta m\u00e1s fi\u00fa azt a l\u00e1nyt, \u00e9s \u00edgy a szak\u00edt\u00e1s ut\u00e1n ezt a l\u00e1nyt sem vette fel senki t\u00e1ncolni. Sok\u00e1ig. De egyszer m\u00e9gis… A falu egyik j\u00f3val szeg\u00e9nyebb sorban \u00e9l\u0151 leg\u00e9nye. \u00c9s a l\u00e1nynak els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra megtetszett. H\u00e1zass\u00e1g lett bel\u0151le, b\u00e1r az apa egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt elragadtatva… Pedig a fi\u00fa \u00e1tlagon fel\u00fcli volt, \u00e9rtelmes, okos, dolgos fiatalember, amilyen \u00e9pp ennek a l\u00e1nynak illett, aki bizony el\u00e9gg\u00e9 csendes, visszah\u00faz\u00f3d\u00f3, f\u00e9l\u00e9nk term\u00e9szet\u0171 volt, de ha felold\u00f3dott olyan gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en ragyogtak az \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k szemei, mint este a s\u00f6t\u00e9t \u00e9gen a csillagok.
\nA fiatalasszony alkalmazkod\u00f3 term\u00e9szet, v\u00e1llalja az egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6nny\u0171 \u00e9letet a f\u00e9rje oldal\u00e1n. Abban az id\u0151ben, a m\u00faltban. De mikor? De minek fontos ez? A mai fiataloknak, akik meg (de ink\u00e1bb nem) akarj\u00e1k ismerni a m\u00faltat, a sz\u00fcleik \u00e9let\u00e9t\u2026
\nA kis cs\u00f6pps\u00e9g gondtalanul n\u00f6v\u00f6get teh\u00e1t apja, anyja, n\u0151v\u00e9re \u00e9s b\u00e1tyja \u00f6r\u00f6m\u00e9re. \u0150 a vigasz az er\u0151t id\u0151 el\u0151tt fel\u0151rl\u0151 napi neh\u00e9z fizikai munk\u00e1t\u00f3l megf\u00e1radt ap\u00e1nak, aki est\u00e9nk\u00e9nt boldogan kapta \u00f6lbe, ringatta a t\u00e9rd\u00e9n, tal\u00e1n mes\u00e9lt is neki, de ezek nem val\u00f3di n\u00e9pmes\u00e9k voltak, hanem a kedvenc \u00e1llatair\u00f3l sz\u0151tt r\u00f6vid, \u00e9rdekes, oktat\u00f3 c\u00e9lzat\u00fa elbesz\u00e9l\u00e9sek, ink\u00e1bb f\u00e9lig val\u00f3\u2026 Az \u0151 lovai nem ettek parazsat, nem voltak t\u00e1ltosok, hanem a mez\u0151t \u00e9s erd\u0151t j\u00e1r\u00f3k, sz\u00e9n\u00e1t hordtak a Pelesk\u00e9r\u0151l, r\u00e9p\u00e1t a mez\u0151r\u0151l, de tal\u00e1lkoztak n\u00e9ha medv\u00e9vel is, itt j\u00f6ttek az izgalmas, \u00e9rdekes fordulatok, hogyan kell meg\u0151rizni a jelenl\u00e9tet, mit kell tenni, belefoglalva val\u00f3di megt\u00f6rt\u00e9nt eseteket, de fel\u00f6lt\u00f6ztetve, kisz\u00ednezve, kiss\u00e9 f\u00e9lelmetesen, m\u00e9gis kiss\u00e9 tele sz\u00e9kely furfanggal, \u00e9szj\u00e1r\u00e1ssal, mert amikor m\u00e1r t\u00fal nagy volt a r\u00e9m\u00fclet a gyermekei szem\u00e9ben, az apa elnevette mag\u00e1t, jelezve, csak ugratja az apr\u00f3s\u00e1gokat, hisz hamar j\u00f3ra ford\u00edtotta a mesesz\u00e1l menet\u00e9t, v\u00e9g\u00fcl is nem ette meg a medve az embert…
\nKedvenc mes\u00e9je volt a kicsinek a rossz farkasr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3. Persze, ki eml\u00e9kszik val\u00f3j\u00e1ban ezekre? K\u00e1r\u2026 De az\u00e9rt ez nem volt hi\u00e1ba, mert m\u00e9lyen a tudat alatt minden elrakt\u00e1roz\u00f3dik. A gyermekkor soha vissza nem t\u00e9r\u0151, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 soha el nem \u00e9rhet\u0151 felh\u0151tlen boldogs\u00e1ga.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Felsejlik el\u0151ttem, mintha csak lenge f\u00e1tyolon \u00e1t, s ez a f\u00e1tyol leheletfinom, \u00e9s sz\u00ednes, csak csupa eleven piros, lila \u00e9s r\u00f3zsasz\u00edn, olyan elevenen lengeti e f\u00e1tyolt most az eml\u00e9kezet, mint amilyen elevenen m\u00e1szk\u00e1ltunk fel az ist\u00e1ll\u00f3 padl\u00e1s\u00e1ra szappanbubor\u00e9kokat eregetni a leg\u00e9desebb korban. Abban a korban, amelyben m\u00e9g a gyermeki l\u00e9lek f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, milyen t\u00e1rsadalmi korban […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-71710","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71710","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=71710"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71710\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=71710"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=71710"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=71710"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}