{"id":74494,"date":"2018-05-25T03:00:26","date_gmt":"2018-05-25T03:00:26","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=74494"},"modified":"2018-05-24T14:21:34","modified_gmt":"2018-05-24T14:21:34","slug":"dancs-artur-elio-es-oliver-nyomaban-valahol-eszak-olaszorszagban-7","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=74494","title":{"rendered":"Dancs Artur: Elio \u00e9s Oliver nyom\u00e1ban \u2013 valahol \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gban (7)"},"content":{"rendered":"

Az \u00e9den-liget, Fontanile Quarantina<\/strong><\/h2>\n

Magam is olyan friss voltam, mint a kora reggel. Nyolc \u00f3ra is alig m\u00falt, amikor a d\u00f3mt\u00e9rr\u0151l vissza\u00e9rkeztem a teraszunkra, hogy a cs\u00edkos karossz\u00e9kben befejezzem a kor\u00e1bban elkezdett eszpressz\u00f3mat. A z\u00f6ld bringa is t\u00fcrelmetlen\u00fcl v\u00e1rta az \u00fajabb kalandokat Francesca csal\u00e1dj\u00e1nak ker\u00e9kp\u00e1rjai t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Az olasz nemzeti \u00fcnnep reggele volt, \u00e9s a csal\u00e1d elmen\u0151ben az interj\u00fa fel\u0151l \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt. A csomagokb\u00f3l \u00edt\u00e9lve kir\u00e1ndulni k\u00e9sz\u00fcltek, \u00e9n meg p\u00e1r sz\u00f3ban elmondtam kora reggeli \u00e9lm\u00e9nyeimet az olasz \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3n\u0151vel, Lidi\u00e1val.
\nHa belegondolok, \u00e9rtem is meg nem is, mi miatt lehetek \u00e9n \u00e9rdekes az utikalandjaimmal a helyi sajt\u00f3nak, de \u00f6r\u00f6mmel tettem eleget a felk\u00e9r\u00e9snek, \u00e9s m\u00e9g miel\u0151tt f\u00e9lnyolcra kongatott volna a torony\u00f3ra, ki\u00fcltem a piazzett\u00e1ra.
\nNem esett ez am\u00fagy sem nehezemre, annyira szerettem ezt a reggeli ritu\u00e1l\u00e9t, a k\u00e1v\u00e9t a cs\u00edkos karossz\u00e9kben a bels\u0151udvar reggeli csendj\u00e9ben, majd a friss reggeli s\u00e9t\u00e1t az \u00e9bredez\u0151 t\u00e9ren, illetve az ezt k\u00f6vet\u0151 napi csavarg\u00e1sokat, felfedez\u00e9seket.
\nAzt nem tudom, Lidia is olyan lelkes volt-e a korai id\u0151pont\u00e9rt, mindenesetre szinte pontosan meg\u00e9rkezett, \u00e9s miut\u00e1n a padon megismerkedt\u00fcnk, \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9sbe elegyedt\u00fcnk, jelezte, hogy st\u00edlszer\u0171bb lenne, ha a filmb\u00e9li \u201eh\u00edres\u201d asztaln\u00e1l folytatn\u00e1nk a t\u00f6rt\u00e9netek kibontogat\u00e1sait, \u00e9s ott a sajt\u00f3nak sz\u00e1nt fot\u00f3k is elk\u00e9sz\u00fclhettek.<\/p>\n

Nem k\u00e9rdezni akart, hanem csak hallgatni, intett, mes\u00e9ljek, mes\u00e9ljek, mes\u00e9ljek\u2026 Nevettem, mondtam, nincs annyi id\u0151nk, hogy \u00e9n nekifogjak \u00e9s csak mes\u00e9ljek, mes\u00e9ljek, mes\u00e9ljek\u2026 \u00e9s mondtam, hogy nem is tudom, ha vannak-e az olvas\u00f3i k\u00f6zt sokan olyanok, akik ezekre a mes\u00e9kre k\u00edv\u00e1ncsiak. De kitartott amellett, hogy igen, mindenk\u00e9pp, \u00e9n csak mes\u00e9ljek.
\n\u2013 Rem\u00e9lem, megeml\u00edtetted, milyen j\u00f3 helyen sz\u00e1llt\u00e1l meg \u2013 nevetett Francesca, mikor befejeztem a besz\u00e1mol\u00f3mat \u2013 egy kis rekl\u00e1m j\u00f3l j\u00f6n.
\nMajd, mik\u00f6zben elsorolt\u00e1k, mennyi program, koncert \u00e9s rendezv\u00e9ny v\u00e1r r\u00e1nk ma Crem\u00e1ban, megk\u00e9rdezt\u00e9k, \u00e9n hova k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k \u00e9pp. Mondom, hogy Farinateba terveztem eljutni a forr\u00e1sokhoz.
\n\u2013 F\u00fcrd\u0151nadr\u00e1g legyen n\u00e1lad! \u2013 b\u00edztatott Francesca f\u00e9rje, mik\u00f6zben a kapu fel\u00e9 s\u00e9t\u00e1ltak a kisl\u00e1nyokkal \u2013 Igaz, dermeszt\u0151en hideg a forr\u00e1s vize eg\u00e9sz \u00e9vben, de nem lehet kihagyni ezt az \u00e9lm\u00e9nyt.
\nHogy a forr\u00e1s vize hideg m\u00e1r a filmb\u0151l s annak kapcs\u00e1n is tudtam, azt azonban nem, mennyire van t\u00e1vol Farinate, \u00e9s nagyon nem akartam k\u00e9slekedni az indul\u00e1ssal, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert szerettem volna m\u00e9g a reggeli csendben ki\u00e9rni, hogy ugyanazt a hangulatot elkaphassam, amit a filmb\u0151l l\u00e1tva \u00e1h\u00edtottam.
\nA kor\u00e1bban eml\u00edtett Clara Remonte fot\u00f3i seg\u00edtettek lokaliz\u00e1lni ezt a helysz\u00ednt. Sok-sok kutakod\u00e1som ellen\u00e9re sem siker\u00fclt magamt\u00f3l r\u00e1j\u00f6nn\u00f6m. Amikor Clara blogj\u00e1ban megtal\u00e1ltam a megold\u00e1st, lelkesen azonnal p\u00e1r sorban megk\u00f6sz\u00f6ntem neki a seg\u00edts\u00e9get, \u00e9s kifaggattam, hogyan is kell oda eljutni. Akkor m\u00e9g nem tudtam, hogy biciklim is lesz, ez\u00e9rt \u00f6r\u00f6mmel hallottam, hogy a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st\u00f3l csak egy p\u00e1r kilom\u00e9ternyi kis s\u00e9ta az eg\u00e9sz, semmis\u00e9g. Clara k\u00e9pei febru\u00e1rban k\u00e9sz\u00fcltek, amikor \u0151k a film helyi bemutat\u00f3j\u00e1ra \u00e9rkeztek, \u00e9s azt k\u00f6vet\u0151en zar\u00e1ndokoltak el a forr\u00e1sokhoz Farinat\u00e9ba. Amikor Clara vide\u00f3j\u00e1t l\u00e1ttam a meghitt h\u00f3hull\u00e1sban, azonnal a film v\u00e9g\u00e9n p\u00e1r m\u00e1sodperc erej\u00e9ig fut\u00f3 bev\u00e1g\u00e1s villant eszembe a helyr\u0151l a sz\u00e1lling\u00f3z\u00f3 h\u00f3ban. Azt is hozz\u00e1f\u0171zte, kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1gban sem volt senki \u2013 ami nem lep meg, ha azt vessz\u00fck, mennyire hideg lehetett akkor, amikor \u0151k j\u00e1rtak ott. \u00c9s abban a rem\u00e9nyben indultam el \u00e9n is, hogy majd h\u00e1bor\u00edtatlan b\u00e9k\u00e9ben lesz r\u00e9szem, ha oda\u00e9rek.
\nKitoltam a bring\u00e1t a kapun a via Benzonira, majd felpattanva kereszt\u00fclv\u00e1gtam a f\u0151utc\u00e1n, ahol a kor\u00e1bbi csendet s\u00fcrg\u0151-forg\u00f3 reggeli t\u00f6meg v\u00e1ltotta fel. Kifel\u00e9 menet a v\u00e1rosb\u00f3l is sok kir\u00e1ndul\u00f3val mentem szembe, \u00e9s a Cremosano fel\u00e9 vezet\u0151 bicikli\u00faton sem igaz\u00e1n voltam egyed\u00fcl. Eszembe is jutott, hogy ha nemzeti \u00fcnnep, akkor az az olaszokn\u00e1l munkasz\u00fcneti napot is jelent egyben, \u00e9s ha Francesc\u00e1\u00e9k is j\u00f3l tudj\u00e1k, hol van az \u00e9deni liget, akkor igen nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint, m\u00e1sok is. Elkezdett derengeni bennem, hogy tal\u00e1n m\u00e9gsem saj\u00e1t\u00edthatom majd ki magamnak ezt a mai \u00e9lm\u00e9nyt, \u00e9s tal\u00e1n jobb lett volna, egy m\u00e1sik napon indulok el oda. Erre azonban t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g nem ny\u00edlott, akartam vagy nem akartam ezt magamban tudatos\u00edtani aznap reggel, ez volt az utols\u00f3 teljes napom ott. \u00c9s minthogy ebbe belegondoljak, ink\u00e1bb t\u00f6r\u00f6ltem az eg\u00e9szet az agyamb\u00f3l hirtelen, \u00e9s csak mentem-mentem. Az \u00e1prilisi pipacsoknak \u00e1ldoztam menetk\u00f6zben egy kis r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1ssal, \u00e9s eg\u00e9sz \u00faton \u00e9nekeltem magamnak \u2013 \u201eSag mir wo die Blumen sind\u201d, ez j\u00e1rt a fejemben. Cremosanoba \u00e9rve hirtelen egy m\u00e1sik k\u00e9p is eszembe villant. Onnan t\u00e9rt ki az a ker\u00e9kp\u00e1r\u00fat, ahol Elio \u00e9s Oliver n\u00e9h\u00e1nyszor felbukkan, s ami csak k\u00e9rd\u0151jelesen volt ott a list\u00e1imon. Nem t\u00e9rtem ki ugyan, de j\u00f3lesett tudni, hogy felismertem menetk\u00f6zben. Nem is ez volt a legfur\u00e1bb, hanem az, ahogyan \u00fagy \u00e9reztem, mintha mindig is j\u00f3l ismertem volna ezeket a helyeket, \u00e9s mindig is szerettem volna itt lenni. \u00dagy gondoltam, ha nem esik nehezemre visszaj\u00f6vet, kereszt\u00fclv\u00e1gok azon az \u00faton, hogy ott t\u00e9rjek majd vissza Crem\u00e1ba, kis ker\u00fcl\u0151vel.
\nSokkal izgatottabb voltam most \u00fatic\u00e9lom miatt, \u00e9s \u00f6r\u00fcltem, amikor v\u00e9gre el\u00e9rtem a Capralba fel\u00e9 vezet\u0151 let\u00e9r\u0151t, amely az \u00f6koparkon kereszt\u00fcl vezet, amelynek r\u00e9sze a farinatei Fontanile Quarantina is, ahov\u00e1 \u00e9n igyekeztem. Akkorra er\u0151sen s\u00fct\u00f6tt a nap m\u00e1r, magasan j\u00e1rt, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel nyugt\u00e1ztam, hogy a keskeny orsz\u00e1g\u00fat \u00e1rnyas pagonyon vezet kereszt\u00fcl. Rengeteg forr\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3 azon a k\u00f6rny\u00e9ken, 2003-ban Lombardia r\u00e9gi\u00f3 Cremona tartom\u00e1nya \u00f6kom\u00fazeumnak nyilv\u00e1n\u00edtotta, \u00e9s helyezte v\u00e9delem al\u00e1 a k\u00f6rny\u00e9ket \u201eForr\u00e1sok parkja\u201d c\u00edmen. A majdnem \u00f6tven forr\u00e1st mag\u00e1ba foglal\u00f3 \u00f6vezet r\u00e9sze a Fontanile Quarantina is. Amikor a Quaranta mellett elhaladtam, tudtam, nem j\u00e1rok m\u00e1r messze, \u00e9s Farinate k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban meg is tal\u00e1ltam a let\u00e9r\u0151t, amit egy fesz\u00fclet szeg\u00e9lyez egyik oldalr\u00f3l. A f\u00f6ld\u00fat m\u00e1r ismer\u0151s volt a filmb\u0151l, \u00e9s a mez\u0151 k\u00f6zep\u00e9n is a k\u00e9t fa. A patak mellett haladt az \u00fat, \u00e9s a t\u00e1volban megpillantottam a f\u00e1s berket, amir\u0151l akkor m\u00e1r biztosra tudtam, hogy a hely, ami\u00e9rt ma idej\u00f6ttem.
\nAmikor beg\u00f6rd\u00fcltem a f\u00e1s ligetbe, sejt\u00e9sem beigazol\u00f3dott. Nem hogy nem voltam magamban, de annyian voltak, hogy hely is aligha akadt volna egy \u00fajabb pokr\u00f3cnak az \u00e1rny\u00e9kban a gyepen. De mivel nekem nem volt pokr\u00f3com, ez nem is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben okozott gondot. \u00c9s nem b\u00e1ntam m\u00e1r a t\u00f6meget sem, mert r\u00e1j\u00f6ttem, ezek jobb\u00e1ra j\u00f3f\u00e9le helyi n\u00e9pek, akik az \u00fcnnepet a szabadban t\u00f6ltik falatoz\u00e1ssal, gond\u0171z\u00e9ssel. Akkor lettem volna szomor\u00fa, ha hangos amerikai turist\u00e1kkal van belepve a part. \u00dagy t\u0171nik azonban, a turizmus itt mindaddig nem fog nagy k\u00e1rokat okozni, amig f\u00f6ld\u00fat vezet ide, \u00e9s csak ker\u00e9kp\u00e1ron vagy gyalog megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a k\u00f6rny\u00e9k. Mint amikor Elio ide kalauzolta bar\u00e1tj\u00e1t Olivert a pandinoi vallom\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a piavei eml\u00e9km\u0171 k\u00f6r\u00fcl \u2013 bele\u00e9rtve a Corte Palasio fel\u00e9 tett kit\u00e9r\u0151t \u00e9s a Cremosano \u00e9s Campagnola Cremasca k\u00f6zti ker\u00e9kp\u00e1rutat is, magam is izgatottan dobtam le a bring\u00e1t a magasra n\u0151tt f\u0171be, \u00e9s szaladtam is le a t\u00f3hoz.
\nA Fontanile Quarantina nem egy, hanem sok kisebb forr\u00e1s egy\u00fcttese, amelyek l\u00e9p\u00e9sekre egym\u00e1st\u00f3l bugyognak a felsz\u00ednre krist\u00e1lytiszta friss vizet, \u00e9s ezen a f\u00e1kkal k\u00f6rbe\u00f6lelt cseppnyi r\u00e9szen egy kis tavat hoztak l\u00e9tre, ahonnan a v\u00edz oldalt egy kis patak form\u00e1j\u00e1ban elindul a k\u00f6zeli falu fel\u00e9. A t\u00f3, \u00e9pp mint a filmben, a f\u00e1kkal szeg\u00e9lyezett liget k\u00f6zep\u00e9n maga volt az \u00e9deni b\u00e9ke. Nem volt ugyan mag\u00e1nyos, fiatalok l\u00f3gatt\u00e1 a l\u00e1bukat a hideg v\u00edzbe \u00e9s k\u00f6zben napoztak, nevetg\u00e9ltek, le-lecsolgatt\u00e1k egym\u00e1st, bele-beleg\u00e1zoltak a t\u00e9rdig \u00e9r\u0151 v\u00edzbe. Magam is megh\u00faz\u00f3dtam az egyik helyen, ahonnan k\u00e9nyelmesen l\u00f3b\u00e1lhattam bele a l\u00e1bam a v\u00edzbe, mely olyan tiszt\u00e1n csillogott, hogy gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl beleittam volna, ha szomjas vagyok. A v\u00edz alj\u00e1n a k\u00f6veket is meg lehetett volna sz\u00e1molni a naps\u00fct\u00e9sben. A f\u00e1k \u00f6lel\u00e9s\u00e9t\u0151l az \u00e1rny\u00e9kok hol egyik sark\u00e1ra, hol a m\u00e1sikra vet\u0151dtek a t\u00f3nak, \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb perspekt\u00edv\u00e1kat t\u00e1rva a magamf\u00e9le csendes b\u00e1m\u00e9szkod\u00f3 fel\u00e9. Amikor a fiatalok is felvonultak a partra uzsonn\u00e1zni, teljesen egyed\u00fcl maradtam a t\u00f3ba lengetett l\u00e1bammal \u00e9s gondolataimmal. Olyan volt, mint egy pillanat az \u00e9denkertben. A v\u00edz k\u00e9kes krist\u00e1ly\u00e1n megcsillant a nap, \u00e9s megint \u00fagy \u00e9reztem meg\u00e1llt az id\u0151 k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, legal\u00e1bbis ezt szerettem volna akkor a legink\u00e1bb, \u00e9s hossz\u00fa percekig \u00fagy t\u0171nt, siker\u00fclt is.
\nNem lehetek h\u00e1l\u00e1tlan a sorsnak, hisz ennyit is megadott nekem, \u00e9s az a n\u00e9h\u00e1ny perc a forr\u00e1sok csobog\u00f3 csendj\u00e9ben, ezeknek a dr\u00e1ga helyieknek csendes, t\u00e1voli, a partr\u00f3l idesz\u0171r\u0151d\u0151 morajl\u00e1s\u00e1ban nekem mostm\u00e1r egy eg\u00e9sz \u00e9letre elegend\u0151 k\u00f6tel\u00e9ket sz\u0151tt ahhoz a pillanathoz \u00e9s helyhez.
\nSokat mondogatom bar\u00e1taimnak a napokban, akikhez lassan-lassan visszat\u00e9rtem ebb\u0151l az \u00e1lomutaz\u00e1sb\u00f3l, hogy mennyire f\u00e9lek, mi lesz, amikor ezt a visszaeml\u00e9kez\u0151 \u00edr\u00e1st befejezem. F\u00e9lek, hogy majd minden olyan \u00fcres lesz k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, mint amikor sz\u00e9p \u00e1lomb\u00f3l \u00e9bred sz\u00fcrke reggelre az ember. \u00c9s ezek az \u00e9n nagyon szeretett bar\u00e1taim mind azt mondt\u00e1k nekem v\u00e1laszul, hogy sose agg\u00f3djak, mert ezt mostm\u00e1r t\u0151lem el nem veheti senki sem. \u00c9s belegondolva most, amikor ezt a pillantot \u00edrva \u00fajra v\u00e9gig\u00e9lem azt \u00e9s a t\u00f6bbit is, teljesen \u00fagy van. Keresnem kellett egy \u00fcr\u00fcgyet magamnak, hogy kil\u00e9pjek abb\u00f3l a var\u00e1zsb\u00f3l, \u00e9s egy\u00fattal valami motiv\u00e1ci\u00f3t is tov\u00e1bbindulni. Az indok be is j\u00f6tt, mikor egy turistacsoport fiatal \u00e9rkezett ki zajosan \u2013 al\u00e1becs\u00fcltem az amerikaiakat (de csak egy kicsit). Nem v\u00e1rtam meg, am\u00edg teljesen sz\u00e9tszaggatj\u00e1k a var\u00e1zst rik\u00e1csol\u00e1saikkal \u00e9s szelfip\u00f3zaikkal, otthagytam a tavat, \u00e9s k\u00f6rbej\u00e1rtam a berket. Eszembejutott az is, mennyi tal\u00e1lgat\u00e1s zajlott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f3rumokon az els\u0151 cs\u00f3k helysz\u00edne k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt erre m\u00e9g senki, Clara sem tudott adni, de Steve B. sem.
\nNekem meg teljesen k\u00e9zenfekv\u0151 volt. Hisz ott \u00e1lltam. K\u00e9zenfekv\u0151, mert ugyanolyan ny\u00e1r volt, mint a filmben, nem febru\u00e1r, mint Clara k\u00e9pein, \u00e9s Steve a Google Map-es kutat\u00e1saiban ilyen apr\u00f3 r\u00e9szletekre nem der\u00edthetett f\u00e9nyt, hiszen egyr\u00e9szt ide nem \u00e9rt a Google Map lefedetts\u00e9ge, m\u00e1sr\u00e9szt ehhez \u00e9ppen ott kell lenni, hogy az ember r\u00e1\u00e9rezzen. Nem mintha ez valamennyire is fontos lett volna sz\u00e1momra abban a pillanatban. Az \u00e9n \u00e9szak-olaszorsz\u00e1gi \u00e9lm\u00e9nyeim akkor m\u00e1r r\u00e9gesr\u00e9g nem ilyen jelent\u00e9ktelen r\u00e9szletekr\u0151l sz\u00f3ltak, hanem ennek az eg\u00e9sznek a nagyon m\u00e9ly meg\u00e9l\u00e9s\u00e9sr\u0151l. A tal\u00e1lkoz\u00e1saimr\u00f3l \u00f6nmagammal. M\u00e9gis j\u00f3lesett, ahogy ezt a \u201erejt\u00e9lyt\u201d is megoldottam. Motiv\u00e1ci\u00f3nak is fel\u00e9rt volna, de annak meg ott volt a vissza\u00fat Crem\u00e1ba, \u00e9s a bicikli\u00fat Cremosano \u00e9s Campagnola Cremasca k\u00f6z\u00f6tt.
\nA forr\u00e1sb\u00f3l megt\u00f6lt\u00f6ttem a vizespalackomat, \u00e9s k\u00e9t k\u00f6vet is elhoztam magammal a t\u00f3b\u00f3l. Egyiket magamnak. A m\u00e1sikat meg annak, akinek egy ilyen aj\u00e1nd\u00e9k esetleg nagyon sokat jelent majd. M\u00e9g nem tudom, ki az. Biztos, hogy megtal\u00e1lom, ki lesz az. Nem keresem. Majd ker\u00fcl.
\nNem tudtam, nem hittem, hogy megtal\u00e1lom, hogy lesz id\u0151m r\u00e1, k\u00e9rd\u0151jelekkel volt csak a pap\u00edrjaimon a k\u00e9t kisv\u00e1ros k\u00f6zti bicikli\u00fat, \u00e9ppen ez\u00e9rt jutalomj\u00e1t\u00e9knak t\u0171nt. \u00c9s egy\u00fattal b\u00facs\u00fazni is ott kezdtem el a lombardiai t\u00e1jt\u00f3l, ahol utolj\u00e1ra testk\u00f6zelben \u00e9rinthettem meg a z\u00f6ld-k\u00e9k festm\u00e9nyt, n\u00e9mi s\u00e1rg\u00e1val elegy\u00edtve, s persze, a kanyarg\u00f3s sz\u00fcrke cs\u00edkkal a k\u00f6zep\u00e9n, az utammal. Felesleges sz\u00f3cs\u00e9pl\u00e9snek t\u0171nne b\u00e1rmit is le\u00edrnom azokr\u00f3l a pillanatokr\u00f3l most. Csak mentem-mentem, \u00e9s simogatott a szell\u0151 a t\u0171z\u0151 napon, ismer\u0151s volt a t\u00e1j, a sz\u00ednek, az illatok, a z\u00fcmm\u00f6g\u00e9sek. Ism\u00e9t gyermek voltam annak minden gondtalans\u00e1g\u00e1val \u00e9s szabads\u00e1g\u00e1val, \u00e1rtatlans\u00e1g\u00e1val \u00e9s gyan\u00fatlans\u00e1g\u00e1val. Gyermek voltam annak minden boldogs\u00e1g\u00e1val.
\nA cs\u00edkos karossz\u00e9kben tal\u00e1ltak h\u00e1zigazd\u00e1im, amikor az esti koncertre indultak a m\u00fazeumkertbe, hiszen le kellett m\u00e9g \u00fcln\u00f6m kicsit egy baracknekt\u00e1r mellett tov\u00e1bb\u00e1lmodni az eml\u00e9keimet, miel\u0151tt kil\u00e9pek a piazzetta esti forgatag\u00e1ba. Kifaggattak az \u00e9deni ligetr\u0151l, majd Francesca, mint j\u00f3 h\u00e1zigazda lelkemre k\u00f6t\u00f6tte, el ne menjek \u00fagy, hogy a tortelli cremaschit meg nem k\u00f3stolom itt, a haz\u00e1j\u00e1ban. Azonnal felvillant bennem egy mindaddig jelent\u00e9ktelennek t\u0171n\u0151 pillanat a filmb\u0151l, amikor a konyh\u00e1ban Mafalda \u00e9s az asszonyok \u00e9ppen tortelli cremaschit k\u00e9sz\u00edtenek. Elmosolyodtam, mikor kapcsoltam, milyen \u00fcgyesen lopta be Guadagnino ezt az apr\u00f3, de fontos r\u00e9szletet a filmbe, hogy ezzel is a helyhez kapcsolja, sz\u0171k p\u00e1tri\u00e1j\u00e1hoz azt. A tortelli cremaschi ugyanis nem csak Olaszorsz\u00e1gban, de a konyhamesterek szerint a vil\u00e1gban is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9tel a majdnem huszon\u00f6tf\u00e9le f\u0171szer k\u00fcl\u00f6nleges elegye, a szokatlanul p\u00e1ros\u00edtott \u00edzek harm\u00f3ni\u00e1ja. A tortelli-f\u00e9l\u00e9k k\u00f6zt is egyedi, hiszen a t\u00f6ltel\u00e9ke \u00e9desk\u00e9s.
\nFrancesca pedig \u00fatba igaz\u00edtott a legjobb vend\u00e9gl\u0151ket felt\u00e9rk\u00e9pezve nekem, ahol ezt kipr\u00f3b\u00e1lhatom. M\u00e1r az utc\u00e1n voltam, amikor sms-ben \u00fajabb pontos\u00edt\u00e1sok \u00e9rkeztek h\u00e1zigazd\u00e1imt\u00f3l a tortelli cremaschi fellelhet\u0151s\u00e9geival kapcsolatosan. A piazzett\u00e1n t\u00e9rtem be az egyik ilyen megjel\u00f6lt \u00e9tterembe, \u00e9s bort k\u00e9rtem, meg elmondtam, mi\u00e9rt is \u00e9ppen oda t\u00e9rtem be. Mondt\u00e1k, hogy \u00e9ppen j\u00f3 helyre \u00e9rkeztem, csak kicsit kor\u00e1n, ugyanis az \u00fcnnepi szabadt\u00e9ri f\u0151z\u00e9sb\u0151l a szak\u00e1cs nem \u00e9rkezett m\u00e9g vissza, de percek k\u00e9rd\u00e9se az eg\u00e9sz, \u00e9s ha vissza\u00e9r, f\u00e9l\u00f3r\u00e1n bel\u00fcl lesz nekem friss cremai t\u00e9szt\u00e1m. B\u00f3lintottam, hogy \u00e9n m\u00e1r sehova sem sietek innen, \u00fagyhogy a kancs\u00f3 feh\u00e9r bor mellett majd t\u00fcrelmesen kiv\u00e1rom a vacsor\u00e1t, addig is b\u00e1mulom az embereket a teraszr\u00f3l.
\nAz \u00e9tel val\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nleges volt. Mint ut\u00e1naolvastam r\u00e1\u00e9r\u0151s perceimben, nehezen tudnak a szakik is bort aj\u00e1nlani mell\u00e9, megoszlanak a v\u00e9lem\u00e9nyek, hiszen \u00e9desk\u00e9s, s\u00f3s is, savanyk\u00e1s is. Keveredik az aszalt gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, a mazsola ut\u00e1nozhatatlan \u00edze a Grana Padano sajt \u00edz\u00e9vel, van benne szerecsendi\u00f3, frissen k\u00f6p\u00fclt vaj, Marsala bor \u00e9s citrom, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban Amaretti vagy Mostaccini, tipikus olasz k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171, f\u0171szeres, mandula \u00edzes\u00edt\u00e9s\u0171 kekszmorzsa. L\u00e1gy ros\u00e9 pezsg\u0151bort vagy f\u00e9lsz\u00e1raz feh\u00e9rbort aj\u00e1nlanak mell\u00e9, term\u00e9szetesen a velencei r\u00e9gi\u00f3b\u00f3l, esetleg champagne-t.
\n\u00c9ppen megfelel\u0151 megkoron\u00e1z\u00e1sa volt ez a vacsora a Cremon\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt n\u00e9h\u00e1ny napomnak.\u00c9pp csak annyi maradt m\u00e9g h\u00e1tra a napb\u00f3l, hogy m\u00e9gegyszer utolj\u00e1ra egy esti s\u00e9t\u00e1t tegyek a v\u00e1osban, hogy minden szegletnek meg\u00edg\u00e9rjem, amint tehetem, visszat\u00e9rek majd ide.
\nAmikor m\u00e1snap kora reggel elcsig\u00e1zottan v\u00e1rtam egy padon \u00fclve a vonatomra a cremai vas\u00fat\u00e1llom\u00e1son, nem \u00e9reztem sem azt a frisses\u00e9get, sem azt a lend\u00fcletet, amit az elm\u00falt reggeleken. Maga az \u00e1llom\u00e1s is \u00e9ppen olyan lehangol\u00f3 volt, mint az a pizzighettonei lerobbant kis meg\u00e1ll\u00f3, ahol Elio b\u00facs\u00fazott el Olivert\u0151l a film egyik torokszorongat\u00f3 jelenet\u00e9ben, ami a filmben Clusone \u00e1llom\u00e1sa gyan\u00e1nt szerepel. Ut\u00f3bbit azonban a Bergamo \u2013 Clusone vas\u00fatvonal megsz\u0171ntet\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt m\u00e9g a hatvanas \u00e9vekben bez\u00e1rt\u00e1k.
\n\u00c9n nem jutottam most el az Oribie Alpokba, \u00edgy Cluson\u00e9ba \u00e9s Bergamoba sem. Nem tekintem teh\u00e1t lez\u00e1rtnak az Elio \u00e9s Oliver nyom\u00e1ban tett csavarg\u00e1sokat valahol \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gban. Hisz nem csak Bergamo v\u00e1r \u00e9s az Alpok, hanem R\u00f3ma, \u00e9s persze, az olasz rivi\u00e9ra \u00e9s Bordighera \u2013 az ugyanis nem egy lez\u00e1rt fejezet.<\/p>\n

\n

Forr\u00e1s: \u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9k<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00e9den-liget, Fontanile Quarantina Magam is olyan friss voltam, mint a kora reggel. Nyolc \u00f3ra is alig m\u00falt, amikor a d\u00f3mt\u00e9rr\u0151l vissza\u00e9rkeztem a teraszunkra, hogy a cs\u00edkos karossz\u00e9kben befejezzem a kor\u00e1bban elkezdett eszpressz\u00f3mat. A z\u00f6ld bringa is t\u00fcrelmetlen\u00fcl v\u00e1rta az \u00fajabb kalandokat Francesca csal\u00e1dj\u00e1nak ker\u00e9kp\u00e1rjai t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Az olasz nemzeti \u00fcnnep reggele volt, \u00e9s a csal\u00e1d […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-74494","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74494","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=74494"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74494\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=74494"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=74494"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=74494"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}