Hadd besz\u00e9ljek ma d\u00e9lut\u00e1n egy kiss\u00e9 haza, azaz hadd legyen sz\u00f3 a m\u00e9di\u00e1r\u00f3l, mert t\u00f6bb erd\u00e9lyi magyar napilap \u00fcnnepli ezekben a napokban megjelen\u00e9s\u00e9nek f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. \u00d6tven esztend\u0151vel ezel\u0151tt, a megy\u00e9s\u00edt\u00e9ssel egyid\u0151ben, Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n, Cs\u00edkszered\u00e1ban, Szatm\u00e1rn\u00e9metiben, Nagyv\u00e1radon \u00e9s m\u00e1sutt t\u00f6bb megyei napilapot is l\u00e9trehozt\u00e1k \u2013 term\u00e9szetesen a rom\u00e1n helyi lapokkal egyetemben \u2013 vagy \u00e1tszerveztek olyan \u00fajs\u00e1gokat, amelyek addig tartom\u00e1nyi c\u00e9lokat szolg\u00e1ltak. Noha a megyei napilapok l\u00e9trehoz\u00e1sa egy\u00e9rtelm\u0171en azt szorgalmazta, hogy a korabeli hatalom a lakoss\u00e1ghoz k\u00f6zelebb tal\u00e1lja meg a maga propaganda eszk\u00f6zeit, f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l az is nyugodtan elmondhat\u00f3, hogy ezek a lapok egyfajta szellemi m\u0171helyt is jelentettek p\u00e1lyakezd\u0151 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3knak, \u00edr\u00f3knak, k\u00f6lt\u0151knek, illetve fel\u00fcletet kin\u00e1ltak a m\u0171v\u00e9szetekre vonatkoz\u00f3 eszmecser\u00e9knek \u00e9s ugyanakkor lehet\u0151s\u00e9get teremtettek a n\u00e9prajzosoknak, muzeol\u00f3gusoknak \u00e9s m\u00e1s szakembereknek arra, hogy k\u00f6z\u00f6lhessenek eg\u00e9sz sor olyan sz\u00f6veget vagy vizu\u00e1lis anyagot, amelyekben az erd\u00e9lyi magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jellemz\u0151i t\u00e1rultak fel \u00e9s amelyeket addig sz\u00e9lesebb k\u00f6rben nem sokan ismertek. Noha a korabeli lapok \u00e9l\u00e9re a k\u00f6zponti vagy megyei p\u00e1rtbizotts\u00e1gok \u00e1ll\u00edtottak f\u0151szerkeszt\u0151ket, nem egyszer az orsz\u00e1gos sajt\u00f3term\u00e9kek, az El\u0151re, az Ifj\u00famunk\u00e1s munkat\u00e1rsait k\u00fcldve el az \u00faj megyesz\u00e9khelyekre, vagy m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 tartom\u00e1nyi lapok \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3it k\u00e9rt\u00e9k fel seg\u00edteni, a t\u00e9nyen mit sem v\u00e1ltoztat, hogy ott, ahol az \u00fajdons\u00fclt lapvezet\u0151knek volt b\u00e1tors\u00e1guk az am\u00fagy behat\u00e1rolt mozg\u00e1ster\u00fcket teljes m\u00e9rt\u00e9kben kihaszn\u00e1lni, ott maradand\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek sz\u00fclettek. A k\u00f6telez\u0151 ipari, mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s m\u00e1s, \u00fagynevezett vivm\u00e1nyanyagok mellett az erd\u00e9lyi magyar irodalom kiv\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sai jelentek meg ezeknek a lapoknak legink\u00e1bb a h\u00e9tv\u00e9gi mell\u00e9kleteiben, az akkor m\u00e1r k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa \u00edr\u00f3k rangos publicisztikai \u00edr\u00e1sokkal jelentkeztek, s\u0151t mi t\u00f6bb, a legt\u00f6bb lap azt is el\u00e9rte, hogy \u00e9vente, negyed\u00e9vente vagy \u00e9ppen havonta k\u00fcl\u00f6n kiadv\u00e1nyuk is napvil\u00e1got l\u00e1sson. A sepsiszentgy\u00f6rgyi Megyei T\u00fck\u00f6r nagy szerepet j\u00e1tszott a fiatal \u00edr\u00f3k-k\u00f6lt\u0151k felp\u00e1rtol\u00e1s\u00e1ban, a cs\u00edkszeredai Hargita a maga rendszeres n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti oldalaival el\u0151sz\u00f6r mutatta meg a Hargita vagy a Bucsin k\u00e9t oldal\u00e1n \u00e9l\u0151knek mindazokat a helyi \u00e9rt\u00e9keket, amelyek az addig alig ismert falvakat-k\u00f6zs\u00e9geket jellemezt\u00e9k, hasonl\u00f3k\u00e9ppen cselekedett a Szatm\u00e1ri H\u00edrlap \u00e9s m\u00e9g hosszasan lehetne folytatni a sort. A rom\u00e1niai rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n ezeknek a lapoknak a neve j\u00f3r\u00e9szt megv\u00e1ltozott, egyesek fejl\u00e9ceikben m\u00e9g utalnak, m\u00e1sok m\u00e1r nem az el\u0151djeikre, az egykori lapsz\u00e1mok imm\u00e1r s\u00e1rgul\u00f3 kollekci\u00f3kban foglalnak helyet a k\u00f6nyvt\u00e1rakban, de alighanem a huszonegyedik sz\u00e1zad elhozza majd annak is az idej\u00e9t hogy ezekb\u0151l a lapokb\u00f3l digit\u00e1lis gy\u0171jtem\u00e9nyek legyenek \u00e9s akkor majd a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n is lehet kutatni olyan egykori \u00e9rt\u00e9kek ut\u00e1n, amelyek meg\u00e9rdemlik az \u00fajra megjelentet\u00e9st, a k\u00f6tetekbe v\u00e1logat\u00e1st.Mert nem szabad elfeledni, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a m\u00falt sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veiben, a diktat\u00fara szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amikor nem csak az erd\u00e9lyi magyar iskol\u00e1kat igyekeztek fokozatosan felsz\u00e1molni, a magyar telep\u00fcl\u00e9s- valamint f\u00f6ldrajzi nevek haszn\u00e1lat\u00e1t betiltani, a magyar nyelv\u0171 t\u00e9v\u00e9- \u00e9s r\u00e1di\u00f3 ad\u00e1sokat besz\u00fcntetni, ezek a lapok jelentett\u00e9k a nyelvi mened\u00e9ket mindazoknak az olvas\u00f3knak, akik a sorok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9pes voltak felfogni az \u00fczeneteket. A napilapok nyilv\u00e1nval\u00f3an egyetlen napra k\u00e9sz\u00fclnek, de \u00edgy, \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben, f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad telt\u00e9n is \u00fczennek: a nyelv, a sz\u00f3, a gondolat a leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eszk\u00f6z. \u00c9s ma is vigy\u00e1zzunk r\u00e1, hogy mik\u00e9nt haszn\u00e1ljuk. Mindig az \u00e9p\u00edt\u00e9sre \u00e9s soha nem a rombol\u00e1sra.<\/p>\n