{"id":77089,"date":"2018-08-13T03:02:12","date_gmt":"2018-08-13T03:02:12","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=77089"},"modified":"2018-08-12T13:41:37","modified_gmt":"2018-08-12T13:41:37","slug":"szentgyorgyi-nagy-jozsef-vannak-e-eszmenyi-megoldasok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=77089","title":{"rendered":"Szentgy\u00f6rgyi Nagy J\u00f3zsef: Vannak-e eszm\u00e9nyi megold\u00e1sok?"},"content":{"rendered":"

Politikai-filoz\u00f3fiai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi-nyelv\u00e9szeti ismeretterjeszt\u0151 barangol\u00e1s \u2019magunkfajta\u2019 kisebbs\u00e9gek kapcs\u00e1n<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

Olvastam egy izgalmas cikket az izraeli zsid\u00f3 kisebbs\u00e9gek gondjair\u00f3l, kiemelten a \u2019konverzi\u00f3\u2019 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l – \u00e9s elszabadult a fant\u00e1zi\u00e1m: vannak-e nek\u00fcnk is saj\u00e1t (magyar) kisebbs\u00e9geink – \u00e9s vannak-e vel\u00fck gondjaink? Vagy csak olyan p\u00e1rhuzamosokr\u00f3l van sz\u00f3, melyek nem a v\u00e9gtelenben (hanem a konkr\u00e9t m\u00faltban, jelenben \u00e9s j\u00f6v\u0151ben) tal\u00e1lkoznak?<\/p>\n

Nem csak er\u0151ltetett \u00e1thall\u00e1sokr\u00f3l lenne sz\u00f3..?<\/p>\n

Csapong\u00f3 t\u00f6preng\u00e9seim kiindul\u00f3 \u2019t\u00e9tele\u2019 az\u00e9rt a fenti izraeli p\u00e9lda, mert az \u00edg\u00e9ret \u00e1llamm\u00e1 v\u00e1lt f\u00f6ldje sok szempontb\u00f3l \u2019\u00e1llatorvosi l\u00f3\u2019, melyen szinte minden probl\u00e9m\u00e1t, gondot, k\u00f3rt tanulm\u00e1nyozni lehet. \u00c9s sokat lehet(ne) tanulni abb\u00f3l, ahogyan ezeket ott megoldj\u00e1k (vagy pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megoldani). Hossz\u00fara ny\u00falt barangol\u00e1somat e t\u00e9mak\u00f6rben sok spekul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kit\u00e9r\u0151 is behat\u00e1rolja, de az eg\u00e9sz: val\u00f3s\u00e1gelemekre \u00e9p\u00fcl\u0151 \u2019agyal\u00e1s\u2019.<\/p>\n

Ha m\u00e1sokr\u00f3l \u00edrok is, az r\u00f3lunk \u00e9s nek\u00fcnk sz\u00f3l.<\/p>\n

Isaiah Berlinre f\u0151k\u00e9nt az\u00e9rt hivatkozom, mert \u0151 \u201ea modern kori humanista individualizmus eszmei hagyom\u00e1nyainak kritikai korrekci\u00f3j\u00e1ra, a merevs\u00e9gek \u00e9s az egyoldal\u00fas\u00e1gok old\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra tett \u00e9s tesz meg\u00fajul\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteket. A romantikus nacionalizmus \u00e9s a humanista individualizmus 20. sz\u00e1zadi torzul\u00e1sai \u2013 a fasizmus \u00e9s a bolsevizmus \u2013 ijeszt\u0151 konzekvenci\u00e1i tudat\u00e1ban szem\u00fcgyre vette a premissz\u00e1kat, a humanista individualizmus \u2013 intoleranci\u00e1hoz vezet\u0151 egyoldal\u00fa \u00e9s leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 \u2013 el\u0151feltev\u00e9seit.\u201d(D\u00e9nes Iv\u00e1n Zolt\u00e1n)<\/p>\n

I.<\/strong><\/h2>\n

\u2019Sir Isaiah Berlin (1909\u20131997), elismert brit filoz\u00f3fus, b\u00fcszke szekul\u00e1ris (nem vall\u00e1sos) zsid\u00f3 arra figyelmeztet benn\u00fcnket, hogy az \u2018ide\u00e1lis megold\u00e1sok\u2019 keres\u00e9se legt\u00f6bbsz\u00f6r meghaladja k\u00e9pess\u00e9geinket (\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geinket), \u00e9s szinte mindig komoly vesz\u00e9lyeket rejt mag\u00e1ban.\u2019 \u2013 ezzel ind\u00edtja Nathan Lopes Cardozo ortodox rabbi az izraeli f\u0151rabbikhoz \u00edrt \u2013 nemr\u00e9g megjelentetett \u2013 terjedelmes ny\u00edlt level\u00e9t, mely k\u00f6r\u00e9 mondand\u00f3mat sz\u0151ttem. A sok k\u00e9rd\u00e9st fel\u00f6lel\u0151 lev\u00e9l nyom\u00e1n erre jutottam: tal\u00e1n akkor a legnehezebb meg\u00e9lni \u2013 \u00e9s megoldani \u2013, a kisebbs\u00e9gi (k\u00e9rd\u00e9s-)\u2019komplexumot\u2019, mikor valaki a mag\u00e1\u00e9i k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1lik kisebbs\u00e9gg\u00e9, akikhez (m\u00e1s kisebbs\u00e9gi helyzetben) tartozni akart s akikhez tartoz\u00f3nak mindig is tartotta mag\u00e1t.<\/p>\n

Az eml\u00edtett lev\u00e9l izraeli nemzethal\u00e1llal riogat, ha nem siker\u00fcl miel\u0151bb megoldani a nemzeti k\u00e9rd\u00e9s legfontosabbik\u00e1t: ki lehet zsid\u00f3 az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9n, azaz: kinek a nemzet\u00e1llama lehet (lesz) Izrael \u2013 a K\u00f6zel-Kelet egyik legdemokratikusabb, legfejlettebb, legbonyolultabb orsz\u00e1ga. Amely egyben a \u2018nemzet\u00e1llam\u2019 – vall\u00e1si-n\u00e9phagyom\u00e1nyi, n\u00e9hol rasszista ind\u00edttat\u00e1s\u00fa krit\u00e9riumokkal s\u00falyosb\u00edtott \u2013 negat\u00edv p\u00e9ld\u00e1ja. A v\u00e9gel\u00e1thatatlan bonyodalmak k\u00f6z\u00fcl most \u2013 a rabbi levele nyom\u00e1n \u2013 csak egyet emelek ki: a konverzi\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Nathan rabbi az \u2019anyaorsz\u00e1gi\u2019 \u00e9s a hat\u00e1rokon t\u00fal \u00e9l\u0151 (diaszp\u00f3ra) zsid\u00f3s\u00e1ghoz (is) int\u00e9zett ny\u00edlt levele szerint s\u00fcrg\u0151sen megoldand\u00f3 bizonyos \u2019bet\u00e9r\u00e9si\u2019 mechanizmusok finom\u00edt\u00e1sa, hogy nemzetr\u00e9szt k\u00e9pez\u0151 zsid\u00f3kk\u00e1 lehessenek a most m\u00e9g kirekesztettek \u2013 a spanyol (szef\u00e1rd) \u2019converso\u2019 sz\u00f3val jel\u00f6ltek \u2013 nagy t\u00f6mege is.<\/p>\n

A \u2019konverzi\u00f3t\u2019 \u00e9n eleddig \u00e1ltal\u00e1ban a zsid\u00f3s\u00e1gb\u00f3l kit\u00e9rt (\u00e9s kereszt\u00e9ny hitre t\u00e9rt) emberekre haszn\u00e1ltan, olvastam \u00e9s \u00e9rtettem, kiemelten a Hisp\u00e1ni\u00e1b\u00f3l \u00e9s Portug\u00e1li\u00e1b\u00f3l ki\u0171z\u00f6tt szef\u00e1rd zsid\u00f3kb\u00f3l lett \u2019converso\u2019-kra szok\u00e1s haszn\u00e1lni. Most r\u00e1\u00e9bredtem, hogy m\u00e9g ez a konverzi\u00f3 is sokkal m\u00e9lyebb \u00e9s bonyolultabb \u00e9rtelmet rejt: p\u00e9ld\u00e1ul konverzi\u00f3 a zsid\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00e1s is (a \u2019bet\u00e9r\u00e9s\u2019 az izraelita hitbe, els\u0151sorban Izrael \u00c1llam keretein bel\u00fcl). Nem t\u00f6k\u00e9letes hasonlat, de olyasmi, mintha a mostani Magyarorsz\u00e1gra \u00e1ttelep\u00fclt erd\u00e9lyieknek \u00e9s m\u00e1s hat\u00e1ron t\u00fali magyaroknak konverzi\u00f3t kellene v\u00e9grehajtaniuk (be kellene t\u00e9rni\u00fck), hogy magyar-magyarok lehessenek… M\u00e9g sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vizsg\u00e1lva a konverzi\u00f3t: a k\u00e9rd\u00e9s az, hogy meddig kell (lehet) kit\u00e1g\u00edtani egy (nemzet-)\u00e1llam \u2019bet\u00e9r\u00e9si\u2019 krit\u00e9riumait, hogy idegeneket (m\u00e1sokat) is k\u00e9pes legyen befogadni. (Akarjuk-nem akarjuk: sok szempontb\u00f3l a \u2019hat\u00e1ron t\u00faliak\u2019 is idegenek…)<\/p>\n

Az izraeli (palesztinai) p\u00e9ld\u00e1kban sz\u00e1mos \u00e1thall\u00e1st (p\u00e1rhuzamoss\u00e1got) fedeztem f\u00f6l f\u00f6ldrajzi, politikai, nemzetstrat\u00e9giai, auton\u00f3miai, \u00e9s m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seket illet\u0151en egy\u00e9b orsz\u00e1gokra (noch dazu, ak\u00e1r Magyarorsz\u00e1gra is) vonatkoztatva. Igaz, k\u00f6zben eszembe \u00f6tl\u00f6tt az is, amit a krimi-\u00edr\u00f3k (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha amerikaiak) mindig k\u00f6telez\u0151en k\u00f6z\u00f6lnek a detekt\u00edvt\u00f6rt\u00e9netek v\u00e9g\u00e9n: \u2019a fikt\u00edv t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti b\u00e1rminem\u0171 egyez\u00e9s vagy hasonl\u00f3s\u00e1g csup\u00e1n a v\u00e9letlen m\u0171ve.\u2019 De \u00e9n most itt nem krimit, hanem val\u00f3 vil\u00e1got \u00edrok.<\/p>\n

L\u00e1ttam ilyen p\u00e1rhuzamoss\u00e1gokat Kisinyovban is. A \u2019mold\u00e1vok\u2019 sz\u00edvb\u0151l ut\u00e1lt\u00e1k a bukaresti\u2013j\u00e1szv\u00e1s\u00e1ri vonattal t\u00f6megesen \u00e9rkez\u0151 \u2019anyaorsz\u00e1giakat\u2019, akik els\u0151sorban az olcs\u00f3 posztszovjet-mold\u00e1v term\u00e9kek f\u00f6lv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra utaztak oda, de k\u00f6zben \u2019lecikizt\u00e9k\u2019 a Pruton t\u00fali testv\u00e9reket, pl. hogy nem besz\u00e9lnek \u2019rendesen\u2019 rom\u00e1nul (vorbiti romaneste! \u2013 sziszegt\u00e9k a moldovaneste dum\u00e1l\u00f3knak)…<\/p>\n

L\u00e1ttam ilyent Latin-Amerik\u00e1ban is, ahol a \u2013 hagyom\u00e1nyosan, \u00e1m szinte minden\u00fctt kisebbs\u00e9gben \u2013 uralkod\u00f3 feh\u00e9rek kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1ga megingott. Ez az \u0151slakosok demogr\u00e1fiai nyom\u00e1sa, a rabszolg\u00e1nak behurcolt feket\u00e9k (t\u00fal)ereje, no meg a v\u00e9rkevered\u00e9s ok\u00e1n \u2013 a meszticek-mulattok el\u0151ret\u00f6r\u00e9se nyom\u00e1n \u2013 k\u00f6vetkezett be. Az elnyomott \u2013 sz\u00ednesebb b\u0151r\u0171 \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9se egyre nagyobb gondokat okozott. A volt elnyom\u00f3k elkezdtek jajongani vesz\u00e9lybe ker\u00fclt (el\u0151)jogaik miatt, magukat sajn\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3 kisemmizett \u2019saj\u00e1t\u2019 kisebbs\u00e9geknek t\u00fcntetve fel.<\/p>\n

S l\u00e1ttam ilyet itthon is: a \u2019maroknyi sz\u00e9kelyt\u2019 r\u00e9szegen k\u00f6nnyes szemmel, b\u00f6mb\u00f6lve sirat\u00f3 \u2019t\u00f6bbs\u00e9gi\u2019 \u00e9s \u2019anyaorsz\u00e1gi\u2019 atya- \u00e9s hazaffy a m\u00e1sodik kors\u00f3t\u00f3l szidni kezdte a rohad\u00e9k ukr\u00e1nokat, ol\u00e1hokat, t\u00f3tokat, vadr\u00e1cokat, akiknek a \u2019mi p\u00e9nz\u00fcnkb\u0151l\u2019 magyar iskol\u00e1kat, magyar kult\u00farh\u00e1zakat, magyar focit\u00e1borokat stb. \u00e9p\u00edtenek. Mikor pr\u00f3b\u00e1ltam elmagyar\u00e1zni az ilyeneknek, hogy az \u0151 ol\u00e1hjai k\u00f6zt maroknyi sz\u00e9kelyek is akadnak \u2013 akkor engem kezdtek szidni, hogy v\u00e9dem a rohadt migr\u00e1ncsokat, akik elveszik el\u0151le (‘a magyarok el\u0151l’) a munk\u00e1t, a p\u00e9nzt, a n\u0151ket meg a j\u00f3szerencs\u00e9t…<\/p>\n

Ha k\u00f6rben\u00e9z\u00fcnk, k\u00f6nnyen bebizonyosodik, hogy sz\u0171kebb k\u00f6rben, magunk k\u00f6z\u00f6tt is el\u00e9g sok \u2019kisebbs\u00e9g\u2019 van \u2013 kezdve a legkisebb egys\u00e9ggel, a csal\u00e1ddal (a legkisebb fi\u00fa vagy az \u2019any\u00f3s\u2019 elszigetelts\u00e9ge), az iskol\u00e1n \u00e9s munkahelyen \u00e1t a nagyobb egys\u00e9gekig, bez\u00e1rva a n\u00e9ppel \u00e9s a nemzettel (nemzet\u00e1llammal). Akik valamilyen (ak\u00e1rmilyen) okn\u00e1l fogva m\u00e1sok, azok \u00f3hatatlanul kisebbs\u00e9gbe szorulnak… Akiket a(z ak\u00e1rh\u00e1ny harmados) \u2019t\u00f6bbs\u00e9g\u2019 kirekeszt, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet, idegennek (idegen testnek) tart. \u00c9s minden erej\u00e9vel v\u00e9di \u00f6nmag\u00e1t, a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

II.<\/strong><\/h2>\n

De induljunk el a k\u00e1lyh\u00e1t\u00f3l (mondhatn\u00e1m: ab ovo \u2013 de mindk\u00e9t kifejez\u00e9s divatjam\u00falt m\u00e1r, tal\u00e1n \u00e9rthetetlen is) \u2013 vagyis: kezdj\u00fck a legeslegelej\u00e9n). Tegy\u00fcnk egy kis nyelvi-t\u00f6rt\u00e9nelmi kit\u00e9r\u0151t a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez:<\/p>\n

A konverzi\u00f3 valaminek (valakinek) az \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, m\u00e1s rendszerbe \u00e1tt\u00e9tele (\u00e1tvezet\u00e9se) \u2013 nem csak vall\u00e1si fogalomk\u00e9nt ismert: k\u00f6zismert a konvertibilis valuta (ami egyik p\u00e9nznemr\u0151l a m\u00e1sikra \u00e1tv\u00e1lthat\u00f3, \u00e1talak\u00edthat\u00f3) vagy a konverter (\u00e1ram\u00e1talak\u00edt\u00f3 berendez\u00e9s), de a gazdag latin alap\u00fa sz\u00f3csal\u00e1dhoz sorol a verzi\u00f3 (v\u00e1ltozat) is. A latin \u2019conversus\u2019 (‘a megfordult, a visszafordult’) jelz\u0151t a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zban eleinte azokra a \u2019laikus testv\u00e9rekre\u2019 \u00e9rtett\u00e9k, akik nem kiskorukban, hanem feln\u0151ttk\u00e9nt \u2013 hosszabb-r\u00f6videbb a \u2019val\u00f3\u2019 vil\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9let ut\u00e1n \u2013 t\u00e9rtek be (konvert\u00e1ltak) a szerzetbe. Innen m\u00e1r csak egy l\u00e9p\u00e9s volt ugyanezt alkalmazni azokra a spanyol \u00e9s portug\u00e1l zsid\u00f3 keresked\u0151kre, akik a k\u00f6z\u00e9pkori zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s el\u0151l menek\u00fclve \u2013 bels\u0151 meggy\u0151z\u0151d\u00e9s \u00e9s megt\u00e9r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 t\u00e9rtek \u00e1t az uralkod\u00f3 vall\u00e1sra (keresztelkedtek meg); kiterjesztve a sz\u00f3haszn\u00e1latot k\u00e9s\u0151bb minden katoliz\u00e1lt spanyol zsid\u00f3ra (elterjedtebb \u2013 pejorat\u00edv \u2013 elnevez\u00e9s\u00fck a \u2019marannus\u2019 \/marrano\/ volt; a spanyol sz\u00f3 egyik jelent\u00e9se: \u2019diszn\u00f3\u2019). Az inkviz\u00edci\u00f3 kezdett\u0151l (a zsid\u00f3knak az ib\u00e9riai f\u00e9lszigetr\u0151l val\u00f3 ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t\u0151l, 1492-t\u0151l \u00fcld\u00f6zte \u0151ket (t\u0171zzel-vassal), mert f\u00f6lt\u00e9telezte \u2013 joggal \u2013, hogy ezek a botcsin\u00e1lta \u00fajkereszt\u00e9nyek titokban megmaradtak zsid\u00f3nak. A zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s k\u00e9s\u0151bbi \u2013 ideiglenes \u2013 enyh\u00fcl\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy ezek a \u2019marannusok\u2019 re-konvert\u00e1ljanak, azaz t\u00e9nylegesen visszat\u00e9rjenek a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe, ha \u00fagy k\u00edv\u00e1nj\u00e1k. \u00c1m a re-konverzi\u00f3 nem ment s\u00edm\u00e1n. A k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9n sem \u2013 \u00e9s most sem \u2013 k\u00f6nny\u0171 a zsid\u00f3 converso dolga… A befogad\u00e1sr\u00f3l (az \u00fajra zsid\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00e1sr\u00f3l) ugyanis a tud\u00f3s (mindentud\u00f3, id\u0151nk\u00e9nt tud\u00e1l\u00e9kos \u2013 jiddis sz\u00f3val: \u00f3berh\u00f3hem) t\u00f6rv\u00e9nymagyar\u00e1z\u00f3 rabbik d\u00f6ntenek. Akik mereven ragaszkodnak a k\u0151t\u00e1bl\u00e1ba v\u00e9sett m\u00f3zesi T\u00f6rv\u00e9nyhez \u00e9s a bel\u0151le levezetett \u2019hagyom\u00e1nyhoz\u2019 (ez ut\u00f3bbinak a h\u00e9ber elnevez\u00e9se a hal\u00e1cha).<\/p>\n

Am\u00fagy az els\u0151 ismert \u2019converso\u2019 a bibliai \u00c1brah\u00e1m volt, de t\u0151le a \u2019bet\u00e9r\u00e9shez\u2019 a Mindenhat\u00f3 csak n\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3 k\u00f6telezetts\u00e9get k\u00f6vetelt meg (pl. a lefitym\u00e1l\u00e1st). K\u00e9s\u0151bb, a S\u00ednai hegyen m\u00e1r t\u00edz kem\u00e9ny parancsolat betart\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte M\u00f3zes r\u00e9v\u00e9n (kiv\u00e1lasztott) n\u00e9p\u00e9t\u0151l… Amit a b\u00f6lcs (?) rabbik hatsz\u00e1zvalah\u00e1nyra b\u0151v\u00edtettek… A sz\u00e1monk\u00e9r\u00e9sn\u00e9l valamelyiken biztosan elbukott a Hisp\u00e1ni\u00e1b\u00f3l el\u0171z\u00f6tt, zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1t titokban \u0151rz\u0151 marannus \u2013 nem fogadta kebl\u00e9re a vall\u00e1sa, a n\u00e9pe. \u00c9s ez a gyakorlat ma sem sokat v\u00e1ltozott…<\/p>\n

Megjegyzem: hasonl\u00f3an alakult \u2013 mondjuk \u2013 a magyar n\u00e9p kialak\u00edt\u00e1sa is: eleinte csak azt k\u00edv\u00e1ntuk az idegent\u0151l (szl\u00e1vt\u00f3l, n\u00e9mett\u0151l, kunt\u00f3l, j\u00e1szt\u00f3l, szerbt\u0151l, \u00f6rm\u00e9nyt\u0151l stb. ), hogy ne b\u00e1ntson benn\u00fcnket, k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r azt v\u00e1rtuk el, hogy legyen pontosan olyan, mint mi, a t\u00f6mb-nemzettest (ezt nevezz\u00fck asszimil\u00e1ci\u00f3nak). A b\u00f6lcs (?) politikusok k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g ezt is \u2019finom\u00edtott\u00e1k\u2019: ne legyen m\u00e9g picit sem m\u00e1s, mint a (minimum k\u00e9tharmados) t\u00f6bbs\u00e9g…<\/p>\n

\n

A tanulm\u00e1ny teljes sz\u00f6vege a Periszk\u00f3p port\u00e1lon olvashat\u00f3 – egy\u00e9b, \u00e9rdekes tartalmakkal.<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Politikai-filoz\u00f3fiai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi-nyelv\u00e9szeti ismeretterjeszt\u0151 barangol\u00e1s \u2019magunkfajta\u2019 kisebbs\u00e9gek kapcs\u00e1n Olvastam egy izgalmas cikket az izraeli zsid\u00f3 kisebbs\u00e9gek gondjair\u00f3l, kiemelten a \u2019konverzi\u00f3\u2019 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l – \u00e9s elszabadult a fant\u00e1zi\u00e1m: vannak-e nek\u00fcnk is saj\u00e1t (magyar) kisebbs\u00e9geink – \u00e9s vannak-e vel\u00fck gondjaink? Vagy csak olyan p\u00e1rhuzamosokr\u00f3l van sz\u00f3, melyek nem a v\u00e9gtelenben (hanem a konkr\u00e9t m\u00faltban, jelenben \u00e9s j\u00f6v\u0151ben) tal\u00e1lkoznak? […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-77089","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/77089","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=77089"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/77089\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=77089"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=77089"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=77089"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}