Senki nem tudja feh\u00e9r, vagy fekete volt az \u0171rlap. Tal\u00e1n mindkett\u0151. Mondjuk, mindegyikb\u0151l volt egy kev\u00e9ske. Ebb\u0151l is, abb\u00f3l is. Hogy vita ne legyen. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy egym\u00e1sban ezek alkott\u00e1k a sz\u00ednek netov\u00e1bbj\u00e1t. Kavarogtak, forogtak a t\u00e9rben, hangjuk bet\u00f6lt\u00f6tte az \u0171rt.
\nAzt\u00e1n ott volt Ceruza \u00e9s Rad\u00edr. Nagyon j\u00f3l elvoltak \u0151k ketten. Kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k egym\u00e1st mindenkor. Mi\u00f3ta a vil\u00e1g a vil\u00e1g. Mintha egy test, egy l\u00e9lek lettek volna. Egyik a m\u00e1sikban. Megunhatatlanul. Az \u00f6reg id\u0151k kezdete \u00f3ta.
\nMondan\u00e1 az ember! Mert a j\u00f3t, bizony hamar meg lehet szokni.
\nKedvenc, \u00e9s egyetlen nagy id\u0151t\u00f6lt\u00e9s\u00fck az \u00e1lmodoz\u00e1s volt, vagyis a teremt\u00e9s. Hej, de sz\u00e9peket \u00e1lmodtak! Kigondoltak \u00fcgyesen, \u00e9s hipp-hopp, ennyi, meg annyi id\u0151 \u00e9s k\u00e9sz is lett.
\nCeruza form\u00e1t adott, tartalmat, m\u00edg Rad\u00edr \u00e1rny\u00e9kolt, sz\u00e9p\u00edtett, hol elfutott kicsit a vonal, ott termett nyomban, helyrehozott minden dolgot. \u00cdgy lett \u00e9letszer\u0171v\u00e9 a mindens\u00e9gben minden, ami sz\u00fcletett.
\n\u00cdgy telt az id\u0151, mik\u00f6zben a vil\u00e1g l\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e1thatatlan dolgai \u00e9s szerepl\u0151i, sz\u00e9pen gyarapodtak.
\n\u00c9s az egyik nap, a kora reggeli id\u0151szakban, egy hossz\u00fa-hossz\u00fa id\u0151 \u00f3ta nem t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9ny is l\u00e9trej\u00f6tt.
\nAz els\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9d:
\n– \u00dcdv, dr\u00e1ga bar\u00e1tom! Isten \u00e9ltessen sok\u00e1ig, s ann\u00e1l is tov\u00e1bb! \u2013 sz\u00f3lalt meg Rad\u00edr kellemes hangsz\u00ednekkel. \u2013 Rad\u00edr vagyok. Gondoltam, mikor ilyen sz\u00e9pen kigondoltuk a k\u00f6r\u00f6tt\u00fcnk lev\u0151 nagy \u00e9s hatalmas teret, \u00e9s mindennek ismerj\u00fck, j\u00f3l tudjuk mi a neve, h\u00e1t magunk is mutatkozzunk be ill\u0151en, ugyanis sem a tied, sem az \u00e9n nevemet ki nem ejtette m\u00e9g senki sem.
\n– \u00dcdv neked is dr\u00e1ga bar\u00e1tom! \u2013 mondja j\u00f3les\u0151 meglepet\u00e9st \u00e9rezve Ceruza. Azt\u00e1n ugyanabban a kellemes modorban:
\n– Nincs is sz\u00fclet\u00e9snapom. De miket hallok!? Te vagy az, Rad\u00edr? Nagyon \u00f6rvendek! Be kell vallanom, j\u00f3l esik hallani neveinket.
\n– Sz\u00f3l\u00edthattalak volna Valaminek is, nemde?
\n– Ugyan m\u00e1r! Hova gondolsz?
\n– De h\u00edvhatn\u00e1nak \u00fagy, nem?
\n– \u00d6\u00f6\u00f6\u00f6. H\u00e1t\u2026 – mondta Ceruza \u00e9s gondolkod\u00f3ba esett:
\n– Hej, egyszer de sz\u00e9p sz\u00fclet\u00e9snapom volt. Ann\u00e1l szebbet ki l\u00e1tott m\u00e9g?
\n– Hogy-hogy egyszer? T\u00f6bbnek is kellett lennie, most, hogy \u00edgy eln\u00e9zlek.
\n– Volt, hogyne. \u2013 mondja Ceruza \u00e9s l\u00e1tszott rajta, hogy \u00f6nmag\u00e1ban sz\u00e9tn\u00e9z egy kicsit.
\n– S azok nem voltak sz\u00e9pek?
\n– De igen. Hogyne. Csak h\u00e1t, egy az\u00e9rt mindenki \u00e9let\u00e9ben kimagaslik a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00fcl.
\n– Sz\u00e9p lehetett az.
\n– Nagyon is. \u2013 b\u00f3logatott Ceruza \u00e9s mosolygott hozz\u00e1.
\n– De az\u00e9rt a t\u00f6bbi is, ugye? \u2013 faggatta Rad\u00edr \u00e9s ugr\u00e1sra k\u00e9szen \u00e1llt, ha esetleg valami s\u00farolni, t\u00f6r\u00f6lni val\u00f3 volna valamelyik id\u0151s\u00edkon, a teret el\u0151k\u00e9sz\u00edtse.
\n– Azok is. \u2013 hagyta helybe Ceruza.<\/p>\n
Ceruza \u00e9s Rad\u00edr azon az \u00e9jjelen kiss\u00e9 nyugtalanul aludt. Hab\u00e1r szok\u00e1suk szerint, a kezdetek k\u00f6zepe \u00f3ta csak egyik szem\u00fcket hunyt\u00e1k le eddig mindig, valami izgalom lett \u00farr\u00e1 rajtuk.
\nTal\u00e1n egyik\u00fck sem tudta, hogy mi\u00e9rt.
\n\u00c9s l\u00e1ssatok csod\u00e1t! Eltelt ism\u00e9t egy nap. Egy m\u00e1s, mondhatni, egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangulat\u00fa nap v\u00e9ge volt ez.
\nM\u00e1snap hajnalban, azonban m\u00e9gis frissen \u00e9bredtek. H\u00fa, de frissen! \u00dagy \u00e9rezt\u00e9k, tele vannak \u00f6tletekkel, \u00e1lmok \u00e1lmaival.
\nOly annyira feldobta \u0151ket tegnapi besz\u00e9lget\u00e9s\u00fck, hogy \u00f6tletek t\u00e1rh\u00e1z\u00e1nak eg\u00e9sz csarnoka t\u00f3dult agyukba.
\nMaguk sem tudt\u00e1k, \u00e9ppen mi\u00e9rt is, hogy melyik kezdte el, de hirtelen elhat\u00e1roz\u00e1ssal \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy valami nagyon \u00fajat, eddig m\u00e9g soha nem l\u00e1tott l\u00e9nyt alkotnak.
\nNem egy egyszer\u0171, de nem is egy bonyolult dolgot. Nem egy olyan t\u00e1rgyat, amelyet egy vagy t\u00f6bb, t\u00f6k\u00e9letesen j\u00f3l kifund\u00e1lt t\u00f6rv\u00e9ny erej\u00e9nek erej\u00e9vel m\u0171k\u00f6dik, hanem egy l\u00e9nyt, akib\u0151l valaki v\u00e1lhat.
\nMindketten azt akart\u00e1k. Egy\u00fctt, k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n.
\nA gondolatot tett k\u00f6vette.<\/p>\n
Ceruza egy igen sz\u00e9p \u00e9s t\u00f6r\u00e9keny l\u00e9nyt rajzolt.
\nVolt neki keze, l\u00e1ba, dereka, sz\u00e9pen domborod\u00f3 mellkasa, er\u0151s \u00e9s feszes v\u00e1llak, karcs\u00fa nyaka \u00e9s kerekded, enyh\u00e9n ov\u00e1lis alak\u00fa feje neki. Arca is volt ennek a l\u00e9nynek, piros, h\u00fasos sz\u00e1ja, orra \u00e9s k\u00e9t oldalt k\u00e9t f\u00fcle, orc\u00e1j\u00e1ban fens\u00e9ges gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e9t szemmel. Szem\u00f6ld\u00f6ke, mint a sziv\u00e1rv\u00e1ny, olyan kecsesen \u00edvelt, homloka alatt tiszta \u00e9s csillagos gondolatokkal.
\nEnyh\u00e9n f\u00f6ldszag\u00fa volt ez a l\u00e9ny, de amint test\u00e9nek ver\u00edt\u00e9ke gy\u00f6ngy\u00f6zve megjelent rajta, a harmat, a mezei vir\u00e1gok, az \u0151serd\u0151k, a papatok, foly\u00f3k \u00e9s a hatalmas \u00e9des \u00e9s s\u00f3svizek illat\u00e1nak minden \u00edze, annak minden pomp\u00e1j\u00e1t \u00e9s vonzerej\u00e9nek titk\u00e1t mag\u00e1n viselte.
\nP\u00e1rja, m\u00e9g n\u00e1la is szebb volt. Sz\u00f3 nem akad, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00edrni lehessen.
\nM\u00e1sodik p\u00e1rbesz\u00e9d:
\n-P\u00fc-p\u00fc! K\u0151h\u00f6z legyen m\u00e9rve! Ront\u00e1s kettej\u00fck\u00f6n soha ne essen! \u2013 mondta Ceruza.
\n-\u00dagy legyen! Csak ha \u0151k is ezt akarj\u00e1k. \u2013 mondta Rad\u00edr.<\/p>\n
\u00c9s ett\u0151l fogva mindenki m\u00e1s akart. A f\u00e9rfi a n\u0151t, a n\u0151 a f\u00e9rfit.
\nSzerett\u00e9k egym\u00e1st. Mint ahogyan mi is, ahogy mindenki: mi is egy m\u00e1st, \u0151k is egym\u00e1st. \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt a \u201ese veled, se n\u00e9lk\u00fcled\u201d.<\/p>\n
Ek\u00f6zben Rad\u00edr cs\u00f6ndben \u00fclt \u00e9s n\u00e9zte-n\u00e9zte Ceruza alkot\u00e1sait. Illetlennek tartotta, hogy belesz\u00f3ljon, hiszen olyan csod\u00e1latos volt minden. Elt\u00f6r\u00f6lni, hib\u00e1t igaz\u00edtani nem volt mi\u00e9rt, hiszen t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g uralkodott a t\u00e9rben.
\n\u201eT\u00fals\u00e1gosan is t\u00f6k\u00e9letes!\u201d \u2013 gondolta Rad\u00edr, \u00e9s egy hirtelen elhat\u00e1roz\u00e1ssal, n\u00e9h\u00e1ny nyomvonalban egy sepr\u0171t hozott l\u00e9tre.
\n-Nicsak! \u2013 \u00e1mult el Ceruza \u2013 h\u00e1t ez a sepr\u0171 minek kellene?
\n-K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1madt e k\u00e9t sz\u00e9ps\u00e9ges teremtm\u00e9ny l\u00e1tt\u00e1n. Arra gondoltam, \u00f3vint\u00e9zked\u00e9st teszek, ez\u00e9rt a sepr\u0171. A j\u00f3t, a sz\u00e9pet, a t\u00f6k\u00e9leteset, puszt\u00e1n irigys\u00e9gb\u0151l is feld\u00falhatja k\u00e9s\u0151bb az ismeretlen. Amir\u0151l h\u00e1t ugye, semmit nem tudunk, \u00edgy ha el\u0151b\u00fajna, felbukkanna valahonnan e sz\u00e9pet megrontani akar\u00f3 r\u00fats\u00e1g, h\u00e1t lecsap ez a sepr\u0171! Ez\u00e9rt, csakis!
\n-Igazad lehet Rad\u00edr \u2013 hagyta helybe Ceruza.
\n-Mindenre fel kell k\u00e9sz\u00fclni. A teremt\u00e9s felel\u0151ss\u00e9ggel j\u00e1r.<\/p>\n
Ebben is egyet \u00e9rtettek. \u00c9s \u00edgy teltek-m\u00faltak a napok.
\nEgyik \u00e9jjel azt\u00e1n Ceruza azt \u00e1lmodta, hogy k\u00e9t hang besz\u00e9lget.
\nEgy igen fura, \u00e9s \u00e9let\u00e9nek legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb p\u00e1rbesz\u00e9de volt ez.<\/p>\n
– Mif\u00e9le f\u0151szerep az, hogy a t\u00f6rt\u00e9net egy pontj\u00e1n meghalsz?
\n– \u00c9s ha csak a v\u00e9g\u00e9n?
\n– Aki ezt kital\u00e1lta, maga is oda\u00e1llna, el\u00e9be, egy el\u0151re meg\u00edrt sorsnak?
\n– Ez r\u00e9gen nem alku t\u00e1rgya.
\n– Tal\u00e1n maga m\u00e1r kipr\u00f3b\u00e1lta. \u00c9s tal\u00e1n vesz\u00edtett. Ez\u00e9rt az embert, kit teremtett, a sors el\u00e9, oda vetett.
\n– Kit takar e sors? Mond meg. A nagy cselekm\u00e9ny sz\u00ednfala m\u00f6g\u00f6tt, valaki rejt\u0151zik? Vagy a sors maga az a l\u00e9ny, kit\u0151l mindenki retteg \u00e9s f\u00e9l? Pontosan az\u00e9rt, mert sz\u00edv\u00e9nek ereje az emberi l\u00e9lek t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9nek h\u00e1toldala \u00e9ppen? Err\u0151l van sz\u00f3? \u00d6nmag\u00e1t le nem gy\u0151zhet\u0151, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 a fark\u00e1ba harap\u00f3 k\u00edgy\u00f3 s\u00f6t\u00e9t ereje lenne az?
\n– S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g vagy f\u00e9nyess\u00e9g, mindegy az. A t\u00f6bb, a sok mindig \u00e1rthat.
\n– Nevezd meg \u0151t. Nyilv\u00e1nosan, hangosan mond ki nev\u00e9t a nagy ellenkez\u0151nek. Hadd tudja meg a vil\u00e1g, ki az, ki mindenki ellen \u00f6r\u00f6k\u00f6sen ki\u00e1ll.
\n– Ne k\u00eds\u00e9rts. Nem tudod, hogy mit besz\u00e9lsz.
\n– Ember az? \u0150, olyan, mint mi k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk egy?
\n– Se nem \u00e9lsz, se nem \u00e9rsz annyit, hogy megismerd. M\u00e1s vil\u00e1gi a term\u00e9szete, a mienkkel nem hasonl\u00edthat\u00f3 \u00f6ssze, l\u00e9t erej\u00e9nek hat\u00e1ra felfoghatatlan. De \u00f6ntelts\u00e9ge lesz a v\u00e9gzete m\u00e9gis. <\/p>\n
Ez fura, gondolta Ceruza \u00e9s \u00e9rezte, pulzusa megemelkedik. Fateste forr\u00f3 lett, mint a t\u0171z.
\nRad\u00edrra gondolt: \u00fajra k\u00e9ne rajzolnom. Vagy m\u00e9gsem.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Senki nem tudja feh\u00e9r, vagy fekete volt az \u0171rlap. Tal\u00e1n mindkett\u0151. Mondjuk, mindegyikb\u0151l volt egy kev\u00e9ske. Ebb\u0151l is, abb\u00f3l is. Hogy vita ne legyen. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy egym\u00e1sban ezek alkott\u00e1k a sz\u00ednek netov\u00e1bbj\u00e1t. Kavarogtak, forogtak a t\u00e9rben, hangjuk bet\u00f6lt\u00f6tte az \u0171rt. Azt\u00e1n ott volt Ceruza \u00e9s Rad\u00edr. Nagyon j\u00f3l elvoltak \u0151k ketten. Kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-73224","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73224","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=73224"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73224\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=73224"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=73224"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=73224"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}