![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/lobagola.jpg\")
<\/a>\nLoBagola \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1sa2 \u2013 a k\u00f6tet bevezet\u0151je \u00e9s ford\u00edt\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zl\u00e9se szerint \u2013 mintegy \u00f6tsz\u00e1z angol sz\u00f3ra alapozott nyelvtud\u00e1s mellett azonban megannyi t\u00f6rzsi kult\u00fara, szok\u00e1sjog, vall\u00e1si r\u00edtus, \u00e9letm\u00f3d-elem \u00e9s vil\u00e1gk\u00e9pi saj\u00e1toss\u00e1g \u00e9rdekes sz\u00f6ved\u00e9ke, imitt-amott t\u00f6bboldalas helyi mes\u00e9kkel, \u00e1llatmes\u00e9kkel, m\u00edtoszt\u00f6red\u00e9kkel, etnogr\u00e1fiai le\u00edr\u00e1ssal d\u00fas\u00edtva. Tal\u00e1n a ford\u00edt\u00f3 lelem\u00e9nye, hogy a k\u00f6tet egys\u00e9ges nyelvi kontextusban fogant, s kev\u00e9sb\u00e9 a \u201eprimit\u00edvs\u00e9g\u201d, ink\u00e1bb a szofisztik\u00e1lt narrat\u00edva hi\u00e1nya jellemzi, de legal\u00e1bb zs\u00e1ner\u00e9hez szorosan tartozik az, hogy a \u201efeh\u00e9r\u201d filozofikuss\u00e1g, viktori\u00e1nus g\u00f6rcs\u00f6ss\u00e9g \u00e9s \u00e1l-mor\u00e1lis szentenci\u00e1z\u00e1s t\u00e1vol esik t\u0151le. Ugyanakkor eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nete tiszt\u00e1n tanmese a \u201eford\u00edtott etnogr\u00e1fia\u201d szempontj\u00e1b\u00f3l: ahogyan a bennsz\u00fcl\u00f6tt l\u00e1tja a gyarmatos\u00edt\u00f3t, a szolga a birtokl\u00f3j\u00e1t, az al\u00e1vetett a kegyur\u00e1t\u2026, \u00fagy fogamzik meg a k\u00f6tet eg\u00e9sz elbesz\u00e9l\u0151i anyaga.3 De nemcsak a t\u00fal\u00e9l\u0151 lelem\u00e9ny, a NagyFeh\u00e9rEmber m\u00e9lt\u00f3 megmajmol\u00e1s\u00e1nak primer ig\u00e9nye fogalmaz\u00f3dik meg a k\u00f6nyv vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9ben, hanem a maga rem\u00e9nytelen, \u201eszurtos\u201d l\u00e9t\u00e9ben \u00e9s interpret\u00e1ci\u00f3iban is roppant k\u00f6vetkezetesen jelenik meg az afrikai adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9g, a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l t\u00e1volmaradni t\u00f6rekv\u0151 rettenet \u00e9s a naivan primer haszonles\u00e9s, mely gy\u0151ztess\u00e9 vagy vesztess\u00e9 teszi \u00e9ppen. \u00c1m mindenk\u00e9ppen t\u00fal\u00e9l\u0151v\u00e9, ami akkor \u00e9s ott nemcsak komoly \u00e9letviteli siker, hanem \u201eciviliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa\u201d \u00e9s az eg\u00e9sz civiliz\u00e1ci\u00f3s humbuggal elemi energi\u00e1kkal szembes\u00fclni k\u00e9sz elutas\u00edt\u00e1s-\u00e9rz\u00fclete m\u00e9lt\u00f3 bizonys\u00e1gg\u00e1 lesz azut\u00e1n, hogy majd \u00e9vtizedek m\u00falt\u00e1n mindezt k\u00f6tetbe sz\u00f6vi, s \u00e9pp ama civiliz\u00e1ci\u00f3nak k\u00edn\u00e1lja meg\u00e9rt\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9sre, melyt\u0151l a legt\u00f6bbet szenvedett szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is.
\nK\u00f6nyve a tr\u00f3pusi k\u00f6rnyezet \u00e9letszer\u0171 bemutat\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dik, falusi l\u00e9t, est\u00e9nk\u00e9nt vad\u00e1llatokat t\u00e1vol tart\u00f3 t\u00fczek, nap k\u00f6zben elef\u00e1ntvad\u00e1szat, k\u00edgy\u00f3k, harap\u00f3s horgas gy\u00edk, leop\u00e1rd \u00e9s oroszl\u00e1nok, vagy \u00e9pp a telep\u00fcl\u00e9sre t\u00f6r\u0151 \u00e9s azt sz\u00e9trombol\u00f3 majomt\u00e1mad\u00e1s\u2026, a foly\u00f3 tabuja, a t\u00f6bbnej\u0171s\u00e9g m\u00f3djai \u00e9s szab\u00e1lyai, \u0151s\u00f6k \u00e9s ut\u00f3dok, f\u00e9tisek, t\u0171zpr\u00f3ba, amazon-hadsereg, a feh\u00e9r embert\u0151l mint emberev\u0151 sz\u00f6rnyetegt\u0151l f\u00e9lelem\u2026 S ez ut\u00f3bbi, mint kiskamasz \u00e9s gyermek fi\u00facsk\u00e1k k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1nak t\u00e1pot ad\u00f3 jelens\u00e9g, mely el\u0151id\u00e9zi a tizenn\u00e9gy sr\u00e1c nekiindul\u00e1s\u00e1t, elt\u00e9ved\u00e9s\u00e9t a vadonban, sebeket \u00e9s f\u00e9lelmeket, majd \u00e9hez\u00e9st \u00e9s l\u00e1zakat, hogy azut\u00e1n Dahomey vid\u00e9k\u00e9n az \u00f3ce\u00e1nt el\u00e9rve az \u00e9retlen felfedez\u0151k szinte teljes pusztul\u00e1s\u00e1val \u00e9rjen v\u00e9get a kalandjuk. A Guineai-\u00f6b\u00f6l c\u00e1p\u00e1i Szerz\u0151nk kiv\u00e9tel\u00e9vel minden t\u00e1rs\u00e1t f\u00f6lfalj\u00e1k, s mint \u00e9lm\u00e9nnyel, ezzel indul azut\u00e1n egy Glasgowba fut\u00f3 g\u0151z\u00f6s\u00f6n, hogy vademberk\u00e9nt ker\u00fclj\u00f6n egy meg\u00e9rt\u0151, furcsa emberi \u201ecsecsebecs\u00e9t\u201d befogad\u00f3 csal\u00e1dhoz, s kezd\u0151dj\u00f6n \u201evil\u00e1gkarrierje\u201d a lehetetlens\u00e9gek dzsungel\u00e9ben.<\/p>\n
LoBagola a \u201eprimit\u00edv n\u00e9peket\u201d primit\u00edvnek min\u0151s\u00edt\u0151 vil\u00e1ggal tal\u00e1lja szembe mag\u00e1t, s \u201eterm\u00e9szetesen\u201d a szel\u00edd\u00edthet\u0151 vad szerep\u00e9be k\u00e9nyszer\u00fcl, amivel egy\u00fctt j\u00e1r, hogy ha nem \u00e9pp piacon \u00e9s ketrecben mutogatj\u00e1k, akkor nyelvet, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9st, szok\u00e1sokat, norm\u00e1kat \u00e9s vil\u00e1gk\u00e9pet kell \u00e1tvennie a \u201efeh\u00e9rek terep\u00e9n\u201d, s csal\u00f3dnia, b\u0171nh\u0151dnie kell az ismeretlen eur\u00f3pai vadon kegyetlen t\u00f6rv\u00e9nyeit\u0151l, norm\u00e1it\u00f3l, szok\u00e1start\u00e1si vagy ritu\u00e1lis pack\u00e1z\u00e1sait\u00f3l. Minduntalan f\u00e9lelme, melyet a feh\u00e9rek gyarmatos\u00edt\u00f3 \u00e9s rabszolgatart\u00f3 eml\u00e9kanyag\u00e1b\u00f3l m\u00e9g gyermekkor\u00e1ban (mesei form\u00e1ban \u00e9s v\u00e9dekez\u0151 etnocentrizmusban) kapott meg, folytonosan meghat\u00e1rozza eg\u00e9sz \u00e9letvitel\u00e9t, ez k\u00e9szteti ellen\u00e1ll\u00e1sra vagy teszi kiszolg\u00e1ltatott\u00e1 a sz\u00f6rny\u0171 h\u00edr\u0171 \u201efeh\u00e9r embert\u0151l\u201d. Ezenk\u00f6zben az kineveti, mutogatja, becsapja, hazug p\u00e1toszra \u00e9s ostoba szolgas\u00e1gra k\u00f6telezn\u00e9 \u0150t, mintegy \u201eeur\u00f3paiv\u00e1\u201d vagy egyenesen angol polg\u00e1rr\u00e1 nevel\u0151d\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lrendszer\u00e9ben. A Szerz\u0151 e kalandos \u2013 helyenk\u00e9nt szinte t\u00fal\u00edrtan meseszer\u0171 \u2013 naiv elbesz\u00e9l\u00e9st a vil\u00e1gra nyitott pillant\u00e1s\u00fa bennsz\u00fcl\u00f6tt kamaszos v\u00e1gyakoz\u00e1s\u00e1val, l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g-sz\u00e1mba men\u0151 attraktivit\u00e1s\u00e1val, majd egyre ink\u00e1bb egyfajta \u201eprimit\u00edv t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fi\u00e1val\u201d eg\u00e9sz\u00edti ki. \u0150, aki eur\u00f3painak fekete, protest\u00e1nsnak zsid\u00f3, vadembernek szel\u00edd \u00e9s \u201eprimit\u00edvnek\u201d ink\u00e1bb tanul\u00e9kony, v\u00e9g\u00fcl is valami autentikusan \u201eprimit\u00edv\u201d hittel valami sosemvolt \u201eeredetis\u00e9get\u201d \u00e9s \u0151szintes\u00e9get keres a feh\u00e9rek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9lvezve a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e1ld\u00e1sait, az ev\u00e9st, a f\u00fcrd\u0151vizet, a zen\u00e9t, a hitet vagy \u00e9pp a tanul\u00e1s nem \u00e9ppen iskol\u00e1s form\u00e1it (otthonr\u00f3l h\u00e9t \u00e9vesen ker\u00fcl el\u2026), hogy azut\u00e1n tov\u00e1bbi k\u00e9tsz\u00e1z\u00f6tven oldalon majd \u00e9letkeserveit r\u00e9szletezze eur\u00f3pai, afrikai, amerikai \u00e9s k\u00f6zel-keleti kalandjai idej\u00e9b\u0151l. Legal\u00e1bb oldalank\u00e9nt egyszer alaposan csal\u00f3dik ek\u00f6zben, \u00e9s k\u00e9tszer l\u00e1brakap \u00fajra, \u00e1lmodozik, hazav\u00e1gyik, s \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen d\u00f6nt vagy befogad\u00e1sra \u00e1h\u00edtozik, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl megtanul hazudni, \u201eviselkedni\u201d, csalf\u00e1n \u00edg\u00e9rni, \u00f6nmag\u00e1t sajn\u00e1ltatni \u00e9s \u201epi\u00e1rozni\u201d is. Bej\u00e1rja az USA t\u00f6bb nagyobb vid\u00e9k\u00e9t, Eur\u00f3pa \u00e9szaknyugati t\u00e1jait, Londont \u00e9s Liverpoolt, P\u00e1rizst \u00e9s Antwerpent, Oroszorsz\u00e1gban is megfordul, hogy azut\u00e1n n\u00e9gyszer-\u00f6tsz\u00f6r a zajl\u00f3 \u00e9vtizedek alatt megpr\u00f3b\u00e1ljon hazajutni, mindv\u00e9gig csal\u00f3dva a k\u00f6zvet\u00edt\u0151k, t\u00e1mogat\u00f3k, kalauzok, szomsz\u00e9dos t\u00f6rzsek, emberrabl\u00f3k \u00e9s kannib\u00e1lok, eur\u00f3paiv\u00e1 koszosodott feket\u00e9k minden kegyetlens\u00e9g\u00e9g\u00e9vel sz\u0171gyig tel\u00edt\u0151d\u00f6tt hazai l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben is.<\/p>\n
A k\u00f6tet \u00e9rt\u00e9ke igen k\u00e9rd\u0151jeles. \u00c9pp annyira lehet kamureg\u00e9ny, mint p\u00e1ratlan \u00e9s szigor\u00fa afrikai \u00fatinapl\u00f3, lehet egyform\u00e1n szociografikus \u00e9s n\u00e9prajzi, \u201eeladhat\u00f3v\u00e1\u201d szel\u00edd\u00edtett mese \u00e9s etnokultur\u00e1lis tiltakoz\u00e1s, vadreg\u00e9nyes h\u0151z\u00f6ng\u00e9s \u00e9s sir\u00e1nkoz\u00f3san rem\u00e9nytelen boldogs\u00e1gkeres\u00e9s. Ahol t\u0171z\u00f6n kell j\u00e1rni, ed\u00e9nyt kell mosogatni, p\u00e9nzt k\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9rni vagy \u00e9pp lopni, ott is csak alighogy felel meg, s odahaza, ahol \u00f6t feles\u00e9g v\u00e1rja, ugyan\u00fagy csak a sz\u00e9gyen \u00e9s kitasz\u00edtotts\u00e1g v\u00e1rja (\u201efeh\u00e9rszaga\u201d van m\u00e1r, ak\u00e1r ki is v\u00e9gezhetik \u00e9rte\u2026), mint ahogyan amerikai egyetemek n\u00e9prajzi tansz\u00e9keinek el\u0151ad\u00f3jak\u00e9nt, Palesztin\u00e1ba indul\u00f3 \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt, h\u00e1bor\u00fas antih\u0151sk\u00e9nt, n\u00e9piskolai tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt vagy \u00fagy egy\u00e1ltal\u00e1n, \u201ea civiliz\u00e1ci\u00f3ba bet\u00f6rt\u201d idegenk\u00e9nt, feket\u00e9k k\u00f6zt feket\u00e9n, zsid\u00f3k k\u00f6zt zsid\u00f3k\u00e9nt, majd kikeresztelkedve katolikusk\u00e9nt is mindazt \u00e1t\u00e9lje, amit napl\u00f3reg\u00e9nybe \u00f6tv\u00f6z id\u0151vel. Ha kort\u00e1rsunk volna, kies kalandreg\u00e9nyek megbecs\u00fclt szerz\u0151je lehetne, vagy nemzetk\u00f6zi migr\u00e1ci\u00f3s csoportok internacion\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u0151je, \u201eautentikus folkl\u00f3rprogramok\u201d idegenforgalmi propagandist\u00e1ja tal\u00e1n\u2026 \u2013 de \u00e9pp\u00fagy f\u00e1j\u00f3an idegen maradna ma is minden kultur\u00e1lis \u00e9s haszonles\u0151 \u201e\u00fczleti\u201d k\u00f6zegben. \u201eVadember\u201d mivolta id\u0151vel m\u00e1r \u00fajra v\u00e1llalt, visszavett szerep, meg\u00e9lhet\u00e9si forr\u00e1s \u00e9s szereptudat is, melynek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t maga a \u201ebetanul\u00e1s\u201d, az \u00e1tszocializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00e9s a visszav\u00e1gy\u00e1s, a boldogs\u00e1g meglel\u00e9s\u00e9nek struktur\u00e1lis rem\u00e9nytelens\u00e9ge adja.<\/p>\n
A Scribner\u2019s Magazine-ban k\u00f6z\u00f6lt \u00fatikalandok fekete fenegyerekk\u00e9nt l\u00e1ttatj\u00e1k akkoriban, majd cikkeinek k\u00f6nyvform\u00e1tum\u00fa publik\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u201epikareszk pszeudo-\u00e9letrajznak\u201d nyilv\u00e1n\u00edtj\u00e1k. A Wikip\u00e9dia tudni v\u00e9li m\u00e9g, hogy 1947-ben az Attica Fogh\u00e1z lak\u00f3jak\u00e9nt halt meg, seregnyi k\u00f6zbotr\u00e1nyos cs\u00edny\u00e9rt \u00e9s b\u00fcntetend\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9rt le\u00fcltetve, am\u00fagy pedig \u2013 \u201ea bennsz\u00fcl\u00f6tt afrikai\u201d v\u00e9rig egzotikus k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt mutatkozva minden sz\u00ednt\u00e9ren \u2013 azt sejteti a f\u00e1ma, hogy nem is az volt val\u00f3j\u00e1ban, aki, hanem Baltimore-ban sz\u00fcletett mint Joseph Howard Lee. A Philadelphiai M\u00fazeum, ahol els\u0151 amerikai szerepl\u00e9seivel, mes\u00e9ivel, er\u0151m\u0171v\u00e9sz-attrakci\u00f3ival \u00e9s egykori rabszolg\u00e1k\u00e9ra eml\u00e9keztet\u0151, orr\u00e1ba f\u0171z\u00f6tt karik\u00e1val l\u00e1that\u00f3 mint \u201e\u00faj szerzem\u00e9ny\u201d, \u00e9l\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgy, k\u00e9s\u0151bb nemcsak frissebb k\u00f6zlem\u00e9nyben reflekt\u00e1lt az egykori (1911-es) mutatv\u00e1nyos jelenl\u00e9t\u00e9re \u00e9s fot\u00f3ira, de Alex Pezzatti toll\u00e1b\u00f3l ut\u00f3lagos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st is kapott.4 Tov\u00e1bbi opuszt is sz\u00e1ntak R\u00e1 mint a n\u00e9prajzi felfedez\u00e9s mutatv\u00e1nny\u00e1 v\u00e1ltoztathat\u00f3 alakj\u00e1ra,5 ahol szerepel nemcsak h\u00edres-h\u00edrhedett fenegyerekk\u00e9nt, csal\u00f3k\u00e9nt, civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l szenved\u0151 panaszkod\u00f3k\u00e9nt \u00e9s \u201ehamis\u00edtatlan\u201d afrikai uralkod\u00f3i szerepet fekete l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt elj\u00e1tsz\u00f3 \u00e9pp\u00fagy, de r\u00e1\u00e9bresztve egy\u00fattal k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t arra is, mik\u00e9ppen k\u00e9nytelen boldogulni, aki az egzotikum k\u00e9tesen haszonles\u0151, az \u201eautentikuss\u00e1g\u201d divatj\u00e1nak al\u00e1rendelt piac\u00e1n keresi kenyer\u00e9t.<\/p>\n
A m\u0171 magyarul P\u00e1sztor \u00c1rp\u00e1d ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a Pesti Napl\u00f3 kiad\u00e1s\u00e1ban jelent meg. Tal\u00e1n nem egyetlen az etnol\u00f3gia tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben az ilyesfajta sikersztoriba oltott csalatkoz\u00e1st\u00f6rt\u00e9net, de LoBagola k\u00f6nyve akkor is ritkas\u00e1g marad\u2026 Ha m\u00e1s\u00e9rt nem is, az\u00e9rt mindenk\u00e9pp, mert a hamiss\u00e1gokra \u00e9p\u00fcl\u0151, \u201eprimit\u00edveket\u201d k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t elhivatott gyarmatos\u00edt\u00f3k\u00e9nt \u201eciviliz\u00e1l\u00f3\u201d euro-amerikai \u00f6ntelts\u00e9g \u00e9pp hogy nemcsak az afrikai szem\u00e9vel, hanem saj\u00e1t pillant\u00e1s\u00e1val is legf\u0151k\u00e9pp arra m\u00e9ltathatn\u00e1 magamag\u00e1t, legyen bel\u00e1t\u00f3bb a maga civilizat\u00f3rikus fennk\u00f6lts\u00e9g\u00e9nek v\u00e9gzetes \u00f6nhitts\u00e9ge ir\u00e1nt. Erre pedig az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9v is lehangol\u00f3an kev\u00e9s volt\u2026<\/p>\n
\n
Jegyzetek:<\/strong><\/p>\n 1\/ http:\/\/www.time.com\/time\/magazine\/article\/0,9171,738932,00.html<\/p>\n 2 \/Bata Kindai Amgoza Ibn LoBagola: Egy afrikai vadember \u00f6n\u00e9letrajza (Pesti Napl\u00f3, 1937, angolul 1929).<\/p>\n 3 \/ Nem LoBagola kapcs\u00e1n, de a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokban m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 kort\u00e1rs n\u00e9z\u0151pontok egyik\u00e9t tanuls\u00e1gosan k\u00f6zel\u00edti meg Zombori M\u00e1t\u00e9: Civiliz\u00e1ci\u00f3kritika a vadember szem\u00e9vel: Egy megsz\u00f3lal\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1r\u00f3l gyarmati kontextusban. In T\u00e1rsadalom, kult\u00fara, tudom\u00e1ny. Konferencia a 60 \u00e9ves Wessely Anna tisztelet\u00e9re. (2011. m\u00e1rcius 25\u201326. ELTE T\u00c1TK, Budapest).<\/p>\n 4 \/ Museum Journal, II (2):54; valamint www.museum.upenn.edu\/expedition ; Volume 47, Number 2. Expedition <\/p>\n 5 \/ Killingray, David \u2013 Willie Henderson: \u201eBata Kindai Amgoza ibn LoBagola and the Making of An African Savage\u2019s Own Story.\u201d In African son Stage: Studies in Ethnological Show Business. Edited by Bernth Lindfors, Bloomington, Indiana University Press, 1999, pp. 228-265.<\/p>\n A k\u00f6nyvb\u0151l r\u00e9szletek olvashat\u00f3k a Periszk\u00f3p port\u00e1lon<\/strong><\/a>, illetve a teljes anyag let\u00f6lthet\u0151 innen<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Lassan \u00e9pp egy \u00e9vsz\u00e1zada, hogy a legs\u0171r\u0171bb \u00e9letszakasz\u00e1ba fordult ama nyugat-afrikai \u201evadember\u201d mes\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete, aki Bata Kindai Amgoza Ibn LoBagola n\u00e9ven vonult be a kalandirodalomba. Fogs\u00e1gba es\u00e9se \u00e9s brit \u00e9letvil\u00e1gba cselez\u0151d\u00e9se nem volt ritka akkoriban sem, ahogyan az es\u0151erd\u0151k m\u00e9ly\u00e9r\u0151l ki\u0171z\u00f6tt kamaszgyerekek mai sorsa sem sokkal k\u00fcl\u00f6nb Nyugat-Afrika sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban. LoBagola a polg\u00e1ri j\u00f3ll\u00e9t felt\u00e9teleinek […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-74973","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74973","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=74973"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74973\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=74973"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=74973"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=74973"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n