Lent a patakpartot, alig h\u00fcvelyknyire a v\u00edzt\u0151l, abban a m\u00e9lys\u00e9gben ahol m\u00e9g csak kevesen j\u00e1rtak, kereszt\u00fcl-kasul f\u0171zgy\u00f6kerek sz\u0151tt\u00e9k \u00e1t. \u00dagy fon\u00f3dtak \u00f6ssze, egym\u00e1sba csimpaszkodva, mint valami k\u00edgy\u00f3k, akik \u00e9ppen hangtalan \u00e9s nesztelen, titkos t\u00e1ncukat ropj\u00e1k. \u00c1m m\u00e9gis, valahogyan k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9p l\u00e1tv\u00e1ny volt ez: egyszerre volt sz\u00e9ps\u00e9ges, egyszerre ismeretlen \u00e9s f\u00e9lelmetes.
\nEls\u0151 pillant\u00e1sra maga T\u00fccs\u00f6k is azt hitte, hogy k\u00edgy\u00f3kat l\u00e1t, ugyanis olyat, mint ami a szeme el\u00e9 t\u00e1rult, \u0151 m\u00e9g nem l\u00e1tott. Mez\u0151lak\u00f3, hogy is l\u00e1thatott volna ilyen furcsa \u00e9s f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb f\u00e9lelmetes dolgokat.
\nHa az \u00e1rad\u00e1s ide nem sodorja, bizony a Kerek Mez\u0151 \u00f6sszes kincs\u00e9\u00e9rt sem tenn\u00e9 ide a l\u00e1bait!
\nDe h\u00e1t – ments\u00e9g\u00e9re legyen mondva -, nagyon hirtelen t\u00f6rt\u00e9nt az eg\u00e9sz, s ki hitte volna, hogy csakugyan annyira ki\u00f6nt a Patak. Mert \u0151 egyszer biztos nem vette komolyan a h\u00edreket.
\nAmikor Cs\u00edpi, a pacsirta k\u00f6rber\u00f6pk\u00f6dte a Kerek Mez\u0151t, azt\u00e1n az Ismeretlen Romok tetej\u00e9r\u0151l kiki\u00e1ltotta, hogy – \u201ej\u00f6n a Patak, menek\u00fclni kell”, – \u0151 \u00e9ppen heged\u0171j\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lgatta. K\u00e9s\u0151f\u00e9lben volt egy lakodalomb\u00f3l, ahov\u00e1 hivatalb\u00f3l volt megh\u00edvva. Katica \u00e9s Bakica esk\u00fcd\u00f6tt \u00e9ppen a Patak m\u00f6g\u00f6tti bodzaerd\u0151ben.
\nHej, pedig mekkora bog\u00e1rsereg j\u00f6tt volna \u00f6ssze arra a menyegz\u0151re!
\nDe pillanatok alatt zajlott le minden.
\nEl\u0151bb csak n\u00e9h\u00e1ny es\u0151csepp pottyant al\u00e1 az \u00e9gb\u0151l. Ebb\u0151l zuhog\u00f3 lett, mintha \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k volna, azt\u00e1n egyszerre csak ott termett a nagy v\u00edz. S\u00f6p\u00f6rt mindent, ami el\u00e9be ker\u00fclt. T\u00fccs\u00f6knek csak annyi ideje maradt, hogy egy arra sodr\u00f3d\u00f3 fak\u00e9regbe belekapaszkodjon. Azzal zsupsz, felugrott r\u00e1, s m\u00e1r sodorta is az \u00e1r.
\nAzt sem tudta, merre tart. A piszkos, s\u00e1rga v\u00edz volt az, ami dikt\u00e1lta az iramot. Eg\u00e9sz nap \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9jjel h\u00e1nykol\u00f3dott a h\u00e1borg\u00f3, k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt bukd\u00e1csol\u00f3 v\u00edzen, mik\u00f6zben elg\u00e9mberedett ujjaival g\u00f6rcs\u00f6sen kapaszkodott a fak\u00e9regbe. A k\u00f6vetkez\u0151 hajnalon valahogy m\u00e9gis \u00e1lomba szender\u00fclt, mire fel\u00e9bredt, ott tal\u00e1lta mag\u00e1t a nagy ismeretlenben. K\u00e9regtutaja f\u00e9lig a homokba temetve, feje f\u00f6l\u00f6tt a fura, k\u00edgy\u00f3szer\u0171, \u0151sid\u0151kb\u0151l itt maradt gy\u00f6k\u00e9rboz\u00f3ttal.
\nMessze a l\u00e1that\u00e1ron \u00e9ppen hajnal hasadt. \u00c1rny\u00e9k \u00e9s egy kev\u00e9ske f\u00e9ny \u00f6nt\u00f6tte el a partot.<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n *A mesereg\u00e9ny, amely nemr\u00e9g ker\u00fclt be a Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ba is, 1999 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt, egy r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozatban megjelent a Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3 \u201eCsodav\u00e1r” mell\u00e9klet\u00e9ben is<\/strong>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Lent a patakpartot, alig h\u00fcvelyknyire a v\u00edzt\u0151l, abban a m\u00e9lys\u00e9gben ahol m\u00e9g csak kevesen j\u00e1rtak, kereszt\u00fcl-kasul f\u0171zgy\u00f6kerek sz\u0151tt\u00e9k \u00e1t. \u00dagy fon\u00f3dtak \u00f6ssze, egym\u00e1sba csimpaszkodva, mint valami k\u00edgy\u00f3k, akik \u00e9ppen hangtalan \u00e9s nesztelen, titkos t\u00e1ncukat ropj\u00e1k. \u00c1m m\u00e9gis, valahogyan k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9p l\u00e1tv\u00e1ny volt ez: egyszerre volt sz\u00e9ps\u00e9ges, egyszerre ismeretlen \u00e9s f\u00e9lelmetes. Els\u0151 pillant\u00e1sra maga T\u00fccs\u00f6k is […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-73753","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73753","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=73753"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/73753\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=73753"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=73753"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=73753"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n