{"id":73631,"date":"2018-04-21T02:56:03","date_gmt":"2018-04-21T02:56:03","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=73631"},"modified":"2018-04-20T13:02:04","modified_gmt":"2018-04-20T13:02:04","slug":"malnasi-ferenc-egy-koltoi-uzenet-lekottazasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=73631","title":{"rendered":"M\u00e1ln\u00e1si Ferenc: Egy k\u00f6lt\u0151i \u00fczenet „lekott\u00e1z\u00e1sa”"},"content":{"rendered":"

A l\u00edrai k\u00f6lt\u0151 \u00edr\u00f3t\u00e1rsaival szemben k\u00f6zelebb \u00e1ll a zeneszerz\u0151kh\u00f6z, mert \u0151t seg\u00edti var\u00e1zslat\u00e1ban a leghat\u00e9konyabban mindaz, ami az irodalom nyersanyag\u00e1ban, a besz\u00e9dben, eredend\u0151en zenei: a ritmus, a hangz\u00e1s \u00e9s a r\u00edmek cseng\u00e9se.
\nHorv\u00e1th Imr\u00e9t (1906\u20131993), a m\u00e9ltatlanul elfeledett k\u00f6lt\u0151nket id\u00e9zz\u00fck meg az al\u00e1bbiakban. V\u00e1logatott versei c\u00edm\u0171 k\u00f6tete 1954-ben jelent meg, e k\u00f6tetet mott\u00f3k\u00e9nt nyitja meg a k\u00f6lt\u0151 \u00f6tvenedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n \u00edrt, szer\u00e9ny, der\u0171s \u00e9s tov\u00e1bbi sz\u00e9p term\u00e9st \u00edg\u00e9r\u0151 sz\u00e1mvet\u00e9se: El\u0151tte ballagok\u2026<\/strong><\/p>\n

F\u00e1radni <\/em>
\n l\u00e1thatott<\/em>
\n egy eg\u00e9sz <\/em>
\n f\u00e9lsz\u00e1zad.<\/em>
\n Behordom<\/em>
\nimm\u00e1ron<\/em>
\n a r\u00e9tr\u0151l<\/em>
\n sz\u00e9n\u00e1mat.<\/em>
\n Nyomomban<\/em>
\n az este,<\/em>
\n de \u00e1rnya<\/em>
\n nem \u00e9r el \u2013,<\/em>
\n el\u0151tte<\/em>
\n ballagok<\/em>
\n megrakott<\/em>
\n szek\u00e9rrel.<\/em><\/p>\n

Horv\u00e1th Imre sz\u00f6vege eredetiben k\u00e9zzel (\u00edr\u00f3g\u00e9ppel?) \u00edrott, k\u00f6tetben nyomtatott, l\u00edrai alkot\u00e1s, vers, szokatlan form\u00e1ban, egy szakasz, 16 r\u00f6vid sorba tagol\u00f3d\u00f3 h\u00e1rom sz\u00f6vegmondat.
\nA sz\u00f6veg \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 eg\u00e9sz, a k\u00f6lt\u0151 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1mvet\u00e9se.
\nGrammatikailag a h\u00e1rom tagmondat logikai-tartalmi kapcsolattal, mell\u00e9rendel\u0151 viszonyban \u00e1ll. El\u0151bb hat\u00e1rozatlan n\u00e9vel\u0151s: egy f\u00e9lsz\u00e1zad, majd hat\u00e1rozott n\u00e9vel\u0151s: a r\u00e9tr\u0151l, az este, szavakkal a k\u00f6lt\u0151 az id\u0151t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9ny\u00e9t r\u00f6gz\u00edti. Egyetlen de, ellent\u00e9tes k\u00f6t\u0151sz\u00f3val utas\u00edtja vissza a nyom\u00e1ba l\u00e9p\u0151 est\u00e9t, indokolva, hogy \u201eel\u0151tte ballagok megrakott szek\u00e9rrel\u201d.
\nJelent\u00e9stani elemk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 a f\u00e1radni, behordom, ballagok felsorol\u00e1s, amely a \u201esz\u00e9na, megrakott szek\u00e9r\u201d szavakkal egy\u00fctt kulcsszavak is a k\u00f6ltem\u00e9nyben.
\nA k\u00f6ltem\u00e9ny a szerz\u0151 monol\u00f3gja. A vers, c\u00edm n\u00e9lk\u00fcl, \u00fajra mott\u00f3k\u00e9nt szerepel a H\u0151s\u00f6k hit\u00e9vel \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tt versek 1932-1959) (\u00c1llami Irodalmi \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3, Bukarest, 1960.)<\/em> k\u00f6tetben.
\nVal\u00f3s\u00e1gos \u00e9s elk\u00e9pzelt vil\u00e1gk\u00e9p \u00f6tv\u00f6z\u0151dik a versben, az olvas\u00f3 ennek alapj\u00e1n alak\u00edt(hat) ki mag\u00e1nak v\u00e9lem\u00e9nyt a sz\u00f6veg vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l.
\nA vers sz\u00f6vege magyar nyelv\u0171, mai, \u00edrott, szavalva sz\u00f3beli,, \u00e9rzelemkifejez\u0151, sz\u00e9pirodalmi alkot\u00e1s.
\nSt\u00edlusa is sz\u00e9pirodalmi. J\u00f3hangz\u00e1s\u00fa szavak \u00e9rz\u00e9keltetik a k\u00f6lt\u0151 el\u00e9gedetts\u00e9g\u00e9t, az elv\u00e9gzett munka f\u00f6l\u00f6tti \u00f6r\u00f6m\u00e9t. A vers r\u00edmei: x x x a x x x a x x x b x x x b r\u00f6videbben: a a b b. A vers szavainak sz\u00f3t\u00e1ri, eredeti jelent\u00e9s\u00e9re r\u00e1\u00e9p\u00fcl a sz\u00f6veg\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 \u00e9rzelmi-hangulati t\u00f6bbletjelent\u00e9s. Sz\u00f3faji szempontb\u00f3l a \u201ef\u00e1radni\u201d f\u0151n\u00e9vi igen\u00e9v ut\u00e1n egyes sz\u00e1m\u00fa \u201el\u00e1thatott, nem \u00e9r el\u201d (3. szem\u00e9ly\u0171) \u201ebehordom, ballagok\u201d (els\u0151 szem\u00e9ly\u0171)) ig\u00e9k a cselekv\u00e9st, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9st festik. Az \u201eeg\u00e9sz f\u00e9lsz\u00e1zad\u201d \u00e9s a \u201emegrakott szek\u00e9rrel\u201d mell\u00e9kn\u00e9v+f\u0151n\u00e9v sz\u00f3p\u00e1rok az id\u0151t munk\u00e1val kihaszn\u00e1l\u00f3 \u00e9s eredm\u00e9nyt is felmutat\u00f3 k\u00f6lt\u0151t l\u00e1ttatj\u00e1k\u2026. A munka term\u00e9s\u00e9t \u201ea sz\u00e9n\u00e1mat\u201d metafora, az \u00e9lete derek\u00e1n j\u00e1r\u00f3 k\u00f6lt\u0151t \u201eaz este\u201d metafora, \u201eaz \u00e1rnya nem \u00e9r el\u201d megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9s sz\u00f3k\u00e9pek vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k meg az olvas\u00f3 el\u0151tt.
\nA sz\u00f6vegmondatok kijelent\u0151ek, kiss\u00e9 k\u00f6zel\u00edtnek a felki\u00e1lt\u00f3 mondathoz\u2026. Az els\u0151 k\u00e9t mondat p\u00e1rhuzamos szerkeszt\u00e9s\u0171: a sz\u00e9nagy\u0171jt\u0151 \u00e9s a verseket alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9sz sz\u00f3l mag\u00e1r\u00f3l. A harmadik mondat ellent\u00e9tes viszonyban \u00e1ll: a k\u00f6lt\u0151 nyom\u00e1ban j\u00e1r\u00f3 este, \u201ede \u00e1rnya nem \u00e9r el \u2013, el\u0151tte ballagok megrakott szek\u00e9rrel\u201d.
\nA k\u00f6ltem\u00e9ny verb\u00e1lis st\u00edlus\u00fa, a k\u00f6lt\u0151 egyenes besz\u00e9de.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A l\u00edrai k\u00f6lt\u0151 \u00edr\u00f3t\u00e1rsaival szemben k\u00f6zelebb \u00e1ll a zeneszerz\u0151kh\u00f6z, mert \u0151t seg\u00edti var\u00e1zslat\u00e1ban a leghat\u00e9konyabban mindaz, ami az irodalom nyersanyag\u00e1ban, a besz\u00e9dben, eredend\u0151en zenei: a ritmus, a hangz\u00e1s \u00e9s a r\u00edmek cseng\u00e9se. Horv\u00e1th Imr\u00e9t (1906\u20131993), a m\u00e9ltatlanul elfeledett k\u00f6lt\u0151nket id\u00e9zz\u00fck meg az al\u00e1bbiakban. V\u00e1logatott versei c\u00edm\u0171 k\u00f6tete 1954-ben jelent meg, e k\u00f6tetet mott\u00f3k\u00e9nt nyitja meg […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-73631","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-jegyzet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73631","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=73631"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73631\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=73631"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=73631"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=73631"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}