![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2018\/08\/86k\u00e1rm\u00e1nb\u00e9lyegUSA.jpg\")
<\/a><\/p>\nK\u00fcl\u00f6nleges tehets\u00e9ge m\u00e1r kor\u00e1n kibontakozott, a m\u0171szaki probl\u00e9m\u00e1k matematikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00e9s modellez\u00e9se eg\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t jellemezte. Az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a M\u0171egyetem tan\u00e1rseg\u00e9de \u00e9s a Ganz-gy\u00e1r tan\u00e1csad\u00f3ja lett, majd elnyert egy akad\u00e9miai \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat G\u00f6ttingenbe. Ottani munk\u00e1ja k\u00f6zben fedezte fel a \u201eK\u00e1rm\u00e1n-f\u00e9le \u00f6rv\u00e9nysort\u201d, \u00e9s alkotta meg ennek matematikai elm\u00e9let\u00e9t. A felfedez\u00e9s meghat\u00e1rozta k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t: 1908-ban befejezte fizikusi disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s P\u00e1rizsba ment, ahol a Sorbonne-on Marie Curie el\u0151ad\u00e1sait hallgatta. Egy rep\u00fcl\u0151bemutat\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra kezdett el rep\u00fcl\u00e9selm\u00e9leti kutat\u00e1sokkal foglalkozni. Elfogadva az Aacheni Egyetem megh\u00edv\u00e1s\u00e1t (1913) ott hozz\u00e1fogott a rep\u00fcl\u00e9studom\u00e1nyi int\u00e9zet megszervez\u00e9s\u00e9hez \u00e9s egy sz\u00e9lcsatorna \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez.
\nAz I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban bevont\u00e1k az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 osztr\u00e1k\u2013magyar l\u00e9gier\u0151 ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be. Egyik \u00faj\u00edt\u00e1sak\u00e9nt megoldotta, hogyan t\u00fczelhet a g\u00e9ppuska az el\u0151tte forg\u00f3 l\u00e9gcsavarokon kereszt\u00fcl, ami nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a vad\u00e1szg\u00e9pek elterjed\u00e9s\u00e9hez. R\u00e9szt vett helikopter-fejleszt\u00e9si kutat\u00e1sban is. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alatt k\u00f6zoktat\u00e1si n\u00e9pbiztos-helyettes lett, a fels\u0151oktat\u00e1s reformj\u00e1n dolgozott. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g buk\u00e1sa ut\u00e1n \u2013 f\u00e9lve az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9st\u0151l \u2013 visszat\u00e9rt az Aacheni Egyetemre (1919) aerodinamik\u00e1t tan\u00edtani.<\/p>\n
A NATO P\u00e1rizsban aeronautikai kutat\u00e1si, fejleszt\u00e9si tan\u00e1csad\u00f3 bizotts\u00e1got hozott l\u00e9tre, amelynek K\u00e1rm\u00e1n T\u00f3dor lett a vezet\u0151je (1952). P\u00e1rizsi sz\u00e9khellyel megalap\u00edtotta a Nemzetk\u00f6zi Asztronautikai Akad\u00e9mi\u00e1t. Munk\u00e1ss\u00e1ga elismer\u00e9sek\u00e9ppen 1956-ban megkapta a Szabads\u00e1g-d\u00edjat, a legmagasabb amerikai polg\u00e1ri kit\u00fcntet\u00e9st. K\u00e1rm\u00e1n T\u00f3dor int\u00e9zete, a Jet Propulsion Laboratory a nagy hat\u00f3t\u00e1vols\u00e1g\u00fa ballisztikus rak\u00e9tafegyverek, valamint az \u0171rhaj\u00f3z\u00e1si hordoz\u00f3rak\u00e9t\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9nek, az \u0171rk\u00eds\u00e9rleteknek els\u0151 amerikai k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1, s k\u00e9s\u0151bb a NASA int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n<\/a>
\nKutat\u00e1sai sor\u00e1n figyelme a turbulencia jelens\u00e9g\u00e9re, a l\u00e9gellen\u00e1ll\u00e1s f\u0151 okoz\u00f3j\u00e1ra \u00f6sszpontosult. A gyakorlati probl\u00e9m\u00e1kat matematikai modellekkel oldotta meg, ez sikeres m\u00f3dszernek bizonyult, ami rangot s h\u00edrnevet szerzett neki, 1926-ban megh\u00edvt\u00e1k Jap\u00e1nba \u00e9s Amerik\u00e1ba, hogy tan\u00e1csaival sz\u00e9lcsatorna \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t seg\u00edtse. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1927-ben m\u00e9g visszat\u00e9rt Aachenbe, de a n\u00e1cizmus kezdett er\u0151re kapni, ez\u00e9rt amikor a Kaliforniai M\u0171egyetem megh\u00edvta a Guggenheim Rep\u00fcl\u00e9studom\u00e1nyi Laborat\u00f3rium megszervez\u00e9s\u00e9re \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9re, 1929-ben \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Pasaden\u00e1ba. Az USA-ban kiv\u00e1l\u00f3 kapcsolatokat \u00e9p\u00edtett ki a hadsereggel, lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k neki, hogy a hangsebess\u00e9gn\u00e9l gyorsabb rep\u00fcl\u00e9ssel \u00e9s rak\u00e9tatechnik\u00e1val foglalkozhasson.<\/p>\n