{"id":73073,"date":"2018-04-01T02:56:36","date_gmt":"2018-04-01T02:56:36","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=73073"},"modified":"2018-03-31T14:55:01","modified_gmt":"2018-03-31T14:55:01","slug":"farkas-jozsef-gyorgy-vambery-armin-buhara-hiva","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=73073","title":{"rendered":"Farkas J\u00f3zsef Gy\u00f6rgy: \u00a0V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin \u2013 Buhara, H\u00edva"},"content":{"rendered":"

Az egyik legismertebb magyar Kelet-kutat\u00f3, V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin (1832\u20131913) Wamberger Hermann n\u00e9ven szeg\u00e9ny zsid\u00f3 csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got Szentgy\u00f6rgy\u00f6n, Pozsony k\u00f6zel\u00e9ben (ma: Sv\u00e4t\u00fd Jur). H\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban megb\u00e9nult a bal l\u00e1b\u00e1ra, \u00edgy j\u00e1rta be k\u00e9s\u0151bb K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia orsz\u00e1gait. \u00c9desapja r\u00f6viddel az \u0151 sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n meghalt, a csal\u00e1d Dunaszerdahelyre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, sz\u00fclet\u00e9si helyek\u00e9nt is sokszor t\u00e9vesen ezt a csall\u00f3k\u00f6zi v\u00e1rost jel\u00f6lik meg (most gimn\u00e1zium viseli ott a nev\u00e9t).<\/p>\n

A dunaszerdahelyi n\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rt 12 \u00e9ves kor\u00e1ig, azut\u00e1n szab\u00f3inas lett, majd a falusi kocsm\u00e1ros gyerek\u00e9nek a h\u00e1zitan\u00edt\u00f3ja. Tehet\u0151sebb t\u00e1mogat\u00f3i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tanulm\u00e1nyait el\u0151bb a szentgy\u00f6rgyi piarista gimn\u00e1ziumban, 1847-t\u0151l a soproni evang\u00e9likus l\u00edceumban, majd Pozsonyban \u00e9s Pesten folytatta.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Nev\u00e9t di\u00e1kkor\u00e1ban, az 1850-es \u00e9vekben magyaros\u00edtotta.
\nRitka nyelvtehets\u00e9get \u00e1rult el: tizenhat \u00e9ves kor\u00e1ra m\u00e1r foly\u00e9konyan besz\u00e9lt magyarul, latinul, franci\u00e1ul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl, k\u00f6zben tanulta az angolt, n\u00e9h\u00e1ny skandin\u00e1v nyelvet, oroszt, szerbet \u00e9s m\u00e1s szl\u00e1v nyelveket, majd megtanulta a t\u00f6r\u00f6k nyelvet is. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 1857-ben Konstantin\u00e1polyba utazott, ahol n\u00e9gy\u00e9ves tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt siker\u00fclt olyannyira t\u00f6r\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lnia, hogy egy h\u00edres \u00e1llamf\u00e9rfi a titk\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. Mindek\u00f6zben tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratokban sz\u00e1mos tanulm\u00e1nyt tett k\u00f6zz\u00e9 \u2013 t\u00f6r\u00f6k forr\u00e1sok alapj\u00e1n \u2013 a magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelmi vonatkoz\u00e1sair\u00f3l. Ott, a Boszporusz partj\u00e1n jelent meg els\u0151 m\u0171ve, a n\u00e9met-t\u00f6r\u00f6k \u00e9s t\u00f6r\u00f6k-n\u00e9met sz\u00f3t\u00e1r 1858-ban.<\/p>\n

\"\"<\/a>

Buharav\u00e1r<\/p><\/div>\n

Azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy felkutatja a magyarok \u0151shaz\u00e1j\u00e1t, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 1861-ben Pestr\u0151l \u00fatnak indult. Rasid effendi n\u00e9ven, dervisnek \u00f6lt\u00f6zve Konstantin\u00e1polyb\u00f3l Teher\u00e1nig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekk\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai zar\u00e1ndokcsoporthoz. K\u00e9t \u00e9vre r\u00e1, 1863-ban meg\u00e9rkezett az \u00fczb\u00e9g Horaszanba (mai nev\u00e9n: H\u00edva \/ Khiva \/ Xiva), ahol sikeresen j\u00e1tszotta a dervis szerep\u00e9t. \u00dati jegyzeteket csak titokban k\u00e9sz\u00edthetett. V\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak fontos \u00e1llom\u00e1s\u00e1n, a buharai em\u00edr palot\u00e1j\u00e1ban \u2013 az egykori emir\u00e1tus nemzetk\u00f6zi kapcsolatait bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt \u2013 egy\u00e9b dokumentumok mellett napjainkban magyar nemzetisz\u00edn szalagos koszor\u00fa \u0151rzi nev\u00e9t \u00e9s eml\u00e9k\u00e9t. <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

K\u00e9s\u0151bb, Szamarkandban felkeltette h\u00e1zigazd\u00e1i gyan\u00faj\u00e1t, de a t\u00f6bb mint f\u00e9l\u00f3r\u00e1s kik\u00e9rdez\u00e9s alatt meggy\u0151zte \u0151ket igazhit\u0171 volt\u00e1r\u00f3l. Pestre 1864-ben \u00e9rkezett vissza; els\u0151 \u00edzben siker\u00fclt egy eur\u00f3painak oda ell\u00e1togatnia, amerre V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin j\u00e1rt. Angli\u00e1ba utazott (1865), ahol kit\u00fcntet\u0151 fogadtat\u00e1sban \u00e9s elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1gok, mindenekel\u0151tt a Kir\u00e1lyi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta, \u00fatirajza is Londonban jelent meg el\u0151sz\u00f6r. Csaknem n\u00e9gy \u00e9vtizeden \u00e1t, 1865\u20131904 k\u00f6z\u00f6tt a budapesti tudom\u00e1nyegyetemen a keleti nyelvek tan\u00e1ra volt. B\u00e1r a magyar tud\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1g nem osztotta a n\u00e9p\u00fcnknek nem finnugor, hanem t\u00f6r\u00f6k eredet\u00e9t vall\u00f3 V\u00e1mb\u00e9ry elveit, 1876-ban az MTA rendes tagja lett.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Magyar eml\u00e9kek a nagyvil\u00e1gban<\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az egyik legismertebb magyar Kelet-kutat\u00f3, V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin (1832\u20131913) Wamberger Hermann n\u00e9ven szeg\u00e9ny zsid\u00f3 csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got Szentgy\u00f6rgy\u00f6n, Pozsony k\u00f6zel\u00e9ben (ma: Sv\u00e4t\u00fd Jur). H\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban megb\u00e9nult a bal l\u00e1b\u00e1ra, \u00edgy j\u00e1rta be k\u00e9s\u0151bb K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia orsz\u00e1gait. \u00c9desapja r\u00f6viddel az \u0151 sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n meghalt, a csal\u00e1d Dunaszerdahelyre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, sz\u00fclet\u00e9si helyek\u00e9nt is sokszor t\u00e9vesen ezt a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126],"tags":[],"class_list":["post-73073","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73073","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=73073"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73073\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=73073"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=73073"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=73073"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}