
{"id":72350,"date":"2018-03-10T02:57:15","date_gmt":"2018-03-10T02:57:15","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=72350"},"modified":"2018-03-09T15:39:23","modified_gmt":"2018-03-09T15:39:23","slug":"bako-maria-szekely-lanyok-bukarestben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=72350","title":{"rendered":"Bak\u00f3 M\u00e1ria: Sz\u00e9kely l\u00e1nyok Bukarestben"},"content":{"rendered":"<p><em>Az al\u00e1bbi, vitaind\u00edt\u00f3nak sz\u00e1nt besz\u00e1mol\u00f3t a Bukaresti Magyar \u00c9let c. foly\u00f3irat (f\u0151szerkeszt\u0151: dr. Bencze Mih\u00e1ly) legfrissebb sz\u00e1m\u00e1nak f\u0151hely\u00e9n, az 1-2. oldalon tal\u00e1ltuk, s \u00fagy gondoljuk, hogy t\u00e9nyszer\u0171 tanuls\u00e1gai sz\u00e9lesebb k\u00f6rben is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st kelthetnek. N\u00e9mi r\u00f6vid\u00edt\u00e9ssel tov\u00e1bbadjuk. (K\u00e1f\u00e9 f\u0151nix)<\/em><!--more--><\/p>\n<p>M\u00e1r sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny l\u00e9tezik az itt \u00e9l\u0151 magyarok sors\u00e1r\u00f3l. Tudom\u00e1som szerint a magyar l\u00e1nyokr\u00f3l, asszonyokr\u00f3l csak mellesleg k\u00e9sz\u00fclt le\u00edr\u00e1s. Felhaszn\u00e1lva a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutat\u00e1sok eddigi eredm\u00e9nyeit, megpr\u00f3b\u00e1lok err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l \u00f6sszefoglalva \u00edrni egy p\u00e1r gondolatot. (\u2026) Az \u00e1ltalam \u00e1tn\u00e9zett id\u0151szak a sz\u00e9kelyek bukaresti jelenl\u00e9t\u00e9nek kezdet\u00e9t\u0151l 1944-ig tart. Tov\u00e1bb m\u00e1s folytathatja, aki jobban ismeri az elm\u00falt \u00e9vek jelens\u00e9geit. T\u00f6bb munk\u00e1t ismer\u00fcnk, ezek szolg\u00e1ltak alapul, a szerz\u0151k beleegyez\u00e9s\u00e9vel. Amit hangs\u00falyozni pr\u00f3b\u00e1lok, az a sz\u00e9kely n\u0151k jelenl\u00e9te v\u00e1rosunkban.<br \/>\nOlvasm\u00e1nyaink sor\u00e1n mindny\u00e1jan \u00e9szrevett\u00fck, de err\u0151l k\u00fcl\u00f6n nem besz\u00e9lt\u00fcnk, hogy sok \u00e9rt\u00e9kes ember neve v\u00e1lt ismertt\u00e9, de hol voltak a n\u0151k? Eg\u00e9sz list\u00e1kat tudunk fel\u00e1ll\u00edtani a fontosabbn\u00e1l fontosabb f\u00e9rfiak \u00e9rdemeir\u0151l, de a n\u0151k jelenl\u00e9t\u00e9t hom\u00e1ly bor\u00edtja. Tudjuk, hogy minden h\u00edres f\u00e9rfi m\u00f6g\u00f6tt ott \u00e1ll a h\u0171s\u00e9ges, \u00f6szt\u00f6nz\u0151, s\u0151t a sikerhez hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3 asszony. Mi lett volna a mostani helyzet kialakul\u00e1s\u00e1ig, ha a bukaresti csal\u00e1dok csak f\u00e9rfiakb\u00f3l tev\u0151dtek volna \u00f6ssze? Mind eml\u00edtj\u00fck a csal\u00e1dokat, a gyerekeket, az iskol\u00e1kat, a szervezeteket, a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3 esem\u00e9nyeket, de eleny\u00e9sz\u0151 a megeml\u00edtett h\u00f6lgyek sz\u00e1ma.<br \/>\nIsmerj\u00fck az \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyt, miszerint az asszonyok helye a fakan\u00e1l \u00e9s a b\u00f6lcs\u0151 mellett van. Az \u00fariasszonyoknak nem volt szabad m\u00e9g a konyh\u00e1ba sem bel\u00e9pni\u00fck, nehogy hagymaszag\u00faak legyenek, dolgozni csak a szeg\u00e9nyek k\u00e9nyszer\u00fcltek. \u00c9n ebb\u0151l a szempontb\u00f3l olvastam \u00e1t egy p\u00e1r j\u00f3l ismert tanulm\u00e1nyt. Minden elismer\u00e9sem \u00e9s k\u00f6sz\u00f6netem az alapos, hossz\u00fa \u00e9s t\u00fcrelmes munka szerz\u0151inek, akik n\u00e9lk\u00fcl ezt a t\u00e9m\u00e1t fel sem vethetn\u00e9nk.<br \/>\nKezdj\u00fck azzal, ami a szeg\u00e9ny erd\u00e9lyi magyarokat idehozza Bukarestbe. Ezt sokan latolgatj\u00e1k. Hencz Hilda szerint a Bucurestiul maghiar c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben &#8211; minden id\u00e9zet saj\u00e1t ford\u00edt\u00e1s &#8211; \u00e1ll\u00edtja: \u201eA kiv\u00e1ndorl\u00e1s okai, hab\u00e1r sz\u00e1mosak, val\u00f3j\u00e1ban a szeg\u00e9nys\u00e9gre vezethet\u0151k vissza. P\u00e9ld\u00e1ul, a hosszantart\u00f3 \u00e9h\u00edns\u00e9g, amely a sz\u00e9kelys\u00e9get 1814 \u00e9s 1817 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rintette, sokakat kiv\u00e1ndorl\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtett.&#8221; Bal\u00e1s G\u00e1bor A sz\u00e9kelyek nyom\u00e1ban c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, Barab\u00e1s Endre A sz\u00e9kely kiv\u00e1ndorl\u00e1s, a Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9l\u0151 magyarok helyzete t\u00e9m\u00e1j\u00fa cikk\u00e9ben \u00e1llnak azok a gondolatok, amelyek szerint \u201ea sz\u00e9kely nem sz\u00edvesen kezdte \u00fajb\u00f3l a gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gek folyt\u00e1n f\u00e9lresiker\u00fclt \u00e9let\u00e9t olyan k\u00f6rnyezetben, ahol ismerik&#8221;, \u00e9s most az eredeti mondat: \u201eInk\u00e1bb veszik \u00fatjukat Rom\u00e1nia fel\u00e9, ahol nem ismerik, s akik ismern\u00e9k, azokt\u00f3l nincs mi\u00e9rt sz\u00e9gyellni\u00fck sorsukat.&#8221; Ez\u00e9rt a f\u00e9rfiak minden munk\u00e1t elv\u00e1llaltak, mesters\u00e9get tanultak, k\u00f6zismerten becs\u00fcletes, min\u0151s\u00e9gi munk\u00e1t folytattak. A l\u00e1nyok helyzete hasonl\u00f3. A kisl\u00e1nyokat, akik m\u00e9g f\u00e9s\u00fclk\u00f6dni sem tudtak, mint az \u00e9n \u00c9desany\u00e1m, akit Erd\u00e9ly m\u00e1s vid\u00e9keire k\u00fcldtek, kor\u00e1n munk\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. El kellett menni k\u00e9t okb\u00f3l: egyr\u00e9szt a nagy szeg\u00e9nys\u00e9g, m\u00e1sr\u00e9szt a gondoskod\u00e1s miatt. Igen, mert a sz\u00e9kely csal\u00e1d tudta, hogy ez lesz az \u00e9let iskol\u00e1ja, amit otthon nem kaphatnak meg. A gazdag, j\u00f3l nevelt zsid\u00f3, n\u00e9met, rom\u00e1n, magyar csal\u00e1dokban elsaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k azokat az ismereteket, amelyek eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckben, a saj\u00e1t csal\u00e1djukban szint\u00e9n alapvet\u0151eknek bizonyultak, bele\u00e9rtve a nyelveket is. De a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s megismer\u00e9s, meg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s elismer\u00e9s m\u00e1sik oldala az volt, hogy az illet\u0151 csal\u00e1dok tudom\u00e1sul vett\u00e9k a sz\u00e9kelys\u00e9g, a magyars\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, s\u0151t sokan magyarul is megtanultak, ahogy ezt sok szerz\u0151 \u00e9s bukaresti lakos meg is jegyezi. P\u00e9ld\u00e1ul Hencz Hilda tudatja Barab\u00e1s Mikl\u00f3sr\u00f3l a Raimondi csal\u00e1ddal val\u00f3 kapcsolatair\u00f3l besz\u00e9lve, hogy, \u201ea Raimondi l\u00e1nyok sok nyelven besz\u00e9ltek, m\u00e9g magyarul is, amit a dajk\u00e1ikt\u00f3l \u00e9s szolg\u00e1l\u00f3ikt\u00f3l tanultak&#8221;. Beke Gy\u00f6rgy\u00f6t is eml\u00edti, aki arr\u00f3l \u00e9rtes\u00edt, hogy nemcsak bukarestieket, de m\u00e9g a moldvai Vasile Alecsandrit is megtan\u00edtott\u00e1k magyarul a n\u00e1la szolg\u00e1l\u00f3k. Mindez azonban nem z\u00e1rja ki a sz\u00e1mos megal\u00e1z\u00e1st, zaklat\u00e1st, amit sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl el kellett t\u0171rni. Sok ismert vagy ismeretlen, ezek ut\u00e1n sz\u00fcletett gyermeket vittek haza vagy neveltek Bukarestben. Annyi l\u00e1ny j\u00f6tt Bukarestbe, hogy egy teljes kateg\u00f3ri\u00e1t alkottak. Hencz Hilda eml\u00edtett k\u00f6nyv\u00e9ben b\u0151ven \u00edr az itteni sz\u00e9kely l\u00e1nyok kimen\u0151ir\u0151l: \u201eA szolg\u00e1l\u00f3l\u00e1nyok vas\u00e1rnaponk\u00e9nt a Cismigiu parkban vonultak fel k\u00e9zenfogva n\u00e9gyes-\u00f6t\u00f6s csoportban, magyarul \u00e9nekelve. A frissen \u00e9rkez\u0151k meg\u0151rizt\u00e9k m\u00e9g n\u00e9pviselet\u00fcket \u00e9s befont hajukat. A szolg\u00e1l\u00f3k felvonul\u00e1sa a Cismigiuban meghat\u00f3 jelens\u00e9g volt, feltehetj\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st, val\u00f3j\u00e1ban h\u00e1nyan lehettek, lehet, hogy nem t\u00f6bben, mint k\u00e9tezren. A s\u00e9t\u00e1nyokat felosztott\u00e1k az illet\u0151k helys\u00e9gnevei ut\u00e1n.&#8221; (&#8230;) Azt is megtudjuk a szerz\u0151t\u0151l, hogy ide a mesterleg\u00e9nyek is j\u00e1rtak, valamint a Bar\u00e1tok templom\u00e1hoz k\u00f6zel tal\u00e1lhat\u00f3 Szent Gy\u00f6rgy t\u00e9rre. A magyar h\u00e1zi alkalmazottak fontoss\u00e1g\u00e1t mindenki elismerte \u00e9s ma is ezt teszi mindenhol a vil\u00e1gban, ahov\u00e1, sajnos, elker\u00fclnek. Teh\u00e1t Bukarestbe csel\u00e9dnek \u00e9rkeztek. Ezt a sz\u00f3t le\u00edrtam, mert \u00edgy szerepel mindenhol. \u00c9n t\u00f6bbet nem fogom haszn\u00e1lni, mert mi, atyhaiak lealacsony\u00edt\u00f3nak, megal\u00e1z\u00f3nak tartjuk. \u00cdgy elker\u00fclj\u00fck a paraszt sz\u00f3t is. Nagyap\u00e1m f\u00f6ldm\u0171vesnek tartotta mag\u00e1t, \u00e9s munk\u00e1j\u00e1t megel\u00e9ged\u00e9ssel \u00e9s tudatosan v\u00e9gezte. B\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnk, \u00f6n\u00e9rzet\u00fcnk dikt\u00e1lja, hogy \u00edgy besz\u00e9lj\u00fcnk. A l\u00e1nyok szolg\u00e1lni mentek, ami\u00e9rt senki sem sz\u00e9gyellte mag\u00e1t. Ezt az \u00e9rt\u00e9ket m\u00e1r a Biblia magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban is megtal\u00e1ljuk J\u00e1nos evang\u00e9lium\u00e1ban, az im\u00e1ban, amit mi \u00darangyala n\u00e9ven ma tov\u00e1bb mondunk. Itt ez \u00e1ll: \u201e\u00cdme, az \u00darnak szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1nya, legyen n\u00e9kem a te ig\u00e9d szerint.&#8221;<br \/>\nA sz\u00e9kelyek jelenl\u00e9t\u00e9t \u00e1ltal\u00e1ban az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdik tanulm\u00e1nyozni. \u00c1m dr. Dem\u00e9ny Lajos, akad\u00e9mikus professzor el\u0151r\u00e9bb megy. A Bukaresti Pet\u0151fi M\u0171vel\u0151d\u00e9si T\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rtes\u00edt\u0151j\u00e9ben megjelent b\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l t\u00f6bbet olvashatunk: \u201eMindm\u00e1ig felette \u00e1ltal\u00e1nosak ismereteink a Bukaresti Magyar Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s a magyar anyanyelv\u0171 oktat\u00e1s kezdeteir\u0151l a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban. Csup\u00e1n annyit tudunk, amennyit Ko\u00f3s Ferenc eml\u00e9k\u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00e9s egyes cikkeiben hagyott r\u00e1nk. Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa szerint a hom\u00e1lyba vesz\u0151 17. sz\u00e1zad v\u00e9gi \u00e9s a 18. sz\u00e1zad eleji kezdetek ut\u00e1n \u00bbkezd\u00fcnk besz\u00e9lni S\u00fckei Imre h\u0151sies tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l\u00ab. Egy m\u00e1sik tanulm\u00e1ny\u00e1ban, az \u00c9rtes\u00edt\u0151 k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban Dem\u00e9ny Lajos professzor, tudom\u00e1som szerint els\u0151nek megeml\u00edti: S\u00fckei Imre \u201e\u00c1rapatakra maga \u00e9s beteg feles\u00e9ge kezel\u00e9s\u00e9re ment, ugyanis feles\u00e9ge \u00bbkicsins\u00e9g\u00e9t\u0151l fogva\u00ab m\u00e1jbetegs\u00e9gben szenved.&#8221; Ez teh\u00e1t egy kiv\u00e9teles eset, amikor felbukkan egy erd\u00e9lyi asszony l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek \u00edrott h\u00edre.<br \/>\nHencz Hilda ismert k\u00f6nyv\u00e9ben &#8211; amely a m\u00e1sodik, b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1st is meg\u00e9rte, mert annyira keresett\u00e9 v\u00e1lt &#8211; Szathm\u00e1ry Pap K\u00e1roly (1812-1887) \u00e9let\u00e9t, munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00e9rdemeit is b\u0151ven t\u00e1rgyalja. Most csup\u00e1n azt jegyzem meg, amit a h\u00edres fest\u0151 anyj\u00e1r\u00f3l \u00edr. Szerinte \u00e9s a Calvineum feljegyz\u00e9sei szerint \u201e1857-ben a bukaresti, Giulesti \u00faton l\u00e9v\u0151 Calvin temet\u0151be temett\u00e9k a kolozsv\u00e1ri \u00f6zvegy Szathm\u00e1ry Pap D\u00e1nieln\u00e9 asszonyt, sz\u00fcletett Vass Zsuzs\u00e1nn\u00e1t&#8221;. Lehet, hogy sz\u00e9kely volt, az\u00e9rt is \u00e9rdemes megeml\u00edteni. Tov\u00e1bb sokat kell v\u00e1rnunk, am\u00edg hasonl\u00f3 eset megjelenik. Mindenhol a nagy\u00e9rdem\u0171 f\u00e9rfiakat sorolj\u00e1k fel, ami term\u00e9szetes. Hiszen papjaink, \u00fczletembereink, politikusaink, vezet\u0151ink \u0151k voltak. De a n\u0151i jelenl\u00e9t legal\u00e1bb k\u00f6zvetve t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Az iskol\u00e1kban eleinte csak tan\u00edt\u00f3k v\u00e9geztek \u00e1llhatatos munk\u00e1t. A l\u00e1nyiskol\u00e1k, teh\u00e1t az ap\u00e1c\u00e1k csendben dolgoztak. B\u00e1nt\u00f3 Istv\u00e1n, a Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9s a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban c\u00edm\u0171 alapos, r\u00e9szletes k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrja: \u201eA bukaresti \u00e9s reg\u00e1ti magyarok k\u00f6r\u00e9ben a t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis szervezetek alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben fogalmaz\u00f3dott meg.&#8221; (10 old.) Minden \u00edr\u00e1sban felsorolj\u00e1k az adom\u00e1nyoz\u00f3 asszonyokat, a l\u00e9tes\u00fcl\u0151 n\u0151egyleteket, a dal\u00e1rd\u00e1kat, k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r az \u00e9nekesn\u0151ket, a fell\u00e9p\u0151 m\u0171v\u00e9szn\u0151ket, akik n\u00e9lk\u00fcl el sem lehet k\u00e9pzelni a teljes \u00e9letet.<br \/>\nDe vegy\u00fck sorra a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyekben r\u00e9sztvev\u0151ket. \u00c1ltal\u00e1ban iskol\u00e1inkr\u00f3l \u00edr minden szerz\u0151, feltehet\u0151 teh\u00e1t, hogy l\u00e1nyok is j\u00e1rtak oda, mert Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n nem besz\u00e9ltek soha \u00edr\u00e1studatlans\u00e1gr\u00f3l. A legkevesebbet, a szeg\u00e9nys\u00e9g ellen\u00e9re, elv\u00e9gezte mindenki.<br \/>\nZ\u00e1goni Albu Zolt\u00e1n a BPMT 1994-97-et t\u00fckr\u00f6z\u0151 \u00c9rtes\u00edt\u0151j\u00e9ben k\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a 33. oldalon megtudhatjuk az el\u0151bbiekb\u0151l k\u00f6vetkeztetve, hogy 1864 t\u00e1j\u00e1n \u201eDebreceni mint\u00e1ra alakult a Sz\u00e9kely L\u00e1nyok Kih\u00e1zas\u00edt\u00e1si Egylete, aminek a m\u0171k\u00f6d\u00e9se azonban a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban valamilyen okb\u00f3l valahol kimaradt.&#8221; Ennyit tudunk meg, de a l\u00e9nyeg az, hogy felvet\u0151d\u00f6tt egy fontos t\u00e1rsadalmi probl\u00e9ma. Tov\u00e1bb\u00e1: \u201eAz 1903-ban l\u00e9tes\u00edtett katolikus magyar fi\u00fa- \u00e9s l\u00e1nyiskola hamarosan sz\u0171knek bizonyult.&#8221; (34. old.) Teh\u00e1t a l\u00e1nyok is nagy sz\u00e1mmal j\u00e1rtak iskol\u00e1ba. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt a reform\u00e1tus egyh\u00e1z sokat seg\u00edt az erd\u00e9lyi magyarok itteni meghonos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben &#8211; magyar\u00e1zza tov\u00e1bb Z\u00e1goni Albu Zolt\u00e1n a 35. oldalon, p\u00e9ld\u00e1ul \u201eL\u00e1nyotthont hozott l\u00e9tre.&#8221;, ahol is kiemelkedik \u201ea benne foly\u00f3 n\u0151v\u00e9delem&#8221; (36. old.). \u00c1rvay Zsolt ugyanebben a k\u00f6tetben a katolikusokr\u00f3l \u00edrva tudom\u00e1sunkra hozza p\u00e9ld\u00e1ul, hogy \u201e1904-ben megny\u00edlhatott a l\u00e1nyelemi \u00e9s 1907-ben a polg\u00e1ri iskola is&#8221; (90-91. old.). Hencz Hilda m\u00e9g azt is megeml\u00edti a 104. oldalon, hogy: \u201eA l\u00e1nyiskola igazgat\u00f3n\u0151je 1903-1914 k\u00f6z\u00f6tt Baynovics Anna volt, akit a rom\u00e1n korm\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rdemei\u00e9rt kit\u00fcntetett.&#8221; \u00c9s \u00edgy tov\u00e1bb, minden bukaresti lelk\u00e9sz foglalkozik a sz\u00e9kely l\u00e1nyok sors\u00e1val. Szint\u00e9n \u00c1rvay Zsolt az itt olvashat\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban (96-100. old.) b\u0151ven ismerteti a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1ga bukaresti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. \u201eA T\u00e1rsas\u00e1got az \u00e9rseki vik\u00e1rius h\u00edvja meg 1930-ban a f\u0151v\u00e1rosba, hogy l\u00e1nyv\u00e9d\u0151 munk\u00e1t v\u00e9gezzenek.&#8221; (\u2026) A fontos a c\u00e9lzott, lelkiismeretes seg\u00edt\u0151 k\u00f6z\u00f6s munka. \u201eMester Ede 1856-ban olvas\u00f3 egyes\u00fcletet szervezett a reform\u00e1tus iskola mellett 140 t\u00e1mogat\u00f3 al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val&#8221; &#8211; eml\u00edti Hencz Hilda az 56. oldalon. \u201e1857-ben az olvas\u00f3 egyes\u00fclet \u00e1talakul a Hunnia kultur\u00e1lis t\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 Ko\u00f3s Ferenc eln\u00f6ks\u00e9ge alatt.&#8221; Ezt a t\u00e9m\u00e1t B\u00e1nt\u00f3 Istv\u00e1n r\u00e9szletesebben t\u00e1rgyalja \u00e9s felsorolja az \u00f6sszes alap\u00edt\u00f3 tagot, akikr\u0151l azt \u00edrja: \u201eF\u0151hajt\u00e1st \u00e9rdemelnek.&#8221; Az Olvas\u00f3egylet \u201eaz \u00fatf\u0151, ahonnan kiindult a n\u00e9pnevel\u00e9s a bukaresti magyarok k\u00f6r\u00e9ben&#8221; (11. old.). Hencz Hilda \u00edrja fenti k\u00f6nyve 75. oldal\u00e1n: \u201eA magyarok t\u00fal sok egyes\u00fcletet \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti, zenei, sz\u00edni, szaval\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1got l\u00e9tes\u00edtettek, ezzel erej\u00fcket pazarolt\u00e1k el.&#8221; De a T\u00e1rsas\u00e1g \u201em\u00e1jus-j\u00fanius h\u00f3napokban sz\u00f3rakoz\u00e1sokat, mezei \u00fcnneps\u00e9geket szervez&#8221;. Megeml\u00edti az 1882-ben alakult amat\u0151r sz\u00ednt\u00e1rsulatot \u00e9s az 1887-ben l\u00e9tes\u00edtett Magyar Dal\u00e1rd\u00e1t is. B\u00e1nt\u00f3 Istv\u00e1n felsorolja a 20. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeiben a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban m\u0171k\u00f6d\u0151 sok t\u00e1rsas\u00e1g nev\u00e9t, ezek k\u00f6z\u00fcl itt csup\u00e1n a Bukaresti Magyar Protest\u00e1ns N\u0151egylet \u00e9rdemli meg a kiemel\u00e9st, teh\u00e1t a templomok mellett, mint ma, a n\u0151k akt\u00edvan seg\u00e9dkeztek. (&#8230;) Hencz Hilda nem felejti el a felsorolt kev\u00e9s n\u0151 k\u00f6z\u00fcl Ign\u00e1cz R\u00f3zs\u00e1t, aki Anyanyelve magyar c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi reg\u00e9ny\u00e9ben az itteni dr\u00e1m\u00e1kr\u00f3l besz\u00e9l<br \/>\n(128. old.). Nem hagyhatjuk ki ebb\u0151l a v\u00e9kony felsorol\u00e1sb\u00f3l Hencz Hilda \u00e9szrev\u00e9tel\u00e9t (138. old.): \u201eB\u00e1ndi Ilona, p\u00e9ld\u00e1ul, egyike az els\u0151 di\u00e1kl\u00e1nyoknak, aki rom\u00e1n-n\u00e9met szakdiplom\u00e1t szerzett.&#8221; Szint\u00e9n \u0151 tudatja, a tal\u00e1n els\u0151 ismert magyar fogorvosn\u0151 nev\u00e9t: ez B\u00edr\u00f3 Borb\u00e1la (152. old.) \u2013 feltehet\u0151en az 1920-as \u00e9vek t\u00e1j\u00e1n. B\u00e1nt\u00f3 Istv\u00e1n k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l tudjuk meg, hogy 1900-ban megalakult a \u201eSzent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly Egyes\u00fclet&#8221;, amely c\u00e9lul t\u0171zte ki \u00e9s meg is val\u00f3s\u00edtotta n\u00e9pnevel\u0151 munk\u00e1j\u00e1t. \u201eFelkarolta a bukaresti \u00f6n\u00e1ll\u00f3 magyar katolikus egyh\u00e1zk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g magyar iskol\u00e1k, gyermekszervezet, n\u0151sz\u00f6vets\u00e9g, leg\u00e9ny- \u00e9s le\u00e1nyegylet megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t.&#8221; Az 1901-ben alakult Daloszt\u00e1ly v\u00e1ltozatos kult\u00fartev\u00e9kenys\u00e9get folytatott, a sok rendezv\u00e9ny mellett a szerz\u0151 megeml\u00edti, hogy 1902 \u00f3ta \u201e\u00e9vente megtartott\u00e1k a Katalin-napi b\u00e1lt, amely m\u00e1ig tart\u00f3 hagyom\u00e1nya lett a bukaresti magyar katolikusoknak&#8221;, \u00e9s nemcsak, tenn\u00e9m \u00e9n hozz\u00e1. Mindez \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t. \u201eMag\u00e1t\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 megold\u00e1sk\u00e9nt k\u00edn\u00e1lkozott, hogy a h\u00e1bor\u00fat \u00e1tv\u00e9szelt k\u00e9t szervezet &#8211; a Bukaresti Magyar T\u00e1rsulat \u00e9s a Szent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly Egyes\u00fclet &#8211; fuzion\u00e1ljon.&#8221; Teh\u00e1t \u201eaz alakul\u00f3 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9st 1921-ben tartott\u00e1k \u00e9s elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy \u201ea Zalomit utcai sz\u00e9kh\u00e1zban \u00fajraind\u00edts\u00e1k a hagyom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si munk\u00e1t&#8221;. Ehhez az alap\u00edt\u00e1shoz nagy m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult \u00c1rvay \u00c1rp\u00e1d is, aki r\u00e9szletezi ezt a Zalomit utca 6 c\u00edm\u0171 dolgozat\u00e1ban kifejtett gondolatai \u00e1ltal. Mindezt az\u00e9rt eml\u00edtem, mert a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, mindannyiunk \u00e9let\u00e9nek fontos mozzanatai. Tov\u00e1bb\u00e1, B\u00e1nt\u00f3 Istv\u00e1n kutat\u00e1sai alapj\u00e1n, r\u00e9szletesen ismerteti az 1925-ben alakult Ko\u00f3s Kerenc K\u00f6rt, aminek Di\u00e1koszt\u00e1lya is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ez \u00e9s m\u00e1s \u201er\u00f6vid \u00e9let\u0171 egyletek, csoportok, alkalmi egyes\u00fcl\u00e9sek, amelyek kult\u00farprogramokat adtak el\u0151: Reform\u00e1tus N\u0151sz\u00f6vets\u00e9g, Szent Katalin Le\u00e1nyegylet&#8221; (21. old.). A felsoroltak list\u00e1j\u00e1b\u00f3l csup\u00e1n a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatosakat eml\u00edtem itt. (\u2026)<br \/>\nOlvastam a Bukaresti Magyar \u00c9letben dr. Bencze Mih\u00e1ly alapos tanulm\u00e1ny\u00e1t az egyik legnagyobb rom\u00e1n fest\u0151, Nicolae Grigorescu feles\u00e9g\u00e9r\u0151l, ut\u00e1na hamarosan az interneten t\u00f6bb oldalr\u00f3l \u00e9rtes\u00fcltem Tudor Arghezi \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l. Mindez m\u00e1r k\u00f6telezett, hogy a gondolattal b\u0151vebben foglalkozzam. Teh\u00e1t \u00e1lljunk meg egy kicsit Bencze Mih\u00e1ly ismertet\u00e9s\u00e9n\u00e9l. Nagyon meglep\u0151dtem, el\u0151sz\u00f6r tudtam meg ezt a sok\u00e1ig elhallgatott val\u00f3s\u00e1got. A rengeteg alapvet\u0151 \u00e9letrajzi adat k\u00f6zl\u00e9se ut\u00e1n ezt \u00edrja Grigorescu\u00e9kr\u00f3l: \u201eA bukaresti m\u0171term\u00e9nek h\u00e1zvezet\u0151n\u0151je Dancs M\u00e1ria, aki egyben szeret\u0151 \u00e9s modell is.&#8221; Teh\u00e1t feles\u00e9g\u00fcl veszi, \u00e9s \u00e9let\u00fck v\u00e9g\u00e9ig C\u00e2mpin\u00e1n \u00e9lnek, dolgoznak \u00e9s ott is halnak meg. \u201eA m\u0171v\u00e9sz \u00e9lete utols\u00f3 napjaiban v\u00e9grendelkezett, h\u00e1trahagyva minden\u00e9t feles\u00e9g\u00e9re, Dancs M\u00e1ri\u00e1ra \u00e9s fi\u00e1ra.&#8221; Teh\u00e1t a kis csomak\u0151r\u00f6si \u201ekor\u00e1n \u00e1rvas\u00e1gra jutott M\u00e1ria sok t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt Bukarestet v\u00e1lasztotta, \u00e9s csel\u00e9dnek szeg\u0151d\u00f6tt&#8221;. \u00cdgy lett halhatatlan asszony, azonban \u201ea vasr\u00e1csos s\u00edrkeret k\u00f6z\u00e9ps\u0151 s\u00edrja a m\u0171v\u00e9sz\u00e9, a baloldali a Gheorghe fiuk\u00e9, a jobb oldali gondozott s\u00edr n\u00e9vtelen, de a helybeliek tudj\u00e1k, hogy a feles\u00e9g, azaz Dancs M\u00e1ria s\u00edrja&#8221;. A sok titoktart\u00e1s ut\u00e1n \u201ev\u00e9g\u00fcl Nagy Lajos orvos k\u00f6z\u00f6lt \u00edr\u00e1sa t\u00e1r fel nagysz\u00e1m\u00fa adatot a Dancs csal\u00e1dfa kutat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l&#8221;. (&#8230;)<br \/>\nAz esztelneki dada. Id\u0151pont: 2016. febru\u00e1r 13-\u00e1n, szombat d\u00e9lben az Erd\u00e9lyi Magyar Telev\u00edzi\u00f3ban. Kit\u0171n\u0151 riport: a riporter nem l\u00e1tszik, az elej\u00e9n bemutatja a sz\u00ednhelyet \u00e9s a szerepl\u0151ket, de ut\u00e1na m\u00e1r nem k\u00e9rdez, hagyja \u0151ket eml\u00e9kezni. Helysz\u00edn: Esztelnek, egy falu Brass\u00f3 \u00e9s Kov\u00e1szna k\u00f6z\u00f6tt, tipikus falusi konyha: f\u00e1val t\u00fczel\u0151 sparhert, a z\u00f6ldre meszelt falon falv\u00e9d\u0151kkel stb. Szerepl\u0151k: a 80 \u00e9ves Cserei Ilona \u00e9s f\u00e9rje. Az asztalon sok f\u00e9nyk\u00e9p: eml\u00e9kek a Bukarestben ledolgozott 5 \u00e9vr\u0151l. Ki is Ilus n\u00e9ni? A Ceausescu csal\u00e1d dad\u00e1ja, \u0151 nevelte a kis Valentint \u00e9s Zo\u00e9t a hatvanas \u00e9vekben. Mire eml\u00e9kszik? Egy rendes, fiatal h\u00e1zasp\u00e1rra, akik sokat dolgoztak \u00e9s nagyon megbecs\u00fclt\u00e9k a becs\u00fcletes, szorgalmas Ilust \u00e9s a t\u00f6bbi szint\u00e9n magyar alkalmazottat. Vele \u201esohasem \u00e9reztett\u00e9k, hogy csel\u00e9d&#8221;. Itt magyar volt a sof\u0151r, s\u0151t m\u00e9g az utcai rend\u0151r\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt is akadtak. A h\u00e1zban szerett\u00e9k a magyar \u00e9teleket. J\u00f3l \u00e9lt. Valentin nagyon mozg\u00e9kony \u00e9s \u00e9lelmes fi\u00fa, Zo\u00e9 biztos, csendes kisl\u00e1ny volt, r\u00f3la nem sok sz\u00f3 esik. A szolg\u00e1l\u00f3k szabadok csak vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1n lehettek, amikor a Ci\u015fmigiuban j\u00f6ttek \u00f6ssze. Annyian voltak, hogy a s\u00e9t\u00e1nyt, ahol v\u00e9gig szoktak j\u00e1rni, magyar utc\u00e1nak is nevezt\u00e9k. Itt besz\u00e9lgettek, sokan panaszkodtak, \u00e9nekeltek. \u0151 sokszor az egyik bar\u00e1tn\u0151j\u00e9hez ment, akinek k\u00fcl\u00f6n szob\u00e1ja volt, itt is tudtak besz\u00e9lgetni, \u00e9nekelni. A f\u00e9rj\u00e9t is itt ismerte meg, mivel bar\u00e1tkozott a k\u00e9t, itt szolg\u00e1l\u00f3 h\u00fag\u00e1val. A leg\u00e9ny udvarolt, de hazamenni nem szabadott. Amikor l\u00e1tt\u00e1k, hogy komoly a dolog, a gazd\u00e1i felaj\u00e1nlottak neki is egy kapusi \u00e1ll\u00e1st, amit nem fogadott el. A hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa tipikusan az akkori sz\u00e9kelyek magatart\u00e1sa, majdnem mindenki hazak\u00edv\u00e1nkozott, mert a sok munka ellen\u00e9re ott \u00e9rezt\u00e9k otthon magukat. Amikor Ilus elb\u00facs\u00fazott, Ceausescun\u00e9 megk\u00e9rte, hogy keressen maga helyett egy m\u00e1sik magyar l\u00e1nyt. Az asszony sz\u00fclei kocsival vitt\u00e9k haza, annyira szerett\u00e9k. Befejez\u00e9s\u00fcl egy utols\u00f3 k\u00edv\u00e1ns\u00e1g: Ilus n\u00e9ni szeretne m\u00e9g tal\u00e1lkozni Valentinnal. Szerint\u00fck a tanuls\u00e1g az idegenben t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vekr\u0151l az, hogy aki szolg\u00e1lni volt, annak megl\u00e1tszik a besz\u00e9d\u00e9n, a j\u00e1r\u00e1s\u00e1n, j\u00f3 leck\u00e9t kapott. Ez volt Kerekes Zolt\u00e1n kit\u0171n\u0151 riportja. De ez nem minden.<br \/>\nA napokban Temesv\u00e1ron j\u00e1rtam, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a fenti t\u00e9m\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk unokatestv\u00e9remmel, P\u00e1lfalvi Jakabbal \u00e9s feles\u00e9g\u00e9vel, M\u00e1rt\u00e1val. \u0150k is, mint minden sz\u00e9kely fiatal, 15-16 \u00e9vesen ker\u00fcltek ide kenyeret keresni. A kollektiviz\u00e1l\u00e1s a fiatals\u00e1g j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t t\u00e1voz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette \u00e9s a nagy v\u00e1rosokban, mint Temesv\u00e1r, Marosv\u00e1s\u00e1rhely, Udvarhely, Brass\u00f3 \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n Bukarest, kerestek \u00e9s tal\u00e1ltak megold\u00e1st. Ceau\u015fescu\u00e9k ig\u00e9nye a magyar szem\u00e9lyzet ir\u00e1nt nem szor\u00edtkozott csak Bukarestre. M\u00e1rta ismerte a kib\u00e9di Julisk\u00e1t, aki az eml\u00edtettek temesv\u00e1ri vill\u00e1j\u00e1t tartotta fenn \u00e9s f\u0151z\u00f6tt nekik, ah\u00e1nyszor erre j\u00e1rtak. A k\u00f6vetkeztet\u00e9s az elmondottakb\u00f3l az, hogy a sz\u00e9kely l\u00e1nyok \u00e9s fi\u00fak tisztelettel meg\u00e1llt\u00e1k minden\u00fctt a hely\u00fcket \u00e9s becs\u00fcletes munk\u00e1juk kiv\u00edvta az \u00e1ltal\u00e1nos elismer\u00e9st minden nyelv\u0171 csal\u00e1dban itthon, de szerte a nagyvil\u00e1gban is.<\/p>\n<hr>\n<p>K\u00f6nyv\u00e9szet: 1) A Bukaresti Pet\u0151fi M\u0171vel\u0151d\u00e9si T\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rtes\u00edt\u0151je; 2) 1991-1993. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3 Bukarest 1995; 3) 1994-1997. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3 Bukarest 1998; 4) 1998-2005. Tipoholding S.A. Bukarest, 2006; 5) B\u00e1nt\u00f3 Istv\u00e1n, Magyar k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9s a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban, Tanulm\u00e1nyok, jegyzetek. Polis K\u00f6nyvkiad\u00f3 Kolozsv\u00e1r, 2011; 6) Hencz Hilda, Bucurestiul maghiar Scurta istorie a maghiarilor din Bucuresti de la \u00eenceputuri pana in prezent. Editura Biblioteca Bucurestilor, Bucuresti, 2011; 7) Dr. Bencze Mih\u00e1ly, Nicolae Grigorescu \u00e9s Dancs M\u00e1ria, Brass\u00f3i Lapok, Bukaresti Magyar \u00c9let, 2015. \u00e1prilis 9; 8) Sz\u00e1ntai Istv\u00e1n, Sz\u00e9kelyf\u00f6ld, via Internet 2015; 9) B\u00edr\u00f3 B\u00e9la: A kett\u0151s identit\u00e1s tilalmai, Brass\u00f3i Lapok, 2016. febru\u00e1r 4.<\/p>\n<hr>\n<p><em><strong>Forr\u00e1s: Bukaresti Magyar \u00c9let, 2018. m\u00e1rcius 8 (3. sz\u00e1m)<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az al\u00e1bbi, vitaind\u00edt\u00f3nak sz\u00e1nt besz\u00e1mol\u00f3t a Bukaresti Magyar \u00c9let c. foly\u00f3irat (f\u0151szerkeszt\u0151: dr. Bencze Mih\u00e1ly) legfrissebb sz\u00e1m\u00e1nak f\u0151hely\u00e9n, az 1-2. oldalon tal\u00e1ltuk, s \u00fagy gondoljuk, hogy t\u00e9nyszer\u0171 tanuls\u00e1gai sz\u00e9lesebb k\u00f6rben is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st kelthetnek. N\u00e9mi r\u00f6vid\u00edt\u00e9ssel tov\u00e1bbadjuk. (K\u00e1f\u00e9 f\u0151nix)<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-72350","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/72350","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=72350"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/72350\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=72350"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=72350"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=72350"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}