A reggeli ut\u00e1n mindenki szedel\u0151zk\u00f6d\u00f6tt. T\u00fccs\u00f6k \u00e9s R\u00e9ti a nagy ny\u00fczsg\u00e9sben Picur ut\u00e1n kutatott.
\n– Megbocs\u00e1tasz nekem? – k\u00e9rdezte Picur, hamisk\u00e1san mosolyogva heged\u0171s bar\u00e1tj\u00e1ra. – Tudod, az \u00edg\u00e9ret\u00e9rt, hogy veled megyek a Kerek Mez\u0151re! Amikor azt mondtam neked, komolyan is gondoltam. De most sok minden megv\u00e1ltozott az \u00e9letemben.
\n– Meg\u00e9rtelek… Ne is folytasd, bar\u00e1tom. Azt azonban nem n\u00e9zn\u00e9m el, ha egyszer sem l\u00e1togatn\u00e1tok meg minket a Kerek Mez\u0151n.
\n– Nos – ny\u00fajtotta kez\u00e9t Picur -, tulajdonk\u00e9ppen senki nem akarja, hogy elmenjetek. J\u00f3, ha tudj\u00e1tok. \u00c9s az is, hogy k\u00f6sz\u00f6nettel tartozom nektek, bar\u00e1taim. Minden\u00e9rt. Tudom persze azt is, hogy nem ez a ti haz\u00e1tok, \u00edgy term\u00e9szetes, hogy hazav\u00e1gytok. Minden\u00fctt j\u00f3, de a legjobb otthon…
\nT\u00fccs\u00f6k \u00e9s R\u00e9ti lehajtott\u00e1k fej\u00fcket. Hallgattak. F\u00e1tyolka \u00e9s Picur \u00f6sszen\u00e9ztek.
\n– Akkor, a viszontl\u00e1t\u00e1sra.
\n– Nem akarok \u00fcnnepront\u00f3 lenni – l\u00e9pett el\u0151re F\u00e1tyolka -, de megmutatom, merre kell mennetek, hogy min\u00e9l el\u0151bb a Kerek Mez\u0151re \u00e9rjetek. Arra… – intett az \u00e9gbeny\u00fal\u00f3 \u00dcveghegyekkel szembeni t\u00e1j fel\u00e9 -, oda\u00e1t, Erd\u0151hon alatt, ott van, ahov\u00e1 mennetek kell…
\n– \u00c9s a koboldok? – k\u00e9rdezte T\u00fccs\u00f6k bizonytalanul. – \u0150k feladt\u00e1k… ?
\n– Nem tudom. – ingatta fej\u00e9t Picur. – Hallottam Bor\u00e1t\u00f3l, hogy kilencvenkilenc vir\u00e1gfordul\u00f3s ideig biztosra vehet\u0151, hogy nem fognak zavarni. Ez t\u00f6rv\u00e9ny. Ezt senki nem meri megszegni. Mellesleg a minap, ami vel\u00fck t\u00f6rt\u00e9nt…
\n– Igen. F\u00e1tyolka elmondta nekem is, mit l\u00e1tott… De nem \u00e9rtem most sem, mi\u00e9rt nem t\u00e1madt\u00e1k meg a falut?
\n– Amikor k\u00f6rbevett\u00e9k a helyet, – kapcsol\u00f3dott a besz\u00e9lget\u00e9sbe F\u00e1tyolka is -, Bora el\u00e9b\u00fck ment, \u00e9s h\u00e1tat ford\u00edtott a koboldcsapatnak. Ugyanezt tette a falu is. A koboldoknak nem volt m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1suk. Egy ideig csak \u00e1lltak ott majdnem toporz\u00e9kolva, fogcsikorgatva, azt\u00e1n megfordultak \u00e9s elmentek.
\n– Nem \u00e9rtem. De mi\u00e9rt? – csod\u00e1lkozott T\u00fccs\u00f6k. – Ilyet sosem hallottam. T\u00faler\u0151ben voltak, nem?
\n– De igen. \u00c1m azt \u0151k is tudj\u00e1k, hogy a legnagyobb veres\u00e9g az, ha figyelemre sem m\u00e9ltatj\u00e1k az ellenfelet. Ezut\u00e1n vagy a feled\u00e9s j\u00f6n, vagy a megbocs\u00e1t\u00e1s. Mindenki maga d\u00f6nti el, melyik \u00e1ll k\u00f6zelebb hozz\u00e1. Aki h\u00e1tat ford\u00edt, azzal \u0151si t\u00f6rv\u00e9nyeink szerint sohasem harcolhatunk. \u00c9rtitek most?
\n– Hm. Fura egy helyzet, annyi szent. Nem mintha mindent \u00e9rten\u00e9k, de ez\u00fattal val\u00f3ban \u00edgy volt a j\u00f3. – fejtette ki gondolatait T\u00fccs\u00f6k. – Belegondolni is r\u00e9mes, mi t\u00f6rt\u00e9nhetett volna itt, ha \u00f6sszecsapunk azokkal a sz\u00f6rnyekkel. A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l jobban f\u00e9ltem volna az Im\u00e1dkoz\u00f3 S\u00e1sk\u00e1kt\u00f3l… L\u00e1ttam m\u00e1r egyszer valamikor, hogy mire k\u00e9pes egy olyan karmos kez\u0171 micsoda. L\u00f3darazsat sosem \u00e1llhattam, de megsajn\u00e1ltam bizony, amikor kett\u00e9roppantotta egy ilyen bestia ott, a r\u00e9gi tornyok k\u00f6z\u00f6tt. Azt\u00e1n beleharapott azokkal a hatalmas ragokkal…
\n– Ha seg\u00edts\u00e9gre lesz sz\u00fcks\u00e9getek, csak \u00fczenjetek. – mondta R\u00e9ti, a besz\u00e9l\u0151 mad\u00e1r. – Pattanj fel a h\u00e1tamra, T\u00fccs\u00f6k bar\u00e1tom! Indulnunk k\u00e9ne, m\u00e9g miel\u0151tt feler\u0151s\u00f6dik a sz\u00e9l.
\n– Sz\u00f3lunk h\u00e1t. – mosolyodott el Picur, \u00e9s megfogta F\u00e1tyolka kez\u00e9t. – Igaz? A b\u00e9ket\u00e1rgyal\u00e1sokhoz val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9g lenne olyanokra, mint ti. Bebizony\u00edtott\u00e1tok, hogy helyt tudtok \u00e1llni a neh\u00e9z helyzetekben. Azt\u00e1n m\u00e9g valami: bizony\u00e1ra nagyon csod\u00e1lkoztatok azon, hogy egyes man\u00f3knak van sz\u00e1rnyuk, m\u00e1soknak nincs. El kell mondanom…
\n– Tudom bar\u00e1tom, tudom. – intette le T\u00fccs\u00f6k – A l\u00e1nyoknak van sz\u00e1rnyuk, a fi\u00faknak nincs. M\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben olyan egyform\u00e1k vagytok… Mintha eleve mindenki kir\u00e1lyn\u0151jel\u00f6lt lenne itt!
\n– \u00dagy van – hagyta helyben F\u00e1tyolka. -Minden h\u00e1romsz\u00e1zadik vir\u00e1gfordul\u00f3ban egy k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk kir\u00e1lyn\u0151v\u00e9 v\u00e1lik.
\n– Igen? Hol van a mostani?
\n– El\u0151tted \u00e1ll!
\nEzt m\u00e1r Picur mondta.
\n– H\u0171! – csapott ekkor a homlok\u00e1ra T\u00fccs\u00f6k: -Tudtad te ezt, R\u00e9ti?
\n– Nem – r\u00e1zta meg fej\u00e9t d\u00f6bbenettel az arc\u00e1n a besz\u00e9l\u0151 mad\u00e1r.
\n– Hogy mik vannak?! – T\u00fccs\u00f6k m\u00e9g mindig nem akarta hinni, amit hallott.
\n– B\u00e9ke… mi? – fordult vissza T\u00fccs\u00f6k, R\u00e9ti h\u00e1t\u00e1n kapaszkodva.
\n– Nincs sz\u00fcks\u00e9g h\u00e1bor\u00fara, ha vezet\u0151knek olyanokat tesz\u00fcnk meg, akiket megesket\u00fcnk, hogy a legfelel\u0151ss\u00e9gteljesebben v\u00e9gezz\u00e9k munk\u00e1jukat. Sem f\u00f6ldi, sem \u00e9gi eredet\u0171 anyag, m\u00e9g csak a l\u00e9lek f\u00f6l\u00f6tt uralkod\u00f3k, az olyanok, mint az Apr\u00f3 Dolgok D\u00e9mona, vagy maga a koboldok \u00farn\u0151je, Moszat sem haszn\u00e1lhatja ki a vezet\u0151ket. L\u00e1tt\u00e1tok, mi t\u00f6rt\u00e9nt… egyesek miatt roml\u00e1s \u00e9s pusztul\u00e1s lett volna eg\u00e9sz Erd\u0151hon veszte. H\u00e1la Bor\u00e1nak, megmenek\u00fclt\u00fcnk…
\n– Vedd el ezt a csek\u00e9lys\u00e9get, \u00e9s eml\u00e9kezz addig is, am\u00edg tal\u00e1lkozunk m\u00e9g – ny\u00fajtott \u00e1t T\u00fccs\u00f6knek egy apr\u00f3cska K\u00f6vet p\u00f3kh\u00e1l\u00f3ra f\u0171zve Picur. Eml\u00e9kezz r\u00e1: ha baj van, ez a K\u0151 elfelejt vil\u00e1g\u00edtani.
\nT\u00fccs\u00f6k b\u00fcszk\u00e9n akasztotta nyak\u00e1ba az aj\u00e1nd\u00e9kot.
\n– Ez a tied, R\u00e9ti. – ny\u00fajtott a besz\u00e9l\u0151 mad\u00e1r fel\u00e9 is valamit. Egy kis eperlev\u00e9ltasak volt. – Kis szemcs\u00e9k vannak benne. Ha bajba ker\u00fclsz, \u00e9s elnyelsz egyet is bel\u0151le, olyan gyors \u00e9s er\u0151s leszel, mint a forg\u00f3sz\u00e9l.
\nBora felemelte kez\u00e9t. Az indul\u00e1s jele volt ez. R\u00e9ti sz\u00f6kkent egyet, \u00e9s sz\u00e9tt\u00e1rta hatalmas sz\u00e1rnyait. Lassan, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen emelkedett a leveg\u0151be. T\u00fccs\u00f6k R\u00e9ti h\u00e1t\u00e1r\u00f3l m\u00e9g visszaintett. Marokra fogta heged\u0171j\u00e9t, azt\u00e1n huss, \u00e1t az erd\u0151 rettent\u0151 magas f\u00e1i felett…
\n– N\u00e9zz oda! – ki\u00e1ltott nevetve T\u00fccs\u00f6k. – Ezek az \u00fasz\u00f3 selyemsz\u00e1lak mindj\u00e1rt k\u00f6rbefonnak!
\nRengeteg volt bel\u0151l\u00fck. Ott \u00fasztak m\u00e1r mindenfel\u00e9. Az erd\u0151 f\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt itt-ott s\u00e1rg\u00e1s, pirosas sz\u00ednek kezdtek megjelenni.
\n– Az \u0151sz! – ki\u00e1ltotta R\u00e9ti, t\u00falharsogva a magasba n\u00e9ha fels\u00fcv\u00edt\u0151 sz\u00e9l hangj\u00e1t.
\nEgyik\u00fck sem mert visszapillantani. Torkukban szokatlan \u00e9rz\u00e9s uralkodott. M\u00e9g l\u00e1tni v\u00e9ltek, hogy Bora k\u00f6rt rajzol a leveg\u0151be, k\u00e9kes f\u00e9nyben szipork\u00e1z\u00f3 valami sz\u00f6kken ki \u00f6reg, csontos ujjaib\u00f3l, egyenest az \u00e9g fele t\u00f6rve.
\nMintha szor\u00edt\u00e1st \u00e9rzett volna R\u00e9ti a teste k\u00f6r\u00fcl. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, gy\u00f6ng\u00e9d szor\u00edt\u00e1s volt ez. Esk\u00fcdni mert volna, hogy ez a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szor\u00edt\u00e1s valahogyan meggyors\u00edtotta hazafele vezet\u0151 \u00fatjukat. Mintha nem is \u0151 rep\u00fclne… Sz\u00e1lltak, mint a gondolat.
\n– Nicsak! Ott a Kerek Mez\u0151… – hallotta T\u00fccs\u00f6k hangj\u00e1t.
\nErd\u0151hon m\u00f6g\u00f6tt, nem messze a gy\u00f6k\u00e9rboz\u00f3tos patakpartt\u00f3l, ott ter\u00fclt el a kicsiny, de gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, z\u00f6ldes-barna Kerek Mez\u0151.
\nAz \u00f3don Ismeretlen Romok mellett minden olyan volt, mint r\u00e9gen.
\n– Igen. \u00dajra itthon vagyunk. – nevetett fel R\u00e9ti. -… \u00c9s, amint l\u00e1tom, az eg\u00e9sz Kerek Mez\u0151 minket v\u00e1r!
\n– Itthon vagyunk! – suttogta T\u00fccs\u00f6k. Igazi fogadtat\u00e1s v\u00e1rta lenn \u0151ket.
\nA legigazibb… Egy olyan otthon\u00e9, melyet csak az \u00c9vszakok v\u00e1ltoztatnak meg kiss\u00e9.
\nItt ismer\u0151s volt a k\u00f6k\u00e9nybokor, a vakondt\u00far\u00e1s, \u00e9s minden f\u0171sz\u00e1l.
\n\u00c9s ismer\u0151s volt a sz\u00e9l is, ki tal\u00e1n kiss\u00e9 er\u0151sebb is lett, mint kor\u00e1bban volt, mert j\u00f6tt\u00fckre meglengette Kerek Mez\u0151 \u00f6sszes z\u00f6ldell\u0151, s\u00e1rgul\u00f3 f\u0171sz\u00e1l\u00e1t. \u00d6r\u00f6m\u00e9ben hol egy id\u0151t\u00e9pte falevelet p\u00f6rgetett, hol a hossz\u00fa \u00e9s tapad\u00f3s, selymes \u00f6k\u00f6rny\u00e1lat lobogtatta az \u00fcnnepl\u0151 t\u00f6meg f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\n
(V\u00e9ge)<\/em><\/p>\n El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/a>, 2. r\u00e9sz<\/a> , 3. r\u00e9sz<\/a><\/strong> 4. r\u00e9sz<\/a>,<\/strong> 5. r\u00e9sz,<\/a> 6. r\u00e9sz<\/a>, 7. r\u00e9sz<\/a>, 8. r\u00e9sz,<\/a> 9. r\u00e9sz<\/a>, 10. r\u00e9sz<\/a>, 11. r\u00e9sz,<\/a> 12. r\u00e9sz<\/a>, 13. r\u00e9sz,<\/a> 14. r\u00e9sz, <\/a>15. r\u00e9sz, <\/a>16. r\u00e9sz,<\/a> 17. r\u00e9sz<\/a>, 18. r\u00e9sz<\/a>, 19. r\u00e9sz,<\/a> 20. r\u00e9sz<\/a>, 21. r\u00e9sz, <\/a>22. r\u00e9sz, <\/a>23. r\u00e9sz, <\/a>24. r\u00e9sz, <\/a>25. r\u00e9sz<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A reggeli ut\u00e1n mindenki szedel\u0151zk\u00f6d\u00f6tt. T\u00fccs\u00f6k \u00e9s R\u00e9ti a nagy ny\u00fczsg\u00e9sben Picur ut\u00e1n kutatott. – Megbocs\u00e1tasz nekem? – k\u00e9rdezte Picur, hamisk\u00e1san mosolyogva heged\u0171s bar\u00e1tj\u00e1ra. – Tudod, az \u00edg\u00e9ret\u00e9rt, hogy veled megyek a Kerek Mez\u0151re! Amikor azt mondtam neked, komolyan is gondoltam. De most sok minden megv\u00e1ltozott az \u00e9letemben. – Meg\u00e9rtelek… Ne is folytasd, bar\u00e1tom. Azt […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-74394","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74394","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=74394"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74394\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=74394"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=74394"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=74394"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n