\u00c1titat\u00f3dott f\u00e9lelem\u00edz\u0171 ny\u00e1llal a bor\u00edt\u00e9k ragaszt\u00f3ja. V\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen nyugt\u00e1zta kil\u00e1t\u00e1stalan helyzet\u00e9t. \u00d6kl\u00e9vel, hogy megtapadjon, pecs\u00e9tet nyomott a level\u00e9re, \u00e9s ez \u00e1ltal befejezettnek tekintette semmi\u00e9rtelm\u0171 t\u00f6rekv\u00e9seit. Elvakult \u00f6nfej\u0171s\u00e9ggel tartott ki \u00e1ll\u00e1spontja mellett, miszerint ebben az orsz\u00e1gban nem seg\u00edtik a tehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9szeket, ink\u00e1bb visszaszor\u00edtj\u00e1k, hogy ne teljesedhessenek ki… Kire haragudjon?! Mag\u00e1ra nem, k\u00f6nnyebb r\u00e1ruh\u00e1zni a felel\u0151ss\u00e9get valaki m\u00e1sra. \u00cdgy, els\u0151sorban, hib\u00e1ztatta az \u00f6sszes kiad\u00f3t, az \u00f6sszes szerkeszt\u0151s\u00e9get, m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsait, akik sikeresen befutottak, v\u00e9g\u00fcl az embereket, akik sem anyagi, sem erk\u00f6lcsi t\u00e1mogat\u00e1sban nem r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k.
\nMost azt\u00e1n v\u00e9gs\u0151 d\u00f6nt\u00e9sre jutott: itt hagyja az eg\u00e9szet, felr\u00fagja alkot\u00e1sait, otthon\u00e1t, minden\u00e9t, ami eddig az \u00e9letet jelentette sz\u00e1m\u00e1ra. Egyetlen lev\u00e9lben \u00edrta meg b\u00e1nat\u00e1t, felindults\u00e1g\u00e1t, amit elk\u00fcld egy b\u00e1rmilyen kiad\u00f3hoz. Tudta, hogy m\u00e9g \u00edgy sem sz\u00e1m\u00edthat az odafigyel\u00e9s\u00fckre, de az\u00e9rt megtette, amit meg kellett tennie.
\nZeller felvette zak\u00f3j\u00e1t. A g\u00fanynevet m\u00e9g a koleszban kapta, de nem tudta mi\u00e9rt. Ez a z\u00f6lds\u00e9g a legkev\u00e9sb\u00e9 sem jellemezte \u0151t. \u00c9les, jellegzetes illata, s\u00f6t\u00e9tz\u00f6ld, rec\u00e9s levelei, a gy\u00f6kere m\u00e9lybe \u00e1gaz\u00f3, kapaszkod\u00f3 volta \u2013 h\u00e1t nem igaz\u00e1n r\u00e1 jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gok.
\nLeszaladt a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n, k\u00f6nnyed\u00e9n, megszokott mozdulatokkal, m\u00e9g csak vissza sem fordult. Az utc\u00e1n a legk\u00f6zelebbi postal\u00e1d\u00e1ba dobta be level\u00e9t, majd felkapaszkodott a villamosra. A h\u00e1zak, az \u00fat, a j\u00e1rda, ismer\u0151sen futottak mellette el, s bizonytalanul m\u00e9g visszan\u00e9zett az \u00fajs\u00e1gosra az ablakb\u00f3l. F\u00e1radt megt\u00f6rts\u00e9ggel, de j\u00f3zan tudatoss\u00e1ggal adagolta be mag\u00e1nak az utols\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g rem\u00e9nyeit.
\nCigarett\u00e1ra gy\u00fajtott, amikor lesz\u00e1llt. A vonat\u00e1llom\u00e1s zs\u00fafolt peronj\u00e1n k\u00e9nyelmetlen\u00fcl kezdte \u00e9rezni mag\u00e1t. A nagy ny\u00fczsg\u00e9sben r\u00e1eszm\u00e9lt a t\u00f6bbiek c\u00e9ltudatoss\u00e1g\u00e1ra… mintha mindenki tudn\u00e1, hogy mit akar… mindenki tart valahov\u00e1, \u00e9s nem mindegy senkinek, hogy melyik vonatra sz\u00e1ll fel. Csak neki mindegy. \u0150 semmit nem akar, vagyis csak azt tudja, hogy mit nem akar: maradni. Zeller szem\u00e9ben a t\u00f6meg egy emberr\u00e9 v\u00e1lt egyszerre. Egy hat\u00e1rozott \u00e9s t\u00f6rekv\u0151 emberr\u00e9. \u00c9s \u0151 \u00e1llt k\u00f6zt\u00fck bizonytalan hat\u00e1rozatlans\u00e1ggal, s nem \u00e9rtette, mi\u00e9rt nem tartozik k\u00f6z\u00e9j\u00fck… mi\u00e9rt \u00e9rzi, hogy valami v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen kics\u00faszik az ujjai k\u00f6z\u00fcl, hogy valamit elront, valami visszaford\u00edthatatlan esem\u00e9ny k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1ll… Egyetlen hangot, egyetlen biztat\u00f3 sz\u00f3t v\u00e1rt valakit\u0151l. De ott igaz\u00e1b\u00f3l senki sem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt vele.
\nA hangosbemond\u00f3 \u00fajb\u00f3l elism\u00e9telte nem \u00e9rthet\u0151 ismertet\u0151j\u00e9t… A vonat meg\u00e9rkezett. Zeller tolakodni kezdett. Nem is \u0151, a t\u00f6meg sodorta beljebb. Tal\u00e1n el is taposhatj\u00e1k, ha nem veszi fel a ritmust… azt\u00e1n mire a l\u00e9pcs\u0151h\u00f6z \u00e9rt, megfordult benne az elhat\u00e1roz\u00e1s, \u00e9s visszafel\u00e9 pr\u00e9sel\u0151d\u00f6tt. Valahogy kijutott, \u00e9s hosszan, \u00fcres tekintettel n\u00e9zett a vonat ut\u00e1n.
\nRitkult a t\u00f6meg egy ideig, azt\u00e1n j\u00f6tt egy \u00fajabb j\u00e1rat, majd \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb…
\nHajnalodott. Zeller f\u00e1zott, \u00e9s \u00e9hes volt. Zak\u00f3ja gall\u00e9rj\u00e1t felhajtotta, \u00f6sszeh\u00fazta nyak\u00e1t \u00e9s zsebre dugott k\u00e9zzel eloldalgott az \u00e1llom\u00e1s \u00e9p\u00fclet\u00e9b\u0151l. A kora reggeli sz\u00e9lt\u0151l megremegett, r\u00e1gy\u00fajtott utols\u00f3 sz\u00e1l cigarett\u00e1j\u00e1ra… Mire k\u00f6zelebb \u00e9rt a lak\u00f3telephez, a kor\u00e1n kel\u0151 \u00fajs\u00e1gosok \u00e9s z\u00f6lds\u00e9gesek nyitni kezdtek butikjaikban. A boroz\u00f3ban is megkezd\u0151d\u00f6tt a 6-ra j\u00e1r\u00f3 munk\u00e1sok sz\u00e1lling\u00f3z\u00e1sa, akik bet\u00e9rtek egy k\u00e1v\u00e9ra, esetleg megengedtek maguknak egy f\u00e9ldecit. Megv\u00e1s\u00e1rolt egy \u00fcveg whiskyt, a szok\u00e1sos cigij\u00e9t, \u00e9s felvitte a lak\u00e1s\u00e1ba.
\nBent ismer\u0151s t\u00e1rgyak, a r\u00e9gi zongora, a kanap\u00e9, a fotel, ismer\u0151s szagok: a falak dohos b\u0171ze, cigif\u00fcst kever\u00e9ke- fogadt\u00e1k, amiket m\u00e1r r\u00e9gen a pokolba k\u00edv\u00e1nt. Le\u00fclt. Nem volt \u00e1lmos, sem f\u00e1radt. Csak \u00e9pp \u00e1tf\u00e1zott. Kibontotta az italt, \u00e9s j\u00f3t h\u00fazott bel\u0151le. El\u00e9gedetten t\u00f6r\u00f6lte meg sz\u00e1j\u00e1t k\u00e9zfej\u00e9vel. Egy pillanatig m\u00e9g elmer\u00fclt a semmibe, \u00e9s kicsit remegett a f\u00e1z\u00e1st\u00f3l… azt\u00e1n \u00fajb\u00f3l h\u00fazott egy j\u00f3t. \u201eCsak az \u00f6kr\u00f6k isznak egyed\u00fcl…\u201d- gondolta, s valami\u00e9rt mosolyognia kellett…\u201d Csak az \u00f6kr\u00f6k isznak egyed\u00fcl…\u201d<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c1titat\u00f3dott f\u00e9lelem\u00edz\u0171 ny\u00e1llal a bor\u00edt\u00e9k ragaszt\u00f3ja. V\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen nyugt\u00e1zta kil\u00e1t\u00e1stalan helyzet\u00e9t. \u00d6kl\u00e9vel, hogy megtapadjon, pecs\u00e9tet nyomott a level\u00e9re, \u00e9s ez \u00e1ltal befejezettnek tekintette semmi\u00e9rtelm\u0171 t\u00f6rekv\u00e9seit. Elvakult \u00f6nfej\u0171s\u00e9ggel tartott ki \u00e1ll\u00e1spontja mellett, miszerint ebben az orsz\u00e1gban nem seg\u00edtik a tehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9szeket, ink\u00e1bb visszaszor\u00edtj\u00e1k, hogy ne teljesedhessenek ki…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-74149","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74149","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=74149"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74149\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=74149"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=74149"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=74149"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}